Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-10 / 212. szám

1953 SZEPTEMBER » NAPLÓ 8 PARI ÉS PÁRTÉPITÉS Taggyűlésre készül az Andrásaknai III. számú alapszervezet vezetősége Szerdán délután vezetőségi ülésre ültek össze András-alkna Hl. számú pártalapszervezetének ve­zetői, hogy saját területükre alkal­mazva megvi-ta ssák a Köziponti Veze­tőség június 27-—-38-d határoz, atát. Ez az ülés az eddigiektől eltérően másként zajlott le. Azelőtt a veze­tőségi ülésen ritkám foglalkoztak elvi kérdések .-megvitatásával, in­kább termelési féladatok megoldá­sáról tárgyaltak. Ilyen alaposan még soha nem beszé’tek a pártszervezet veze­tői a pártélet fogyatékosságai­ról, mint most, i’yen körül­tekintően még egy esetben sem készültek taggyűlésre. _ Ennek több oka volt. A vezetőségi ülésen arról beszéltek, hogy eddig ®z alapszervezeti vezetőségeknek még a taggyűlési beszámolót sem kelllett maguknak csinálni, azt is •nogkanták ..készen1* a pártbizott­ságtól és a párttitkár elvtársak min­den változtatás nélkül egyszerűen beolvasták a taggvűlésen. Ezúttal Molnár T/iios (81 elv társ. az alapszervezet titkára a Központi 'T''7^*őcii'i«1"" 97 _9R.J b'* *] anián iól felkészült az ülésre, a vitavezetésre. Beszámolója első ré­szében foglalkozott n párt és a kor­léíriifAVi’M intézkedésével, az árleszállítás­sal, elmondta, hogy milyen jó haugiitatot vá'tntt ki a dolgo­zókból, amit hűen visszatükröz András-Bkna tül.4 százalékos havi átága is. Az utóbbi napokban azonban az tapasztalható, Iiogv a napi termelés "'"'esett, ami azt mio-Ma, h^vv a oártszeryezet munkájában, n no- -jtikai felvilágosításban nines min­den rendl>en a lll-ns számú n'np- szervezetben sem. Itt tért rá Molnár f> ÍV társ arra a helytelen vezetési gyakorlatra, amelv az ő munkáiá- "J-n is megvolt. Mindent egvediil a'kart elvegezni. Sokszor, ahelyett, hogy feladatokkal megbízta volna a vezetőség többi tagjait is — maga intézkedett, aminek következménye lett, hogy egyes vezetőségi tagok nem éreztek felelősséget a pártszer­vezet munkájáért. E helytelen gya­korlat miatt egyre kevesebben je­lenteik meg a népnevelő értekezle­teken is, lazult a pártszervezet tö- megkapcsoLata. elmaradt a káderek­kel való foglalkozás, a kommunis­ták mozgósítása a terv teljesítésére. A vezetőségi ülés harcos légkörben folyt le, ami jelentős elő­rehaladás a pártszervezet előtt álló feladatok jó elvégzéséhez. A titkár elvtárs vitaindító beszámolóját hoz­zászólások követték. „Először is a magunk portáján kell rendet terem­teni — mondotta a titkár elvtárs a beszámoló során, — mert csak úgy tudunk eredményt elérni a népneve­lőkkel és pártcsop ortbizalmi elvtár­sak mozgósításában.'* A rendterem­tést arra értette, hogy először is a vezetőségi tagoknak kell sokkal job­ban szívügyüknek tekinteniük a hi- -éik kijavítását. Bírálatot kapott Ró­zsavölgyi elvtárs is, aki az alapszer­vezet agitációs és propaganda tit­kára. Annak ellenére, hogy előzőleg tájékoztatták a vezetőségi ülés je­lentőségéről, — mégis elkésett. Nem vett részt a titkár elvtárs beszámo­lóján s így nem tudott olyan segít­séget adni az elvtársaknak, amelyet azok joggal elvártak. Az ülésen minden vezetőségi tag beszámolt észrevételéről, helyes javaslatokkal segítette az ülés színvonalának emelését, a beszá­moló elkészítését. Vidákovics Károly elvtárs a káde­rekkel való bánásmódról, a káderek­kel való foglalkozás hiányáról be­szélt. „Mindig arról panaszkodtunk, hogy sok a munka, nem győzzük. De ugyanakkor nem bíztuk meg pártmunkával még azokat az elvtársakat sem, akik pártiskolát is végeztek. Ott van például Podlócz István elv­társ, aki nemrég került ki az öthó­napos pártiskolából és semmi párt­munkát nem végez csak azért, mert a vezetőség még egyszer sem beszél­getett el vele, nem bízott rá felada­tokat. Pedig nagy szükség lenne a pártiskolát végzett elvtársak munká­jára. Rosszul dolgoznak a fejtések pártcsoportjai azért, mert a pártcso- portbizalmi elvtársakkal is nagyon gyenge a foglalkozás és több olyan is van köztük, mint Fiuk György elvtárs, aki egyáltalán nem törődik a pártcsoport munkájával.'* Vidáko- 'ics elvtárs javasolta, hogy a közel­jövőben a vezetőség mérje fel a ká­derek helyzetét, vizsgálja felül a pártcsoportok és népnevelők munká­ját, a pártcsoportok élére pártisko­lát végzett elvtársakat állítsanak be és gondoskodjon arról, hogy mun­kájukat gyengén végző pártcsoport­vezetők és népnevelők valamennyien kivegyék részüket az idei pártokta­tásból. Mercz Mihály és Rózsavölgyi Ká­roly elvtársak a kormány programú­jának végrehajtásáról, a termelés emelésének jelentőségéről beszéltek a legtöbbet. A kedden visszaesett András-akna termelése a havi átla­gon alul áll. Ebben a kérdésben ter­mészetesen intézkedni kell még a agevűlés előtt. Most, amikor a vezetőség mozgósítja a tagságot a pén­teken megtartandó nagyjelentőségű taggyűlésre, feltétlen foglalkozniok kell a termelés kérdésével is. Akkor készülhetnek igazán jól Andrós-akna III-as számú pártszervezetének kom­munistái a taggyűlésükre, ha a Központi Vezetőség június 27—28-i határozatának szellemé­ben mindenki megvizsgálja saját területén végzett munkáját, ha bátran feltárják a hibákat és he­lyes javaslatokkal segítik a vezető­ség, az egész pártélet megjavítását és nem engedik visszaesni a terme­lést. <HiufLaiék izámaetpip Szeptember 5-én mielőtt ^üspai József Kossuth-aknai sztahá- övista vájár hazatartott — megke­nte Vincze elvtársat, a hármas versenyfelelősét és feltette a {®rdést: No mondd csak, hogy áll a csa- azzal a tervvel? .— Tessék: a napi 150 volt, a ha- *' 112. Ruspai elvtárs ujjával bőrsapkája .üenzőjére bökött és csak annyit fe- elt. Hm ... Rosszul számoltok! .Köszönt, betette maga után az aj- és hazaindult. A délelőtti mu­rákra gondolt. Hogy is dolgoztak? * centi volt előirányzat, de kétszer Jwylt haladtak előre a Kossuth-ak- j? ötödik szintjén a ,,B'* mező — a Evendő komlói bánya szívének — Sldk alapvágatán. Keresetük ezen hiűszakon jóval 100 forint fölé I^Lkedett. Őrültek, mert becsület- 11 teljesítették ezzel a bányásznap- ? tett vállalásukat is. De nem vol- jp elégedettek önmagukkal. S hogy npai elvtárs ezt az elégedetlensé- { } leplezze, odamondta a verseny- Jelősnek: „rosszul számoltok.*' Pe- nem is a számolásnál volt a baj, ^ bem éppen ott, hogy Ruspai elv- ^Ts sok esetben mindent maga akart v.lnálni a munkahelyén és úgyszól- ,,jb nem is engedte „munkához jut- {i a csapatába osztott két fiatalt, jenkor pedLg mindig kisebb volt )f. eredmény, mert egy ember nem tpjbes háromnak az előirányzatát túl Ízesíteni. Egymást kergették agyá- éJ1 a gondolatok, de gyorsan haza­iul' Otthon pedig várták a napi új- (j.fbk, az apai, meg a nagyapai „gon E*-*‘ Gyorsan múlt el a délután, 4 jfpai József pedig megfeledkezett “anyáról. n Szeptember 6-án nagy i8 ®ra virradt Komló dolgozó népe Q ^ kökönyösi kockaházak környé- t^j1 — amelyek egyikében lakik Rus József is, családjával, a szokott­ig korábban indult meg az élet. — i)y?Pai József magára öltötte bá- jpzegyenruháját, mellére tűzte a P°mió építéséért" emlékérmet és l^phánovista jelvényt, azután csa- )jjl Javai megindult az új város felé. k akartak venni a bányásznapi Pségen, és azután megnézni: ho- Ipb változott meg a kirakatok ké- *).’ /hit jelent számukra forintokban leszállít ás. A bányásznapi ün- tS^^gen Ruspai Józsefet újabb érte- Másodszor is megkapta a „jphánovista jelvényt, kitüntették a bányász" éremmel és 1377 hűségjutalmat, meg egy új bányászegyenruhát kapott. Az ünnepség után Ruspai József és családja kiszámították, mire van szükségük ebben az esztendőben. El­határozták, hogy a hűségjutalmat az elmúlt havi 4300 forint fizetéssel együtt az új hálószobabútorra fize­tik, amelyet egy hete szállítottak la­kásukba. Ha csak egy hetét várnak a bútorvásárlással, 6834 forint he­lyett 5492 forintjukba került volna a sötét, politúrozott háló. Számítást akartak készíteni, mit is jelent ne­kik az árleszállítás, de hosszú lett volna mindent felsorolni, mert az egész sok apró mozaikokból tevődik össze. Mindenesetre még egy szoba bútort akarnak vásárolni ezen az őszön kisebbik lányuknak, aki imár eladósorba kerül. De azon már meg­takarítják az 1372 forin'ot és ahhoz már alig fél százast kell csak hozzá­tenni, hogy meglegyen az asszony­nak és az egyik leánynak a télika­bátja. Ruspai elvtárs is télikabátot akar vásárolni — ünneplőre. Az ár­uszállítással annak is 1200-ról 100'* forintra csökkent az ára. A cipője, amit maid megvásárol, nem három­száz forintba kerül, mint tervezte, mert 195 forintra szállították le a préselt marhabőr, duplatalpú férfi­cipő árát, ami most megtetszett neki. Már itt is 105 forintos megtakarítás mutatkozik. A kislány télikabátja 585 forint helyett 410 forintba keiül Ennek a vásárlásán 175 forintot ta­karítanak meg. Ruspaiék jól élnek Ritlka nap az, amikor nem kerül asztaluk­ra hús. Úgy mondják: nem sajnál­ják a gyomruktól a pénzt. Aránylag sok kenyeret, cukrot és lisztet fo­gyasztanak. öt kiló kristálycukor, 60 kiló kenyér, 8 kiló liszt a havi szükségletük. Szappan is sok fogy a Ruspai családban, havonta nyolc darab. Csak ezeken a cikkeken 233.60 forintot takarítanak meg szeptember tői december végéig — egy leszállí­tott áru női szövetruha értékét. így számoltak Ruspaiék szeptember G-án Másnap a szokottnál is korábban indult a bányába Ruspai elvtárs. Az öt órai jelzés már a kökönyösi me­redeken érte. Igyekezett, hogy az elsők közt lehessen. Mire a brigád­tagok megérkeztek, ő már várta őket. Gyorsan elkészültek azok is és megindultak a bányába. Először szűkszavúak voltak, de nyelvüket csakahamar megoldotta a közös öröm. Valamennyiüknek sokat — családonként legalább havi 100—120 forintot jelent az árleszállítás. Úgy érezték, ez jó munkájuk gyümölcse. Elmondták egymásnak terveiket, amelyek — a vásárlások tekinteté­ben különböztek is egymástól — ab­ban megegyeztek, hogy ezután még jobban kell dolgozniok. Meg kell gyorsítaniok az elővájást, mert ezzel nemcsak saját keresetük nő, hanem egyben elősegítik, hogy munkahe­lyük közelében, a hetes telepen mi­előbb megindulhasson a szénfejtés. Ez pedig nemcsak egyszerűen több fizetést, több szenet, hanem jobb életet és további életszínvonal emel­kedést jelent. Elhatározták, hogy szeptemberben elérik a 160 százalé­kos átlagteljesítményt. Ezen a műszakon 150 szá­zalékot teljesítettek. Kedden hasonló volt az eredmény. Szerdán pedig valóságos csodát müveitek. Ruspai elvtárs a 16 éves gyakorlóvájárral és Stefán Ferenccel az előirt 84 centi­méter helyett másfél métert haladtak előre. Hogyan? Úgy, hogy Ruspai elvtárs „teret engedett“ a fiatalok­nak és azok szívüket, lelkűket adták a munkába. Stefán Ferenc egy tel- ies mezőt, azaz másfél métert ré­seit. Ruspai elvtárs ácsolt .utána és a csillézésnél is segített. A műszak után örömtől sugárzó arccal lépett a versenyirodába. Ott is a szokásos zsörtölődéssel kezdte. — Még mindig „csak“ havi 114 százalék? Esküszöm, nem jól szá­moltatok. No add csak hozzá a mait is! Nem adhatod? Akkor majd meg­látjuk holnap. Biztosan meglesz már a havi 118 százalék! És itt a fejem, ha tíz nap múlva nem 160-at írsz a papírjaidra! Megfordult, már in­dult is. Siet haza a családhoz. Mi­közben felfelé baktat az emelke­dőn és vissza-vissza tekint az ezer­nyi szinnel épülő ifjú városra, érzi, hogy a párt és az állam gondol rá és a családjára. Úgy érzi, ő is, csa­ládja is, brigádja is szívesen járul hozzá jobb munkával, hogy tovább járhassuk azt az utat, amelyen el­indultunk. Jó munkájukkal, szívesen adnak biztos alapot annak, hogy több és olcsóbb legyen a ruha, a cipő. az élelem, hogy tovább emelkedjék a dolgozó nép életszínvonala. Érzi, hogy most a ruspai józseféken a sor ás ez új erőt, önbizalmat, lelkese­dést önt belé. Ho'rap új napra virrad és folytatja a harcot a szerdán dél­után abbahagyott munkát a „B“ me­zőben. Nemcsak azért, mert becsü­letszó, a becsületszó, és ígéret a szeptemberi 160 százalék. Azért is, mert most már biztosan tudja; a ruspai józsefek jó munkája a jólét forrása és azt akarja, hogy ez a for­rás minél gazdagabban buzogjon, Az őszi munkák gyors, szakszerű elvégzésivel a kormányprogramul megvalósításáért Az árleszállítás másnapján szerte a megyében meggyorsult a munka. Sűrűbben gördültek a szekerek a határba hogy burgonyával, napraforgó­val. kukoricával megrakodva térjenek haza. Meggyorsult a szántás is a hét elején, de ez még korántsem kielégítő. Dolgozó parasztságunk zöme megértette, hogy nagyszerű vívmányainkat csak úgy fokozhatjuk, csakúgy emelhetjük tovább népünk életszínvonal ál ha időben végezzük el a b*tn. hárítást, ha korán vetjük el a gabonát. Gyors ütemben folynak az őszi munkák a magyarbólyi Tartós Béke tsz-ben A traktor már javában szántja a földet, 55 hold vetőszántás már kész, 68 holdon pedig elvégezték a mély­szántást. Eddig 30 holdat vetettekbe: 10 holdat repcével, hatot szöszösbük- könykeverékkel, elvetettek két hold rozsot és hét hold bíborherét. Felkészültek az ősziárpa és a búza vetéséi'e is. A csoporttagok egy ré­sze most tisztítja a vetőmagot. Jö­vőre is ugyanolyan jó termést, sőt még jobbat akarnak elérni, mint az idén, ezért elhatározták, hogy 113 hold ősziárpát, 250 hold búzát ke- resztsorosan vetnek. Az őszi munkák gyors elvégzését, a vetés mielőbbi befejezését veszé­lyezteti, hogy viszonylag lassan ha­lad a burgonya és kukorica betaka­rítása. 598 hold kukoricájuk és bur­gonyájuk még kinn van a határ­ban. Ennek betakarítását kell meg- gyorsítaniok, nehogy a vetésnek né­hány napig le kelljen állnia. Lassan halad a vetőszántás Mecsek alján A mecsekaljai dolgozó parasztok évről-évre az elsők között végeztek a burgonya, kukorica betakarításá­val, a vetéssel. Az idén azonban na­gyon lassan indult meg az őszimun­ka, eddig mindössze két hold kuko­ricát, egy hold burgonyát és 9 hold napraforgót takarítottak be. Lassan halad a vetőszántás is. Tervüknek csupán egy-két százalékát teljesítet­ték eddig. Nem megy a trágyahor­dás sem. A községi tanács adatai sze­rint egyetlen holdat sem trágyáztak még szeptemberben. A hiba forrása, hogy a tanács nem mozgósítja kellően aktíváit és nem kéri a pártszervezet segítségét sem. A népnevelők megbízatás híjján egy általán nem dolgoznak. Nem mozgó­sítják a dolgozókat a tanácstagok sem és maga a tanács elnöke, Kiss Károly elvtárs is, a tanácsirodából akarja irányítani az őszi munkákat, ahelyett, hogy kinn a határban meg győződne a nehézségekről, a mimi­kák tényleges állásáról. Kiss elvtárs szakítson eddigi mun­kamódszerével, ne helyezzen másod­rangú feladatokat a legfontosabb te­endő , az őszi munkák jó megszer­vezése elé. A mezőgazdasági állan­dóbizottság a pártszervezet se­gítségével indítson harcot a lemara­dás pótlásáért, az őszi munkák gyors elvégzéséért. Megyeszerte meg kelt gyorsítani a szántást, vetést A betakarítási munkákban, mint annak idején az aratásban és csáp­lésben példát mutatnak a villányi járás dolgozó parasztjai 15 százalé­kos tervteljesítéssel. Mögöttük halad a szigetvári járás 10 százalékkal, har madik a pécsváradi 9.4, negyedik a mohácsi 8.7, ötödik a sellyei 7.1, ha­todik a pécsi 4.6, hetedik a sásdi 3.9, utolsó a siklósi járás 3.4 százalék­kal. A szántás-vetési munkákban már változik a sorrend. Az árpa, lucerna és takarmánykeverékvetésben elsők a pécsváradi járás dolgozó parasztjai öt százalékkal, második a pécsi 4, harmadik a szigetvári 3, negyedik a siklósi 3, ötödik a mohácsi 1.2, hato­dik a sásdi 1.2, hetedik a sellyei 0.6, nyolcadik a villányi 0.3 százalékkal. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felszántott földeket száradni hagy­ják, ahelyett, hogy gyorsan bevet­nék. A mohácsi járás csak 1.2 száza­lékot vetett, holott a szántási mun­kák 25.2 százalékát már elvégezték. Hasonló a helyzet a többi járásban Abban, hogy a szántás-vetési műn» kákban lemaradtunk, nagy része van egyes gépállomások nem kielégítő munkájának. Különösen a villányi já rásban mutatkozik ez meg. A villá­nyi járás dolgozó parasztjainak több­sége termelőszövetkezetekbe tömö­rült, a szántás zömét tehát a gépál­lomások végzik. A villányi gépállo­más egyes traktorosai nem jól dol­goznak. A pócsai Uj Alkotmány ter­melőszövetkezet például azért ma­radt le, mert a gépállomás két kint­iévé traktora álalndóan rossz. Sok a hiba még a nemesített ve­tőmag elosztásnál is. Siklóson a 725 mázsa nemesített vetőmagból még alig osztottak ki valamit. A tanács- elnökhelyettes a legutóbbi időkig még csak nem is tudott arról, hogy nemesített vetőmagot oszt államunk. Siklóshoz hasonlóan rossz a vető­magelosztás Nagyharsányban, Bir- jánban, Nagyárpádon, Kásádon és Királyegyházán. Sürgősen szét kell osztani a nemesített vetőmagot, mert azért adta államunk, hogy elvessék minél gyorsabban. Harmincegy magánkisipari engedélyt adtak ki eddig Baranyában Az országgyűlés jú­lius 4-i ülésén, amikor Nagy Imre elvtárs is­mertette az új kor- mányprogrammot, rá­mutatott arra, hogy a kisipari szövetkezetek komoly fejlődése mel­lett, főleg vidéken, fa­lun, de a városok pe­remén is, még hiá­nyosságok mutatkoz­nak a kisipari terme­lés területén. Ezért a kormány a lakosság szükségleteinek foko­zottabb kielégítése cél­jából elhatározta, hogy lehetővé teszi a ma­gánvállalkozást és az arra jogosultaknak a törvényes előírások alapján biztosítja ipar- engedélyek kiadását, valamint az iparűzés­hez szükséges feltétele­set, hitelt stb-t. Az új kormányprog- ramm alapján a me­gyei tanács iparügyi osztálya a KIOSZ me­gyei titkárságával kar­öltve az elmúlt hetek­ben feltérképezte a megye magánkisipari szükségletét és megál­lapította, hogy a lakos­ság igényeinek kielégí­tése céljából elsősor­ban hol van szükség és lehetőség magánkis­ipar létesítésére. A szükséglet megálla pítása alapján Baranya megyében máris 31 magánkisipari enge­délyt adtak ki férfi és női szabó, cipész, bor­bély- és fodrász, asz­talos, kőműves, bognár, kovács, gumi javító, Kályha- és redőnyjaví- tő szakmákra. A kiadott magánkis­ipari enffed«lyek szak­mánkénti és számsze­rinti megoszlása a kö­vetkező: cipésziparra 8, -női szabóságra 5, asztalos iparra 5, férfi szabóságra 4, borbély- és fodrász ipar üzésére 3, kőműves, bognár, kovács, gumijavító, kályhajavító és redőny javító iparra pedig 1-1 magánkisiparos kapott engedélyt. Férfi szabó magán­kisiparos működését engedélyezték: Szalán- tán, Harkányban, Be- zedeken és Kozármis- lenyben. Női szabóipari engedélyt kapott: Er- dősmecske, Nagy tótfa­lu, Németi, Szabad- szentkirály és Mecsek- alja. Cipészipari enge­délyt Szellő, Gilvánfa, Lapáncsa, Diósviszló, Kiskassa, Birján, Eger­ág, valamint Somogy- halvan község kapott. Villánykövesd, Kémes és Kásád borbély- és fodrásziparra; Szalán- ta. Mecsekalja. Har­kány, Kóros és Ara- nyosgadány község pe­dig asztaloskisipari en­gedélyt kapott. Egerág kőművesiparra. Kásád bognáriparra, Villány- kövesd kovácsiparra, Hosszúhetény gumija­vítóiparra, Pécs pedig kályhajavitó és redőny javító 'iparra kapott magánkisipari enge­délyt. Az új kormányprog­ramon alapján az ipar- engedélyek kiadásánál a lakosság szükségleté­nek kielégítése mellett figyelembevették a szakképzettséget is. A jövő hét elején a megyei tanács iparügyi osztálya újabb 10 ma­gánkisipari engedélyt ad ki. Villány, Nagy- budmér, és Gordisa fodrásziparra; Villány, Márok, Palotabozsok és Magyarhertelend női szabóiparra; Majs kő­művesiparra, Dunaszek cső kádáriparra; Old község pedig kovács­iparra kap majd ma­gánkisipari engedélyt. A magánkisipari en­gedélyek kiadása követ keztében könnyebb lesz dolgozó parasztságunk helyzete, mert a kisebb javítómunkák elvégez­tetéséért nem kell a legközelebbi városba menni, hanem a köz­ségben is lehetőség nyílik a ruha, cipő. ko­csijavításra, az apróbb asztalos és kőműves­munkák megcsinál tatá­sára.

Next

/
Thumbnails
Contents