Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-24 / 224. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ ViLÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A* új világháború veszélyének elhárítását és a nemzet­közi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről (2. o.) — A dunaszekcsőszigeti termelőszövetkezet vezetői előtt álló feladatokról (3. o.) — A drávaszerdahelyi Ormány­sági Vörös Csillag termelőszövetkezetben is fellendült a munka az országos tanácskozás után (3. o.) — Érde­mes volt békekölcsönt jegyezni (4. o.) V.___________________________________________________________________________) AI MDP B ARANYAM ECYEI PÁRTBIZOTTIÁCÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1953 SZEPTEMBER 24 Az országos tanácsi ozás után — a megyei tanácskozás előtt öt napja 'ült össze Budapesten a termelőszövetkezetek és gépállomá­sok élenjáró dolgozóinak országos tanácskozása, amely megvitatta a termelőszövetkezetek és gépállomá­sok előtt álló feladatokat, irányt futatott, milyen eszközökkel kpll szilárdabbá tenni a termelőszövetke­zeteket, emelni a közös föld hoza­mát, a tagok anyagi jólétét. Az or­szágos tanácskozás világosan bebizo­nyította: alapjaiban egészséges a termelőszövetkezeti mozgalom, erő­teljes tömegmozgalma a dolgozó pa­rasztoknak a nagyüzemi gazdálkodós. Az országos tanácskozás nagyjelen­tőségű fegyvert és érvet adott a ter­melőszövetkezeti tagok kezébe: az ú.l alapszabályt, amely szigorúan meg követeli az önkéntességet és így biz­tosítja a nagyüzemi gazdálkodás meg erősödését, a tagok jövedelmének Emeléséi. A „Szabad Nép“ többek között a következőket írja a tanácskozással kapcsolatosan: „A tanácskozás meg­elégedéssel és a holnapba vetett bi­zalom érzésével fogadta azt a hatal­mas segítséget, amelyet a párt és a kormány nyújt a termelőszövetkezet töknek. A felszólalók különösen örömmel üdvözölték az MDP Köz­ponti Vezetőségének irányelveit az új begyűjtési rendszerről és a minisz tertanácsnak szombaton nyilvános­ságra hozott új határozatát a ter­melőszövetkezeteknek nyújtott újabb nagy kedvezményekről: az újabb hitelekről; a szövetkezet új beruhá­zásai jórészének állami fedezéséről; arról, hogy a régebben adott hitel- tartozások egy részét az állam vég­leg elengedte; hogy a háztáji gazda­ságban lévő tehén után már október 1-től nincs semmiféle beadási kötgje- Mtség'^s még egy sor más fontos kedvezményről. Ezek az újabb intéz­kedések egyik napról a másikra je­lentős változást hoztak a termelőszö­vetkezetek helyzetében, s ugyanak­kor a szövetkezetek, a szövetkezeti tagok gazdagabb jövőjének biztosítá­sát is jelentik.“ Megyénk termelőszö­vetkezeteinek tagjai is nagy érdek­lődéssel várták az országos tanács­kozást, sok kérdéssel ellátták a Bu­dapestre utazott 59 küldöttet. A ta­nácskozás óta eltelt néhány nap meg mutatta: az országos tanácskozás irányt mutatott, nyomában gyorsult 52 őszi mezőgazdasági munka, szi­lárdultak a termelőszövetkezetek. Az országos tanácskozás útmutatását megyeszerte megbeszélték a termelő- szövetkezetek tagjai. A megye több termelőszövetkezetébe új tagok je­lentkeztek belépésre. Baksán a ter­melőszövetkezet tagjai között meg­szilárdult a nagyüzemi gazdálkodás Melletti kiállás. A kilépni szándé­kozó 15 tag közül 10-en úgy hatá- roztak, hogy továbbra is a termelő- szövetkezetben dolgoznak. Máriaké- hténden a tsz-ben 25 tag vissza­vonta kilépési szándékát és kérték a vezetőséget, hogy tekintsék azt Semmisnek. A Központi Vezefőség határozata nyomán, már a tanácsko­zás előtt megkezdték az őszi munkát már szombaton 25 hold árpát ve­hettek el keresztsorosan. Mecsekná- dasdon az ingadozók is jobb mun­kához láttak, ők javasolták a ter­melőszövetkezet vezetőnek, hogy ké­szítsenek bőven takarmányt a télre, hogy ne legyen gond a közös állat- állomány átteleltetése. A szövetkezet hígjai azóta meg is kezdték a siló­it. A sellyei járás termelőszövet­kezeteiben számos helyen értekezle­ten vitatták meg az országos tanács­kozás útmutatását és éppúgy, mint J pécsváradi járásban, arról beszél­ők a tagok, hogy hétfőtől kezdve meggyorsítják az őszi munkák mene- ót. a kékesdi Alkotmány termelő- szövetkezet tagjai pedig éppen a ta­nácskozás nyomán határozták el. hogy versenyre szólítják a megye ?*szes termelőszövetkezeteit a föld f? az állattenyésztés hozamának eme Jósére, a közös vagyon megóvása ér­dekében. Kátolyban és a mohácíi 'úrás sok termelőszövetkezetében, de megyeszerte is sok termelőszövetkezet mgsága kapott új erőt a soron követ­kező feladatok elvégzésére, útmuta­tást a további teendőkre. Két nap múlva, szombaton össze­ül Pécsett a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak megyei értekezlete, hogy megtárgyalja a megyére, a járásra, a termelőszövet­kezetekre vonatkoztatva az országos tanácskozás útmutatását, a tenniva­lókat, lemérje azt az előrehaladást, amit az országos tanácskozás óta tettek a megye termelőszövetkezetei. A megyei tanácskozásra való leg­méltóbb készülődés: az országo.: ta­nácskozás útmutatásai alapján meg­gyorsítani az őszi munkákat. Az e téren lévő feladatok megbeszélése legfontosabb feladata a szombati ta­nácskozásnak is. E téren gyors tenni valók állnak a terme’őszövetkezetek tagjai előtt. A legújabb jelentés alap ján megyénkben komoly elmaradás van az őszi mezőgazdasági munkák­ban. A trágyázás eredménye 41.5, a vetőszántás 35.9, a mélyszántás 12.2 százalék. Vetésben a lucernánál 48.8 a takarmánykeveréknél 57.4 az ered mény, de komoly lemaradás van az ősziárpa és a rozs vetésénél is. A be­takarítási munkákat is meg kell gvor sítani. A cukorrépa szedésének ered­ménye 13.1, a burgonya 70.7, a nap­raforgó 68 százalék és kukoricából is nagyobb a beérett mennyiség, mint az amit eddig letörtek. Még található a megye területén olyan termelőszö­vetkezet, ahol még nem, vagy csak most kezdték meg az őszi vetést. A feladat: sürgősen megkezdeni, illetve meggyorsítani ezt a munkát, mert minden halogatásból származó kórt a szövetkezetek tagjai éreznek meg el­sősorban. Most a szövetkezetek meg­erősítésének legfontosabb tennivaló­ié: vetni, vetni, vetni. A föld csak akkor terem bőven jövőre, ha mos! idejében elvetjük a magot, ha ki­használjuk a gépeket, ha alkalmaz­zuk az agrotechnikai módszereket. ,A megyei értekezlet másik fontos feladata lesz. hogy ráirányítsa a termelőszövetkezetek vezetőinek, tag­jainak figyelmét azokra a helyi for­rósokra, amelyek lehetővé teszik a közös gazdaság, a tagok jólétének emelését. E téren már ezelőtt is tör­téntek kezdeményezések a megye te- melőszövetkezeteiben. Például a mo hácsszigeti Vörös Fény-ben sokeze- forintot jövedelmez az öntözéses gazdálkodás, a bari Ui Élét termelő- szövetkezet pedig jelentős mennyiségű téglát égetett szénporos eljárással. Az a feladat, hogy ezeket a helyi le­hetőségeket most már ne csak egy­két, hanem minden termelőszövetke­zetben feltárják és ki is használlak. Élnek ezzel a ^ehetőséggel a szeder­kényi termelőszövetkezet tagjai, akik halastó létesítését vették tervbe De másutt is van lehetőség — nyugod­tan lehet mondani, hogv mindenütt — a jövedelem emelésére. Az öntö­zéses gazdálkodás lehetőségét pél­dául kihasználhatják a dunaszekcső- sziseti. a mohácsszigeti, a Duna és a Karasica mellett lévő termelőszö­vetkezetek, de számos helyen a sik­lósi, a sellyei járásban is létesíthet­nek a szövetkezetek tagjai öntözéses kertgazdaságot, ezen kívül jelentős összegeket takaríthatnak meg a szén poros tég'.aégetéssel. amelyre alkal­mas föld a megyében úgyszólván min denütt található. A megyei tanácskozáson résztve­vők helyesen teszik, ha elmondják, hogy mit tettek és mit tesznek szö­vetkezetükben az országos tanács­kozás útmutatása, illetve a megyei tanácskozás után, mit tesznek a szi- ’árd, jó szövetkezetek vezetői, tagjai, hogy segítséget nyújtsanak a gyen­gébb szövetkezeteknek a gyors meg­erősödéshez, felfejlődéshez. Ki kell szélesíteni, általánossá kell tenni az olyan kezdeményezéseket — amelyek szórványosan már eddig megtal álha­tók voltak a megyében, — hogy a virágzó termelőszövetkezetek vezetői, tagjai meglátogatják a gyengébbeket és segítséget nyújtanak nekik a föld jobb megműveléséhez, az állattenvész tés fejlesztéséhez, a helyi lehetősé­gek kihasználásához — mint ahogy ezt tette Imre József elvtárs, a mo- hécsszigeti Vörös Fény termelőszö­vetkezet elnöke, Kaszapovics And­rás, a Kátolyi December 21 tsz elnöke és több más termelőszövetke­zeti elnök. A gyakorlati segítség, a helyes javaslat nagy segítség a gyen­gébben dolgozó szövetkezeteknek, mert lehetővé teszi, hogy azokat az eredményeket, amelyeket az élen­járó termelőszövetkezetek elértek rövidebb idő alatt elérjék, gyorsab­ban felfejlődjenek és mielőbb az ed­diginél is gazdagabb jövedelmet biz­tosíthassanak a tagoknak. Az ilyenirányú segítésben különö­sen nagy és megtisztelő feladat há­rul a gépállomások agronómusaira, akiknek irénytmutató jelszavukká kell legyen: ki a területre! Ki a te­rületre, a termelőszövetkezetekbe és ott segíteni a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásának megismer tetését, segítséget nyújtani az állat- állomány fejlesztéséhez, a takarmány bázis biztosításához és a többi fel­adatokhoz. Követendő példa ebben a gépállomások agronómusai előtt Szentes Lázár elvtárs, aki néhány héttel ezelőtt hívta versenyre a me­gye valamennyi gépállomásán dol­gozó agronómust a termelőszövetke­zeteknek nyújtandó fokozott segítség adásra. Szentes Lázár elvtárs becsülettel teljesíti is fogadalmát, jól segíti a pelotabozsoki gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezeteket. Hasonló fel­adatok várnak a járási tanácsok ag- ronómusairá is, nekik is az eddigi­nél sokkal többet kell a termelőszö­vetkezetekben tartózkodniok, de je­lentős segítséget várnak a termelő- szövetkezetek dolgozói a szakember­rel jobban ellátott állami gazdasá­goktól is. Az állattenyésztés kérdései, felada­tai, a bőséges takarmány biztosításá­nak feladatai is fontos kérdésként szerepelnek majd a megyéi tanács­kozáson. Sok szép eredményt értek e’ megyénk termelőszövetkezetei ed­dig is az állattenyésztés területén, de vannak még komoly hiányosságok is. Még alacsony az állatok hozama, még nem elég magas a szaporulat, még nem alkalmazzák mindenütt az állattenyésztés fejlett módszereit, még nem gondoskodnak mindenütt ; dobén a megfelelő mennyiségű ta­karmány biztosításáról, a gazdaságos takarmányozásról. Különösen a téli takarmányszükséglet gyors biztosítá­sára kell felhívni majd a megyei ér­tekezletnek a figyelmet, mert számos helyen tapasztalható ok nélküli meg­nyugvás, hogy „termett elég szála>- takarmány“ és nem silóznak. nem hasznosítják a különben silónak igen értékes és tápdús növényeket. Ezen a területen is tettekre kell mozgó­sítani, fel kell számolni a megnyug­vást, mint ahogyan el kell azt a vé- 'eményt is oszlatni, hogy az országos tanácskozás „egyedül is megteszi a magáét“. Tény az, hogy az országos tanácskozás értékes útmutatásokat, nagy segítséget adott a termelőszö­vetkezeti mozgalomnak, de most az a feladat, hogy minden küldött elő­ször a saját, majd a szomszédos ter­melőszövetkezetekben számoljon be a tanácskozás eredményeiről, a fel­adatokról. Addig is, míg megtörtén­nek ezek a beszámolók, minden ter­melőszövetkezetben a saját gazdasá­gukba alkalmazva az útmutatásokat, kezdjenek az eddiginél jobb munká­hoz a tagok, a vezetők. Most. amikor új erővel, az eddigi­nél nogyabb lépésekkel folytatja út­ját megyénk termelőszövetkezetek­ben dolgozó parasztsága a jólét és felemelkedés útján, egy pillanatra sem szabad arról elfeledkezni: ha ismét vereséget szenvedett a szövet­kezeti gazdálkodás minden ellensége, azért nem nyugszanak, megpróbál­nak mindent, hogy megkíséreljék a termelőszövetkezet felbomlasztésát. Egyetlen kísérletet se hagyjanak termelőszövetkezeteink dolgozói le- leplezetlenül, megtorlatlanul, mert az, aki a termelőszövetkezeti gazdál­kodás ellen tör. az a dolgozó paraszt­ság jóléte ellen indít támadást. Le kell leplezni a Mirbach „báró“ félé­ket, a Gulyás Istvánokat, a kuláko- kat, a horthysta csendőröket, voh jegyzőket, minden olyan elemet, aki kezet mer emelni a szövetkezeti gaz­dálkodást folytató parasztok életére, munkájára, jólétére. Minden termelőszövetkezeti taghoz el kell jutnia az országos tanácsko­zás programmjának, a megyei tanács kozás munkája eredményének, min­den termelőszövetkezeti taggal meg kell értetni: saját érdeke követeli, hogy sürgősen megkezdjék a nagy­szerű Programm végrehajtását, első­sorban az őszi szántás-vetés elvégzé­sét, A TERV TELJESÍTÉSÉÉRT Bánkút! Antal elvtárs, a komlói Kossuth-akna egyik legjobb körlet­vezetője. Jól ismerik őt nemcsak a körletében, de egész Kossuth-aknán is. Jó szakirányításával és rendsze­res felvilágosító munkájának ered­ményeként körlete szeptember első két dekádjának tervét 103.5 száza­lékra teljesítette, így ebben a hó­napban már 121 tonna szén ter­ven felüli kitermelésével járult hoz­zá a kormányprogramm végrehaj­tásához. F.redményeinek titka: nem­csak meghallgatja a dolgozók ál­tal felvetett javaslatokat, észrevé­teleket, hanem amennyiben helye­sek azok, azonnal alkalmazza is. „120 százalékra teljesitplk III. negyedévi tervünket“ Szeptember első dekádjában 101 százalékra teljesítettük tervünket, összehasonlítva a júliusi 132 szá­zalékos és az augusztusi 110 száza­lékos eredményünkkel, elég nagy a visszaesés. Ez a visszaesés azon­ban csak látszólagos, mert nálunk csak az számít tervt-eljesítésnek, amit már le is szállítottunk. Ha időben kapunk vagont, szeptember első dekádjában is 120 százalékra teljesíti üzemünk a tervét. Mivel a 750 métermázsa meszel csak 10-e után szállítottuk el, így ez szeptem­ber második dekádjára ment át. A dolgozók nagy lelkesedéssel dolgoznak és ez a lelkesedés az ár- leszállítás után még fokozottabb mértékben tapasztalható. A terme­lésben különösen Dudás János ége­tő és brigádja tűnik ki, akik a tábori kemencénél dolgoznak és szép tember hónap első dekádjában 200 százalékot teljesítettek. Stanbach Imre a körkemence égetési brigád­vezetője és brigádja 120 százalékot teljesítettek. Stanbach Imre elvtárs jelentős újítást vezetett be az ége­tésnél. Az újítást minden olyan ke­mencénél be lehet vezetni, amely csak felülről fűthető. Nálunk ugyanis a körkemence csak felülről tüzelhető és ezért alul nem építet­tek be rostélyt. A hiányzó rostélyt a kőrakatok bedöntése által épít­jük ki. Ezzel az újítással jelentő­sen meggyorsítjuk az égetési folya­matot és ezzel egyidőben jelenté­keny mennyiségű szenet takarítunk meg. Augusztus és szeptember első dekádjában szénmegtakarításunk el­érte a 25 százalékot. Ezzel a mód­szerrel elértük azt, hogy üzemünk selejtmentesen termel, illetve olyan minimális a selejt, hogy azt száza­lékosan ki sem tudjuk mutatni. Az égetési folyamat meggyorsítása pe­dig hozzásegít bennünket ahhoz, hogy 15—20 százalékkal túl tudjuk teljesíteni égetési tervünket. Az eddig elért eredmények alapján most azért küzdünk, hogy harma­dik negyedévi tervünket 120 száza­lékra teljesítsük. Elmondta: Kardos Imre a Baranyamegyei Bánya és Építőanyagipari Egyesülés pécsi 1-es számú telepének üzemvezetője. A Mezőgazdasági Szerárugyár vezelői már mast gondoskodnak a negyedik negyedévi terv sikeres beindításáról A gyár dolgozói — vállalásuk szerint — 105 százalékra teljesí­tik szeptemberi ter­vüket, a III. negyed­évi tervnél pedig 103 százalékot érnek el. A tervek teljesíté­se, illetve túlteljesíté­se is biztosíték a ne­gyedik negyedévi terv jó beindítására, de a siker még biztosabbá tételében segítenek a műszaki intézkedési tervek. A Mezőgazda­sági Szerárugyár mű­szaki vezetői a mű- szint-tervek elkészítés sénél főleg a még jobb munkafeltételek meg­teremtését vették fi­gyelembe. Már elég régi probléma volt a Koller utcai anyag­raktárból a különböző anyagok beszállítása a műhelyekbe, mert az automata fűzőműhely előtt negyven fokos emelkedő gátolta az anyagszállítók munká­ját. Kocsival nem lehetett erre közle­kedni, a dolgozóknak kézierővel kellett az anyagokat szállítaniok. Az ő munkájukat te­szi könnyebbé és gyorsabbá az a szint­emelő, amelyet a kö- eljövőben az anyag­raktár és az automata fűzőműhely között lé­tesítenek. Távolabbi terv az, hogy a szál­lítást teljesen gépesí­tik. A jelenleg próba­használaton lévő gu­mikerekű anyagmozga tókocsikat vagy ben­zin, vagy villanymo­torral fogják meg­hajtani. A másik műszaki in­tézkedés a súroló, — (koptató) műhely dolgozóinak munka- körülményeit teszi egészségesebbé. Az eddig használt nagy átmérőjű, fa-lendkere­ket kicserélik és ék­szíjmeghajtásra sze­relik át. Ezzel megszű­nik a nagy porképző­dés a műhelyben. — Ugyancsak a dolgozók egészségvédelmét szol­gálja majd az a köz­ponti porelszívóberen­dezés, amellyel a csi­szolóműhelyt ellátják. Eddig csak két csiszo­lógépnek volt porel­szívója. de most már elkészült egy nagy- fordulatú turbóventil­látor, amelyet a na­pokban összekötnek már a gépekre szere­lendő elszívókkal. Igen nagyjelentősé­gű a műszint-tervnek az a pontja, amely előírja, hogy a meleg­sajtolóműhely koksz­tüzelésű kemencéit át kell alakítani gáztüze­lésűre. A melegsajtoló műhely volt eddig a Mezőgazdasági Szer­árugyár egyik legmele gebb én leggázosabb műhelye. A koksz tü­zelésénél mellékgázok keletkeztek, amelyek mérgezték a levegőt és a nagy meleggel párosulva, csökkentet­ték a dolgozók muri*!, kalendületét. A gáz­tüzeléssel nemcsak munkaerőt takaríta­nak meg. — hanem csökkentik a műhely levegőjének hőmér­sékletét is. Ezeknek az intézke­déseknek a megvaló­sítása azáltal, hogy könnyebbé és gyor­sabbá teszi sok mű­helyben a munkát,— biztosítja a tervtelje­sítés meggyorsítását is. Remélhető, hogy a Mezőgazdasági Szer­árugyár dolgozói, a szeptemberi és a har­madik negyedévi terv sikeres befejezése után a negyedik negyedév­ben is jól megállják helyüket.

Next

/
Thumbnails
Contents