Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-06 / 234. szám

2 1958 OKTOBER 8 NÄPCÖ A katonai fegyverszüneti Mság koreai-h'nai kö dö’feégénelf közleménye 98.742 meg át nem adott közvetlenül hazatelepítendő koreai-kínai hadifogolyról Keszon (Uj Kína) A katonai fegy­verszüneti bizottság koreai-kínai kül döttsége szombaton közleményt adott ki: A közlemény leszögezi, hogy a koreai-kínai fél birtokában lévő ada tok szerint megállapítható, hogy az amerikaiak még 98.742 amerikai őrizetben volt fogságba esett koreai­kínai harcost nem telepítettek haza és nem adtak róluk számot. Az amerikaiak azt állították, hogy ezek közül 22.602-t átadtak a semle­ges nemzetek képviselőiből álló ha­zatelepítési bizottság őrizetébe, de névsort nem adtak róluk a koreai­kínai félnek. Ismeretes a tény, hogy a 22.602 hadifogoly között nagy­számban szerepelnek fogságba esett koreai-kínai harcosoknak álcázott csangkajsekista és liszinmanista tit­kos ügynökök. A koreai-kínai fél • szeptember 21-én átadta az ameri­kaiaknak az említett 98.742 fogság­ba esett koreai-kínai harcos névjegy zékét, de az amerikaiak mindezideig nem adtak számot róluk. A katonai fegyverszüneti bizottság szombati ülésén a koreai-kínai fél ismét határozottan követelte, hogy az amerikaiak mielőbb világos és felelősségteljes módon adjanak szá­mot az említett 98.742 koreai-kínai hadifogolyról. Az amerikaiak eleinte ki akartak térni a koreai-kínai fél által ismé­telten előterjesztett névjegyzék kér­dése elől. Később azzal a követelés­sel hozakodtak elő, hogy a koreai­kínai félnek kell számot adnia az amerikaiak által ENSZ-hadifoglyok- ról sebtében összecsapott névjegy­zékről. A koreai-kínai fél ellenőrzé­se alapján kiderült azonban, hogy ötszáztizenkilenc embert a névsor­ban szereplők közül a koreai-kínai fél már régen közvetlenül hazatele­pített az amerikai félhez. A felso­roltak közül további 380Tat a koreai­kínai fél még az arcvonalon szaba- donbocsátott, illetőleg szökésük té­nyét közölte az amerikaiakkal. A fennmaradók egyrésze nem közvet­lenül hazatelepítendő. Ezeknek a névsorát a koreai-kínai fél az ame rikaiakhoz való továbbítás céljából átadta a semleges nemzetek képvise­lőiből álló hazatelepítési bizottság­nak. A többi — amint megállapítást nyert — egyáltalán sohasem esett fogságba. Amikor a koreai-kínai fél a kato­nai fegyverszüneti bizottság szeptem bér 21-i ülésén a fentemlített ténye­ket közölte az amerikaiakkal, Blackshear Bryan rangidős ameri­kai tag önkényesen kijelentette, hogy az amerikai jegyzékben foglalt hadifoglyok közül egyet sem telepí­tettek haza, halálukat, vagy szöké­süket pedig nem jelentették. A szombati ülésen a koreai-kínai fél ismét átadta Bryan amerikai rangidős tagnak a koreai-kínai fél által közvetlenül hazatelepített öt­száztizenkilenc ENSZ-hadifogoly név sorát, továbbá annak a háromszáz­nyolcvan ENSZ-hadifogolynak a jegyzékét, akiknek a koreai-kínai fél által az arcvonalon történt sza- badonbocsátásáról, szökéséről, vagy haláláról az amerikaiakat értesítet­ték, de az amerikaiak állítása sze­rint a koreai-kínai fél még nem adott számot róluk. Mí bizonyított a Munkáspárt marsaiéi konferenciája ? A „Pravda“ tudósítójának cikke Moszkva (TASZSZ) V. Majevszkij a ’„Pravdádban rámutat, hogy az Angol Munkáspárt margatei konfe­renciáját olyan időpontban tartották meg, amikor a párt alsó szerveze­teiben a széles tömegek, tekintettel a bel- és külpolitikai helyzetben végbement komoly változásokra, követelik, hogy a párt vezetősége folytasson a dolgozók alapvető érde­keinek és az ország nemzeti érde­keinek megfelelő politikát. A Labour-párt vezetői — írja a „Pravda“ tudósítója — nem hagy­hatták figyelmen kívül a nemzetközi téren végbement változásokat, vala­mint a Labour-párt és a szakszer­vezetek egyszerű tagjainak a nem­zetközi feszültség enyhítésére irá­nyuló kitartó törekvését. Ezt tük­rözi a konferenciának a külpolitikai kérdésben hozott határozata és ezt bizonyítják egyes munkáspárti veze­tők felszólalásai is. A végrehajtó bizottság állást fog­lalt amellett, hogy a négy nagyha­talom haladéktalanul kezdjen tárgya Iátokat a legmagasabb színvonalon és1 kijelentette: megengedhetetlen „Németország újrafelfegyverzése, még mielőtt 'további erőfeszítéseket tennének Németország békés egye­sítése érdekében.“ A végrehajtó bizottság a továb­biakban állást foglalt amellett, hogy Kína foglalja el jogos helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Grolewoh’ miniszterelnök és Szem onov szovjet nagykövet üdvözlő áviraiai a ’uh Iáié Deu’sclns Iheaierhez Berlin (ADN): A berlini Deut­sches Theater, amely Otto Brahm éi\ Max Reinhardt igazgatása alatt alvilág egyik legnagyszerűbb drámai színházává nő’.te ki magát, most ünnepli fennállásának 70. évfordu­lóját. Ebből az alkalomból Otto Grote­wohl, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke üdvözlő­táviratot intézett a Deu sches Thea­ter művészegyütteséhez és műszaki dolgozóihoz. A táviratban rámutat a Deutsches Theater hatalmas jelen­tőségére Németország és egész Euró pa színházi kultúrájában . Üdvözlő táviratot intézett a szín­ház igazgatóságához Szemjonov szovjet nagykövet is. „A színház egész kollektívájának további sikereket kívánok annak a realista művészetnek kifejlesztésé­ben, amely a német nép érdekeit szolgálja a békéért és az egységes Németországért vívott harcában“ — mondja a többi közt Szemjonov nagykövet üdvözlő távirata. Ezek a megnyilatkozások -r írja Majevszkij — többek között azt mu­tatják, hogy az angol-amerikai ellen tétek tovább mélyülnek és hogy Angliában egyre növekszik az elé­gedetlenség Washington politikájá­val szemben. Majevszkij a továbbiakban rá­mutat, hogy a Munkáspárt végrehaj­tó bizottsága programmjával és a kül- és belpolitika kérdéseiről ki­adott nyilatkozatával kapcsolatos vita megmutatta, hogy a két okmány távolról sem felel meg a párt alsó szervezetei követeléseinek. A munkáspárt ezévi konferenciá­jának eredményei megmutatják — írja befejezésül Majevszkij — hogy a párt jobbszárnya el akarja téríte­ni a párt tömegeit a jelenlegi leg­égetőbb követelményektől. A párt és a szakszervezetek becsületes tag­jai ebbe a helyzetbe nem nyugod­hatnak bele. Ezek a tagok olyan új politikát követeltek és követelnek a Labour-párt 'vezetőségétől, amely a béke ügyét és a dolgozók létérdekeit szolgálja. HÍREK KESZON Vasárnap az indiai csapatok a kínai népi önkéntesek további három és a koreai néphadsereg két fogságba- esett harcosát adták át a koreai­kínai félnek. Ezzel száztizenegyre emelkedett azoknak a fogságbaesett koreai és kínai harcosoknak a szá­ma, akiket a felvilágosító tevékeny­ség megkezdése előtt telepítettek haza. A hazatértek között volt Csang Sihjing önkéntes, aki elvágta csuk- óját és torkát. Megérkezése után azonnal kijelentette a semleges nem zetek megfigyelőinek és az újság­íróknak: azért követett el öngyilkos sági kísérletet, hogy kiszabaduljon a titkos ügynökök karmaiból. Azt remélte ugyanis, hogy az indiai ka­tonák megmentésére fognak sietni ás előttük kifejezheti hazatelepítésé­re irányuló szándékát. Egy másik kínai hadifogoly, Csien Szung-Kuej elmondotta, hogy az ügynökök szombaton megölték egyik fogolytársát, aki ki merte fejezni óhaját, hogy hazatérhessen Kínába. Az illetőt névszerint Csao Ce-Lun- got, a D-28-as számú táborban ölték meg. „Az ügynökök — mondotta — elvitték magukkal és addig verték bottal, amig az el nem tört. Ezután kitépték a szívét, tetemét benzin­nel elégették. majd elásták. Ez szombat délután három órakor tör­tént és saját szememmel láttam“. ROMA Amint a _„l‘Unitd“ jelenti, Nápoly­ban október 4-én, csakúgy mint ok­tóber 3-án, egy lap sem jelent meg, mert a város nyomdászai elhatároz­ták, hogy folytatják sztrájkjukat. A sztrájkolok követelik a kiadóktól, hogy kezdjenek tárgyalásokat a bér emelésekről és új kollektív munka- szerződés megkötéséről. PARIS Teheráni jelentés szerint a kato­nai ügyészség október 4-én közzé­tett közleményében az áll, hogy a törvényen kívül helyezett iráni nép­párthoz való tartozás halálbüntetés alá esik. Ismeretessé vált, hogy a Moszadik volt miniszterelnöknek és Riahi tá­bornoknak, az iráni hadsereg volt vezérkari főnökének ügyében októ­ber 4-én kiadott vádirat mindkét vádlott ellen halálos ítéletet követel. Az épzakatlanti tömb országainak hadgyakorlatai London (TASZSZ): A londoni rá­dió hírt ad arról, hogy október 4- én végetértek az észaikatlanti tömb országainak nagyszabású légi- és haditengerészeti hadgyakorlatai. A hadgyakorlatok három héten át tar­tottak az Atlanti óceán keleti kör­zetében. A hadgyakorlatokban 300 hajó és ezer repülőgép vett részt. 1849 október 6 A szabadságharc leverése ti<án a Habsburg reakció rémuralma kö­vetkezett. Sok történelmi tragédiát átélt népünk szenvedései újra megelevenedtek. A monarchia börtönei megteltek, a magyar fia­talokat pedig újra elvitték idegenbe — katonának — hosszú időre A magyar nép szívéből azonban ez az önkényuralom sem tudta kiö ni a szabadságvágyat. Szúznégy esztendőve' ezelőtt az aradi vár udvarából szomorú me­net indult el! 13 hős honvédtábornok indult utolsó útjára. Az osztrák hadak vezére, Haynau, a „bresciai hiéna“ féktelen gazságát szabadjá­ra engedte. Annyi győzelmet aratott dicső honvédseregünk tábornokait gyilkosokként kezelte, s bitón végeztette ki őket. csupán négynek .ke­gyelmezett“ meg, akiket go'yó általi halálra ítélt. 1849 október 6. E borús őszi hajnal tragédiájának emléke meg­maradt s népünk minden évben megemlékezik róla. ... ^ mag.var dolgozó nép levonta a következtetést az aradi hősökéle- tebol s ha alabol is. Megtanulta, hogy a reakcióval szemben meg­alkuvásnak helye nincs! Az aradi hősök inkább a halált választották mint a megalkuvást, s a puska csövével szemben is a hazára gondol­tak! Ma, szocializmust építő népünk kegyelttel emlékezik meg róluk, relszabadult hazánkban visszagondolunk 1849. október 6-ra. Büszke tu­dattal állapíthatjuk meg: az ő hala uk sem volt hiábavaló. Haláluk intő példa,_s népünk V is vonia a tanulságot, s magatartá­sukból példát merít, jelen harcaiban. „Ma a habsburgok korcs utód- ja', a modern Jellasicbok, Haynauk, Windichgrätzek. — az új háborúra uszítok ügynökei próbálják megzavarni békés építőmunkánkat.“ Né- púnk azonban tanult, tántorílhntatia nnl I fi'éti a pártot, építi országát védi békéjét, a saját bo'dogabb jövőjét! | c"szehben akkor em'ékezünk meg az aradi hősökről, ha tovább haladunk a pártunk által kijelölt úton, ha következetesen har­colunk eszméink megvalósításúért. 1849, október 6. hősei erre kötelez­nek bennünket. Ennek a naonak tragédiája, s a hősök magatartása ad­jon erőt új országépítő munkánkban. Mi is vonjuk le a tanulságot, s veszélyben is álljunk lie!yt a haza ügyéért, dolgozó népünkért! (H. I.) (Gondoskodás kényelmes és sz5p lakásokról A kommunista párt és a szovjet kormány nagy figyelmet fordít a dolgozók Lakásviszo­nyainak további javí­tására. A lakásépítke­zés fokozása és minő­ségének emelése egyi­ke a legfontosabb ál­lami feladatoknak. A Szovjetunió építé­szeti akadémiája nagy segítséget nyújt az építkezéseknek. Az akadémia munkater­vében jelentős szere­pet játszik az új lakó­házak és középületek, klubok, szanatóriumok iskolák, kórháziak ter­vezése. A lakástervek két-három és négyszo­bás lakásokat ábrázol­nak összkomforttal, tartós és szép építő­anyagok felhasználásá­val a lakóházakon. Az új tervek szerint a la­kóházak földszintjén üzletek, műhelyek, óvó dák, bölcsődék kapnak helyet. Nagyjelentőségű a vá­rosnegyedek tervezé­se. Az akadémia vá­rosépítési intézete tu­dományos segítséget nyújt Moszkva dél­nyugati részének épít­kezésénél. A tervek­ben szerepelnek ko­csiszínek a személyi tulajdonban lévő gép­kocsik számára, gépesí tett mosodák és más hasonló műhelyek, par kosított terek, ligetek stb. A lakásépítészeti in­tézet belső berendezés és művészeti ipari osz­tálya albumokat ké­szít a Iák ásóik szépsé­gét emelő építészeti részletmegoldásokról. ­Az albumok függöny­terveket, ajtómegoldá- sokait, fajansz és üveg­felszereléseket tartal­maznak, fürdőszobák és konyhák számára. Ez az osztály foglal­kozik bútortervezéssel is. Az építészeti akadé­mia elnöksége tervbe­vette egy újabb inté­zet létesítését, amely a lákások és középü­letek berendezésének kérdéseivel foglalko­zik. Pinay megbeszélést lol) talon Eisenhoweirel (MTI) Pinay, volt francia minisz­terelnök Washingtonban szombaton megbeszélést folytatott Eisenhower elnökkel. Mint az AFP jelenti, a megbeszélésen, amelyről hivatalos közleményt nem adtak ki, jelen volt Bonnet, Franciaország wash­ingtoni nagykövete, valamint Dou­glas MacArthur, az amerikai kül­ügyminisztérium tanácsosa. ÉlelfogyHglani bőr önre változtatták Ibrah m Abdul Hadi naláibiinte ését (MTI) A londoni rádió jelentése szerint az egyiptomi „Forradalmi Tanács" életfogytiglani börtönre változtatta Ibrahim Abdul Hadi, volt egyiptomi miniszterelnök halálbün­tetését, amelyet a múlt hét csütör­tökjén szabott ki az egyik bíróság, hazaárulást és összeesküvést magá- banfoglaló vádak alapján. Egyszer egy miniszter a minisztériu­mához tartozó egyik vállalat előtt elha­ladva észrevette, hdgv az üzem körül helyen­ként rossz a kerítés. Nem tetszett ez a minisz­ternek és amikor megérkezett dolgozószobájába, felhívta telefonon a szóbanforgó vállalat igaz­gatóját. — Szergej Mitrofanics! Rossz állapotban van a kerítésetek. Meg kellene javítani és újjá kel­lene festeni. Üdvözöllek!... — mondta a mi­niszter s már le is tette a kagylót. Szergej Mitrofanics, amikor meghallotta az ismerős hangot, ijed.en próbálta összeszedni erejét a hatalmas feladat teljesítésére, aztán mégis megkönnyebbülten sóhajtott fel. Hiszen egyszerű dologról van szó: mert ácsok is van­nak, mázolok is, anyag is. Két nap múlva rend­ben lesz minden. S valóban, az ácsok egy nap alatt bedesz- kázták a réseket, a mazolók odakészítették vöd­reiket, okkersárga, világoskék, krómsárga, barna festékekkel. —. Bő választék volt a színekben. Tehát készen álltak a mázolok is, s Fjodor, az öreg mázoló beszaladt az igazgatóhoz, hogy meg­tudakolja, milyen színűre fessék a kerítést. Szergej Mitrofanics majd megdermedt a ré­mülettől — most derült ki, hogy nem is olyan egyszerű a dolog. A miniszter ugyanis nem adott utasítást rá, milyen színűre fessék a kerítést. — Szergej Miirofamcsnak kellett hát határozni, azaz, hogy kellett volna, ha Szergej Mitrofa­nics tudna határozni, összehívta hét tanácsko­zásra a munkatársakat. Az értekezlet részvevői egyenesen és bátran kifejtették véleményüket: egyesek szerint kékre, zöldre, sárgára, mások szerint szürkére kell festeni a kerítést! A női munkatársak azt tanácsolták: fessék a kerítést halványkékre, halványzöldre, halványsárgára, vi­lágosszürkére. Szegény Szergej Mitrofanics előtt újabb prob !éma merült fel. Választania kellett. De Szergej Mitrofanics nem tud választani. És azért nem tud választani, amiért határozni sem tud: nem meri vállalni a felelősségei sem a kék színért, sem a halványsárgáért, — sem a világosszürké­'/ÁLLJUNK SZINT ért. Mert hátha nem az a szín lesz, amire a mi­niszter gondolt? ... Ekkor az értekezlet összes tagja elindult a kerítéshez: úgy, gondolták, a helyszínen köny- nyebb lesz eldönteni a kérdést. Mindegyik ecse­tet rágódott és kedvenc színével befestette a kerítés egy-egy deszkáját. Csupa színes sáv lett a kerítés és mindegyik tanácsadó a magáét <ií- csérte. Szergej Mitrofanicsnak a szeme káprá- zott már a színes sávoktól, de határozni még mindig nem tudott. Mert hiszen nem is a szí­nen múlik, hanem a felelősségen! Körülnézett Szergej Mitrofanics, kire lehetne hárítani a felelősséget. De bárkire nézett, mind alacsonyabb beosztású volt náila. Nem marad más hátra, mint... Szergej Mitrofanics Utasította Fjodort, a fő- mázolót, rakja össze festékeit és menjen haza; majd hivatja, ö maga pedig munkába állította a grafikusokat, készítsenek albumot. Másnapra készen volt az album, minden lapján egy-egy kerítés díszelgett. Tizennégy darab különböző színű kerítést ábrázolt az album. Ekkor Szergej Mitrofanics kiválasztotta legvakmerőbb munka­társát és a minisztériumba küldte. Nem számít, kihez megy, nem baj, ha a legjelentéfktelenebb irodafőnökhöz Is. Csak írja alá nevét az illető valamelyik kerítés alá. Ezt természetesen nem is az illető saját aláírásának fogják tekinteni, hanem, úgymond, minisztériumi aláírásnak. És éppen ez a lényeg ... A vakmerő munkatárs visszatért, de az albumot nem hozta magával. Ta­lált ugyan a minisztériumban megfelelő embert, tetszettek is neki a kerítések, különösen a vi­lágoskék, de az illetőnek még meg kellett a dol­got valakivel tanácskozni... Egyik nap múlt a másik után... Hetek múll ak el, de válasz nem érkezett. Az új desz­kákkal kijavított kerítés változatlanul v olyan csíkos volt, mint a zebra. Szergej Mitrofanics elhatározta, megpróbálja a tudósokra hárítani a felelősséget. De csak okosan! Albuma; egyelőre nem kü'd nekik és aláírást serr kér, hanem ilyen kérdéseket tesz f< « tuaesuKna^ Melyik színnek nem árt a nap? Melyik szín időtálló? Melyik szín kedves a szemnek? A tudósok éppen tintá­ba mártották tollúkat, hogy megírják a választ, amikor Szergej Mitrofanics telefonja ismét meg­szólalt és az ismerős hang ezt mondta: — Felétek jártam ma. Miért olyan csíkos a kerítésetek, mint a zebra? Be kell festeni! Szergej Mitrofanicsban ebben a pillanatban szörnyűséges elhatározás született: megkérdezni! — De milyen színűre fessék? — kiáltotta szinte magánkívül — de azért tiszteletteljesen. A drót túlsó végéről nem jött válasz, elmaradt az üdvözlés is ... S Szergej Mitrofanics ott állt a néma telefon fölött, karját széttárta. Mit. te­gyen?.,. Mély lelki bánatéiba roskadva töpren­gett íróasztala mellett, s végre így határozott: A kerítést —, hogy ne gyötörje őt többé, —- le kell bontani és helyére élősövényt kell ül­tetni. A sövénynek saját színe van, maga fele­lős a színéért, nem pedig Szergej Mitrofanics ... Már nyúlt is a csengő után, hogy hivassa az ácsokat és a kertészeket, amikor váratlanul ki­nyílt az ajtó, s belépet', búsan Fjodor, a mázoló. De nem egyedül jött, hanem ... Jaj, anyám!... Fjodor mögött maga a miniszter lépett be!... — Ne szidja őt! — mondta csendesen Fjo­dor a miniszternek és Szergej Mitrofanicsra mu­tatott. — Én, vén szamár, én kezdtem el az egé­szet! Magamnak kellett volna kiválasztani a ke­rítés színét, mert hiszen nálamnál jobban sen­ki sem ismeri a színeket!... Nem tehet ő róla .., Elszomorodott, megneheztelt erre a minisz­ter szíve. Most jött rá. miért kell .néki késő éj­félig. hajnali kakasszóig a minisztériumban ül­ni. Azért, mert az ilyen Szergejek és FjodoroV helyett gondolkozik, helyettük dönt és helyettük vállalja a felelősséget!... És bár haragudott, átölelte Fjodort, meg H csókolta és gyorsan visszatért minisztériumát» hog” javítson a helyzeten ... Fjodor pedig felvidulva, széjjelrak­ta okkersárga, égszínkék, krómsárga éi barna festékeit. Egv kicsit gondolkodott — és ki választotta a kerítés számára a legmegfelelőbt szint...

Next

/
Thumbnails
Contents