Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1953-09-30 / 229. szám
1953 SZEPTEMBER 30 NAPLÓ Jt Bács megye termelőszövetkezeti és gépállomást dolgozóinak értekezlete TERMELŐSZÖVETKEZET — A- VIRÁGZÓ JÓLÉT ÜTJA Kedden reggel Kecskeméten értekezletre gyűltek össze a Bács-Kiskun megyei termelőszövetkezetek és gépállomások legjobb dolgozói, tsz elnökök és párttitkárok, gépállomást igazgatók és agronómusok, élenjáró növénytermelők és állattenyésztők, hogy az országos tanácskozás határozata alapján megvitassák a termelő szövetkezetek megszilárdításána k, a jövőévi bő termés biztosításának, s ezzel a termelőszövetkezeti dolgozók életszínvonala emelésének kérdéseit. Az értekezleten megjelent és beszédet mondott Hagy Imre, a miniszter, tanács elnöke is. Nagy Imre elvtárs a minisztertanács elnökének beszéde Tisztelt' értekezlet! Engedjék meg, hogv a tanácskozás idejéből néhány percet én is igénybe vegyek A beszámolóban és az elhangzott felszólalásokban felvetett egynéhány kérdéshez szeretnék hozzá szólni. Elvtársak! Gazdaságpolitikánk irányelveit népköztársaságunk kor Hiányának programmja foglalja ma gában, amelyet az országgyűlés július 4-i ülésén ismertettem, és amely a Magyar Dolgozók Pártjának határozatain nyugszik. A Programm alapvető célkitűzése amint az elvtársak jól tudják — a lakosság életszínvonalának ál landó emelése. Minden gazdasági intézkedésünk ennek érdekében történik. Három hónappal ezelőtt a kor- mánv programmja ígéret volt csupán Ma már azonban a ténvek hosszú sora bizonyítja, hogy a kor many a Programm minden pontját és célkitűzését ingadozás nélLkiil szívósan és következetesen megvalósít ia. A tények bizonyítják ezt, — elvtársaik — már pedig a tények ‘nagyon makacs dolgok, amelyekkel nemigen lehet vitába szállni. Ennek a rövid három hónannek a ténvei azt is bizonyítják, hogy a kormány és a párt céltudatos politikával minden szükséges feltételét megteremti a kormánvpro- gramm és párthatározat megvalósít ásána/k. A lakosság életszínvonala emelésének döntő tényezőié a mezőgazdasági termelés. Elengedhetetlen feltétele ez a kormányprogramm megvalósításának is, ezen énül fel az egész Programm, ez a talpköve. ez további előrehaladásunk kulc*- Rérdése.'Tgy és ezért kerül a mező- gazdasági termelés gazdaságpolitikánk és egész népgazdaságunk fejlesztésének homlokterébe. • Egy nagy országépítő Programm sikeres megvalósítása, dolgozó népünknek tett ígéretünk beváltása teszi kötelességünkké a mezőgazda- sági termelés, mind a földművelés, mind az állattenyésztés —nagyarányú és sokoldalú fejlesztését Me zőgazdasági termelésünk felvirágoztatása tehát egész népünk nagy ügyévé lett. Szánalmas és ostoba az olyan fajta ellenséges hírverés — amelyről az elvtársak is hallottak — amelv azt igyekszik elhitetni. hiszékenyebb termelőszövetkezeti' tagokkal, hogy a kormánv által nvuitoft támogatás csak átmeneti segítség, amelyet azután maid vissza is vonnak, amelvp sokáig számítani nem lehet. Elvtársak! Szánalmas és átlátszó hazugság ez. a mezőgazdaság fejlesztése, a ter- m el ős zö ve tk ez e fék messzemenő megsegítése igen nagv feladat, amelv esztendők munkáiét követeli. amikor is erőfeszítéseinket és erőforrásamkat erre kell összpontosítani. de úgy. hogv fl termelés gvors és nagyarányú fellendülését érjük é! Az intézkedések tehát, amelvek a mezőgazdaság terén történnek nem átmeneti icIllegnek, hanem több évre hosszabb időre szólnak és méretükben mind nagyobbak ki eredményeikben pedig mind hatékonyabbakká lesznek. Bőséget kel! és bőséget fogunk teremte,,, az országban jómód,í. vidám eletet, nem valamikor hanem hamarosan, két év leforgás nkatt. a mezőgazdasági termeié« feite"-/ e-., nr eh el őségén belül Az o«/ivefes pl. a jövő nváron adhat esak hősege, W most. — ezt na2VOT\ 1(>,, , T, . állattenyésztés vannak bizonvo* "»ohoz koto-* ha tárai. E/zel te,-mentesen nekünk i§ számolnunk kell. Elvtárs«,k’ A lakosság életszínvonalának emelése 8*. ««*7 dnság feilesztését követeli, 0*~ , rideg dolgozó parasztok ' n sát is beleértve Megtett ™tezkedé- seink bizonvítiák. hogv ^zavunkal áilíliiik és v. célkitűzését is vi-déra va' Felhívom a/onbBTi ■ iplf.nti Syho^y^Ä-ve^eteiek.;t elhanyagoljuk. *r£,,a egy pilla- many, sem a part - Y][e„ke./6\e„. natra som ffonow _A , í^a: sokka l fokozottabb tunk rájuk, ex a célunk es ezt el is fogjuk érni, hogy a termelőszövetkezetek bőtermő, jól jövedelmező gazdaságok, a jólét forrásai legyenek. amelyek boldog és gondtalan életet teremtenek tagjaiknak. Az állam minden eszközét előteremti annak, hogy ezt biztosítsa. Ezt annál inkább _ megteszi, mert a kormány is, a párt is változatlanul azon a nézeten van, hogv a mezőgazdasági termelés fellendítésének és a parasztság fel- ememdésének a szövetkezeti gazdálkodás .az egyetlen járható és eredményes útra. (Nagy taps.) Parasztságunk sokszáz éven át a másik utat járta És hová jutott? Nem tudott kiver,gődini a nyomorúság hí náriából és mezőgazda,súgunk az utolsó helyek egyikén kullogott Európában. Felszabadulásunk első tavaszán nekünk, kommunistáknak kellett felszabadítani a parasztságot a földesurak igája alól, felosztottuk a nagybirtokokat, hogy segítsük parasztságunk boldogulását, A kis- parcella-gaadálkodás azonban nem teszi tehetővé sem a termelés nagy arányú fejlesztését, sem a parasztság jómódú életét, még kevésbbé teszi tehetővé az egész dolgozó nép életszínvonalának emelését Ehhez szövetkezeti nagyüzemi termelés kell, amely sok kisparaszti gazdaság önkéntes társulásával biztosítja tagjai számára a nagyüzemi termelés lehetőségét és minden előnyét. Szövetkezéssel meg lehet szaporítani a földet. Aki párholdas parcellán, mint egyéni termelő nem boldogult, mint szövetkezeti tag, szinte korlátlan lehetőséget kap: egy nagy mezőgazda- sági üzem társtulajdonosává lesz. A1 párholdas parcellán a parasztnak a nehéz munkával is, az időjárás viszontagságaival is, elemi csapásokkal is minden gazdának egymagában kell küzdenie. A szövetkezetben a sok család és a nagy gazdaság erejével meg tudnak küzdeni minden nehézséggel. Egyéni gazdálkodó maga veszi magára a termelés minden gondját, baját. Megdöglik egy tehene, hosszú ideig megérzi. Egy rossz termés úgy tönkre teszi, hogy csak nehezen tud talpra állni. Lényegében ez az oka annak, hogy a kormány messzemenő segítsége, támogatása, nagyarányú kedvezményei ellenére az egyéni kisparaszt- gazdaságok a termelésben is, a jövedelmezőségben is elkerülhetetlenül elmaradnak a szövetkezeti termelés mögött, ha most a hibák kijavításával/ megkezdjük erőteljes gazdasági fejlesztésüket. A kisparaszti birtokokon szűk korlátái vannak a termelés fejlesztésének. A szövetkezet az a termelési forma, amelyben a gazdálkodás fej- 'esztésének viszont korlátlan lehetőségei vannak. Egész népgazdaságunk, dolgozó népünk életszínvonalának emelése és a parasztság társadalmi, gazdasági és kulturális felemelkedése egyaránt a szövetkezeti termelés minden irányú és legmesszebbmenő támogatását követeli. öt éve annak, amikor 1948 augusz tusában — az elvtársak közül bizonyára sokan emlékeznek rá innen Kecskemétről Rákosi elvtárs beszéde útjára indította a termelőszövetkezeti mozgalmat. Az elmúlt évek rend kívül értékes tapasztalatokkal és tanulságokkal szolgáltak, amelyek kétségtelenül kimagasló eredmények és nagy sikerek mellett feltárták a termelőszövetkezeti mozgalom hibáit és bajait és azokat a mulasztásokat, amelyek az államvezetést terhelik. A kezdet nehézségeit leküzdeni nagy erőfeszítés, szilárd helytállás, kitartás kellett. Szövetkezeteink többszázezres tagsága e "téren úttörő munkát végzett. Márpedig, elvtársak, az úttörők sorsa nem könnyű. Ezért népünk, kormányunk és pártunk nagyra becsülését érdemelték ki azok — önök elvtársak, — akik vállalták az úttörő munka szerepét. — Példájukon nőtt naggyá a termelőszövetkezeti tagok tábora: önfeláldozó munkájuk nyomán jöttek létre a jól működő termelőszövetkezetek százai és ezrei, amelyekben a tagság megtalálta számítását. Ezek a termelőszövetkezetek szilárdan állnak és megingathatatlan támaszai ;ermelőszövetkezeti mozgalmunknak. Vannak azonban termelőszövetkezeti tagok, akik úgy érzik, hogy csalatkoztak, gyakran nem ok nélkül. Egyes termelőszövetkezetekben elkövetett hibák megbosszulják magukat. Számos termelőszövetkezetben semmibe veszik a tagok jogait, az elnökök önkényeskednek, a tagságot fontos döntéseknél meg sem kérdezik, rosszul gazdálkodnak, elherdálják a közös vagyont, kevés az osztás, nincs miből pénzelni a tagoknak — egyszóval olyan szövetkezet, ahol a tagok nem találták meg a számításukat. Egyesek ilyen helyen meginogtak, nem tudják, bent maradja- nak-e, vagy pedig a rendeletben biztosított jogukkal élve, kilépjenek-e a termelőszövetkezetből. Igazat adok azoknak, akik a termelőszövetkezetekben lévő hibák és bajok ellen élesen fellépnek és elégedetlenek az ilyen állapotokkal. De nincs igazuk abban, hogy emiatt ki akarnak lépni a szövetkezetből. Meg kell mondanom, hogy az ilyen szövetkezetekkel, és az ott uralkodó tűrhetetlen állapotokkal, a rossz gaz dálkodással, a kiskirályoskodó vezetéssel, az alacsony osztalékkal és termésátlagokkal a kormány is elégedetlen. De ismerve a bajokat, eré- 'yes és sürgős intézkedésekkel, további messzemenő segítséggel gyökeresen orvosolni fogja azokat. Ebben, elvtársak, aligha kételkedett valaki, hisz a tények egész sora bizonyítja a kormány eltökélt szándékát kitűzött céljai megvalósítására. Azt sem vonhatja kétségbe egyetlen jóhiszemű ember sem, hogy a kormány is, a párt is, jómagámmá' együtt, földművelő népünk javát akarja. Éppen ezért az ingadozók hallgassanak jótanácsunkra: minden hiba, baj és nehézség ellenére tartsanak ki a szövetkezet mellett. Átmeneti nehézségektől és bajoktól ne hagyják magukat eltéríteni a helyes útról. Hallgassanak a kormány és a párt szavára. Meggyőződnek majd róla, hogy érdemes volt vállalni a kezdeti nehézségeket. (Taps.) Akkor lenne igazuk az ingadozóknak, a kilépni szándékozóknak, ha minden maradna a régiben, ha a kormány és a párt nem vette volna észre a súlyos hibákat, ha magukra hagyta volna a termelőszövetkezeteket, ha elnézné, hogy tovább küzd- ienek a bajokkal, nehézségekkel. De nem így van. elvtársak. A kormány a magyar mezőgazdaság történetében példátlanul álló segítséggel siet a termelés fellendítésére, amit a kormányprogramul óta, de különösen az utóbbi egy-két héten kiadott ismeretes intézkedések tanúsítanak. Joggal vetődik fel a kérdés, vajion észszerű-e akkor otthagyni a szövetkezetei, amikor a hibákat és bajokat, amelyek az elégedetlenség okai voltak, a kormány gyökeresen orvosolja? Akkor gondolnak kilépés re, amikor sok küszködésük után végre túljutottunk a bajokon. Józan ésszel oktalanság ilyesmire gondolni. Újra kezdeni, amit már egyszer otthagytak, mert nehéz volt. mert semmi jót nem ígért! Nekimenni az újrakezdés nehézségeinek — nem okos és nem is hasznos, slvtársak! Végső elhatározás előtt érdemes alaposan újra meggondolni és elállni tőle. Nincs igazuk elvtársak, az ingadozóknak és kilépni szándékozóknak akkor sem, amikor a hibákért és bajokért az alacsony osztásért, a kevés jövedelemért — a szövetkezeti termelést okolják. A hiba nem ebben van, hanem a rossz gazdálkodásban. Ez kétségtelenül tönkre teszi a szövetkezetét. A rossz gaz(Folytatás a 4. oldalon,) Soha nem látott jólét áll a nagyüzemi gazdálkodást folytatók előtt Benkő Boldizsár a véméndi Új Alkotmány elnöke írja: A begyűjtésről szóló irányelvek, amelyeket a Központi Vezetőség határozata jelölt meg, nagy se gibs éget jelentenek a termelőszövet kezetek tagjainak, jelentős mértékben emelik a tagság életszínvonalát. Jól mutatják ezt a számok. A giabonanemúak beadásának 25 százalékos, csökkentése az alábbi többletjövedelmet biztosítja a tagságinak. Búzából 187.38, árpából 44,60, zabbóll 11.28, kukoricába! 70.22, napraforgóból 29,45, Iburgo- nyából 76.61, babból 220. lucernaszénából 18, rétiszénából 36 mázsa. Ennek értéke szabadpiaci áron számítva 107 ezer 879 forintot tesz ki. Az élőílüat és állati termékek beadásának 30 százalékos csökkentése az alábbi többletjövedelmet biztosítja a tagoknak. Sertésből 12.88, marba 6 75 sovány baromfi 2, hízott baromfi 1 mázsa, tej 6.7% liter, tojás 4.880 darab. Ennek értéke, ha szabadpiaci áron számítjuk. 56 600 forint. Ezekhez a kedvezményekhez hoz zájön még borbeadás csökkentése, amelynek értéke 25 ezer forintot tesz ki. összesen tehát 187 ezer 479 forint értékű termény, állat és állati termék marad meg a termelő- szövetkezet tagjainak, ami még mindig csak része a párt és kormány által nyújtott segítségnek. Ehhez hozzá kell még Számítani azt, hogy a háztáji gazdaság területét 1200 négyszögölről 1600-ra emelték, jelentős segítséget kap minden tag, hogv beszerezhesse háztáji gazdaságába a tehenet es az anyakocát, akinek pedig i"»- van tehene, annak aktober 1 -tol nem kell tejbeadást tcfliesítem. Ezek a kedvezmények nagv látással vannak a termelőszövetkezetben dolgozók életszínvonalának emelésére. Ezek a kedvezmények azt mutatják, ha eddig érdemes volt — mert érdemes volt — a tér melőszövetkezetben doltrozni. akkor ezután még érdemesebb mert eddig soha nem látott jeliét ál! a n» "rvüzemi gazdálkodást folytatók előtt. Benkő Boldizsár a Véméndi Uj Alkotmány tsz elnöke Hegedűs László szövetkezeti tag marad Landek Péterné levelező írja a lippói tsz-ből: A mi szövetkezetünk tagjaj az aratásban kemény munkát végeztek a jég verte búza ka- szálásával, Kétszeres erőkifejtés kellett a dőlt búza levágásához, de az arajóbrigád tag jai hősies munkát vé geztek. A jégkár efl'- nére 4 kiló búzát 1 \ tak munkaegységeik után előlegként. Azután, hogy Naay -Imre elvtár <■ beszélt, több tag azt hangoztat ta, szövetkezetünkben, hogy kilép. Erről be- szélt iíj. Hegedűs László is, aki nagv cm jó munkás. Hegedűs László egyedül dolgozik és csak ‘ búzából előlegként 12 mázsát kapott. Később kisgyülést tar tottunk lakásomban és ott kiszámítottam neki, hogy mennyi jövedelmet jelentene nfki pénzben az „ termény amit eddig kapott, ha eladná szabadpiacon. A számok hallatára 6 >s elcsodálkozott, Msz még csak ezután kap- j„ meq a burgonyát> a cukrot, a pénzt. Én már tudom hogy Uj. Hegedűs László tsz tag marad. Gondoskodás a termelőszövetkezelek tagjairól A betegség mindenkit elérhet. Ha a múltban beteg lett a dolgozó paraszt, anyagi ereje nagyon megsínylette. Orvosság, kórházi költség, műn kából való kiesés, mind-mind olyan' gond volt a falu dolgozói számára, amelyek érzékenyen érintették, nem egyszer a tönkremenésig szegényítet- ték. Kormányunk ezen a területen is segítségére sietett a termelőszövetkezetek tagjainak, amikor ingyenessé tette számukra az orvosi és kórházi kezelést. A múltban Szauer Jánosnak, a drávaszabolcsi Győzelem tsz tagjának nagy gond lett volna József nevű gyermekének meggyógyítása. Fia ezév február 15-től március 25-ig összesen 33 napot volt kénvtelen a oécsi gyermekklinikán eltölteni. A kórházi kezelés 1750 forintot tett ki. Ezt az összeget Szauer Jánosnak nem kellett kifizetnie. Póré F. Gyula a gyöngyösmelléki Szabadság tsz tagja 1953 június 15-tő’ iúlius 14-ig a szigetvári, július 14-től szeptember 21-ig pedig a pécsi idegklinikán feküdt. 100 napig volt kórházi kezelés alatt, amelynek költségei 4790 forintot tettek ki. Póré F Gyulának sem kellett ezt a jelentős öszeget megfizetnie. Hasonló nagv segítséget jetent az insrvenes orvosi kezelés Gvurkóczi Gvu’ának is. akinek felesége 1953 február 25-től április 12-ig, 47 napié volt áoolá' alatt a belklinikán. 2400 forintba került volna Gvurkócziné ápolás' költsége a családnak. A berkesé5 Alkotmány tsz tagjának. Pápa Vendelnek felesége ez év március 17-tő1 április 18-ig feküdt a bőrklinikán ápolási költsége 1RO0 forint volt. Az alsószentmártoni Ui Alkotmány tsz -agiának, Tonis István gvermekének kezelése a siklósi kórházban 5040 fo rint.ba került az államnak. Ilyen nagy segítséget ad államunk ezen a területen is a termelőszövetkezetek tagjainak, gondoskodik arró’ hogy szakszerű és ingveoes kezelés" kapjanak betegségük ideje alatt. A családi pótlék kiterjesztése a termelőszövotk-pzptek dolgozóira államunk másik jelentős segítsége, amelyet már több hónapja élveznek a közös gazdálkodást folytató több- gyermekes családok. Csendőr Lász.1 ó a tótszentgyörgyi Aranykalász tsz tagja, Bancsó Imre, a magyarbó'yi Tartós Béke tsz tagja, Gosztola János, a gerdei Dózsa tsz tagja, Mojzes József, a szárászi Béke tsz tagi a, Paizs József, a somogvhárságvi Vörös Sugár tsz tagja. Polgár Károly, az egvházaskozári Uj Elet tsz tagia, Tóth Szabolcs, a bezedeki Szabadság tsz tagja öt gyermek után 280—280 forint családi pótlékban részesül minden hónapban. Kovács András, akinek hat gyermeke van és az ivén ^attyáni Ságvári tsz-ben dolgozik, ■ifin for-ntot kan gyermekei után. A négv gyermekes csa-ádok. mint Kovács Laiosék. .a bólyi Kossuth tsz- ben. Bakó Jónosék. az egyházaskozá- •d Ui Étet t"=z-ben. Laurinvec Jánosok a bari Szabadság tsz-ben 208—208 forint havi családi pótlékban részednek. A háromgyermekes családok, Mvi'crtnr Ferencék. az egvházaskozári Uj Életben. Szalai Józsefek a boldog asszonvfai Vörös Októberben. Pukás Ovörgvék ugyancsak az egvházasko- zári tsz-ben 144-—144 forintot kannak három gyermekük után. Csak az eevházaskozári Ui Etet t«z- hen 27 igénviogosult részesül csa'édi oótlékban. am°'y egy hónapban 3888 ■cv'ntot tesz ki. Nagy kedvezmény, segítség ez min den termelőszövetkezetben dolgozó -"saladnak. Amikor termelőszövetkezeteink tagiai számot vetnek az ez- évi jövedelemmel, az állam által ovuitott kedvezményekkel, a 10 százalékos beadási kedvezménnyel, a hátralékok eltörlésével, az elemi ká- ”ok fokozottabb megtérítésével, az ngvenes áüatorvosi kezeléssel, a kapásoknál adott beadási kedvezményivel, az új begyűjtési irányelvek u>-ztosította kedvezményekkel és a ‘öbbivel, ne feledkezzenek meg fentebb elmondottakról sem, ez Is hozzá "artozik a termelőszövetkezetek tag- síről való gondoskodáshoz. Hírek az őszi munkákról NE VÁRJANAK A VETÉSSEL Kormányunk az intézkedések so rozatával segíti a termelőszövetke zetekben dolgozók jövedelmének emelését. A nagyjelentőségű intézkedéseken túl a termelőszövetkezetek tagjain múlik, hogv milyen mértékben alapozzák meg a jövő évi bő termést, miiven minőségben és időben végzik el a vetést. A görcsönyi Augusztus 20 te/ tagjai késlekednek, nem néznek eléggé előre, mert a vetésre előkészített 200 hold földön még mindig nem kezdték el a vetést Már vé gezni kellett volna az ősziárpával és a búzát keltene vetni a görcsö- nyi tsz-tagoknak. Nem akarnak jöúgv egv pillanatig se várjanak tovább a vetéssel. * — Felsöegerszeg községben a dolgozó parasztok az új begyűjtési irányelvekről szóló határozat megjelenése után újult erővel folytatták a munkát. Enne*- eredménye, hogy a napraforgó betakarítása befejeződött és a begyűjtési kötelezettség teljesítése szeptember 25 én 81 százalék volt, A község dolgozói válaszul a mqyjelentőségű határozatra vállalást 'ettek, amelyben megfogadták, minden cikkből határidő előtt teljesítik beadás^ kötelezettségüket, — írja levelében a községi tanács VB titkára, vőre bő termést aratni? Ha igen, Gelencsér Jenő.
