Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-11 / 239. szám

1953 OKTOBER 11 NAPLÓ % babarc! Bébe is* verető!, tagjai, a jövedelmezőbb gazdalUodaseri i Brachman János elvtárs, a babarci 9Béie tsz elnöke, a mohácsi járás gyapottermelési felelősével beszélget. — Szóval 50 hold — mondja a ki­küldött. — Nem szerződnek többié? — Nem elvtárs. Ennyit szavazott meg a tsz tagsága és én magamtól nem szerződök több gyapotra... Most megkérdeztük a tagságot, is, hogy hány holdra kössük le a szerződést... — Máskor nem kérdezték meg? — teszi fel a kérdést ismét a kiküldött. — Bizony nein. Maguk csak engem kérdeztek, én meg kimondtam a ta­gok uevében js az utolsó szót. Nagy hiba volt, most már én is látom és ezután nem határozunk nagyjelen­tőségű kérdésben, amíg meg nem kér­dezzük a tagságot... Van terme őszöveH eze i demekréc a is, ameynek be ariasái ezután minden no! megköve éljük... Elvárjuk a járástól, a megyétől és mindenkitől, hogy tiszteletben tartsa. Nem kell bővebb magyarázat ah­hoz, hogy ebből a beszélgetésből min­denki megértse: Babarcon is voltak hibák a szövetkezeti demokrácia be­tartása körül, de az országos és me­gyei tanácskozás után hozzáfogtak a hibák kijavításához. Brachman elv­társ is olvasta a sajtóban Hegedűs András elvtárs beszédét: „A szövet­kezeti demokráciát hiánytalanul meg kell valósítani; a szövetkezeti tag­ságot ténylegesen be kell vonni a szövetkezet minden ügyének eldönté­sébe, mert csak ez teszi lehetővé a szövetkezeti mozgalom megerősödé­sét." t.ddig is erősödött, fejlődött a babarci Béke termelőszövetkezet, egy-két hiányosságtól eltekintve min­den évben jól megálltak helyüket, minden munkálván. Ezévi munkájuk­ra is az. eredmények jellemzők. An­nak elleniére, hogy 20—80 százalékos jégkár érte termésű ket< egy-egy munkaegységre 2.53 kiló búzát és 70 deka árpát osztottak szét, de búzá­ból még 47 dekát adnak minden munkaegységre az év végén. Kész­pénzben eddig 8 forint jutott minden munkaegységre, de a zárszámadás után még lesz osztalék pénzből, ku­koricából, burgonyából és borból is. A munkaegységek értékét jelentőben emelik azok a kedvezmények, ame­lyeket pártunk és kormányunk nyújt a termelőszövetkezetnek. Például borból 80 százalékos beadási kedvez­ményt kapott a Béke tsz ebben az évben. Az összes kormányintézkedé­sek 581.481 forinttal gazdagítják a tsz tagjait, amely 9.08 forinttal eme­li egy-egy munkaegység értékét. De a babarciak tudják azt is, hogy a kormányrendeletek akkor hozzák meg igazi gyümölcsüket, ha a szö­vetkezeti tagok jól kihasználják a nagy lehetőségeket. Brachman elv­társ olyan ember, akinek figyelme kitér ed a közös gazdaság m nden ágán, a szövetkezeti birtok minden zugára és előrelátóan gondoskodik. Javasla­tára eltervezték már, hogyan foglal­koztatják télen is a tsz tagjait, mit dolgoznak majd, amiből » télen is lesz bevételük, hisz egy-kól héten be­lül befejezik az őszi munkákat. Már a kukorica vetés idején minden tábla szélét körülvetették cirokkal. Ez igen előnyös, mert a magját szíve­sen fogyasztják a baromfiak, a szárából pedig seprűt kötnek. A meg­termett cirokból lesz legalább 1000 seprű, amely egyenként 10 forinttal számolva 10.000 forint bevételt jelent a szövetkezetnek. Vannak olyan ta­gok is, akik értenek a kosárfonáshoz és ezek már most előkészítik a vesz- szőket a téli munkához, ügy számol­nak, hogy közel 100 kosarat tudnak fonni és darabját 40 forintért értéke­síthetik. Ebből 4000 forint lesz a be­vételük. De nemcsak azok dolgozhatnak té­len. akik a kosárfonáshoz és seprű- kötéshez értenek, hanem a szövetke­zet valamennyi tagja, mert tervbe vették, hogy 50 holdas öntözéses kertészetet létesítenek és 20 hohj sző­lőt telepítenek, amelynek a földmun­káit télen végzik. A munkák elvég­zéséhez 160.000 forint hitelt kapnak az államtól visszafizetési kötelezett­ség nélkül és a 50 hold kertészet évente legalább 30.000 forint bevé­telt biztosít. A 20 hold szőlő három év múlva már közel 300 ezer forint jövedelmet hoz évente és utána min­den évben többet ad a „közös kony­hára". Ezek a munkák nagy erőpróba elé állítják a szövetkezet tagjait, veze­tőit, de a Béke tsz tagjai megoldják ezt a feladatot is, mert látják, hogy fokozott segítséget kapnak, hogy munkájuk meghozza gyümölcsét. Azonban kell az is, hogy a szövetke­zet tagjai valamennyien bátran kez­deményezzenek, javasoljanak, ho­gyan tehetik még jövedelmezőbbé gazdaságukat, hogyan valósíthatnák meg könnyebben a kitűzött feladato­kat. „Ne csak a tsz elnöke törje a fe­jét, hogyan lehet többet termelni, több terményt és pénzt biztosítani egy munkaegységre, hanem a szövet­kezeti tagság is“ — mondotta Hege­dűs András elvtárs. Ha a tagság ta­pasztalata, tudása érvényesül a szö­vetkezetben, ez olyan erővé válik, amely képes leküzdeni minden kez­deti nehézséget, De hogy a tsz tagjai javasolni, dönteni tudjanak a szövetkezet ügyeiben, kell, hogy ismerlek gazdaságukat, saját szövetkezetüket. Ezért meg kell javítani Babarcon is az egyes re­szortfelelősök munkáját. Az igazgató­ság és a vezetőség más tagjai — aki- két reszort felelősi teendőkkel bíz tak meg, — időközönként számolja­nak be a tagságnak, milyen eredmé­nyeket értek el saját munkaterületei­ken, milyen fejlődést értek el pél­dául az állattenyésztésben az elmúlt közgyűlés óta. Verner Ádám az ellen­őrzőbizottság tagja, a silózási terv teljesítéséért felelős. Ő számoljon be arról, hogyan halad a terv teljesíté­se, mondja el, milyen nehézségek vannak és milyen segítségre van szükség, hogy meggyorsuljon a mun­ka. Ha erről beszámol a tagság előtt, bizonyára megkapja a megfelelő se­gítséget, mert igaz az, hogy több szem, többet lát. Miftdcn bizonnyal néhány tag elmondana olyan mód­szereket, amelyekkel meggyorsíthat­nák a munkát. Persze, ehhez kell BrachmaD elv­társ segítsége is. Ne elégedjen meg azzal, hogy egy közgyűlésen ő szá­mol be egyedül, hanem követelje meg a reszortfelelősöktől is; mondják el mit végeztek, mik a terveik, kérjék ki a tagság véleményét. így lesz még eredményesebb a munkájuk, így te­hetik még gazdagabbá szövetkezetü­ket, gondtalanabbá életüket. _ hormányprogramm, megvalósításáért Á MEDOSZ feladatai az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói szociális ellátásának megjavításában A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete október 8- an értekezletet tartott a gépállomá­sok és állami gazdaságok igazgatói és üzemi szakszervezeti bizottságai elnökeinek. Az értekezlet a mezőgazdasági dolgozók szociális ellátásának eredményeivel, hiányosságaival foglalkozott és megszabta a to­vábbi feladatokat. Az értekezleten Hártyám János elv­társ, minisztériumi kiküldött or­szágos viszonylatban, Karasz Gyula elvtárs, a MEDOSZ. baranyamegyei elnöke pedig helyileg ismertei te a gépállomások és állami gazdaságok munkaterületén elért eredményeket, hiányosságokat és feladatokat, Beszámolójában elmondta, hogy van javulás a dolgozók védőöltözet- tel való ellátása terén, de ez még nem kielégítő, különösen a gépállo­másokon. Ezért a védőruhák hiá­nyát sürgősen pótolni kell, mert ez nagyban hozzájárul a dolgozók mun­kakedvéhez. Fontos feladat a dol­gozók elszállásolásának mggjavítása is. Ezért mezőgazdasági üzemeinkben a családos dolgozóknak a lakásel­látást kislakasépitéssel kell biz­tosítani, «melyre 20 évi visszafizetésre köl­csönt biztosít a kormány. Egyszobás lakás építésére 18, kétszobás lakás­ra pedig 24 ezer formt a kölcsön összege. Ha házhely nincs biztosít­va az üzem területéből, akkor a megyed tanács jelöli ki díjtalanul a házhelyet Ezen a terüle.en is vanv nak eredmények. Több állami gaz­daságban építettek már családi há­takat, de a még megtalálható hiba- hat ki kell javítani. . Így teljesen meg kell szüntet­ni azt az áldatlan állapotot, ami a kelemenligeti és margltmajo- H állami gazdaságban található. A dolgozók lakásai beáznak és még a kapitalista rendszerből fennmaradt közös konyhán főznek. Kislakás- építési kölcsönre a szakszervezet a gazdaság igazgatójának egyetértésé vei javasolja az élenjáró dolgozó­kat. Ezután a munkásszállásoknál lé­vő feladatokkal foglalkozott a be­számoló. ■Nagyobb gondot kell fordítani *•» munkásszállások felszerelésé­re, fokozott nevelő munkát kell kifejteni a szállások berendezé­si tárgyai megóvása érdekében. Szamos helyen lelketlen bánásmód tapasztalható a felszerelési tárgyak­kal. A bikali állami gazdaságban például nem szervezték meg a mun­kásszállás fürdőjének tisztántartását. Igen fontos az üzemi élelmezés javítása. Ezen a téren több állami gazdaságban lényeges javulás van az utóbbi hetekben. Orvosi követelményeknek meg felelően rendezték be az üzemi konyhát és biztosították a dol­gozók téli ellátását. Ilyen gazdaságok a bari, a sátorhe­lyi, a babarci, a szentmártonpusztai, és a villányi állami gazdaságok. — Ezekben az állami gazdaságokban a dolgozók élelmezése kielégítő, de még van tennivaló bőven, különö­sen ott, ahol nem értek el ilyen eredményeket. Ott, ahol üzemi konyhák van­nak, mindenütt kertészetet kell létesíteni, hogy elláthassák a konyhát friss zöldrőzelékkel. Ezenkívül november 1-től március 1-ig biztosítani kell a melegítő italt a szabadban dolgozóknak. A beszámolót hozzászólások kö­vették. A hozzászólók elmondták, hogy üzemeikben milyen hibák vár­nak kijavításra. Erről beszélt Hó­naik Tibor, a kozármislenyi gépál­lomás ÜB-elnöke, Nagypál János, az üszögpusztai állami gazdaság ÜB-elnöke, Roskó Zsigmond, a har­kányi gépállomás igazgatója^ Szá­lai Imre, a szentmártonpusztai ál­lami gazdaság igazgatója arról szá­molt be, hogy a rendelkezésükre ál­ló pénzt, hogyan hasznosították a dolgozók szociális ellátására. 4.550 forintot jutalomként kiosztottak a dolgozók között, 6.823 forintot pe­dig a dolgozók kulturális igényei­nek kielégítésére fordítottak. Három napköziotthont létesítet­tek, amelyekben 80 gyermeket helyeztek el és ez lehetővé tet­te, hogy a gazdasághoz tartozó nők valamennyien résztvettek a nyári munkákban. Az értekezlet megszabta a ME­DOSZ szervezőinek feladatait, a dolgozók ellátásának fokozott ellen­őrzését, a fokozott felvilágosító mun kát, a szociális szükségletek felmé­rését és kielégítését . Ml ÚJSÁG SZIGETVÁRI)TT? 2.600 MÉTERREL BŐVÍTIK A VIZVEZETEKHALOZATOT Szigetvár lakosságának az a kívánsága, hogy a községi tanács fej­lessze a vízvezetékhálózatot, építtessen újabb járdákat, szüntesse meg az általános iskola előtti szennyvíz folyását, portalanitsa a község ut­cáit, a jövő esztendőben valóra válik. A községi tanács felvette 1954-es évi tervébe, hogy 2.600 méter hosszúságban kibővíti á vízvezetékhálóza­tot, 3.200 méter hosszúságú* új járd It építtet, kiépíti a Rákóczi utcán át vezető csatorna boltozatát. Ez utóbbi létesítésével megszünteti azt a tart­hatatlan állapotot, hogy a szenyvíz az általános iskola előtt folyjon el. ami az iskolás gyermekekre nézve egészségtelen volt. Ugyanakkor a jö­vő esztendőben 3000 méter hosszúságban lefedik a Széchenyi utca víz­levezető árkát is. A község portalanítása érdekében a községi tanács tervbevette, hogy 1954-ben az Ikarusz-gyárban szériaszerűen gyártott öntözőautót szerez be. HÚSZ HAZBA VEZETIK BE A VILLANYT MÉG EZÉVBEN Szigetváron még sok lakásban nincs bevezetve a villany. Az új kor mányprogramm alapján most foko­zottabb ütemben vezetik be a villany vezetéket a lakásokba és villanyórá­dat Is szerelnek fel. A Széchenyi út 5. szám alatti házba már bevezették a villanyt és még ebben az évben 20 szigetvári házban kerül sor a. vl'- lany bevezetésére 20.000 forintos köt seggel. TATAROZZAK A SZIGETVÁRI HAZAKAT Az úi kormányprogramon alapján 8zigetvárött is tatarozzák a házakat. Harmincezer forintos költséggel be­fejezéshez közeledik a Kossuth La- ios-tér 8. szám alatti ház tatarozása és a villanyvezeték beszerelése. Két héten belül pedig a Sz.tálin-út 37 és 47 szám alatti földszintes, 6—7 la­kájos házak tatarozását is megkez­dik. NEGYVENSZEMÉLYES FÜRDŐT LÉTESÍTENEK A SZIGETVÁRI MALOM DOLGOZÚI RÉSZÉRE Baranya megye legnagyobb malomipari üzemében, a Szigetvári Ma­lomban befejezéshez közeledik egy negyoenszemélyes» fürdő létesítés<f 30.000 forintos beruházási költséggel. Itt három tusoló, egy mosdó, egy fürdőkád, huszonöt öltözőszekrény áll majd a malom dolgozóinak ren­delkezésére. A fürdő november 3ü-ára már teljesen elkészül és átadják rendeltetésének. A malomban lisztes zsákokból a lisztet tíz dolgozó nő szereli ki és rakja egykilogrammos papírzacskókba. Ennek a lisztkiszerelö részlegnek és a zsákolónak külön fürdőt létesítettek, amelyet most helyeztek üzem­be. HÚSZ IPARENGEDÉLYT ADTAK KI EDDIG A SZIGETVÁRI , JÁRÁSBAN Az új kormányprogramm alapján a szigetvári járási tanács kereske­delmi és ipari csoportja eddig ösz- szesen 20 iparengedélyt adott ki a .járás területén és 8 újabb iparenge­dély kiadása folyamatban van. Szi- getvárott eddig egy köszörűs és egy koszorúkötő kapott iparengedélyt, azonkívül iparengedélyt kaptak a következő községek: Almamellék, Kishásságy, Szulimán, Somogyhár- ságy, Nagydobsza, Mozsgó, Nagype- terd, Magyarlukafa, Patapoklós, Csertő, Nagyváty, és Szentlászló. HÁROM UJ ÜZLETET LÉTESÍTE­NEK MÉG EBBEN AZ ÉVBEN A szigetvári dolgozók szükségleté­nek fokozottabb kielégítése céljabóL Szigetváron még ebben az évben há­rom új üzletet létesítenek. A Széehe- nyi-utcában egy vegyes élelmiszer­boltot, a Sztálin-utcaban illatszer­boltot. a Zrinyi-téren pedig maradék­ára-boltot nyitnak meg. Ugyanakkor a Széchenyi-utcában lévő korszerűt­len Ital-boltot áthelyezik a Széche- nyi-utca másik részébe. Tervbevet- ték, hogy a vas- és üvegáruboltot összevonják és a község központjá­ban helyezik eL KÖZPONTI KULTÜRHÄZAT KAP JÖVÖRE SZIGETVAR A szigetvári községi tanács most készítette el az Í954-es évi község- fejlesztési tervet. Eszerint a jövő esztendőben a járási tanács és a pénz­ügyőri laktanya közötti téren központi kultűrházat építenek. A terv sze­rint az új kultúrházat mintegy egymillió forintos beruházási költséggel készítik el. Itt helyezik el majd a mozit is, mert annak jelenlegi he­lye nem megfelelő. UJ LAKÁSOKAT ÉPÍTENEK A Sztálin-úton a felszabadulás előtt egy emeletes házat kezdtek el építeni, azonban az építkezés abba­maradt. A lakáshiány csökkentése érdekében a községi tanács intézke­dett, hogy a ház építését befejezzék. Az egyemeletes épület már el is ké­szült és így a tanács két egyszoba- konyhás és egy kétszoba-konyhás la­kást tudott kiutalni a dolgozóknak. Ebben az emeletes épületben helye­zik el a szigetvári mentőállomást is. Ezzel lehetővé válik Szigetvár egész ségügyi ellátásának meggyorsítása is mert a mentőállomás összes részle­gei cgyhelyen lesznek. A lakáshiány enyhítése céljából a Flórián tér 5. szám alatti romos épületet átalakították és lakhatóvá tették, kétszer cgyszoba-konyhás la­kást létesítettek belőle. KÖNYVJÜTALMAT KAPTAK A SZIGETVÁRI KULTÚROTTHON LEGRÉGIBB ÉS LEGJOBB KULTÜRMUNKASAI A szigetvári Kultúrotthonban Papp Jánosnénak, a járási kultúrotthon igazgatónőjének vezetésével, lelkes kultűrmunka folyik. Október 9-én, pénteken este a Kultúrotthon meg­hívta dr Csorba Győző pécsi írót, aki kétszázfőnyi közönség előtt „Mai magyar költészetünk" címmel tar­tott színvonalas előadást. Történeti áttekintést nyújtott arról, hogy iro­dalmunk 1948 óta milyen fejlődésen ment keresztül és egy-egy jelentősebb költőt részletesen méltatott. Az előadás után kultúr-khib-e«t volt, amelynek keretében megjutal­mazták a szigetvári Kultúrotthon legrégibb és legjobb kultúrmunká- sait. Így könyvjutalmat kapott Ko­vács József, Bor Sándor, Makk Ala­dár, Ősy Anikó, Gelencsér Mária és Szenyéri János,. A kolhozparasztság anyagi és kul­turális színvonala állandóan emel­kedik. A kolhozok minden mezőgaz­dasági terményből egyre többet tér melnek és önnek arányában egyre gazdagabbakká válnak. Állandóan emelkedik a kolhozparaszfok jöve­delme is. A kolhozparasztok reáljövedelme ma többszörösen meghaladja a for­radalom előtti dolgozó parasztság jövedelmének színvonalát. A máso­dik világháború előtt 1.164 olvan kolhoz volt, amelynek jövedelme meghaladta a/ egymillió rubelt. t95l-beu már több mint hatezer volt a milliomos kolhozok szánta és sok kolhoz évi jövedelme H)—12 millió rubelre vugv még többre rúgott. A kolhózparasztök reáljövedelme egy dolgozóra átszámítva 60 százalékkal magasabb volt 1951-ben, miint 1940- ben. 1952-ben a kolhozparasztok jö­vedelme újabb 8 százalékkal emel­kedett. A Kiev-terület cserkasazi kerüle­tében lévő „Hruscsov" kolhoz pél­dája ragyogóan bizonyítja, hogy a A kolhozok közös gazdasága — a kolhozparasztok jómódú és ku Imáit életének alapja Irta: N. ANYISZOMOV, a közgazdasági tudományok kandHátusa kolhozok közös gazdaságának fej­lesztése a kolhozparasztok jólétének alapja. A ,,Hruscsov“-kolhoznak 417 szarvasmarhája. 290 sertése, 400 ju­ha, 2ÜOO baromfija és 216 lova van. A kolhoz jövedelme csupán a kö­zös 6Uatenyésztésből 633.00 rubelre emelkedett. Őszi búzából a „llruscsov‘‘-kolhoz- ban bárom év alatt másfélszeresére emelkedett a terméshozam. 1932- ben hektórajikint átlag 27 métermá­zsát takarítottak be. jó eredménye­ket értek el a többi termelési ágban is. A kolhoznak 27 hektáros közös kertje és nyolc hektár szőlője van. Sok kelkáposztát, paradicsomot, zöldpaprikát, tököt, répát, hagy­mát, parajt és más zöldséget ter­mesztenek. A kolhoz jövedelme 1949 ben 1,500.000 rubel, t952-ben pedig már 4,200.000 rubel volt. A kolhozparasztok 1952-ben két sertésólát, egv száz férőhelyes tc- hénistállót, lóistállót és 350 juhnak való aktot építettek téglából cserép­tetővel Az állattenyésztő farmokat fűvel és bokrokkal is beültették,be­vezették a vízvezetéket és öniíatókat szereitek fel. A cséplésnél, gabona- tisztításnál, gabonaőrlésnél és más munkáknál villanyáramot használ­nak Evről-évre emelkedik a munka­egység értéke. 1932-ben minden munkaegységre 3 kg gabona, egy- egy.kg burgonya és zöldség, sok ta­karmány és 8.4 rubel jutott. Marija Boty kolhozparasztass/ony például a növénytermelő brigádban teljesí­tett munkaegységei fejében 1.163 kg gabonát és 5.479 rubelt kapott jö­vedelemelosztáskor. Emelkedik a kolhozparasztok kul-* turális színvonala. Minden gyermek azt tanulhat, amihez kedve és tehet­sége van. Sokan a kolhoz területé* létesült zeneiskolába járnak. Min­den brigádnak van klubja és könyv­tára. A kolhozban vízvezeték, köz* ponti fürdő, fodrászat és új üzlui van. A kolhozparasztok háztáji gazda­ságukból is szép jövedelemhez jut­nak. A kommunista párt és a szov­jet kormány fontos intézkedéseket! tett a kolhozparasztok háztáji gaz­daságának fejlesztésére. Csökken­tették a háztáji gazdaságok beadást kötelezettségét és a mezőgazdasági adókat. A párt és a kormány legújabb in­tézkedései a mezőgazdaság terén biztosítják a kolhozok jövedelmé­nek további emelkedését. A kolho­zok jövedelmük jelentős részéből óvodákat, Ixilcsődéket. szülőotthono­kat, kultúrházakat, stb építhetnek. A kolhozrendszer jómódú és kul­turált életet biztosított a -zovjcí falvak minden dolgozójának.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents