Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-12 / 214. szám

DUNÁNTÚLI VUAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! { - ——— ■>. A MAI SZÁMBAN: Megérkezett a szovjet küldöttség a tudományos mun­kások világszövetségének közgyűlésére (2. o.) — Ma­guk a jugoszláv vezetők kénytelenek beismerni Jugo­szlávia mind súlyosabb gazdasági helyzetét (2. o.) — Eredmények, feladatok a romonyai Béke tszcs-ben (3. o.) — Xánccsoportjaink, oktatóink gyűjtsék néptánc- hagyományainkat (4. o.) V.______________________________________________________/ AZ M DP BAR ANYAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM ARA 50 PILLÉK SZOMBAT, 1953 SZEPTEMBER 12 Miről tanúskodnak a kapitalista országok állami költségvetései A tőkésvilág országainak elmúlt és folyó évi költségvetései a szál'az számadatok nyelvén ékesszólóan ta­núsítják, hogy az agresszív atlanti lomb országainak gazdasága a mili- tarizálás politikájának következté­ben válságos helyzetbe jutott. A számadatok előre vetik a pénzügyi válság árnyékát, elárulják, hogy a Vezető körök maroknyi monopol tőkés oieggazdagodása érdekében elvisel­hetetlen terheket raktak a dolgozók vállára. A hivatalos költségvetési adatok “lapján nagyjában egészében meg lohet vonni a féktelen fegyverkezé­si hajsza és a „hidegháború" politi­kájának mérlegét. A katonai kiadások összege az Egyesült Államokban, Angliában és Eranciaorszógban jelenleg az 1949— •*0. évinek 2—4-szerese és tíz-, meg tz&zerese a második világháború olőttinek. A főbb tőkés országok költségve­tései lényegében az agresszió és a terjeszkedési tergpk finanszírozására Volgáinak, A „hidegháború“ milita- rizált költségvetései ezek, amelyek aránytalanul felduzzaszták a kato­nai előirányzatokat, s emiatt a bé­keszükségletek kielégítésére jófor­mán semmi sem jut. Az Egyesült Ái lmokban ez a pénzügyi politika ar­t's: vezetett, hogy 1945—1952 között 282 ezerrel, — egyes államokban 20 '"25 százalékkal is —- csökkent a kórházi ágyak száma. Az Egyesült Államok kormánya óvente 4.5 milliárd dollárt költ lak­tanyák, katonai táborok építésére, Sokszorosát az 1953—1954. évi költ­ségvetés közoktatási, egészségvédel­mi és társadalombiztosítási előirány­ztai összegének. Példátlanul súlyosak jelenleg az adóterhek a kapitalista országokban. A roppant katonai kiadások finan­szírozása ugyanis a lakosság foko­zott megadóztatása révén történik. A nagy kapitalista országokban ma az 1944—1945. évinél is maga­sabbak az adók. 1952-ben ^az Egye­sült Államokban az adóbevételek összege elérte a nemzeti jövedelem 30 százalékát, Franciaországban 39 százalékát, Angliában pedig 42 szá­zalékát. Á legtöbb adót a lakosság kiskere­setű rétegéből préselik ki, mind az adókulcs emelése és a jövedelmi adót fizetők körének kiszélesítése, oitnd a közvetett adók aránytalan ^ölelése útján. Az adóbevételeik összegében egy- re nagyobb a közvetett adók aránya T az Egyesült Államokban 40 száza- mk, Angliában 44 százalék, Nyugat- ^érnetországban 60 százalék, Fran- °iaországban 75 százalék, Olaszor­szágban 84 százalék. , Az adókulcs emeléséből kifolyó­lag az amerikai fémfeldolgozó ipar­iján 1953 elején a második világhá­ború előttinél 37-szerte több egye- o^sadó esett egy munkásra. , Az Egyesült Államok és a többi kapitalista ország dolgozói az egye- o&s- és közvetett adók nagyarányú 'Ölelése következtében nominális ,'Munkabérük legalább egy harmadát kénytelenek odaadni az adószervek- áek, Az agresszív atlanti tömb orszá­ginak vezető körei egyszerűen nem 'udják már tovább szorítani az adő- "ó$t. Mégsem képesek fedezni az adóbevételekből az óriási arányú ka- £nai kiadásokat. Ennek következté­re valamennyi országban növekszik ^költségvetési hiány. Érlelődik a áénzügvi válság. . Az Egyesült Államok 1952'1953. .vl költségvetési hiánya 9.4 milliárd dollár volt — az előző évinek 2.3- z®rese. Az amerikai lapok hnngoa- tabák, hogy még a pénzügyi és kor­mányköröket is teljesen váratlanu1 érte ez. Az 1953/1954. évi amerikai költségvetésben szintén több, mint ötmii liárd dollár a fedezetnélküli ki­adási előirányzat. Egyes képviselők nyilatkozataiból azonban kitűnik, hogy valójában kilenc-tízmillárd dol­lár is lesz a deficit. Angliában a fegyverkezési hajsza következtében 521 millió fontsterling volt a folyó évi költségvetési hiány, noha az eredeti terv szerint felesleg­gel kellett volna zárulnia a költség- vetési évnek. A jövő évi költségve­tés máris 580 millió fontsterling de­ficitet irányoz elő. Még rosszabb a helyzet Francia- országban. Az 1952. költségvetési év több, mint nyolcszáz milliárd frank hiánnyal zárult. Az 1953. évi költség­vetés-tervezet pedig arról tanúsko­dik, hogy az előirányzat szerint a kiadások 906 milliárd frankkal halad ják meg a bevételeket, ami az összes kiadások közel egynegyed részét te­szi ki. így tehát, míg a kapitalista orszá­gok kormányai régebben még re­ménykedtek a költségvetés kiegyen­súlyozásában. addig most kénytele­nek sutbadobni ezeket az illúziókat és úgy összeállítani a költségvetése­ket, hogy azok nyíltan tervbeveszik az óriási deficiteket. A költségvetési hiányokat kölcsö­nökkel és bankjegy kibocsátásokkal fedezik, ami azután az államadósság és a pénzforgalom növekedését, a Dénz vásárlóerejének csökkenését, az infláció elmélyülését okozza és így még fokozza a drágaságot. Az Amerikai Egyesült Államokban jelenleg forgalomban lévő pénz mennyisége ötszöröse a háborúelőtti­nek. Angliában háromszorosa, Fran­ciaországban huszonegyszerese. Ez jelentős méretű inflációról ta­núskodik, amihez oly széles körben folyamodnak az uralkodó osztályok abból a célból, hogy a néptömegek életszínvonalának csökkentése révén tovább gazdagodjanak. Az amerikai társaságok profitja 1953 első felében még az amerikai dollár csökkent vósárlóképességének figyelembevételével is hatszorossal haladta meg a háborúelőtti színvo­nalat! Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államokban a reálbér, figyelembe- véve a munka intenzívebbé tételét. 30 százalékkal csökkent, Angliában 33 százalékkal, Franciaországban ép Olaszországban közel 50 százalékkal. Ezek a számok mutatják, a dolgozók abszolút elszegényedését. A viszony­lagos elszegényedésről tanúskodik az, hogy a dolgozók részesedése egy­re kisebb lesz a nemzeti jövedelem­ből; az Amerikai Egyesült Államok­ban a bérből és fizetésből élő la­kosság részesedése a nemzeti jövede­lemből már 1951-ben 41.9 százalékot tett ki az 1948. évi 44.3 százalékkal és az 1940. évi 47.4 százalékkal szem­ben. Nyugat-Németországban 1950— 1952 között 8 százalékkal lett keve­sebb a munkabér a nemzeti jövede­lemben, A hírhedt militarizálási politika és „hidegháború“ következménye, hogy a dolgozó tömegek tovább szegényedtek, vásárlóképességük csökkent és sokkal kevesebb létfenn­tartáshoz szükséges élelmiszert és egyéb cikket vásárolnak. Ezért egyre hangosabbá válik a til takozás az agresszív Északatlanti Sző vétség pusztító hatású politikája el­len, az Amerikai Egyesült Államok agresszív körei által diktált politika ellen. A népi tömegek egyre erőtel­jesebben szállnak szembe az ameri­kai militarizálási tervekkel. Az em- bormi'üók békeakarata hatalmas és hatásos erővé vált. AZ ÜZEMEK DOLGOZÓI NEM MARADNAK ADÓSAK A TETTEKKEL A Béke-aknai Seinti Lajos csapat állja szavát Selmi Lajos csapata Bcke-akna harmadik szint 23-as telepi fejtésé­ben dolgozik. Augusztusban havi ter­vüket csak 84 százalékra teljesítet- ék. A bányásznapra indított verseny­ben, bár nagyobb lendülettel folyt a munka, 95.3 százaléknál többet nem tudtak elérni. Vasárnap, mikor az árleszállítás híre Selmi Lajoshoz is elérkezett, érezte, hogy ez nem mehet így to­vább. Másnap a csapat valamennyi tagja boldogan újságolta, hogy mit jelent neki az árleszállítás. Nincs olyan tag a csapatban, akinek az ár- leszállítás egy hónapban legalább 100 forintos megtakarítást ne jelen­tene. A Selmi-csopat tagjai tudják, hogy életszínvonaluknak ez az újabb emel kedése az ő munkájuknak Is a gyü­mölcse, noha többre is képesek let­tek volna. Elhatározták, hogy a jö­vőben még sokkal jobban dolgoznak, kormányunknak erre az intézkedésé­re havi tervük 101 százalékos telje­sítésével válaszolnak. Azonban, hogy a jó eredményeket el tudják érni, a műszaki segítséget is jobban kell biztosítani a csapat részére. A kisvasút elég rossz álla­potban van. A sín több helyen fel­duzzad, így sok esetben megtörténik, hogy a csille feldől. A visszaállítás jelentős időt vesz igénybe, ami a termelésből már kiesést jelent. A csapat a nehézségek ellenére is állja szavát: szerdán havi tervtelje­sítésükben már 100.2 százaléknál tar tottak. De a Selmi-csapat nemcsak a terv jó teljesítésére törekedik, ha­nem arra is, hogy jó minőségű is legyen a kitermelt szén és az en­gedélyezett 2.5 százaléknál több pala ne legyen benne. Ezt úgy érik el, hogy sokkal gondosabban ügyelnek a csillék tőkésére. Szőke László komlói váj óv terrtel jesítése a családi lenek megvalósulását is jelenti A komlói Kossuth-akna körletei­nek versenyében továbbra is Bán- kuti Antal körletének dolgozói jár­nak az élen. Szeptember eddigi sza­kaszában 142 tonna szenet adtak tervükön felül. A kiváló, komlói fe­kete szénnek ezzel a mennyiségé­vel egy 424-es mozdony gyorsvonati szerelvénnyel harminchatszor teheti meg a Pécs—Budapest közötti út­vonalat, vagy ötven háztartás bizto­síthatja téli tüzelő szükségletét. A terv túlteljesítéséért folyó harc­ból jelentős, részt vállalt Szőke Lász­ló sztahánovista vájár csapata, mely a hónap eddigi szakaszában már több, mint 30 tonna szón kitermelé­sével járult a körlet jó eredményé­hez. Szőke László eddig is érezte, hogy a párt. a dolgozók állama méltányol ia a becsületes dolgozók munkáját. Családjának sohasem vitt haza 2000 forintnál kevesebbet. Ez év márciu­sában pedig új kétszobás fürdőszo­bás Lakásba költözőül. Most a bá­nyásznapon sztahánovista lett, hűség I jutalmat kapott. De legjobban őt is a párt és a minisztertanács ájrleszál- lítási határozata érintette. Erről így beszél: — Tervezgettük feleségemmel, hogy új ruha kellene a gyermekek­nek. Természetesen mind a három­nak egyszerre akartunk venni, mert különben nincs meg a békesség köz­tük. Most az árleszállítás után ter­vünk gyorsabban válhatott valóra. — A számításon felül megmaradt pén­zen feleségem még három vánkos- huzatot és egy dunnahuzatot is vá­sárolt. Még ebben az évben szeret­nénk új bútort és feleségemnek új téükabátot venni. Kiszámítottam, ha tervemet 200 százalékra teljesítem, ez is megvalósul: szeptember 10-én 217 százalékot értem el. Ezzel segí­tem az új kormányprogrammal, csa­ládom jobb megélhetését. De nemcsak családjáról, hanem a hozzá beosztott fiatal gyakorló vá­járról is szeretettel beszél. Azt akar­ja, hogy az alig egy hónapja mellet­te dolgozó Barbalics István gyakorló vájár is megkapja december 21-re a sztahanovista oklevelet. A Bánkút! körletben a Szőke Lászlóékhoz hasonló számos brigád dolgozik. Ezeknek példáját köves­sék a komlói aknák lemaradó kör­leteinek dolgozói, hogy a harmadik negyedévi terv teljesítésével, túl­szárnyalásával ők is sikerrel járul­janak az életszínvonal gyors emelé­se programmjának megvalósításához. Még több újítással válaszolnak az árleszállításra a Borgyár dolgozói A Pécsi Bőrgyárban 1948 óta lóg­lak, óznak újításokkal, azok bevezeté­sével és az adatop szerint az újítások ból többmilKó íorintot takarítottak meg népgazdaságunknak. Az újítási napló szerint csupán a mull évben, tehát 1952-ben 455 javaslat érkezett az újítási bizottsághoz amelyekből 249 et fogadtak el s kezdték meg gya korlati kivitelezésüket. Az 1952-ben elíogadott újításokból és alkalmazá­sukból a Pécsi Bőrgyár havonta 1,163.740 íorintot takarított llieg. Az üzem újítóit, sőt azokat is- akik azelőtt nem újítottak, ösztönöz­ték a céljutalmak és a használható újításokat jutalmazó összegek is. Ez­zel magyarázható az hogy az elmúlt évi 280 újítóval szemben, ma már 360 újítója van a gyárnak. A dol­gozók ez év augusztus végéig 465 javaslatot nyújtottap be. tehát nyolc hónap alatt többet, mint az elmúlt évben. Ezekből az újításokból 278 at tagadtak el, s eddig 166-Of. már be is vezettek. A többi újítás gyakorlati megvalósítása is folyamatban van. Az újítók a kcrrmányprogramm meg jelenése és az árleszállítás óta még nagyobb ösztönzést éreznek újítások észszerüsítések megvalósítására. Tisz­tában vannak azzal, hogy az újítások bevezetéséből származó megtakarítás gyümölcsét ők élvezik, mint ahogyan az eddigi újításokkal szerzett meg­takarítások a több, mint tízezer le­szállított árucikkben öltöttek testet. A Bőrgyárban bár három éve meg. alakult az újítókor, de bizony nem igen működhetett mert nem volt meg letelő helyiségük. Előadásokat Hol az egyik, hol a másik szabad helyiség­ben tarthattak csak. Ez a helyzet most már megváltozik, mert egy ki­használatlan raktárhdyiséget most átalakítottak, a festési munkákkal is hamarosan elkészülnek és a berende­zés is meglesi két héten belül. A szia hánovjsta kör tehát újraéled, bőven lesz alkalom arra hogy „ dolgozók bővítsék ismereteiket. Ezt nemcsak a rendszeres előadások, hanem a jól felszerelt műszaki könyvtár is bizto­síthatja majd. A sztahánovista kör azt jelenti a Bőrgyár számára, hogy a dolgozók még több használható újí­tást, észszerűsítést adnap be, ezekből még nagyobb lesz a megtakarítás, ami a dolgozók életszínvonalának emelkedését, a tervek teljesítését nagy mértékben elősegíti. Sztálinvárosi építők tapasztalatcseréje A Sztálinvárosból tapasz talatcsere céljából Komló­ra érkezett mérnökök, építésvezetők és adminisz­tratív vezetők csütörtökön délelőtt megtekintették a kenderföldi építkezést, az előgyártóüzemet, az anyag szállítás, tárolás menetét. Igen nagy érdeklődéssel nézték meg a sztálinvárosi vendégek a vállalat elő­gyártó Üzemét. Különösen jónak találták az anyag­osztályozást, az elkészített alapanyag szemszerkezeté­nek minőségét. Elhatároz­ták, hazatértükkor a ma­guk területén is nagyobb gondot fordítanak az alap anyagok minőségére. Az osztályozás mennyiségi eredményét azonban még nem találták kielégítőnek. A vibrorosta szerkezete sem megoldott, mivel a betétlemezek, eltömődnek és ez gátolja a termelés növekedését. Sokkal job­ban megoldották viszont a komlóiak az előgyártás ellenőrzését, mint Sztálin- városban. Az iszaptól a kész elem töréséig min­den munkafolyamat bár­mikor felülvizsgálható. Az érgyártásnál felhívták a vendégek a komlóiak fi­gyelmét, hogy az üzemben a betongyár és az elő­gyártó részleg távol van egymástól. így 50—60 mé­ter hosszú úton kisvasúti csillével szállítják a be­tont a feldolgozás helyére. Ugyancsak távol van a i.Szimker“ elemek belső zsaluzásához szükséges „dugó“ is. Sztálinváros- ban ezek az alkatrészek közvetlenül a munkapad mellett vannak, s így meg gyorsítják a munkát. Az előgyártó üzemnél még felhívták a komlói építők figyelmét a kazánház víz­ellátásának egy víztartály beállításával történő biz­tosítására. A fűtőknek az eddiginél nagyobb méretű széntakarékosságot aján­lottak. A sztálinvárosi látoga­tók igen jónak találták az anyagmozgatás megszer­vezését, mely szerint a siklón szállított anyagok egészen az épülő házakig szállíthatók. Felhívták azonban az építők figyel­mét. hogy náluk már na­gyobb gondot fordítanak a munkahelyen a rendre. Nem nézik el az épületek körül az elszórt építő­anyagokat, alkatrészeket, stb. Igen tetszett Sztálínvá- ros építőinek az itt ta­pasztalható nagyfokú gé­pesítés. Véleményük sze­rint azonban nincsenek eléggé kihasználva a gé­pek. így például a sikló, a daruk, stb. Ugyancsak gyorsabban oldják meg ná luk a kisebb gépek — így például a transportőr — javítását is. Megfigyelték, míg náluk egy-másfél óra alatt elkészül egy javítás, itt több. mint három óra telt el, míg javításra ke­rült a gép. Mint Sztáünvárosban, Komlón ugyancsak hiá­nyosnak tartják az anyag mozgatást biztosító vá- gánykarbantartáct. Ez a csillék kiugrását, a szál­lítás akadályozását ered­ményezi. A falazásról beszélve mind a komlói, mind a sztálinvárosi építők elha­tározták. az eddiginél sokkal nagyobb gondot Komlón fordítanak a falazás ml-« Felhívták a kenderföldi építkezés vezetőinek fi­gyelmét a balesetvédelem jelentőségére. Látogatásuk alkalmával tapasztalták, hogy ácsok biztonsági öv nélkül dolgoztak, azonkí­vül a tűzrendészeti szabá­lyokat sem tartják be tel­jes mértékben. Örömmel látták a ven­dégek, hogy a komlói 44/3-as vállalatnál a sztá- linvárosi 206-os trösztnél alkalmazott módszerrel el­lentétben, az operatív ter­vek elkészítése a vállalat­nál történik, s ők terjesz­tik fel a tröszthöz, majd a minisztériumhoz jóváha­gyásra. Ez nagyban elő­segíti a tervek teljesítését. A sztálinvárosiak szinte kivétel nélkül elismerően emlékeitek meg a kender földi építkezés kétezer sze mélyes, korszerű, igazán második otthont nyújtó munkásváros részről, mely nek egy éjjel maguk is vendégei voltak. A megbeszélés végén Sztállnváros építői hason­tó tapasztalatcserére hív­ták meg Komló építőit,

Next

/
Thumbnails
Contents