Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-20 / 221. szám

,

DUNÁNTÚLI

NAPLÓ

AZ MDP B ARANYAM EGYEI PA' RTBI Z O TT 5 A'C A’N Á K LAPJA

X. ÉVFOLYAM. 221. SZÁM ____________________ARA 50 FULEB_______________________________________________________VASÁRNAP. 1953 SZEPTEMBER 30-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Me

gkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozása

_____________________________________________________________________________

Me

gkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró

dolgozóinak HL országos tanácskozása

mcomvaton délelőtt Budapesten az Építők Szakszervezetének székházában megkezdődött a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. or- szágos tanácskozása, hogy megtárgyalja a termelőszövetkezeti gazdálkodás további fejlesztésének kérdéseit. Közel 1300 küldött gyűlt egybe: élenjáró termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők, termelőszövetkezeti párttitkárok a növénytermelésben és állattenyésztésben kitűnt termelőszövetkezeti dolgozók, kiváló traktorosok és gépállomásj igazgatók.

A tanácskozáson megjelent Dobi István elvtárs, a

Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Farkas Mihály és Ács Lajos elvtársak, az MDP Politikai Bizottságának tagjai a Központi Vezetőség titkárai, Hegedűs András elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter, a minisztertanács első elnökhelyettese, Rónai Sándor elvtárs az országgyűlés elnöke, valamint a minisztertanács és az MDP Központi Vezetőségének több más tagja.

A tanácskozást Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke nyitotta meg.

Dobi István elvtárs megnyitó beszéde

— A jelen tanácskozást azért hívtuk össze, és tudom, minden egyes résztvevőt az a szilárd elhatározás hozott ide, hogy mélyreható változást, gyökeres javulást készít(stink elő a termelőszövetkezetek

1 gazdálkodásában, a gépállomások munkájában és ezen keresztül termelőszövetkezeti parasztságunk életében.

— Éljünk gondos, körültekintő gazda módjára azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a párt és a kormány által nyújtott kedvezmények a termelőszövetkezetek részére biztosítanak. Ezekben az egymással szorosan összefüggő célkitűzésekben lehetne kifejezni tanácskozásunk alapvető célját: a termelőszövetkezeti tagság életmódja és a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyökeres megjavításának előkészítését.

— A termelőszövetkezeti tagok életszínvonalának emelésére, anyagi és kulturális körülményeinek gyökeres megjavítására irányuló szándék vezette a termelőszövetkezeti tanács tagjait a tanácskozás elé terjesztett határozati javaslat-tervezet és alapszabály elkészítése során. A szövetkezeti tagság életszínvonalának emelését azzal kell megkezdeni, hogy minden egyes termelőszövetkezeti tag számára az eddiginél lényegesen magasabb jövedelmet biztosítsunk természetben és pénzben egyaránt. A szövetkezeti tagok jövedelme két forrásból adódik. Az

— Tisztelt Tanácskozás, kedves Elvtársak!

— Pártunk, népi demokratikus államunk a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra és a néphez hű értelmiségiekre támaszkodva a Szov jetunió baráti segítségével a felszabadulás óta eltelt években sok nehéz feladatot sikeresen oldott meg. A magyar dolgozók — elsősorban a munkásosztály — szorgalma, helytállása eredményeként a háború által rombadöntött iparunk, közlekedésünk gyorsan újjáépült és Ipari termelésünk gyors fejlődésnek indult, ezévben már közel háromszo- rosa az 1938. évinek.

— Népgazdaságunk fejlesztésében elért eredmények bizonyítják, hogy a felszabadult nép, amelynek kezdeményezését nem köti gúzsba kizsákmányolás, csodákra képes.

— Iparunk — különösen nehéziparunk fejlődése — megteremtette * lehetőségét annak, hogy gyorsabban haladjunk előre a népgazdaság egyéb fontos területei, így köztük elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, amelynek dolgozó népünk életszínvonala megjavítása szempontjából különösen nagy jelentősége van.

— Iparunk gyors fejlődése mellett Ugyanis mezőgazdasági termelésünk egészében Véve nem jutott sokkal tovább a háború okozta károk teljes kiküszöbölésén és termésátlagaink nem haladják meg lényegesen a felszabadulás előtti kapitalista mezőgazdaság átlagát. Mezőgazdasági termelésünk elmaradottsága nem azért van, mintha nem lenne szorgalmas, a földműveléshez jól értő Parasztságunk, ellenkezőleg, a mi Országunk ilyen parasztsággal rendelkezik, méltán lehetünk büszkék szorgalmas, a földet, az állattenyésztést szerető, munkájához értő dolgozó parasztságunkra.

— Mezőgazdaságunk elmaradásáegyik, a főforrás: a közös gazdaság. A másik, ennek kiegészítője: a háztáji gazdaság.

— A közös gazdaság jövedelmezőségének növelésére kell elsősorban figyelmünket ráirányítani.

— Ha sikerül megvalósítanunk a közös gazdaság magas jövedelmezőségét és növelni tudjuk a háztáji gazdaságból származó jövedelmet, akkor a közeljövőben olyan magas természetbeni és pénzbeni jövedelmet biztosíthatunk termelőszövetkezeti tágjaink számára, amire hazánkban dolgozó parasztember életében még nem akadt nélda. Különösen nem akadt példa egyénileg dolgozó parasztember életében. Azok a javaslatok, amelyeket a határozat’ javaslattervezetben a tanácskozás elé terjesztünk, ha megvalósulásra kerülnek — tüzetes, de sokkal inkább szerény, mint túlzó számítások szerint — mintegy másfél milliárd forint jövedelemnövekedést eredményeznek term el őszöve' keze, teink számára. A háztáji gazdálkodás alapszabály által nyújtott lehetőségének kihasználása az állam és a termelőszövetkezet részéről megnyilvánuló segítséget is figyelembe- véve egyedül évente hat-hétezer forint jövedelmet jelenthet minden egyes gondos termelőszövetkezeti családnak. Másfélmilliárd többlet- bevétel a szövetkezeti tagság számára és ezen felül külön a ház.áj- ból családonként hat-hétezer forint bevétel.

nak okát nem ebben kell keresni, hanem abban, hogy az ipar fejlesztése mellett népi demokráciánk nem tudott elégséges erőt fordítani a mezőgazdaság fejlesztésére.

— Népi demokráciánk a mezőgazdaság területén csak egyes kisebb termelési kérdések megoldásával mutatta meg azt a hatalmas lehetőséget, ami a népi demokratikus rendszerben rejlik, ilyen terület többek között az öntözés, amelyre az utóbbi években nagyobb érőket fordítottunk és ennek eredményeként öntözött területünk a felszabadulás előttinek jelenleg már a hétszerese: az öntözéssel együtt fejlődött jelentős kultúrává a rizstermelés, amely ma már félszázezer holdon folyik és segítségével kát. holdanként 20— 30 mázsás rizstermést is aratunk olyan területen, ahol ezelőtt 4—5 mázsa búza termett. Jelentősen emelkedett egyes ipari növényeink vetésterülete is, köztük a cukorrépáé, amely az idén a felszabadulás Előttinek már közel háromszorosa.

Az alaovető mezőgazdasági növények, a búza, a kukorica, a burgonya stb. termelését tekintve azonban nem történt lényeges változás. így az ez évi viszonylag jó búzatermés ellenére sem mondhatjuk el, hogy a kenyérgabonakérdést már megoldottuk. Allattenyésztésühk sem rendelkezik szilárd takarmánybázissal, ami pedig előfeltétele annak, hogy az állattenyésztés számszerűleg és a hozamokat tekintve, egyenletes fejlődésnek induljon.

— Mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának hatása érződik egész dolgozó népünk életében. Az alacsony színvonalon termelő mező- gazdaság a dolgozó parasztság számára nem tud olyan életszínvonalat biztosítani, mint amilyent kívánnának, ugyanakkor a mezőgazdaság munkásosztályunk megnövekedett igényeit sem tudja bőségesen kielégíteni,

Amikor jövedelmező gazdaságról )eszélünk, akkor azalatt fejlett, magasszínvonalú növénytermelést és állattenyésztést folytató gazdaságot értünk.

A növénytermelés és az állattenyésztés fej'esztése megkívánja termelőszövetkezeteink szakmai irányításának megjavítását.

Tanácskozásunknak foglalkozni kell azokkal a teendőkkel is. amelyeket a termelőszövetkezetek alapszabályszerű működése, demokratikus vezetése tűz napirendre.

Azt hiszem — hangsúlyozta Dobi István, — hogy minden egyes küldött elvtárs azon lesz. hogy megfeleljen annak a várakozásnak, ame lyet tanácskozásunk elé egész termelőszövetkezeti tagságunk, sől egész dolgozó parasztságunk, valamint pártunk és kormányunk állít.

A tanácskozások minden egyes részvevője azon legyen, hogy tanácskozásunk az élenjáró dolgozók tapasztalatcseréiévé. a KiVvA'r kiküszöbölésének, új eredmények elérésének és a termelőszövetkezeti mozgalom új fellendülésének elindítójává váljon.

Dobi István elvtárs beszéde után Hegedűs András elvtárs, földművelésügyi miniszter mondott beszámolót.

— Mindezekből kiindulva pártunk Központi Vezetősége elhatározta, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság testvéri szövetsége további erősítése, a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében az eddiginél sok kalta nagyobb segítséget ad a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez, és hogy — úgy mondjam — általános támadásba kezd a mezőgazda- sági termelés minden fontos területén, azért, hogy a termésátlagok növekedjenek és megkezdődjék a mezőgazdasági termelés általános fellendülése.

— Pártunk és kormánvunk minden olyan adottsággal rendelkezik, ami szükséges a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztéséhez, fejlett szocialista iparunk van, a kereskedelem, a közlekedés túlnyomórésze szocialista tulajdon; harcedzett munkásosztályunk, bízva pártunk és kormányunk irányításában, szilárd vezető ereje népi demokráciánknak; a munkásosztály és dolgozó parasztság között már a felszabadulás utáni években szilárd szövetség alakult ki, amely népi demokratikus államunk biztos alapja. Fejlett ipari országunk az elmaradott kapitalista Magyarországhoz viszonyítva összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségekkel rendelkezik a mezőgazda- sági termelés fejlesztésére és ezért nem lehet kétséges, hogy pártunk dolgozó népünk munkájára, kezdeményezésére támaszkodva, mint ahogy már sok nehéz kérdést megoldott, úgy meg fogja oldani ezt is.

— Pártunk Központi Vezetősége határozatának megfelelően kormányunk már eddig is a gazdasági intézkedések egész sorát foganatosította a mezőgazdasági termelés emelése érdekében. Már az eddig megtett intézkedések felsorolása is hosz- szú időt vesz igénybe, ezért csak a legfontosabbakat említem: ingyenes

lett az állatorvosi szolgálat, harminc millió forintos támogatással az eddiginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel lehet minőségi vetőmagot cserélni, a Központi Vezetőség javaslatára a termelők termelésben való érdekeltsége fokozására a minisztertanács elhatározta, hogy a jövő évtől kezdve a begyűjtési kötelezettséget lényegesen csökkenti, sokkal kedvezőbb feltételek mellett kezdődött meg a termelési szerződések kötése és csak ez az intézkedés, a jövő évtől kezdve a prémiumokkal együtt, félmilliárd forint többletbevételt jelent a termelők számára, lényegesen alacsonyabb díjszabás szerint dolgoznak a gépállomások és bárki tetszése szerint fizethet munkájukért akár pénzben, akár természetben.

Az elmúlt két és fél hónapban hozott intézkedések a dolgozó parasztság jövedelmét — nem számítva a jó termésből származó többletjövedelmet — -mintegy három millió forinttal növelték meg és mindezt olyan esztendőben, amikor bő termés van. Mindezek az intézkedések komoly segítséget jelentenek az egész mezőgazdaság, az egész falu számára, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak is, de hatásuk sokkal nagyobb lehet és kell is, hogy legyen a szövetkezeti gazdaságokban, ahol a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nincsenek olyan szűk határai, mint az egyéni parcella, ahol szinte korlátozás nélkül lehet kihasználni a modern gépeket és ahoi sokkal gyorsabban nagy területeken, nem kis táblákon lehet alk/- mazni az élenjárók legjobb módszereit és a mezőgazdasági tudomány vívmányait.

— Ugyanakkor a termelőszövetkezetekben a többtermelés minden termelőszövetkezeti tag számára lehetővé teszi a nyugodt, biztos, jó megélhetést — egyszer és mindenkorra mentesíti a dolgozó parasztságot min denfajta kizsákmányolástól.

— Ezért pártunk és kormányunk a mezőgazdasági termelés fejlesztése — és a dolgozó parasztság kizsákmányolástól mentes élete megteremtése érdekében is, — az egyéni gazdaságoknál lényegesen nagyobb támogatást ad termelőszövetkezeti parasztságunknak, mert tudja, hogy ez az az út, amely a mezőgazdasági termékek bőségéhez vezet, az egész dolgozó parasztság számára lehetővé teszi a kizsákmányolástól mentes életet, a falu igazi jólétét.

— Ezért van az, hogy míg pártunk Központi Vezetősége határozata alap ján az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok terménybeadása tíz százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké 25 százalékkal csökken, míg az egyéni parasztok állat- és állati termékek beadása 15 százalékkal, addig a termelőszövetkezeteké 30 százalékkal kisebb Tesz, mint az ezévi volt. A szerződéses termelés után a termelőszövetkezeteket kétszerakkora prémium illeti meg, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. A gépállomások a termelőszövetkezeteknek mintegy 15 százalékkal olcsóbban dolgoznak, mint az egyénileg gazdálkodóknak.

— Nehéz forintban pontosan kiszámítani mindazoknak a kedvezményeknek a hatását, amelyeket a termelőszövetkezetek a kormány- programm nyilvánosságra jövetele óta kaptak, de nyugodtan lehet mondani, hogy a dolgozó parasztság számára adott három milliárdon belül több mint másfél milliárd a termelőszövetkezeteknek jut.

— Termelőszövetkezeti mozgalmun kon belül a legnagyobb támogatást a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok, illetve termelőszövetkezetek kapják és ez helyesen is van így, mert termelőszövetkezeti mozgalmun kát túlnyomórészt ezek a szövetkezetek alkotják és ez az a típus, amelyben jó munka mellett a szövetkezeti gazdálkodás összes előnyei a legjobban érvényesülnek.

— De emellett továbbra is nagyon komoly támogatást — az eddiginél sokkal nagyobb segítséget — kapnak az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok is, hogy a közös termés előnyeit felhasználva az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál lényegesen magasabb termésátlagokat tudjanak elérni és nagyobb jövedelmet tudjanak biztosítani tagjaik számára.

— Termelőszövetkezeteink egy része az elmúlt években megszilárdult, virágzó gazdasággá lett és jó eredményeket ér el, viszont termelőszövetkezeteink másik része — különösen az utolsó években alakult termelőszövetkezetek i— sok nehézséggel küzdenek s eredményeik nem ki- elégítőek sem a termésátlagokiban, sem az egy munkaegységre eső jö- vedelemrészesecfésben.

— Nézzünk csak meg közelebbről ebből a szempontból két egymás melletti termelőszövetkezetet. Az egyik a barcsi Vörös Csillag, amelytől nem messze van a vízvári Béke termelőszövetkezet földje, szántóik minőségét tekintve nincs különbség közöttük, de annál nagyobb eredményüket nézve. A barcsi Vörös Csillag magas termésátlagokat ért el. búzából például kát. holdanként 14 mázsát, a vízvári Béke szövetkezet pedig mindössze nyolcat. A barcsi Vörös Csillag fejlett állattenyésztéssel rendelkezik, tehenészetéből a tej beadáson felül bőven jut szabadpiacra, a vízvári Béke szövetkezet viszont, bár van tehenészete, nemcsak, hogy szabadpiacra nem tud tejet adni, hanem még a beadási kötelezettségét sem teljesíti. Még nagyobb a különbség a két szövetkezet között, ha az egv munkaegységre eső jövedelmet nézzük.

— A barcsi Vörös Csillag termelő- szövetkezetben egy munkaegységre — piaci árakon számítva a terményt — 52 forint jut, a vizvári Béke szövetkezetben viszont alig 20 forint. Érthető, hogy ez utóbbi szövetkezetben, amelyhez hasonló sok van még az országban, laza a munkafegyelem, a tagság jelentős része elégedetlen és közülük sok hallgat olyan ellenséges elemek, kulákok, spekulánsok hírverésére, akik szövetkezeti tagok helyett, jobban szeretnének a faluban cselédet, napszámost, részesmun kást látni.

— Nekünk úgy kell dolgozni, hogy a szövetkezeti tagok rövidesen mindet! termelőszövetkezetben elégedettek legyenek, fegyelmezetten kivegyék részüket a munkából és felhasználva mindazt a segítséget, amit a népi demokratikus államunk ad, küzdjenek a magas termésátlagok, magas állattenyésztési hozamok eléréséért. A legelmaradottabb termelőszövetkezeteket is hozzá kell segítenünk ahhoz, hogy az élenjárók színvonalára emelkedjenek, hogy tér mésátlaguik, állattenyésztési hozamuk megközelítse az élenjárókat és az egy munkaegységre eső jövedelem részesedés se legyen kisebb, mint a jól dolgozó és már jelenleg is virágzó termelőszövetkezetekben.

— Termelőszövetkezeteinkben jó munkával rövid idő alatt elérhetjük és el is kell érnünk, hogy a ma már sokszázezres termelőszövetkezeti tagság anyagi helyzete elérje, sőt meghaladja a jól dolgozó, földműveléshez jól értő középparasztokét.

— Termelőszövetkezeti mozgalmunk ilyenirányú fejlesztésének világos útját mutatja meg az a határozati javaslattervezet, amelyet Dobi István vezetésével a Termelőszövetkezeti Tanács kidolgozott.

— Sok termelőszövetkezetünkben a bajok onnan indulnak ki, hogy különböző hibák miatt a tagok munkájának nincs meg a kellő eredménye, azaz egy munkaegységre kevés termény és kevés pénz jut. Ilyen tér melőszövetkezetekben azután a tagoknak elmegy a kedvük, nein szívesen vesznek részt a közös munkában.

— Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetekben az egy munkaegységre megfelelő jövedelem jusson termény ben és pénzben is, mindenekelőtt meg kell növelnünk a termelőszövetkezetek termésátlagát, illetve a közös állattenyésztés hozamait.

— A terméseredmény növelésének módjai ismeretesei-;. A mezőgazda(Folytatás a 2. oldalon)

Hegedűs András elvtárs beszéde