Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-09 / 237. szám

1958 OKTOBER 9 NAPCÖ 3 A termelőszövetkezetek igazgatósági tagjai legyenek aktív vezetői szövetkezetüknek Segítség a propagandistáknak A nagyoyárádi Kossuth tepmelosiovetkewt igazgatóságának munkájáról A nagynyárádi Kossuth termelő- szövetkezet 1949-ben alakult. Az Iro­dában elhelyezett grafikonok hű tükörképei annak, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás egyetlen helyes út a falusi dolgozók számára a bol­dogabb, gondtalanabb élet megte­remtéséhez. Működésük során je­lentős eredményeket értek el a Kos­suth tsz tagjai. A grafikon jól mutatja a fejlő­dést: 1949-ben mindössze 8 törzs­tehénnel kezdték meg az új életet. Ez a szám 1950-re már 18-ra emel­kedett, 1951-ben 22-re, 52-ben 27-re és jelenleg 43 állatból áll tehéntör­zsük. Különben 70 szarvasmarha és 36 ló boldog tulajdonosai a Kossuth tsz tagjai. Annak ellenére, hogy búzájuk 35 árpájuk 68, rozsuk pedig 60 száza­lékos jégkárt szenvedett, a szorgal­mas tagok nem panaszkodnak, hogy kevés részesedést kaptak, mert 2.20 kiló bza, 2.25 kiló árpa jutott egy- egy munkaegységre. Auth Péter egyedül több, mint nyolc mázsa bú­zát és 834.75 kiló árpát vitt haza. Készpénzben öt forintot osztottak munkaegységenként. <4* igazgaiósági ülések nem eredményesek Szépek ezek az eredmények, de több figyelemmel, nagyabb akarat­tal ennél szebb eredményeket is le­het elérni. Meg kell mondani, még vannak hibák Nagynyárádon is a vezetésben. Hegyi Gyula elvtárs, a jsz elnöke igyekszik feladatát jól el­látni, de hiba, hogy a feladatok vég­rehajtásába nem vonja be eléggé a vezetőség többi tagjait, — az igaz- hatósági tagokat sem. Eredménynek mondható az. hogy az igazgatósági üléseket rendszeresen, minden héten megtartják. De ezek az ülések nem mondhatók eredményesnek, mert ab höl állnak, hogy Hegyi elvtárs el­mondja, miről van szó, milyen fel­adatok állnak a szövetkezet előtt, mit akarnak tenni, az igazgatóság tagjai pedig helyeselnek. Utána az elnök javasolja, milyen határozatot hozzanak, ezzel is egyetért min­denki, de a határozat végrehajtásá­én már nem úgy dolgoznak, mint •gazgatósági tagok, hanem, mint az egyszerű tsz-tagok. Lehet, hogy az igazgatóság tagjai már el sem tud­lak másként képzelni a munkáju- tí - mert fey van ez már a megala­kulás óta, így szokták meg. Pedig nem ez a helyes munka, a tsz tag­jai sokkal többet várnak, az igaz­gatósági tagoktól, különösen a kor­mányprogramon megjelenése óta. A Programm döntően foglalkozik a dolgozók anyagi jólétének emelésé­vel és ez vonatkozik a termelőszö­vetkezetek dolgozóira is. Nyilván­való, nem helyes, ha csak az elnök gondolkodik azon, hogyan lehet töb­bet, jobban termelni, hogyan lehet nagyobb jövedelmet biztosítani a tagok részére. Az igazgatósági ülé­seken elsősorban ezekről a lehető­ségekről ke"ene beszélni, az igaz­gatóság tagjainak is javaslatot kel­lene tenni a jövedelem emelésére, a meglévő hiányosságok kijavításá­ra. Olyan egészséges javaslatokra van szükség, amilyen Tóth János ja­vaslata. Lehet javaslatot tenni a munka megjavítására Egy évig állandóan pusztultak a malacok. Választásig .nem volt sem­mi bajuk, utána pedig romlottak és már 60 elhullásuk van. Tóth János szólt gz elnöknek, hogy a jelenlegi fiaztató egészségtelen, mert nem járja a levegő, ha pedig szellőztetni akarnak, huzat van; szűk, nyirkos és a nap sem éri. Van a termelő- szövetkezetnek egy másik sertésólja, ahol a hízók most együtt tanyáz­nak a baromfiakkal. Tóth elvitárs javasolta, hogy a baromfiakat vi­gyék másik ólba és a kismalacok részére ott csináljanak helyet. Hét­főn este már közgyűlés elé terjesz­tették Tóth János javaslatát. Tóth János aratáskor is segített a vezetőségnek. Éppen az aratás kel­lős közepén a 24 hold lucernát is kaszálni kellett volna, de az elnök azt mondta, nincs munkaerő. Igaz. hogy két kaszálógépe is van a szö­vetkezetnek, de erre azt mondta He­gyi elvtárs, „nincs, aki géppel tud­jon kaszálni." — Én maid lekaszálom géppel — vállalkozott Tóth elvtárs, csak ad­dig helyettesítsen valaki. Tóth elv- társ vállalkozásának eredménye, hogy nem maradt a földön a 24 hold lucerna, de nem volt fennaka­dás az aratásban sem. Nemcsak Tóth elvtárs tud ilyen ás ehhez hasonló javaslatokat ten­ni, amelyek segítik a szöve‘kezetet, hanem a tsz valamennyi tagja, — az igazgatósági tagok is, — ha gon­dolkoznak, hogy lenne jobb, hogyan segíthetnék az elnök munkáját. Az állatok takarmányozása körül sok zavar van mindig, mert egyszer ko­csi nincs, amely elmenne takarmá­nyért, vagy ha a kocsi megvan, nincs gyalogmunkaerő. Karácsonyi János a szövetkezet egyik tagja, be­szélgetés közben már elmondta né­hány tagnak, hogy állandó takanmá- nyosokat kellene beállítani, ezze! elkerülnék a sok zavart. Nem for­dulna elő az sem, hogy amikor egy új embert állítanak a takarmányo­záshoz, az nem tudja, melyik istálló­hoz mennyit vigyen, vagy hol van az a takarmány, amelyért küldik. Ilyen javaslata — amelyek segítik a munka szervezését, — sok tagnak lehet, de az a h'ba, hogy elhallgat­ják. nem mondják el a vezetőség­nek. Ennek is megvan az oka. Elsősor­ban az, hogy az igazgatósági tagok­ban nem vezetőket, hanem csak egyszerű tagokat látnak a tsz tagjai és éppen azért, mert nem dolgozik, tekintélyét a tsz vezetésében való aktív részvétellel nem harcolja ki az igazgatóság. Ezért fontos feladat, az igazgatóság munkájának megia- . vitása. Hegyi elvtárs. a tsz elnöke már eltervezte hogyan teszik aktív­vá az igazgatóságot. Tervek az igazgatósági tagok aktivizálására Az igazgatóság egyes tagjait re­szortfelelősnek állítják be. Egyik az állattenyésztésnél, másik a növény- termesztésnél dolgozik majd és ott felel a munka zavartalan meneté­ért. Aztán a kőművesekhez, ková­csokhoz, bognárokhoz és szíjján'.ók- hoz is beosztanak egy-egy igazgató- sági tagot. Ez nagyon helyes. Ehhez azonban az is kell. hogy az igazgatóság tag­jai érezzék is felelősségüket, igye­kezzenek mindent elkövetni. hogy saját munkaterületükön minél job­ban haladjon a munka. Kérjék ki a tagok véleményét, hogyan lehetne gyorsabban, eredményesebben meg­oldani egyes feladatokat és igazga­tóségi ülésen tárgyalják meg a ja­vaslatokat — legyenek valóban ve­zetői saját termelőszövetkezetüknek. Ha lehet, a kisebb problémákat in­tézzék el a helyszínen, segítsék a szövetkezet tagjait a még szebb eredmények elérésében. L. J. Javítsák meg mindenütt a dolgosók étkeztetését Tapasztalatok az üzemi konyhák munkájáról . Kormányunk programmjának meg Jelenése óta lényegesen javult a dol­gozók anyagi és kulturális jóléte. Különösen elősegítette ezt az árle­szállítás, amikor tízezer árucikk ára ősökként. Nagy Imre elvtárs hang- Ulyozta, hogy fokozzuk a lakosság k ^ya®ztasát szolgáló ipari termé- p6 k -®S élelmiszerek gyártását, az y hátralévő részében pedig 60 mil- >o forinttal növeljük az üzemélel- f ®z.es'> valamint 'az egészségügyi Hetelek megjavítására fordított összeget. Van javulás A kormány programmjának meg- * osulása nyomán valóban van ja- uias üzemélelmezési vállalataink s üzemi konyháink munkájában. KpL ®tc.'ek s°k helyen ízleteseb- Dck, változatosabbak, bőségesebb . adagokat adnak. dolgozók megelégedésére végzik ^unkájukat a 73. számú Építőipari i üzemi konyhájának dolgozói a',taióta eltávolították a konyháról Kuiákszármazásu szakácsot és meg “Htatték azt a „rendszert", amely hlf j'nt a konyha alkalmazottai haza- rdták a zsírt és a különböző élel- yrtZesi cikkeket — nagyon sokat ja- ételek minősége és mennyi- n u sem lehet panasz. Igyekez­Jól megállni helyüket a Vendég- ar° Vállalat „Otthon“ kifőzdéjé- s'f-t.dolgozói is — ízletes ételek ké­résével. Sokat javult az ételek mi- Qsége a meszesi és a pécsszabolcsi ,?nyószotthonokban is. Az ott étke­ret * Sozók mostanában csak dicsé- tudnak mondani a konyhák dől hozóinak munkájáról. *8y volna ez rendjén mindenütt, ózonban még sok hibát ta'álha- unk, ha megvizsgáljuk üzem- e,elmezési vállalataink és üzemi romlásnak indult és a hús mellé adott tésztát sem lehetett elfogyasz­tani. Nagy huzavona után ismerték csak el az illetékesek felelősségüket. Súlyos hibák a komlói dolgozók étkeztetésénél Még súlyosabb hibák tapasztalha­tók a komlói üzemélelmezési vállalat 49. sz. Építőipari Tröszthöz tartozó részlegének munkájában. Itt soro­zatosan adnak ki kozmás főzeléket, élvezhetetlen, féligfőtt ételeket. Er­ről tanúskodnak az egyes étkeztető helyeken található panaszkönyvek is. Egyre több dolgozó bírálja az ételek minőségét és azt a tűr­hetetlen állapotot, amely ezzel kapcsolatban fennáll. Az altárói étkeztetési helyen szep­tember 13-án hét dolgozó kérte az „illetékeseket“, hogy ne tálaljanak nekik odaégetett burgonyafőzeléket. Ugylátszik az „illetékesek“ nem ta­nultak a hibából, mert szeptember 30-án a déli étkeztetésnél 406 dol­gozó részére kiadott főzelékből mint egy 100 liter került moslékba élvez- hetetlensége miatt. Az étkeztetési részleg dolgozói úgy látszik nem gon­dolkodtak még azon: vájjon azért fizetik-e társaik az ebédet, hogy min den nap rendesen étkezhessenek, vagy azért, hogy az étkeztetési dol­gozók malacait hizlalják kövérre pénzükön?! Egy ellenőrzés során megállapí­tották ugyan, hogy az elkövetett hibákért főleg a szakács felelős, de a dolgozókat azóta sem kár­talanították. A hibák oka főként a tervszerűtlen- ség. Egy étkeztetési vállalatnak tud­konyháink munkáját. A postai alkalmazottak általában fedettek az üzemélelmezési vál- at munkájával, az utóbbi napok- h azonban több alkalommal jogo- H kifogásolták az ételek minősé- •; Szeptember 30-án olyan ételt futottak nekik, amely élvezhetet- 1 volt. A levesnek nevezett lében 'ers zöldbab úszkált, a hús már nia kell, minden napra az étrendet, hogy a beszerzők zavartalanul vé­gezhessék munkájukat és beszerez­hessék a szükséges anyagot az ízle­tes ételek elkészítéséhez. A komló- 49-es trösztnél ez nem így van. Bar- tos elvtárs, az üzemélelmezési rész­leg vezetője még este hát órakor sem tudja megmondani: mit főznek másnap. így nem csoda, hogy az ételeket az utolsó pillanatokban úgy kapkodják össze és azok ízetlenek, élvezhetetlenek. Az üzemi szakszervezeti bizottságok felelőssége Felvetődik a kérdés: ki a felelős ezekért a hibákért’ Komoly felelősség terheli üzemi szakszervezeti bizottságainkat. A SZOT elnöksége 1953 augusztus 10-én határozatot hozott, amely szerint létre kell hozni a mun­kásellátási bizottságokat. A bizottságok feladata, hogy rend­szeresen ellenőrizzék az üzemi kony­hákban és az azokhoz tartozó helyi­ségekben az egészségügyi szabályok pontos betartását, az ételek főzésé­hez szükséges nyersanyagok minősé­gét és raktározását, a nyersanyagok helyes felhasználását, a készételek mennyiségét és minőségét. Segítsé­get kell nyujtaniok az étlapok vál­tozatos elkészítéséhez. Súlyos hiba, hogy azokon a helyeken sem Myik megfelelő ellenőrzés, ahol megala­kultak ezek a bizottságok. Nagyobb felelősséget a vezetőktől A társadalmi ellenőrzés azonban nem elegendő ahhoz, hogy az üzem­élelmezési vállalatok és üzemi kony­hák valóban jó munkát végezzelek. Sokkal nagyobb felelősséggel kell dolgozniok az étkeztetésért fele­lős vezetőknek, akiket legelső­sorban azért állítottak helyükre, hogy a dolgozók igényeit megfe­lelően kielégítsék. Helyes volna, ha most már komo­lyabb vizsgálatot indítanának a so­rozatos hibák elkövetői ellen és meg szüntetnék a hibákat, amelyek ront­ják a dolgozók hangulatát, munka­kedvét. Javítsák ki mindenütt a dol­gozók étkeztetésénél felmerült hibá­kat és a kormányprogramon szelle­mében végezzék felelősségteljes mun kájukat élelmezési dolgozóink! Máy József SZMT bér és term, fel. A pártpropaganda elméleti szín­vonalának emelése pártunk állandó feladata. Napjainkban aláhúzza en­nek fontosságát az is, hogy a kor­mányprogramon megvalósulása köz­ben számos elméleti kérdés vetődik fel, amelyek megmagyarázása, tisz­tázása értékes hozzájárulás a párt politikájának végrehajtásához. A pártoktatás propagandistáit fe- elősségteljes munkájuk végzésében a Központi Vezetőség ágit. prop osztálya azzal is segíteni fogja az idén, hogy minden propagandistához eljuttatja a „Propagandista" című folyóiratot. A folyóirat már két év óta meg­jelenik. Eddig azonban csak a pro­pagandista szemináriumok vezető5 és a propagandista konferenciák ve­zetői kapták meg. A lap elméleti konzultációs cikkei természetesen elősegítették a propagandamunka színvonalának emelését, de a folyó­irat gyakran túlnyomórészt szerve­zési írásokat közölt, amelyek alig adhattak segítséget a propagandis­ták nevelőmunkájához. A lap jellege most megváltozik. Legfőbb célja a pártdkrtatás eszmei- politikai színvonala emelésének elő­segítése. Ennek megfelelően a so- ronkövetkező témákhoz egy-egy fon­tos elméleti kérdésről közöl cikke­ket. Ismerteti az újabban felvetődő elméleti kérdéseket. Ráirányítja a propagandisták figyelmét a leg­újabb hazai és nemzetközi esemé­nyekre. A „Propagandista" rend­szeresen közöl majd konzultációs cikkeket is. Propagandistáink nagy részének gondot okoz az oktatás helyes mód­szerének elsajátítása. Márpedig ered ményes nevelőmunka jó módszerek léikül elképzelhetetlen. A folyóirat tt is segítséget ad, rendszeresen közli majd a propagandisták cik­keit jól bevált oktatási módszereik­ről. A ..Propagandista" ismertetni fogja a pártoktatás főbb eseményeit, Jgy-egy tananyag feldolgozásának főbb tanulságait, foglalkozik majd a pártszervezetek oktatási munká­jával, ismertetéseket közöl jelentős oolitikai és szépirodalmi művekről. A „Propagandista" szeptember— októberi száma már e céloknak meg felelően készült el és számos ion os cikket közöl az oktatási évad első témái tanulmányozásának elősegíté­sére: „A Kommunista Kiáltvány­ról", ..A Nagy Októberi Szociálist. Forradalom hatása Magyarorszá­gon", „Az eredeti tőkefelhalmozás sajátosságai Magyarországon", „A NÉP alkalmazásának egyes kérdése: pártunk gazdaságpolitikájában", „A békemozgalom demokratikus jellegé­ről" stb. A Központi Vezetőség ágit. prop. osztályának az a célja, hogy a fo­lyóirat révén széleskörű közvetlen kapcsolatot teremtsen a propagan­distákkal. Ezért igen fontosnak tart­ja, hogy kiterjedt levelezöhálózato-; hozzon létre a propagandistákkal. Pártoktatóink és pártszervezeteink kezében fontos fegyver lesz a „Pro­pagandista" a pértpropaganda szín­vonalának emelésérét folyó munká­ban. M nőségi trafikárut a dolgozóknak! Büszkék vagyunk városunk do­hánygyárára, de szomorúan kell meg állapítanunk, hogy az onnan kike­rülő egyes cigaretták, valamint do­hányáruk sok esetben rossz minőség ben és* felületes csomagolásban ke­rülnek a dolgozókhoz. Egy-egy kar­tonban büdös és dohos csomagok hol pedig üres hüvelyek, begyömö­szölt, hasznavehetetlen cigaretták találhatók. Dolgozóink sok esetben méltatlan- kodnak emiatt. Mi, bolti dolgozók hiába igyek­szünk a vásárlókat jól és figytrtmej ien kiszolgálni, ha nem tudunk re­gükre minőségi árut biztosítani. Ép- cen ezért, ara kérem a Dohánygyár vezetőségét, hasson oda. hogy mi­nél kevesebb „üres hüvely", „fi­náncláb" és szakadt, törött cigaretta kerüljön forgalomba, fordítsanak nagyobb gondot a minőségre, mer? iolgozóink ezt joggal megkövetelik özv. Gruber Győzőné a 89. sz. Dohánybolt vezetője. Emelkelő forgalom étele\bH és itulo'íbSl a mezőgazdasági kiállításon Ötvenezer látogatója volt eddig a kiállításnak Csütörtök délelőtt 11 óráig 50 ezer látogató­ja volt a pécsi mező­gazdasági kiállításnak. A színvonalas tartal­mas kiállítás méltán vonzza a falu és n vá­ros dolgozóit, a szak­embereket és az érdejf lődőket. Amellett, hogy a kiállítás igen hasz­nos, tanulságos, a szak mai ismeretség a ta­pasztalatszerzés mel­lett megtalálja szóra­kozását minden láto­gató. A vadászkonyha A kiállítás egyik legforgalmasabb helye a vadászkonyha. Itt nincs hi­valkodó reklám, nem beszél róla a hangos híradó, de itt mindig sokan időznek, fogyasztva a különböző vadhúsokból készített ételeket. Egy­szerű, önkiszolgálással működik ez a népszerű konyha, amelynek ételeit méltán éri sok dicséret. Bő a válasz­ték is, amelyről az ártábla így szá­mol be: „Ételárak. Halászlé 8.90, tea 1.20, szarvas vadasan 8, hagymás rostélyos 8.75, szarvasból vagdalt 4.25, sertésborda rántva 11.20, abált szalonna 4.35, sertéspörkölt 7 forint." E sokféle étel közül mégis legtöbben a szarvas pörköltet választják, mely­ből naponta csaknem 2000 forint ér­tékű mennyiséget adnak el. Szerdán fél óra alatt például 60 adag pör­költet fogyasztottak el a vásár láto­gatói és a fogyasztás állandóan emel kedik. A konyha dolgozói az elmúlt négy nap alatt már szereztek némi tanul­ságot és szerintük szombatra és vasárnapra várható a rekordforga­'om, mert a vadhúsból készült éte­lek igen Ízletesek. Erről tanúskodik az is, hogy a kiállítás nyitvatartásá- nak ideje alatt már alakultak kisebb nagyobb társaságok, akik megrende- ik a következő napra az ételt és a késő délutáni órákban — amikor a munkának már vége — felkeresik a kiállítást és elfogyasztják a rendelt vadhúst. Sok dicséretet kaptak a konyha dolgozói az elmúlt napokban sőt voltak olyan vendégek is, akik csokoládét is adtak ajándékba a szakácsnőnek. — A vadhúsnak köszönhetjük a sikert, — mondja a konyha szakács- néja. A közeljövőben a Kossuth La­jos utcában nyílik meg egy hideg konyha és ott dolgozom majd én is. Azt akarjuk elintézni, hogy oda is kapjunk állandóan vadhúst, mert szeretik az emberek és ez hozzájá­rul majd az új létesítmény forgal­mának emelkedéséhez. Az ilyen terveket, főleg me<Jvs’ó- sulásukat örömmel lehet fogadni. Kiváló minőségű borok Ha lehet, a különböző fajborokat árusító pavillonok még forgalm-- sabbak, mint a vadászkonyha. Különösen a szőlészeti kutató és kísér .éti borárusítója előtt tartózkodik mindig sok ember. A bor szakemberei, a bort szeretők és a bort kostolók tábora találkozik itt és dicséret minden szó ami hallatszik. A legnagyobb népszerűségnek a szentmiklósi cirfánd- li bor „örvend“. A 15.8 maligán fokos bor méltán kap sok elismerő szót, de van fogyasztója a furmintnak (15.2 m. fokos), a burgundinak (15.4 m. fokos) is. Vasárnap óta 22.000 forint értékű bort adtak el a különböző borfajtákból és csak az elmúlt vasárnap 9.000 forint volt a forgalom. Az eladott bor mennyisége csütörtök délelőtt elérte a 700 litert, ami 7000 pohár bárt jelent — ennyit mértek el a borpavillon dolgozói négy és fél nap alatt. Az olasz rizling édeskés bor, amelyet kísérletképpen a szőlészeti kutató pincészetébe Kecskemétről szállítottak ide, hogy különböző ta­nulmányokat folytassanak vele. Például az itt tárolt kecskeméti bor egészen más ízt kapott az. itteni tárolástól, mint amilyen az eredeti íze volt. A másik igen forgalmas borárusító hely a villányi állami gazdaság pavillonja, ahol eddig 400 liter vörös bort adtak el decis poharakban. Ezeken kívül megtalálhatók a vásárban a különböző termelőszövet kezetek borárusító pavilloniai is. m;nt a monyoródi Uj Életé, ahol az idei termésű új bort árusítják, am^’ybő! néhánvszáz litert ugyancsak elkosto’gattak a látogatók. A terme'őszövetkezetek vendéglátó pavillon- jai az új bor árusítása mellett szombaton és vasárnap ismét árusítják a malacpecsenyét, a friss kolbászt, a meleg töpörtyüt, de bő választék kai és finom falatokkal várják a vásár látogatóit a többi vendéglátó vállalatok is.

Next

/
Thumbnails
Contents