Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-09 / 237. szám

DTTXrÁMTTTT.I VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJ ETEK! ( —----------------------------------\ A MAI SZAMBÁN: A „Pravda*- cikke a III. Szakszervezeti Világkongresz- szus előkészületeiről (2. o.) —Schőnherz Zoltán halálá­nak 11, évfordulójára (2. o.) — Bizonyára ismerik (2. o.) — A- nagynyárádi Kossuth termelőszövetkezet igazga­tóságának munkájáról (3. o.) — Javítsák meg min­denütt a dolgozók étkeztetését (3. o.) — Mi újság Bara­nyában? (4. o.) V-----------------------------------------------------------------------------J AZ MDP BAR AN YAM EC YE I__PÁ RTBI Z OTT IÁCÁNAK LAPJ A X. ÉVFOLYAM. 237. SZÄM __________AKA 5Q FILLEK______________________FENTEK, 1953 OKTOBER 9 Sz ilárd munkafegyelem a tervteljesítés fontos feltétele A Központi Vezetőség határozata ée kormányunk programira ja nagy hatást gyakorolt a bányák és űze­tnek dolgozóira. A programra alap­elve, a dolgotok életszínvonalának állandó, fokozatos emelése nagy lelkesedést váltott ki, Dolgozóink többsége megértette, hogy a jólét emeléséhez a tervek feltétlen telje­sítésére, sőt túlteljesítésére van szükség — tehát helyesen értelmez­ték az előttünk álló feladatokat. — Ugyanakkor sok helyen félremagya­rázták a párt határozatának és a kormány programmjának néhány igen fontos részét. Megmondhatjuk: ezen a téren a mai napig sem vál­tozott sokat a helyzet. Sok helyen tnég mindig érvényesül a bumlizók a lógósok jelszava: „Most már min­dent szabad." A pénzbüntetés eltörlése egyálta­lán nem jelentheti azt, hogy most már szabad kezet kaphatnak a ló­gósok, a fegyelembontók, a lusták, az igazolatlanul mulasztók. Szilárd munkafegyelemre ma nagyobb szük­ség van, mint volt a kormánypro- gramm megjelenése elölt. A pénz- büntetés eltörlése nem jelenti, hogy nem lehet komoly rendszabályokat alkalmazni a fegyelmezeitlenkedők- kel szemben, hogy nem lehet ala­csonyabb munkakörbe helyezni, vagy akár el is bocsátani azt, aki nem hallgat a figyelmeztetésre és bomlasztja a munkafegyelmet. A pécsbányatelepi műszaki vezetők már ei első napoktól kezdve bát­ran alkalmazták — ha a figyelmez­tető szavak nem használtak, — a fe­gyelmezés adminisztratív, de mégis hathatós eszközét: az el nem vég­zett munkáért nem fizették ki a munkahelyüket előbb elhagyóknak a jogtalan bért, A pénzbüntetés el­törlésének legelsősorban az volt a célja — és ez a cél a kormánypro­gramra megjelenése óta nem válto­zott —, hogy az üzemekben öntuda­tos fegyelem alakuljon ki, hogy ne a pénzbüntetéstől való félelem, ha­nem legelsősorban az öntudat tart­son vissza minden dolgozót a fe­gyelmezetlenkedéstől. Pártszerveze­teinkre ezen a téren igen nagy fel­adat hárul. Olyan légkört kell po­litikai munkával üzemeinkben ki­alakítani, amelyben szégyen a ló­gás, az igazolatlan mulasztás, a munkaidő alatti ácsorgás. El kell érni, hogy mindenütt megbélyegez­zék az olyan munkásokat, mint az István-aknán dolgozó Kovács Ist­ván (46) vájár és Berikő Ernő csil­lés, akik munka helyett átaludtak az egész műszakot! Helyes, ha ilyen esetekben úgy járnak el az üze­mek vezetői, mint az István-aknai üzemvezetőség: mindkét dolgozónak igazolatlan mulasztást írtak be az átaludt műszakra. Ezen túlmenően azonban a dolgozóknak is éreztet­niük kell a hibát elkövetőkkel, hogy saját, közös céljaik ellen vétettek, az életszínvonal gyors emelését gá­tolták magatartásukkal! A szilárd munkafegyelemért foly­tatott nevelőmunka ma különösen cáfolhatatlan érvekre támaszkodhat. Eddig is érdeke volt minden mun­kásnak, hogy jól dolgozzon, de a kormány Programm ja ebben még sokkal érdekelttebbé teszi. A köz­szükségleti cikkek gyártásának fo­kozása, a cikkek minőségének foko­zatos javítása, a nemrég végrehaj­tott nagy árleszállítás és a kormány Programm távolabbi, de pontról- pontra megvalósuló céljai arra sar­kallnak, hogy érdemes többet, ér­demes jobban, fegyelmezetten dol- ?au5*' A alapja a munka s a jólét ma a dolgozók kezébe van le- í«e‘ megvalósítása attól függ, hogyan állják meg dolgozóink ^tyűket a munkában, hogyan hajt­ják végre azokat a feladatokat, melyei naponta megbízzák őket a bányákban, az üzemekben. Úgy •teli dolgozniok bányászainknak, üze tói munkásainknak, ahogy Nagymá- úyokon Máté Gyula elvtáre körle­tnek dolgozói végzik munkájukat. A körlet határidő előtt fejezte be Harmadik negyedévi tervét és októ­berben is 125 százalékos átlagot ér­teik el. Eredményük „titka".: fegyel­mezetten dolgoznak, nem ácsorog- nak munkaidő alatt és nincs a kör­letben egyetlen igazolatlan mulasz­tó sem. Hasonló jó eredményekkel dicsekedhet Ferenc János (4) elvtárs Petőfi-aiknai csapata is, amely az el­múlt hónapban megnyerte a fejtési csapatok első díját, fegyelmezett, jó munkájával, Minden dolgozó fe­gyelmezettségével segíti egész né­pünk életszínvonalának javulását. Aki fegyelmezetlenül, hanyagul dol­gozik, nemcsak családja, hanem az egész nép ellen vét. A fegyelmezett munkában elöl kell jámiok a régi munkásoknak, de sajnos sok esetben ennek ellen­kezője történik. Ma még gyakran előfordul, hogy régi, munkában ki­próbált vájárok megbontják a fe­gyelmet, nem tartják be a műszaki vezetők utasításait. Ez történt leg­utóbb Böröcz György István-aknai vájárral is, aki többszöri figyelmez­tetés ellenére ácsolatlanul hagyta munkahelyét és komoly veszélynek tette ki munkatársait. Hasonló hi­bák állnak fenn a Tavasz- és a Dob- szai-csapatok munkájában. De ugyan ezek a hibák megtalálhatók Pécs- bányatelepen a Páncél- és a Triekl- csapatoknál is, ahol szívesebben mellőzik a műszaki vezetők utasítá­sait, mint végrehajtják azokat. — Azonban nemcsak az utasítások vég rehajtásánál tapasztalhatók lazasá­gok. Aknáinkon elég nagy számmal vannak igazolatlanul mulasztók — ás sajnos — ezek között szép szám­mal akadnak régi munkások is. — Zóna József szabolcskerületi vájár például egyáltalán nem csinál lelki- ismereti ügyet magának abból, hogy október elseje óta még egyszer sem jelent meg munkahelyén. Varjú Ist­ván vájár is már többször mulasz­tott igazolatlanul ebben a hónap­ban. Ilyen példa láttán nem csoda, ha az új munkások egy része sem erez felelősséget aziránt, hogy min­den nap megjelenjen munkahelyén. A fegyelmezetlenségnek, a gya­kori hiányzásoknak, a munkából való önkényes kilépésnek nagyon sokszor az az oka, hogy bányáink­ban. üzemeinkben nem bánnak meg­felelő módon új munkásainkkal. — Nem véletlen, hogy a Komlói Szén- bányászati Trösztnél dr. Ormos Ká­roly elvtárs üzemében nem teljesí­tik a tervet, amikor az igazolatlan mulasztók száma rendszeresen meg­haladja a napi hatvanat. A politikai felvilágosító munka hiányára és az új dolgozókkal szemben tanúsított nem kielégítő bánásmódra vezethe­tő vissza az is, hogy a Pécsi Szén­bánya Vállalat üzemeiből rendsze­resen több munkás távozik, mint amennyit munkára felvettek. Ha nem gondoskodunk megfelelően a dolgozókról, ha nem igyekszünk a lehetőségek szerint kielégíteni igé­nyeiket, nemhogy megszerettetjük velük a bányát, a munikahelt at, ha­nem elidegenítj ük őket és azt ér­iük el, hogy igyekeznek minél ke­vesebbet tartózkodni ott. A vezetők legfontosabb feladata, hogy védjék a dolgozók egészségét, testi épségét, hogy megfelelő ellátást biztosítsa­nak számukra, könnyítsenek csa­ládi gondjaikon, hogy üzemüket, munkahelyüket igazán szeressék és szívesebben dolgozzanak. Pártunk és kormányunk kidolgoz­ni a felemelkedéshez vezető utat és el is indultunk már ezen az úton. Egyedül dolgozóinkon múlik az, milyen gyorsan haladunk rajta. — Céljaink elérhetők, ha mindent el­követünk a tervek teljesítéséért. A tervteljesítés egyik legfontosabb ilappillére: a munkafegyelem meg­szilárdítása. A negyedik negyedév­ben hadat kell Üzenni minden üzem­ben a bumlizásnak, a munkaidő alatti lógásnak, mindenféle fegyel­mezetlenkedésnek. Pártszervezeteink népnevelői, szakszervezeteink aktí­vái nyújtsanak segítséget minden izemben ahhoz, hogy kialakíthas­suk az öntudatos, a dolgozók belső meggyőződéséből fakadó munkafe­gyelmet, terveink teljesítésének leg­főbb zálogát. HÍREK iIE«YÉ!VK ÉLETÉBŐL Negyven ezerrel több tányért — jobb minőséget A Porcelángyár szeptember havi tervét 103.4 százalékra teljesítette, 7.4 százalék volt a selejt, a megtűrt 10 százalék helyett. A gyár az előző hónapokban ennél sokkal szebb ered ményt ért el, éppen ezért elhatároz­ták, hogy tovább javítják a minősé­get. Nemcsak több étkészletet, tá­nyért és tálat akarnak készíteni, ha­nem jobb minőségűt is. A negyedik negyedévben 10 százalékkal termel­nek több edényt, mint eddig. Ez 40.000 tányérral jelent többet min­den hónapban. A MEO osztály ve­zetője, Lukács Károlyné elvtársnő elmondta, hogy hol kell változtatni a gyártásban, hogy jóminőségű edé­nyeket készíthessenek. A jobbminő­ségű edények gyártása érdekében új módszerrel készítik a samottokat. hogy meggátolják az úgynevezett vasasodást és samottozpdást, amely nagymértékben rontja az edény mi­nőségét, ugyanis az idegen anyag­gal szennyeződött edényeket csiszol­ni kell. A csiszolt edény pedig már nem olyan jóminőségű. A samot-tok kikenésével elérik, hogy a minőség emelkedjék. Nemcsak ezen a téren, hanem a mázolásnál is javítani kell. Eddig vékony mázzal vonták be az edényeket, ezentúl sűrű mázat ké­szítenek, mert így szebb és tartósabb is lesz a porcelánedény. A műszaki osztály dolgozói vállalták: állandó­an gondoskodnak arról, hogy megfe­lelő sűrűségű máz álljon a dolgozók rendelkezésére. Nagyobb gondot fordítanak a tech nológiai fegyelem betartására is a IV. negyedévben. Többször előfor­dult már, hogy egyes dolgozók nem mindig tartották azt be. A műve­zető most már nagyobb gonddal el­lenőrzi a gyártási folyamatokat, hogy ezzel is javuljon a minőség. A csomagolásnál is akadtak a múltban hibák. Olyan edényeket elsőrendű minőségűnek csomagoltak, amelyek nem feleltek meg a követelmények­nek. A Porcelángyár dolgozói a minő­ségi munka megjavításéval arra tö­rekednek, hogy dolgozótársaik meg­növekedett igényeit kielégítsék. Az- edény festésénél, a régi, megszokott minták helyett most már újabbakat alkalmaznak. A most készülő edénye ken ibolya, nefelejts, rózsacsokor, tulipán és szórt virágminták van­nak. Meg kell említeni a gyönyörű magyarosmintáju edényeket is. ame­lyeket főként a falusi dolgozók ked­vére gyártanak. A gyárban jóminőségű munkát végez .Mezőkeresztesi Jánosné öntő­nő. Jó eredményét azért tudja elér­ni, mert az öntőmasszát addig ha­barja, amíg az teljesen sima lesz. így megakadályozza a „göröngyök“ képződését a pecsenyéstálakon. Gon­dos munkájával állandóan 190 százalékra teljesíti tervét. A jó ered mény meglátszik 1200 forintos havi keresetén is. Jól dolgoznak a tányér- formázók is, Kolonics István. Peák János és Szatykó János elvtársak. Átlagos teljesítményük 130 százalék. A Porcelángyár valamennyi dolgo­zójának jó munkát kell végeznie, ha a megtűrt 10 százalék helyett hat százalékra akarják a selejtet csök­kenteni. Ma nyílik a III. Országos Vjítókiállítás Pécsett A Szakszervezetek Országos Taná. csa és az Országos Találmányi Hi­vatal ez tv elején Budapesten meg­rendezte a III. Országos Ujítókiálli. ást. A kiállítás értékes anyagát több vidéki városban is bemutatják, hogy a dolgozóknak alkalmuk és lehetősé, gük legyen az újítás terén eddig el­ért eredményekkel közvetlenül is megismerkedni. Eddig Miskolcon és Győrött mutat­ták be a kiállítás anyagú' és Pécs a harmadik vidéki város, ahol sor ke. rül a III. Ujitókiátlítás megrendezi. sére. Pécsett október 9-én, pénteken dél­után 5 órakor ünnepélyes keretek között nyitják meg az újító ki­állítást a Magyar-Szovjet Társaság Janus Pannonius utca 11. szám alatti székházában. A kiállítás bemutatja majd az or­szág minden iparágában elért jelen- 'ős újításokat és az újítómozgalom eredményeit, amelyek eddig is mag­mértékben segítenék elő a tervtelje­sítést és hozzájárultak népgazdasági sikereink eléréséhez. A pécsi III. Or­szágos Vjítókiállítás anyagát a ren­dezőség úgy válogatta össze, hogy a Baranya és Tolna megyei iparvidék súlyponti iparágai számára minél több tapasztalatcserére alkalmas újí­tást mutathasson be. Értékes újítások láthatók majd természetes nagyság­ban és kicsinyített modellben a bánya ipar, gépipar, a kohászat, « bőr. és ■'ipőipar, a textilipar az építőipar, az élelmezési ipar, a mezőgazdaság terű. 'étéről, A kiállításon bemutatják töb­bek között a pécsi és komlói szénbá­nyák. a Sopiana Gépgyár, a Pécsi Bőrgyár, a Porcelángyár, a pécsi Kí­sérleti Gazdaság stb. értékes újítá­sait is. A kiállítás iránt az üzemi dolgo­zók részéről máris nagy az érdeklő­dés. A nagyobb ipari üzemek dolgo­zói n kiállítást közösen tekintik meg. Első műszakra készülődnek a Komlóra érkezeit bányászok Október elején az ormospusztai, I csillés érkezett Komlóra, sajószentpóteri, királdi és somsályi I A bányászokat a kökönyösi város­szénbányákból mintegy 59 vájár és | részben lévő tiszta fehér ágyakkal, fényezett szekrényekkel berendezett iegényszállás fogadta, amelynek min den szobájában vezetékes rádió szól. Megérkezésük után azonnal megkip- ták munkaruhájukat, kifizették ré­szükre az útiköltséget és napi 8.90 forintért bőséges étkezésben része­sülnek. Az egyik szobában, amelynek ab­lakából az új 4.800 személyes bá- nyászfürdót, a hatalmas szénosztá­lyozót és az erőmű magasba nyúló kéményét látni, kilenc bányász kö­zött éíénk beszélgetés folyik. Pálfi András királdi vájárt hallgatják, aki csillésével együtt jött Komlóra. Mindannyian örömmel fogadták el Déifi javaslatát, aki azt ajánlotta, hogy a szoba lakói egymást váltó brigádokat alkossanak. — A toborzók 2—3.000 forint kere­setet mondtak. — Én azt mondom, kereshetünk többet is meg, keve­sebbet is — ahogy dolgozunk. Együtt vannak itt fiatalok, időseb­bek. A tizenhatéves Illés László együtt járta be a várost az 51 éves Punka Jánossal, hogy mielőbb meg­ismerkedjenek új lakóhelyükkel. Valamennyien alig várják, hogy mű­szakra mehessenek, mert ahogy Mo­zsár János vájár mondja: minél ha­marabb dolgozni akarunk, gyorsab­ban telik az idő lent a bányában, mint a napszinten. A szoba lakóiból alakult délutános brigád már munkára készülődik. — Aztán rendesen hagyjátok ám a munkahelyet — szól utánuk Pálfi András, az éjjeles brigád vezetője. Első műszakra indu’nak Komlón az újonnan érkezett bányászok. (Garai) 4 Pécsi Hunipari Vállalat 102 »zúzalékra teljesítette III. negyedévi tervét örömmel jelentjük, hogy amiért immár egy év óta küzdünk és amit objektív nehézségekre való hivat­kozással eddig nem tudtunk elérni, most elértük: szeptember havi tér vünket 116 százalékra teljesítettük. Ezzel elértük azt is, hogy 111. ne- qyedévj terv teljesítésünk 102 száza­lékra emelkedett. Ezt az eredményt elsősorban a he­lyes, tervszerű munkának, a Hús­ipari Vállalat hét sztahanovistájá­nak, a munkaversenynek, a pártszer 'vezet helves irányításának, a műsza­ki vezetőknek köszönhetjük, de hoz­zájárult ehhez dolgozó parasztságunk is. A szeptember havi 116 százalékos tervteljesítés elérése után dolgozó­ink még lelkesebben végzik munká­jukat, hogy tervüket ne csak egy hónapban, vagv negyedévben telje­síthessék száz százalékon felül, ha­nem • tervtelfesltés minden hónap­ban áthandó legyen. GÁSPÁR JÓZSEF az MDP húsipari alapszerve­zetének titkára. Az épülő Komió-Kökönyöe új vámrés egyik réuzíete

Next

/
Thumbnails
Contents