Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-06 / 234. szám

DUNÁNTÚLI y/lJo PROLETÁRJAI 1 " ' -s A MAI S7AMBAN: A katonai fegyverszüneti bizottság koreai-kínai kül­döttségének közleménye 98.742 még át nem adott köz­vetlenül hazatelepítendő koreai-kínai hadifogolyról (2. o.) — 1849 október 6. (2. o.) — Valljunk szint (2. o.) — Fordítsanak nagyobb gondot a Tefu-nál is a munka védelemre! (3. o.) — Minőségi termelés a Szigetvári Cipőgyárban (3. o.) — A korszerű mezőgazdasági ter­melés útján (4. o.) AZ MDP B ARANYAM EGYE! PÁRTBI ZOTTIÁCANAK X A P J A x. ÉVFOLYAM, 234. SZÄM AKA so filler KEDD. 1953 OKTOBER 6 Az Egyesült Államok reakciós köreinek hadjárata az Egyesült Nemzetek Szervezete ellen N. LAURENT Az amerikai reakciósok újabb ro­hamra indultak az Egyesült Nemze- Rk Szervezete ellen. Durva nyomá­sukkal rákényszerítették a közgyű­lés mostani ülésszakára az ENSZ dését*mállya íelülvizsgalatanalc kér Az ENSZ alapokmányának felül- ’izsgálata nem új követelés. Újra1 m?g újra visszatér az amerikai reak eios sajtóban és az ENSZ falai közt. Az amerikai kormánykörök szinte nyomban az alapokmány aláírása után, önként vállalt nemzetközi kö- eiezettségeik ellenére hozzáfogtak « aknamunkához: követelték az alapokmányának megváltoz­tatását, s különösen vadul támadták azt az elvet, amely szerint a bizton- o«SL tanacs csak állandó tagjainak egyhangú határozatával dönthet az eieje kerülő kérdésekben. Az ame- r.kaiak ENSZ-beli képviselői és fej- ooiíntó Jánosaik évek óta többször v‘Sszatérnek erre a kérdésre. Miért idegeskednek Amerika kor­mánykörei az Egyesült Nemzetek szervezete miatt? Miért követelik °-y makacsul az ENSZ alapokmányé nak felülvizsgálatát? Köztudomású, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a nemzetközi együttműködés szervezeteként, több adamnak az általános béke és a biztonság megőrzése cél­jából szervezett egyesüléseként ala­kult. E szervezetnek az a rendelte- ese, hogy előmozdítsa a nemzetközi problémák békés rendezését, hogv hathatós kollektív rendszabályokkal elhárítsa az esetleges agressziókat* , °°y . a nemzetközi együttműködést szolgaija. Az általános béke és a nemzetközi biztonság fenntartásáért f Egyesült Nemzetek Szervezetének a-apokmánya szerint elsősorban a nagyhatalmak, a Szovjetunió, az -gyesült Államok, Anglia, Francia- ót szag és Kína felelősek, vagyis azok fz,,Grsz^8°k. amelyeknek megvan a kellő erejük éi befolyásúk. Ezek az ■rszagok a biztohsági tanács állandó ag.jai, s az alapokmány értelmében csak egyhangú határozattal dönthet­nek a biztonsági tanács elé kerülő kérdésekben. A biztonsági tanács öt állandó tag iának egyhangú döntése az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik leg- ntosabb elve, legelemibb követel - az ENSZ létéhez és el« * • oz szükséges. Míg ez az mű- e.ríf®nyesül, az amerikai kor- ™”ykúrök nem változtathat iák tel- hz Egyésült Nemzetek Szerve- ‘ a háború eszközévé, nem ala- áLoi , *e a témadószeliemű vovi pan^ blokk alárendelt szer- jm e' , Ezért támadták az amerikai imperialisták, a világuralom újdon­pÍlt 'fénylői mind gyakrabban az -gyesült Nemzetek Szervezetéti .7'ert, követelik szemérmetlenül és felüTviz a|i alapokmányának pwov ameriK;ai kormánykörök az áti ^ - alaP°kniánya ellen Intézett támadásokkal akarják el- ,nnl az Egyesült Nemzetek Szerve- tagjainak figyelmét a béké és emzetközi biztonság megszilárdí- fontos kérdések m másától, ezzel akarják takargat c ^Uäg közvéleménye elől, hogy fésült Államok sokszor dur- nvét T^sfrt,‘ az ÉNS2 alapokmá­sült'An = Ztu>domásUl hogy az Egye- Államok az északatlanti tömb­orszá^i ° vagy e tömböt támogató fe>h=?°^ engedelmes kormányainak ra=h?LáSáVal számos olvan hatá- Nom, ^enysZCTltett rá az Egyesült séerniÜfm ®zervezétóre, amely ké •• Nemzetet ®llenkezik az Egyesül* ntfávo]16** Szervezetének alapokmá- Szer^’ ®ITle|y ai Egyesült Nemzetek CiesÄaz amerikai politika bér­lete,,' Ily szégyen­tjau] atarozattal nyilvánították pé! köztárc gIesszornak“ a Kínai Nép­Egyesüit^An1’ S , hag5,ták jóvá az ciíSiói a ^ ^amo^ koreai intörven- Eoves’in^ kínai népnek az nincs ki ,llamok intrikái folytán zétek tT:S0,e,° az Egyesült Nem- köztl.. JVe7e,ébGn' s a Kínaí Nép­éssernmu08 j°gos heIyén egy senkit eista k?1! nem képviselő kuomintan- ták m'ib, dk Az amerikai diploma- mden igyekezetük ellenére sem tagadhatnak le bizonyos ténye­ket, hogy erőszakosan megszállták a kínai Taivan-szigetet, hogy az ENSZ alapokmánya ellenére agresszív ka­tonai blokkokat tákoltak össze, hogy az ENSZ alapokmánya megcsúfolá­sával különféle ,.bizottságokat“ ala­kítottak stb. Mindezek a tények bi­zonyítják, hogy az Egyesült Államok tevékenysége az ENSZ tekintélyé­nek megingatására, a nemzetközi fe­szültség fokozására irányul. Az amerikai kormányköröknek, amelyek már régen lemondtak a nemzetközi együttműködés politiká­járól, s a „hidegháború“, a parancsol gatás útjára léptek, nem kell az ere­deti formájú Egyesült Nemzetek Szervezete. Mivel a biztonsági tanács ban még most is érvényesül az az elv, hogy az öt nagyhatalomnak egy hangú határozattal kell döhtenie. a háborús kalandok kedvelői nem ga­rázdálkodhatnak szabadon, nem szol gáltathatják ki teljesen az Egyesült Nemzetek Szervezetét áz amerikai katonai klikknek, amely a koreai agresszió leplezésére használta fel s ezzel csúfosan meggyalázta az ENSZ lobogóját. A Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok ENSZ-beli képviselői, többször kifejtették, hogy az Egye­sült Államok kormánykörei voltakén miért bujtógatnak az Esvesü’t Nem­zetek Szervezete ellen. Helyesen ál­lapították meg, hogy az amerikai kormánvkörök meg akarják ingatni az ENSZ alapjait, föl akarják borí­tani a békét, gátolni akarják a nem­zetközi együttműködést, lehetővé akarják tenni, hogy a reakciós erők és a különféle iftíöéH&liStá csopor­tok büntetlenül hajthassák végre bűncselekményeiket az egyes nagy és kis államok eilen. Dulles szeptember 17-én, a köz­gyűlés 8. ülésszakának megnyitásakor nagy beszédet mondott. Míütáh biz­tosította néhány Amerikától függő állam támogatását, nyíltan, támadta az ENSZ alapokmányát. Ezúttal ki- fécsegte. hogy az alapokmány felü'- Vizsgálata tulajdonképpen.... az Egvesült Államok szenátusának a terve, s hogy a szenátus már az 1948-ban elfogadott határozatában követelte a „vétójog“ megszünteté­sét. Az Egyesült Államok szenátusa z revizionista terv megvalósítása vé­gett az idén Wiíey szenátor elnök­letével „különbizottságot“ a'.ap'tótf ..az ENSZ alapokmányának módo­sítása céljából beterjesztett Javas- 'átók tanulmánVozására^fí). Dulles az ENSZ mostani üléssza­kán ahnvira kifecsegte az amerikai imperialisták titkos tfefVeit, hogv nyilatkozatán a polgári sailó is föl­háborodott, Még ez a Sajtó is be ismeri: az ENS2 alapokmánya e’len tótézett támadásoknak az a cé'iuk hogy „az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét kommunistaellenes szövet­séggé degradál iák“, hogy ezt a szer­vezetet „az amerikai politika esz­közévé változtassák“. Kétségtelen, az Egyesült Nemze­tek Szervezete egyáltalán nerp szi- ’árdul meg, sőt még csak tekinté- ’yesebbé se válik az alapokmány felülvizsgálatától! sokkal inkább megszilárdul és sokkal tekintélye­sebbé válik az alapokmány tiszteíet- bentartásától és elszánt védelmező­iétől. Aki támadja azt az elvet, hogy a nagyhatalmak a biztonsági tanács­ban csak egvhangu határozattal hoz­hatnak döntést, az a béke megőrzé­sének ügye ellen fordul, az megmu­tatja, hogy ellensége a beke politi­kájának, az gyengíteni akarja az Egyesült Nemzetek Szervezetét. A szabadságszereto népeknek amelyeknek minden vágyuk, hogy megőrizzék a világbékét és a nem­zetközi biztonságot, létérdekük, hogv az Egyesült Nemzeték Szeritóztetó megerősödjék, hosv mindenki tartsa tiszteletben az fcNSZ aláPokttiáttyát Ezért a népek ébereM figyelik majd az Egyesült Nemzetek Szervezetében lefolyó eseményeket. Az emberek százmilliói a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcuk első si­kerein felbuzdulva, világszerte egy­re erélyesebben harcolnak az Egye­sült Nemzetek Szervezetének meg­szilárdításáért, a vitás nemzetközi kérdések békés rendezéséért, A pécsi mezőgazdasági kiállítás a számok tükrében A nagyüzemi gazdálkodás sikere a kiállításon V' asárnap ‘nyílt meg Pécsett c megyei mezőgaz­dasági kiállítás amely bemutatja a mezőgaz­dasági termelés fejlődését, a szovjet példa helyi alkal­mazásának eredményeit, a termelőszövetkezetek erősö­dését. — mindazt, amit az állami gazdaságok gépál- lomások, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó pa­rasztok elértek az utóbbi évek alatt. Sok tanulsággá!, tapasztalattal távozik a látogató a külsőségekben is szép, de tartalmában sokkal több mondanivalóval ren delkezö kiállításról. Mint egy hotalmäs transzparens felirata, amelyet nem lehet nem elolvasni, úgy tülrrö Nagy kedvezmények a fermelő*töieííffíe<einefc A kormány programul,janak nyilvánosságra hozatala óta sok rende­let jelent meg, amely a mezőgazdaság, elsősorban a termelőszövetkeze­tek dolgozóit segíti. Ezeknek a rend eleteknek a gyakorlatban megvaló­sult tényei állnak a vásár területére vezető úttal szemben a kővetkező számokká!: ÄMG műnk a díj elengedés: 607.769. hitel elengedés 15 532.320. a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése 7.<146.398, elemi karók kifizetése 1.500.000 forint, beadási hátralékok elengedése 469 vagon ter­mény, beadási kártérítés eltörlése 2,683.000, ingyenes állatorvosi keze­lés 2,400,000 forint, a 0 5 százalékos cséplési kedvezmény 24 vagon ter­mény. Ilyen hatalmas segítséget adott eddig pártunk és kormányunk a mev’-e termelőszövetkezeteinek, de ezzel még nem ért véget a segít­ség adása, mert a számok mellett már ott áll a véméndi Uj Elét ter­melőszövetkezet elnökének összeállítása, hogy mit jelent náluk az új begyűjtési rendszer és a beadás mértékének csökkentése, amely 1934 ja­nuár 1-én lép életbe. A feliratról a következők olvashatók: „Termény­ből a beadás 25 százalékos csökkentése 107.879 Ft. Élőállat- és állati ter­mékből a 30 százalékos csökkentés 79.600 Ff* — és a részletezés alatt Benkö Boldizsár elvtárs, tsz elnök szavai: Ha eddig, érdemes volt ter­melőszövetkezetben dolgozni — mert érdemes. — akkor ezután még ér­demesebb. mert soha nem látott jólét áll a nagyüzemi gazdálkodást folytatók előtt. A lermeiősxiivptkexetelf fejlődésének nxámui zi az eredmények ionásói a bejárattól jobbra álló pa­vilon: a szovjet példa alkalmazása a növénytermesz­tésben, az állattenyésztésben magosabb hozamot, gond- tatanabb életet jólétet hoz. a mezőgazdaság dolgozói­nak. Mellette ott állnak a párt és a kormány segítsé­gét ismertéit) számok, amelyek elolvasása arra figyel­meztet: ha eddig szép eredményeket ért el mezőgazda­ságunk, s már nem kullogunk Európa országai között az utolsó helyen, akkor az a segítség, amit „ párt és a kormány nyújt a mezőgazdáságnak az eddiginél gyor­sabb, eredményesebb fejlődést hóz. Fejlődfí mexíígandanátrl xxnknklH Ián — új növények hasúnkban Benkő Boldizsár elvtárs szavai, hogy eddig is érdemes volt terme- !5szöveticezetben gazdálkodni. jól iáthsi óik a termelőszövetkezetek fej­lődését mutató pavilonbán. lit a szá­mok így beszélnek: 1950-ben 149 tsz-ben If).543 tág §4 Ö94 hold föl­dön gazdálkodott, a közös vagyon -'■rtéke 2 885.874 forintot te'.t ki. — 1052-ben 309 tenmelőszövetkezejben 35.874 tag 150 925 hold földön gaz­dálkodott. a közös vagyon 91,570.000 fbrint volt. 1953-bah pedig már 155 ezer 519 hold földön gazdálkodnak a termel őszövet keze.ek tagjai. így emelkedett a termelőszövetkezetbe tömörülő baráftyartiégyeí dolgozó pa­rasztok száma, akiknek telkes mun­kája nvomá.n ÉVröl-éVre emelkedett a tei’mései'edfnénv, akiknek munká­ja évről-évro több mezőgazdasági terményt adott a megye, az ország lakásainak. Erről is beszélnek a szá­mok. a megye teimelőseövetkezietei termésátlagéinak számai. Kalászo­sokból 1949-ben 7.8, 1950-Í3en 8.5. 1051-ben 8.6, 1952-ben az, aszályos esztendőben 8.1, 1953-ban 9.6 mázsa volt holdanként az. átlagtermés. A kapásnövértVek hozamának emelke­déséről a következőiket mutatják a számok: 1949-ben 17.3, 1950-ben 16 9 1951-bén 21.6. 1952-ben 13.8, 1953-ban 23.1 mázsa volt a betakarított ter­mésmennyiség egy holdról. , A Isx tagok egyikéhek jövedelme Ezzel véget ér a megyei viszony tatban kiállított grafikonok szdmosz- lopa és legközelebbi lépésként már arról beszél a kiállítás, hogy mit iélériteiie/c ezep öz éhiélkedö szám ok egy tag életében. A mágocsi Rá­kosi téfmélóézövétkez'etbSl Talár János tsz-tag jövedelmét ismertetik a számok: 4É.93 bti.Zá, 13.34 árpa, 13 65 burgonya 31.14 mázsa kukorica,-182 kiló cirkot, 34 kiló Ssir, 9 kiló mák> 23 kiló olaj■ Ezt kapta és kapja .Ta­tár Jánös 1138 munkaegységre. Es ott állnak a számok alatt a zsá kok amelyek att akarják mutatni, hogy mennyi az a termény mennyiség ami ü jó muhka nyomán Tatár János padlására, kamrájába került. Három kocsinak elég lehne eívinrti a jól megtömött zsákokat, pedig az igaz Tág at, hogy nem csak ennyit kapott a RákoSj tsz tagja. Kevesebb a zsá kok száma, mint nménnyit valójában kitesz a részesedés és ha a vásár rendezősége hűen akarja ábrázolni Tatár János termény jövedelmét, még legalább kétszer annyi tele zsákot állítson oda. mert csak a búza és az átpa 78 zsákra való terményt tesz ki és a szemlélteid példának oda- rakott zsákok jó. hn elérik a 60-at. Ilyen nagymennyiségű terményt ke­res egy évben a jól dolgozó tsz szorgalmas tagja. Gépek a segítő társak Mik tartózták egy évtizeddel ezelőtt a mezőgazdasági szer­számokhoz, munkaesz­közökhöz? Kapa, ka­sza, ásó. eke, borona, henger és még néhány ehhez hasonló egysze­rű földművelő eszköz és a földesúri birtoko­kon is könnyen szám­ba lehetett venni a trak tort, vontatót. Most pádig a félszábadulás után, a 9. évben ott sorakoznék ízelítőnek a gépwf'és eredmé­nyeiről j modern gé­pek, amelyék a Szov­jetunió* a népi demo­kráciák és hazánk gép iparának termékei. — Sztálinyer tr aktor, kom bájh, len-nrüvőgép, — amelynek munkáját az előtt kizárólag kézzel végezték —, univerzá­lis traktor, amely egy­aránt alkalmas szán­tásra, kapálásra, szál­lításra, bungonyasze- dőgép. burgonyavető- sép és a többi, ame­lyek az ember mun­káját segítik, ame­lyek segítik a föld ho­zamának emelését. — Az ember munkáját könnyítik, segítik a gépék, amelyeknak száma együtt emelke­dik a nagyüzemi gaz­dálkodást folytatók számával, a mezőgaz­daság Szükségleteivel. A megyei gépállomá­sok számának, gép­parkjának emelkedésé ről a következő szá­mok adnak kénét: 19*7 ben 7. ) 950-ben 15. 1953-ban 16 gépállomás állt a falvak dolgozói­nak szolgálatában | következő gépparkkal: 1949-bén 105 traktor, 54 cséplőgép, 14 sze­lektor. 14 daráló, 1950- ben 214 traktor, 238 cséplőgép. 12 aratógép. 14 villanymotor, 27 szelektor, 15 daráló. 1953-ban pedig mér 570 traktor, 539 csép­lőgép, 25 kombájn, 83 aratógép. 110 villany­motor. 38 szelektor és 17 daráló. Ennek ará­nyában emelkedett a megművelt földterület mennyisége is. amely 1949-ben a termelőszö­vetkezeteknek és egyé ni gazdáknak együtte­sen 42.280 kát. hold. 1953-ben pedig csak a 'Címei ("szövetkezetek­nek 221 610 kát. hold területet tett ki. A növekvő munka, a nö­vekvő eredmények név télenekből tettek is­mertté sokat a gépál­lomások dolgozói kö­zül, akiknek sztahano­vista oklevelük el­választhatatlanul a gé­pektől, — ott látható. Ha eddig szép eredményeket ér­tünk el a mezőgazdaságban, ezután még szebbeket akarunk elérni és ez­ért képezzük ki és állítjuk munká­ba a mezőgazdasági szakemberek százait a megyében is. Csak a szent- őrinci mezőgazdasági technikum 1946 óta végzett hallgatóinak száma 81, akik közül 132 már a gyakor­lati munkában hasznosítja tudását, míg a többi egyetemen folytatja ta­nulmányait. Ä szakemberek kikép­zése. szakképzettségük hasznosítása uj távlatokat nyit mezőgazdaságunk előtt, új növényeket honosít meg hazánkban, olyanokat, amelyekről ezelőtt egv-két évvel még nem is hallottunk. Nem gyapotról van szó, mert az már „öreg* növény, hanerft a kokszagizról, amelynék termékei, a különböző gumicikkek ott sorakoz nak a növény mellett, a ramieröl, amelyet 1954-ben termelnek először hazánkban, amely rostnövény ruha­anyagok készítésére, a kenáfról, amely jobb. finomabb szálú mint a kender. A fáradságos kísérletek, amelyeket állami gazdaságaink foly­tatnak országszerte e növények meg honosításával, sokoldalúbbá, jövedel mezőbbé teszik mezőgazdaságunkat, de a különböző termények hozamá­nak emelése is ezt a célt szolgálja, Nem csoda, ha a látogató elcsodál­kozik a keszthelyi állami gazdaság­ban termelt káposzta nagyságán, amelyből egy-egy fej eléri az 3—6 kilós súlyt, ha tnegnézi a vörösmezőí kísérleti gazdaságban termelt burgo­nyát. amely holdanként 98.76 mázsát adott, vagy a többi burgonyafajtát, amelyekből 200, 177.36, 144.03 má­zsát termeltek egy-egy holdon. Ma még hihetetlennek tűnik, de egy­két éven belül általános lesz. hogy egy évben kétszer lehet burgonyát termelni, mert kísérletként máris termelik a sárga kifli rfivid tenyész idejű burgonyát, amely egy-egy al­kalommá! 79.85 mázsát ad egy hold­ról. S ezek csak töredékei a kiállí­táson bemutatott távlatoknak, ame­lyek mezőgazdaságunk hozamának emelése területén előttünk állnak. Korai vetés — bő termés „Akarod, hogy holdanként 22 má­zsa búzatermésed legyen, mint a bólyi Kossuth tsz-nek? Akkor októ­ber közepéig vesd el keresztsoro­sa n!** Korai, időben végzett vetés a kő termés alapja. Ezt mondja a ki­állítás minden növénvére kiirt láb- 'a, amely a termesztés módjáról *d felvilágosítást. A mohácsi mezőgaz­dasági technikum kiállított termé­nyei közül az ősziárpán büszkén hirdeti a tábla, hogy 18.80 mázsás átlagot értek el. Elvetették szeptem­ber 10-én. Búzából 15.60 mázsa az átlag, a vetés Idéje szeptember 27, rozsból 11.68 mázsa a* átlag, a vetés ideje szeptember 80 volt. A korai vetés, a gondosan megmunkált föld. — ez a bő termés alapja, erről be­szélnek a sátorhelyi Béke Őre álla­mi gazdaság hatalmas paprikái, a sztahanovista parcellákon termelt termények, a 16.99 mázsa átlagter* mésü búza. a 10.38 mázsa átlagter- mésti tavaszi búza és a többi kalá­szos. amelyek hozamának emelésé­ért Házi Ferenc, a gazdaság agronó- musa ezévben 3.538 forint prémiu­mot kapott. Szép eredményekkel di­csekedhet a megye legtöbb állami gazdasága és nem ok nélkül áll meg sok látogató a pavlllonban a hatal­mas takarmányrépákat szemlélve, amelyből ezévbén egy holdról 260 mázsát takarítanak be. (Folytatás a 3, oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents