Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-31 / 256. szám

N A P C ő SZOMBAT, 1953 OKTÓBER 31 A Szovjetunió Minisztertanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata „A közszükségleti iparcikkek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról“ A beruházásokról 81. A közeljövőben fordulatnak kell bekövetkeznie a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek! építésében és kibővítésében. Meg kell gyorsíta­ni az építkezést és 1954—1956 közt üzembe kel! helyezni azokat a hatal­mas üzeme' =t, amelyek a pamutipar számára Kamisinban, Engelsben. Herszonban, Barnaulban. Sztalina- badban, Goriban, Csebokszariban, Jarcevóban, Omszkban, Kalinyin- ban, Szerpuhovban. Furmanovóban. Kinesmaban, Visnyij Volocsokban, Poltavában, a gyapjúipar számára Minszkben, Brjanszkban, Kraszno- darban, Ivanovóban, Szverdlovszk- ban. Kanszkban, Csernyigovban és Pavlovszkij-Poszadban, a selyemipar számára Krasznojarszkban. Benderi- ben, Kievben (Darnyicában), Naro- Fominszkban. Kalinyinben, Lenin- abadban, a lenipar számára Szmo- lenszkben. Orsóban, Pszkovban, Pa- nyevezsiszben, a kötszövőipar száma ra Csebokszariban és Csernylkovszk- Dan, a bőr- és cipőipar számára Ul- janovszkban. Ulan-Udeban, Velikije- Lukiban, Dzsambulban, Vorosilov- grádban, Tallinban, Novoszibirszk- ben, Sztalinóban, Sztálingrádban, Orelban. Voronyezsben. Kamislov- ban és Bakuban épülnek. 1954—1956 között rekonstruálni és bővíteni kell a működő textil-, köt- szövő-, bőr- és cipőipari vállalatokat és el kell látni azokat nagyteljesítő- kéoességű gépi berendezéssel. 62. Kötelezni kell a Szovjetunió közszükségleti iparcikkek miniszté­riumát, hogy 1954—1955-ben az aláb­bi termelési kapacitásokat helyezze üzembe: (az első szám az 1954. évi, a második szám pedig az 1955. évi termelési kapacitásokat jelzi). összesen 480.000 — 1,381.000 fonó orsót, ezen belül: a pamutiparban 422.000 — 1,180 000 fonóorsót, a gyap júiipairban 43.000 — 181.000 fonóorsót, összesen 15.507 — 38.000 szövőgépet, ezen belük a pamutiparban 13.000 — 32.130 szövőgépet, a gyapjúipar­ban 995 — 3204 szövőgépet, a selyem Iparban 1175 — 2080 szövőgépet. 20 millió — 35 millió párt gyártó cipő­ipari kapacitást, 22 millió — 36 mil­lió pár harisnyaféleséget gyártó ka­pacitást. 6410 — 8065 tonna kemény bőrt, 85 millió — 300 millió négyzet deciméter krómbőrt, 105 millió — 145 millió négyzetdeciméter bagaria- bőrt előállító kapacitást. 63. Abból a célból, hogy biztosítani lehessen a termelési kapacitások tervbevett üzembehelyezését, vala­mint hogy elkészíthessék a közszük­ségleti iparcikkeket gyártó üzemek építéséhez az elkövetkezendő évekre szükséges épületelemeket, a Szovjet­unió közszükségleti iparcikkek mi­nisztériumának 1954-ben 5850 millió rubel értékű beruházást kell eszkö­zölnie, szemben az 1953. évre elő­irányzott 3148 millió rubeles beru­házással. 64. Az építésügyi minisztériumot kötelezni kell. hogy 1954-ben a Szov­jetunió közszükségleti iparcikkek mi nisztériumának építkezésein 922 7 millió rubel értékű építési és szere­lési munkálatokat végezzen. 65. A Szovjetunió közszükségleti Iparcikkek minisztériumát és az építésügyi minisztériumot kötelezni kell. hogy 1953-ban hiánytalanul tel­jesítse az 1953-ra előírt beruházási tervet, a terme'ési kapacitások üzem behelyzéss tervét, valamint lakóhá­zak, napköziotthonok, bölcsődék, is­kolák, tanintézetek és egyéb kulturá­lis és gyógyintézmények építésének tervét. 66. A Szovjetunió közszükségleti iparcikkek minisztériumát és az épí­tésügyi minisztériumát kötelezni kell hogy egy hónapon belül a Szovjet­unió Állami Tervbizottságával és a Szovjetunió pénzügyminisztériumá­val egyetértésben a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának nyújtsa be azokat a rendszabályokat, amelyek a fent imlített minisztériumok keretén be- ’ül a közszükségleti iparcikkeket gyártó vállalatok építésével foglal­kozó építési szervezetek megerősíté­sére vonatkoznak, szem előtt tartva, hogy az építkezéseken ugyanolyan feltételeket kell teremteni, mint ami (yenek a népgazdaság vezető ága­zatainak szervezetei számára végzett építkezéseken vannak. 67. A szövetségi köztársaságok mi­nisztertanácsait, a területi és határ- területi végrehajtó bizottságokat kö­telezni kell. hogv az épü'ő, közszük­ségleti iparcikkeket gyártó vállalato­kat teljesen és elsősorban lássák el helyi építőanyagokkal. 68. A szövetségi köztársaságok mi­nisztertanácsait kötelezni kell, hogy egy hónapon belül állapítsák meg azokat a feladatokat, amelyeknek el­végzése szükséges a kapacitások oly mérvű megnöveléséhez, hogv biztosí­tani lehessen a közszükségleti ipar­cikkeknek a helvi és szövetkezeti iparban a jelen határozat szerint elő frt termelését. 69. A ielen határozatban a közszük ségleti iparcikkek gyártására vonat­kozóan előírt feladatok elvégzésére 810 millió rubeles beruházási keret nyújtandó 1954-re a szövetségi köz­társaságok minisztertanácsainak a helyiipari és fűtőanyagipari minisz­tériumok számára, mégpedig az OSZSZK Minisztertanácsának 314 millió rubel, az Ukrán SZSZK Mi­nisztertanácsának 170 millió rubel, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsé nak 120 millió rubel, az Üzbég SZSZK Minisztertanácsának 20 mil- 'ió rubel, a Kazah SZSZK Miniszter tanácsának 20 millió rubel, a Grúz SZSZK Minisztertanácsának 9 nrdWrt rubel, az Azerbajdzsán SZSZK Minisztertanácsának 10 millió rubel, a Litván SZSZK Minisztertanácsá­nak 26 millió rubel, a Lett SZSZK Minisztertanácsának 30 millió rubel a Kirgiz SZSZK Minisztertanácsá­nak 10 millió rubel, a Moldvai SZ­SZK Minisztertanácsának 10 millió rubel, a Tadzsik SZSZK Miniszter- tanácsának 9 millió rubel, az ör­mény SZSZK Minisztertanácsának 10 millió rubel, a Turkmen SZSZK Minisztertanácsának 10 millió rubel az Észt SZSZK Minisztertanácsának 30 millió rubel, a Ka.rél-Finn SZSZK Minisztertanácsának 12 millió rubel. 70. Elsőrendű feladat,, hogy a köz­szükségleti iparcikkeket gyártó vál- ’alatokat telies mértékben és fenn­akadás nélkül ellássák nyersanyag­gal, fűtőanyaggal, viUamosenergiá- val és gépi berendezéssel. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP központi bizottsága megál­lapítja, hogy a közszükségleti cikkek gyártása rohamos fejlesztésének biz­tosítása a minisztériunok. a hivata- tok és a szövetséges köztársaságok minisztertanácsainak legfontosabb feladata, ezért kötelezi a minisztere­ket, a hivatalok vezetőit, valamint a szövetséges köztársaságok miniszter- ‘anácsainak elnökeit, hogy az 1954 H’i gazdasági tervek tervezeteiben konkrét intézkedéseket írjanak elő ielen határozat hiánytalan végrehaj­tásának biztosítására. A Szov'e*unió Minisztertanácsónak és a Szovjetunió Kommun sta Pártja Központi Bizottságának határozata „Az élelmiszerek termelésének kibővítéséről és minőségének javításáról" Külföldi hírek A SZOVJETUNIÓ SZAKSZER­VEZETEI Központi Tanácsának meg hívására október 29-én Moszkvába érkezett a CGT küldöttsége. A kül­döttség vezetője Gaston Monmous- seau, a CGT titkára, aki néhány napja érkezett Moszkvába, a bécsi szakszervezeti kongresszuson részt- vett küldöttek csoportjával. A francia vendégeket Leonyid Szolovjov, a Szovjetunió Szakszer­vezetei Központi Tanácsának titká- m, valamint a jelenleg Moszkvában tartózkodó algíri, libanoni, tuniszi és vietnami szakszervezeti küldöttség tagjai fogadták a pályaudvaron. OKTOBER 27-ÉN több mint ezer ember tüntetett az ENSZ épülete előtt és követelte, hogy a Puerto- Rico függetlenségéért küzdő párt képviselőinek engedjék meg, hogy felszólaljanak az ENSZ-ben és meg­cáfolhassák az Egyesült Államok azon állítását, hogy Puerto-Rico meg •xünt gyarmat lenni A tüntetők plakátokat vittek a következő felirattal: „A puertaricoi- ■k teljes függetlenséget követelnek" * A JttAILV WORKER" KÖZÖLTE. hogy a britguyanal Népi Haladó Párt öt letartóztatott vezetője éh­ségsztrájkot kezdett, tiltakozásul az ellen, hogy bírói eljárás nélkül tar­tóztatták le és tartják fogva őket. Az angol polgári .lapok egy része i britguyanal eseményekkel foglal­kozva, továbbra is azon a vélemé­nyen van, hogy nincs kellően indo­kolva az angol kormány jogsértő eljárása. A britguyanal események a Lor­dok Házát is foglalkoztatták. A par­lament és az ország — mondotta Lord Ogmore — sohasem nézte jó szemmel az önkényes letartóztatást és feltétlenül gyűlöletesnek tartja a bírói eljárás nélküli fogvatartást. * A FRANCIA MINISZTERTA­NÁCS szerdán ülést tartott, amelyen határozatot hozott az elnökválasztá­sokról. A francia alkotmány értelmében i köztársasági elnököt a parlament mindkét háza (a nemzetgyűlés és a cöziársasági tanács) együttes ü|ésén hét évre választják meg. A jelenlegi elnök, Vincent Auriol megbízatása most jár le. A minisztertanács de­cember 15-re tűzte ki az elnökvá­lasztások megtartását Mosizkva (TASZSZ): A Szovjet­unió Miniszter -nác9a és a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsága megállapította, hogy az utóbbi éveikben az élelmiszerek ter­melése jelentékenyen emelkedett. A Szovje'unió élelmiszeripari minisz­tériumának adatai szerint a főbb élelmiszerek termelése az 1940. évi termelést száz százaléknak véve, az idén a következőképpen alakult: hús 162 százalék; hal (fogás) 172 száza­lék; töltelék] s húskészítmények — 158 százalék; állati zsiradék — közel kétszeres, sajt — kétszeres; növé­nyi zsír — 153 százalék; margarin — közel háromszoros; cukor — 168 százalék; konzervek — két és fél­szeres; édesipari készítmények — 172 százalék; száraztészták — 2.2- szeres; dara 124 százalék; sör — 152 százalék; — szőlőbor — 184 szá­zalék. 1953-ba,n az élelmiszerek terme­lése az 1950-es évhez képest több, mint 41 százalékkal emelkedik. 1953 első felében az állami ipar 9.7 szá­zalékkal több élelmiszert állítptt elő, mint 1952 első felében. Számos fon­tosabb élelmiszer: hús, állati zsira­dék, tejtermékek, édesipari készít­mények termelése azonban 1953 első félévében 1952 első félévéhez viszo­nyítva csak jelentéktelen mértékben növekedett. A Szovjetunió Minisztertanácsa és az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy az élelmiszertermelés nö­vekedésének mérete és jelenlegi üte­me nem biztosítja a szovjet nép anyagi és kulturális életszínvonalá­nak gyorsabb emelésével kapcsola­tos feladatok teljesítését. A nehézipar fejlesztésében elért sikerek, a mezőgazdaság fejlődése és a mezőgazdaság további fellendítését szolgáló intézkedések biztosítják a szilárd nyersanyagbázist ahhoz, hogy robimosan növeljék az élelmiszer- termelést és az élelmiszerek forga- lombahozatalát. A legsürgősebb feladat, hogv a legközelebbi két-három esztendőben gyorsan fokozzák a lakosságnak hús­sal. hústermékekkel, hallal, halter­mékekkel, zsiradékkal, cukorral, édesipari készítményekkel, konzer- vekkel és egyéb termé kekkel való ellátását. A határozat ezután rámutat az élelmiszeripar munkájának néhány fogyatékosságára, hangsúlyozva, hogy több élelmiszer gyártása tekin­tetében a mezőgazdasági nyersanyag feldolgozó kapacitás nem kielégítő, különösen elégtelen az állatfeldol­gozás kapacitása az Észak-Kauká- zus, a Donyec-medence és az Ural térségében, továbbá a tejfeldolgo­zás kapacitása az Ukrán SzSzK és az OSzSzSzK több központi terüle­tén, a cukorrépa feldolgozás kapa­citása a Moldva SzSzK-ban és az Ukrán SzSzK nvugati területein, a gyapotmagvak feldolgozásának ka­pacitása Közé.p-Ázsia területeiben és a szójabab feldolgozásának kapaci­tása a Távol-Keleten. Az élelmiszeripar munkájában az az egyik komoly hiányosság — hang zik a továbbiakban —, hogy nem harcolnak eléggé a nyersanyag és a készáruveszteség, vais-' -t az önköltség csökkentéséért • "M pedig a közszükségleti cikkek kiskereske­delmi ára további csökkentésének fő forrása. A Szovjetunió Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága az élelmi­szergyártás gyors fellendítése, va­lamint az élelmiszerek minőségének és választékának gyors megjavítása érdekében elhatározta; I. Az élelmiszerek gyártásának fokozásáról és minőségének megjavításáról az 1954—1966. években többek kö­zött erősen fokozni kell az élelmi­szerek gyártását, javítani keli az éleimisaerek minőségét, választékát, előrecsomagolását, valamint csoma­golását és jóval határidő előtt tel­jesíteni kell az ötéves tervben az élelmiszertermeléssel kapcsolatban 1955-re kitűzött feladatokat. Ezért a fő élelmiszerfajták gyártásának fo kozását a következő mértékben kell megszabni: Hús és hústermékek Jelentős mértékben növelni kell a hús, a húskonzervek, a vagdalt- hús, töltelékes áruk és más húsipari termékek gyártását és e cikkek ter­melését többi között a következő méretekben kell emelni: Hús 1954-ben kétmiiliószáznyolcvan ezer tonna, 1955-ben kétmillióötszáz- ötvenezer tonna. A húsfélék közül a baromfihús 1954-ben 75 ezer tonna, 1955-ben 105 ezer tonna. A hústermelés volumene 1954-ben az 1950. évit száz százaléknak véve, 174 százalék, 1955-ben az 1950. évi­nek kétszerese. Az állami ipar 1956-ban emelje a hústermelést körülbelül hárommillió tonnára, vagyis az 1950. évinek 2.4- szeresóre, a töltelék-készítmények gyártását egymillió tonnára, vagyis az 1950. évinek 2.2-szeresére, a ba- -omfihús termelését pedig 4.7-szere- ;ére. 1954—1956-ban 144 húsfeldolgozó vállalatot kell üzembehelyezni. 1958 végére az 1950. évihez ké­nest a következő arányban kéül nö­velni a termelési kapacitást: A hústermelésben másfélszeresére, baromi iihúster melé síben 2.7 -szeresé­re, töltelék és húskészítmények gyár ‘ásóban 1.7-szeresére. húskonzervek gyártásában 1.6-szeresére, vagdalt- húskészítésben hétszeresére, húsos- derelye előállításban ötszörösére, zsírolvasztásnál pedig 1.7-szeresére. Hal és halkészítmények Erősen növelni kel.1 a halak és tengeri vadak fogását, mégpedig a többi között a következő arány­ban: hal és tengeri vad — 1954-ben 27,15 millió mázsára, 1955-ben pe­dig 31.9 millió mázsíára. Az 1950. évivel szemben 1954-ben 56 száza­lékkal, 1955-ben pedig 83 százalék­kal több halat és tengeri vadat kell fogni. A Szovjetunió élelmiszeripari cik­keinek minisztériuma 1955-ben emel­je a forgalombahozatalra gyártott halkészítmények mennyiségét két­milliótízezer tonnára. A nyílt tengeri halfogás növelése, valamint a halnak közvetlenül a ha­lászat helyszínén történt mie’őbbi átvétele és feldolgozása céljából ’954—56-ban jelentősen ki kell egé­szíteni a halászflottát, az átvevő­szállító, a hűtőberendezéssel ellátott és a kiszolgáló hajók állományát. Javítani kell a konzervgyárak, hűtőházak, halfeldolgozó, hordóké­szítő, hajógyártó éa hajójavító vál­lalatok termelő kapacitásának ki­használását. Vaj, sajt, sürített tej és egyéb tej­termék A Szovjetunió élelmiszeripari mi­nisztériuma az 1954—55. években emelje a vaj, a sajt, a tejkonzervek és egyéb tejtermék gyártását a töb­bi között a következő méretekben: a vajgyártást 1954-ben 476 ezer ton­nára, 1955-ben 560 ezer tonnára, a sajtgyártást a fenti éveknek meg­felelően 97 ezer tonnára, illetve 135 ezer tonnára. 1956 végéig az 1950. évihez ké­pest — új vállalatok építésével, a Szovjetunió élelmiszeripari miniszté riumá.nak kezelésiében működő vál­lalatok újjászervezésével és techni­kai felszereltségének fokozásával — a vajgyártás kapacitását emeljék másfélszeresére, a sajtgyártás kapa­citását pedig kél és félszeresére. Építsenek és helyezzenek üzembe az 1954—56. években 720 vajgyánat, sajt®’árat és elsődleges tejfeldolgo­zó üzemet, száz városi tejüzemet, tizenhat tejkonzervgyárat, valamint vaj, sajt és egyéb tejterméke befo­gadására, illetve tárolására alkal­mas hűtőberendezésekkel ellátott 80 telepet. Növényi olajok és szappanok A Szovjetunió élelmiszeripari mi­nisztériuma emelje az 1954—1955. években a növényi olaj és a szap­pan gyártását a többi között a kö­vetkező arányokban: a növényi olaj- gyártást 1954-ben egym Ilii óhárom­százezer tonnára, 1955-ben egymillió örtszázezer tonnára; a szappangyár- ást (negyven százalék zsírsavtartal­mú szappanban számítva) a fenti éveknek megfelelően egymillió ton­nára, illetve egymilliókétszázezer tonnára, a növényi olaj gyártás vo­lumenét 1954-ben az 1950. évihez képest 167 százalékra, 1955-ben 192 százalékra. Fokozzák a finomított növényi olaj gyártását, a többi között együt­tesen napi 510 tonna olaj teljesítő­képességű húsz olajfinomító üzem építésével. Az olajos magvak jobb tárolása és romlástól való megóvása érdekében az 1954—55. évben építsenek együt­tesen 300 ezer tonna befogadóképes­ségű, gépesített nyersanyagtároló raktárakat az olajgyárakban. A margarintermelés Az 1954—1955. években a marga­ringyártást növeljék a többi között a következő arányokban: A margaringyártást 1954-ben 390 ezer tonnára, 1955-ben 450 ezer ton­nára. Jelentős mértékben növelni kell á majonéz gyártását, amely nagy ke­resletnek örvend a fogyasztóközön­ség körében. 1954—1956-ban Sztálingrádban, Tu iában, Ufában, Ka.ragandában, Krasz nojarszkban, Alma-Atában, Ja- kutszkban, Omszkban, Kemerovoban, Kazányban, Barnaulban és Vologdá- ban 142 ezer tonna évi együttes tel­jesítőképességű 12 új margaringyá­rat kell építeni. A cukor A kristálycukor és a cukorfrno-. mítvány gyártását és csomagolását a többi között a következő színvonal­ra kell emelni: Kristálycukor 1954-ben négymillió háromszázezer tonna, 1955-ben négy- millónyolcszázezer tonna, cukorfino- mítvány egymillióháromszázötven- ezer tonna, illetve egymillióötszáz- ötve-nezer tonna. A kristálycukor­gyártás volumenét emeljék 1954-bel 170 százalékra, 1955-ben pedig 19Ö százalékra 1950Jhez viszonyítva, A cukorrépa idejében való feldol­gozására és hosszas szállításának csökkentésére 1954 és 1956 között fel kell építeni és üzembe kell helyezni: huszonöt kristálycukorgyárat, el­sősorban Ukrajna és a Moldva SzSzK nyugati területein, ahol kicsi a cukorrépa feldolgozó kapacitás; kilenc cukorfinomítványgyárat és üzemet, cukorraktárakat összesen egymil-- üószázezer tonna befogadóképesség­gel, ezen belül 1954-ben több, ösz- szesen háromszázezer tonna befoga­dóképességű raktárát. Édesipari készítmények és tea Az édesipari készítmények gyár­tását 1954-ben egymUlióötszázhetven kilencezer tonnára, 1955-ben pedig egymiltiónyalcszázhuszonötezer ton­nára kell növelni az 1950 évi kilenc- százkilencvennégyezer tonnával, il­letve 1953 évi egymillióháromszáz- nyolcvanhétezer tonnával szemben. Jelentősen növelni kell a népélel­mezési cikké vált fagylalt forgalom- bahozatalát, a tea minőségének, aromájának, választékának és csomagolásának megjavítása céljából: növelni kell a többi között a 25 grammos csomago’ásu fekete-tea elé állítását az 1953 évihez viszonyítva 1954-ben 1.3-szereséne, 1955-ben pe­dig. kétszeresére. Az 1953 évihez viszonyítva ,a bá­dog és üveg tartályokban forgalom­ba hozott fekete tea gyártását 1954- ben 2.5-szeresére és 1955-ben ötször rösére kell emelni. Kenyér, péksütemény, tésztakészít­mények, élesztő Növelni kell az alacsonyabb ki' őrlési fokú rozs- és búzalisztből, va­lamint a minőségi lisztből előállított cipók készítését, különösen a félj»! vított cipófélék készítését a többi között a következő arányban: alacsony kiőr’ési fokú rozs- és búzalisztből előállított pékkészi.trné' nyék összmennyiségén belül 195-4- ben 20; 1955-ben 30 százalékra, a nö­vekedés 1955-ben az 1950 évihez vi­szonyítva 5.9-szeres; a tésztafélék gyártását 1954—55- be.n a többi között a következő arány ban kell emelni: tésztakészítmények (ezer tonnában' 1954-ben 872; 1955-ben 1030; az erne’ kedés 1954-ben az 1950 évihez viszo­nyítva kétszeres, 1955-ben pedig a* 1950 évihez viszonyítva 2.3-szeres. Nagy arányokban kell építeni kényét gyárakat és a már meglévőket pedté át kell alakítani, fel kell szerelni úJ gépekkel. (A határozat befejező részét lcí közelebbi számunkban közöl­jük.) 4 Szovjetunió ssírini követe átnyújtotta megbízólevelét Damaszkusz (TASZSZ) Sz. Sz. Nyemcsi.na, a Szovjetunió sz irtai rendkívüli és meghatalmazott követe október 29-én átnyújtotta megbízó- levelét Sisakli sziriai köztársasági elnöknek. A megbízólevél átnyujtása után Nyemcsina bemutatta Szíria elnö­kének a sziriai szovjet diplomáciai misszió munkatársait, ezután beszél­getést folytatott Sisaklival. A megbízólevél átnyujtásánál í6" len volt Asszad Muhafel, a Köztár­sasági Elnöki Iroda főtitkára ft Ibrahim Isztamani külügymÉniszI^ -iumi államtitkár, aki az ezidős^' rint beteg Hall! Mairdam küttgyflúr nisztert képviselte.

Next

/
Thumbnails
Contents