Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-12 / 214. szám

1953 SZEPTEMBER IS NAPLÓ 3 Eredmények, feladatok a romonyal Béke tszcs-ben KÍP£K á FALU ÉLEIÉBŐL A villányi Uj Alkotmány termelőszövetkezet tagjai időben gondoskodnaK az állatok téli takarmányozásáról. A képen: zöldsilót készítenek, hogy télen sem legyen hiány a nedvdús takarmányban. „Aki ocsut vet, gyomot arat!" Tudják ezt az újpetrei Dózsa termelőszö­vetkezet tagjai. Éppen ezért az összes őszi vetőmagot kitisztítják. A ké­pen: árpát szelektoroznak a szövetkezet tagjai. A romonyai Béke tszcs tagsága szeptember hetedikén, hétfőn cso­portgyűlést tartott. A csoportgyűlés megtartása na­gyon fontos volt, mert a tszcs- ben az utóbbi hónapokban olyan kérdések vetődtek fel, melyek­nek orvoslása, kijavítása nem tűr halasztást. Pinák János elvtárs, a tszcs elnöke beszámolt a tagság ezévben elért eredményeiről, számokon keresztül bizonyította be, a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét. A tszcs tagsága mint­egy két mázsa gabonával többet ta­karított be holdanként, mint az egyénileg gazdálkodók, ami azt jelen­ti. hogy s s,cs tígíjf? -öHj jöveiíe'Emhez jutott, magasabb életszínvonalat tudott biz­tosítani magának, mint a még kis parcellákon dolgozó parasztok. Az elnök elvtárs beszélt arról is, hogy a jövő gazdasági évben az ideinél is bőségesebb terméshozamot érhet­nek el, mert fokozottan érzik pár­tunk és kormányunk sokoldalú se­gítségét, intézkedéseit. A tagság nagy figyelemmel hall­gatta az elnök szavait. De — amint a későbbiek során kiderült, — ennél sokkal többet vártak. Volt ugyan szó a munkafegyelem lazulásáról, a jö­vedelem elosztásáról, de a tagság mégsem tudta meg: tulajdonképpen hogyan is áll jelenleg a csoport hely­zete, mennyi jövedelemre van még kilátás októberig, mik azok a köz­vetlen tennivalók, melyeknek végre­hajtásával megjavulhat a fegyelem, s megszűnhet a csoporttagság között élőforduló kilépési hangulat. A romonyai Béké-nek 60 tagja van. Ebből mintegy 30 tag azon a véleményen van, hogy a gazdasági év végén visszatér a régihez; kis- parcellákon folytatják munkájukat. A kérdésre, hogy miért, csak azt vá­laszolják: „Kevés a jövedelem, sok­kal jobban jövök ki, ha nem a tszcs- ben dolgozom“. Kevés a jövedelem. Igaz, olyan csoporttagoknak, akik egész évben még 100 munkaegységet sem teljesítettek — mert ilyenek is vannak, — nincs és nem is lehet olyan jövedelmük, nem vihettek ha­za annyi gabonát, mint azok, akik egész évben becsületesen dolgoztak. De vizsgáljuk meg, hogy meny­nyi jövedelmet biztosított egy átlagosan dolgozó családnak a tszcs. Megyük Fekete József elvtárs Példáját, aki szintén azon a véle­ményen van, hogy kilép a csoport­ból. Fekete József és felesége eddig 484 munkaegységet teljesítet­tek. Hozzávetőleges számítással a gazdasági év végéig elérhetik az 550 A gépállomások soronlévő igen fontos feladata '. jó minő­ségben, minél előbb elvégezni az őszi szólítást-vetésit, segíteni a termelőszövetkezetek megszilár­dítását. Nagy a gépállomások ve­hetőinek, dolgozóinak felelőssége, nagyrészt rajtuk múlik, hogy a ter­melőszövetkezetek a jövő évben mi­lyen terméseredményeket érnek el. A vajszlói gépállomáson a vezetők a dolgozók a nagy felelősség je­lentős részét helyesen látják és eszerint dolgoznak is. Buzdítok az eddig elért eredmények is a jobb munkára. Büszkén emlegetik az ara­tási és cséplési munkák eredmé­nyeit, a környező termelőszövetke­zetek' szép termését. A gépállomás dolgozói saját munkájuk gyümöl­csét is érzik ezekben az eredmé­nyekben. A magyarteleki Gerő Er­nő tsz a gépállomás segítségével ér­le el búzából a 17 mázsás átlagot. A keresztsoros vetés, az időben vég­ett szántás jól gyümölcsözött. Most ismét az őszi munkák ideje van, — a tavalyinál is szebb eredmények magalapozásának ideje. Harminchárom traktor szántja •bár a földeket a gépállomás körze­tében, hogy minél előbb elkészüljön á. búza és árpa magágya. Két kom­bájn pedig a napraforgó cséplésevel és a másodvetésű köles aratásával tán elfoglalva. Több példa mutatja, hogy a traktorosok közül mind töb­ben értik meg: nékik az első só­tokban kell harcol,niok a termelő­szövetkezetek megszilárdításáért. A hiásik ösztönző erő, hogy az a tra^" toros, aki határidő előtt teljesíti éves tervét, utána a napi teljesít- ■hénynek megfelelően 50 százalék­ul emelkedik keresete. Ez 15.20— 23.20 forint között változik, ami je­lentős összeg. A harmadik ösztönző erő: az árleszállítás. A gépál­munkaegységet. Mit kapott és mit kap még a Fekete család ebben az évben. Egy munkaegységre: 3.7 kiló kenyérgabona, 1.7 kiló takarmánygabona (árpa és zab) 0.76 kiló kukorica (májusi mor­zsolt) 0.20 kiló lencse 2.16 forint készpénzelőleg. Ezek csak a legfontosabb termé­nyek. Hiányzik a felsorolásból a szé­na, és még több cikk, amiről nem ’^het pontos számítást végezni. Fekete elvtárs eddig húsz mázsa és harminc kiló kenyérgabonát, kilenc és fél mázsa árpát és za­bot szállított haza, ami nemcsak a család jövőévi ellá­tására elég, de bőven jut belőle a szabadpiacra is. Ehhez hozzájön még a kukorica, lencse és egyéb osztalék is. De s7ámofíunk tovább. Fekete elvtárs bizonyára kíváncsi arra is, hogy mit jelent ez pénzér­tékben? Ha kenyér és takarmány- gabonát, valamint a kukorica érté­két kiszámítjuk, alapul véve a jelen­legi szabadpiaci árakat, kiderül, hogy Fekete Józsefek eddig kaptak 12.272 forint értékű terményt, 1760 forint készpénzclőleget, de még mintegy 220 forintot kap­nak az állatbeadásból származó közös jövedelemből. Ez összesen pénzértékben 14.252 forintot tesz ki. Ezzel azonban nem ér véget a jö­vedelem. Ehhez még hozzájön azok­nak a terményeknek értéke is, me­lyeket nem lehet kimutatni. Ha Fekete elvtárs visszagondol azokra az időkre, amikor még egyé­nileg gazdálkodott, rájöhet, hogy ilyen tisztajövedelme soha nem volt, pedig látóstól-vakulásig dolgozott. Ez a példa nem a legjobban dol­gozó tszcs tagok közül való. A hiba tehát nem a jövedelem­nél van, hanem ott, hogy a tag­ság nincs eléggé tájékoztatva a gazdaság helyzetéről, nincs fel­világosítva a párt és kormány intézkedésének jelentőségéről. Ha Fina János elvtárs, a csoport elnö­ke a csoportgyűlésen behatóbban fog­lalkozott volna ezzel a fontos kérdés­sel, ha a számokkal is bizonyította volna a tagságnak a nagyüzemi gaz­dálkodás felsőbbrendűségét, az egyé­ni gazdálkodással szemben, bizonyá­ra megjavult volna a munka, nem foglalkoznának mintegy harmincán a kilépés gondolatával. Sokkal többet kellene beszélni azokról a kormányrendeletekről, kedvezményekről, amelyek — a tagság szorgalmas munkája mellett — nagymértékben hozzájárultak a tagok jövedelmének lomás 22 traktorosa fogadta meg, hogy még e hónapban teljesíti évi tervét. „Azzal, hogy teljesítjük ter­vünket, elősegítjük a jövő évi bő termést, hozzájárulunk a téeszek megszilárdításához és keresetünk is jelentősein növekszik." Ez a vélemé­nye Csőmé Péter elvíársnak, de Gyugyi Jenő és Horváth Jó­zsef elvtársak is emellett állnak ki. Ők ketten már augusztus 20-ra be­fejezték évi tervüket. A felelősség- érzet, a nagyszerű célok szebb ered­ményeket is hoznak. A számok erről így beszélnek: szeptember első öt napján a 33 traktor 920 normálhoi- dat szántott. A hónap második öt napján 1070 holdra emelkedett a tel­jesítmény. A gépállomás dolgozói kö­zött többen úgy vélekednek erről az eredményről, hogy válasz ez az ár- leszállításra. Horváth József eLvtórs a csányoszrói Uj Március tsz trak­torosa 10 nap alatt 91 normáilhold teljesítménnyel büszkélkedhet. Kere­sete a 10 napra 97.92 munkaegység és 773.36 forint volt. Így kezdődött meg az őszi munka a vajszlói gép­állomáson, de az eredmények mögött más események is vannak, amit nem mutat a teljesítmény kimutatás, de elengedhetetlenül fontos teendők. Odairányitják a gépi erőt, amelyik termelőcsoportban kevés a fogaterő, ahol a munkaerő felhaszná­lása körül zökkenők vannak. A drá- vacsepelyi Dózsa termelőszövetke­zetben is lábrakapott a „hír", „sok a föld, kevés a munkaerő és a lófogait, nem tudjuk határidőre elvetni a ka­lászosokat." A vajszlói gépállomás vezetői nem késlekedtek, két trak­tor szántja már a földet és egy-ké‘ napon belül már árpa kerül a meg­dolgozott földbe. A szaporcai Határ­menti Vezércsillag tszcs-ben arról beszéltek, hogy „gépi segítség nélkül nem boldogulunk“, de néhány kis­hitű már odáig ment, hogy csoport emeléséhez. Csak egy-két példát em­lítsünk. A multévi pénztartozás el­engedése több, mint 48 ezer forintot hozott a tszcs-nek. Ezenkívül 86 má­zsa kukorica, 17 mázsa napraforgó, 12 mázsa széna, három mázsa bab, több, mint hét mázsa búza múlt évi hátralék beadásától mentette meg a tszcs-t a kormányintézkedés. Arról is beszélni kell a vezető elvtársaknak, hogy azoknak a ta­goknak, akik ott akarják hagyni a tszcs-t, magukkal kell vinni a tszcs rájukeső tartozását is, és rájuk nem vonatkozik az idei terménybeadás 10 százalékos csök­kentése, amit kilépés esetén vissza kell téríteni. Nézzük meg, mit jelentett a romo­nyai Béké-nek a 10 százalékos csök­kentés, amit már kiosztottak és a gazdasági év végén osztanak ki a ta­goknak: búzából: 35 mázsa zabból: 2.71 mázsa, kukoricából: 15.01 mázsa, napraforgóból: 8.51 mázsa, burgonyából: 9.75 mázsa, szénából: 13.87 mázsa babból: 0.90 mázsa. Kormányunk e nagyjelentőségű in­tézkedése a romonyai Béke termelő­csoport viszonyaira alkalmazva, csa­ládonként hozzávetőlegesen számítva közel hét mázsa terményt tesz ki. Az előbbi példa esetében ez azt je­lenti, hogy Fekete Józsefék a kilé­pésükkor ennyi gabonával károsod­nak meg. A hibákat ki lehet javítani, ha a tszcs vezetősége és a kommunisták nem hagyják a dolgok szabad fo­lyását, meghallgatják a tagság javas­latait, panaszait és felelnek kérdé­seikre. M ndeneV c’ő” nieg kell jüv ieni a vezetést Már meg kellett volna, kezdeni a szán 'tást-vetést. Nem szabad megeléged­niük azzal, hogy rossz a kozármisle- nyi gépállomás traktora és azért nem megy a munka. Tíz pár elsőrendű ló áll az istállóban, azokkal is sok szántást lehet elvégezni naponta. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne sürgessék a gépállomást is a traktor megjavítására. „Korai vetés jó termés“ — tartja a közmondás. Induljanak harcba a tszcs dolgozói a jövőévi bő termésért, javítsák ki az elköve­tett hibákat, magyarázzák meg a ki­lépni szándékozóknak, ha szükséges, külön, külön is, hogy a dolgozó parasztságunk felemelkedésének, jó­létéhez, boldogulásához egyetlen he­lyes út vezet, ez pedig a nagyüzemi kollektív gazdálkodás. létéről, vagy nemlétéről kezdtek be­szélni. A kishitűség, a bizonytalan­ság szertefoszlott, amikor a traktor munkába állt. Ez csak egyik része a termelőcso- portokniak és szövetkezeteknek nyúj­tott segítségnek. Igen helyesen a gépállomás egyre több traktorosa száll szembe a termelőszövetkezetek nél megtalálható egyes emberek de­magógiájával, uszításával. Molnár István elvtárs, a gépállomás’ igazga­tója így összegezi a tapasztalatokat: ,,Ázok elégedetlenkednek, akik nem szerettek dolgozni a közösben, akik mindössze 60—70 munkaegységet ke­restek egész évben." A csányoszrói egyik példa is ezt bizonyítja, ahol ép pen azok, akiknek nem füllött a fo­guk a munkához, ágáltak a legjob­ban a szövetkezeti gazdálkodás el­len. De ott volt a példa, a minden­nél jobban agitáló érv, Varga Sán­dor termelőszövetkezeti tag példája: ezer munkaegységet teljesített és 34.40 mázsa búza, 11 mázsa árpa és 11 mázsa rozs került házóiba csak előlegként. Az ilyen példára nem sok mondanivalója akadt az elége­detlenkedőknek. Az Ilyenirányú se­gítést kell továbbfejleszteni a vajszlói gépállomásnak, amellett, hogy tovább emelik a szántási-vetési teljesítményeket. E téren gyors, jó munkára van szükség. Erről az igen fontos kér­désről az eddigi tapasztalatok alapján a következőket mondja M o 1 n á r Isitván elvtárs, a gépállomás igazgatója: „Traktorosaink között több van olyan, akik csupán a kere­setet látják a teljesítmények mö­gött. Keveset törődnek azzal, hogy a jó kereset csak akkor lesz biztosí­tott, ha megszilárdul az a csoport, amelyikben éppen dolgoznak, — ahelyett, hogy harcolnának azért, hogy a következő évben még na­gyobb termést takarítsanak be dol­Szüretre készülődnek a Szerte Baranyában szorgosan ké­szülődnek a néhány hét múlva kéz dödő szüretre. Két szőlőtermelő álla­mi gazdaság — Pécs és Villány, — valamint 41 termelőcsoport dolgozói és az együttesen több, mint kétezer holdat kitevő mecsekvidéki szőlőterü­let gazdái várják tisztára meszelt présházakkal, kimosott hordókkal, kádakkal szürelelő eszközökkel az új termést. avult szántási és vetési módszere­ket alkalmazzanak egyes téeszek- ben." A hiba forrása — és ez Mol­nár István elvtárs véleménye is,— hpgy a dolgozók között folyó p o l.i- tikaí munka nagyon gyenge. Előfordul, hogy egyes párttagok. — mint Molnár János és R a f f a i István elvtársak. — nem mutatnak példát, hátul kullognak a munkában, hogy egyes traktorosok nem jelen­nek meg időben a váltáskor (mint Molnár János elvtárs is) és emiatt 3—4 óra kiesik a termelésből. A po­litikai munka gyengeségének oka pe­dig az, hogy az üzemi pártszerve­zetnek egy és fél hónap óta nincs titkára, ami v;szont a siklósi járási pártbizottság felé veti fel sürgetően a kérdést: gyorsan intéz­kedni kell. A gépállomás politi­kai helyettese, Tóth Dezsőné elvtárs­nő, ezen a hiányosságon sokat javít­hatott volna, ha a dolgozókkal va­ló foglalkozás lehetőségét nem kor­látozná a közlekedési eszközök kér­désére, arra, ahogy Molnár elvtárs mondta: „ .. .nem tud kerékpározni, motorozni és ez okozza a dolgozók­kal való kapcsolat hiányát." Var lehetőség a kerékpáron és motoron kívül is a dolgozókkal való foglalko­zásra és az „objektív nehézség" fél- retétele változtat a helyzeten, meg­szűnik a mostani áldatlan állapot, hogy egy hónapja nem járt kint a területen. A politikai munka megja­vítása a dolgozókkal való foko­zott törődés a további, eddigi­nél sokkal szebb eredmények eléré­sének alapja a vajszlói gépállomá­son. Ezért ne késlekedje­nek e hiányosság gyors felszámolá­sával, mert ez az őszi munkák meg­gyorsulását, a termelőszövetkezetek fokozott segítését hozza magával. K. V. baranyai szőlőkben Villányban — a híres villányi vő. tos“ hazájában — szeptember köze­vén kezdődig a szüret, A pécsi k'séi- ieti szölötelep három gazdaságában csak októberben kezdik a nagy mun­kát, a próbaszüretekre azonban már a jövő héten sor kerül. A kísérleti !elep dolgozói különös igyekezettel készidnep erre. Az itt íolyó mintegy negyedszáz nagyjelentőségű kísérlet eredményei ugyanis már nagyrészt ezen a szüreten megmutatkoznak. Ki­jelölték a ,,kísérleti“ szüretelöbrigá- dokat, amelyek egy nap alatt egy egy kísérleti táblát szüretelnek majd, úgy, hogy ugyanazon a napon megtörténik a szedés a mérés a szőlő kipréselése, a laboratóriumi vizsgálat és az ada- toj, feljegyzése is. A kísérletezés alatt nem álló termés leszedéséhez csak ezután lógnak hozzá. A kétszáz éve fennálló szőlőgaz-t daságban 1949 szeptember elseje óta folyik korszerű szőlőművelés. Az 50 holdas területen a múltban Pécs egy­házi vezetői, az egykori székeskáptd. lan urai gazdálkodtak. A hegynek lutó táblákon sokféle szőlőfajtát ve­gyesen ültetlek, ezek közül azonban csak kevés felelt meg a sajátos mc- csekvidéki talaj és éghajlati viszo nyolcnak. A kísérleti telep kutatói az intézmény megalapítása után mindjárt célul tűzték ki, hogy a Mecsek lej­tőin kikísérletezik azokat a borszö’ö fajtákat, amelyek a mecseki tájc^ry ségnek leginkább megfelelnek ki­váló minőségűek és emellett nagy mennyiséget is adnak. A kísérletek során sikerrel alkai mázzák a szovjet agrotechnika tapasz talatait. Különösen nagy jelentőségű n ,.gyorsabb termőre fordulás“ kísérte, te: a szovjet szakirodalom útmutatá­sai alapján úgy irányítják a tőke kialakítását és fejlődését, hogy az a korábbi öt-hat év helyeit már a harmadik év végén jó termést hoz. Az így nevelt cirfandli szőlőfajtánál, kétéves tőkéken 1952 ben már 26 mázsát szüreteltek holdanként. Idén holott a háromszori jégverés miatt hatvan százalékos n jégkár — 25—30 mázsára számítanak. A kísérleti telep továbbfejlődik. — Már az idej szüretre negyven új hordót kap a három és fél ezer hektó befogadóképességű pince, jövőre pc dig a gazdaság máriai üzemegységé ben két helyiségből álló korszerű la­boratórium épül a kísérletek tovább folytatása céljából. \ vajszlói gépállomáson a politikai munka megjavítása az őszi munkák meggyorsításának, a termelőszövetkezetek fokozott segítésének alapja gozó parasztjaink, eltűrik, Vűéy el-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents