Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-25 / 198. szám
1353 AUGUSZTUS 25 NAPLÓ PARI ÉS PARI ÉP 11 ÉS A pártokfatási év előkészítésének tapasztalatai a pécsi járásban A Központi Vezetőség határozata alapján az 1953—54-es Pártoktatási évben minőségileg kell emelni az oktatás színvonalát, a párt tervezetek létszámához viszonyítva az eddiginél több — a pécsi járás területén a párttagság 60 százalékát tall bevonni a szervezett oktatásba. Ezek a feladatok komoly, felelősség- teljes munkát állítottak a járás párt- szervezetei elé, mert most az előkészületeknél dől el, hogy ■ si- tares lesz-e az oktatási év, emelke- éik-e kellően a párttagság elméleti színvonala, hogy gyorsabban haladhassunk előre pártunk politikájának teljes megvalósítása felé. Az MDP pécsi járási pártbizottsága bizottsági ülésen értékelte az elfúlt napokban a pártoktatási év előkészítésének eddigi eredményeit, tegyatékosságait és ezekből állapította meg a feladatokat. A tapasztat azt mutatja, hogy a községi Pártszervezetek — három-négy kitételével — megtárgyalták már hetekkel ezelőtt a pártoktatási év előkészítésének feladatait, majd az elkészített tervezetet, mint Bel várd- ÜV.ulán, taggyűlés elé terjesztették teegvitatásra. A vita és a tervek azt futatják, hogy a legtöbb pártszer- tazetben megértették, hogy miről tan szó: a tagság elméleti tudásának emeléséről, a járás területén összesen 1198 elvtárs fejődéséről, akiknek jelentős része a Központi Vezetőség határozata alapon idén felsőfokú oktatásban vesz részt. Az oktatási év sikerének alapja a propagandisták jó kivá- tesztása. Ezt a munkát az elmúlt évi oktatás befejezése után megkezdtük: Pj'árí iskolai továbbképzésen, és egyéni tanuláson fejlesztik tudásukat a propagandisták. Az alapszer- tazetek javaslatai alapián a járási Pártbizottság munkatársai minden Propagandistával beszélgettek, hogy 6oben az évben milyen oktatási formában végez propagandamunkát, teik a tervei, javaslatai. A kiváló- tatásnál természetesen figyelembe tattük, hogy az illető az elmúlt évtan milyen munkát végzett, milyen Párt iskolai képzettsége van. A be- ftalgétések általános tapasztalata az, fogy a propagandistáknak javasolok zöme szívesen, lelkesen vállalta megtisztelő feladatot és csak né- JOhyan voltak olyanok, akik külön- taző „érvekkel" nem fogadták el a megbízatást. , .Természetesen a propagandisták kiválogatása, előkészítése sem mentes a hibáktól. A legnagyobb hiba egyénileg tanuló propagandisták ^készülésénél található. Az •hvtársak többsége nem készült ed- elég lelkiismeretesen a konfekcióra és ennek okául a régen el- ytepelt kifogásokat mondogatják: — ptem érünk rá, sok a munka" és így tevább. A konferenciákra való felkészülés gyengeségéért nem csak a Propagandista elvtársak a felelősek, ptelös ezért a járási pártbizottság Súációs és propaganda osztálya is, ?tert a felkészüléshez nem adott kellő fűd: segítséget annak ellenére, hogy ómásunk volt arról, hogy né, ar>y elvtársnak komoly nehézségei ősznek az anyag tanulmányozásá- aI- Ezt a hibát a járási pártbizottságnak, ezen belül az agitációs és propaganda osztálynak sürgősen ki kell javítani, fokozott segítséget kell adni a tanuláshoz, különösen azoknak, akik ezévben végeznek először propagandamunkát. A ha! gatók kiválogatása — amely a pártoktatási év sikerének második igen fontos feltétele, — több helyen, mint Mecsekalján, Belvárdgyulán, jól halad. Ezeken a helyeken a szükséglethez mérten több elbeszélgető bizottságot alakítottak és a pártszervezetek vezetői rendszeresen ellenőrizték a bizottságok munkáját, resztvettek a munkában. Lotthárdon és Romonyán a párttitkár elvtársak azokkal a pár- tonkívüliekkel beszélgettek, akikkel a későbbiekben a pártszervezetet akarják erősíteni. Mint a példák, úgy a tapasztalat is azt mutatja, hogy ahol a párttitkár elvtársak és a vezetőség tagjai személyesen vesznek részt és segítik az elbeszélgető bizottságok munkáját, ott eredményes a kiválogatás és megfordítva: ahol a párttitkár elvtársak elhanyagolják ezt a nagyon fontos feladatot, ahol a vezetőség tagjai nem törődnek eléggé ezzel a munkával, ott komoly hiányosságok vannak. A pártvezetőségek gyenge vagy hanyag munkája rányomja a bélyegét az elbeszélgető bizottságok munkáiéra is. Kacsótán Szentes elvtárs a termelőcsoport párttitkára például hetekig zsebében hordta a Központi Vezetőség határozatát a pártoktatás előkészítéséről, de „nem ért rá" elolvasni és az ő hanyagságából kifolyólag a hallgafók kiválogatása nem halad. Súlyos ez a hiba különösen azért, mert egy termelőcsoport párttagjainak fejlődésérő 1 v a n szó, az a tét, hogy elő» segíti-e az elméleti képzés a csoport megszilárdulását, vagy éppen a gyen ge elméleti tudás járul ahhoz, hogy nehézségek legyenek a szövetkezet megszilárdításában. Hasonló a helyzet Bicsérd községben, ahol a párt- titkár elvtársak úgyszólván még semmit sem tettek a hallgatók kiválogatása érdekében, megelégedtek azzal, hogy taggyűlésen megtárgyalták és ezzel ..elintézettnek" tartják a feladatot. Hat olyan alapszervezet van a járás területén, ahol meg sem kezdték a hallgatók kiválogatását és ez a mulasztás másik igen komoly hibára hívta fel a figyelmet. Ahol elhanyago'ták a hallgatók kiválogatásál-, Ott elhanyagolták a politikai munkát is, ott a pártszervezet nem törődik azzal, hogy erősítse kapcsolatait a pártonkívüliekkel, nem bízza meg a párttagokat feladatokkal, nem magyarázza meg a dolgozóknak pártunk politikáját, kormányunk programmját, hogy hogyan valósul az meg napról-napra és mit kell tenni a mielőbbi teljes megvalósítása érdekében minden dolgozónak. Ezek súlyos hibák, amelyeket sürgősen ki kell javítani és pótolni kell az elmaradást. Hasonló hiányosságok találhatók a DISZ oktatás előkészítésénél is. Még a járási DISZ-bizottság sem tudja pontosan, hogy hány hallgatót válogattak ki és hogyan foglalkoznak azokkal a fiatalokkal, akiket oktatásba akarnak bevonni. E hiányosságok forrása az, hogy a járási bizottság ellenőrző munkája sok esetben felszínes volt és nem segítő. — Többször előfordult, hogy megkérdeztük a párttitkár elvtársakat, — „hogy áll az oktatás" — mire azt a rövid választ kaptuk, hogy „foglalkozunk vele" vagy „még nem foglalkoztunk vele" s ezzel sok esetben megelégedtünk. Kevésszer fordult elő, hogy részletesen megbeszéltük volna az elvtársakikal, hogy mit kell tenni, hol kell elsősorban javítani a munkán. A hiányosságok másik forrása, hogy nem vontuk felelősségre azokat a titkár elvtársakat, akik a mai napig sem tettek semmit a hallgatók kiválogatása érdekében. E mulasztások következménye a többi hiba, többek között az is, hogy az alapszervezek.k vezetősége közül több nem ellenőrizte az elbeszélgető bizottságik munkáját, hogy felütötte a fejét a ..nem érünk rá"- hangulat és ugyanakkor elfeledkeztek arról, hogy a pártoktatási év sikeres előkészítés’ nem jelent valami külön, a többitől elszakító! feladatot, hanem szerves része a többi soronlévő feladatnak. Elfeledkeztek arról, hogy naponta beszélnek azokkal az elvtársak kai, akiket be akarnak vonni párt oktatásba. E hibák kijavításaa pártbizottság ülésén hozott határozat alapján megkezdődött. Megkezdtük annak- a hibának a felszámolását is, amelyet az instruktorok elhanyagolásával elkövettünk. A nártoktatás ellenőrzésé re fejlett ehrtársakat vontunk be. akik részt is vettek nyári továbbképzésen, de nem bíztuk meg őke! feladatokkal, hogy például segítsék egy alapszervezeíben a hallgatók kiválogatását, a pártoltatasi év előkészítését. Ha nem követjük el ezt a hibát, már sokkal több eredményről adhatnánk számot. Most megbízzak ezeket az elvtarsakat feladatokkal, hogy a helyszínen mar most segítsék a pártókt vtá ;i ív sikerét. Változtatni kell, j&vítani kell a munkán úgy is, hogy a pártoktatási év előkészítése ne legyen elszakítva a mindennapi élettől, ellenkezőleg: szorosan kapcsolódjon ahhoz és a járási pártbizottság a jövőben segítőén és ne felületes számonkérően ellenőrizze az alapszervezetek munkáját. Az alapszervezetek feladata pedig, hogy pótolják az eddigi mulasztást, beszéljenek az elvtársakkal a tanulás jelentőségéről, arról, hogy csak a fokozott elméleti képzettség teszi kénessé — és tegyük hozzá érdemessé is — a párttagokat arra, hogy vezessék, tanítsák a pártonkívüli tömegeket, és mozgósítsák őket a termelőszövetkezetek megszilárdítására. a begyűjtésre, az őszi munkákra és a többi soronlévő feladatra. Ugyanígy adjanak nagyobb segítséget a páriszervezetek a DISZ szervezeteknek az oktatási év megszervezéséhez. hogy a következő év a pécsi járás területén is a párttagság és a fiatalok jó és eredményes tanulásának éve legyen. Szabó Aranka a pécsi járási oártbizottság ágit. prop. titkára. A látogatókban megerősödött a közös gazdálkodás iránti szeretet Vendégek a mohácsszigeti Vörlis Fény tér meí őszö vet kéz etben Vasárnap délelőtt látogatók érkeztek a mohácsszigeti Vörös Fény termelőszövetkezetbe, Dunaszekcső községből és Dunaszekcső szigetről az ottani termelőszövetkezet, illetve termelőcsoport tagjai, hogy megismer kedjenek a mohácsszigeti szövetke zet életével és fejlődésével, hogy tapasztalatokat szerezzenek a nagyüzemi gazdálkodás további fejlesztésére A látogatóba érkezett vendégeknek Imre József elvtárs, a termelő- szövetkezet elnöke tartott beszámolót, aki elmondta, hogy 1949 óta milyen nehézségeket kellett leküzdeni a szövetkezet tagjainak, hogy elérjék mai eredményeiket. A széttagol’ föld, a föld termőkénességének gyenge ismerete, a kezdeti laza munka- fegyelem, mind olyan nehézség volt. amit kemény helytállással tudtak csak legyőzni és áldozatos munkával érték el, hogy 300 holdról csaknem ezer holdra növekedett a gazdaság területe és a kezdeti alig valamivel több, mint 100 ezer forintos közös vagyon, 1952-ben megközelítette az egymillió forintot. Imre elvtárs elmondta, hogy ebben az évben, — mert megszilárdították a munkafegyelmet, megismerték a föld termő- képességét és időben végezték el a munkákat, — bő termest takarítanak be és elérték, hogy az elosztás kétszeresére emelkedett a múlt évihez viszonyítva és a közös vagyon ezév végére meghaladja'az egy és félmillió forintot. A föld jó megmunkálását az tette lehetővé, hegy azt felosztották és jegyzőkönyvileg átadták a brigádoknak, munkacsapatoknak cs egyéneknek. A jó munka emelle a föld hozamát, amit mutat az is, hogy ebben az évben prémiumként 200 mázsa gabonát osztanak ki a növénytermesztésben résztvevő dolgozóknak. Imre elvtárs beszámolója után a vendégek megtekintették a termelőszövetkezet kertészetét és állatállományát. Az itt látottak gyakorlatban bizonyították be, hegy jól gazdálkodnak a mohácsszigeti Vörös Fény termelőszövetkezet tagjai. Különösen a kertészet felé fordultak! nagy érdeklődéssel a látogatók,. Ez érthető is, mert csak a kertészet 250 ezer forintot jövedelmezett ezévben a szövetkezetnek. A látogatás sok tapasztalatot adott a vendégeknek, akik közül Ebner Adém elvtárs, a Dunaszskcső-szigeti Vörös Október tszcs elnöke, a következőket mondta: Szépek a szövetkezet eredményei. A hallottak és látottak arra késztetnek bennünket hogy mi is bevezessük a kertészeti gazdálkodást és az eddiginél szakszerűbben munkáljuk meg a földet. A mi csoportunkban még jobbak a körülmények, mert földjeinket körülöleli a Duna-ág. — Hazatérve, első feladatom lesz, hogy a vezetőséggel és a tagokkal megbeszéljem az itt látottakat. Azt akar- iuk, hogy a mi csoportunk is legalább ilyen eredményeket érjen el a következő évben, mint a Vörös Fény." Balogh Györgv. a dunaszekcső! Petőfi tsz legidősebb tagja is elismeréssel nyilatkozott a Vörös Fény tsz eredményeiről. Szabó György pedig a Dunaszekcső-szigeti Vörös Október tszcs tagja, ezeket mondotta: „Egy hónappal ezelőtt még nekem is az volt a véleményem, hogv kilének a csoportból. Most. megváltozott a nézetem. Ebben az évben ötödrragam- mal dolgoztam a csoportban és eddig 900 munkaegységet teljesítettünk. Zárszámadásig meglesz az 1100—1200 munkaegységünk, amelyért az év végén több. mint 100 mázsa kenyér- és takarmánygabonát viszünk haza. Ebből bőven jut kenyérre, ruhára — még motorkerékpárt is tudok venni a fiamnak. Ez a számolás és az itt látottak győztek meg. Ha a következő évben a mi csoportunk is úgy gazdálkodik,. mint a Vörös Fény tsz tagsága, akkor még az ideinél is nagyobb lesz jövedelmünk." Különösen a kertészet felé fordultak ragy érdeklődéssel a látogatók.,. A vendégek valamennyien megelégedetten távoztak a Vörös Fény tsz- ből, valamennylükben megerősödött a közös gazdálkodás iránti szerelőt és az, hogy hazamenve tovább erősítik szövetkezetüket. A jobboldali szociáldemokrata vetek a negyedszázados Horthy fa- tehus szócsövei voltak a munkás- 8 között. Horthyékkal együtt taj- Kozva szórták a rágalmakat a Szov tanióra, a munkásszervezetekbe férkőzve felkutatták a kommunistát és kiszolgáltatták őket az ellen Uradalom pribékjeinek. Lemondtak : osztályharcról, a klérussal való óros együttműködésükkel nagy ólgálatot tettek a fasiszta hóhérnak. Pécsett is a jobboldali szociál- -mokrata vezérek tevékenysége az *20-as évek elején csak folytatása előző politikájuknak, s®tek'al ivaszabb és kegyetlenebb eszközökel. Politikájuk igazi célját, a bur- teázia szolgálását igyekeztek a leg- a8yobb mértékben leplezni. Ez tanban nem sikerült mindig. A pe- egyházmegye vezetőivel való szo- ta együttműködésükről az akkori terikális sajtó a következőket írja: »Nagy emberek sejtelme kezd valóra válni és testet ölteni. A szociáldemokraták letértek a nemzetköziség útjáról... Lemondalak az osztályharcról, lemondanak a gyűlölet politikájáról, mert így mondják, — van ennél nagyobb hatalom az életben, a politikában: a szeretet, az egyetértés, a közös munka.“ ^»Dunántúl“, 1920. márc. 28.) Valóban Pécsett sem volt különb 1 jobboldali szociáldemokraták oszAdatok a jobboldali szociáldemokraták árulásáról Pécsett, a Hortbv-fasizmus korszakának elején tályharcról vallott nézete, mint másutt az országban. Amikor a 20-as évek elején általános forradalmi fellendülés jellemezte a nemzetközi munkásmozgalmat, a magyar munkásmozgalmat is, a pécsi munkásárulók leszerelni igyekeztek a tömeget. 1921. március 21-én tartott gyűlés szociáldemokrata szónoka kilátástalannak látja a munkásosztály harcát: „Ö nem próféta, és így nem jövendölheti meg, hogy megtörik a Horthy uralom. Hanem azt igenis mondhatja, hogyha megtörik is, azt nem ők fogják megtörni.“ (Megyei Bíróság Levéltára, Pécs, B/1904/1923.) Az áruló vezéreket maga a tömeg leplezte le több alkalommal. A különböző gyűlések jegyzőkönyvei tanúskodnak erről. 1921. február 17-en a Schubert-féle vendéglőben tartott pártértekezleten a becsületes párttagok erősen bírálták a pártvezetésé„A közbeszólások során erősen kifakadnak a jelenlegi városi vezetőség ellen, amely nem tesz hivatásának eleget a mai nehéz Időkben.“ (M. B. L. — a Pécs, B/1904/ 1923.) Ugyancsak a széles párttagság vezetőség elleni támadásának jegy eben zajlott le a SZDP 1921. május végi pécsi kongresszusa is. „... az egyik felszólaló hibáztatja, hogy a pártvezetőség befolyásolni engedte magát a burzsoáziától közénk lezüllött emberektől.“ (U. ott.) Azonban nemcsak a burzsoáziától „lezüllött“ elemek igyekeztek a szociáldemokrata vezetőség felé közeledni. A pécsi jobboldali szociáldemokrata vezetők a burzsoáziával vállaltak sorsközösséget, amikor az eszéki bankban is nagyobb mennyiségű összeget helyeztek el. Anyagi érdekeltség a burzsoáziával! Ezt sem tudták elrejteni, titokban tartani. „A közben lefolyt beszélgetés alatt egyik munkás odanyilatkozott, hogy a városi vezetőség az egyik eszéki bankban nagyobb mennyiségű pénzt helyezett el.“ (U. ott.) Honnan szerezte a pécsi szociáldemokrata vezetőség ezt a nagyobb mennyiségű pénzt? A véres ellenforradalmi rendszer jól megfizette embereit. Nem csoda tehát, hogy a szociáldemokrata vezetőség a hatalmas vagyonnal rendelkező pécsi egyházmegyével együtt élen az ellenforradalmi rendszerrel szórta a rágalmakat a fiatal szovjet államra, a világ első munkásállamára. Amikor a szovjet nép hatalmas véráldozat\ . sza a T4 tál verte vissza a Y4 : ”^nciós állam összefogott támadását, amikor már a harcok hevében születtek a biztos győzelem utáni békés, alkotó munka tervei, a pécsi sajtó nem átallotta bemocskolni, e hőskölteménybe illő, legendás korszakot. Mint a tűztől, úgy féltek a forradalom gondolatától. Féltek az általános munkakötelezettségtől, féltek annak az elvnek a megvalósulásától, hogy: aki nem dolgozik, az ne is egyék. A pécsi jobboldali szociáldemokrata vezetőség ellen különösen éles harcot folytattak a kommunisták. A kommunisták célja az volt, hogy lehetőség szerint erős bázist alakítsanak maguknak a SZDP becsületes tömegéből. Ez a folyamat meg is indult. A Sásdo<n tartózkodó pécsi polgármester (Pécs szerb megszállás alatt volt) — jelentése — amelyet a miniszterelnöknek küldött, — sajnálkozik a SZDP helyzetén: „Mindezek igen aggasztó jelenségek annál is inkább, mert e jelenségek szerint a Pécsett nagyszámban összegyűlt kommunisták valósággal uralják a szocialista pártot. Azok a törekvések, a párt higgadtabb elemei részéről, amelyek a kommunisták eltávolítását követelik, eredménytelenek“. (M. B. L. — a Pécs. B/1904/1923.) Miért voltak eredménytelenek ekkor a kommunisták eltávolítását követelő intézkedések? Mert a szé- 'es párttagság egy része a kommunisták mellett állt. mert a forradalmi mozgalom felfelé irányuló tendenciája a kommunistákat igazolta. A pécsi jobboldali szociáldemokrata vezérek is — éppúgy, mint a budapesti központ a Népszaván keresztül — dicshimnuszokat zengtek Horthy kormányzóvá választása ideién. Szedegették a morzsákat, hajtogatták a félig kiürített poharakat, de többször a dúsan megterített asztalnál is Volt számukra fenntartott hely. Ma, amikor a szociáldemokratiz- mus üzemeinkben, hivatalainkban, iskoláinkban, békés építésünk minden területén még igyekszik talajt keresni magának, nem árt megemlékeznünk múltbeli tevékenységéről. Ma a munkafegyelem ellen, a többtermelés ellen, fejlődésünk ellen igyekszik tevékenykedni a legkülönbözőbb formákban. Célja ma is az, mint régen: szolgálni a burzsoáziát. Fontos tehát számunkra a szociál- demokratizmus módszereinek feltárása, tevékenységeinek leleplezése. A jól teljesített napi munka, elméleti színvonalunk emelése, éberségünk fokozása lehetetlenné teszi a talajt a szociáldemokratizmus számára. Fehér István
