Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-12 / 214. szám

NAPLÓ 1953 SZEPTEMBER « A píliu af'özós remijének újbóli szabályozása A pénzügyminiszter a pálinkafő­zés rendjét újból szabályozta. A szabályozás jelen"ős kedvezményeket biztosit a szőlő- és gyümölcstermelő pálinkát főzető parasztságnak. A beadott gyümölcs-, cefre-, törköly-, borseprő-mennyiségből kifőzött pá­linka felét a termelő adómentesen visszakapja szabad fogyasztásra, ille­tőleg szabad értékesítésre. A pálin­ka kifőzéséért csupán a tüzelőanya­got kell természetben biztosítania. vagy ahelyett az élelmiszeripari mi­nisztérium által megállapított térí­tési, valamint főzési díiat fizetnie. Az élelmiszeripari minisztérium és a Szövetkezetek Országos Szövetsé­ge egyidejűleg gondoskodott arról, hogy a pálinkafőző üzemekeit min­denütt haladéktalanul üzembehelyez- zók. Az idei bő gyümölcstermés le­hetővé teszi, hogy parasztságunk ked vező feltételek mellett nagymennyi­ségű pálinkát főzhessen. Összehívták a termelőszöv élenjáró dolgozóinak III A minisztertanács elhatározta, hogy szeptember 19—20-ra összehív­ja a termelőszövetkezetek és gépállo­mások élenjáró dolgozóinak III. or­szágos tanácskozását. Á minisztertanács az országos ta­nácskozás megszervezésével a ter­melőszövetkezetek országos tanácsát etkezefek és gépállomások . országos tanácskozását és a földművelésügyi minisztert bíz­ta meg. A tanácskozáson részt vesznek: élen járó termelőszövetkezeti elnökök és brigádvezetők, termelőszövetkezeti párttitkárok, a növénytermelésben és állattenyésztésben kitűnt termelő­szövetkezeti dolgozók, kiváló trakto­risták és gépállomási igazgatók. Megérkezett a s? a tudományos munkás közgyí Pénteken reggel A. I. Oparin aka­démikus, a tudományos munkások világszövetségének alelnöke vezeté­sével szovjet küldöttség érkezett ha­zánkba a tudományos munkások vi­lágszövetségének III. közgyűlésére. A küldöttség tagjai: V. P. Nyikityin akadémikus, I. N. Lebegyev, a kul­turális dolgozók szakszervezete köz­ponti bizottságának elnöke, Sz. J. Junuszov, az üzbég tudományos aka­démia alelnöke, A. F. Alabisev pro­fesszor, a leningrádi műszaki egye­tem igazgatója, L. I. Kuharenko, a közgazdasági tudományok doktora, a kievi állami egyetem politikai gaz­daságiam tanszékének docense, O. sovjet küldijttséar ok világszövetségének ílésére J. Alexandrov és D. D. Muravjov, a Szovjetunió Szakszervezetei Köz­ponti Tanácsának képviselői. A szovjet küldöttség fogadására megjelent a ferihegyi repülőtéren Rusznyák István Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia el­nöke, Ligeti Lajos Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia ál- elnöke, Valkó Endre, a műszaki é? természettudományi egyesület szőve" ségének főtitkára, Straub F. Brum Kossuth-díjas akadémikus. Páter Károly, az agrártudományi egyetem rektora és a magyar tudományos élet több más képviselője. Újabb amerikai előirányzatok az indokínai háborúra Newyork (TASZSZ) Washingtoni jelentés szerint magasállásu hivata­los képviselők kijelentették: az úgy­nevezett nemzetbiztonsági tanács szeptember 9-i ülésén javasolta, hogy az Egyesült Államok ismét több­százmillió dollárt bocsásson Francia- ország rendelkezésére az indokínai háború céljaira. Előzetes számítások szerint az új Programm majdnem háromszáz-négyszáz millió dollár összegű, nem számítva azt a négy­száz millió dollárt, amelyet a kon­gresszus 1953-ban irányzott elő az j indokínai háborúra. 1 fl Szovielunió albániai nagyköveié álnyuitolta megbízólevelét Tirana (TASZSZ): K. D. Levicskin, a Szovjetunió albániai nagykövete szeptember 10-én átnyújtotta meg­bízólevelét Hadzsi Leshinek, az al­bán nemzetgyűlés elnöki tanácsa el­nökének. A megbízólevél átnyujíá- sakór mind a nagykövet, mind a nemzetgyűlés elnöki tanácsának el­nöke beszédet mondott. K. D. Le­vicskin bemutatta Hadzsi Leshinek a szovjet nagykövetség diplomáciai munkatársait. A megbízólevél átnyujtása után a szovjet nagykövet és az albán nem­zetgyűlés elnöki tanácsának elnö­ke között beszélgetés folyt le. Az indiai s< az Egyesült Allan Delhi (TASZSZ): Az indiai sajtó élesen bírálja az amerikai kormány külpolitikáját, amely megakadályoz­za, hogy megteremtsék a békét Ázsiában és az egész világon és amely az ENSZ-et saját politikájá­nak eszközévé akarja változtatni. — „Dulles — írja a Dzsanasaatta című lap — kijelentette, hogy mivel India nem küldött csapatokat Koreába, nem vehet részt a politikai értekez­leten. Más szavakkal India semleges politikája következtében vesztette el helyét az értekezleten. Ha India nem folytatott volna semleges politikát és Ifjúságát vágóhídra küldte volna, akkor az ENSZ-,.istenség" most ke­gyes lenne megengedni Indiának, hogy résztvegyen a politikai értekez­leten." ajtó bírálja 10k külpolitikáját A „Lók Jug Weekly" című lap ki­jelenti: az Egyesült Államok politi­kája „azt mutatja, hogy jóllehet az amerikai imperialisták kénytelenek voltak aláírni a koreai fegyverszü­netet, ennek ellenére továbbra is olyan terveket szőnek, hogy Koreá: ismét a háború tűzfészkévé változ­tassák.“ Ezek a cselekmények — emeli ki a lap — „meggyőzően bi­zonyítják. hogy ki — a Szovjetunió, vagy az Egyesült Államok — halad valóban a béke és a barátság út­ján." A „People" című lap felháborodás­sal ír Washingtonnak arról a szán­dékáról, hogy meg akarja változtat­ni az ENSZ alapokmányát „a kom­munistaellenes front kibővítése" cél­jából. Befejezd washingtoni konrerenc’áját a csendesóceáni tanács Washington (MTI) A londoni rá­dió jelentése szerint a csendesóceáni tanács, amely Amerika, Ausztrália és Uj-Zéland külügyminisztereiből áll, befejezte washingtoni konferen­ciáját. A tanács elhatározta, hogy nem szólít fel más országokat a csendesóceáni védelmi szövetséghez való csatlakozásra.“ A „DPA“ hírügynökség beszámol arról, hogy Churchill angol miniszter elnök szeptember 10-én egyórás meg­beszélést folytatott Aldrich londoni amerikai nagykövettel. Mint a „DPA“ rámutat, „politikai megfigye­lők véleménye szerint a megbeszé­lésre a csendesóceáni tanács kon­ferenciája adott okot... amelyen lényegében visszautasították Nagy- britannla felvételét a csendesóceáni tanácsba. Az iráni helyseihez Teherán (TASZSZ) Iráni lapjelen­tés szerint „politikai körökben olyan hírek terjedtek el, hogy a Kaskai- testvérek (a Kaskai törzsek vezetői) a következő négy javaslatot tették a kormánynak: helyezzék szabadlábra Moszadikot és a nemzeti mozgalom vezetőit, biztosítsák a pártok szabad tevékenységét, folytassák azt a har­cot, amelyet a nemzeti mozgalom elkezdett, ne állítsák helyre a dip­lomáciai kapcsolatokat Angliával. Ugyancsak hírek terjedtek el ar­ról, hogy a miniszterelnök közölte .1 Kaskai testvérekkel, hogy ha nem engedelmeskednek a kormánynak akkor ő személyesen tesz intézkedé­seket tevékenységük elfojtására." A mingecsauri vizierőmű építkezése. A mingecsauri vizierömű építkezé­sén megkezdődött a turbinák szerelése. A szerelőmunkásokkal együtt a villanyszerelők is mintaszerűen teljesítik vállalásukat. A képen: E. Ma- mulin (baloldalt) és T. Kusztova tra nszformátorszerelők. (Foto F. Sevcov) Maguk a jugoszláv vezetők kénytelenek beismerni Jugoszlávia mind súlyosabb gazdasági helyzetét BSovid külföldi MreL ' RÓMA A7. olasz hadügyminisztérium meg­hívására a jövő hét végén francoista katonai küldöttség érkezik Rómába. A küldöttség tagjai között van Fran­co kémszolgálatának vezetője és a Mussolini-idők római spanyol nagy­követségének volt katonai attaséja. Az olasz kormánynak ezt a lépését római politikai körökben kapcsolat­ba hozzák azzal az amerikai politi­kával, amely a kétoldali kaiionai szer ződések megkötését akarja kierősza­kolni. PÄRIS A francia reakció roszindulatú gáncsoskodása és körmönfont mes­terkedése, legalábbis egyelőre, új­ból megakadályozta a francia nem­zetgyűlés rendkívüli ülésszakának egybehívására irányuló mozgalom si­kerét. Párisból érkezett jelentések szerint most már együtt lett volna kétszázkilenc képviselő írásbeli ké­relme. Ennyit, vagyis a nemzetgyű­lés tagjai egyhannadrészének támo­gatását kívánja meg az alkotmány — azonban az utolsó pillanatban egy „független" képviselő vissza­vonta aláírását és így a nemzet- gyűlés elnöksége még nem ülhetett össze, bogy döntsön ebben a kérdés­ben. STOCKHOLM A „Stockholms Tidningen" c. lap londoni tudósítója közli, hogy Hans Seebohm, bonni közlekedésügyi mi­niszter vezetésével nyugatnémetor­szági küldöttség érkezett Londonba, ahol angol lökhajflásos repülőgépek vásárlásáról folytat tárgyalásokat. PARIS Pandit asszony, Nehnr indiai mi­niszterelnök nővére, útban Newyonk felé, ahol mint India ENSZ-beli kül­döttségének tagja résztvesz a szep­tember 15-én kezdődő évi közgyűlé­sen — római sajtónyilatkozatában kijelentette: „India- nem ismeri el az új marokkói szultánt." NEWYORK A New York Times jelentése sze­rint a guatemalai kormány elren­delte, hogy szeptember 12-től 16-ig öt napon keresztül ünnepeljék meg 132. évfordulóját annak, hogy Gua­temala kinyilvánította Spanyolország tói való függetlenségét. Ezzel kap­csolatban a „Diario de Cenro Ame­rika" című lap hangsúlyozta a füg­getlenségi évforduló megünneplésé­nek jelentőségét a jelenlegi idő­pontban, amikor ismét külföldi in­tervenció fenyegeti Guatemala füg­getlenségét. A „United Press" hír- ügynökség közlése szerint Guate­mala összes kormányt támogató párt jai továbbra is elítélik az amerikai jegyzéket, amely „megfelelő kárta­lanítást" követel a „United Frui Company" társaság számára. Gua­temala közvéleménye „szégyentelen lépésnek" tekinti a jegyzéket, mely „minden szempontból megsérti a nemzeti szuverénitást." A guatemalai miniszterelnök kije­lentette, hogy a kongresszusban meg­vitatják majd a jegyzéket és a kor­mánypártok mint olyant utasítják el. amely sérti Guatemala nemzeti mél­tóságát. Moszkva: A „Za Szocijaliszticsku Jugoszláviju", a Jugoszláv Hazafiak Szövetségének Moszkvában megjele­nő lapja írja: A hivatalos jugoszláv sajtóban az utóbbi időben mind gyakrabban je­lenik meg olyan cikk, amely kény­telen szóvátenni a jugoszláv gazda­sági élet hanyatlását, a falu és a város népének súlyosbodó helyzetét. Mi több, előfordul, hogy egyes veze­tő személyiségek is kénytelenek eh­hez hasonlóan nyilatkozni. Ilyen jel­legű volt Mijalko Todorovicsnak, a jugoszláv szövetségi végrehajtó ta­nács egyik tagjának, a felsőbb jugo­szláv gazdasági vezetők egyikének a „Nasa Sztvarnoszt" című belgrádi folyóirat júliusi számában megjelent cikke. Mijalko Todorovics beismeri, hogy a háború utáni legsikeresebb évnek, az 1948-as esztendőt tekinti, amely után — beismerése szerint — az ipari termelés rohamos hanyat­lásnak indult. A cikk szerint, ha az 1949-es év ipari termelését száznak vesszük, ak­kor az ipari termelés 1950-ben 95­re, 1951-ben 94.1-re, 1952-ben pedig 93.7-re csökkent. Todorovics szerint számos iparág termelési kapacitása kihasználatlan maradt. így például a fémfeldolgozó iparban az üzemek általában nyolcvankilenc százalékos kapacitással, a villamosipari üzemek 87 százalékos kapacitással, a vegy­ipari üzemek 58 százalékos kapaci­tással, a textil ipái-i üzemek 62 száza­lékos kapacitással, az élelmezésipari üzemek 58 százalékos kapacitással, a dohánygyárak 87 százalékos kapa­citással dolgoztak. Kitért cikkében az egy főre eső fogyasztás rohamos csökkenésére is. Említett adatai sze­rint, ha az 1949. évi lakosonikénti fo­gyasztást száznak vesszük, akkor az egy főre eső fogyasztás 1950-ben 90.6-re, 1951-ben 94.5-re, 1952-ben pe­dig 85.3-ra csökkent. Az ipari termelés és a fogyasztás hanyatlása Jugoszláviában lényege­sen nagyobb Todorovics beismeréséi nél. A termelés 1952-ben 1949-hez viszonyítva egész sor iparágban több, mint ötven százalékkal csökkent. Nemcsak egyes üzemek, hanem egész iparágak mennek tönkre. Iiihetefle- nül csökkent a dinár vásárlóereje. A rendkívül nagy államadósságok el­viselhetetlen nyomást gyakorolnak az állam pénzügyi helyzetére és fe­lülmúlják az álamkincstár fizetőké­pességét. Jugoszlávia kereskedelmi es fizetési mérlegének passzívája az elmúlt -három év alatt 119 milliárd dinárra rugóit. Állandóan csökkenj munkások és tisztviselők alap- és reálbére, a munkanélküliek százez­rei pedig az éhhalál szélén tengőd­nek. Ha az élelmiszerek 1949. évi árának mutatószámát vesszük, ak­kor mutatószámúk 1950-ben 260-ra emelkedett. A belgrádi „Finanszi.ie" című folyóirat ez év 5—6. számában megírja, hogy a létfenntartási költ­ségek mutatószáma 1949-ben 556.7 volt, 1952-ben pedig már 296-ra emel kedett. Mijalko Todorovics állítólagos őszinteségével a jugoszláv gazdasági élet katasztrofális hanyatlását akar­ja leplezni. De nem is fontos — ál­lapítja meg a lap, hogy felsorolt ada tai megfelelnek-e a valóságnak. Fontos csupán az, hogy ma már a jugoszláv vezetők is kénytelenek be­ismerni azt a tényt, hogy az ország ipari termelése és a lakosság fogyás2 tása 1948 óta állandóan hanyatlik- Mindez azt bizonyítja, hogy Jugo­szláviának a Szovjetuniótól és a né­pi demokratikus országoktól történt él-szakítása gyökeres fordulatot, ka­tasztrofális visszaesést eredménye­zett minden téren — írja befejezé­sül a ,.Za Szocijaliszticsku Jugoszlá- viju." .......„ MU KDEN A hegesztőpisztoly láng­ja kék fénnyel világítja be az arcokat. A védő­üvegek mögül tucatnyi szempár szegeződik Tuj Szu-i hegesztőmunkásra. Tuj Szu-i régi kipróbált szakmunkás, de ezen a na­pon mégis kövér verejték- cseppek gyöngyöznek hóm lokán az izgatottságtól. — Tuj Szu-i ma egy új szovjet módszert próbál ki *— súgja a fülembe Ven Tun-pan, az üzemi párt­szervezet titkára, arélkül, hogy egy pillanatra is le­venné tekintetét az izzó elektródáról. A hatalmas csarnokban az izgalom a tetőpontjára hág. Mindenki lélegzet­visszafojtva figyel, de most már nem a hegesztő munkásra, hanem a kis­termetű művezetőre aki műszerével a hegesztett munkadarab ellenállását méri. Mindenki a műszer számlapján mozgó muta­tót lesi, aztán a távoli gőzkalapácsok tompa puf­fanását egetverő éljenzés szakítja meg. Tuj Szu-i hegesztőmunikás kísérlete sikerre] járt. Tuj Szui- most már homlokára tolja védőszem üvegét és mosolyogva fo­gadja nézőinek jókívánsá­gait. Szemhéjai vörösek és duzzadtak az álmatlan éjszakáktól, amelyeket a kiváló módszer tanulmá­nyozására fordított, de sze­mében a diadal örömfénye ragyog... Kisétáltunk az üzem ud­varára. A bejáratnál né­hány fényképen romokkal borított térséget látok. — Van Uin-sza kiváló mun­kás kérdésemet meg sem várva, máris készségesen magyaráz. — Ezt hagyták nekünk „ők“ örökségül, — kezdi és az az „ők“ szó csak úgy izzik a gyűlölettől. Aztán beszél a Kuomin- tang-banditák pusztítá­sairól, akik minden elmoz díthatót elraboltak, -amit pedig kénytelenek voltak hátrahagyni, azt a levegő­be repítették. — Városunk 1943-ban szabadult fel, — folytatja. — Napokig szomorúan járkáltunk a romok közt, de a párt vezetésével ha­marosan hozzáláttunk az újjáépítéshez. Éjt nappallá téve dol­goztunk és nemsokára megindulhatott a terme­lés. Kezdetben sok nehéz­ség merült fel, ez is, az is hiányzott. Aztán egy szép nap megérkezett az t ipő gépszállítmány a Szovjet­unióból. Leírhatatlan volt örömünk. Egymás után jöttek a korszerű gépek a baráti Szovjetunióból és később a testvéri népi de­mokráciákból is. Üzemünk rohamosan nőtt, fejlődött és ma már Mukden egyik legjelentősebb üzeme. Beszélgetés közben a készáruraktár mellett ha­ladunk el. Csillogó eszter­ga- és marópadok, hatal­mas fúrógépek és más szerszámgépek sorakaznak egymás mellett, önkén­telenül felötlik előttem az a kép, amely Mukden város határában fogadott, amikor megérkeztem. Va­lóságos gyárkéményerdö- ben zakatolt a vonat. Üzem üzem mellett hir­dette, hogy Északkelet- Kína ipari központjába érkeztem. — Az 1. számú gép­üzem története teljesen azonos Mukden város tör­ténetével, — veszi fel is­mét a beszéd fonalát Van Uin-sza. — A romok he­lyén mindenütt kisarjadt az új élet. És a mai Muk­den ... Feltétlenül meg kell néznie a városban rendezett ipari kiállítást. A mai Mukden üzemei és gyárai nemcsak a korsze­rű szerszámgépeket, gőz- kalapácsokat, turbinákat és öntözőberendezéseket ontják, hanem a közszük­ségleti cikkeket is. öt év alatt hatalmas utat tet­tünk meg,,, Újabb gépterembe lé­pünk be, mielőtt még ki­mondhattam volna s nyelvem hegyén fészkelő- dö kérdést: hogyan volt lehetséges mindez? ... —* Tekintetem végigsiklik a gyorskezű kínai munkáso­kon és a ragyogó gépe­ken. Ki nem mondott kér­désemre máris megkap­tam a választ. A gépek fölött kis piros verseny­zászlók 180, 250. 310 szá­zalékos teljesítményekről beszélnek. Az egyik gépen cirillbetűkkel a moszkvai „Vörös Proletár“ üzem neve, a másikon egy kuj- bisevi gépgyár márkája látható. A harmadik gép­ről a csehszlovák főváros nevét betűzöm le, a ne­gyediken „Drezda“ felirat olvasható. Kíváncsian kö­zeledem az ötödik géphez, egy hatalmas eszterga­padhoz, Cifra kínai írás­jeleket találok rajta és kí­sérőm lelkesen magya­rázza, hogy a korszerű esztergapad itt az üzem­ben készült. Az öt gép zümmögése egyetlen dal­ba olvad össze, amely mindenki számára érthe­tő. A népek barátságá­ról szól ez a dal, arról a boldog, új életről, ame­lyet közel félmilliárd kí­nai épít évezredes rab­ságból felszabadult hazá­jában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents