Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-17 / 218. szám

1953 SZEPTEMBER 17 NAPCö 3 Ki kell zárni, meg kell fékezni azt a néhány bomlasztót a rózsafai Közös Út tsz-ben is9 akik a tagok közös érdeke ellen törnek Sok-sok munka, sok nehézség le­küzdése árán született nteg az az eredmény, amivel a rózsafai Közös Ut termelőszövetkezet tagjai büsz­kén számot vethetnek. 1950-ben 200 hold földön néhány ember erős el­határozása nyomón kezdődött meg a közös gazdálkodás egyetlen igás- élllat nélkül. Ma: 70 darab szarvas­marha, 35 pór ló, közel 200 darab sertés, géperőre berendezett aszta- losműhely 1097 hold föld tartozik többek között a termelőszövetkezet közös vagyonához. A tagok jövedel­me is úgy nőtt, ahogyan erősödött a gazdaság, idén már 4 kiló búza. egy és fél kiló árpa, egy kiló zab, há­rom forint jutott többek között egv munkaegységre. Csak ezután kerül még a tagok házába a kukorica, a napraforgóért járó szappan vagy olaj és a munka többi gyümölcse. 22—1&—16—14—12 mázsa búzát vitt haza egv-esv tag a csépié« titán, ami bőven fedezi saját szükségletü­ket és szép mennyiség eladását i« lehetővé teszi. Nem ok nélkül áll szívvel-lélek k el a termelőszövetke­zet mellett a tagság nagyobb része- Vállár János, Meszes János, Csankó Kálmán, Lovász István és a többi, csaknem 100 tas. A tagok többsége saját példáján láthatta: aki becsü­letesen dolgozik a termelőszövetke­zetben. az jobban él. mint égvéni gazda korában. S most a többség szilárd meggyőződését, — hogv iobb a termelőszövetkezetben gazdálkod­ni, mint egyénileg — akarja egy­két ember megingatni, szétrombolni. Az első kisérlef Nagy Imre étvtárs beszéde után történt. Tf.i. Meszes József szerkesztett egy kér­vényt, hogy a „tagok többsége“ kö­veteli a szövetkezet feloszlatását. Kísérlete csúfos kudarcba fulladt: a kérvény nyilvánosain a szemétbe ke­rült. Ezután egyideig csend let! A betakarítás haladt, de most az őszi vetéseik idején ismét felütötte fejét a néhány izgága, bomlasztó, akik újabb akcióira kezdtek, amit siiraő- sen, kemény kézzel meg kell fé­kezni. Az elinnit vasárnap reggel Gulyás István a szövetkezet egvik tagra, a termelőszövetkezet tulajdonát képe­ző boronát egv talicskára rakta és a falun végig hazafelé tartva ordí­tozta: ..Mindent vissza!“ Aki csak látta, fe'háborodoft Gulyás István tettén. Ezt a kísérletet is — úgy 'ahogy — leszerelték, de ez nem tör­te meg Gulvás Istvánt, if.j. Meszes Józsefet és néhány társát. Tegnapelőtt, kedden este O'dvás István masa köré tömörítetté néhány társát — néhány alapjaiban becsületes szövetkezeti tagot pedig megtévesztve — csoportot szerve­zett a szövetkezeti itaiboltb-”-! és az utcán, akikkel azután este felkeres­te a lakásába pihenni tért szövetke­zeti e'nököt: S. Háttá József e'vtá-- Saf. A csoport távjai a követikezők voltak: Gulvás Tstván ifi. Meszes József. Sértő Sándor. Radrcs János, Nemes Papp János, Szőnyi Csankó János Horváth Ferenc. Lukács Ja­nos, Visnvei János és Gergői József. Gulyás valósággal megzsarolta b Háttá elvtársat, hogy most mondja meg, kiadja-e nekik a gazdasági fel­szerelést, vagy nem, mert... maid pedig írást követelt, S. Háttá .elvtársinak végül is sikerült meg­nyugtatni a csoportot. Az eset azon­ban jelentőségében nem csak ennyi, ennél sokkal mélyebb gyökerei van­nak Igaz, hogy a csoport állhatott volna más személvekből is. Például: Gulyás István, ifj. Meszes József. Roll István és még néhány. Az alap­jaiban becsületes, a szövetkezet ügye mellett állok megtévesztésére csak azért volt szüksége Gulvasnak és társainak, hogy a „többség" látsza­tát keltsék. Azonban így is lehul­lott a lepel, kiderült, hogy néhány izgága ember a közös érdek, a több­ség érdeke ellen tör Rózsafán a Kö. zös Ut termelőszövetkezetben. tagjai — akik kedden este „felke­resték“ az elnököt — hasonló véle­ményen vannak. Emiatt olyan las­san halad a trágyahordás, mintha csigaháton szállítanák. Jellemző, hogy Boti István hétfőn délig egyet fordult a trágyahordásnál. De más napokon sem fordul többet, mint kettőt, holott ötöt lehetne. Emiatt a traktorokat másik földterületre kellett küldeni, hogy ott ké­szítsék elő vetésre a talajt, emiatt az eredeti szövetkezeti terv felbo­rult: az árpatarló helyeb a búzatar­lóba kénvtelenek vetni az árpát ép­pen a Kiss János által „vezetett“ brigád néhány tagjának csiga lass ú- ságú munkája miatt. A laosáa— annak ellenére, hogy az ügy részleteit csak e sorok­ból ismerik majd meg — fel van háborodva Gulyás, Kiss és társainak romboló tevékenvsége miatt. Voi- lár Jánosnak, Meszes Jánosnak, Csankó Kálmánnak és még sok tag­nak az. a véleménye, hogy addig nem lesz rend a csoportban, míg néhány ilyen Gulvás-félét meg nem fékez­nek. Azt sem Gulyás, sem Kiss nem mondhatja, hogy nem mondták eil nekik: a termelőszövetkezetből ki­léphetnek, de amíg ennek ideje el­érkezik, a vetést és a többi munkát is közösen kell végezni és addig, — de azután sem — semmiféle izgatás­nak helye nincs. Gulyás is és Kiss is fittyet hány erre és nem kétséges, hogy egy cél vezérli őket- szeret­nék szétbomlasztani a csöportot. Ezt a szándékukat meg kell] hiú­sítani elsősorban a rózsafái Közös Ut termelőszövetkezet vezetőinek és tagjainak, Itt elsősorban S. Háttá József élvtársra vár igen komoly feladat, neki kel keményebb kézzel rendet teremtenie. S. Háttá elvtárs a szövetkezet mellett áll szívvel-lé- leikkel. Tudják róla a faluban, hogv csaknem .beteg“, amikor valami­lyen munka akadozik, amikor vala­mi nincs rendjén. S Halta elvtárs ievek.szik is, hogy minél kevesebbszer akadozzon a munka, azonban ami­kor kemény intézkedésekre lenne szükség az ilyen Gulyás-félékkel szemben, lágyszívűvé Válik, olyan­ná, aki „nem alkar magának hara. gost szerezni“. Ez veszélyes állás­pont — mint az előbb elmondottak is bizonyítják. Nem gondolja senki, hogy S, Háttá elvtársnak különös szüksége lenne Gulvás és Kiss ..ba­rátságára“, akik jelenleg nem hogy nem barátok és jóakarók, hanem mvihén S7,ó!va roeiszi.nkairók. Kb-s Jánost már régen felelősségre kel­lett volna vonni többek között az­ért is. mert eltagadta nem egy eset­ben, hogy melyik tag nem ment dol­gozni, aki brigádjába tartozik és tnár felelősségre kellett volna vonni azért is, mert gátolja az őszi vetések végzését. Gulyás Ist­vánnál sem lett volna szabad el­húzni a felelősségrevonást. Emiatt nőtt meg Gulyás és Kiss bátorsága, emiatt lettek féktelenek egy-két tár­sukkal együtt. Nem apró-cseprő ügyről van szó most a rózsafai Közös Ut termelő- szövetkezetben, — száz ember kö­zös érdeke, sokszázezres jövedelem, a boldogabb élet került — ha né­hány órára, vagy napra is, de ve­szélybe. Ezért elsősorban az elnök elvtársnak, a vezetőségnek, a tagok­nak kell cselekedni. Semmi ok nincs arra, hogy Gulyás István to­vábbra is szövetkezeti tag marad­jon. Terjessze ügyét S. Háttá elv­társ a csoport tagsága elé, akik min den bizonnyal egyértelmű határoza­tot hoznak: kizárjuk sorainkból! — Arra sincs semmi ok, hogy Kiss János továbbra is brigádvezető ma­radjon. A brigádvezetőnek példát kell mutatnia, élen kell járnia a csoport erősítésében. Kiss János ennek éppen ellenkezőjét teszi. — Ezért igen helyes, ha a brigádveze­tői beosztásából leváltják, nem mél­tó erre. Ne késlekedjenek a ke- menykezű intézkedésekkel a csoport vezetői. Eredménye a szö­vetkezet megerősödésében, az őszi munkák meggyorsulásában érezteti hatását. Ne tűrjék, hogy egyes ele­mek — akik közül ifj. Meszes Jó­zsef a kulák kapcsolattal sincs hiányban, — rombolják a sok mun­kával, sok fáradsággal gazdaggá tett termelőszövetkezetet éppen ak­kor, amikor az eddiginél sokkal na­gyobb lehetőségek előtt áll a tag­ság jövedelmének növelése, amikor az eddiginél sokkal, de sokkal na­gyobb segítséget ad pártunk és kor­mányunk a közös gazdálkodást foly­tatóknak. Csak a tavalyi hátralé­kok eltörlésével 240 mázsa kuko­rica, 16 mázsa sertés marad meg a tagság birtokában, míg a 10 szá­zalékos beadási kedvezmény 107 mázsa búzával, 22 mázsa árpával. 58 mázsa kukoricával, 28 mázsa szé nával, 10 mázsa burgonyával, 26 mázsa napraforgóval, 120 kiló tojás­sal növelte a tagság jövedelmét. De a többi mezőgazdasági kérdésről szóló határozatok is hatalmas segít­séget adnak. Ezen kívül tegnap je­lent meg a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének határo­zata a mezőgazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás mértékének csökkentéséről, amely javasolja a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának, illetve ennek útján a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az. eddig ér­vényben lévő begyűjtési rendszei megváltoztatását. Á begyűjtést sza­bályozó törvényerejű rendelet októ­ber 15-ig nyilvánosságra kerül és ez az árleszállítás után a második legnagyobb jelentőségű rendelet lesz, amely a kormány programm- ja nyomán megjelenik. Ez a megje­lenő rendelet többtízezer forint ér­tékű termény többlet-jövedelmet je­lent ismét a szövetkezet tagjainak Ezért tehát érdemes és kell is, ke­mény kézzel szilárddá tenni a szö­vetkezetei, biztosítani a közös gaz­dálkodás útján a további felemelke­dést. E munkához az eddiginél sokkal, de sokkal nagyobb segítséget kell adnia a szigetvári járási tanács nak, a tanács mezőgazdasági osztá­lyának. A rózsafai tanács elnöke hétfőn telefonon kérte a járási ta­nácsot, hogy menjenek Rózsafára, mert szükség lenne segítségükre. — Pekarek Géza elvtárs, a végrehajtó­bizottság elnöke utasította is Mé­hész József elvtársat, a mezőgazda- sági osztály vezetőjét, hogy vagy személyesen menjen Rózsafára, vagy pedig az osztály legjobb mun­katársát küldje. Az utasítást — pe­dig nagyon fontos lett volna, — szerdán estig sem hajtotta végre a járási tanács mezőgazdasági osztá­lya. Ezen kívül a járás több köz­ségében is várják a segítséget. Tót- szentgyörgyön, Hobolban, Almamel­léken a Béke tsz-ben, Ibafán és másutt is szükség lenne a járási tanács segítségére, ami eddig elma­radt, A járási tapasztalat azt mutat­ja, hogy leginkább oda mennek a mezőgazdasági osztály dolgozói, ahol nincs szükség jelenleg különösebb ?ogítségre, ahol nincsenek különö­sebb problémák. Most segíteni ott kell, ahol elsősorban segítségre van szükség és helyesen teszi a járási tanács mezőgazdasági osztálya, ha megkeresi a járás területén a nehéz ségeket, hogy azok elhárításában se­gítséget adhasson a dolgozó parasz­toknak. Ml VJSÁG BARANYÁBAN? HATSZÁZTIZENNÉGY BARANYAI ÉPÍTŐIPARI DOLGOZÓ ÜDÜLT EDDIG KEDVEZMÉNYESEN Az építőipari dolgozók a múltban nem is gondolhattak arra, hogy egész évi fáradságos munkájuk után Magyarország legszebb üdülői­ben pihenjenek. Az építőipari dolgozók szakszervezete a felszabadulás óta minden esztendőben lehetővé teszi, hogy az építők is kedvezmé­nyesen üdüljenek. Amíg tavaly még csak 420 baranyai építőipari dol­gozó nyaralt kedvezményesen, addig idén, a mai napig, összesen 614 nyaralt már Balatonlellén, Siófokon, Párádon, Lillafüreden, Mátrafü- reden és Hajdúszoboszlón. Az üdülők 59 százaléka fizikai munkás, 21 százaléka műszaki, 20 százaléka pedig adminisztratív és egyéb dolgozó volt. JÖVŐRE UJ ÜZLETIIÄZAT LÉTE­SÍTENEK MESZESTELEPEN A dolgozók szükségletének mi­nél tökéletesebb kielégítése céljából az Eszakbaranyamegyei Népbolt a jövő év első felében Meszestelcpen egy új üzletházat létesít. Az új üz­letházban élelmiszer, ruházati, hús, papír, írószer, dohányos és háztar­tási részleg lesz. VIDÁM ZENÉS MŰSORT AD A FILHARMÓNIA PÉCSETT Az Országos Filharmónia szep­tember 18-án, pénteken este fél 8 órai kezdettel a Doktor Sándor Kul túrházban „Dallal, tánccal" címmel vidám zenés műsort ad. Közremű­ködik az Országos Filharmónia esztrád zenekara Hajdú Péter veze­tésével. Fellépnek: Hollós Ilona és Vámosi János táncdal-énekesek. — Konferál: Túrán László. MEGJELENT A DUNÁNTÚL C. FOLYÓIRAT LEGÚJABB SZAMA A Magyar írók Szövetsége Dunántúli Csoportjának szerkesztésé­ben megjelent a „Dunántúl" című folyóirat legújabb, ötödik száma. A folyóiratba Garami László, Leszkó Margit, Morvay Gyula és örsi Fe­renc írt elbeszélést. Bárdosi Németh János, Bertók László, Gáli István, Gazdag Erzsi, Jannis Ritsos, Kulcsár János, Nyári Sándor, Pákolitz István, Pál József, Szűcs Lajos, Urbán László és Vasvári István ver­sekkel szerepelnek a nívós irodalmi folyóirat legújabb számában. Mé- rey Klára az 1905-ös évi déldunántúli agrárszocialista mozgalmakat, Fábián István a híres pécsi disputát ismerteti, Galsai Pongrác a 15 éve halott Karinthy Frigyesről, Holka Vilmos a gyapotszüretről, Zsikó Gyula a szovjet fantasztikus-tudományos és kalandos irodalomról, Wim mer Imre az olasz partizánok krónikásáról, Pataki László a „Zrínyi ria dója" című történelmi drámáról, Vörös Márton pedig Móricz Zsigmond- ról írt. A folyóirat ezenkívül közli Polgár István: „Amerikai segítség" című egyfelvonásos színművét és ismerteti a legújabb könyveket. KÜLDÖTTGYŰLÉST TARTANAK SZOMBATON A BARANYA- MEGYEI KISIPARI SZÖVETKE­ZETEK A Baranyamegyei Kisipari Szö­vetkezetek szeptember 19-én. «zom baton délelőtt 9 órakor a KIOS? nagytermében (Rákóezi-út 24 sz.) negyedévi „küldöttgyűlést" tartanak Az elnöki megnyitó után beszámol- következik az 1953. I. félévi gazda sági eredményekről és a határozat javaslat végrehajtásáról. Ezután be­jelentések következnek a KISZÖ3 vezetőségében történt változásokró1 majd az ellenőrző bizottság elnöké­nek jelentése után sor kerül a ha­tározati javaslatokra és a hozzászó­lásokra. "ÉCSETT VENDÉGSZEREPEL A DUNÁNTÚLI NAGYCIRKUSZ A Dunántúli Nagycirkusz szep­tember 19-től, szombattól kezdve, ■ueszen szeptember 28-ig, hétfőig endégszeropel Pécsett, minden este órai, vasárnap pedig délután 4 ;s este 8 órai kezdettel. A műsor ttemelkedő számai lesznek: Boór a bambuszon, Blahut Pál kézegyen- iúlyozó mutatványa, Litton zsong­lőr bemutatója, Ervino fejállása a trapézen, valamint Lukács ugródesz ka-száma. Az Állami Könyvterjesztő Válla­lathoz megérkezett Kudrjavcev: „A sertéstenyésztés kézikönyve" című munka, amely részletesen foglalko­zik a malacneveléssel. Arról szól. hogyan szoktassuk a malacokat szi­lárd takarmányra, mit etessünk a választott malaccal; hogyan szá­mítsuk ki a takarmányfejadagot; hol tartsuk a választott malacokat; mi a nyári szállások előnye és ho­gyan tartsuk rendben a sertésóla­A bárányneveléshez ad hasznos tanácsokat Schandl József: „Gyapjú-, tej- és hústermelés a ju­hászaiban" című legújabb könyve. Megtudjuk ebből, hogy milyen ta­karmányt és mennyit etessünk a szopós báránnyal és hogyan ápol­juk a szopósbárányt; mikor adjunk kiegészítő takarmányt a választott báránynak; hogyan hizlaljuk a bá­rányokat. UJ GAZDASÁGI SZAKKÖNYVEK ÉRKEZTEK PÉCSRE kát. — Megkezdődött az újszüretelésű must beadása Siklóson Szeptember 15-én reggel megkez­dődött Siklóson az új szüretelésű must beadása. Ének és zeneszó mel­lett Indult meg a Táncsics tszcs ve­zetésével a hosszú, feldíszített kocsi­sor a fellobogózott átvevőhelyre. A Táncsics tsz után elsőnek teljesítette a borbeadást Horváth István kőbányai munkás, akinek 1050 négyszögöl szőlőterületről mint egy 15 hektoliter bora lesz. 375 liter musttal 100 százalékra tett eleget kötelezettségének. Szentgróti Ferenc az állami gazdaság párttitkára 800 négyszögöl egyéni és 700 négyszögöl OFA területei után 260 liter jómi­nőségű must beadásával 100 százalékon felül teljesítette beadá­sát. A jólteljesítő és élenjáró szőlő- termelők közül Schmidt József 2 katasztrális holdon gazdálkodó és 40 hektoliterre szerződött termelő 200 négyszögöl korai fajtájú előszü- retéből 19 cukorfokos mustot szál­lított a begyüjtőhelyre, amivel rész­ben már teljesítette beadását. Vár­ható termése, amelyet csak október elején kezd szüretelni, a 2 katasz­trális holdon mintegy 60 hektoliterre tehető. Az a harminc termelő, aki ezen a napon borbeadási kötelezett­ségét teljesítette, példaképül állít­ható az összes termelők elé, mind a jó szőlőművelés, mind az állam iránti kötelezettség teljesítése terén. Dosier Márk Mecsekvidéki Boríorgalmi Vállalat. Már csírázik az úi vetés Várad új pusztán A szervezkedés központi alakja Gulyás István akiről egyértelműen, tömören úgy ^beszél­nek a község dolgozói, vezetői, mint iszákos, izgága emberről. Gulyás csoportjába tartozik Kiss Janos, a III-as növénytermesztési brigád ve­zetője is. Brigád jába tartozik többok között: Nemes Papp János, Bob István, i.fj. Meszes József, Sértő Sán­dor, Radics János. Ezek nagyobb ré­szé — Boli kivételével — resztvet­tek a kedd esti provokációban is. Ez nem véletlen, mint ahogy az sem véletlen, hogy a szövetkezetben még nem kezdődött meg az őszi vetes Ennek az igen fontos munkának ke­rékkötője Gulyás Istvánnal együtt Kiss János brigádvezető Kiss a ve­zetőség előtt kinyilvánította állás­bon fját hétfőn este: Mérjék ki az o területét, akkor majd vet •— de ad. di# nem. Ez*t a bomla-szjó^ hangot Kiss János terjeszti a brigád tagjai között is. Boli Tstván ugyanazt a nó­tát fújja, mint Kiss. A brigád többi A várná új pusztai termelőszövetke­zet portája mostanában igen népte- ten. Napközben az újonnan épült kis családi házak körül — melyeket már a tsz tagjai építettek a régi urada­lom barakjaiból — csak néhány is­kolásgyerek tanul szorgalmasan. A férfiakat, nőket a határban lehet megtalálni, — vetnek, hogy a jövő esztendőben még bővebb termést arathassanak, nagyobb legyen a jö­vedelmük, mint idén. A pusztától alig egy kilométerre simára elmunkált tábla terül el, 27 hold egydarabban. — Ezt már a múlt, héten elvetettük — mondja Patai Sándor elvtárs, át üzemi pártszervezet titkára. Már csírázik. Kis szünet után így folytat, ja: Keresztsoros... idén asz összes kalászost keresztsorosan vetjük és korán, nem úgy, mint tavaly. Az elmúlt évben bizony későn ke­rültek földbe az ősziek Váradújpusz- tán. Október végefelé még javában huzatták a vetőgépeket a sáros föl­dön. Ezévben október közepéig az összes kalászost elvetik. Ezt fogadták meg és a váradújpusztai tsz tagok valóra is váltják ezt a fogadalmu­kat. Vasárnap is vetettek. Az egyik táblán, nem messze a vusztától két traktor dolgozik. Egyi­ken, amelyik a vetőgépet húzza, Boos lános ül, a másikkal Jancsi János töri a régi lucernaföldet, amelybe búzát vetnek. Jó munkájukért már sokszor megdicsérték őket a szövet­kezet tagjai. — No János, ilyen szántás még nem volt a ntí földünkön... nagyon szép — mondta Molnár Károly tsz- ag is, dicsérve a traktoros munká­ját. Ilyenkor a kerekképű traktoros csak azt mondja: — Magamnak csinálom.,, azt oka. rom, hogy több teremjen, többet oszthassunk a termésből. A jövő évi bő termésről beszélnek valamennyien, azért veinek korán, azért alkalmazzák a termésifokozó módszereket és amint Jancsi János clvtárs mondja, ennek érdekében vé­geznek minőségi munkát is. Látják hogy nemcsak az üzemi dolgozóknál hanem náluk is érvényesül az igaz­ság: ,,Termelj többet, jobban élsz!“ Tavaly nagyrészt azért, mert későn vetettünk, 12 mázsás átlagtermést érhet tünk el árpából, —> mondta Patai Sándor elvtárs, — idén korán vetünk, jól dolgozunk és ha csak egy mázsá­val terem több, a 43 holdnál, akkor is 43 mázsa többletet jelent és azt, hogy több disznót hizlalhatunk, töb­bet oszthatunk munkaegységenként. Ezért igyekeznek a váradújpusz. faiak. Igaz — főleg az asszonyok közül — néhányon még nem értik ezt, most a vetés megkezdése előtt is han­goskodtak, hogy: ,,Korán lesz még, ráérünk, úgyis befejezzük határidőre\ aztán Patai elvtárs azt mondta: — Nem érünk rá. Ha korán elve. ünk, mire beköszönt a hideg idő, megerősödik a gabona és későn sáros földben dolgozni már kétszeres erő­feszítéssel jár Vessünk mi csak a ré­gi közmondás szerint: ,,Ősszel por.- ban, tavasszal sárban", akkor bő ter­mést aratunk. A váradújpusztaiak a legnagifobb dudásukkal, akaratukkal harcolnák m vetés mielőbbi befejezéséért.-

Next

/
Thumbnails
Contents