Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-29 / 228. szám

2 NAP L ö 1953 SZEPTEMBER 89 Franciaországban nasry a nyusrtalansá? N' yugat-Né metország űj rafelfegy vérzésé miatt (MTI) A Daily Herald című lon­doni lap szeptember 22-i számában cikk jelent meg arról, hogy Nyu- gat-Németországbar. a választások óta „jókedvűek a német táborno­kok." A cikk többek között arról ír, hogy „az úgynevezett BLank-hi- vatalban volt hitleri .tábornokok járnak-kelnek elegáns öltözékeik­ben. Tekintetük vidám és bizakodó. A Blank hivatalban kellemetlen je­lenségekre lesz figyelmes az ember, ha a szigorú tekintetű, ingujjra vet­kőzött afrikai, oroszországi, lengyel- országi és franciaországi harcokban résztvett tábornokok között szemlé­lődik." Ezek a kellemetlen jelensé­gek a Daily Herald szerint abban állnak, hogy Nyugat-Németország- ban a volt hitlerista katonai káde­rek egymás után jelentkeznek ebben a hivatalban és felajánlják szolgá­lataikat az újjászülető hadsereg szá mára. Ezeket a tényeket nemcsak Ang­liában, hanem elsősorban Francia- országban, Nyugat-Németország köz vetlen szomszédságában is nagy nyugtalansággal veszik tudomásul. Ez a nyugtalanság eluralkodik még a burzsoázia jelentős rétegeinek kö­rében is. Ilyen körülmények kö­zött a francia burzsoá sajtóban ért­hető módon megszaporodtak azok a cikkek, amelyek a nyugatnémet mi- litarizmus újjászületése láttán ke­letkező aggodalmakat tükrözik. így a „Le Monde" emlékeztet arra, hogy az utóbbi időben neves személyiségek is felemelték szavu­kat Nyugat-Németország újrafelfegy vérzésé ellen. A „Le Monde" egy másik cikké­ben Maurice Duverger megállapítja, hogy „Nyugat-Németország a hábo­rú befejezése után nyolc évvel dik­tálni akar Európában és irányítani akarja a kontinens diplomáciáját, jóllehet még lefegyverzett és meg­szállás alatt áll. A „La Tribune des Nations“ cí­mű párisi polgári lap is hangsú­lyozza, hogy Nyugat-Németország „újból a háború veszélyével fenye­get." A „Carrefour" párisi hetilap szin­tén kiemeli, hogy „Ny-Németország a legjobb úton van afelé, hogy az amerikaiakkal összejátszva a ku­lisszák mögött megkaparintsa az európai vezető szerepet " Az amerikai—spanyol katonai egyezményei nyugati sajtóvisszhangja (MTI) A nyugati országok reak­ciós sajtója széleskörűen kommen­tálja a szombaton aláírt amerikai­spanyol katonai egyezményeket. A lapok nem mulasztják el, hogy elé­gedettségüknek adjanak kifejezést, ugyanakkor azonban kény telenek el ismerni, hogy a Francoval kötött szövetség egyáltalán nem válik a sokat hangoztatott „nyugati demo­krácia" javára. A New York Times hétfői vezér­cikkében álszent hangon jegyzi meg: „Szembe kell néznünk azzal, hogy le kell „nyelnünk egy keserű pirulát. Ez a pirula a Frahco-Spanyol országgal való katonai egyezmény. Reméljük, hogy ez az orvosság több jót jelent nekünk, mint rosszat." A lap a továbbiakban kényszerű beismeréseket tesz: „A második vi­lágháború alatt azért harcoltunk, hogy legyőzzük a fasizmust és most egyezményt — vagy lehet mondani — szövetséget kötünk egy fasiszta kormánnyal. A Franco tábornokkal kötött egyezmények azzal a kocká­zattal járnak, hogy a szabadság ügyét súlyos kár éri." Az Egyesült Államokban ugyan­akkor olyan hangok is hallatszanak, hogy Franco-Spanyolországot még I szorosabban be kell kapcsolni a 1 támadó tervekbe. Az angol sajtó a hivatalos ho- zsannázás mellett kénytelen emlé­keztetni a Franco-rezsim sötét múlt­jára. A Times a szerződéssel kap­csolatban hangsúlyozza: az embe­rék még emlékeznek a spanyol pol­gárháborúra, de azok az emlékeik sem halványodtak el, amelyek a második világháborúval kapcsola­tosak. Az emberek emlékeznek rá, hogy Franco milyen óriási segítsé­get nyújtott Hitlernek Gibraltárban és Spanyolország északafrikai bir­tokain. Franco rendszerével szem­ben széles körökben még mindig nagyon nagy a bizalmatlanság. Sok ember veti fel azt a kérdést is, váj­jon alkaimas-e a megkötött egyez­mény a négyhatalmi tanácskozások légkörének enyhítésére." A francia lapok is kifejezésre jut­tatják aggályaikat az amerikai- spanyol szerződéssel kapcsolatban. A Combat amiatt fakad ki, hogy az Egyesült Államok vezető körei sokkal udvariasabb formában jár­nak el a fasiszta Spanyolországgal, mint Franciaországgal. Joszida és Sigemicu megegyezett Japán újrafelfegy vérzésének kérdésében Sangháj (TASZSZ) A japán rádió je'-entése szerint Joszida japán mi­niszterelnök, az uralmon lévő libe­rális párt vezetője és Sigemicu, a jelenlegi kormánnyal szemben lát­szólag ellenzéki, úgynevezett „haladó párt" elnöke szeptember 27-én tar­tott megbeszélésükön megegyeztek Japán újrafelfegyverzésének kérdé­sében. Joszida és Sigemicu közös nevezőre jutott abban, hogy kidol­gozzák „a Japán fegyveres erők nö­velésének széleskörű programmját" és a jelenlegi „nemzetbiztonsági had­testet“ „védelmi hadsereggé" alakít­sák át. Tokiói rádiójelentés hírt ad arról, hogy Japán jobboldali és baloldali szocialista pártjainak képviselői éle­sen bírálták a Joszida és Sigemicu között történt megegyezést és úgy jel lemezték azt, mint újabb lépést a ja­pán alkotmánynak ellentmondó újra felfegyverzés útján. Szovjüt szakszervezeti küldöttség u azott Finnországba Moszkva (TASZSZ): Szeptember 26-án a finn városgazdálkodási szak- szervezet meghívására viszonfláto- gatásra Moszkvából Helsinkibe uta­zott a szovjet városgazdálkodási dolgozók szakszervezetének küldött­sége. A küldöttség tagjai: K. P. Je- meljanova, a városgazdálkodási dolgozók szakszervezete központi bi­zottságának elnöknője, A. I. Bonda­ruk, a városgazdálkodási dolgozók szakszervezete Ukrán Köztársasági Bizottságának elnöke és B. P. Kru­tova villamosvezető. Németország Kommunista Párt­jának hamburgi tartományi vezető­sége egységes választási küzdelmet javasol a Német Szociáldemokrata Pártnak a községi választáson. Hamburg (ADN): Németország Kommunista Pártjának hamburgi tartományi vezetősége levélben ja­vasolta a Német Szociáldemokrata Párt tartományi elnökségének, hogy lépjenek akcióegységre a hamburgi községi választások idejére. „Bűnt követnénk el a dolgozók­kal és az egész német néppel szem­ben — írják a levélben, — ha test­vérharccal forgácsolnánk 6zét a munkásosztály erejét és lehetővé tennénk a háborúra uszítok, a CDU, a Szabad Demokrata Párt és a Né­met Párt győzelmét. Szembe kell állítani a munkásosztály zárt arc- vonalát a militarista-fasiszta reak­ció arcvanalával, mert csak így arathatunk győzelmet a reakció fe­lett.." Töltoállom ísok a gyors gSplíOCsftözlekeiIösérfc A Szovjetunióban az utóbbi időben sokat fejlődött a gépkocsiközle­kedés. Az ötéves terv folyamán kétszeresére emelkedett az állandóan működő városközi autóbuszvonalak távolsága. Sokezer munkás, alkal­mazott, kolhozparaszt saját gépkocsiján tesz hosszabb kirándulásokat a Szovjetunió területén. Az útvonalak mentén benzin-töl tőállomások vannak. A töltőállomá­sokon az utasok és soffőrök mindent megtalálhatnak, amire szükségük van. Minden töltőállomáson benzint és olajat vehetnek fel az autók, apróbb javításokat eszközölhetnek és megpihenhetnek a vendégfogadó­ban. Szakmunkások vizsgálják meg és mossák le a gépkocsikat, az el­használódott alkatrészeket kicserélik. A töltőállomások száma állandóan növekszik. Többezer utas utazik ma már a Szovjetunióban saját gépkocsin, vagy taxin. ALJAS TANÁCSOK Az elmúlt napokban a nyugati sajtó hasábjain újabb adatok jelentek meg az osztrák állam­szerződés megkötése kö­rül folyó újabb mesterke­désekről. Szeptember 13-án a „Berliner Zeitungéban bécsi hírt közöltek azok­ról a javaslatokról, ame­lyeket az Egyesült Álla­mok külügyminisztériuma az osztrák kormánynak tett. Thompson amerikai főbiztos, mint kiderült, „taktika-változtatást“ ta­nácsol az osztrák hatósá­goknak, vagyis azt, hogy tegyenek úgy, mintha nem lenne ellenvetésük az osztrák államszerződés terve ellen és készek vol­nának azt bármilyen for­mában aláírni. Az ameri­kai külügyminisztérium elképzelése szerint e ma­nőver segítségével az osztrák kormány elérhet­né. hogy kivonják Auszt­riából a szovjet csapato­kat, aminek következté­ben a kormány szabad ke­zet kapna bel- és külpoli­tikai téren és nyíltan csatlakozhatna a nyugati tömbhöz. Mint a „Berliner Zeitung“ írja, Thompson többek között azt aján­lotta Ausztriának, hogy kössön olyan „védelmi egyezményt“ az Egyesült Államokkal, amelynek alapján amerikai csapatok maradhatnak az ország­ban. Ausztria aztán — Thompson elképzelése sze­rint — fölvethetné az i,Európai védelmi szövet­ségbe“ való belépésének kérdését. Thompson aljas tanácsé val egyidejűleg azt bi­zonygatja, hogy Ausztria megtorlás veszélye nélkül, önhatalmúlag megsértheti az államszerződést. „Az amerikai külügy­minisztérium véleménye szerint — olvassuk az er­ről szóló közleményben, — a Szovjetuniónak ilyen kö rülmények között nem áll­nak rendelkezésére haté­kony eszközök, hogy az osztrák kormányt a szer­ződés pontjainak betartá­sára kényszerítse." A „Berliner Zeitung“- ban megjelent közlemény­ben rámutatnak arra, hogy az ismertetett szél­hámos taktika kudarca esetére a külügyminiszté­rium egy másik, tartalék­tervet is kitalált, amely szerint Ausztria külön­szerződést köt a nyugati hatalmakkal. A szerződés tervét már el is készítet­ték. Az osztrák probléma japán mintára történő .megoldás-tervezetének né hány részletét megismer­hetjük az ADN sajtóügy­nökség Bécsből,' szeptem­ber 12-én keltezett köz­leményéből. Ebből meg­tudjuk, hogy Thompson már megbeszélést folyta­tott Gruber osztrák kül­ügyminiszterrel a külön­szerződés megkötésére vo­natkozólag. Gruber érté­sére adta Thompsonnak, hogy a kormány egyes tagjai támogatják a nyu­gati hatalmakkal kötendő különszerződés eszméjét, azonban kénytelenek szá­molni az osztrák társada­lom véleményével. A tár­sadalom elutasítja az ilyenféle terveket, mint­hogy a kérdés minden külön megoldása elkerül­hetetlenül az ország ketté szakítására vezet. Gruber kijelentette, hogy számos előzetes intézkedésre vol­na szükség ahhoz, hogy az osztrák közvéleményt a helyzet ilyen alakulásá­ra előkészítsék. Az ADN sajtóügynök­ség közli az Ausztria szá­mára Nyugaton kigondolt különszerződési tervezet néhány részletét. A ter­vezet tartalmazza az Egyesült Államok, Nagy- britannia és Franciaország nyilatkozatát a megszállás formális megszüntetéséről de nem a megszálló csa­patok kivonásáról; a meg szállók úgynevezett biz­tonsági csapatok formájá­ban az országban marad­nak. A Dulles által Ausztria számára tervezett „kis San-Francisco“ többi rész­letét könnyű elképzelni, ha visszagondolunk a Ja­pánnal kötött különbéke- szerződésre, amelyben a „biztonsági csapatok“ ürü­gye alatt fenntartották a megszálló hadsereget. A szerződés célja az volna, hogy Ausztriát az Egye­sült Államok katonai bá­zisává tegye, megfossza gazdasági önállóságától és állami szuverénitásától, ráadásul véglegesítse az ország kettészakadását. Befejezéshez közeledik a rizs aratása A rizstermelő termelőszövetkeze­tekben és az egyénileg gazdálko­dók rizsföldjein a rizs aratása be­fejezéshez közeledik: szeptember 27- ig a rizs több, mint nyolcvanöt szá­zalékát már learatták és az egész rizsmennyiség harmincöt százalékát el is csépelték. Különösen jól halad a betakarítás Békés és Szolnok megyékben, Bé­kés megyében négy kivételével va­lamennyi termelőszövetkezet befe­jezte már a rizs aratását és előre­láthatólag tíz-tizenkét nap múlva vé­geznek a csépléssel is. Szolnok me­gyében a hét végén nyolcvanöt— nyolcvanhat százalékánál tartottak a rizs aratásában, s a rizstermelés 35 százalékát elcsépelték. Több termelőszövetkezetben a ta­gok jó munkájának eredményeként kimagasló terméseredményeket ér­tek el, ami igen szép jövedelmet biztosít a szövetkezeteknek. A kis­újszállási Rákóczi termelőszövetke­zet például huszonöt holdról har­minchárom mázsás rizstermést ta­karított be holdanként. Ez azt je­lenti, hogy a szövetkezet a termv sért több, mint 87.500 forint kész­pénzt és mintegy másfél vagon hán­tolt rizst kap, amelyet szabadon er tékesíthet. A szövetkezetnek tehái a huszonöt hold rizsterületről 25" ezer forintos jövedelme lesz. \ z 5/6. számú „Dimitrov"-bányában min- denki ismeri Jakov Antonovics Sza- rancsot. Hogyne ismerné, hiszen közel 30 éve dolgozik a bányában, ö volt az első réselőgép első vezetője. Ignat Grigorjevics Zsukovval, a bánya jelenlegi vezetőjével együtt elsőnek al­kalmazta a Donyec-medencében Sztahánov mód­szerét a gépesített fejtésben. Most pedig egyike a legjobb „Donbassz"-kombá.jngépészeknek. Jakov Antonovics fiát, Vasziiijt, a kiváló kombájnvezetőt is jól ismerik a bányában. Ö még atyja előtt sajátította, el a kombájn keze­lését. Nem nehéz megtalálni a házat, ahol a hí­res bányász családja lakik. Ma az egész család otthon van, Jakov An­tonovics éjjel tért haza, már kialudta magát és most a tornácon borotválkozik. Vaszilij kis­lányával, Szvetlánává! játszik. Jakov Antono­vics idősebb lánya, Valentyina könyvet olvas, 6 éves húga, Ljudmilla pedig az udvaron egy kiskutyát kerget. A háziasszony, Jelizaveta Ha- ritonovna menyével, Marijával beszélget a tá­gas nyári konyhában. A mai nap a család számára félig-meddig ünnepnek számít: ebben a hónapban apa és fia úgy osztotta be munkaidejét, hogy a héten csak kétszer jöttek haza nappal. Ma Vaszilij sza­badnapos, az apa pedig a második műszakban fog dolgozni. Ennek örömére az aszonyok ünnepi reggelit készítettek A házon még meglátszik, hogy nemrég lett ’<ész. Körülötte fiatal fák és virágágyások. A '<önnyű szellő idehozza a virágok illatát. — Kényelmesen élünk itt — mondja Jakov Antonovics. — Nekünk is jó, a gyermekeknek pedig különösképpen. Én is, a fiam is jól kere­EGY BÁNYÁSZCSALÁD Irta: I. Szopov síink, másfél évig félretettük a pénzt a házra, és lám, a múlt esztendőben „gyorsított" mód­szerrel megépítettük a villát. Az asztalnál a bányáról folyik a szó. Apa és fia örül, hogy régi bányájuk, amelyben mint­egy 70 kilométer vágatot hajtottak már ki, most kezd több szenet adni. Apa és fia között állandóan „titkos ver­seny' folyik. Egyik' sem mulasztja el, mikor a versenytábla előtt elmegy, hogy egy pillantást ne vessen a „J. A. Szarancs" és a „V. J. Sza- rancs" név mellett feltüntetett számokra. Álta­lában fej-fej mellett haladnak. Az apát gazdag munkatapasztalata, a fiút a tanulásban szerzett ismeretek segítették. Vaszilij, miután elvégezte a hatosztályos iskolát, a bányaipari iskolába iratkozott be. Az ott tanult villanylakatos szak­mát a villany-mozdonyvezető szakmával egészí­tette ki, később kombájnkezelőnek tanult. De az apa sem maradt el, ő is elsajátította a villany- lakatosságot, állandóan bújta a könyveket, ame­lyek a kornbájnkezelő munkájával foglalkoznak. Az utóbbi hónapokban az apa eredményei valamivel szerényebbek, mint a fiáé. A szén­réteg, ahol Jakov Antonovics dolgozik, egyre keskenybb lesz, egyre kevesebb szenet lehet ott kitermelni. Jakov Ántonovics kérhette volna ma­gát más részlegre de őt nem ilyen fából farag­ták. Elhatározta, hogy új frontra csak az egész kollektívával együtt megy át. — Semmi baj, fiam, ha új frontot kapunk, útra kezdünk versenyezni. Még futja az erőm­ből! Jelizaveta Haritonovna kinéz az ablakon. — Jön a levélhordó. — Nyikolaj fiamtól hozott levelet — ma­gyarázza Jakov Antonovics. — Ö a harmadik kombájn vezető a családban. Már segédmunkás korában is jól dolgozott. Most szaktanfolyamon vesz részt. Jakov Antonovics fennhangon olvassa a le­velet. Nyikolaj beszámol sikereiről, később kér­dések következnek: hogy dolgozik a bánya, mi­lyenek apjának és bátyjának eredményei, át­ment-e a hetedik osztályba Valja, nővére? A levél végén közli, hogy augusztusban szabadsá­got kap. — Derék fiú — mondja az apa. — Látszik, hogy bányászvér csörgedez ereiben: minden levelében érdeklődik a bánya felől. Irta, hogy újra visszatér a kombájnhoz. — Valja meg arról álmodozik, hogy orvos lesz — veti közbe Jelizaveta Haritonovna. — Ha akarja, az lesz. A legfontosabb, hogy szorgalmasan tanuljon — mondja a férje. Vaszilij bekapcsolja a rádiót. Ukrán népdalt közvetítenek. — Ezt a dalt tegnap nyári színházunkban nagyon szépen énekelték. Általában az egész műsor nagyon jól sikerült — jegyzi meg Valja. A szőke Ljuda bátyja mellé ül. — Vaszenka, te ma szabadnapos vagy. Az udvaron nagyon meleg van, jó volna fürödni. Eljössz velem a tóra? — Szívesen. Gyerünk. Vaszilii kihozza a garázsból a „Pobjedá"-! amelyben Ljuda már előre elhelyezkedett a ku­tyával. Nagy a forróság. Körös-körül csend, amelyet még jobban kihangsúlyoz a bánya felől idehallatszó zaj...

Next

/
Thumbnails
Contents