Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-08 / 236. szám
1958 OKTOBER 8 NÄPC5 3 A megyei lermel'ő^zövetkezetek állattenyésztésének ’néhány kérdéséről A nn héesssigeti Faros Fény tsz áValtenyészlésének tanulságai Megyénk termelőszövetkezetei . jele ntős részében eddig nem íordítottak elegendő gondot az állattenyésztés fejlesztésére, legalábbis nem olyat: amely biztosította volna az eddiginél nagyobb erei [menyeket. Aniták ellenére, hogy büszkén elmondhatjuk: például szarvasmarhából az 1951. évi 4605 rőt l!í53-ban 12.535 re, sertésből az 1951. évi 7418 ról 1953 báty, 31.500-r„ emelkedett a niegye termelőszövetkezeteibe az állatok „2Ó* ma és büszkén beszélhetünk napi 28 29 liter tejet adó tehenekről, mégsem mondhatjuk el, hogy mindenütt alkalmazták n fejlett zootechnikai módszereket, vagy ha alkalmazták, ,,kényszernek“ tekintették, és néhány hónap után abbahagyták azzal, hogv ,,nincs megfelelő erő az állattenyésztésben“. Számos helyen a növény- termesztés mögé szorították az állattenyésztés fejlesztését holott ínjlett állattenyésztés nélkül lejlett növénytermesztést nem lehet elképzelni. Így volt ez a hidasi Petőíi tsz ben, ahol annak pllenére, hogy nagy legelővel rendelkeznek, az állatok egész évben az istállóba vannak bekötve. A magyarbótvi Tartós Béke, a ká. tolyi December 21 a drávaszerdahelyi Vörös Csillag termelőszövetkezetekben alkalmazták már a háromszori fejést, de három hónap múlva abbahagyták, mert „nem volt eredménye“ — holott világos hogy ilyen rövid idő alatt a kezdeti eredmények niég nem látszanak meg. Fejlett állal tenyésztés nélkül nincs magas jövedelem Ezektől a hibáktól nem volt mentes a na’hócsszigeti Vörös Fény tér-: melőszt)vetkezet sem az elmúlt évek- • ben. Azzal a jelszóval kezdték mefí a közös munká't, hogy „mindent i i növénytermesztésbe, keveset az ál - lattenyésztésbe." Nem is fordítottak többet az állattenyésztésre, mint UO ezer forintot egy évben, de nem is lett jövedelmük az állattenyésztésből. 1952-ben azután rájöttek, ho(|y csak a növénytermesztés nem bizt n- sítja a tagság magas jövedelmét. Hírről győzte meg őket az, hogy cs ak négy forintot tudtak kiosztani e;jy- egy munkaegységre. Ez gondolkodóba ejtette a tsz vezetőit és tagj ait, a maguk példáján rájöttek, hogy fejlett állattenyésztés nélkül nl/ncs magas jövedelem és ezért 1953-ban már elvetették a helytelen goru rtol- kodásmódot és 339.000 forintot fordítottak az állatállomány fejlet intésére állami kölcsönből és a közös vagyonból. E cselekedet helyes; jégét bizonyítja az állatállomány kelt év alatt elért fejlődése is. A számok ezt mutatják: 1951-ben: 19 ló, 30 szarvasmarha, 25 sertés és 46 baromfi volt 1)54.875 forint értékben a tsz-tagok bi) .-tokában. 1953-ban: 39 ló, 85 szarvasinanha 224 sertés, 212 juh és 740 b; aromfi lett az állatállomány, amelyni ek értéke 539.000 forint. Természetesen az állatáUVománj fejlesztése az első évben nem. hozot még jövedelmet, mert az álla ltok elhelyezéséről is gondoskodni kellet a termelőszövetkezet tagjainak. Istállókat, _ sertés- és barorr ifiólaka kellett építeni, amelyek .jelentő: pénzbe kerültek. Annak -eflenére hogy 1952-ben és 1953-ban jelentő; összegeket fordítottak az állatte nyesztés fejlesztésére, az kjei é1 mar meghozta eredményét. Tejből az évi bevételük meghaladj ia a 7! ezer forintot, a termelőszí jvetkeze tennallása óta idén adhatták el elő s3f r. szabadpiacon sertései cet. 4i süldőért 40 ezer forintot kaptak. Rö telesen eladásra kerül 45 leszerző ,yt, hízottsertés, amelyért — szá mitasuk szerint 85 ezer fon intőt kap nak. A tejhozam és az eladlott serté sek összesen 204.511 forint: jövedelmet jelentenek a tsz tagjninak. Eb re °sszegböl egy munkaegység nve’u fonnt jut & énnél k eredmé fráfá* - 7 ,ebben az évbei n már 1 ludn,ak kiosztani íjiunkaegy szemben 3 mul*' ®vi n®Ety forinttá A* új módszerek alkalmazásának eredményi „„^'fknek az eredményeiknek elért téntem e®y'k napról a másikra tői tavas riern magától született. Ez é iái 7an, a termelőszövi etikezet tag ben - efkczdték az álliattenyésztés sát d e,lett módszereik alkalmazd amelvnVLeZették a háromszori fejes amelynek kezdeti eredménye nem voOrt biztató, de ez nem vette el kedvüket. Hosszú hónapok teltek el, míg eredményeket tudtak felmutatni. Az elért eredmények, a példák az't mutatják, hogy érdemes volt a fáradozás az új módszerek meghonosításáért. Például a „Manci" nevű tehéntől míg nem alkalmazták a háromszori fejőst, naponta csak 12 liter tejet fejtek. A háromszori fejős alkalmazása után a napi tejhozam 25.7 literre növekedett. — Ez pénzben 24 forint helyett 51.40 forintot jelentett a tsz tagjainak. Tíz literrel emelkedett a napi tejhozam a „Dini" és a „Zsuzsi' nevű teheneknél is a háromszori fejés alkalmazásával. Az eredmények eléréséhez nem volt elegendő természetesen a háromszori fejés. Ehhez elengedhetetlenül szükséges volt az egyedi takarmányozás, a fejesnél és etetésnél rendszeresség betartása, az állatok és az istálló tisztántartása és a rend szeres jártatás. Ezeknek a módszereknek, eljárásoknak alapjait már akkor lerakták a termelőszövetkezet tagjai, amikor az istállókat átalakították és az új istállókat felépítették, amelyeket egyedi takarmányozáshoz szükséges jászlakkal láttak el. így minden tehén külön-külön kapja porcióját szé las- és abrafetakarmányból. A tehenek megkapják az alaptakarmányt, ^amelynek mennyisége a tehén súlyától függ), majd ahogy növekszik a tejhozam, úgy emelik a takarmány adagokat is. A fejősnél és az etetésnél a tsz állatgondozói pontosan betartják a reggel 4 órai, a déli 12 órai és az este 7 órai etetést, de arra is vigyáznak, hogy a fejés és az etetés ne történjen egyidőben, mert az állat enni és tejet termelni egyszerre képtelen. Ezért etetés előtt fejnek és így az állat reflexe a tejtermelésre terelődik. Eredményesen alkalmazzák a tsz állattenyésztői az egy ivarzás alatti kétszeri fedeztetést is. Ennek eredményeként egy évben 10 tehéntől 11 borjút neveltek. A sertés állományban több olyan anyakoca van, amelyektől a kétszeri búgatás eredményeként évente 16—16 malacot nevelnek fel. A további feladatok Ezek komoly eredmények, jelentős többletjövedelmet biztosítottak a termelőszövetkezet tagjainak, de még komoly tennivalók vannak itt is, hogy valóban fejletté, bőven jövedelmezővé tegyék az állattenyésztést. Különösen a sertéstenyésztésben vannak tennivalók, ahol rossz az anyakocák elhelyezése. A fialtató kutricálk nedvesek, egészségtelenek és ez az oka, hogy az újszülött malacok egyrésze fiatal korban tüdőgyulladásiban, paratífuszban, gyomor és bélgyulladásban elhull. A másik igen fontos tennivaló, hogy a tsz vezetői gondoskodjanak állandó állattenyésztőkről, mert jelenleg az a helyzet, hogv csak két állattenyésztő van egy éke a tehenészetben, a többi pedig állandóan cserélődik. Ez azért fontos, mert így lehetővé válik, hogy a gondozó megismerje a rábízott állatok tulajdonságait, szokásait, de az állat is jobban hallgat a megszokott gondozóra. A gondozók állandósítása lehetővé teszi, hogy egy-két éven belül jobb legyen a tenyészállatok kiválasztása is. A gondozó megismeri az állat termelőképességét és tenyésztésre vagy eladásra javasolhatja. Példa erre Czita József állatgondozó, aki jól ismeri már „Manci", „Dini" és a .Zsuzsi" nevű tehenek termelőképességét. Több nőt az állattenyésztésbe A tsz-ben igen helytelen az is, hogy eddig a nőket valósággal kizárták az állattenyésztésből. A 12 állatgondozó között mindössze két nő van, A vezetők belenyugszanak abba .hogy a nők „nem akarnak" az állattenyésztésben dolgozni. Itt a valóságban nem nemakarásról, hanem az állattenyésztéstől való tartózkodásról van szó, mert nem ismertetik, hogy milyen jövedelmet lehet elérni jó állatgondozói munkával. A tsz vezetői figyelmen kívül hagyják a minisztertanácsnak azt a határozatát, amely kimondja: el kell érni, hogy 1954. év végére a tehenészetben és a sertéstenyészités- ben dolgozóknak több, mint fele nő legyen. A nők bevonása az állat- tenyésztésbe, lehetőséget ad a Vörös Fény tsz-ben is, hogy több férfit foglalkoztathatnak a növénytermelésben. Ezek az eredmények és hiányosságok, illetve feladatok találhatók a mohácsszigeti Vörös Fény termelőszövetkezet állattenyésztésében. — Kétségtelenül szépek a kezdeti eredmények, de a hiányosságokat kikeli javítani, tovább kell fejleszteni az állattenyésztést, emelni kell a hoza- mot, mert ez biztosítja a jövedelem további emelését. Ha a tsz tagjai, vezetői, jól gazdálkodnak, jól hasznosítják az eddigi tapasztalatokat, élnek a kormány által biztosított segítséggel, egy-két éven belül állattenyésztésük hozamát akár megháromszorozhatják. A mohácsszigeti Vörös Fény termelőszövetkezet állattenyésztési eredményei és hiányosságai, valamint a feladatok — tanulságosak a megye többi termelőszövetkezetei számára. A tanulság azt mondja: érdemes alkalmazni a fejlett zootechnikát. mert a fáradozás meghozza eredményét, érdemes fejleszteni az állattenyésztést, mert enélkül nincs és nem lehet gazdag jövedelem, fejlett nagyüzemi mezőgazdaság. Kurilla Vince „Kötelességünk jó bányászokat nevelni az tíj ■ Jstván-aknán hét keddjén termelési < sok szó esett ; kasokkal való ról. Felszólalta if ^k és új m Felszólalásuk ta, hogy is s°k kívánni e téren. „ Lovas Mih „Például elmon csapatvezetője József (8) leszi jhegkérdezte t kell visszaheli esett csilléket József elvtárs w ^ogy ú§y 1 'Sérte, hogy < fémesebb les; kezleten általa hanguiat uraV István-aknán fordulatot kell munkás foglalkozás t< ^iár vállalást f\>, h°gy a Jeti • követve patronálja \z új munkásokat. Az új munkásokkal való jó foglalkozásban példát mutat Vincze Ferenc elvtárs frontmester, akihez szinte minden hónapban osztanak új mun kásokat, Vincze elvtárs nagy gonddal neveli őket, ami gyors fejlődésükben tükröződik.-- Csapatomban sok ú,! munkást neveltem már. Október elsején, négy csillést osztottak be hozzám. De most nem ezekről szeretnék beszélni, hanem BUlus Andrásról, Gombkötő .Jánosról és Mammel Istvánról, akik még a nyáron kerültek a csapathoz és akikről úgv 'átom, hogy jó oányászok lesznek.-- A munkahelyen min denki megkapja feladatát. Legtöbbször „öreg“ csilléshez és készlettolóhoz osztom be az újakat, hogy azoktól tanuljanak. Gombkötő Jánost például Pulai József (2) csilléshez osztottam és megmondtam neki, hogy lelkiismeretesen tanítsa. Az új munkások tanításáért, fejlődéséért, neveléséért, természetesen valameny- nyien felelősek vagyunk, de legelsősorban a csapat vezetője. Sajnos, még a mi csapatunkban is előfordul, hogy egyes vájárok gorombán beszélnek az új dolgozókkal. Magam is tapasztaltam, hogy Kővár Etzső vájár durván válaszolt Billus Andrásnak .azért, mert megkérdezte, hogyan kell elhúzni a készletet a kapával. Én azt mondom, hogyha nem tudja, meg kell neki magyarázni még tízszer 'S, de türelmeseknek kell lenni, mert nekünk kötelességünk, hogy az új munkásokat jó bányászok ká neveljük. A legtöbb vájár még munkásokból“ úgy gondolkodik: „Engem sem tanított senki én sem tanítok senkit". Ez a nézet nem helyes, Igaz, a múltban senki sem törődött a csilléssel, a saját kárán kellett meg tanulnia mindent, de lehet-e a múlt módszereit átvenni? — Én úgy látom, hogy csapatomban a három új dolgozónak megtetszett a bánya, megtalálták számításukat. Jól dolgoznak, megállják helyüket. Meg is fogadták tanácsainkat és az ő jó munkájuk is hozzájárult ahhoz, hogy csapatunk az előirányzott napi 90 csille szén helyett a hónap első öt munkanapján átlagosan 94 csille szenet adott. Vincze elvtárs ezzel fejezte be: — Most arra törekszünk. hogv a másik négy új dolgozóból is jó bányászokat neveljünk. Bányáink, üzemeink dolgozói tervük túlteljesítésével készülnek no ie aber 7-re •• ÍTremeink, vállalataink dolgozói a III. negyedévi terv teljesítése ^ után nagy lelkesedéssel kezdték meg a IV. negyedévi terv teljesítését. A dolgozók újabb mun kafela Mániásokat tettek az üzemekben. A pécsbányatelepi bányászok negyedik negyedévi és évi tervük túlteljesítését vállalták néhány nappal ezelőtt. Azóta már számos üzem és vállalat dolgozói tettek felajánlást tervük túlteljesítésére. Az alábbiakban közöljük a Nagymányoki Szénbánya Vállalat, a Mezőgazdasági Szerárugyár és az Agrárra Keményítőgyár dolgozóinak munkafelajánlá- sát november 7 tiszteletére, a negyedik negyedévi terv túlteljesítésére. A Nagymányohi Szénbánya l áttatni liása-részlegenek vállalása ,,M>. a Nagymányoki Szénbánya Vállalat liaszr észlegének dolgozói a Nagy Ok óberi Szocialista Forradalom ünnepére tervünk határidő előtti befejezésével készülünk. Elhatároztuk, hogy a negyedik negyedévben 101.7 százalékra telte, sitjük operatív tervünket és így 700 tonna szenet termelünk tervünkön, felül. E cél elérése érdekében növelni fogják termelésüket liasz üzemeink A nagymányoki szénbányászok a negyedévben előirányzott 8406 tonna helyett 8706 tonna szenet termelnek. A szászvári bányászok jelenleg komoly nehézségekkel küzdenek a terv 'élesítésben. Aknabővítés folyik és nagy náluk a munkaerőhiány. Ennek ellenére is száz százalékra teljesítik negyedik negyedévi tervüket. Máza bányászai 13.549 tonna szén helyett 13.949 tonnát termelnek. Külön tettek ígéretet dolgozóink az évi terv határidő előtti teljesítésére is. A nagymányoki bányászok elhatározták, hogy már november 27- én befejezik évi tervüket és így terven felül egész évben 3052 tonna szenet termelnek. A szászvári bányászok fogadalmuk szerint december 16-án, a mázai bányászok december 23-án teljesítik évi széntermelési tervüket. Szászvár 2739, Máza 880 tonna szenet termel évi tervén felül. Igen fontos feladatunk a munkafegyelem, megszilárdítása, A munkafegyelem ellen vétők száma elenyésző. Mégis elhatároztuk, hogy az pisi félév 0.3 százalékát 0.18 százalékra csökkentjük az igazolatlan mul-íz. fásoknál. Vállaljuk, hogy sztahánovistdink számát az első félévhez viszonyítva 20 százalékkal növeljük. Az első félévben 28 sztahdnovistánk volt. ígérjük, hogy fogadalmunkat teljesítjük és méltóképpen ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, évfordulóiát. MÓKA ISTVÁN LAKOS JÓZSEF igazgató, pártbiz. titkár SOVÁNY FERENC 1MRO LÁSZLÓ ÜB.elnök verseny szervező"'. A Me'rnornvdnsági Szprárugynr dolgozói tervük 102 százalékos teljesítését vállalták Mi, a Mezőgazdasági Szerárugvár dolgQzói elhatároztuk, hogy negyedik negyedévi áru és teljes termelési tervünket 102 százalékra teljesítjük ígérjük, hogy a negyedik negyedévben az egy munkanapra eső termelési értéket 5 százalékkal növeljük. így az a harmadik negyedévben elért 252 forintról 264 forint 60 fillére emelkedik. A tervszerűséget továbbra is 100 százalékon tartjuk. Elhatároztuk, hogy a Gazda-mozgalom keretén belül 840 kilogramm szerszámacélt és vasat takarítunk meg 2486 forint értékben az elfekvő anyagok felhasználásával. Az elmúlt negyedévben 7 igazolatlan mulasztás történt gyárunkban. A negyedik negyedévben ezt a számot háromra csökkentjük. A minőség megjavítása érdekében a vállalati seleitet az elmúlt negyed évi 1.5 százalékról 1.3 százalékra csökkentjük. A negyedik negyedévben önköltségünket az előírton felül még öt százalékkal csökkentjük, a forgóeszközcsökkentésben pedig 35 ezer forint megtakarítást érünk el. Főfeladatunknak tartjuk, hogy a negyedik negyedévben fokozottabban kielégítsük a gyár dolgozóinak szociális igényeit és javítsuk a munkavédelmet. November 15-ig tizenegy darab ötös öltözőszekrényt szerzünk be a dolgozók számára. December 31-1 határidő helyett pedig december 15-ig porelszívót és egyéb munkavédelmi berendezéseket létesítünk a melegsajtolóban, a súroló és csiszoló műhelyekben. Matakovics János igazgató Újlaki Károly Dárttitkár Kiss Józsefné ÜB-elnök. Háromszáz mázsával több keményítőt gyárt az Agrária Keményítőgyár A nagyobb üzemek példájára, az Agrária Keményítőgyár dolgozói is munkaf'élajánlásokat tettek. Megfogadták, hogy a negyedik negyedévben 300 mázsával több keményítőt gyártanak, mint amennyit tervük előír. Az úgynevezett tengerilekvárból — 17 mázsával akarnák többet termelni, mint amennyit a terv előirányzott. dextrin gyártásánál is ellentervet készítettek, négy mázsával akarják túlszárnyalni negyedévi tervüket. Igen nagy jelentőségű a Keményítőgyárban az anyagtakarékosság. Ha ügyesen gazdálkodnak a dolgozók « reájuk bízott anyagokkal, se- lyemszitaszövete't, szenet, a dextrin gyártásnál keményítőt takaríthatnak meg. Számbavették ezeket a lehetős égeket, a dolgozók elhatározták, hogy a negyedik negyedévben 28.631 forint értékű megtakarítást érhetnek el. B qéiúarbairarias elhanyaco'ása, a echnnlna:ai fepve'em be nem far ása náfol’a az F 4-es fejgép iobb k haszná'ását Kom ón Néhány hete, hogy Komlón az elővájó csapatok munkájának megkönnyítéséért, az új frontok mielőbbi feltárásáért a Il-es üzemben F 4-es fejtőgép kezdett munkához. Az üzem fiataljai elhatározták, hogy a gép kezeléséhez DISZ brigádot alakítanak. A három harmadban dolgozó tizenötfős brigád nagy kedvvel látott egy új százméteres front mielőbbi elkészítéséhez. Az el múlt hetek azonban nem hozták meg a várt eredményt. A gép a gyakori áramhiány, valamint a nem megfelelő karbantartás miatt többet áll, mint amennyit üzemben van. Szeptember 22-én a hemyótalpat mozgató fogaskerék el törése miatt egy teljes napot, 24-én pedig áramhiány miatt nyolc órát esett ki a termelésből. Ilyen és ehhez hasonló hibák okozzák, .hogy a műszakonként betervezett két méteres előrehaladást a csapat meg sem közelíti. Eddig legnagyobb teljesítményük három méter húsz centi volt három harmadban. Az elmaradás megmutatkozik az adott csillemeny- nviségben is. Október 6-án a délelőttös műszak 30 csPle előirányzata helyett mindössze öt csille szedet termelt. Lesrfőbb idele. hogy a Il-es üzem '«rvség vezetősége alaposabban vizsgálta meg ezeket a hl*—-Ságokat és teremtse meg a gép teljes kihasználásának előfeltételeit. (Garay) Több, nrni tízmillióval növelik nyers'éolafermelésiiket a baranyamegyei téglagyárak A Baranyamegyei Téglagyári Egyesülés dolgozói eddig esedékes évi tervükön felül kér és félmillió nyers* és 4,722.000 égetett téglát adtak hatalmas lakásépítkezési programmunk mielőbbi megvalósítására. Az új kormányprogramm nyomós, az eddiginél is több téglát igénylő sokezer lakás lelépítéséhez a Bora nyamegyei Téglagyári Egyesülés dolgozói nyerstéglagyártásuk, növelésével járulnak hozzá. Felkutatták munkaterületükön azokat a gépeket alkatrészeket, ame- lyeknek felhasználásával kézigyártású üzemeiket gépesíthetik. Bzideig két üzemegységnél — Villányköves- den, Siklóson — tértek ót a gépi gyártásra —, Bakócán pedig vándor- prést állítottak munkába. 1953 ban saját erőből végzett gépesítéssel több, mint tízmilliów) növelik nyerstéglatermelésüket a Bárány amegy ej Téglagyári Egyesülés dolgozói. Ezáltal biztosítják az égetőkemencék téli üzemeltetését is. Nagyban megnehezíti azonban a téglagyári üzemek munkáját, hogy a budapesti Epítöanyaglorgalmi Vííf- lalai nem szállíthatja P/ a legyártott éalaanyagot. Emiatt nincs megfelelő hely a gyárakban újabb nagymennyi *égü égetett tégla tárolására. Jelen, leg több. mint 300 kétszobás lakáshoz szükséges téglamennyiséget tárolnak a Baranyamegyei Téglagyári Egyesülés területén.
