Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

1953 SZEPTEMBER » N A P E <5 3 Megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása (folytatás a 2. oldalról) 1 cink ténylegesen fejlődni tudjanak, hogy hasznosítani tudják mindazt a segítséget, amit munkájukhoz kap­nak, feútétflenül szükség va,n a szö­vetkezeti demokrácia megvalósítására. . _ E oél elérése érdekében nagy jelentősége van annak, hogy a ter- iimsIöszö vetik ezeli nucrzgail-om ötéves i ápaisz takétaimalk tTi gy elembe vételével a termelőszövetkezeti tanács sok tér me*! ős zö vetkezet bevonásával elkészí­tette és tanácskozás elé hozta nieg- \ «tatásra és jóváhagyásra javaslatát a III. típusú term el ö sz ö vetkezetek egységes mintaalapszabály tervezeté­re. Ez az alapszabály tervezet ha a tanácskozás elfogadja — egységes alapokmánya lesz minden 111. típusu t érme! őszö v e'. k e z-etne k. ' , . — Minden termelőszövetkezeti «*- I z rí ön ék. termelőszövetkezeti tagnak az eddiginél nnigvobb felelősséget kell majd éreznie, hogy az alapsza­bály rendelkezései a gyakorlati élet­be átmenjenek és, hogy ilymód.m minden te m; e lő sző vO'.k ezet i tag sa- iát gyakorlatán keresztül biwoinvnd- hássák meg afelől, hogy a termelő­szövetkezet gazdái ts-nv legesen ma­guk a szövetkezeti tagok. .— Nagvjelentőségű változás az tij alapszabályban a régivel széniben az ( is hogy megszűnte'.i a különbséget ; :.y önálló termelőszövetkezetek és 1 KI típusú termelőszövetkezeti cso­portok közönt és javasolja, hogy ne­vük á jövőben egyszerűen ^mezoqaz r) a, sági term "’őszövet kezet Gegyen. T- Az új aliapszabálv'.erv“r“.t n ré­ginél sokkalta jobban fIVli'úzia a te-r mól ö sz ö v etkez e teik be való belépés önkéntességlét, kiindulva Kenun és Sztálin elivtársak famításarbo!, akik <*,V<=zor han-súH'07'ák. hogy csali az a szövetkezés értékes, ame y a tagok Ankémtos elhatározása alap­ján létesül. , , , .-s— Az alRT)s^aib'vly irv^n é11e miu mi o cvi'f onSnK'í ‘jóinak stukáé ^ r •1 már júliusban, a Központi Vezető- határ o-zntn alöipj^ín Nat^v Imi1« n vtárs. a m-l-n'^ertanács érőké fel­vetette. A kérdés nyilvánossáera ke­rülése után a kukáitok és a failu kü­lönböző spekuláns elemei úgv eon- dnHák, itit az idő arra, hogv kihasz­nálva a tennie'!tftszű>ve'f;eze*ek 'k°z- deti nehézségiéit, a szövetkezetből való kilépésre vagy éppen a szövet­kezet féaszí a búsára bírják rá azokat a termelőszövetkezeti tagitkat. akik 3 szövetikezeti gazdálkodós kezdő i nehézségei, nagy egyéb hibái miatt elésed elleneik. A kulákok és esvéb spekuláns elemek airra számították, hogv szabad szövetkezeti ta.sok hé­trét olirsó munkaerő, cselé”? oan. számos, harmadosmuníkás foglalja el. Számításaik azonban kudarcot val toltak. — fgiaz. az ellenséges elemek ezen kísérletei több termelőszövetkezet­ben nem voltak hatáslailanok. tollak termelőszö vetkezetlek, anielvek a gazdasági év végiére kérték feloszlá­suk engedélyezését és több a.yam ter mélőszövelkezet van, ahol a terme­lőszövetkezeti tagok egvrésze bejein tette, hogy ki akar lépni a termelő- szövetlk ezerből. Ezen termelőszövé- kereteki illekve ttermelöszövalkieizirti tagok, nagy része azonban a kormánv Programm óto hozott intézkedések hatására, ameliyiek világosam, félire- magyarázhatatlamil bi zrínyi tjáík, hogy pártunk és kormányunk az eddigi­nél • sokkalta nagyobb Érettséget ad a szövetkezeti gazdálkodásnak, elállt száti’déká'tól és ki je le niette, hogy to­vábbra is közösein akar gazdálkodni. — Ez történt a tömörkényi „Alkot mánv“' termelőszövetkezetben is. A tömi elősző vetkezet tagjai leveliikben .-.melyben bejelentették:, hog,. tovább ro. is Tcözöser akarnak gazdálkodni, í.er írnak: „A felosztási kérést há- pom-négv hangoskodó munkakerülő ember készt te He el, akik a legna­gyobb dologidőben házról-liázra jár. va agitáltak és igyekeztek megtévesz­teni a becsületes doligoző embereket. Körtük volt: Zsoltár Ferenc. aki a nvjilt rendszerben védett birtokos volt éa a saját területén sem tudott gazdálkodni és Répás András, aki n múlt rendszerben 'leventeoktató volt é* leginkább feketézésből és spekulá­cióból élt. _ „Mi valamennyien vuOinliuk — ír ják — „hogv azokat a becsületes dolgozókat, akiket az ellenség féűreve ze'eW, egyenként meggyőzzük és fel­világos ftiulk arról, bon kip~k a’ <‘t deke a termelőszövetkezet feloszlatá­sa. Hogyan is engednénk meg, hogv szövetkezetünket szétugrassn az el­lenség, amikor jeHenlc? munkaegysé­gemként több, mint 10 kg gabonát osztottunk ki." — A kormány termelőszövetkezete­ket támogató intézkedéseinek ható sóra sok őlvan község van. ahol ép pftn *z utolsó hetekben és napokban nemcsak, hogy kilépések nincsenek, hanem ellenkezőleg, sok dolgozó pa­raszt lép be a termelőszövetikezetbe és új szövetkezetek is ailakirinalk. — Nem Lehet kétséges, hogy ezt az egészséges fejlődést tovább erősí­tik az utoúső napokban hozotn hatá­rozatok: a Központi Vezetőség hatá­rozata a begyűjtés csökkentéséről, amely a termelőszövetkezeteknek és külön a háztáji gazdaságoknak nagy kedvezményt biztosít és a miniszter tanács mai napon nyilvánosságra ho­zott határozata, amely további lénye­ges kedvezményeket nyújt a terme- t öszö v é tik ez etekn ek. — Meg kell azoilban mondanunk, hogy még mindig vannak olyan ter- melőszöve kezeti tagok, akik a zár­számadás után, az őszi munkák be­fejezésével egyénileg akarnak gaz­dálkodni.“ — Mindent el kell követnünk, hogy ezeket meggyőzzük elhatáro­zásuk helytelenségéről és megma­gyarázzuk. hogy boldogulásukat a közös gazdaságban sokkalta inkább megtalálják, mint az egvénilien. — Azok a termelőszövetkezeti ta­gok. akik most az egvéni gazdálko­dás útját akarják választani, ideié­ben meg kell, hogv értsék: ha ki­lépnek. családjuk és saját boldogu­lásuk szemiwitiábó' naavon helv- telenül cselekednek, mert a már megkezdett helyes utat. kezdeti ne­hézségek hatására éppen akkor hagyják ott, amikor a legnagyobb lehetőség van a szövetkezeti gazda­ság felvirágoztatására és a termelő- szövetkez.eti tagok jólétének megte­remtésére. — A/okna.k a termelőszövetkezeti tagoknak részére, akik a felvilágo­sítás ellenére is egyénileg akarnak tovább gazdálkodni, a gazdasági év végén, azaz az őszi betakarítás, il­letve zárszámadás után. ki kell adni földrészüket a termelőszövetkezet szétszórt területéből, a tarta,lékfö'd- ből, vagv amennyiben sem egvik, sem másik nem áll rendelkezésre, akkor a közös tábla szélén A ki­lépő tagokkal e! kell számolni: ki keli nekik adni a munkaegység után járó részesedést, de ugyanakkor egyénileg meg kell terhelni őket mindazzal a begyűjtési hátralékkal és hitellel, ami a termelőszövetke­zet közös tartozásából és beadási kö- feleze‘tségéből az egyes tagra jut — Vissza kel] vonni tőlük mind­azokat a kedvezanénveket, amelye­ket a_ termelőszötfetke/etek az utób­bi hónapokban kaptak, illetve nem a csökentett. hanem az eredeti tar­tozás és beadási kötelezettség rúiuk eső részével kell őket megterhelni A bevitt termelőeszközüket és ál­latokat a jelenlegi szabadpiaci áron kell felértékelni és ha a kl'énr, a b°- fldoH állatát vagy felszerelését ki akarna vinni és már megkapta érte a belépéskor megállapított árat. c«al< úgv viheti ki. ha a teljes piaci ára­kat azonnal megfizeti. Ha 3 felérté­kelt összegnek csak egy részét kap­ta meg. akkor a szabadpiaci árból . . » vonni azt az összeget, ami a kilépő számára a belépéskor meg állapított ár szer-nt iár. —,^e.ni léhét kétséges az önkén tesség jelentőségének aláhúzása és az. hogy az alapszabály kilépésre vonatkozó részét megválto/fatink csak erősíteni fogja termelőszöcet- kezelőinket és végeredményben ke­vés alván termelőszövetkezet és tag lesz, aki látva, hogy a szövetkezet jobb életet teremt családja és a ma­ga számára, mégis nem a jobbat, hanem a rosszabbat vá’asztia. _ — Népi demokráciánk, oár'itnk é- államunk minden erővel támogat­ja a termelőszövetkezeti tagok küz­delmét szövetkezetük megerősítésé­ért. Nemcsak különböző gazdasági rellegű intézkedésekkel segít, ame­lyekről már eddig sok szó e-,ett ha­nem minden erejét felsorakoztat in azért hogy a mezőgazdasági terme­lést és ezen belül elsősorban a szö­vetkezni! termelést egész dolgozó né- Dünk javára felemeljük. Minden szö­vetkeze ti tag. aki ezért küzd, maga mellett érezheti pártunk. kormá- nvunk és népi demokráciánk teljes segítségét és támogatását. — Müven erőket sorakoztat fel pártunk és kormányunk a termelő­szövetkezetek támogatására’ Átin- denekelőff az eddiginél sokkal na- gvohb mértekben kell. hogv támo­gassák termelőszövetkezeteinket azok a gépállomások, amelvek ma mar országosan nagv gépparkkal, több mint tízezer traktorra! rendel­keznek. — A termelőszövetkezetek meg­szilárdításában. termelésük fokozá­sában nagven nagv szerepe van a gépállomásQknak: nem véletlenül történt az. hogv a mostani tanács­kozásokon nagv számmal vesznek részt a gépállomások élenjáró dol­gozói. A gépállomások már eddig i« nagy erővel fejlődtek mezőgazdasá­gunkban és a termelőszövetkezetek termeteséhez nagv segítsége# adtek de munkájukban még nagyon sok a hiányosság Korántsem mondhat­juk el, hogy a gépállomások kielé­gítő segítséget adtak a termeh’szt)- vetkezetek megszilárdításához és a termésátlagok növeléséhez. — A gépállomási munka azonban akkor lesz igazan értékes a termelő­szövetkezeti tagság számára ha !é- nyegesen megjavul a traktorosok munkájának minősége. — Világosan meg kell mondani, hogv korántsem elég az, ha a gép­állomás traktorosa a normája* telje- síti, a norma teljesítése és fűltél ie- s-íiése természetesen fontos, mert elősegíti n mezőgazdasági munkák gv?rs_ elvégzését, de talán a norma teljesítésénél is nagyobb jelentősé­ge van annak, hogv a munkát a traktorosok a legtöbb minőségben végezzék és a gépi munka eredmé­nye a termelőszövetkezet magas termésátlagában megmutatkozzék. • Nem lehet_ kielégítőnek mon- r.au' annak a gépállomásnak a mun­káiul. anielvik normálholdnklmn ngvan teljesíti éves tervét, de kör­zetében a termelőszövetkezetek ter­mésátlagai alacsonvak. —- A termelőszövetkezetek is sok- 1 u naEy°bb követeimén vöket kell. hogv támasszanak a gépüllo- nipsok munkájával szemben, mint eouig tették: éljenek jogaikkal és ne vegyenek át egyetlen olvan íáb- lat se_ a^traktorosoktól, ahol a mun­ka minősége kifogás alá esik. Az a termelőszövetkezeti elnök, vezető­ségi tag, vagv brigádvezető, «ki rosszminőségíi munkát átvesz, az égi sz szövetkezeti tagság ellen \ét es hozzátehetem. Imgv az a gépál- lomángazgató és főagronómus. aki el ti • tt a rosszm ino^e^u megfeledkezik arról 'a feladatról a Tűiért a párt és a kormánv őt a gépállomásra felelős vezetői mun­kakörbe kühlte. , , ^ . gépállomások traktorosai, gépészéi, agronómusai. igazgatói és politikai helyettesi pártunk és kor- manvunk iránvftása a-laif minden ereuiket vessék latba azért, hogv termelőszövetkezeteinkben a termés­átlagok novekedienek. hogv fer- meteszövet-kezeteink fénvleges fel- terjesnek induljanak és „ termelő- szovetkeyefi tagság magas jövede­lemhez jusson. Termelőszövetkezeteink feilesz- ne=s,ehe7: a . gépállomások gépparkiá- oak novelesehez és a javítóbázis ^egterennéséhez, az eddiginél hason .íthatabanuJ nagyobb segítséget kell hogy adton neh“Zinan)nk és e-^en be­ül is elsősorban a gépgyártás. — Mezőgazdasági gépgyáraink ve- ze.oi es dolgozói legyenek tudatá­ban annak, hogy az általuk gyártott gepek es alkatrészek adták az egyik legnagyobb segítséget ahhoz, hogy do.gozóinkat — munkásosztályunkat — az eddiginél bőségesebben lássuk el mezőgazdasági terményekkel és termékekkel. '— A különböző állami termeUető es felvásárló vállalatok viszonyát is gyökerében meg kell változtatni a termelőszövetkezetekhez. Ezekben a vállalatokban nagyon sok az oda nem való elem, spekulánsok, kulá­kok, akik munkörüket kihasználva, nagyon sok bosszúságot okoznak a termelőszövetkezeteknek és nagyon sok Jcárt tesznek, kihasználva a ter­melőszövetkezetek vezetőinek ióin duiatát.-A tűszerpaprika termeltető vallalat például önkényesen felemel­te a röszkei Aranykalász termelő- szövetkezet 18 holdra kötött paprika szerződését hetven holdra. A viszony ag kevés tagsággal rendelkező szö­vetkezet ezzel nem tudott megbir­kózni. A MEZÖKER a szálkai .Ro­hambrigád" termelőszövetkezettel erőltetéssel két hold uborkára kötött termelési szerződést, amikor a szö­vetkezet megtermelte. 30 mázsát fel­szedettek vele, de nem szállították el. az uborka ottrohadt a termelő- n'í°^'e*k/ze,ben' A vállalat ezzel 23.000 forintos kárt okozott a szövet kezetnek.- A ceglédi „Nagy Sztálin“ ter­melőszövetkezet részére elektromos baromfikeltető és műanyát szállítot­tak le anélkül, hogv megkérdezték volna, hogy szükség van-e rá és van­'s villany a termelőszövetkezetben A termelőszövetkezetben villanv nincs és így a számára küldött fon­tos és drága gépet nem tudja ki­használni. Állami vállalatainkban, a ter- melteto és a különböző kereskedel­mi vállalatainkban mozgósítani kell minden kommunistát és minden be­csületes pártonkívüli dolgozót, hogy maximális segítséget adjanak a ter­melőszövetkezeteknek, gazdaságuk megerősítéséhez: egyszer és minden­korra számolják fel a szövetkezetek­kel való bürokratikus, lelketlen fos- 'alkozást. 5 Sok panasz hangzik el orszá- ^osan a termelőszövetkezetek részé- rö! a bankokkal szemben is. Gysko fii hogy különböző bankfiókok önké­nyesen. a termelőszövetkezeti veze­tőség megkérdezése nélkül vesznek el a termelőszövetkezetek egyszámlá­járól nagy pénzösszegeket és azzal megakadályozzák, hogy a termelő- szövetkezet ténylegesen önállóan tud jón gazdálkodni. A gödöllői bankfiók például a gödöllői Táncsics termelő- szövetkezet egyszámlájáról a szövet­kezeti elnök megkérdezése nélkül utalt át kilencezer forintot a gép­állomásnak, utólag derült ki, hogy ebből csak négyezer forint volt a jogos. így a termelőszövetkezetet ez­zel ötezer forintos károsodás érte. Megtörténtek olyan esetek is, hogy a termelőszövetkezet számára még meg sem érkezett az az áru. amiért az árat már levették a termelőszö­vetkezet számlájáról. Feltétlenül biz­tosítanunk kell, hogy a termelőszö­vetkezetek pénzügyi téren is önálló­vá legyenek és a termelőszövetkezet egyszámlájáról csak a termelőszö­vetkezet vezetőségének, illetve elnö­kének jóváhagyásával lehessen pén? összegeket kifizetni. Természetesen ugyanakkor szükséges, hogy a ter­melőszövetkezet vezetősége fizetési kötelezettségének időben tegyen ele­get és a jövőben úgy gazdálkodjék, hogy kötelezettségét, mindenkor telje síteni tudja, de még a szövetkezet nehéz anyagi helyzete sem lehet in­dok arra, hogy a termelőszövetkezet önállóságát bankhálózatunk meg­sértse. — Külön kell szólni a járási és megyei tanácsok mezőgazdasági osz­tályairól és a földművelésügvi mi­nisztérium munkájáról. Rosszakarat tál sem lehet azt mondani. hogy ezen mezőgazdasági szerveinkben, kezdve a minisztériumtól, számsze­rűleg kevés dolgozó van, sok ezren dolgoznak ezekben a szervekben, akiknek feladata a termelőszövetke­zetek termelésének támogatása. Se­gítségük azonban a terme! őszövet- kezetekben nagyon kis mértékben érződik. — Mezőgazdasági szerveink fő hi­bája. hogv munkájuk általános uta- sítgatásokban. parancsolgatásokban, futó ellenőrzésben merül ki. A rác­kevei tanács mezőgazdasági osztályé­nak állattenyésztési előadója pél­dául a halászteleki „Szabad Május“ tsz-ben a silózési terv teljesítését úgv gondolta elősegíteni, hogy uta­sítást adott a terv szeptember 22-ig való teljesítésére, de még csak mes sem kérdezte, hog.v miből teüesítik és milyen gépekkel. Utasításának kiadása után a következő kérdése már az volt. hogy mikor indul az autóbusz. —’ Terme1 őszövetkezeteinkben az ilyen és hasonló hibákért a snk el- tenőrt „aktatáskásoknak" csúfolják. Feltétlenül változtatni kell ezeken a módszereken. — A földművelésügyi minisztérium­nak és szereveinek feltétlenül segí­teniük kell a szövetkezeti gazdasá­gok virágzó nagyüzemi gazdaságok­ká fejődését, tanítani kell a szövet­kezetek tagjait mindarra, amit az élenjáró termelőszövetkezetek tapasz talata, a mezőgazdasági tudomány eredményei feltártak. Pártunk és kormányunk minden --zámbavehető erejét mozgósítja az­ért, hogv a szövetkezeti gazdaságok megszilárduljanak, a szövetkezeti tér meiés magas színvonalra emelkedjék és a szövetkezeti' tagok jólétben él­jenek. — A termelőszövetkezeti tagok, a termelőszövetkezetek vezetőségei, el­nökei legvenek tudatában annak, hogv pártunk és kormányunk nem­csak anyagilag segíti a szövetkezeti gazdálkodás megerősítését, hanem a ”él érdekében sorompóba állítja a? állami szenteket, a génállomásokat a mezőgazdaság számára termelő ipari üzemeket és a szövetkezeti ter­melés fejlődéséért az eddiginél sok­kalta nagyobb erővel küzdenek majd a párt- és DISZ-szervezeteink 'S. — Ilyen helyzetben magukon a termelőszövetkezeti tagokon, a ter­melőszövetkezet vezetőségein mú- Hk, hogy felhasználva a számukra nvuitott hatalmas segítséget, a me­zőgazdaság fejlődésének olyan üte­met diktálnak, amilyenre a kapi- telista időkben, dolgozó parasztsá­gunk még gondolni sem mert. Termelőszövetkezeteink tagjai a szövetkezetek vezetőségei és elnö­kei kövessenek el mindent azért, le”" ezek. a pártunk Központi Ve­zetősége és kormányunk által ki­tűzött célok gyorsan valósággá vál­janak. Ha pártunk és kormányunk fokozott segítsége egyesül a terme- 'őszövetkezeti tagok szorgalmával és fegyelmezettségével, akkor a mai ta­nácskozásunk termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődésében — és nyu­godtan hozzátehetem — az egész magvar mezőgazdasági termelés fej- ’ődésében új szakaszt nyit meg. Munkánk eredménye a terme­lőszövetkezeti gazdaságok megerő­sítése, a mezőgazdasági termelés nö­velése lesz és olyan élet megterem­tése a faluban, amiről a kapitalis­ta falu dolgozó parasztjai álmodni sem mertek. — Olyan élet megteremtése, ahol ismeretlenek lesznek az anyagi gondok és ahol közkinccsé tesz a kultúra, a rádió, a mozi, a köny­vek. — Olyan falu alakul ki. ahol az emberek boldogulásukat nem egy­más kárára próbálják biztosítani, mint ahogy ez a kapitalista falu­ban történt, hanem egymást támo­gatva, egymást segítve szolgálják egvazon cselekedetükkel a köz, a saját és családjuk jövőjét. — Nagy segítséget ad ehhez az. hogy rendelkezésünkre áll a Szov­jetunió fejlett, gépesített, szocialis­ta mezőgazdaságának gazdag tapasz­talata. — A mi mezőgazdaságunk fej­lesztése számára is irányt' mutat az a hatalmas jelentőségű határozat. amit éppen a napokban hozott a Szovjetunió nagy eredményeket el­ért mezőgazdasága továbbfejleszté­sére a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága. — Tanácskozásunk adjon útmuta­tást és bátorítást a dolgozó paraszt­ság új. boldogabb életének megte­remtéséhez, hogy szövetkezeti pa­rasztságunk leszűrve az elmúlt öt óv tapasztalatait pártunk és egész népi demokráciánk segítségére ' tá­maszkodva az eddiginél határozot- jabb és gyorsabb léptekkel halad- '.on szövetkezeti gazdaságok zs jómódú termelőszövetkezeti pa­rasztság megteremtéséért. ~ Éjjenek és virágozzanak ter­melőszövetkezeteink, a dolgozó pa­rasztság emberibb, szebb életének élharcosai.' — Éljen minden győzelmünk szer vezoje és lelkesítője, mártunk, a Ma­gyar Dolgozók Pártja! A beszámolót követő szünet után megkezdődtek a hozzászólások. Ek- £or érkezett meg a tanácskozásra R-akosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók’ Pártja Központi Vezetésé gének titkára, Gerő Ernő elvtárs belügyminiszter, a minisztertanács első elnökhelyettese és Földvári Ru­dolf elvtárs, a budapesti pártbizott­ság titkára, a Magyar Dolgozók Partia Politikai Bizottságának tag- 'a1, BVa István elvtárs altábornagy, honvéd-ümi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsá­gának póttagja. A vita során elsőnek Virág Gergely.- z ajk ári Micsurin t?rm.elő«7övet!kezet elnöke szólalt feL Kimondotta, hogv szövetkezetük három évvel ezelőtt I . ípusú termelőszövetkezeti csoport- kvtyt alakult meg és ez év januárja óta önáífó tiermalösizövekkezet. Eb ben az esztendőben egy munkaegv. régre tíz kilő búza, harminc deka borsó, húsz deka bab, hau deka mák, nyolc—Hz kiló burgonya, hárt .m— négy kiló kukorica, három-négy liter bor és 28 forint készpénz kerül ki­osztásra, A terményeket helyi ára­kon, készpénzre átszámítva egy műn kaegységre lőO iforint e.s'lk. vagyis egv-eev tarnak 20,000— 45.000 Irrtet jöved-tai.e tesz, A kormányprogramm megte’enése után egye« tagok ki akartuk lépni, amint azonban megkezdődött a jö­vedelem eV*zlás, megváltozott ezek nek a tagoknak 3 véfeménve, sőt ti­zenkét új család lépett be a szövet­kezetbe. Búzából 13,75 század mázsás átlag­termést értünk el — folvta'ta Vb ág Gernp'v — knko-icábiV 25—3g burgonyából 160—200 méter-mázsa, borból! 20—25 heiktóliter tes-z a ter­mésátlag. A továbbiakban arról heszéüt. hogv Atkáron egvre-másra épülnek 3 szö­vetkezeti |a«?ok korszerű házai, Vét szobával, éléskamrával, fürdőszobá­val!. be üvegezett verandával, szépen kifestve. Befejezésül Virág Gergelv 3 „V: csurln“ term előszó ve+k ez-t tagjai Hí­vében versenyre hívta ki 3 turiccvei „Vörös Csillag" term élőszó vetkezető' A továbbiakban 3 többi közölt fel­szólalt B. Pete T.ászló a tiszavasvári ..Munka" t«z nárttilkára. Az ér *4- let hozzászólásai két foprnt körül forognak — mondotta, — Az egvik a termelőszövetkezeteik megerősítése, és a munkafegyelem megszilárdítása,- másik a terméshozamok emelés.- Mindkét téren fontos tennivalóink vannak. A mun ka fegyelem és a tagok eevrészének magatartás^ nem kiejé- oí'ö. — Naeyop sarkára kellett állnia az üzemi pártszervezetnek é* a (Folytatás a #. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents