Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

DUNÁNTÚLI

S^^ldBí

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára

AZ MDP BARANYA M E C YE I PÄRTBI ZOTTJÁCÁN A KA LAPJA

X. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM

ARA 50 FILLÉR

SZOCUBAT, 1953 SZKPTEMBER 19

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagok anyagi jólétének növelése érdekében nyújtott további

kedvezményekről

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszerérő! és a beadás mértékének esöföten’éséröl szóló határozatival karajaiban

A termelőszövetkezetek további Megerősítése, gazdálkodásuk szilárd Megalapozása, valamint a termelő- szövetkezetek tagjai jövedelmének, különösen pedig pénzjövedelmének lényeges emelése érdekében a Ma- tyar Népköztársaság Mlnisztertaná- a következőket határozta:

1. Mindazoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek a jövő gazdasási évben is közösen gazdálkodnak, ei kell engedni a résziikre eddig folyósított és az 1953. évben esedékes összes rövidlejáratu hlteltarto- *ásaikat — a szerződéses növényter- Melési cs állathizlalási hitelek kivé- leiével mintegy kétszázmillió forint összegben. A termelőszövetke- tetckből esetleg kilépő tagok az elégedett hitel rájuk eső arányos ré- *zét tartoznak még ebben az évben

államnak visszafizetni.

2. Az önhibájukon kívül (pl. elemi kár, túlzott beruházás, stb.) különösen rossz anyagi helyzetben lévő termelőszövetkezetek tagjai munkaegység készpénz-részesedésének növelésére középlejáratú hitelt Igényelhetnek. Erre a célra a miniszterta- Oács a földművelésügyi miniszteriek mintegy százmillió forintot bocsát rendelkezésére.

3. Annak érdekében, hogy > következő években megvalósításra kerülő beruházások a termelőszövetkezeti tagok pénzjöve- (lelmét ne csökkentsék, a beruházások anyagi szükségleteinek fedezésére — ideértve azok munkaegység ráfordítását is — az összes középes hosszúlejáratú hitelek 19.34. és

19S5. években esedékes visszafizetését további két évre, 1956. január hó 1-ig, fel kell függeszteni.A meghosszab hitott hiteleket 1956 január hó 1-től, hosszúlejáratú hiteleknél 17 év alatt, középlejáratú hiteleknél öt év alatt kell visszafizetni.

4. Azon termelőszövetkezetek részére, amelyek a bevitt állatok és felszerelés értékét saját pénzbevételükből kifizetni nem tudják, a pénzügyminiszter az erre a célra rendelkezésre álló zárolt középlejáratú hitelből — a szükséglethez képest — mintegy 40—50 millió forintot bocsásson rendelkezésre.

5. A begyűjtési miniszter vizsgálja meg hogy az állat- és állati termékek beadási kötelezettség megállapításakor mely termelőszövetkezeteknél és termelőszövetkezeti csoportoknál tör tént igazságtalan, vagy túlzott nagy megterhelést jelentő kivetés és ahol ilyen előfordult, a beadási kötelezettséget megfelelő mértékben csökkentse. A beadási kötelezettségnek helyesbítését 1953. október 1-ig be kell fejezni.

6. Az I. II. és III. típusú termelőszövetkezeti csoportok, valamint az önálló termelőszövetkezetek a kezelésükben lévő összes állami területek (tartalékterületek) után 1954. január 1-től kezdve mentesek a búzaföldadó fizetése alól.

7. A termelőszövetkezeteket fokozott állami támogatásban kell részesíteni a termelésüket fejlesztő beruházások létesítésénél. Ennek érdekében:

a) öntözőtelep és halastó építésénél — ha azt a termelőszövetkezet tagsága maga építi — a tervezés, a műtárgyak megépítésének, valamint a műszaki irányítás költségeit az állam viseli, továbbá a termelő- szövetkezet az elvégzett földmunka minden köbmétere után a munkaegység részesedés növelésére és egyéb kiadásokra 3.75 Ft állami támogatást kap, visszafizetési kötelezettség nélkül.

Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek nem rendelkeznek elegendő munkaerővel és ezért öntöző- telepüket, vagy halastavukat állami

vállalat építi, a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosszúlejáratú hitelt kell folyósítani.

Az öntözőtelep, illetve halastó építéséhez az állam által biztosított gépi munka költségeit az állam viseli.

b) A kiöregedett szőlők felújításának és az úi szőlők telepítésének nagyobbarányú fejlesztése érdekében az oltványszőlőknél a telepítéshez izükséges oltványokat, az egyéb szőlő telepítéseknél a szükséges sima vesszőt, illetve hazai gyökeres vesz- szőt az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Az új telepítésű szőlők és a nagy karóhiányú szőlők karószükségletének megvásárlására az állam hosszú lejáratú hitelt biztosít. Ezenkívül, amennyiben a telepítést a termelőszövetkezet tagsága kézierővel véezi. az állam kötött talajokon kat-ként 3.500 Ft., homokos laza talajokon pedig kai-ként 2.500 Ft támogatást ad visszatérítési kötelezettség nélkül. A telepítéshez az állam által biztosított géni munka költségeit az álam viseli.

c) üzemi gyümölcsösök telepítéséhez az állam ingyen bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére a szükséges gyümölcsfa-oltványokat és gyökeres dugványokat.

d) Mezővédő erdősávok létesítésénél és legelőfásításoknál kéziforgatás esetén kt. holdanként hatszáz Ft, — gépi munka esetén a gépi munka költségeire hosszúlejáratú, líl-' telt kell biztosítani. A telepítést követő öt évben — ha a gondos ápolás eredményeként az állomány ere- dése és fejlődése megfelelő — ?z erdőtelcpítő állomás javaslata alapján a vetőmag, Illetve csemete és suháng árára folyósított kölcsönt törölni kell.

e) Magasépítésnél a nagy munkaigényű férőhelyek —• sertésfaztatók tehénistállók, 150 férőhelynél nagyobb juhhodályok és dohánypajták — építésénél a hosszúlejáratú beruházási hitelek mértékét úgy kell megállapítani, hogy az az anyagköltségek mellett az építésnél teljesített munka díjazására is tartalmazzon megfelelő összeget. Ezt a hiteit a termelőszövetkezetek tény leges szükségleteiknek megfelelően anyag vásárlására és házi előállítására. valamint a munkaegvség-rés-'e sedés növelésére fordíthatják. Az egyéb állati férőhelyek és épületek építésénél az anyagbeszerzés költségeire — beleértve az idegen fuvart is. — kell hosszúlejáratú beruházási hitelt folyósítani.

f) Azoknál a beruházásoknál, ame lyeket a műszaki követelmények

miatt a termelőszövetkezetek kizárólag vállalati kivitelezéssel tudnak megvalósítani (pl. villamosítás, fúrott kút létesítése, stb.) a teljes vállalati kivitelezés költségeire hosz- szúlejáratú hitelt kell folyósítani.

g) A termelőszövetkezetek a jövőben folyósításra kerülő beruházási kölcsönök törlesztését a beruházást követő eddigi első év helyett magasépítéseknél az 5. évben öntözőtelep és halastó építésénél, valamint talajjavításnál a 2. évben kell, hogy megkezdjék. Szőlő-, vagy gyümölcstelepítésre és fásításra adott kölcsön törlesztését továbbra is a beruházást követő 6. évben: gépi, műszer- és egyéb felszerelés beszerzésére adott kölcsönöknél pedig az 1. évben kell megkezdeni.

8. Növelni kell a termelőszövetkezetek közös állattartásából származó bevételeket. Ezért a minisztertanács javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy közös állatállományukból a megyei állatsűrűség átlagán felüli állatállományukat, illetőleg, amennyiben állatállományuk a megyei átlagsűrűségnél alacsonyabb, az állatszaporulatnak mintegy 2/3-át, a szabadpiacon értékesítsék. Természetesen beadási kötelezettségüknek tartoznak pontosan és időben eleget tenni. Engedélyezni keli, hogy a termelőszövetkezetek a tenyésztésre alkalmatlan, gyenge minőségű teheneket kiselejtezzék és helyettük mintegy 10 ezer db te- nyészüsző vásárlására középlejáratú hitelt kell biztosítani.

9. A termelőszövetkezeti tagok 1953 október 1-töl a háztáji gazdaságukban lévő tehén, továbbá ai 1953 október 1 után a háztáji gazdaságban beállításra kerülő saját nevelésű, vagy vásárolt üszőborjúból nevelt tehén után mentesek a tejbeadás alól.

A háztáji tehénállomány fejlesztése érdekében a tehénnel nem rendelkező termelőszövetkezeti tagok számára 1953. október 1-től Uszővúsárlás céljára egy alkalommal kétezer forint, öt év alatt visszafizetendő hitelt kell folyósítani.

A termelőszövetkezetekbe bevitt állatállomány és felszerelés után 1953 október l-től a termelőszövetkezeti tagoknak kifizetett összegek mentesek a jövedelemadó alól.

10. Növelni kell a termelőszövetkezeti tagok, különösen a nők, szociális és egészségügyi ellátását. Ennek érdekében:

a) az önálló termelőszövetkezetek és a III. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjainak 1953. október 1-töl szülés esetén az első gyermek után 500 Ft, a második és minden további gyermek után 400 Ft anyasági segélyt keli folyósítani. A szükséges pénzügyi fedezetet a pénzügyminiszter a tanácsok költségvetésében biztosítsa. Az anyasági segélyre azok a termelőszövetkezeti tagok jogosultak, akik az előző évben 120 — kisgyermekes anyák pedig 80 — munkaegységet teljesítettek. Az újonnan belépő termelőszövetkezeti tagoknak a kötelező számú munkaegység elérésekor úgy az anyasági segélyt, mint a családi pótlékot azonnal folyósítani kell. Ha a tag a kötelező számú munkaegységet saját hibájából nem teljesíti, a jogosultság megszűnik.

b) 1953 október l-től a termelőszövetkezeti tagok betegszállítását ingyenessé kell tenni. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a pénz ügyminiszter biztosítsa.

c) Az egészségügyi miniszter u földművelésügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben egy hónapon belül dolgozza ki a termelőszövetkezeti tagoknak nyújtott egészségügyi szolgáltatások további megjavításához szükséges intézkedéseket.

11. Azok a termelőszövetkezeti tagok, akik a kötelező munkaegység minimumot teljesítették, 1954. január l-től kezdve kislakásépitésre kölcsönt — a szükség esetén házhelyet kaphatnak. 1954. évre erre a célra a pénzügyminiszter 30 millió forint hitelt, az Országos Tervhivatal elnöke a megfelelő építési anyagokat biztosítsa. A kölcsön folyósításának feltételeit és elosztásának módját a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben október 31-ig szabályozza.

12. A földművelésügyi miniszter egy hónapon belül dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a termelőszövetkezetek termelésük és pénzjövedelmük fokozása útján tagjaiknak elvégzett munkaegységeik arányában évközben havonta, vagy hatheten- ként, folyamatosan a termelőszövet kezetek anyagi helyzetétől függően a bevételükből megfelelő pénzelőleget — ahol lehetséges, természetbeni előleget is — juttathassanak.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa megtárgyalta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a mezőgazdasági termékek új hegyüitésl rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről szóló, a gazdasági termelés fejlesztését, a parasztság életszínvonalának. s az ország lakossága ellátásának további emelését elősegítő nagyjelentőségű határozatát és az abban foglalt irányelveket teljes egészében magáévá tette.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa utasítja a begyűjtési

Hazánk felszabadítása, a nagybirtokok felosztása, a népi demokrácia államrendjének kialakulása és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó parasztság elinduljon az alkotmányunk által biztosított emberibb élet útján.

A dolgozó parasztság életét azonban csak úgy lehet jobbá, köny- nyebbé, szebbé tenni, ha a mező- gazdaságban ugyanúgy, mint az ipar ban nagyüzemű gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszereket alkalmazunk. Csakis a nagyüzemű termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget: villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, egyszóval kulturált, jómódú életet.

A nagyüzemű termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. Dolgozó parasztságunk a szövetkezetekben való társulással biztosíthatja magának a nagyüzemű termelés előnyeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei, a termelés minőségének a megjavítása, a korszerű állattartás magasabb hozama a termelőszövetkezetekben egyesült dolgozó parasztságot anyagilag felemeli és jólétet teremt számára.

Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó parasztokat arra, hogy önkéntes elhatározásunkból, a jelen alapszabály szerint mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk.

I.

Célok éft J'eladulok

1. A termelőszövetkezeti gazdálkodás célja, hogy a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állattenyésztésük jö- vedelmezését, s ezzel maguk és családjuk számára a jól dolgozó középparasztok életszínvonalát lényegesen meghaladó jómódú, kulturált életet biztosítsanak.

A termelőszövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy minden erővel fejlesztik közös gazdaságukat, megvédik és növelik a közös termelőszövetkezeti vagyont, hiánytalanul teljesítik termelési feladataikat és kötelezettségeiket népi demokratikus államunk iránt. A termelőszövetkezeti tagok ezt az alapszabályt társas gazdálkodásuk és egész szövetkezeti életük alaptörvényének tekintik, vállalják, hogy gazdaságukat a gépállomással szoros együttműködésben a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok előtt vonzóvá, példamutató szocia- lista_ gazdasággá fejlesztik. A termelőszövetkezeti parasztok egyesített erejükkel kivívják a győzelmet a kuiákok, a kizsákmányolók. a dolgozó nép valamennyi ellenséininisztert’. hogy az MDP Központi Vezetőség %íek határozatában foglaltak alapjáé' haladéktalanul dolgozza ki az elkövetkező három évre — 1954 január“ l-től 1956 december 31- ig szóló réss'.letes új begyűjtési rend szert és az erre vonatkozó törvényerejű rendelettervezetet 1953. október 2-ig terjessze a minisztertanács elé. hogy ílymódon a Népköztársaság Elnöki Itrnácsa a begyűjtésről szóló új UH'vényerejű rendeletet megalkothassa, s hogy az legkésőbb 1953. október 65-ig közzétételre kerüljön.

ge felett, hogy a ’ szocializmus, a dolgozó parasztok kizsákmányolástól mentes jó élete-. a falun mielőbb megvalósuljon. '

II.

A földről

2. A termelőszövetkezetbe lépő tagok a művelésük alatt álló összes földet közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet használatába adják a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területéhez tartozik:

a) a tagok tulajdonában, haszon- i élvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen címen tényleges használatában lévő összes föld- és háztáji gazdálkodás céljára megtartható te- riK et kivételével:

bú az állam által tartós és ingyenes használatra a termelőszövetkezetnek átadott föld, továbbá bármilyen címen a termelőszövetkezet kezelésébe, használatába adott föld.

A termelőszövetkezet a közös használatában lévő földekről földkönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a földek tulajdonosait, területét, határait, művelési ágát és értékük, gazdasági rendeltetésük adatait.

A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem bérbeadás által nem csökkenthető.

3. A termelőszövetkezeti közös területén vetésforgó szerint gazdálkodik és azt az alkalmazott, vetésforgónak megfelelő táblákra osztja.

4. A termelőszövetkezetbe lépő minden közös háztartásban élő család jogosult, 1/2—1 kát. hold földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor földje nincs, annak a közös területből kell a háztáji földet kijelölni. A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyé nek közelségében kell kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell különíteni.

A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban 1 kát. holdnál több nem lehet. A háztáji föld állandó és annak terheit használója viseli.

II/.

A termelöesskösökröl

5. A termelőszövetkezetekbe lépő 1*6. illetve család köteles a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába bevinni:

a) összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatait;

■t

(Folytatás a 2. oldalon)

Javaslat a mezőgazdasági termel őszövetkezestek alapszabályára