Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-09 / 237. szám
2 MAHL 0 1953 OKTrtBER 9 A „Pravda“ cikke a III. Szakszervezeti Világkongresszus előkészületeiről Moszkva (TASZSZ): A lesben, október 10-én megnyíló III. Szak- szervezeti Világkongresszussal kapcsolatban a Pravda közli P. Kazakov bécsi levelét az előkészület eredményeiről. A cikkíró megjegyzi, milyen nagyjelentőségű volt az első két kongresszus a munkásosztály egységéért folytatott harcban, majd rámutat, hogy a III. Szakszervezeti Világkongresszusnak az eddiginél nagyobb szerepet kell játszania a nemzetközi szakszervezeti moz galom fejlesztésében. Nagy változások menték végbe a népek életében a második nemzetközi kongresszus óta eltelt időben — hangzik a levél. — Ezalatt az évek alatt jelentősen erősödött a béke és demokrácia tábora és vele együtt erősödött a haladó irányzat is a nemzetközi szakszervezeti mozgalomban. A szovjet szakszervezetek tekintélye még nagyobb lett. nemzetíközi kapcsolataik tovább bőrültek. A Kínai Népköztársaság «zakszervezetei hatalmas erővé váltak, amelyek nagy hatást gyakorolnak az ázsiai országok szakszervezeti mozgalmára. Az európai népi demokratikus országok szakszervezetei jelentős társadalmi erővé lettek. A II. Szakszervezeti Világkongresz szus óta eltelt idő alatt a kapitalista és gyarmati országok haladó szak- szervezetei a kegyetlen üldözések és terror ellenére megszilárdították pozíciójukat a tömegekben. A munkások egyre világosabban látják, hogy sízakadás az országok szakszervezeti mozgalmában, s nemzetközi szakszervezeti mozgalomban Newyork (TASZSZ) Az „Associated Press“ hírügynökség tudósítójának delhi jelentése szerint India kormánya — amint megbízható forrásokból ismeretessé vált — diplomáciai úton követelte az Egyesült Államok kormányától, hozzon rendszabályokat Dél-Koreának a semleges hazatelepítési bizottság munkájába való beavatkozásának megakadályozására. Keszon (Uj Kína) Thimajja altábornagy, a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság elnöke szerdán átnyújtott jegyzékében felhívta az ENSZ parancsnokság figyelmét arra a kötelezettségére, hogy felelős a biztonság és a rend fenntartásáért és biztosításáért azokon a területeken, amelyek a hadifoglyok őrzésének színhelyét körülveszik. A jegyzék többek között ezt tartalmazza: „Az elmúlt napokban a bizottság tudomására hozták azokat a kijelentéseket, amelyeket a délkoreai kormány felelős körei bizonyos incidensekkel kapcsolatban tettek, amelyek a démilitarizált övezet déli részében, az indiai erők őrizete alatt álló hadi fogolytáborokban történtek. csak a reakciós köröknek kedvez s hogy a szakszervezetek elszigeteltsége a szakszervezeti mozgalom gyen güléséhez vezet, ezért azt a munkásosztály ellenségei kihasználják. Ezért a jelenlegi szakszervezeti moz galom jellemző sajátossága a munkásosztály fokozott törekvése az akcióegységre. A cikkíró ezután emlékeztet azokra a sikerekre, amelyeket a dolgozók, az akcióegység meg- eremtése terén elértek, majd így folytatja: A III. szakszervezeti világkongresz szus előkészítése terén széleskörűen demokratikus jelleget öltött. Ebben az előkészületben a szakszervezeti tagok széles tömegei vettek részt. Az előkészületek folyamán újult erővel mutatkozott meg a világ dolgozóinak az akcióegységre irányuló lelkes törekvése. Hatalmas áradatban érkeznek a jelentések a világ minden részéből a küldöttek választásáról és a kongresszushoz intézett üdvözletekről. Üdvözlet és a világkongresszushoz való csatlakozásról szóló jelentés érkezett már 96 ország szakszervezeteitól, 74 országos szakszervezeti központtól, amelyek közül 16 nem tartozik a Szakszervezeti Világszövetségbe, valamint 245 szakmai és helyi szak- szervezettől, amelyek közül 91 nem tártozik a Szakszervezeti Világszövetségbe. Nyolcvanöt országban már több, mint 800 küldöttet és megfigyelőt választottak meg. Ezek a számok és tények arról tanúskodnak, hogy a Szakszervezeti Világkongresszusra való előkészületet minden ország dolgozói saját ügyüknek tekinitik. Mint jelenti, India külügyminisztériumának képviselői aggodalmukat fejezték ki Allennek, az Egyesült Államok nagykövetének, annak veszélye miatt, hogy a délkoreaiak „kiszabadítják“ a semleges övezetben, jelenleg az indiai haderők védelme alatt álló északkoreai hadifoglyokat. Ezek a kijelentések semmibevették a semleges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság és a hadifoglyok őrzésével megbizott indiai erők kötelességét és a rájuk háruló felelősséget s olyan hangot ütöttek meg, amelynek célja nem csupán a hadifoglyok, hanem a de- militarizált övezettől délre élő polgári lakosság febujtása is. Az ENSZ parancsnokság meg fogja érteni, hogy e kijelentésekben foglalt fenyegetés, amely elsősorban a hadifoglyok őrzésével megbízott indiai erők ellen irányul, nemcsupán a nemzetközi szokások elfogadott szabályaival áll ellentétben, hanem azzal a következménnyel is járhat, hogy megakadályozza a bizottságot kötelességének megfelelő teljesítésében. Külpolitikai hírek Oslo (TASZSZ): A „Politiken“ c. dán lapban cikk jelent meg, amely elmondja, hogy a választások után Norvégiában és Dániában újra felvetik azt a kérdési, hogy Norvégia és Dánia területén amerikai bázisokat szerveznek. E cikkel kapcsolatban a „Dagbladet" című lap cikket közölt, amely erélyesen tiltakozik e törekvéseik ellen. * Paris (MTI): Pas de Calais megye több bányájának kommunista és szocialista dolgozói határozatot fogadtak el, melyekben azt követelik, hogy a kommunista és szocialista parlamenti csoportok együtt lépjenek fel a kormány háborús politikájával szemben. * (MTI) A Bad-Oeynhausen-i városvezetőség megállapítása szerint a brit megszálló csapatok a háború befejezése óta százhét millió márka megszállási kárt okoztak a fürdővárosban — közli a DPA. A városvezetőség szerint az angolok még mindig ötven szállodát, százlhatvan- nyolc üdülőt, százötven ipari üzemet és ezerkettőszáz lakóházat tartanak lefoglalva. * Peking (Uj Kína): A vietnami néphadsereg főparancsnokságának közleménye jelenti, hogy Dél-Vietnam- ban az év első kilenc hónapjában több, mint ötezer ellenséges katona esett el, illetve sebesült meg. A Vietnami Tájékoztató Iroda a hivatalos közleményt idézve közölte, hogy a vietnami néphadsereg alakulatai ebben az időszakban több, mint százötven nehéz- és könnyűgéppuskát és nagymennyiségű más fegyvert zsákmányoltak. A Bri!-guayanai eseményekről (MTI) A Daily Worker írja egy cikkében: Az angol kormány hidegvérrel hozzálát, hogy fegyveres túlerővel tiporjon dl egy demokratikusan választott kormányt. Ez a lényege az eseményeknek Rrit-Guayanában és ezt kell megakadályozni. A gyarmat jóléte és helyes kormányzása ellen irányuló fenyegetés nem a nép szabadon választott kormánya részéről jön, hanem a cukornádültetvényesek és az angol konzervatív kormány részéről. Az angol kormány hadihajókat, ágyukat, és csapatokat küld a legnagyobb gyorsasággal. Puszta hazugság minden fecsegés arról az állítólagos kísérletről, hogy a guayanai kormány kommunista irányzatú állam felállítására törekedne. A valóságban a toryk igyekeznek megváltoztatni a helyzetet, akik el akarják tiporni a demokratikusan választott kormányt és fel akarják állítani az ültetvényesek diktatúráját. Akadályozzátok meg ezt a bűnt a demokrácia ellen. Árasszátok el a kormányt követelésekkel: vissza a hadihajókkal és a csapatokkal! India a liszinmanista provokációs cselekedetek megakadályozását követeli az Egyesült Államoktól 4 Thimajja altábornagy jegyzéket intézett az ENSZ parancsnoksághoz BIZONYARA ISMERIK A zt állítják, hogy még ** sohasem találkoztak Arkagyij Ahowal? Gondolkozzanak csak, biz tosan emlékezni fognak rá! Arkagyij mozgása határozott, nagyokat lép, mint a tengerészek. Szinte beront a szobába. Kigombolt felöltőjének szárnya repül utána a levegőben. Amint belép, már is rákezdi: — Hogy mennek a dolgok. öreg harcos — s nem törődik vele, hogy el vagy-e foglalva, vagy mással beszélsz. Nem haj landó még szünetet sem tartani. — Mi újság, hogy érzi magát? . Az ok mindig ugyanaz, látogatóba jött. Ami a látogatás célját illeti, ez sokféle lehet. Szeretné szorosabbra fűzni a barátságot, vagy valamit meg akar tudni... De valójában senki sem tudja, mit akar ez a „kedves“, egy kissé mindig izgatott és ügybuzgó Arkagyij Ahov. Leül, aztán feltétlen el- , mond néhány újságot. — M—'ósolja, hogy a legközelebbi napokban nagy zivatarok lesznek, vagy arról értesít, hogy a földalatti vasút kékszínű vonatait rózsaszínre festik. Elmond néhány viccet is, (egy apró, foszladozó jegy zetfüzetben tartja raktáron.) Bizalmasan elárulja, hogy a híres karnagy felesége férjét a tulajdon karnagyi pálcával náspá- . golta el, még hozzá a hangversenyen! Arról is tud, hogy valaki közvetlenül az esküvő előtt otthagyta menyasszonyát és hogy valakit eltávolítanak állásából... Arkagyij csak úgy mellesleg feltétlenül tud valami rágalmat a főnökségre. Valamily mulatságos történetet, amely csorbítja ismert emberek tekintélyét. Viszont, ha a főnökséggel beszél, képes az összes beosztottakat be feketíteni, csak úgy a beszélgetés kedvéért. De ez még mind semmi! A nagyobb baj ott van, ha Arkagyij Áhov megjelenik, az órák elkezdenek sietni. Igen, igen, ezt a legkomolyabban állítom, nem tréfálok. Az órák szinte megbolondulnak, megvesznek! Még végig sem hallgattad az összes újságokat, vicceset és egyszerre csak arra eszmélsz, hogy vége a munkaidőnek. Azt hiszed, hogy 10—15 percig beszélgettél Ahowal és amikor az órára nézel, hüledezve látod, másfélkét óra telt el. Ezt a veszedelmes embert semmiféle módon nem tudod lerázni. Ásítasz, vagy felállsz, azzal, hogy értekezletre kell menned: — „Elkésem, várnak!“ De Ahov kérlelhetetlen, őt mindez nem érdekli! Megfogja a kezed, hozzádhajol és beszél, beszél ----Ahovnak egész gyűjteménye van előregyártott mondatokból, s elborít, eláraszt velük. Ajkai cuppognak, állkapcsa szüntelenül csattog, orra kitágul, szemöldöke a homlokára ugrik. Minden tagja beszél, beszél feltartóztathatatlanul. El nézzük és csodálkozunk. Milyen pompásan tud lopni ez az ember. Nem tárgyakat, hanem időt. — Visszahozhatat- lan, drága perceket, órákat rabol. Akarják-e tudni, hogyan szabaduljanak meg Ahov- tól? Ajánlhatok egy jó módszert. Személyesen próbáltam ki. Mondják egyesen a szemébe, hogy nincs idejük, hogy nem tudják és nem is akarják meghallgatni. Ne törődjenek vele, ha Arkegyij Ahov megsértődik, vagy talán meg is haragszik. Ilyenkor lekicsinylőén mosolyog, „vonzó“ arca eltorzul, hangja kelletlen, érdes lesz. — Ah — úgy! — mondja kevély hangon és elfordul. — Micsoda száraz ember!... Két-három ilyen jelenet — és utána teljesen megszűnik az ismeretség. Elérték céljukat!... A zt mondják, hogy ** látták már őt? Vagy ha nem ip őt, de ismernek hasonló embert, csak az illetőt nem Arkagvij- nak és Ahovnak hívják. Ez nagvon könnyen meg lehet. Hiszen mindenütt akad ilyen beszélőmastna. aki mosolvgva rabolja meg munkatársait, looia azt. ami a legértékesebb, az időnket. ▼. TTvarov Schőnherz Zoltán halálának 11. évfordulójára A Horthy fasizmus idejének egyik legnagyobb mártírhalottja, az MKP titkára: Schőnherz Zoltán. Ma 11 éve, 1942. október 9-én, a Margit-köruti katonai fogház udvarán végezték ki. Mindössze 37 évet élt. Szíve népéért és annak szabadságáért dobogott mindig. Harcos életét a munkásosztály nagy ügyének szentelte, ezért halt hősi halált. Kassán született 1905-ben. Az egyetemen, Budapesten már a munkásosztály eszméinek lelkes har cosa. Rövidesen megszerzi az elek- tromérnöki oklevelet, de az ő sorsa is a Horthy reakció állástalan értelmiségének sorsát példázza. Mint mér nők elhelyezkedni nem tudott, s villanyszerelő lett belőle. 1938-ban Kassa „felszabadult“. Schőnherz Zoltán ekkor mér a felvidéki magyar munkásosztály vezetője, a felvidékről indult el nagy útjára, így a szlovákiai magyar munkásosztály neveltjének tekinthetjük. A proletár internacionalizmus nagy eszméje hatotta át, s rövidesen megtalálta kapcsolatát a Magyar Kommunista Párt tál is. Hazajön. Itthon a párt fontos feladatot bízott rá, kiküldte a Szovjetunióba. Az épülő szocializmus országa nagy hatást gyakorolt az ifjú forradalmárra. 1940-ben Moszkvában találkozik Rákosi elvtárssal. A magyar munkásság kiváló vezére felismeri Schőnherz Zoltánban a hőst, az aktív forradalmárt, a munkásosztály ügyéhez ragaszkodó, hűséges kommunistát. Rákosi elvtárs jól ismerte a hazai viszonyokat, ezért küldte Schőnherz Zoltánt Magyarországra, hogy szervezze az itthoni illegális mozgalmat. Schőnherz Zoltán megfelelt a bizalomnak, töretlenül gyűrte le a nehézségeket. Útleírásában ezt olvassuk: „Az ötödik napon — írja — csak tántorogva tud tam járni. Az életösztön alig működött bennem. Csak az a gondolat élt: Rákosi elvtárs utasításait viszem.“ Rákosi elvtárs utasítása volt számára a legfontosabb: végrehajtsa azt a feladatot, amit reá bízott a párt és Rákosi elvtárs. Az itthoni helyzet tanulmányozása során feltárult előtte az ország képe, a munkásosztály helyzete. A fasizmus rabságában élő népének hely zete mélyen lesújtotta. Látta, hogy nálunk nincs parlamenti ellenzék. Valóban, az egyedüli ellenzéket a fasizmussal szemben a Kommunista Párt képviselte. Ennek a fasizmus elleni egységfrontnak egyik vezetője lett Schőnherz Zoltán. 1941-ben az ország több részén komoly tüntetések zajlottak le. A fasizmus rendőrsége, a GESTAPO megkezdte működését Elfogták mindazokat, akik harcoltak az igazságért. Megkezdődött a kommunisták üldözése. Ennek ellenére Schőnherz Zoltán nem hátrált meg, hanem Rózsa Ferenccel létrehozta a Kommunista Párt lapját, a „Szabad Nép“-et, 1942 február elsején. Az első vezércikk címe' ez volt: „Szabad nép, szabad országban“. — A Kommunista Párt sah ján keresztül szembeszálltak a reakciós demagógiával, leleplezték a bács kai vérengzéseket, s foglalkoztak az igazi hazafiság kérdésével. A fasiszta rendőrség kutatott, nyomozott az illegális szervezet tagjai után, árulókat keresett. A magyar nép legjobb fiai estek áldozatul vérengzésüknek, de a véres, összevert ember roncsok hűek maradtak, némák maradtak, nem árulták el vezetőjüket, a pártot. A „Szabad Nép“ irányította tovább a harcot, sőt felhívta a munkásosztály figyelmét és felkészítette a párt tagságát az „osztályellenség fokozott támadására1*. 1942 nyarán a terror fokozódott. Az And- rássy úti hírhedt kínzókamrák börtönei megteltek. Sok dicsőséges küzdelem után a fasizmus rendőrsége elfogta Schőnherz Zoltánt: Válogatott kínzásokkal vallatták a munkásosztály nagy fiát, de ő véres fejjel w hirdette az igazságot: a fasizmus pusztulását, a Szovjetunió győzelmét. Állhatatos lelkét, s nagy' szívét, megtömi soha nem tudták. Katonai bíróság elé állították, büntetése: halál volt. Búcsúlevelében előttünk áll e férfi emberi nagysága, de hősiessége is, az eszméjéért való következetes harcban. Ezt olvassuk: „Ne gondoljatok rossz sziwel énrám, hogy ennyi szomorúságot okoztam, én nem cselekedhettem másképpen! Mikor felismertem, hogy milyen veszély fenyegeti embertársaimat Magyarországon, nem hallgathattam, meg kellett szólalnom, nem tehettem másképpen. Sokat dolgoztam, de abban a hitben halok meg, hogy munkámban tovább élek“. 1942 október 9-én volt a halálos ítélet végrehajtása. A fogház ablakából nézték a bebörtönzött kommunisták vezérük kivégzését. Majd felcsendült ajkukról az Internacionálé. Schőnherz Zoltán utolsó szavaival a pártot, a Szovjetuniót éltette. 11 év teli el azóta. Felszabadult Magyarország népe, s szocializmust építő hazánkban gondol Shőnherz Zoltánra, s a többi hős kommunistára, akik életüket adták a hazáért, a szabadságért. Mélységes szeretettel emlékezünk meg Schőnherz Zoltánról, mert egyike volt a legnagyobbaknak. H. I. KOLHOZELNÖK TANFOLYAM A Szovjetunió számos kerületéből érkeznek kolhozelnökök a moszkvai „K. A. Tyimirjazev“ mezőgazdasági akadémia tanfolyamaira. Az akadémia szaktanfolyamain marxizmust-leninizmust, matematikát, kémiát, fizikát és orosz nyelvet tanulnak, ezenkívül földműveléssel, állat- tenyésztéssel, növénytermeléssel és rétműveléssel is foglalkoznak. A tanfolyamok hallgatói gazdaságtan: •érdésekkel Ismerkednek, tanulmányozzák a kolhoztermelés megszervezését, a mezőgazdasági gépeket. Hasonló szaktanfolyamokat szerveznek Bjelorusszlában, Ukrajnában, Grúziában, Kazahsztánban, Uzbekisztánban és a területi központok több más helyén. A képen: a kolhoze'nökök kiilö rböző körülmények között termelt paradicsomfajtákat vizsgálnak. Balról-jobbra: Ljubov Gunyina, a „Krasz nij Kollektyiviszt“ kolhoz elnöke, (Jaroszlav terület), Szergej Berjo- zin, az „Előre“ kolhoz elnöke (Jarosz lav terület) és Ivan Tyakoskin, » „VorosiIovH-kolhoz elnöke (Kaünyin terület).
