Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-17 / 218. szám
2 1953 SZEPTEMBER « NÄPCÖ Az ENSZ közgyűlés 8. ülésszakának megnyitó üléséről Newyork (TASZSZ) Szeptember képviselője az Egyesült Nemzetek Kínai Népköztársaság ENSZ-beli Newyork (TASZSZ) Szeptember 15-én, New-Yorkban megnyílt ' az ENSZ közgyűlésének 8. ülésszaka. Az ülésszak előzetes napirendjén több, mint hetven kérdés szerepel, köztük az ENSZ főtitkárának beszámolója az ENSZ munkájáról, a Biztonsági Tanács, a gazdasági és szociális tanács és a gyámsági tanács beszámolója, továbbá a Biztonsági Tanács három nem állandó tagjának, a gazdasági és szociális tanács hat tagjá»ik és a gyámsági tanács két tagjának megválasztása. A napirenden szerepel továbbá az új tagok felvételének kérdése, a leszerelési bizottság beszámolója, valamennyi fegyveres erő és fegyverzet szabályozásának, korlátozásának és csökkentésének kérdése. Megvitatásra kerül a tuniszi és marokkói kérdés is. Ezt a két kérdést az ázsiai, az arab és más országok javaslatára tűzték a közgyűlés előzetes napirendjére. A burmai kormány javaslatára a közgyűlésnek meg kell vitatnia a Kuomintang-klikk Burma ellen irányuló agresszív cselekedeteinek kérdését. Az előzetes napirend magában foglalja a gazdaságilag elmaradott országok gazdasági fejlesztésének és technikai segélyezésének kérdését, valamint más kérdéseket. A közgyűlés „A Korea egyesítésével és újjáépítésével foglalkozó ENSZ-bizottság“ beszámolójával kapcsolatban megtárgyalja a koreai kérdést is. Ezidőszerint az összes küldöttségek figyelme arra a javaslatra irányul, amelyet Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere tér jesztett elő és amelyben indítványozza, hogy az ENSZ-közgyűlés 8 ülésszakán vitassák meg a koreai kérdéssel foglalkozó politikai értekezlet résztvevőinek kérdését. A Szovjetuniót az ENSZ-közgyűlés 8. ülésszakán képviselő küldöttség vezetője A. J. Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, a Szovjetunió állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A küldöttség tagjai között van: J. A. Malik, a Szovjetunió Nagybritanniai nagykövete, G. N. Zarubin, a Szovjetunió nagykövete az Amerikai Egyesült Államokban, Sz. K. Carapkin, a Szovjetunió ENSZ-beli állandó képviselőjének he lyettese. Az ENSZ-közgyűlés 8. ülésszakát az eljárási szabályoknak megfelelően Pearson, Kanada képviselője, a közgyűlés 7. ülésszakának elnöke nyi tóttá meg. Javasolta, hogy a mandátumvizsgáló bizottságot Kuba, Iz- land, Indonézia, Uj-Zéland, Peru, Szíria, a Szovjetunió, Anglia és az Egyesült Államok képviselőiből válasszák meg. A bizottság összetételét a közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta. Kínai Népköztársaság ENSZ-beli képviseletének kérdését. Lengyelország, az Ukrán SzSzK, Csehszlovákia, és a Bjelorusz SzSzK képviselői támogatták a Szovjetunió javaslatát. Anglia képviselője viszont az amerikai javaslat mellett szólalt fel. A 8. ülésszak elnökének megválasztása előtt A. J. Visinszkij, a Szovjetunió képviselője szólt hozzá a napirendhez. Javasolta, hogy a Kínai Népköztársaság képviselői foglalják el Kína jogos helyét a közgyűlésben és az ENSZ egyéb szerveiben. Rámutatott, hogy több kérdés, így például a koreai kérdés meg oldásának kísérletei a Kínai Nép- köztársaság képviselőinek részvétele nélkül nem járna gyakorlati eredménnyel. Egy ufómban a fröztársas'g meidöniésére és a monarchia helyreállítására irányuló összeesküvés' fedezlek (el London (MTI) A londoni rádió jelentése szerint Szalah Szalem egyiptomi propagandaügyi miniszter jelentette, hogy a kormány a jelenlegi rendszer megbuktatására és a monarchia helyreállítására irányuló összeesküvést leplezett le. Az összeesküvést — mint Szalah Szalem mondotta -*■ külföldi imperialisták és hazaáruló egyiptomiak szervezték: „Az volt a céljuk, hogy elégedetlenséget szítsanak, különösen a hadsereg tisztjei körében.“ Szalah Szalem bejelentette azt is, hogy Egyiptom a brit csapatok visz- szavonásának feltételeként nem hajlandó résztvenni egy úgynevezett „közös nyugati védelmi rendszerben“ Adenauer a nyucatnémef szakszervezetek szociáldemokrata vezetnek lemondását kcveieli Berlin (MTI) Jakob Kaiser, a bonni kormány „össznémetügyi minisztere“, Adenauer szakszervezeti tanácsadója Bonnban tett sajtónyilatkozatában megvilágította, hogy a Keresztény Demokrata Unió és a vele szövetkezett többi reakciós párt milyen célt követ a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetséghez intézett ultimátumával. Az ultimátum tudvalevőleg azt követeli: a Szakszervezeti Szövetséget cs az egyes szakszervezetek vezetőségét záros határidőn belül olyan formán alakítsák át, hogy az új vezetőség összetétele biztosítsa a szak- szervezeti mozgalom „pártpolitikai semlegességét.“ Jakob Kaiser most kijelentette: A koalíciós pártoknak nem az a céljuk, hogy saját párthíveiket ültessék a szakszervezetek vezetőségébe, hanem az, hogy a Szociáldemokrata Párt képviselőit eltávolítsák a Szak- szervezeti Szövetség és az egyes szakszervezetek éléről. Kaiser végül hangoztatta, hogy amennyiben a Szakszervezeti Szövetség nem teljesíti Adenauerék követeléseit, a Keresztény Demokrata Unió „legnagyobb sajnálatára“, kény télén lesz külön keresztény szak- szervezetek létesítésével megbontani a nyugatnémetországi szakszervezeti mozgalom egységét. A „Freies Volk“, Németország Kommunista Pártjának központi lapja ismételten felszólította Nyugat- Németország dolgozóit: kényszerítsék a szakszervezeti vezetőket az Ade- nauer-klikk zsaroló ultimátumának elutasítására és a szakszervezeti egység harcos megvédelmezésére. Dulles, az Egyesült Államok képviselője javasolta, hogy a közgyűlés az idei évben ne vizsgálja meg a A. J. Visinszkij elvtárs másodszor is felszólalt, és rámutatott, hogy bár Dulies azt javasolja, halasszák el a kérdéstárgyalását és ne ezen az ülésszakon döntsenek róla, az Egyesült Államok képviselője a valóságban egyszersmindenkorra el akarja odázni a kínai nép törvényes jogainak helyreállítását. A közgyűlés negyven szavazattal, nyolc ellenében, nyolc tartózkodással úgy határozott, hogy elsőnek az Egyesült Államok javaslatát teszik fel szavazásra. A javaslat mellett negyvennégyen, ellene tizen szavaztak, két küldött tartózkodott a szavazástól. Ilymódon elfogadták az Egyesült Államoknak azt a javaslatát, hogy az idén ne vizsgálják meg a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli képviseletének kérdését. A Szovjetunió javaslatát nem tették fel szavazásra azzal az ürüggyel, hogy a közgyűlés elfogadta az Egyesült Államoknak e javaslatot „kizáró“ indít ványát. A közgyűlés 8. ülésszakának elnökévé Pandit Nehru asszonyt, India képviselőjét választották meg. A Szovietuifó Legfelső Tanácsa Elnökségének határozatai új minisztériumok megalakításáról Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió Minisztertanácsának előterjesztésére a gépkocsiközlekedés szervezésének megjavítása, az ipari és mezőgazdasági tömegrakományok, valamint az utasok gépkocsiszállításának biztosítása, az új közutak építése fejlesztésének és a meglévők kihasználásának megjavítása érdekében határozatot hozott a Szovjetunió szövetségi-köztársasági gépkocsiközlekedési és gépkocsiútüg y i minisztériumának megalakításáról. A Szovjetunió gépkocsiközlekedésügyi és gépkocsiútügyi minisztériumának a Szovjetunió Minisztertanácsa által jóváhagyott jegyzék alapján vállalatokat és szervezeteket ad tak át. A Szovjetunió gépkocsiközlekedési és gépkocsiútügyi miniszterévé Lihacsov Iván Alekszejevicset nevezték ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió Minisztertanácsának előterjesztésére az ország ásványkincseinek komplex és tervszerű geológiai felkutatása, a szovjet népgazdaság szükségleteinek ásványi készletekkel történő biztosítása, valamint az ország ásványi kincsei védelmének jobb megszervezése érdekében határozatot hozott a Szovjetunió geológiai és ásványkincsvédelmi minisztériumának megalakításáról és átadta neki a Szovjetunió Minisztertanácsa által jóváhagyott jegyzékbe foglalt vállalatokat és szervezeteket. — A Szovjetunió geológiai és ásványkincsvédelmi miniszterévé Antropov Pjotr Jakovlevdcset nevezték ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió Minisztertanácsának előterjesztésére határozatot hozott a Szovjetunió repülőipari minisztérium ának megalakításáról és átadta ennek a minisztériumnak a Szovjetunió Minisztertanácsa által jóváhagyott jegyzékbe foglalt vállalatokat és szervezeteket. A Szovjetunió repülőipari miniszterévé Gyementyev Pjotr Va- sziljevicset nevezték ki. A Szovjetunióban a háború óta eltelt években hatodszor szállította le az állami kiskereskedelmi árakat. Az árleszállítás az összes élei»»' szercikkekre és közszükségleti iparcikkekre vonatkozik. A legújabb árlej szállítás a lakosság számára nem kevesebb, mint 53 milliárd rube többletet jelent. . A kenyér és péksütemények ára 1953. április 1-től 10 százalékká* csökkent a Szovjetunióban. A képen: a leningrádi 9. számú élelmiszerüzlet kenyér- és péksüte* mény osztálya látható, ahol 90 féle kenyér- és péksütemenyfajta és 251 féle cukrászkészítmény vásárolható. Jugoszláviában állandóan emelkednek az árak Jugoszláviában szüntelenül emelkednek az árak. Az állami és „szövetkezeti“’ kereskedelem a magánke. reskedelemmei versengve hajtja lel az árakat. Az elmúlt évi árakhoz viszonyítva Zágrábban átlag 22 százalékkal emelték a közszükségleti cikkek árát. Mint ahogyan a ,,Na rodni Liszt’ című újság írja, a zá gtábi „Na-Na“ kereskedelmi vállalat az áremelések révén a- év e!só negyedében 4,436.000 dinár, a *KT° na“ vállalat 3,040.000 dinár, az ,.Op ste tragovacska produzelye“ (Ált»' lános kereskedelmi vállalat) 9,629.00^ dinár haszontöbbletet vágott zsebre A zombori járásban a különböző kot vetítő vállalatok az áremelés révén a múlt évben 200 millió dinár kü‘ lön hasznot számoltak el. Sárga pokol „Sárga pokol"-nak nevezik életüket a szicíliai kénbányászok. Szicíliában rendkívül gazdag kénlelőhelyek vannak. A kénlelőhelyek tulajdonosa az amerikai monopóliumoknak alárendelt Montecatini vegyipari tröszt. A kénbányák gazdái könyörtelenül kizsákmányolják a munkásokat. A kitermelés a legprimitívebb módszerekkel történik. A lefejtett kén tömböket a föld alatt szétzúzzák és zsákokban a külszínre hordják. A kénhordást, amely „köny- nyű'' munkának számít, gyakran 10—12 éves gyermekek végzik, giarasos bérért. Raduccio városkától 14 kilométerre van a sziget egyik) legnagyobb kénbányája. A bányában nincs szellőztetés. A bányászok sokhelyütt térdig vízben járnak. A munka' biztonság hiánya miatt sok a szerencsétlen' ség. A munkások szállá' sa azelőtt lóistálló volt A bányatulajdonosod már 20 évvel ezelőtt sem tartottak benn* lovakat, mert félteik hogy rájuk dől. Ilyen áron bányász- szák a szicíliai ként amelyet az amerikai monopóliumok hadi' ipari alapanyagnak használnak. Az ott hon alig húsz percnyire van a bá- nyálól, de Frantának m„ legalább háromnegyed óráig tartott az út. Nem volt kedve sietni. Délelőtt odajött hozzá az ltjúsági Szövetség elnöke meg az öreg Slachta, akj a Szakszervezetben dolgozik. Szóllak Frantának, jöjjön mű- S7.nl- után a gyűlésterembe, megbeszélés lesz. — Hogy milyen? Hát a lógósokkal — húzta lel vésztjóslóan szemöldökét az elnök. Bányászfiatalok S. Svoboda nyomán — Szóval megint kapok egy lelkitröccsöt,— gondolta Franta. Hát igen, Franta dolgozik egy hétig, egy hónapig, vagy keltőig is — aztán vége. Akkor már ónja az otthont, a bányát és a liúkat. Va- lanij mulatságosabb dolog után néz, mint a bányászat. Horgászni, vagy fürdeni megy munka helyett. A gyülésteremben némán várakoztak, amíg végre autó állt meg az otthon előtt; az igazgató érkezett. Egy évvel ezelőtt még a bányában dolgozott. — de hogyan dolgozott! Sokat írtak róla az újságok is. Hosszú léptekkel sietett végig az igazgató a termen, megállt a fiúk mellett és keményen, bányászmódra kezetszorított mindannyiukkaJ., — Azután bocsánatot kért a késésért. — Az értekezletet — magyarázta — azért hívtuk össze mert a bánya nem teljesíti tervét és a fiatalok azok, akik most komolv segítséget nyújthatnának. Csakhogy megtörténik. — folytatta, — hogy közületei, egy két ember nem ielenik meg a munkahelyen. — Ez pedig nagy baj, mert a hiányzókat pótolni kell. Úgy hallom — nézett az öt fiúra, — ti csináljátok ezt a leggyakrabban. Fiúk! Bányászok, nem értelek benneteket! A kócos Trnka hátrasimilotta szemébe hulló haját és szinte suttogva szólalt meg: — Behozzuk a mulasztásokat. Ledolgozzuk vasárnaponként. — És te, Cvach? — nézett Frantára az igazgató. — Te is megpróbálod? Franta vörös arccal állt fel, — Én inkább elmennék a bányából... — De miért? Nem mondanád meg?! — kiáltott rá Mickó, a nevelő. — Nincs itt jó helyed? Szén szobáitok vannak az otthonban, az élelmezés is jó... Otthon sem táplálhatnak benneteket jobban mint Ht! Franta válaszolni akart, de nem tudott megszólalni ... Igaz, hogy szép szobáik vannak, jó a koszt is, de senki sem törődik azzal varrnak e problémáik, akarnak-e szórakozni, vagy sportolni ... A nevelőket csaj. az érdekli, hogy elmentek-e műszakra de arról senki sem beszél, milyen rossz az, ha a csillék összekapcsolására osztják be őket, amikor már jól összedolgozott brigáddal termeltek. El akarta mondani, hogy mostanában olyan sivár és unalmas az élet az otthonban... Franta szarvakon gondolkozott, hogy is kellene ezt elmondani de nem jutott el odáig, mert az elnök éles hangja lelcsattant: — Most ugye hallgatsz? Hát jó. Ha te így gondolkozol, akkor nincs is szükség a munkádra a bányában! A tel színen lógsz dolgozni, hiába vagv jó bányász. Az igazgatónak sehogysem tetszett ez a beszélget és. Hiszen csak elvadítják ezeket n fiúkat a szidalmakkal! Pedig ez a Franta tud dolgozni, ha akar... Sajátmagára is haragudott, hogy hagyta idáig jutni a dolgokat a tanulóotthonban, Hirtelen mozdulattal felállt. — Hát azt hiszem most eleget beszélgettünk. Gyerünk... A többit, remélem majd a bányában megbeszélhetjük. J^xen az éjszakán nem tudott, Franta aludni. Amikor Micko, a nevelő végigjárta a szobákat, hogy felébressze a fiúkat, Fraif ta már felöltözve ült az ágya szélén. — Na mi az Franta? — csapott le r° Mic- ko. — Nem hagy aludni a lelkiismereted, ugyef Franta eddig még töprengett, gombát menjen-e szedni, vagy inkább dolgozni. Most végre döntött: ne gondolják, hogy betörték. Tritkával tart lesz, ami lesz. Hamarosan beértek az erdőbe. A zsák rövid idő alatt tele lett gombával. Franta örömmel nézte a gazdag zsákmányt. Trnka pedig végig feküdt a füvön. — Gyere. — hívta Franta. — Eladjuk és én bemegyek dolgozni. — Hát csak menj, — mordult rá Trnka. — Először el kell adnunk a gombát. — Ne lélj, nem logom kidobni. — Azt tudom, — mosotyodotf el Franta. — Valamit majd te is kapsz belőle. — tette hozzá Trnka. — Valamit? — Hát csak nem akarsz telezni? Az én ötletem volt az egész és a zsákot is én szereztem, Franta hitetlenül nézett barátjára, — Ezt komolyan gondolod? Szóval becsap' tál, mi? Na, ez rád vatll.., Be sem fejezte a mondatot, nagyot ugrott és taposni kezdte a gombával telt zsákot. — Nesze!... Akkor neked se legyen! — Megörülté!?! — kiáltott Trnka dühösen- Neki akart menni Frantának, de az megtorduU és tutni kezdett a bánya felé. Néhány perc múlva már az országúton vo" Franta. Mikor látta hogy a másik nem köveik lelassított. A nap sugarai vidáman csillogtak at ütmen ti pocsolyákon, messziről már látni lehetett a bányát. Egyszer csak autóduda szólalt meá< s ugyanakkor megállt a fiú mellett az igazgató autója. Franta tanácstalanul lordult meg: most mi lesz? Az igzg-ató pedig intett neki. hogy ül' jön be. Nem volt más hátra, — beült. — Dolgozni mégy? — kérdezte az igazgatóFranta bólintott. — örülök neki. Már megijedtem amikor reg" gél jelentették, hogy ma megint nem jöttél be. Az autó lassan ment, az igazgató pedig kérdezősködött, Beszélgették a bányáról, az otthoné ról és a fiatalokról. Franta mosi végre kibökött mindent, ami a megbeszélésen beléje szorult. Nincs kultúráiét unatkoznak. Hiába jó az ellátás, ha nem gondoskodnál, arról, hogy jól érezzék magukat a fiúk az otthonban. A bányában pedig rosszul szervezik meg a munkát. Hol- itt' hol ott kell dolgozniok, mindig idegen brigádban. Mindig ott ahol valaki hiányzik éppen. Amikor az iroda elé értek, az igazgató megszorította Franta kezét: — írd meg hűm mindezt a faliújságra, és csak dolgozz nyugodtan. Rendbehozunk mindert a bányában is, meg az otthonban is. Magam intézem el, hogy rádiót meg új lemezeket kapjatok. Lesz új ping pong felszerelés is, meg rendbehozatjuk a sportpályátokat. Megbeszélem at elnökkel, hogy rendezzenek kultúresteket ék egészítsék ki a könyvtáratokat is. Azzal elővette jegyzetfüzetét amelyben rtef ** ponta feljegyezte az elintézni valókat. Most a következőket írta a füzetbe: ..Beszélgetni a tanulóotthon igazgatójával és nevelőivel.“ Közben már rendezgette gondolatait, mi mindent mond el nekik a nevelésről, az életről. Elmagyarázza nekik, hogy ők követték el a hibát, mr kor vadon hagyták nőni ezeket a fiúkat. Az berni! úgy kell gondoskodni, ahogy a kert neveli szeretettel kedves palántáit
