Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-24 / 224. szám
2 1P53 SZFPTRMRFR 24 NAPLÓ Az új világháború veszélyének elhárítását, és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló inlézkedésekrői Visinszkij elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlés Vili. ülésszakán A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője az ENSZ- közgyűlés VIII. ülésszakának szeptember 21-i teljes ülésén „Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről" mondott beszédet. A beszédet nagy érdeklődés előzte meg. Az üléstermet megtöltötték a küldöttek, a sajtó képviselői és a vendégek. A. J. Visinszkij beszédének elején rámutatott arra, hogy az ENSZ mostani ülésszakán a figyelmet elsősorban a nemzetközi helyzet és az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének kérdésér^ kell összpontosítani, hiszen az 'ENSZ kötelessége, hogy elősegítse a nemzetközi problémák rendezését, elősegítse a nemzetközi együttműködésnek, a békének és a népek biztonságának megszilárdítását. Ehhez a munkához a szovjet kormány erőteljes támogatást nyújt. A. J. Visinszkij megállapította, hogy az ENSZ most súlyos válságban van, minthogy az északatlanti tömb egyik elősegítőjévé alacsonyí- tották. Az ENSZ-nek ez a szerepe különösen akkor vált észlelhetővé, midőn az ENSZ nevét a koreai fegyveres intervenció palástolására használták fel. A szovjet küldöttség vezetője megállapította, hogy a koreai fegyver- szünet aláírása elősegítette a nemzetközi feszültség némi enyhülését, bármennyire próbálják is a reakciós erők a nemzetközi feszültséget tovább fokozni. A. J. Visinszkij a továbbiakban az Egyesült Államoknak a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló „földalatti háború"-já- val foglalkozott, majd bebizonyította, hogy a John Foster Dulles által kifejteit „merészség politikája" csütörtököt mond és sorra hiúsulnak meg a béke ellenségeinek bűnös tér vei. A. J. Visinszkij a továbbiakban a koreai fegyverszünet aláírása után kialakult távolkeleti helyzettel foglalkozott és rámutatott arra, hogy az amerikai javaslattól eltérően a távolkeleti kérdés rendezésében mindazoknak az országoknak részt kell venniök, amelyek érdekeltek a kérdésben és amelyek elősegíthetik az értekezlet sikerét, tehát nemcsak a Koreában harcoló feleknek. Ezt a célt szolgálja a Szovjetunió javaslata, amelyet már benyújtott a főbizottságnak. Visinszkij bebizonyította, hogy az Egyesült Államom Korea egyesítésének kérdésében teljes egészében Li Szin Man álláspontját képviseli, vagyis Észak-Ko- reát szeretnék alárendelni Li Szin Man népellenes uralmának. Visinszkij ezután foglalkozott Duí- lesnak, az Egyesült. Államok küldöttsége vezetőjének néhány nappal ezelőtt elhangzott felszólalásával és az amerikai külügyminiszter előző beszédeivel cáfolta meg Dullesnak a közgyűlésen elhangzott kijelentéseit, amely szerint „az Egyesült Államok sohasem fárad el, soha nem csügged el a béke útjainak keresésében." Visinszkij emlékeztette a közgyűlés tagjait, hogy Dulles nemrégiben többek között Bostonban, az amerikai ügyvéd szövetségben, majd az amerikai légió kongresszusár uszító beszédeket tartott. , „Hogy az amerikai kormányfők nem tartják érdeküknek a nemzetközi helyzet enyhülését — mondotta Visinszkij —, azt Dulles úr beszédének az a része is bizonyítja, amely az ENSZ alapokmány felülvizsgálatának kérdésével foglalkozott." Visinszkij rámutatott arra, hogy az ENSZ alapokmányának felülvizsgálatával az amerikai kormánykörök az Egyesült Nemzetek Szervezetét az agresszív politika esi közévé akarják tenni. Ez azt jelenti bogy egyes hatalmak kísérleteket tesznek a béke egész ügyének alá- akrtázására. Ezután A. J. Visinszkij elemeztt a jelenlegi nemzetközi helyzetet amelynek egyik jellemzője, hog> az atlanti tömb országainak táborában továbbmélyültek az ellentétek és egész sor ország közvéleménye mind jobban követeli, hogy tárgyalások útján rendezzék a vitás nemzetközi kérdéseket és az államok kössenek egymással megfelelő egyez ményeket, amelyek elősegíthetik a nemzetközi feszültség enyhülését. — Ezek a követelések egyre nagyobb és nagyobb nemzetközi súlyt kap nak és halomra döntik azokat a, akadályokat, amelyeket a béke e’- lenségei gördítenek a megoldatlan nemzetközi problémák rendezésének útjába. Visinszkij rámutatott arra, hogy * szovjet állam megalakulásának első napjai óta a béke politikáját folytatja és a Szovjetunió egész politikája azt bizonyítja, hogy nincsenek területi igényei semmiféle állammal, így. egyetlen szomszéd állammal szemben sem. A szovjet külpolitika elve bármely ország — nagy avagy kicsiny — nemzeti szabadságának és szuverénitásának tiszteletbentartása. „A Szovjetunió a demokratikus tábor országaival szoros közösségben valósítja meg békeszerető politikáját — mondotta. Ez a tábor nem ismer belső ellentéteket és belső harcot, a teljes kölcsönös bizalom és tisztelet, az őszinte barátság és önzetlen kölcsönös segélynyújtás tartós kötelékei fűzik egy- gyé. Hatalmas forrása ez a béke és a demokrácia országait magába foglaló tábor erejének és haladásának. Az ilyen vitathatatlan, világtörténelmi jelentőségű tényekkel szemben milyen nyomorúságosak azok a kísérletek, amelyeknek célja, hogy elferdítsék és árnyékba borítsák a Szovjetunió és a demokratikus tábor országainak kölcsönös bizalmon, tiszteleten és testvéri együttműködésén alapuló viszonyát!" Nem ez a helyzet az északatlanti tömb táborának országaiban. Visinszkij bebizonyította, hogy e tömb célja nem a védelem, hanem az új világháború előkészítése, a világuralom zagyva eszméjének megvalósítása céljából. „Az északatlanti törrtb a leghamisítatlanabb katonai szövetség — mondotta, — amelynek egyes egyedül agresszív céljai vannak. Az északatlanti tömb a béke ügyét fenyegető főveszély. A tömb létezéséhez csak azoknak fűződnek érdekei, akik a háborúra tették fel tétüket." Visinszkij a továbbiakban ismertette az Egyesült Államok és néhány más tőkés ország reakciós elemeinek erőfeszítéseit, amelyeket a háborús pszihozis szításáért tesznek. A béke ellenségei — mondotta Visinszkij — most azzal a ténnyel próbálják megfélemlíteni a népeket. hogy a Szovjetunió a hidrogénbomDa előállítási titkának birtokában van. Ilyen riadalomra semmiféle alap nincs, mert a Szovjetunió változatlanul, következetesen a béke megszilárdításának politikáját folytatja, amelynek célja az együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése minden állammal, amely u^'an erre törekszik. A Szovjetunió politikájának az a célja, hogy valóban elősegítse a vitás nemzetközi kérdések rendezését. Visinszkij ezután lerántotta a leplet Dulles amerikai külügyminiszter arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy békés színben tüntesse fel az Egyesült Államok külpolitikáját. Nem lehet elleplezni az igazságot azoknak a katonai intézkedéseknek jellegéről és céljáról, — mondotta Visinszkij — amelyeket az északatlanti tömbhöz • tartozó országok fokoz«*! ütemben tesznek a nemzetközi he'y- zet kiélezésére irányuló politika meg valósulásával kapcsolatban. Visinszkij a továbbiakban rámutatott arra, hogy mit jelent a „kollektív védelem“ rendszere, amelynek lobogója alatt az Egyesült Államok az agresszív célokat szolgáló katonai intézkedéseket valósítják meg. A kol- !ektív biztonságra történő hivatkozások — mondotta — csupán a katonai érv palástolására szolgálnak. A. J. Visinszkij ezután a koreai kérdéssel kapcsolatos politikai értekezlettel fog'alkozott. Visinszkij ismét bebizonyította — ellentétben az Egyesült Államok próbálkozásaival — hogy a koreai háborút Dél-Koret kezdte. A beszéd további részében a német kérdéssel foglalkozott Visin- sírkij. A nyugati országok reakciós erői kijelentették, hogy Nyugat.- Németország fegyveres ereje rend kívül fontos egy „életképes Európa" szempontjából. „Ez az út nem a béke érdekeinek, nem a német nép érdekeinek, nem a francia vagy angol nép érdekeinek és általában véve nem a békeszerető népek érdekeinek útja." „Azoknak, akik valóban törek szenek a német kérdés békés rendezésére, feltétlenül el kell ítélniök és el kell vetniük a háborúra vezető militarizmus újjáteremtésére irányuló terveket“ — mondotta. Visinszkij a nyugateurópai gazdasági helyzettel foglalkozva rámutatott arra ,hogy a Nyugat-Európa országai most még jobban függnek az Egyesült Államoktól, mint valaha. Megállapította, hogy a Szovjetunió, Kína és az európai népi demokratikus országok gazdasági blokád alá helyezése csak azt segítette elő, hogy ezek az országok gazdaságilag tömörültek és megszervezték a gazdasági együttműködést és a kölcsönös segélynyújtást. Visinszkij adatokat idézett a nyugati országok költ ségvetéseiből, amelyeknek jelentős részét katonai kiadások teszik ki. E költségvetések egész szerkezete azt bizonyítja, hogy főirányzatuk az agresszív tervek végrehajtását szoT- gáló intézkedések finanszírozása. Az Egyesült Államok e katonai kiadások nagy részét az idegen területeken lévő katonai támaszpontok kibővítésére és újak építésére, új fegyverek gyártására fordítják. A fegyverkezési hajsza nemcsak, hogy nem csökkent — mondotta Visinszkij — hanem még nagyobb méretekben folyik és a tömeggyilkoló fegyverek az atomenergia e célra történő alkalmazásának legutóbbi eredményeivel kapcsolatban mind pusztítóbbá, sokmillió ember száméra veszélyessé válnak. A hatalmas katonai kiadásokat a mindinkább fokozódó fegyverkezési verseny okozza, amely a békeszerető népek ellen irányul, viszont új arany özön reményével szárnyakat ad az amerikai monopolistáknak. A. J, Visinszkij statisztikai adatokat közölt a nagy amerikai monopóliumok profitjának növeléséről, majd megállapította, hogy a fegyverkezési verseny egyre súlyosabb teherként nehezedik a lakosságra. „Ezen az ülésszakon — mondotta — épp úgy, mint a megelőző ülésszakokon is, az a rendkívül fontosságú feladat áll a közgyűlés előtt, hogy intézkedéseket fogadjon el az új világháború veszélyének megszüntetésére és a nemzetközi kapcsolatok ban mutatkozó feszültség csökkentésére.“ A. J. Visinszkij emlékeztette a közgyűlést, hogy a szovjet küldöttség az előző ülésszakokon milyen erőfeszítéseket tett ennek érdekében és felhozta azokat a kifogásokat, amelyeket, akkor az Egyesült Államok külügyminisztere ezeknek az erőfeszítéseknek a meggátolására felhozott. „A koreai hadműveletek megszüntetése fontos lépés a nemzetközi feszültség enyhítése terén. A koreai fegyverszünet aláírásával az emberek milliói és milliói világszerte erősebben remélik, hogy nemcsupán a koreai kérdés békés rendezése lehetséges, hanem meg lehet találni a ‘öbbi vitás és megoldatlan kérdé* "endezésének útját.“ A szovjet küldöttség vezetője ezután részletesen ismertette a szov- iet határozati tervezet egyes pontjait ’s rámutatott azok megvalósításának lágy fontosságára. A. J. Visinszkij beszéde végén a közgyűlés elé ter- ' esztette a határozati javaslatot majd beszédét a következő szavakkal fejezte be: „A Szovjetuniót az a mély meggyőződés hatja át, hogy ez az igazi ót ahhoz, hogy ne csak a nemzetközi 'égkör feszültségét enyhítsük, hanem biztosítsuk a népek számára a békét, és biztonságot, a lehetőséget hogy félelem nélkül éljenek tovább *s építsék életüket úgy, ahogy szükségesnek tartják.“ A. J. Visinszkij felhívta a közgyűlés küldötteit, hogy támogassák a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítására irányuló szovjet javaslatokat. Di Vittorio az olasz dolgozók legsürgősebb követeéseiről Róma (MTI) A CGIL vezetősége hétfőn megtárgyalta a csütörtökre bejelentett országos ipari sztrájkkal kapcsolatos kérdéseket. Di Vit*orio. a CGIL főtitkára ismertette a különböző szakmák legsürgősebb követeléseit. Az ipari dolgozók követelései többek között .hogy a különböző pótlé kok helyett a megélhetési költs-y 'k kel megfelelő arányban egy összeg ben állapítsák meg a fizetéseket szüntessék meg az elbocsátásokat és akadályozzák meg az olasz ipar egyes fontos ágainak leszerelését. A mezőgazdasági dolgozók követelik a családi pótlék folyósítását a mezőgazdasági munkások számára, az ország egész területén a munka- szerződések kiterjesztését a mezőgaz dasági munkásokra, a munkanélküli segély folyósítását a mezőgazdasági munkások részére is, a földreformról szóló törvény alapján kisajátított földterü’etek azonnali szétosztását a dolgozók között és a földreform szé- 'esebb alapokra helyezését. A csütörtökön sorrakerülő országos sztrájkhoz csatlakoztak a rakodómunkások és a nyomdászok is. — Csütörtökön tehát Olaszországban nem jelentek meg a lapok. Trieszt Szabod Terület Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a trieszti kérdéssel kapcso'atban Róma (MTI) Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártjának Központi Bizottsága határozatban szögezte le álláspontját a trieszti kérdéssel kapcsolatban. A határozat hangsúlyozza, hogy „a kommunisták elvben nem vetik el a népszavazást, de nem fogadják el az olasz miniszterelnök javaslatát, mert az olasz kormánynak a népszavazásra vonatkozó javaslata ismét az atlanti politika keretében, a zsarolás és megfélemlítés politikájának a keretébe állítja a trieszti kérdést.“ A határozat ezután megállapítja, hogy ettől a politikától elsősorban a trieszti nép szenved, majd így folytatja: „Az ezen a területen élő olaszok, szlovénok, és horvátok egyre inkább meggyőződnek arról, hogy a kivezető út ebből a helyzetből a békeszerződés alkalmazásán keresztül a két övezet egyesítéséhez és a népre oly súlyos terheket jelentő katonai kormányzat megszüntetéséhez vezet. A népszavazás megtartására is csak akkor kerülhet sor, ha Trieszt Szabad Terület már a gyakorlatban is megvalósul.“ Trieszt Szabad Terület Kommunista Pártjának Központi Bizottsága abbeli törekvésében, hogy megakadályozza Trieszt területének újabb fel* osztását, vagy a jelenlegi helyzet fenntartását, a legközelebbi teendőnek az egységes ideiglenes jellegű polgári közigazgatás bevezetését tartja. Hat európai ország Róma (TASZSZ): Rómában szeptember 22-én megkezdődött hat európai állam képviselőinek tanácskozása. Ezek az államok: Francia- ország, Nyugat-Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxem burg. A tanácskozáson külügyminiszterhelyettesek és szakértők vesz nek részt. Feladataik közé tartozik, hogy megtárgyalják és egyeztessék az úgynevezett „európai politikai közösség" létrehozásáról szóló egyezmény-tervezetet. Pella olasz miniszterelnök, miután megnyitotta a tanácskozást, beszédében a „politikai közösséget" az „erős" Európa megteremtésének szükségességével igyekezett igazolni, amelynek befolyását „az egész világon érezni lehetne." Pella beszéde után a szakértők zárt értekezletet tartottak. * Páris (MTI): Miközben Rómában megkezdődött a hat nyugateurópai ország külügyminiszterhelyetteseinek tanácskozása, a francia kormányon belül még jobban kiéleződött római tanácskozása az ellentét. Erről tanúskodik az a két levél is, melyet a gaulleistáknak a kormányban résztvevő két frakciója nevében nyújtottak át Laniel miniszterelnöknek. A két levél a két gaulleista frakció tiltakozását fejezi ki a római konferencián résztvevő francia delegátusnak adott kormányutasítással szemben. A gaulleista miniszterek — bár nagy hűhót igyekeztek csapni tiltakozásuk körül — mindössze „későbbi" lemondással fenyegetőztek, lé oésüknek tehát csak az a célja. — hogy a közvélemény előtt a francia szuverénitás „védelmezőiként" tűnjenek fel. A közvélemény hangulatát tükrözi az a határozat is, amelyet a deportáltak, Internáltak és Ellenállók Országos Szövetsége Igazgató Tanácsának legutóbbi ülésén fogadtak el. A határozat a többi között ezeket mondja: „A bonni és párisi egyezmények ratifikálásával a francia nép saját halálos ítéletét írná alá. Ez azonban nem fog megtör- :énni!" A dán választások eredménye (MTI) Szerdán reggel közzétették a dán választások eredményét. Az AFP és a DPA által közölt adatok azt mutatják, hogy ismét a Szociáldemokrata Párt szerezte meg a szavazatok többségét, s ezúttal is kettővel több mandátummal rendelkezik, mint az eddig kormányon lévő Venstre Párt (paraszípárt) és a Konzervatív Párt együttvéve. Az egyes pártok által szerzett szavazatok — az említett jelentések szerint — százalékosan a következő képpen oszlanak meg: Szociáldemokrata Párt 41.3 százalék, Venstre Párt (parasztpárt) 23.1 százalék, Konzervatív Párt 16.8 -zúzalék, Radikális Párt (liberálisok) 7.8 százalék, Dánia Kommunista Pártja 4.3 százalék, Jogállam Párt 3.5 százalék, Függetlenek 2.7 százalék, német kisebbség 0.5 százalék. A dán parlament 179 képviselői mandátuma — a feloszlatott alsóházban 151 képviselő foglalt helyet, — az alábbiak szerint oszlik meg: — (Zárójelben közöljük a mandátumok eddigi megoszlását) Szociáldemokrata Párt 74 (61) Venstre Párt 42 (33) Konzervatív Párt 30 (26) Radikális Párt 14 (13) Dánia Kommunista Pártja 8 (7) Jogállam Párt 6 (9) Függetlenek 0 (0) Német kisebbség 1 (0) Két-két mandátumot Grönland és Faröer-sziget képviselőinek tartanak fenn. ítéletet hoztad a lengyelországi kém és diverzánsközpont tagjai ügyében Varsó (TASZSZ): A varsói körzeti katonai bíróság szeptember 22- én ítéletet hozott a Kaczmarek, a kielcei egyházmegye volt püspöke által vezetett kém- és diverzánsközpont tagjainak ügyében. A bíróság Kaczmarek vádlottat tizenkét évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jogainak öt évre való felfüggesztésére és vagyonelkobzásra ítélte. Danilewicz vádlottat tíz évi szabadságvesztésbe, ezt követően állampolgári jogainak öt évre való felfüggesztésére és vagyonelkobzásra, Dabrowski vádlottat kilenc évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jogainak négy évre való felfüggesztésére és vagyonelkobzásra, Widlak vádlottat hat évi szabadságvesztésre, ezt követően állampolgári jogainak három évre való felfüggesztésére és vagyonelkobzásra ítélte. A bíróság figyelembe vette, hogy Niklewska vádlott őszintén beismerje bűnét. Ennek, továbbá egyéb enyhítő körülmények beszámításával öt évi szabadságvesztésre ítélte, 3 az ítélet végrehajtását felfüggesztette. Niklewska vádlottat letartóztatásából szabadon engedték. Az iráni helyzet Teherán (TASZSZ) A „Keihan" című lap beszámol arról, hogy az utóbbi időben Teheránban több helyen tüntetéseket rendeztek. A „Sah1 és a „Dzsame“ mecsetben több hívő olyan jelszavakat hangoztatott, amelyek a katonai kormányzó kijelentése szerint „az ország érdekei .ellen irányultak“. A katonai hatóságok több embert letartóztattak, a „Dzsame“ mecsetben pedig lőfegyvert alkalmaztak. A katonai kormányzó közleményéből kitűnik, hogy a letartóztatott személyeket Luristan vidékére száműzték. Az „Ettelaat“ című lap közlése szerint Teherán katonai hatósága: az elmúlt nap során nyolcvan embert tartóztattak le, Az amerikaiak gondatlanságának eredményeként gránátrobbanás elpusztított egy ind ai katonát Koreában Keszon (Uj Kína) Szeptember 17- én délelőtt a demilitarizált övezet déli részében egy földbe ágyazott tüzérségi gránát megölte az indiai őr- személyzet egyik tagját. Az amerikaiak — a fegyverszüneti egyezmény rendelkezéseivel ellentétben — nem távolították el a demilitarizált övezet déli részéből a fegyverszüneti egyezmény hatályba lépésétől számított negyvennyolc napon belül az összes veszélyes tárgyakat és berendezéseket,
