Dunántúli Napló, 1953. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-27 / 227. szám

4

1953 SZEPTEMBER 21

N A PL’ö

A termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőinek és élenjáró

III. megyei tanácskozása

(Folytatás a 1. oldalról.)

színvonalat. Előre „ virágzó szövetkezet megteremtéséért, a jómódú termelőszövetkezeti parasztságért!

Éljen a munkásság és parasztság megbonthatatlan szövetsége!

Éljen győzelmeink szervezője a mi nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja! — fejezte be beszédét Varga Jenő elvtárs, amelyet a je- Seulévők lelkes tapssal fogadtak.

Mind az országos, mind a megyei tanácskozáson elhangzott beszámoló helyesen aláhúzta azt az igazságot, hogv a termelőszövetkezeti gazdaság biztosítja a tagok részére a jómódú életet. Éhhez minden, képpen esz/köz a jó termés ebből következik „ nagyobb jövedelem A nagyobb jövedelemhez igen nagy mértékben hozzájárul kormányzó, tunk határozataival, amelyek nagy segítséget jelentenek a termelőszövetkezeteknek. Mégis mindenképpen a nagyobb jövedelem alapja <i többtermés, ezért nagyon ki kell hangsúlyozni az agronómusok ,]o munkájának fontosságát. Az agronómusok jó munkájától függ. hogy nagyobb terméseredmények legyenek és ezért fontos, hogy a termelőszövetkezetek jobban becsüljek (a^z a g ran óm u sok a t. Nem a személy részére kell több megbecsülés* adni- hanem a munka részére. Szükség van arra, hogy szakszerűen gazdáikor! janak a termelőszövetkezetek, szükséges, hogv tervezzünk, hogy tervszerűség váltsa fel a tervszerut- íen munkát. Szükséges, hogy a terveket ne a fiókok részére gyártsuk, azért, hogy a járási tanács ne járjon a nvakunkra, Ugv készítsük el a tervet, hogv aszerint dolgozni is tudjunk, mert az a terv, amely a fiókban marad nem lehet jó terv A termelőszövetkezetek szakemberei ne a maguk feje utón készítsék el a terveket, vonják b** az idősebb, tapasztaltabb termelőszövetkezeti tagokat is ügy kell a termelési terveket elkészíteni, hogv azokban szerepeljen a háztáji gazdaságok szükséglete is. hogy a tagoknak ne keWien azokat vasárnap vagy a munka elvégzése után megmunkálni, helyes az a határozat, am elv ilyen iránvban foglalkozik „ háztáji gazdálkodással. De helyesnek tartom azt is. amelv a termelőszövetkezetek öregjeinek S/.IK dnat

rendezi. Igen helyes az országos tanácskozásnak az a határozata is. hogv a termeli ©szövetkezeteket sokoldalú gazdaságokká kell fejleszteni. A mohácsszigeti Vörös renv tsz igyekezett sokoldalú gazdasággá

feilődni nz idén. Tíáromszázötven gyümölcsfa van, amelyről 400 mázsa kézzel szedett alma lett. 38 holdon kertészkedést folytattunk,

amelyből igen szép jövedelemre

tettünk szert. 10 holdon szőlőtermelést folytatunk, amely szintén szépen jövedelmez. Meg kell azonban említeni, hogv a sokoldalú termelésnek elsősorban n munkaerő az alapja. A gazdaság sokoldalú fejlesztéséhez elegendő munkaerőre van szükség.

A Vörös Fény termelőszövetkezetnek az eredmények mellett hiányosságát is vannak. A kapásnövények egyrészét nem tudtuk úgy megművelni, mint kellett volna, a kukoricát és a szóját csak egyszer kapáltuk meg. Természetes, hogy olyan vetésterületről, amelyet nem munkáltunk meg kellően, nem tudunk olyan jövedelmet elérni, mint amilyent szerettünk volna. Hangsúlyozni kell azt, hogy a tsz feltétlenül vessen számot, milyen munkaigényes növények termesztéséhez van elegendő munkaerő. Nálunk az a helyzet; véleményünk szerint nem lenne helyes, az úgynevezett sok föld kérdést úgy megoldani, ahogy azt az országos tanácskozás javasolja; hogy külterje- sebb gazdálkodásra térjenek rá termelőszövetkezeteink. Mohácsszigetről elmondhatjuk, hogy kiválóan alkalmas kertészkedésre és gyümölcstermelésre. Helytelen volna, ha a kertészetet szüntetnénk meg, vagy lemondanánk a gyümölcstelepítésről.

Az országos tanácskozás határozata szerint a termelőszövetkezeteknek úgy kell a munkát megszervezni. hogy a talajerő utánpótlását, az istállótrágyázást biztosítsák és ezért a gépállomások szállítóeszközt kapnak. Az a kérésünk, hogy ne csak a gépállomások szállítóeszközeit gyarapítsák, hanem a termelőszövetkezetek részére is biztosítsanak tehergépkocsit. Vannak ugyanis olyan termelőszövetkezetek, amelyek gyorsan romló terményt terVarga Jenő elvtárs beszéde után megkezdődtek a hozzászólások. Elsőnek Tóth fválitnán elvtárs, a hetvehelyi Sztálin termelőszövetkezet elnöke szólalt föl, aki a termelőszövetkezet terméseredményeiről, a kormány intézkedéseinek nagy segítségéről beszélt. Ezután Balázs János, a mohácsszigeti Vörös Fény tsz agronómusa kapott szót.

Varga Jenő elvtárs, a vita végén többek között a következőket mondotta: >

— Az összefoglaló számomra igen könnyű. Könpyű azért, mert az elvtársak a referátumban felvetett kérdésekkel egyetértettek és igen sok kérdésben kiegészítették. Éppen ezért azok a kérdések, amelyek egyes elvtársak részéről felvetődtek és amelyeket módomban van megválaszolni, azt megválaszolom ,a többiekre viszont a megyei tanács végrehajtó- bizottsága ad választ — intézkedik. Azokat a kérdéseket, amelyek felsőbb szerveink elé tartoznak, felterjesztjük.

A mai tanácskozás megmutatta azt, ha a pártszervezet és a tagság szilárdan, keményen kiáll a termelő szövetkezeti mozgalom mellett, az ellenség vereségre van kárhoztatva. Az egyik alapvető feladata a csoportok megszilárdításának és a .jövőévi kenyér biztosítása az, hogy minden termelőszövetkezetben azonnal hozzákezdjenek az őszi munka elvégzésé hez annál is inkább, mert ez népi államunk törvénye és ez pedig meg «abja, hogy addig szó sem lehet kilépésről, amig az őszi munka nincs befejezve. A megyei és a járási taná

Ezután Balázs János arról beszélt, hogy milyen hibák származnak abból, hogy ha a tsz elnök egymaga akar mindent elintézni és azt hangsúlyozta, hogy a különböző reszortfelelősök részére önállóságot kell biztosítani és ellenőrizni kell munkájukat. Az ilyen segítő ellenőrzésben várnak segítséget a mohácsi Vörös Fény tsz tagjai, a járási és a városi pártbizottságtól is. Arról beszélt, hogy éppen a pártbizottságok ilyenirányú ellenőrző segítésének köszönhetik, hogy megjavult a munka. Ezután Balázs elvtárs a tanácsok segítéséről beszélt és a következőket mondta; az a kérésünk, hogy tanácsaink jobban segítsék a termelőszövetkezeteket, mert enél- kül nem tudunk jó munkát végezni és sem a pártbizottság, sem a tanácsok ne kezeljék úgy a Vörös Fény termelőszövetkezetet, hogy ott minden rendben van, nincsenek hibák és így nem is kell segíteni.

tött — de úgy ‘látom, hogy most már más véleményen vannak. A termelőszövetkezeteknél megtalálható ingadozások oka megmondom ott van, hogy néhány elnök és intézőbizottság nem elég szilárd. Vannak sajnos olyan elnökök, akik maguk fogalmaztak kérvényt a földművelésügyi minisztériumhoz. Én első perctől kezdve a legkritikusabb percekben is kijelentettem, hogy híve vagyok a tsz-nek és ennek az lett a következménye, hogy párttagjaink, a vezetőség egésze, valamint a tagság nagy része szilárdan kitart a termelőszövetkezeti gazdálkodás mellett.

Ezután Csömör János, a köl- kedi termelőszövetkezet elnöke, majd Liszkai Imre, a somogyhárságyi Vörös Sugár tsz párttitkára, Kertész Nándor a kaposszekcsői tsz oárttitkára, B u r u József a palota- bozsoki gépállomás traktorosa,

P r i o 1 Ödönné a harkányi Első Megyei Tanácskozás ísz elnöke. H e- gedüs László a lippói Béke őre tsz brigádvezetője, József Lajos a lánycsóki Csillag tsz párttitkára. Kiss László a himesházai tsz párttitkára, Kaszapovics András, a kátolyi December 21 tsz elnöke, Péter József baranyaszent.györ- gvi párttitkár, Somogyi József siklósnagyfalusi tsz elnök, Máté József az ági termelőszövetkezet oártvezetőségi tagja, maid Kúszik Káról vné, a ma isi Táncsics tsz elnöke szólalt fel. Ezután ebédszünet következet, majd a szünet után Tolnai Ferenc a magyarteleki Gerő Ernő tsz elnöke, Matolcsi János az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője, K i s p a p Viktorné drávafoki tsz- tag, Mohai János a görcsönyi Augusztus 20 tsz elnöke, Hullám János a mohácsszigeti gépállomás Igazgatója, Egri Gyula az MDP Baranvamegyei Bizottságának titkára, Újházi József, a nagydobszai termelőszövetkezet elnöke, szólalt fel, maid Varga Jenő elvtárs foglalta össze az elhangzott vitái. A hozzászólások részletes ismertetésére a lap keddi számában és a héten folytatólag visszatérünk.

, úiahb lépésekkel megvalósítása felé

csők feladata, hogy ne engedjenek az ellenségnek tág teret, hanem szigorúan tartsák be a törvényeket. Az slvtársak, ha hazamennek legyenek élharcosai ennek a határozatnak, amelyet közösen mi. akik itt ülünk, mindannyian hoztunk. Harcoljanak keményen ennek a határozatnak ma radéktalan végrehajtásáért. Nézzenek jól körül mit csinál a klerikális reakció, mit csiná'nak a kulá- kok. a horthysta csendőr és katonatiszt elemek, hogvan próbálják a falu szocialista átalakításának nagy és nemes munkáját meggátolni. Ha mi valamennyien harcosai leszünk a termelőszövetkezeti mozgalomnak, ha magunkénak érezzük a nagy célt. biztos vagyok benne, hogy újabb győzelmek következnek, újabb lépésekkel haladunk a szocializmus meg valósítása felé.

Ezután Varga elvtárs a tanácskozáson felmerült néhány részletkérdésre tért ki, majd így fejezte be összefoglalójót:

— A mai tanácskozás meghozza azokat az eredményeket, amelyeket várunk, mert a tanácskozás résztvevői érzik pártunk nagy segítségét, a Szovjetunió támogatását és ennek tudatában látnak hozzá a hibák felszámolásához, az őszi munkák gyors befejezéséhez .Ehhez a munkához kívánok a termelőszövetkezetek vezetőinek, élenjáró dolgozóinak a gépMegyénkben termelőszövetkezeteink fejlődése egészséges volt és az eltelt rövid idő alatt jelentős eredményeket értek el. de az elért eredmények mellett súlyos hibákat és hiányosságokat követtünk el, melyet Pártunk Központi Vezetősége nyíltan tárt fel az egész dolgozó nép előtt és egyben megmutatta a hibák kijavítási módját és ahhoz minden segítséget megadott. Ezért a termelő- szövetkezetekbe tömörült dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége szilárdan és tántoríthatatlanul kitart a szö\ etkezeti gazdálkodás mellett, mert ezt tekinti a felemelkedés legfontosabb alapjának. Termelőszövetkezeteink jelentős része — tagjai jó munkájának eredményeként — az elmúlt aszályos év nehézsége ellenére szilárdult, gazdaságilag erősödött, és ebben az évben jó eredményeket ért el. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek bebizonyították a szövetkezeti gazdálkodás fölényét, mert tagjaik több jövedelemhez jutottak, mint a jól gazdálkodó középparasztok. A megerősödött termelőszövetkezetek eredményei világosan bebizonyították a szövetkezeti gazdálkodásban rejlő nagy lehetőségeket.

A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a magyar kormány az utóbbi időben hozott határozatai nagymértékben éreztetik hatásukat ä termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításában.

Egyes termelőszövetkezetek, különösen az utóbb alakult termelőszövetkezeti csoportoknál sikerült az ellenségnek az egyes csoportok tagjai egy részét megtéveszteni és a meglévő nehézségeket a szövetkezeti gaz dálkodás ellen felhasználni, számítva arra, hogy így a közös vagyont, amit a becsületesen dolgozó cso- oorttagok megteremtettek. — elherdálják. Mi mindannyian felelősséget frziink azért a közös vagyonért, amit szövetkezeti tagjaink saját műn kájukon keresztül eddig összegyűjtöttek, ezért saját példamutatásunkon keresztül vállaljuk, hogy harcolni fogunk a szövetkezeti vagyon megmentéséért, annak további növeléséért, amellyel saját magunk és az egész dolgozó népünk magasabb életszínvonalának elérését biztosítjuk. Ennek megvalósítása érdekében a következő határozatot hozzuk:

1. Vállaljuk, hogy úgy az országos, mint a megyei tanácskozás határozatait termelőszövetkezetünk egész tagságával részletesen megtárgyaljuk, és egyben meghatározzuk azokat a szükséges tennivalókat, amelyek végrehajtásával növelni tud- iuk a szövetkezeti gazdaság bevételeit. a tagság életszínvonalának növelése érdekében.

a) A magasabb terméseredmények elérésének érdekében minőségileg megjavítjuk termelésünket, mert csak az úi agrotechnikai módszerek alkalmazásával érhetjük cl azokat a terméseredményeket, amelyeket a nagyüzemi mezőgazdaság lehetőségei számunkra biztosítanak. Ezért vállaljuk, hogy a tanácskozásról haz.a- menve azonnal megkezdjük, illetve folyta tiuk a szántás-vetési munkákat. úgv. hogy az ősziárpa vetését szeptember 30-ig. a rozs vetését október 10-ig. a búza vetését pedig októberben teljes mértékben befejezzük és az őszi kalászos vetésünknek legalább 60 százalékán keresztsoros vetést végzünk. Ezt azért tesszük, mert az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják. hogy a korai vetéssel és a keresztsoros vetés alkalmazásával 2—3. sőt 4 métermázsával is több terméseredményt lehet elérni.

b> Termésátlagunk fokozása érdekében az eddigieknél nagyobb súlyt helyezünk az istállótrágya helyes kezelésére, annak felhasználására és még az ősz folyamán az összes ’ stáll ót lágyát kihordjuk cs a gépá’- 'omások segítségével alá is szántjuk. Az istállótrágvázás mellett nagvobb mértékben alkalmazzuk a műtrágyát és a raktárainkban lévő műtrágyákat még ez évben teljes mértékben felhasználjuk^ c) Az elmúlt évi rossz példán okulva az idén ősszel legkésőbb november végéig földünkön a mélyszántást legalább 22—25 cm mélyre a gépállomások segítségével, lehetőleg clöhántós ekével elvégezzük. Az okszerű, nagviizenii gazdálkodás kialakítása érdekében gazdaságainkban kialakítóik a vetésforgókat, amelyhez kérjük a megvei járási tanácsok. valamint a gépállomások ag- ronómusainak hathatósabb segítségét. Kérjük, hogy a mezőgazdasági

dolgozóinak

• • ■ • i •

állomások vezetőinek és élenjáró dől gozóinak ,a megyei tanács végrehajtóbizottsága nevében sok sikert és sok eredményt.

szakemberek a jövőben a szakkérdésekben konkrét segítséget adjanak termelőszövetkezeteink számára,

hogy ezen segítség felhasználásával kihasználhassuk a nagyüzemi gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket.

d) Az őszi szántás-vetési munkákat csak akkor tudjak határidőre és jó minőségben elvégezni, ha a még kintiévé kapások betakarítását meggyorsítjuk és különös gondot fordítunk arra, hogy a kuSkorica szedésével a szárat is levágjuk. Ezért vállaljuk, hogy a betakarítási munkákat határidőre termelőszövetkezetünkben biztosítjuk.

e) A magasabb jövedelmezőség biztosítása érdekében munkaerőnkhöz képest növeljük a szerződéses növények területét, amivel a következő évben a kormány határozata alapján nyújtott kedvezmények, illetve árcsökkentések jelentős jövedelmet biztosítanak termelőszövetkezeti csoportjaink tagjai számát a. Az eddig elhanyagolt szőlő -és gyümölcstelepítéshez, valamint zöldség- termeléshez kormányunk jelentős segítséget nyújtott, amellyel lényegesen növelni tudjuk gazdálkodásunk bevételét, ezért vállaljuk, hogy az erre alkalmas területeken még ebben az évben a munkákat meg-* kezdjük.

f) Mi, a tanácskozás résztvevői kérjük a gépállomások ittlévő, de az összes dolgozóit, hogy termelőszövetkezetünk magasabb jövedelmezőségéhez a gépi munka minőségének javításában a gépek teljes kapacitásának kihasználásával adjanak meg minden segítséget és a körzeti agronómusok tartózkodjanak 1—2 napot egy-egy termelőszövetkezetben cs úgy segítsék ezeket.

g) Mi, gépállomást küldöttek vállaljuk az összes gépállomási dolgozók nevében, hogy a gépi munka minőségét jelentősen növelni fogjuk és gépeink kapacitásának teljes kihasználásával őszi tervünket 105 százalékra, november 20-i határidőre teljesítjük, hogy ezzel elősegítsük a termelőszövetkezetbe tömörült dolgozó panasztok. de egész dolgozó népünk életszínvonalának jelentős emelkedését.

2. A magasabb jövedelem elérése érdekében növeljük állatállományunk létszámát, de elsősorban a minőségi állattenyésztésre fektetjük a fősúlyt és ennek érdekében szilárd takarmánybázist teremtünk, részben az őszi lucerna, őszi takarmánykeverék elvetésével, részben pedig silózási tervünk túlteljesítésével. Vállaljuk, hogy összes rétjeinket, legelőinket rendbehozzuk.

a) Az állati termékek hozamának növelése érdekében bevezetjük a lehetőséghez mérten az új zoótechni- kai módszereket, egyedi takarmány» zást, háromszori fejést. tögymasz- százst stb., egyben biztosítjuk, hogy állataink mellett állandó, szakképzett állatgondozók legyenek, akik szeretik az állatokat.

b) A magasabb jövedelem elérése érdekében, állatfarmokat létesítünk, a szarvasmarhatenyésztésen kívül ser tés, baromfi — és ahol erre lehetőség van — juhtenyészetet állítunk be.

c) A tagság anyagi jólétének növelése érdekében biztosítjuk, hogy a termelőcsoportjainkban lévő tagok háztáji gazdasága mindenütt meglegyen a megengedett keretig és ehhez a kormány által nyújtott kedvezményeket. illetve lehetőségeket fel fogjuk használni.

dl Az eddigieknél nagyobb gondot fordítunk a termelőszövetkezetünkben lévő öregekre és azok nyugodt életének biztosítására, az alapszabály értelmében szociális alapot létesítünk, mellyel lehetővé tesszük, hogy az a szövetkezeti tag. aki legalább 2 évig termelőesoportban dolgozott, évenként legalább 2 métermázsa bú za és 1000 Ft készpénz támogatásban részesüljön. Ezenkívül a cso- nortgyűlés határozata értelmében a termelőcsoport gazdasági erejéhez képest még egyéb kedvezményeket is fogunk biztosítani.

el A terhes anyákat és kisgyermekes asszonyokat könnyebb munkában foelalkoztatiuk és biztosítjuk, hogy szülés alkalmával 3 hónapra mentesítve legyenek a fizikai munka végzése alól. Erre az időre a szülő nők részére az előző év ugyanazon időszakában teljesített munkaegységének 50 száza’ékát javukra írjuk. E juttatás mellett kormányzatunk határozata értelméhcn a szillőanyák első gyermeknél 500 Ft. minden további gyermeknél 4—400 Ft pénz- juttatásban részesülnek, mely együtt (Folytatás az 5. oldalon)

Balázs János a mohácsszigeti Vörös Fény tsz agronómusa :

Tanácsaink jobban segítsék a termelőszövetkezeteket, mert enélkül nem tudunk jó munkát végezni

melnek, mint például a paradicsom. Ezeknek ha biztosítanának gépkocsit, nem kellene várni a gépállomások beütemezett szállítóeszközeire — maguk vihetnék el terményeiket. Helyesnek találjuk, hogy a gépállomásokat fokozottabban ellátjuk a betakarításhoz szükséges gépekkel* Burgonya és cukorrépa szedőgépekre gondolok.

Czrnkovics Antal nagykozári tsz elnök :

A vezetés segítése fontos feladat —r szilárdan kiállni a tsz mellett

Két kérdéssel szeretnék foglalkozni, az egyik a vezetés kérdése, a másik a termelőszövetkezetek megszilárdítása. Az utóbbi időben megjelent párt- és kormányhatározatok döntően annak érdekében jelentek meg, hogy elősegítsék a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását, illetve a termelés fokozását. Nem mindegy, hogy a termelőszövetkezeten belül hogyan lehet megoldani a termelés emelését. Ehhez szorosan hozzátartozik a vezetés. A szervezeti szabályzat meghatározza, hogy az elnök felelős a termelőszövetkezet vagyonáért, a beadási kötelezettség teljesítéséért. Eddig helytelen volt a tanácsok olyanmérvű beavatkozása a termelőszövetkezetek vezetésébe, mint amiről a beszámolóban Varga elvtárs is beszélt. Nem egy esetben egyik instruktor kijött azért, hogy vessen a tsz, a másik azért, hogy állatot selejtezzenek, a harmadik, hogy egyéb műnkét végezzünk. Helyes, amikor tanácsszerveink és más szakvonalról kiküldöttek megadják a politika; és szakmai segítséget, de nem helyes az, ha kiveszik a vezetést a tsz elnök kezéből. Egyes instruktorok a következőképpen jelennek meg nálam: kopognak, belépnek és azt kérdezik, hogy állunk a begyűjtéssel? Én mint termelő el tudom képzelni, hogy a begyűjtés teljesítése sürgős és fontos feladat, de arról nem esik szó, hogyan tudjuk biztosítani a begyűjtés teljesítését, milyen módszereket alkalmazzunk ahhoz, hogy ebben zökkenő ne legyen. Idetartozik az is, hogy a bankok bürokratikusán kezelik a fizetéseket. Egy-egy számla kifizetése sokszor hosszabb időt vesz igénybe, ezen sürgősen változtatni kell. Egy éve vagyok a tsz elnöke és a tapasztalatok alapján meg kell mondanom hogy a vezetés segítése nagyon fontos feladat.

A második kérdés, amellyel szeretnék foglalkozni, a termelőszövetkezetek megszilárdítása. Nálunk három család ingadozott a bennmaradás és a kilépés között. Az országos ‘anácskozás határozatait ismertettem a dolgozók között és — bár ez a három család véglegesen még nem dönUjabb győzelmek követieznek haladunk a szocializmus

A termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőinek és élenjáró dolgozóinak III. megyei tanácskozásának határozati javaslata