Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-19 / 220. szám

2

1953 SZEPTEMBER 1«

N Ä P E 5

Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára

(Folytatás az 1. oldalról)

b) összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vetőgép, borona, fűkaszálógép,, me- legágyi felszerelés, stb.) — a kisiparos valamennyi munkaeszközét;

c) a közös használatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot;

d) a közös tulajdonba adott állatok eltartáséhoz az új termésig szűk séges takarmányt;

e) a háztáji gazdaság területén kívül lévő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket.

6. A termelőszövetkezetekben a háztáji gazdaság céljára minden család tulajdonában marad:

a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges,’ gazdasági épületek;

b) a háztáji föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági munkaeszközök, szerszámok;

c) egy tehén és egy-két növendék marha, egy-két anyakoca szaporulatával, évente három-négy hízósertés, öt darab juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házipyul és méhcsalád.

Ha a családnak a háztáji föld megműveléséhez igásállatra vagy egyéb gazdasági felszerelésre van szüksége, azt a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés által meghatározott térítés mellett rendelkezésre bocsátja.

7. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának jelenlétében leltárba kell venni, feltüntetve a Vagyontárgyak mennyiségét és értékét. A leltár felvételéről a vezetőség gondoskodik, azt a termelőszövetkezet elnöke és a belépő tag írják alá. A leltár egyik példányát a belépő tagnak át kell adni. A leltárt a vagyontárgyak értékének jóváhagyása végett a közgyűlés elé kell terjeszteni.

A közös tulajdonba adott termelőeszközökkel a termelőszövetkezet rendelkezik.

8. A termelőszövetkezeti közös tulajdonba adott igás- és haszonállatok, takarmány és gazdasági felszerelés értékének 35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A teimelőeszkö- ök ezen felüli értékét a tehenek és anyasertések után egy éven belül, a ló és egyéb állatok, gazdasági felszerelés, valamint a takarmány után négy évi egyenlő részletben a tag részére ki kell fizetni. A bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem pénzbeni térítés nem jár.

9. Az olyan egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztot, aki a belépést megelőző egy éven belül igás- ós haszonállatait, valamint gazdasági felszerelését — a rendes gazdálkodás kereteit meghaladó mértékben — eladta vagy a belépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak azzal a feltétellel lehet felvenni termelőszövetkezetbe. ha kötelez; magát, hogy az eladott állatok és felszerelés értékének 35 százalékát egy éven belül befizeti, a vetőmagot pedig egy év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezt az* összeget, illetve a terményt a tag részesedéséből le kell vonni.

IV.

A tagságról

10. A termelőszövetkezel tagja lehet minden 16 éven felüli dolgozó paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri.

A termelőszövetkezet tagjai közé felvehetők az ipari munkások családtagjai, továbbá a mező-, szőlő- és kertgazdaságban és állattenyésztésben, vagy a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges, egyéb szakképzettséggel rendelkező dolgozók, valamint olyan ipari munkás, vagy egy segédnél és egy ipari tanulónál több alkalmazottat nem foglalkoztató dolgozó kisiparos, akinek szak mai munkájára a termelőszövetkezetnek szüksége van.

Uj tagot az év folyamán bármikor fel lehet venni.

11. A termelőszövetkezetbe való felvételt belépési nyilatkozattal, írásban kell kérni. A nyilatkozatban, ha a belépő családfő, fel kell tüntetni 16 éven felüli, földműveléssel foglalkozó családtagjai nevét, a saját és családtagjainak művelése alatt álló földet, valamint a tulajdonában lévő állatokat és főbb gazdasági felszerelést, továbbá azt hogy önkéntes elhatározásból lépnek a termelőszövetkezetbe és az alapszabályt magukra kötelezőnek elismerik. A belépési nyilatkozató a családfő mellett, annak feleség és 16 éven felüli családtagjai is aló-, írják, ha főfoglalkozásuk a földművelés és közös háztartásban élnek.

A tag felvételéről — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kívánó dolgozó paraszt felvételi ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

12. A termelőszövetkezetbe nem lehet tagként felvenni kizsákmányo- lókat, kulákokat, spekulánsokat és a választójoguktól megfosztott személyeket.

13. A termelőszövetkezeti tag jogai:

a) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal vesz részt, azon észrevételeit, javaslatait előterjesztheti;

b) résztvesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megválasztásában és azokba beválasztható;

c) a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján terményben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből, arra előleget kérhet, jutalomra van joga az általa terven felül termelt javakból, élvezi mindazokat az előnyöket és juttatásokat, amelyeket a termelőszövetkezet tagjainak biztosít;

d) a közös használatba adott saját földje után pénzben földjáradék illeti meg;

e) a közgyűlés által sem orvosolt sérelem esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához.

14. A termelőszövetkezeti tag kötelességei:

a) az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott utasításainak pontos betartásával mindenkor kellő időben, jó minőségben, becsülettel elvégzi a rábízott feladatot és aláveti magát a termelőszövetkezet munkarend j ének;

b) a termelés zavartalansága és a munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden termelőszövetkezeti tag köteles személyesen résztvenni a közös munkában és évenként legalább 120 — kisgyermekes anyáknak legalább 80 — munkaegységet teljesíteni; a kötelező munkaegységekből a növényápolás idejére legalább 40, aratás-cséplés idejére 30, az őszi termésbetakarítás idejére ugyancsak 30 munkaegység essék;

c) képességei szerint arra törekszik', hogy a termelőszövetkezet meg erősödjék, vagyona állandóan növekedjék, gondoskodik a közös vagyon megőrzéséről és karbantartásáról, azt minden kártevéstől megóvja.

15. A termelőszövetkezetből csak a gazdasági év végén lehet kilépni. Aki a termelőszövetkezetből ki akar lépni,! ezt a szándékát hat hónappal előbb, írásban köteles a vezetőségnek bejelenteni.

A kilépő tagnak elsősorban a termelőszövetkezet szétszórt földjeiből, vagy a tagosított terület szélén azonos értékű földet kell kiadni, mint amilyennel belépett.

A föld kiadása és minden egyéb elszámolás a gazdasági év végén történik. A beadott élő- és holtfelszerelés értékének 35 százalékon felüli, illetve annak még ki nem egyenlített részét ki kell fizetni. A kilépő tag köteles viselni a termelőszövetkezet közös tartozásaiból arányosan reáeső részt, meg kell térítenie a termelő- szövetkezettel szemben fennálló eset 'eges tartozásait és tőle a termelőszövetkezet által juttatott háztáji föllet meg kell vonni.

A kilépő tag köteles a gazdasági év végéig a közös munkában résztvenni.

16. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály ellen, a közös vagyonban kárt okoznak. vagy a munkafegyelmet súlyosan megsértik. A közgyűlés kizárási határozatot csak a tagok háromnegyed részének jelenlétében hozhat. A kizárásról felvett -jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlévő tagok számát és azt, hogy hányán szavaztak a kizárás mellett. A kizárt tag ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bizottságától.

A kizárt taggal — ugyanúgy, mint a kilépővel — az év végén kell elszámolni és földjét kiadni. A kizárt tag a határozat után a közös munkában nem vehet részt és jutalomban nem részesülhet. A termelőszövetkezet közgyűlése a kizárt tagot az általa okozott kár megtérítésére kötelezheti, s a kártérítést részesedéséből levonhatja.

V.

A terme,nitsövelkeset tetetette

17. A termelőszövetkezet legfőbb gazgatási szerve a közgyűlés, melyet a tagok összessége alkot A közgyűlésen a termelőszövetkezet tagjai

tanácskozási és szavazati joggal vesznek részt.

A közgyűlésre a termelőszövetkezet minden tagját — a napirend közlésével — meg kell hívni. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van.

A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egyszer köteles összehívni, ezenkívül össze kell hívni min den olyan esetben, amikor ezt a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánja, illetve a tagok egyharmadrésze, vagy a járási tanács kéri.

18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok közgyűlése hoz határozatot, illetve dönt a termelőszövetkezetet érintő minden fontosabb ügyben, így különösen:

a) megválasztja és felmenti a termelőszövetkezet vezetőségét, elnökét, valamint az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok felvétele és kizárása felől;

b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet, a bevétel-kiadási költségvetést, az építkezési terveket és a helyi munkanormákat;

c) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megállapítja a tagok által teljesített munkaegységre jutó termény mennyiséget és pénzösszeget;

d) határoz az állami gépállomással és egyéb állami vállalatokkal megkötésre kerülő szerződések ügyében;

e) az ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után jóváhagyja az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást;

f) határozatot hoz a hitelek és kölcsönök felvétele ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetések felől;

g) megvizsgálja és jóváhagyja a termelőszövetkezet fejlesztési terveit és a vetésforgó tervét.

A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti élet egyik legfőbb alapelve, s ezt senki sem sértheti meg. A közgyűlés hatáskörébe utalt ügyekben csak a tagok, vagyis a termelőszövetkezet gazdái — dönthetnek ... A felsorolt ügyekben a vezetőség és az elnök közgyűlés határozata nélkül nem intézkedhetik.

A közgyűlés határozatai a vezetőségre és a termelőszövetkezet minden tagjára kötelezőek.

19. A termelőszövetkezet ügyeit két közgyűlés között a vezetőség intézi. A termelőszövetkezet vezetőségét a közgyűlés két évre választja. A közgyűlés a száz tagnál nagyobb létszámú termelőszövetkezetben héttagú, az ennél kisebb termelőszövetkezetben öttagú vezetőséget választ. A vezetőség felelős a termelőszövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséért.

A vezetőség kéthetenként legalább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani.

20. A termelőszövetkezet munkájának vezetésére és a vezetőség határozatainak végrehajtására a közgyűlés két évre megválasztja a termelőszövetkezet elnökét. A termelő- szövetkezet elnöke — aki egyben a vezetőség elnöke is — a termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a jogszabályok, a jóváhagyott termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés alapján, a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően személyi felelősséggel vezeti.

21. A tervezett összes pénzbevételekről és kiadásokról a termelőszövetkezet vezetősége bevétel-kiadási költségvetést készít, amelynek tervezetét a közgyűlés az éves termelési tervvel együtt hagyja jóvá. Kifizetéseket csak a jóváhagyott költség- vetés alapján szabad teljesíteni, a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben előirányzott összegek rendeltetését.

A termelőszövetkezet vezetősége a saját erőforrásból beruházások céljára előirányzott költségvetési ösz- szegnek legfeljebb 70 százalékát folyósíthatja mindaddig, amig a termés kilátások nem tisztázódtak.

A termelőszövetkezet vezetősége a könyvelési feladatok ellátására a tagok közül erre alkalmas dolgozót jelöl ki vagy alkalmaz. A könyvelőnek nincs önálló rendelkezési joga a pénzügyek felett.

22. A termelőszövetkezeti önálló jogi személy, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseletére az elnök, kötelezettségek vállalására pedig az elnök és a közgyűlés által kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult.

A termelőszövetkezet pénzkészleteit a bankban, folyószámlán tartja A folyószámláról pénzt csak a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének aláírásával, kizárólag r bevétel-kiadási költségvetés alapjár lehet kiutalni.

23. Az elnök, a brigádvezetők, a munkacsapatvezetők, a könyvelő és a nem fizikai munkát végző tagok nftinkájáért munkaegység-jóváírás jár. A vezetőség tagjai részére a termelőszövetkezet érdekében végzett külön munkájukért a közgyűlés munkaegységében kifejezett tisztelet díjat állapíthat meg.

24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelőszö vetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való elszámolást. Az ellenőrző bizottság évente kétszer általános vizsgálatot, az egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.

25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagok az alapszabályban biztosított jogaikat minden korlátozás nélkül gyakorolhassák, a szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezet egész életében hiánytalanul érvényesüljön és azt más szervek is tiszteletben tartsák.

VI.

A termelőszövetkezet működése

26. A közös termelés alapja a termelőszövetkezet éves termelési terve, amelyet a vezetőség készít el a közgyűlés hagyja jóvá. A jóváhagyott éves termelési terv alapján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a munkák elvégzését.

27. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és minden tagja kötelezettséget vállal arra, hogy:

a) állandóan fokozzák a terméshozamot helyes vetésforgó bevezetésével, a földek rendszeres trágyázásával és termőerejének állandó növelésével, mélyszántással, a fejlett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a gépek minél szélesebb körű használatával, az idejében és jól végzett növényápolási munkákkal, má- sodvetésü növények termelésével, a termények veszteség nélküli betakarításával, öntözőberendezések létesítésével és karbantartásával;

b) vetésre a legjobb tisztított vetőmagvakat használják, azokat jól szellőztetett helyiségben tárolják, gondosan kezelik; növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jól előkészített és gondosan művelt táblákon termelik;

c) pontosan betartják a gépállomással kötött szerződést, elősegítik a gépállomás dolgozóinak a termelő- szövetkezetben végzett munkáját, gondoskodnak azok jó ellátásáról és elszállásolásáról, biztosítják a trakto rok, kombájnok, motorok, cséplőgépek és egyéb munkagépek folyamatos üzembentartását és teljes kihasználását;

d) állatfajonként állattenyésztőfarmot létesítenek, fejlesztik a közös állatállományt, javítják az állatok minőségét, növelik azok hozamát, alkalmazzák a helyes takarmányozás módszereit és a fejlett zootechnikai eljárásokat, betartják az állategészségügyi rendszabályokat és harcolnak az állati betegségek ellen, gondoskodnak az állatok részére jóminőségű, megfelelő mennyiségű takarmányról, fokozzák a takarmánytermelést, a réteket cs legelőket feljavítják;

e) a tagok munkájának a termelő- szövetkezet belső erőforrásainak és a helyi anyagoknak legteljesebb fel- használásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges éoü- leteket (istálló* sertés- és baromfiól, magtár, brigádszállás stb.)

28. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és tagjai, a legfontosabb kötelességeik mellett gondoskodnak arról, hogy:

a) a tagok jövedelmének fokozása érdekében a helyi viszonyoknak meg felelően fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzemágait és a termelőszövetkezet által termelt nyersanyagok háziipari feldolgozását;

b) fokozzák a termelőszövetkezeti tagság szakképzettségét, hogy soraikból vezetők, brigádvezetők, állattenyésztők, arató-csépiőkezelők, traktorvezetők, munkagépkezelők, gépkocsivezetők, segédállatorvosok, könyvelők, és egyéb, jólképzett szakemberek kerüljenek ki;

c) a nőket és az ifjakat minél nagyobb számmal bevonják a közös munkába, elősegitik fejlődésüket, képességeik és tehetségük érvényesülését; lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak a vezetésben is;

d) a bölcsődék és napköziotthonok létesítésével megkönnyítik a nők szá mára a termelőszövetkezet munkájában való részvételt;

e) állandóan emelik a termelőszövetkezeti tagok kulturális színvonalát ennek érdekében megszervezik az újságok, folyóiratok és könyvek terjesztését, könyvtárat, olvasótermet, sport- és szórakozóhelyiségeket létesítenek és a brigádok részére tiszta szállásokat rendeznek be.

VII.

A munka megszervezése, értékelése

és a munkafegyelem

29. A termelőszövetkezetben minden munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik végeznek, a közgyűlés által elfogadott munkarend szabályai szerint. Munkabér ellenében — alkalmazottként — csak olyan dolgozó munkáját lehet igény- bevenni, aki szakképzettséggel (agro- nómus, zootechnikus, könyvelő, építési szakemberek stb.) rendelkezik.

30. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A vezetőség a termelőszövetkezet dolgozóiból a gépek fokozottabb kihasználása, a munka termelékenységének emelése, s a munka helyes irányítása, továbbá jobb ellenőrzése érdekében — az egyes üzemágak munkaerőszükséglete szerint — állandó jellegű brigádokat szervez és kijelöli azok vezetőit. A vezetőség a brigádvezetőket végzett munkájukról rendszeresen beszámoltatja.

a) A szántóföldi növények termelésére legalább 3—4 évre — ahol a vetésforgót bevezették, a vetésforgó egész idejére — növénytermelő brigádokat kell szervezni. A növénytermelőbrigádok létszáma 30—50 fő.

b) Olyan termelőszövetkezetben, amelyben szőlő-, gyümölcs- vagy zöldségtermelés folyik, e munkák elvégzésére külön brigádot kell szervezni.

c) A növénytermelő-brigádon belül a kapásnövények termelésére munka csapatokat kell szervezni. A munkacsapatokat legalább egy évre kell kijelölni.

d) Az állattenyésztési munkák elvégzésére állandójellegű állattenyész tő-brigádokat kell szervezni.

31. A növénytermelő- és állattenyésztő brigádvezetőknek jegyzőkönyvileg át kell adni a brigádokhoz tartozó földterületet, állatokat, mezőgazdasági épületeket és egyéb felszerelési tárgyakat, amelyeknek használatáért és megőrzéséért a brigád vezetője és annak tagjai felelősek.

32. A brigádvezetők a brigád tagjaival hetenként, vagy egyes nagyobb munkák megkezdése előtt meg beszélik a legfontosabb feladatokat és azok végrehajtásának módját.

33. A termelőszövetkezeti tag munkabeosztásánál figyelembe kell venni szakképzettségét, tapasztaltságát, testi erejét, lakóhelyét és azt, hogy melyik brigádban dolgozik legszívesebben. A terhes és szoptató nő munkáját meg kell könnyíteni, ezért a szülés alkalmával három hónapi időtartamra minden munka alól men tesíteni kell. A mentesítés idején javára kell írni az előző év azonos időszakában teljesített munkaegységei 50 százalékát.

34. A közös gazdálkodásban résztvevő tagok és családtagok munkáját az országos irányformák alapján a termelőszövetkezet vezetősége által a helyi viszonyokra kidolgozott és a közgyűlés által jóváhagyott teljesítménynormákkal kell mérni és munkaegységekben kell értékelni.

a) A tagok és a munkában részt- vévő családtagok teljesítményét és az értejáró munkaegységet a brigádvezető köteles naponta bejegyezni a tagkönyvbe. A brigádvezető köteles ellenőrizni a munkák elvégzését és annak minőségét. E feladatok ellátásához a munkacsapatvezetők kötelesek segítséget nyújtani.

b) A brigádvezetőik napi munkatel jesítményét és munkaegységeit a vezetőségnek ezzel megbízott tagja jegyzi be és ellenőrzi.

c) Az elnök és a könyvelő köteles rendszeresen ellenőrizni a teljesített munkaegységek pontos vezetését és azok szabályszerű felhasználását.

d) A brigádvezető köteles minden hónapban összegezni a tagok által megszerzett és igazolt munkaegységeket és a tagok névsorát a teljesített munkaegységek számának feltüntetésével kifüggeszteni. A vezetőség köteles a tagok által teljesített munkaegységek ösz- szesitett évi nyilvántartását két héttel a zárszámadást tárgyaló közgyűlés előtt közszemlére kifüggeszteni.

35. A termelőszövetkezet jövedelméből — a föld járadékon kívül — a tagok és a családtagok kizárólag

(Folytatás a 3. oldalon.)