Dunántúli Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-27 / 252. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ VUiti PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI S7AMBAN: A Német Demokratikus Köztársaságban nagyarányú árleszállítást hajtottak végre (2. o.) — A nagy alkalom (2. o.) — Délszlávok, németek és magyarok egyember- ként dolgoznak a közös célért a nagykozári termelőszövetkezetben (3. o.) — A bőrgyári Béke-brigád példát mutat a technológiai tegyelem betartásában is (3. o.) — A gyapotbetakarítás feladatai (4. o.) — Kólák rombolja a fegyelmet és károsítja meg a bányászokat a vasas! legényotthonban (4. o.) X. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM ARA 50 FH.LÉR KEDD. 1953 OKTÖBEK 27 Szilárd technológiai fegyelmet üzemeinkben Ai ipari termoliéa nöVéftéeéiwdk, az únköilteég o&öikikiontiésénelk ée a mmő. «ég megjavítáiftéinaik egyairájzt fontos fettétele a e®ab«it<» term állású technológia. Gerő Ernő étvtár*, a Magyar Dolgozóik Pártja II. kongrewwueáon felhívta a figyelmet! ha nem törődünk a tiechnoJógiával, az ,,azzal jár, hogy nem gazdaságosan használjuk ki a rendelkezésünkre álló korszerű munkagépeket és ipari felszerelést, pocsékoljuk a nyersanyagokat, magas « sefejt százaléka,., s mindez tér. mészetesen kedvezőtlenül hat ki a termelésre, a termelékenységre és az önköltségre.1' Pártunk azóta Is sokszor figyaltnez- tette iparunk vezetőit e fontos tényezőre, de ennek «felére a techno, légiaj előírások bewezetiéaéhen eealk igen lassan haliadunk öl őre. A fcech. m>lógiaí fegyelem több baranyai üzemben igen laza. Es éppen ez a/z o/ko. hogy csak lassan megyünk előre a nrjnőpég megjavításában, az ön- kölbség csőklcenftéeébein, a termelékeny aég emolésében. A technológiai fe. nyelemért elsősorban a műszaki ve. tetők felelősek. A mérnököktől, technikusoktól — akik elsajátították már a magasabb technikai műveltségeket, akik tudományosan ismerik a helyes gyártási folyamatokat — ezt várja népünk, hogy a magasabb- Wrrbonalu technológia élharcosai legyenek. Ma azonban sajnos, még más a helyzet Sok esetben előfordul, hogy egyes műszaki vezetők a termelés növelése érdekében „átugratnak" a dolgozókkal egy-egy műveletet, nem törődve azzal, hogy ront ják a termelvény minőségét. A Pécsi Porcelángyárban például újból felhasználják a korongolásnál visszamaradó masszahulladékot. Ez helyes és dícséretreméltó dolog. Ott azonban már hiba van, hogy a műszaki vezetők szemeláttára — az újrafeldolgozásnál kihagynak egy sor műveletet és a piszkos, hulladékmasz- szát minden előzetes megmunkálás nélkül bedobálják a dolgozók a va- cuum-gépbe. Természetes, hogy ebből az „anyag’-ból nem tudnak előállítani a korongosok minőségi edényeket és magátólértetődő az is, hogy a többi dolgozók Is keveset adnak a technológiai utasítások betartására. ,3a tűrik, miért ne?" — kérdezik sokan és elhanyagolják a munkát, kevesebb gondot fordítanak a minőségre. Fábri Gyula, a gyár egyik híres sztahánovista korongosa is a technológiai előírásoktól eltérően dolgozik. Ez a helytelen, alapjaiban káros gondolkodásmód a magasabb selejtszázalékban hozza meg .gyümölcsét". Fábri Gyula által készített cikkek 60—70 százalékát szemétdombra kell dobni, mert selejtesek. A technológiai fegyelem megsértéséért, fogyatékosságaiért nem kis mértékben felelősek a termelést közvetlenül irányító mérnökök, lec.hni. kusok, művezetők, mesterek, ök kötelesek mindennap őrködni a fegyelem betartásán. Természetesen csak az a mérnök, technikus, művezető, vagy mester követelheti meg a fegyelmet és várhatja el, hogy a hozzátartozó munkások komolyan vegyék a technológiát, aki maga is komolyan veszi. Számos tapasztalat bizonyítja megyénkben, hogy gyakran maguktól a műszaki vezetőktől Indul ki a fegyelem megsértése. Lieber József és Nagy Jenő, a Pécsi Bőrgyár műszaki dolgozói — a technológiai előírással ellentétben — azt az utasítást adták nemrég a talpasműhely dolgozóinak, hogy egyszer feszítsék csak ki, a kikészítendő bőröket. Hibájukból 71 darab bőrnek romlott a minősége, mert csak a terv mennyiségi teljesítését tartották fontosnak. Ugyancsak a Pécsi Bőrgyárban történt, hogy a cseresműhelyben egy tétel vixos bőrt nem víz telenítettek Fehér István csoport- vezető utasítására. A bőrök ezért hepe-hupásak lettek, nem feleltek *•* a minőségi követelményeknek, A hibák elkövetőit, a technológia megsértőit felelősségre vonják' a Pécsi Bőrgyárban. De számos üzemünk van még, ahol erről „megfeledkeznek" és még ma is, opportunista módon, liberálisan bánnak a fegyelemsértőkkel. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a fegyelmezet- lenkedők, a technológia notórius meg sértői nem nagyon törik magukat, hogy gondosabb munkát végezzenek. Igen sok dolgozót a maradlság, a megcsontosodott nézeteikhez való szigorú ragaszkodás visz a helytelen útra. A régi szakmunkások, mesterek évtizedes gyakorlata természetesen nagy érték, de ez az érték semmivel sem csökken, ha bátran alkalmazzuk az újat. Komoly hiba. ha a régi dolgozóik úgy gondolják: amit fik tanultak, az jó, azon ne akarjon változtatni senki. Sok dolgozó — sajnos, műszaki vezetők is vannak ezek között jónéhányan — lebecsüli a különböző mérőműszereket, munkát megkönnyítő gépeket. A Pécsi Porcelángyár dolgozói egy hónappal ezelőtt tizenkét automata sajtológépet kaptak. A vezetők nem gondoskodnak arról, hogy a gépeket mitikábaálUtsáik, tíz azokból még ma is az eresz alatt van. De a dolgozók sem követelik meg vezetőiktől, hogy változtassanak ezen. belenyugszanak a hibákba, hiszen régóta tűrik azt is, hogy hiányozzék a gyártásihoz szükséges műszaki leírások jórésze. A korszerű technológiának fez a lebecsülése gyakran súlyos kálókat okoz. Az öntudatos, .dolgozó fegyelmezetten végzi a reábi- zott munkát, tisateletbentartja aí műszakilag megalapozott technológiai utasításokat és elsősorban a tudomány eszközeit, a technika vívmányait, mérőeszközeit, korszerű gépeit használja fel munkája megkönnyítésére, minőségének javítására. A technológiai fegyelem megsHIár állásához fel kell használnunk a szó ciafrsta munkaverseny hatalmas lendítőereiét is. Eddig főleg aat kérték számon üzemeinkben: hány százalék ra teljesítették a dolgozók a tervet és gyakran megfeledkeztek a minőségről, amelyet pedig csakis a technológia helyes alkalmazásával lehet elérni. Azt a dolgozót jutalmazták, aki a legnagyobb mennyiséget termelte. Szakszervezeteinknek sürgősen változtatniok kell ezen. Nem szabad a versenyt — függetlenül a minőségtől — értókelnáök. Legelső- sárban azokat a munkásokat kell megjutalmazni, akik betartva a tecb nológiai előírásokat, jóminőségű cikkeket termelnek. A versenyző dolgozók — de legelsősorban a sztahá- novlsték — igyekezzenek ötleteikkel, újításaikkal, gazdagítani, továbbfejleszteni a technológiát. A technológiai fegyejem betartásáért indított harc hatalmas neve- lőmunikát igényel. A technológia — harc a maradlság ellen, az elavult termelési módszerek ellen. A neve- lőrmmkát legelsősorban a műszaki vezetőknek, szakszervezeti vezetőknek kell végezniük, de komoly szerep hárul ebben pártszervezeteinkre is. Pártszervezeteink, pártbizottságaink mozgósítsák a kommunistákat, indítsanak harcot üzemeinkben a szilárd technológiáért, a magasabb műszaki kultúráért éa saját példamutatásukkal vonják maguk után a dol- g,ozóka>t. Magyarázták meg a dolgozatnak, hogy a technológiai utasítások betartása ipindcn dolgozónak egyaránt érdeke. A technológia se* gít a termelés növelésében, az önköltség csökkentésében és nem kismértékben a minőség megjavításában. Indítsunk hát minden üzemünk ben Harcot azért, hogy megszilárduljon « technológiai fegyelem és minden munkás, minden műszaki a kor követelményeinek megfelelő módszerekkel végezze felelősségteljes munkáját, __ JÓ TALAJMUNKA, IDŐBEN VÉGZETT VETÉS — BŐ TERMÉS A drávafoki Virágsó Élei étt as aranyosgadányi Vj Barásda termelőszövetkezetben befejeztek as őszi búsa vetését A járási tanácsok jelentik: A drávafoki Virágzó í ne. termelő- szövetkezet tagjai az elmük <\v őszén is korán elvetették az őszi magvakat. Ez a titka annak, hogy ebben az évben a termésátlaguk jóval meg haladta az egyénileg dolgozó parasztokét.. Az eredmények láttán a tsz tagjai- a következő évben is bő termést akarnak. Ezért az őszi vetés megkezdése előtt elhatározták, hogy hat nappal a határidő előtt befejezik a búza vetését is. A tsz tagjai fogadalmukat teljesítették. Október 25- én befejezték az ősaiárpa. a rozs és tz őszibúza vetését. Az őszi munkákból csak a kukorica betakarítása van vissza, amit még ezen a héten be akarnak fejezni. Időben elvégzett vetéssel harcolok a jövő évi bő termésért az ara- nyosgadányi Uj Barázda termelő- szövetkezet tagjai is. Az elmúlt hél végén jelentették a járási tanácsnak, hogy 100 százalékra eleget tettek kötelezettségeiknek és befejezek az őszi búza vetését is. Tetteket a hnzavetés elvégzéséért Pellérd községhez 4 ezer hold föld tartozik amelyet a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók művelnek. A község határában azonban kevés felszántott és bér vetett földet lehet találni. Az őszi szántásvetés az Alkotmány tsz-ben halad a legjobban. A tsz-nek 60 hold vető szántás« kész, elvetettek 41 hold árpát és 10 hold búzát. 75 hold búza vetése még vissza van. A vetés azonban nem halad az egyénileg gazdálkodóknál. — Az egyéni gazdák vetéeter ve 550 hold, amelybő! mindössze 34 hold van elvetve. Nincs a községben még egy dolgozó paraszt sem, aki befejezte a vetést, de olyan is kevés van, aki megkezdte. Matkó Lajos, a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke sem végezte el ezt a munkát. Október 19-én nyilvános tanácsülésre hívták össze a község dolgozóit, ahol az őszi munkák helyzetével foglalkoztak és fő feladatként az ütem meggyorsítását állították. A tanácsülés nyomán megkezdődött a trágvá zás gyorsult a betakarítás. de nem gyorsuk a vetés. Az oka ennek az, hogy több olyan vezető van a községben, aki sürgeti a vetést, de maga nem vetett el. Hiába beszél Matkó Lajos a mező- gazdasági állandóbizott ság elnöke a vetésről, ha ő nem vet. Hiába ülnek össze minden héten az állandóbizott ság tagjai és beszélik meg a vetés helyzetét, ha tettekkel nem mutatják meg, hogy mit kell tenniök a dolgozó parasztoknak. Ha csak beszélnek a vetésről. akkor a beszéd csak beszéd marad, a vetés pedig húzódik és öt nap van vissza a határidőből. Elsősorban tetteket var Pellérd dolgozó parasztsága is az állandóbizottság tag jattól. Uj termelőszövetkezet alakult Markárson — a megyében 106 csatád választotta a nagyüzemi gazdálkodást A megyei tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: A kormány programmjának megjelenése óta megyénkben 106 család választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját és lépett be a termelőszövetkezetekbe. Ezeket a családokat a fokozott segítség, a magasabb termés, a több jövedelem meggyőzte arról, hogy jobb termelőszövetkezetiben dolgozni. Az alábbi termelőszövetkezetekbe léptek be új tagok: Véméndi Keleti Fény 14, hosszú- hetényi Haladás 2, máriakéméndi Kossuth 4, lovászhetényi Dózsa 7, máriakéméndi Petőfi 4, pécsváradi Dózsa 6. drávaszerdahelyi Ormánysági Vörös Csillag 1, keselyüsfai Határmenti Szabad Nép 3, hidasi Petőfi 2, szederkényi Dózsa 5, alma- melléki Béke 2. szent’.őrinci Úttörő 10, helesfai Uj Élet 6. bezedeki Szabadság 3, illocskai Közös Erő 7, villányi Alkotmány 2, villánykövesdi Alkotmány 7. nagybudméri Petőfi 4, diósviszlói Petőfi 3. hásságyi Kossuth 2, bicsérdi Béke 1, szűri Kossuth. 13, dunaszekcsői Petőfi 4 Uj termelőszövetkezet alakult Markóczon, ahol 18 család az Uj Tavasz elnevezésű tsz-ben 82 holdon kezdett közös gazdálkodást. Ezy órát se késlekedjenek ! A megyei tanács mezőgazdasági os/.álya jelenti: Öt nap múlva lejár a búza vetésének haiárldeje. Ag, Egyházaskozár, Kaposszekcső, Okorvölgy, Kisvaszar, VásároBdombó, Himesháza, Homorúi, Rózsafa, Apátvarasd, Zengovár- kony, Gerezsd, Hosszúhetény, Nagy- peterd községek egyénileg gazdálkodói szombatig még egy szem búzát sem vetettek el. Miért késlekednek «aetk a községek?! Tovább egy órát sem lehet már várni, meg kell kezdeni a vetést és mielőbb be kell fe- jezfflií, A községek banAtmi fordítsanak nagyobb gondot, hogy mielőbb elkezdjék, illetve befejezzék ezek a községek is a búza vetését. Jól dolgozó traktorosok A kozármisltnyi gépállomás a gépállomások terviéijesitésének sorrend, jében az utolsók között van, De ha az utolsó között van is, vannak élenjáró traktorosai. A legjobb traktoros Farkas Mihály, aki legutóbbi dekád- tervét 168 százalékra teljesítette. Fizetése 933 forint 93 fillér volt. Farkas Mihály november 7.re vállalta, hogy mostani dekádtervít löt) százalékra teljesíti. Jó traktoros Borkő József In, •aki szeptember elején befejezte évi tervét és azóta 50 százalékkal magasabb munkabért kap. Borkő Jó. zsef október 10-töl október 2O.ig terjedő dekádtervét 138 százalékra teljesítene a kozármislenyi Jobb Élet termelőszövetkezetben. .4 trrvteljesítésbcn nem maradnak el Gondos István és Bucskó István vontalósok sem. Tíznapos siló- zásí tervüket Hl százalékra teljesítették. A kozármislenyi gépállomáson az elmaradóknak ezeknek a traktoro. soknak a példáját kell követniük, arra kell törekedniük, hogy a tervet eljesítsék, de necsak mennyiségben, hanem minőségben is. SZ0CS ERZSÉBET pol. helyettes Kombájn vágja a kukoricaszárat A szentlőrinci állattenyésztési technikum tangazdasága a tulajdonában lévő kombájnt beállította kukoricaszár vágásra és silózásra. A gép menetközben vágja és aprózza a szárat, összegyűjti a szaimagyüjtő kocsiba Ezzel az újítással jelentősen meggyorsul a szárbetakarltás. A géppel naponként öt-hét hold szárat lehet lévágni és silózrn. Ne késlekedjünk az istállótrágya kihordásával és alászánt ísával! Október végén járunk, minden nap beköszönthet az őszi esőzés. Nem szabad tehát késlekedni az ístállótrágya kihordásával és alá- szántásával. A korszerű termelésnek, a terméshozam növelésének egyik legfontosabb eszköze az istállótrágyázás. A jóminőségű istállótrágyázással biztosítjuk növényeink részére a szükséges táplálóanyagokat, fokozzuk a talaj vízfelvevő és víztartó képességét, ezzel javítható leginkább a talaj szerkezete is. A kapásnövények idei terméseredményei igazolták, hogy ott, ahol a trágyázást időben és jól elvégezték, a kapásnövények nagy termést adtak. Életszínvonalunk emelkedése nagy mértékben függ növénytermesztők sünk hozamától, tehát elsőrendű feladata minden tsz tagnak és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztnak, hogy a betakarítás, szántás-vetés munkája mellett időben kihordja és helyesen alászántsa az istállótrágyát. Áz istállótrágyának idő kell ahhoz, hogy a növények számára felvehető táplálóanyaggá alakuljon. Az istállótrágyázásra legalkalmasabb idő a nyárvége és az ősz. Nincs idő a további tétlenségre, késlekedésre. Ki kell használni a trágya kihordásra és alászántásra alkalmas kedvező időjárást és minden érett istéllótrá- gyát földbe kell juttatni. Ne hagyjuk tavaszra az Istálló- trágya kihordását és alászántását. A tavasszal végMtt atáHóteágyázás ÍÁy* *a\ J WL \ nyomán bő termésre nem számíthatunk. A tavasszal alászántott istállótrágya lassan enyészik a talajban, az ilyen földbe vetett növények nem fejlődnek kellően. A jövőévi bő termés érdekében haladéktalanul hordjuk ki és szántsuk alá az istálló- trágyát. Tartsuk be a minisztertanács határozatát és november 30-ig a rendelkezésre álló összes istálló- trágyát hordjuk ki és szántsuk alá. Megyénk területén még igen sok a ki nem hordott istállótrágya és amit kihordtak — különösen egyénileg gazdálkodóknál és tsz-eknél — az sincs alászántva. Kupacokba rakva, vagy szétteregetve szárítja a szél és a nap. A késedelmes hordás és alászán- és esetében kiszárad a trágya, értékes anyagai veszendőbe mennek. A trágya értékéből annál többet veszít, minél tovább hever beszántat- lanul. Ha a kihordástól az alászán- iásig eltelt idő 4 nap, akkor értékének 1 3-át, 1 nap alatt értékének 1 5-ét, 6 óra alatt értékének 1/6-át veszti el! Az értékcsökkenés 200 mázsa istállótrágyánál pétisóban kifejezve: 4 nap alatt 193 kg pétisó = 186 Ft 1 nap alatt 111 kg pétisó = 107 Ft 6 óra alatt 84 kg pétlsó — 81 Ft. Az Ístállótrágya kihordását úgy kell megszervezni, hogy a kihordás üteme, a teregetés és az alászántás folyamatossága összehangolt legyen. Előre jelöljük ki a trágyázandó területeket, vegyük számba a rendelkezésre álló istállótrágyát, s a szállítási lehetőségeket felmérve osszuk fogásokra a trágyázandó területet. Gondosan végezzük a szétterege- tést. A kocsiról végzett szétteregetés nem egyenletes, egyik helyre több. a másikra kevesebb trágya jut. Bár több munkával jár ha előbb kupacokba rakjuk a trágyát, de így egyen letesebben lehet szétteregetni. Gyorsan végezzük a kupacok szét- 'eregetését és alászántását. Lehetőség szerint még a kihordás napján egyenletesen terítsük szét és szántsuk alá a trágyát. Egyénileg gazdálkodók ezt úgy tudják biztosítani, hogy egyszerre nem az egész parcellát terítik meg, hanem abból csak egy olyan csikót amit egy nap alatt megtudnak trágyázni és szántani . Nagy gonddal kell végezni az is- íállótrágya alászántását. Fontos, hogy a trágyából semmi se maradjon a talaj felszínén. A föld felett maradt trágya nem tud elkorhadni, a szél a trágyával megnyitott talajba hatol és órák alatt kiszárítja mind a trágyát, mind a talajt. Az istállótrá- gya alászántását legjobb előhántolt ekével végezrli, ennek hiányában megfelelően be lehet ágyekével is munkálni a talajba. A trágya alá- szántásának mélysége laza talajon 18—20 cm. kötöttebben 16—18 cm. Termelőszövetkezetek, egyénileg gaz dálkodó dolgozó parasztolt vegyék igénybe minél szélesebb körben a trágya alászántáshoz a gépállomások segítségét,
