Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

2

19S3 SZEPTEMBER 2«

Megkezdődő í a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró

dolgozóinak III. országos tanácskozása

: „

____________________________NAPLÓ

(Fol

ytatás az 1. oldalról)

sági tudomány eredményei és az élenjáró termelőszövetkezetek tapasz talatai hozzáférhetőek termelőszövetkezeteink számára. Ezen tapasztalatok felhasználásával a legutóbbi évben a mezőgazdaság minden ágában nagy eredmények születtek, de még csak kis területeken, egyes jól dolgozó állami gazdaságok és termelőszövetkezetek tábláin. Csak elismeréssel lehet megemlékezni a balfi Micsurin termelőszövetkezet eredményeiről, hol az átlagtermés őszi búzából 22.20, ősziárpából 26.48 mázsa, vagy a zombai Vörös Csillag termelőszövetkezet eredményeiről, ahol a termésátlag búzából 20.73 mázsa volt és mellettük még a termelőszövetkezeteknek egész sora van, ahol őszi búzából és ősziárpából kataszteri holdanként húsz mázsán felüli termést értek el.

— A baj azonban az, hogy termelőszövetkezeteink többségének termésátlaga messze elmarad az élenjáróktól. Nem messze a balfi Micsurin termelőszövetkezettől' terülnek el a: soproni Dózsa termelőszövetkezet táblái, bár földjük nem rosszabb, mégis náluk egy kataszteri holdon a . fele sem termett, mint a balfi Micsurin termelőszövetkezetben, átlagtermésük őszi búzából kataszteri holdanként tíz mázsa körül van.

— Az élenjáró módszerek elterjesztéséhez, a mezőgazdasági tudomány eredményeinek hasznosításához feltétlenül szükség van arra, hogy az agronómusok, állattenyésztők és a mezőgazdaság területén dolgozó műszaki szakemberek az irodákat, különböző hivatalokat otthagyva inénnél nagyobb számban lementenek a termelőszövetkezetekbe és közvetlenül irányítsák a mezőgazdasági termelést a szövetkezeti gazdaságban, ahol az ő szakmai tudásukra a legnagyobb szükség van.

— Pártunk Központi Vezetőségének és kormányunknak elhatározott szándéka, hogy a jövő évi tavaszi munkák megkezdéséig a szövetkezeti termelés irányítására közvetlenül _ a termelőszövetkezetekbe legalább kétezer agronómust és állattenyésztőt

küld.

í— Az agronómusok szakmai ismeretei mellett fel kell használni a földműveléshez jól értő termelőszö- .vptkezeti tagok termelési tapasztalatait. Minden termelőszövetkezetben akadnak olyan tagok, akik_ míg egyéni gazdák voltak, a mezőgazdásági termelés egyik vagy másik területén kimagasló eredményeket értek el. Számukra a termelőszövetkezetekben mód nyílik arra, hogy száz holdakon és nagy állattenyésztési farmokon hasznosítsák tapasztalataikat és szakismeretüket. Ret-t tér György, a turkevei Táncsics termelőszövetkezet juhásza, nemcsak a falujában, hanem a környező ' községekben is híres volt arról. ■ hogy kiváló juhtenyésztő. Most mint a Táncsics termelőszövetkezet juhásza, elérte, hogy az általa vezeted juhtenyészet nyírási átlaga 6 46 kiló, a bárányozási százalék 140 és a tej- térmelés anyajuhonként 37 liter.

— Itt a termelőszövetkezet jól hasznosította tapasztalatait, de sokezer, sőt tízezer olyan termelőszövetkezeti tag van, akinek a tapasztalatait nem használják fel. akiknek tanácsaira nem figyelnek fel és nem engedik, hogy tapasztalatát, kezdeményezését a közös gazdaság javára fordítsa.

— Ahhoz, hogy termelőszövetkeze teink az élenjáró módszereket sikeresen alkalmazzák, sok munkáskéz is kell. Olyan termelőszövetkezetekben ugyanis nem nagyon lehet beszélni a négyszeri kapálásról, ahol munkaerő még az egyszeri kapálásra sem nagyon jut. pedig sok ilyen termelőszövetkezet van.

— Ezen a téren is segíteni kell termelőszövetkezeteinknek, ott. ahol kevés a munkáskéz, új tagokat kell bevonni, fel kell használni azt a minisztertanácsi határozatot, amely a napokban jelent meg és amely lehetővé tette, hogy az iparból — a bányászatot és kohászatot kivéve — visszamenjenek a ragok, ha a szövetkezetekben rájuk szükség van és ők is vissza akarnak térni.

— Jobb termelőszövetkezeteinkben már mutatkozik ezen rendelkezés hatása; az utolsó napokban pl. Alsógödön az Egyesült Törekvő termelőszövetkezetbe négy, a baga- rnéri Alkotmány termelőszövetkezetbe 15 fő tért vissza ipari üzemek bői.

• — A termelőszövetkezetekben a munkaerőkérdést azonban egyedül csak új tagok bevonásával nem lehet megoldani. Feltétlenül szükség van

arra, hogy a mezőgazdasági termelést gyorsabban, mint eddig, gépesítsük, ennek elősegítésére kormányunk az eddiginél nagyobb mér tékben látja el a gépállomásokat olyan gépekkel, amelyekre termelő- szövetkezeteinknek a legnagyobb szükségük van.

Már a jövőávi. munkához gépállomásaink nagy számban kapnak növényápoláshoz szükséges köny- nyebb traktorokat, ezek száma a jövő év tavaszáig megháromszorozódik. ezenkívül a gépállomások nagy számban kapnak kultivátorokat, trak toros és lófogatú fűkaszákat. Már a jövő évben megkezdődik a gabona aratása mellett a cukorrépa és burgonya szedésének gépesítése is.

— Csak azok a gépek, amelyeket gépállomásaink mostantól a jövő évi mezőgazdasági munkák megkezdéséig kapnak, országosan 8—10 millió, azaz átlagosan egy-egy termelőszövetkezetben 1600—2000 munkanap megtakarítását teszik lehetővé.

— Pártunk és kormányunk tehát minden segítséget megad ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek a rájuk váró feladatokat idejében meg tudják oldani és munkaerő hiányában a jövő évben ne maradjon el egyetlen fontos mezőgazdasági munka sem. Ezen cél eléréséhez szükség van maguknak a szövetkezeti tagoknak az erőfeszítésére, szükség van arra, hogy az eddiginél sokkal jobban bevonják családtagjaikat a munkába és maguknak a tagoknak a munkaerejét, a munka jó megszervezésével, a brigádszervezet megjavításával jobban felhasználják, mint az idén történt, magas termésátlagok és hozamok elérésére.

— A termelőszövetkezeti tagságnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az őszi vetést jól végezze el, mert a tagság jelenleg messzemenően érdekelt abban, hogy magas termést érjen el. A kiadások egy hold vetésterületre majdnem ugyanazok, jó és rossz termés estén is, mert változatlan a vetőmagszükséglet, ugyanakkora területre történik a begyűjtés kivetése is és így minden mázsa többlettermés a tagság jövedelmének növekedését szolgálja.

— Súlyos hibát követnek el azok a termelőszövetkezetek, amelyek késlekednek a vetéssel, vagy nem gondosan előkészített talajba vetik a gabonát. Minden napi késedelem és ■"gy a rosszminőségi munka megtű- rése több mázsányi kenyérgabonát vehet el a termelőszövetkezeti tagok 'övedelméből.

— Gondolni kell a tavaszi vetésű növények magas termésátlagának biztosítására is és ennek érdekében különösen nagy figyelemmel kell végezni a trágyázást és a gépállomásoknak sietniök kell a vetőszántás és a vetés végzése mellett a mély szántással is.

— A termelőszövetkezetek megszilárdítása, a termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése érdekében most legnagyobb jelentősége az őszi munkák időben való és ió elvégzésének van, mert csak így lehet biztosítani a jövőévi magas termésátlagokat és ennek következtében nagy részesedést a mun kaegységekre.

— A mostani jó munkán múlik hogy termelőszövetkezeteink gabonatermése már a jövő évben országos átlagban is legalább két mázsával meghaladja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokét.

— A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelése szempont iából a magas termésátlagok elérése mellett nagy jelentősége van annak. hogy a szövetkezetek jövedelmező gazdálkodási ágakat építsenek ki, sokoldalú gazdasággá fejlőd- ienek.

— Mindenekelőtt az állattenyésztésről kell, hogy szó essék. Termelőszövetkezeteinkben jelenleg az állattenyésztés nagyon elhanyagolt állapotban van és nem hoz megfelelő jövedelmet mégpedig azért, mert az állattenyésztésben gyenge a tenyésztői munka, nem megfelelő a takarmányozás, az állatok gondozása, ápolása.

— Ezen a tűrhetetlen helyzeten feltétlenül változtatni kell. Minden termelőszövetkezetben magas pénzjövedelmet biztosító ágazattá kell kifejleszteni az állattenyésztést, különösen a szarvasmarha, sertés és juhtenyésztést.

— A közös állattenyésztés fejlesz lésének jövedelmezőségéhez nagymértékben hozzájárul a Közponi Vezetőség határozata a begyűjtés új rendszeréről, amely szerint a termelőszövetkezetekben éppen az állattenyésztési termékek beadása csökken leginkább; az elmúlt évihez viszonyítva mintegy 30 százalékkal. Ez lehetővé teszi, hogy szövetkezeteink, ha jól dolgoznak, rövid időn belül jelentős mértékben tudjanak állatot és állati termékeket szabadpiacra vinni.

— Az új begyűjtési rendelet értelmében termelőszövetkezeteknek 100 kát. holdra átlagosan 5.5 mfzsa, azaz mintegy négy darab hízósertést kell beadni, viszont még a közepesen dolgozó termelőszövetkezet is könnyűszerrel tud meghízlalni csak a közös gazdaságban is ötszörannyi •’-értést és emellett — jó kapálás mel lett — még a háztáji állatállomány részére is bőven juthat kukorica. Ez azt jelenti, hogy ötszáz holdas termelőszövetkezet egy évben szabadpiacra tud vinni nyolcvan-száz hízo-ttsertést is, ez a mai szabadpiaci árakon számítva 250—300.000 forint pénz jövedelmet jelent. Legjobb termelőszövetkezeteink már eddig is jelentős mennyiségű sertést hizlaltak szabadpiacra a beadási kötelezettség teljesítése mellett; a turkevei Vörös Csillag beadási kötelezettségét időben teljesítette és ebben az évben már eddig is 290 darab sertést vitt piacra. Ebben a szövetkezetben ezévben csak a ser- téshízlalás közel egymillió forint oénzjövedelmet hoz.

— Hasonló eredménnyel jár a közös tehenészet kifejlesztése is.

— A jövő évi beadási tervek szerint a termelőszövetkezetek átlagosan száz kát. holdra mindössze 1800 liter tejet kell, hogy beadjanak, viszont az átlagosan dolgozó termelő- szövetkezet is száz kát. holdon közös állományban legalább tíz tehenet kell, hogy tartson. Egy ötszáz kát. holdas termelőszövetkezet szabadpiacra vihet évente mintegy 60 ezer liter tejet, amely 150—200.000 forinttal növeli a pénzjövedelmet. Az újpesti Bán Tibor termelőszövetkezet már felfigyelt erre a lehetőségre és ebben az évben közel 100 ezer forint pénzjövedelemre tesz szert tehenészete révén, csak a beadási terven felüli tej szabadpia ci értékesítésével.

— Az állattenyésztés alapvető ágai, a szarvasmarhatenyésztés és a juhtenyésztés mellett nem szabad elhanyagolni a baromfitenyésztést ;em. Szükséges az is, hogy szövetkezeteink nagyobb mértékben fog- ’alkozzanak olyan kisegítő üzemágakkal is, mint a haltenyésztés, a néhészet, stb. Egy hold tógazdaság 'étesítése pl. a termelőszövetkezetek izámára közepes eredmény esetén :s közel hat-nyolcezer forintos pénz ;övedelmet jelent. Ez különösen je- 'entős. ha figyelembe vesszük, hogy ‘ógazdaság olyan területen is létesíthető. ahol a szárazföldi növénytermelés biztonságosan nem folytatható.

— Pártunk és kormányunk minién segítséget megad a termelőszövetkezeteknek ahhoz, hogy jövedelmező ágazatokat gyorsan kifejlesztenek és ezzel az egy munkaegység re eső pénz.iövedelmet a jelenlegihez képest lényegesen emeljék. A ma nyilvánosságra hozott miniszter- tanácsi határozat például lehetővé eszi, hogy a termelőszövetkezetek közel hetvenöt százalékos támoga- ással létesítsenek halastavakat, ön- özőtelepeket és állami támogatással ültessenek szőlőt, gyümöl- '■söst;. A már előzőleg hozott minisztertanácsi határozat rendkívül kedvező körülmények között biztosítja a termelőszövetkezetek számára a silóépítést, minden termelőszövetkezet tanuljon meg élni ezekkel a ehetőségekkel, mert ezek felhasználása az egyik legfőbb módszere a szövetkezeti gazdaságok felvirágzásának, a mezőgazdasági termelés fellendülésének.

— Termelőszövetkezeteink minien feltétellel rendelkeznek ahhoz, hogy jelentős pénzjövedelemre te- ;venek szert és munkaegységekre a "endszeres pénzjövedelem segítségével évközben havonta, vagy másaiba vont a rendszeresen tudjanak 'lőleget adni. olyan mértékben, hogy i termelőszövetkezeti tagok évközben sem szenvedjenek pénzben hiányt.

— Csak helyeselni lehet azt. ha a •zövetkezet, kifejlesztve jövedelmező üzemágakat, évközben rendszereden, lehetőleg havonként, vagy más ’élhavonként az előző munkaegysé- zekre a tagok között az eddiginél ’énvegesen nagyobb munkaegység- 'Weget ad ki. Kormányunk úgy határozott, hogy ennek elősegítése érdekében a becsületesen dolgozó ‘ermelőpzövetko/etek részére meg- 'elelő rövidlejáratú hitelt is bocsát

endelkezésre.

— A jövőben nem lehet jónak tekinteni annak a termelőszövetkezetnek a működését, amelyik jövedelmező üzemágak kifejlesztésével a természetbeni részesedés mellett nem tud munkaegységre csak pénzben legkevesebb 14—20 fo rintot biztosítani.

— A termelőszövetkezeti tagók jövedelmének legfőbb forrása a közös gazdaság, de nem szabad elhanyagolni és lebecsülni a háztáji gazdaságot sem. A háztáji gazdaság, ha nem haladja túl az alapszabályban megszabott méreteket, nagyon egészségesen egészíti ki a termelőszövetkezeti tagok közös munkában szerzett jövedelmét és növeli a közös gazdaság árutermelési színvonalát, azaz lehetővé teszi, hogy ténylegesen piacra termeljen; a tagok mindennapi szükségleteit, zöldségfélékben, tejben, húsban, ugyanis a háztáji gazdaság ki tudja elégíteni.

— Meg kell mondani, hogy a háztáji gazdaság fejlesztését is elhanyagoltuk, erre mutat az, hogy a termelőszövetkezeti családok közül csak minden harmadik, negyedik családnak van tehene A háztáji állatállomány elhanyagolásához hozzájárult a háztáji terület viszonylag alacsonyan történt, megállapítása és a háztáji gazdaságokra kivetett túlzott beadás is.

— Ezen hibák kijavítása érdekében a minisztertanács úgy határozott, hogy szeptember 1-től kezdve egy kát. holdig lehet felemelni az egyes termelőszövetkezeti családok háztáji területét és ebbe az eddigitől eltérően nerp háromszorosan, hanem csak egyszeresen kell beszámítani a szőlőt és a gyümölcsöst.

•— A háztáji tehéntartás jövedelmezővé tétele érdekében a mai napon nyilvánosságra került minisztertanácsi határozat kimondja, hogy október 1-től kezdve a háztáji gazdaságban lévő tehenek után nem nem kell beadást teljesíteni.

— A háztáji gazdaságok tehát teljesen mentesítettek a tejbeadás alól, ez a rendelkezés minden termelőszövetkezeti család számára nagyon érdemessé teszi a tehéntartást.

— Itt az ideje, hogy minden termelőszövetkezeti család — szigorúan betartva az alapszabályban megszabott mértékeket — egészségesen fejlessze a háztáji állatállományát. Minden családnak legyén legalább egy tehene, egy kocája, minden csa Iád hizlaljon disznót és tartson baromfit és gondosan művelje meg a termelőszövetkezettől számára biz tosított háztáji területet.

— A termelőszövetkezetek — beleértve az I-es és Il-es típusúakat is — vezetőségein, elnökein és nem utolsósorban magán a tagságon múlik, hogy a népi demokrácia adta lehetőségeket felhasználva milyen gyorsan válnak a ma még lemaradott termelőszövetkezetek is virágzó gazdaságokká, jól dolgozó, megelége dett tagsággal rendelkező szövetkezetekké. A szorgalmas termelőszövetkezeti tagok számára a közös és a háztáji gazdálkodásból származó jövedelem együtt olyan jólétet' biztosít, amilyent az egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt — még a földműveléshez jól értő, minden szükséges felszereléssel rendelkező középparaszt — még fokozott állami támogatással sem tud a maga számára megteremteni.

— Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk tudatában van annak, hogy termelőszövetkezeteinknek az elmúlt években és különösen az elmúlt évben, sok nehézséggel kellett megküzdeniök és ezért nemcsak a jövő évi terméshez ad segítséget, hanem különböző kedvezményekkel elősegíti, hogy azok a termelőszövetkezetek, amelyek még az idén nem tudtak kiváló eredményeket elérni, nehézségeiket le tudják győzni. Ezért határozott úgy a minisztertanács, hogy további kétszázmillió forint összegben elengedi a termelőszövetkezetek ezévben lejárt rövidlejáratú hiteleinek ‘úlnyomó részét és emellett további segítséget ad újabb hitelek nyuj ásával.

Kormányunknak ez a segítsége lehetővé teszi, hogy a jelenleg még gyengén dolgozó termelőszövetkezetek tagjai is már ebben az évben alapjában megtalálják számításaikat a szövetkezeti gazdálkodásban és bizakodással induljanak a szántási és vetési munkáknak a jövő évi, az eddigihez képest összehasonlíthatatlanul nagyobb sikerek és eredmények felé.

Termelőszövetkezeteink javuló munkája, a szövetkezeti gazdaságok nagyobb támogatása lehetővé teszi, hogy nagyobb gondot fordítsunk azokra a szövetkezeti tagokra is, akik önhibájukon kívül nem

tudják kivenni részüket megfelelően a közös munkából; öregekre, betegekre, szülőasszonyokra. Kormányunk ezen termelőszövetkezeti tagok megsegítése érdekében erősen kiszélesítette az eddigi betegellátási és segélyezési rendszert. Több intézkedés között elrendelte, hogy az első gyermeket szülő asszonyt, ha tagja a szövetkezetnek és a munkából alapszabály szerint kivette részét, ötszáz forint, a második és további gyermekét szülő asszonyt négyszáz forint segélyben részesíti.

— Ezek a kormányintézkedések azonban csak részben oldják meg a termelőszövetkezetekben az öregek, a munkaképtelenek kérdését. Mi pedig nem részben, hanem teljesen meg akarjuk oldani ezt a feladatot, ezért feltétlenül helyes és csak támogatni lehet a határozati javaslattervezetnek azt a pontját, amely kimondja, hogy a termelő- szövetkezetekben kötelezően létesíteni kell szociális alapot és azzal biztosítani kell az öregek, a munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok számára a megélhetésükhöz szükséges termény- és pénzjuttatást.

— A termelőszövetkezeti mozgalomban ezzel megszűnik a dolgozó parasztság félelme az öregkortól és a betegségtől, ami a kapitalizmus időszakában jellemezte nemcsak a mezőgazdasági munkást, hanem a kis- és középparasztokat is. A termelőszövetkezeti mozgalomban megszűnik a félelem attól, hogy az öreg és munkaképtelen családjának terhére lesz és kínlódás lesz neki az élet. Az ilyen megváltozott életet élő öregek helyzetét jellemzi Kovács Gábornak, a nagyecsedi Vörös Csillag termelőszövetkezet tagjának levele, aki azt írja: „Én hetvenéves vagyok már, a szövetkezetben semmi hiányunk nincsen, csak az bánt engem, hogy miért nem lett előbb ilyen az élet." Bogdán János, a nyírbélteki termelőszövetkezet tagja így ír: „Én ma már hetvenkét éves öregember vagyok, de azt szeretném, ha húsz éves volnék, mert ilyen jó nekünk sose volt és ezért bár öreg vagyok, kész volnék szembeszállni azzal, aki a mi a jó életünkre tör."

— Ma méig közeli sincs ilyen élete mindem termelő sző ve tik ezetibem az öregeknek s munkakép'eleneknek. de ez aiz út, amelyen t erme'lő szövetik ez elein k most elindulnak, lehetővé teszi, hogy mindenütt rövidesen ilyenné tegyük az öregek és munikalképte lenek éleiét.

— A leirmetősizö vetkezetek terméa- átftagia növeléséinek és a termelőszövetkezeti tagok jóléte megteremtésének fontos előfeltétellé, hoigy necsak a közös munkáiban, hanem a termelőszö' voll kezet veze'ésében is úgy, a/hogv ezt a tanácskozás elé terjesztett minta- allapszaibá'jy-tervezet előírja, részivé- gyen a termelőszö vetkezet egész tagsága.

Feltétlenül biztosítani kell, hogy minden fontos kérdést a termelőszövetkezet közgyűlésé döntsön él és így minden termelőszövetkezeti tagnak 'le hertősépe legyen részt venni a határozatok meghozataláíbain, A termeíöszö vetkezeti tagok érezzék végre, hogv ők nem egyszerű tagok, hanem a sző vetkezet gazdái is.

—• Síik termelőszöve'lkezetii elmeik azonban nem úgy dolgozik, hogy a tagság gazdának erezhetné magát: kiiäki rályoskochllk, nem hallilgnft senkire: képzeli macáról, hogy né'

Iánál többet senkii sem tudhat a velkezetben. Az ilyen elnökök a köz gyűlést sokszoT egy évig sem hívják össze és ilyen szövetkezedben legtöbb szőr az krazga'ósáo és tittéröM- zottsái? is csak formálásiam működik

— Ezekben a termelőszövetkezetek ben kíhasznáilatlianul marad a termelőszövetkezeti tagok kezdeménvezé se, tapasztalata és a tagság eTőbb. vagv utóbb elégedetlen lesz termelő szövetkezete vezetésével, ez kihalj munkáinkra is és ha ideiében néni történik változás, a te rmeVÍ sző vetkezet fedődén beívelt visszaesik.

— Kis® János, a badacsonyi „Dózsa'1 term elősző vetkezet tagja elmondotta. hogv ki akair Hónná a szövetkezetiből, mert a vezetőség niem hall -mtia meg a oiazdasáera vonatkozó javad»tat', holott ö mint égvén'leg «aizdiállkodó, jó teamésáitíla,gokat éri el1.

— A kiisbörcsök-nusztaI „Petőfi" termelőszövetkezetiből húrom tagi Rudniczei József, Horváth István. Abri® József elmondták, hogy a vezetőség rokoni klikk, aimelv a tagság nélkül intéz el mindlent és ők emiatt ezzel a vezetőséggel nem akarnak tovább eevütt dolgozná.

— Ahhoz, hogy torm<4ős.zövetke*e(Folytatás a 3. oldalon)