Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-23 / 197. szám
1553 AUGUSZTUS 23 NAPLÓ 5 M I C J S Á G BARANYÁBAN? Három hányás%nemzedék építők ünnepe Pécsett Az építő- és épííőanyagipari dol- °zók augusztus 30-án tartják Pé- 85lt az Építők Ünnepét. Ez alkarra a gyermekeknek és a város °'Sozóinak és építőinek egésznapos ;?zdag műsort állítottak össze. A Materen reggel 0—10 óráig rcller- prssny lesz. amelyre a helyszínen Maden gyermek benevezhet. A ver- 5ny győztesét díjazzák. 10—11 órá- ’ sztahánov falazás-bemutató lesz Sétatéren, maid 11—13 óráig a 0nv£ctzenekar ad térzenét. A SZOT játéktermében építőipari Pr,v- selejt, újító és munkavédelmi ’állítás, a SZOT dísztermében pe- !S könyvkiállítást rendeznek. A Balokánv ligetben 12—14 30 rsig hangos híradó és zenés műsor i8z- 14 30—15.30 óráig a honvédze- l'W térzenét ad. maid 15.30—17 ra'g bábműsor szórakoztatja a gyerekeket. 17—17 30 óráig a Balokány ^tben ismét sztahánov-falazás-be- ’atatót rendeznek, maid ezt követi '30—20 óráig az építők művészeti SQP°rtjának zenés műsora. Közben '■ Állami Áruház divatbemutatót ?rh majd 8—24 óráig szabadtéri 1Rn, tábortűz és tűzijáték zárja be 2 egésznapcs ünnepséget. A délutáni pákban vidám játék, lepényevés, iakbanfut.ás is lesz, a könyvsátrak- an Pedig egész nap könyvkiállítás. Az Építői: Ünnepére gazdag sportműsort is állítottak össze. MOBŐRKABÁT ÉRKEZETT A PÉCSI ÁLLAMI ÁRUHÁZBA Újfajta műbőrkabátok érkeztek a pécsi Állami Áruházba. Az új - áru iránt — különösen az augusztus 19- 20-i pécsi Vidám Vásár óta — nagy az érdeklődés. A férfi műbőrkabát 780, a női 650, a gyermek műbőrkabát ára pedig 432 forint. ÖTEZER FORINTOT NYERT A TERVKÖLCSÖNSORSOI .ÄSON EGY VASAS! VÁJÁR Az ötéves Tervkölcsön hetedik sorsolásának első napjaiban máris egy pécsi és egy pécsvidéki dolgozó nyereménykötvényét húzták ki. Az egyik Tiszperger György II. vásasi vájár, aki 200 forintos kötvényével 5000 forintot nyert. A másik a 73/1. Építőipari Vállalat egyik dolgozója, — akinek nevét eddig még nem sikerült megállapítani — 50 forintos névértékű kötvényével 5000 forintot nyert, tehát 1.250 forintot kap majd kézhez. MA. LATARÁR KÁLMÁN. KOSST.TTH-I>l*AS VENDÉGSZEREPEL bar községben Nagy dicsőséget szerzett magának Bár község azzal, hogy országosan első lett a gabonabegyüjtési verseny ben. A bári dolgozó parasztok híre eljutott a fővárosba is, ezért olyan kultúrműsort állítottak össze számukra. ami az élenjáróknak kijár. Latabár Kálmán Kossuth-díjas művész látogat el ma Bár községbe, hogy szórakoztassa a jó munkát végzett dolgozókat. Vele együtt több fővárosi művész vendégszerepei még. Ott lesz Hajdú Júlia zongoraművésznő, Mindszentv Ödön, Vörös Sári. Hódos Judit, Béréi Mária és még sokan mások. A rádióból ismert magyarnóta énekesek dalait a 30 tagú fővárosi népi zenekar kíséri. A kultúrműsor délután 3 órakor kezdődik és kellemes szórakozást nyújt majd Bár és a környékbeli községek dolgozóinak. ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZAKKÖREINEK KIÁLLÍTÁSA November 7 Kul túrotthonban augusztus 20-án a megyei tanács oktatási osztályának rendezésében kiállítás nyílt. A kiállítás a megye általános iskoláinak biológiai, kémiai, képzőművészeti, stb, szakköreinek munkájával ismerteti meg a látogatót. A kiállításnak, ariely ma estig lesz nyitva, eddig csaknem 5 ezer látogatója volt. Elsárgult, megrongyolódott irat. Annak idején — 26 évvel ezelőtt — az Első Dunagőzhajózási Társaság Igazgatóságának címezték a pécsi bányászok. Mint az iratból kitűnik, hó 24-én. ‘ A kérelmet az összbányászok nevében 14-en írták alá. Ezek közül már többen meghaltak, egyesek más vidéken élnek, közülük Túrna Adolf és Stenczer János lelhető csak fel Vasas Il-őn. Idős Stenczer János kis kertes házban lakik feleségével, s ma már csak a házkörül tevékenykedik. Harminchét évi szolgálat után 13 évvel ezelőtt kiesett a csákány a kezéből. Elhatalmasodott rajta is a bányabetegség — a szilikózis. — Pedig hát most volna jó igazán dolgozni — mondja, ahogyan a régi elsárgult papírlap elmosódott betűit nézegeti, majd egy vékony a nyomor, az állandó nélkülözés annyira lábrakapott a bányászcsaládoknál, hogy nem bírták tovább. így született meg a kérvény, amelyben fizetésük rendezését kérték. papírt vett kézbe az asztalból, azt, amelyik a kérvényükre annak idején válaszul érkezett. Ahogy böngészgeti, látszik az arcán, hogy régi emlékek elevenednek fel venne. Olvassa a sorokat, kezdetben csak úgy magának, de később már hangosan, hogy a felesége is hallja. Mennyi gúny, megvetés, van hangjában a múlt agyafúrt urai iránt, akik körmönfont gaz emberséggel utasították el kérésüket. — Halld csak mit írtak — fordult feleségéhez, kedves figyelemmel... „A hozzánk intézett kérelemnek helyt nem adhatunk és bízunk abban hogy munkásaink, nemkülönben a kérvényt aláírók is, be fogják látni, miszerint teljes lehetetlenség, hogy az eddigi munkarendszertől homlok, egyenest ellenkező más rendszerre térjünk Út.“ — És itt lejjebb így folytatták: ,’Ennek a kérésnek a teljesítése vagy csak tárgyalása is ugycnwrn a lehetetlenülésre vezet, mint a kom munizmus és így természetesen errőlszó sem lehet.. ,^Kérelmünk támogatására bátrak vagyunk előadni — szólt a meg okolás, — hogy a drágaság oly mértét;ben emelkedett és jelenlegi béreink oly silányak, amelyből családunkat fenntartani nem vagyunk képesek, így a legnagyobb nyomorban sínylődünk, valamint nekünk bányamunkásoknak az wrős tnunkakifejtéshez jobb táplálékra van szükségünk... Mélióztassék azon kérelmünknek, amelyek az éledre a legszükségesebbek. eleget tenni... és bennünket erről értesíteni. Pécs-vidéke< 1027. júttvs kz a'hoUnány napja uíán töretfen erővel folytatják a versenyt — a tatabányaiak példájára — Pénczéf-fejtés tagjai Á néesbényptelepi Pánczél Ferenc °ntbrigád augusztus 1—19-ig több, *‘nt 60 csille szenet termeltek ter- #n felül. Nem lankadó kedvvel, új Nnkalendülettel folytatták a ver5t)yt az ünnep utáni első műszakon I. Augusztus 21-én — éppenúgy, mint Ijjsik munkanaookon. — már ide- jHorán összegyülekeztek és az elsők szálltak le a bányába. Útközén megbeszélték a feladatokat. Va- -itiiben mégis különbözött ez a nap .töhbitől. Ma kezdte meg a mun- at a bi'igádban két fiatal bányász j" egy fiú és egy leány — akit az ^kjái-ó brigád tagjai tanítanak meg Mnyászmesterségre. Négyről hatra 0 >gy a brigád létszáma, de megnő . régi brigádtagok felelőssége in: );iik függ, milyen bányász lesz a balokból. ‘^eredekdőlésü munkahelyükön ’’aep utáni napon mindig nagy gon °» okoz a biztosítás. Addig nem is szoktak munkához fogni, amíg mindenütt meg nem győződtek róla: jók-e az ácsolatok, amíg meg nem teremtik a biztonságos termelés előfeltételeit. Most még emellett a fiatalok tanítása is rájuk várt. Mégsem vesztették el türelmüket. Közös összefogással fél nyolcra végeztek a biztosítással. Blazsek Antal ifjúmunkás sztahanovista vájár — aki különösen szeretettel fogadta fiatal társait — a szenelés megkezdése előtt vállalta: amellett, hogy tanítványával törődik, kétszeresen túl is teljesíti tervét, hogy így a munkakezdésnél adódott késedelem ne hátráltassa a brigád tervteljesítését. Amire a műszakváltás ideje elérkezett, a fiatal sztahanovista öt süvegfa hosszan fejtette ki a szenet a meredekdölésű, nyolcvan-kilencven centiméteres széntelepről. De jól dolgoztak a többi társai. így érték el, hogy az ő brigádjuk volt az egyike a pécshányafe!@pi annak a két pécsbányatelepi fejtési csapatnak, amely ünnep utáni napon is túlteljesítette előirányzatát. A brigádtagok azonban nem elégedtek meg 102 százalékos eredményükkel. Tudják: tőlük többet vár a haza. Ezért elhatározták, csatlakoznak a tatabányai VIII-as akna versenyfelhívásához, több szénnel mutatják meg, nagy ünnepnek tartják a bányásznapot. Vállalták, hogy amellett, hogy heti tervüket öt nap alatt befejezik és szombaton már terven felül termelnek, hetenként még 30 csille szenet szállítanak ki munkahelyükről a köteles részen felül. Így akarják megtetézni az eddig terven felül adott sokszáz tonna szenet és példát mutatni még elmaradó társaiknak. Amikor idős Stenczer János e sorokat is felolvasta feleségének, gúnyos mosolyra húzódott szája. Legyintett egyet. Lekicsinylőén, mint aki így, ezzel a mozdulatával akarja kifejezni, hogy mennyire meg vetette a népnyúzókat, akik végül mégis vesztettek. A hosszú csendet felesége örömteljes kiáltása szakította meg. — Ott jön a Magdi! — az unokám — teszi hozzá ellágyuló hangon. — Építőipariba jár. Most lesz harmadikos és mérnöknek készül. — Voltak a nyáron Komlón öt hétig — veszi át a szót Stenczer elvtárs. — Üzemi gyakorlaton. így mondták. A Jani fiam gyermeke is építészmérnök lesz, mint a Magdi. Egyidősek és versenyeznek ők is, mint az apjuk. Stenczer néni közben a készülő ólhoz megy és büszkén mutogatja, hogy az unokái:, a leendő építész- mérnökök kezemunkája a félig felrakott fal. — Nekik már könnyebb. Jól keres az apjuk a bányában. Most is kapnak hűségjutáimat. Józsi fiam 2200 forint körül számít, de Janinak is meglesz a 2000. Ifjabb Stenczer Jánosra terelődött a szó. Az idős bányász a szekrény körül kezdett motozni. Egy összegöngyölített papírcsomót vett elő. — Díszoklevél, Jani fiam kapta, mint a legjobb elővájási vájár. Most ilyeneket osztogatnak ... meg ilyeneket ni! — és újjával a „Dunántúli Napló' 1953 május 17-i számának egy lapjára mutat, ahol ifjabb Stenczer Jánost szép, új lakásában gyermekei között ábrázolja egy kép. — Szép lakása van a másik fiamnak is, — szólt közbe a felesége, — öröm hozzájuk menni. Majd az unokákra terelődött a szó és a legifjabbra, a dédunokákra. A Stenczer házaspár most már nyugodt, megelégedett életet él. Gyermekeik, unokáik sorsát biztosítottnak látják, Idős Stenczer Jánost csak egy bántja, az, hogy betegsége miatt nem mehet többé a bányába. Sokszor mondogatja is fiainak, barátainak, Ismerőseinek: — Pedig nem vagyok még öreg és milyen jó lenne most dolgozni... N. É. A klerikális reakció és a szociális gondoskodás Élenjáró elővájási csapat J?*. György elvtárs csapata legjobb erediményt *°Vájási csapatok versenyében augusztus h ■ < százalékra teljesítik. _______ Xa heili tábornok kormányalakítása liánban I érán (TASZSZ) Az összes korhivatalokat tankok, páncél- és katonák őrzik. Teheránban íyolc órától reggel öt óráig to- a is tilos az utcán tartózkodni. A városba bemenni vagy onnan eltávozni nem lehet, Augusztus 21-én megjelent néhány lap. A „Zelzele című lap augusztus 21-i száma jelenti, hogy Zahedi tábornok sajat elnöklete alatt kormányt alakított. Az iráni helyzet újabb fejleményei A „Reuter" jelentése szekáld sah Bagdadból jövet on délelőtt repülőgépen meg- a Teherán közelében fekvő »aki repülőtérre. A sahot hípártján álló iráni köröltben >mmal vegyes félelem ural- ,z „AP" beiruti jelentése be- a sahpártl iráni diplomatákéi a véleményéről, hogy az talmi kérdés még nem doh sah párti diplomaták attoi ., hogy az országban nagyarányú polgárháborúra kerül sor. Erre az aggodalomra ^ elegendő okot ad az, hogy a nép és a mo- narchista csapatok között az ország különböző részein történt összecsapások tovább folytatódnak. Az „AP" közli, hogy néhány vidéki városban. Moszadik hívei és a monarchjsták között összetűzések voltak. Kerman- sahban egy halott és több sebesült, Restben 25 sebesült volt az összetűzések áldozata. Hamadanból ugyan csak jelentettek összetűzéseket. Ilorthyék nem voltak szerencsesek papjaik megválasztásában. Zad- raveczből, a „szegedi gondolat szárnyán" magasba tört ferences barátból tábori püspököt csináltak. Vesztükre, mert frankhamisítóvá züllött. Vass Józsefet, akit az „Emerjeaiw“ diákszövetségben fedeztek fel, pre- l'átusi, majd miniszteri székbe ültették. Megbízták társadalompolitikájuk irányításával. Vesztükre, mert a pre 1 átus-minisztér panamái országos botránnyá duzzadtak. Ettől függetlenül Vass József a közoktatási miniszterből lett népjóléti miniszter is mindenben megfelelt Ilorthyék kívánalma inaik. Vass célja volt — ebben egyetértett az osztálváruló szakszervezetekkel .és a jobboldali szociáldemokratákkal — a munkásmozgalom leszerelése volt. Egyébként főleg a munkásosztály felé azt a látszatot igyekezett kelteni, Itógv az uralkodó osztályokat „a szociális gondoskodás szelleme vezérli.'* A „szociális gondoskodás" hangoztatásának leple alatt hadjáratot indítottak a munkásmozgalom ellen. Igazi céljuk a tömeg fókonta’-íásu volt. Ezt Schütz Antal is bevallotta „Erkölcstanában" és nyíltan kimondta: „ha nem hidalják ét a szegények és gazdagok közötti ellentét, a szegények (értsd: proletariátus, munkásság) elkeseredése csak nő és végül is rettenetes társadalmi katasztrófába (értsd: forradalom) tör ki." Ezért a klerikális reakció Vass miniszter vezetésével „nagyvonalú ínségakciót“ szervezett a „nyomor enyhítésére". A kormányzat egyszerűen új adót vetett ki és megadóztatta a népet Az új „községi pótadót * a kényszer ismert eszközeivel hivatalos közegek hajtották be. Tetemes összegek jutottak így ,lz segaketó pénztárába, Veszprém megyében például Iá millió korona fölvl be, ami mintegy 170 ezer aranypengőnek felelt meg és hasonló összeg gyűlt össze Baranya megyében is. A kénysze;behajtás érthető elkeseredést váltott ki. A felháborodás azonban otszágos tiltakozássá dagadt, mikor kiderült, hogy a jelentékeny összegekből kiki-t „segélyeztek“. Veszprém megyében pél dátil alig 700 ezer koronát (kb. 6800 aranypengő) kaptak a munkanélküliek. Áz arány a többi megyében sem volt jobb. A megmaradt pénzt — és ez a nagyobb összeg volt — a klerikális reakció számtalan szer vezete között osztották szét. Ugyanakkor Horthy „Vitézi-Széke" is je lentékeny segélyben részesült. Nem vitás tehát, hogy az ínségakció a klerikális reakció alkotása, a tömegek kizsákmányolásának és a reakciós szervezetek megerősítésének vallásos és karitatív jelszavakkal álcázott új változata volt. * Vassók sohasem gondoltak komolyan a társadalmi kérdés gyökeres megoldására. Bizonyíték volt erre a főváros peremén gombamódra elszaporodott nyomortelepek, az Auguszta, a Zita-telep és a többi. A munkanélküliek ezrei zsúfolódtak itt osz- sze és tengették a legszörnvűbb nélkülözések közepette nyomorúságos életüket. A klerikális reakció és a kormányzat semmit sem tett ezen tűrhetetlen állapot megszüntetésére. Ellenkezőleg! „Sötét alvilágnak , „fertőző bűntanyának“ nevezte a nyomor e szörnyű helyeit, lakóit pedig „javíthatatlan munkakerülőknek" bélyegezte. Lecsúszott alakokról cikkezett, „akik csak az erkölcsi rothadás fertőjében érzik jól magukat és nem is vágyódnak ^valami más, valami jobb lét után. * A klerikális reakció társadalompolitikája osztályérdeket szolgáltaiC még jobban kiélezte az osztályéi - - téteket. Vass miniszter fogon:!(a az oolszeffónvedott középosztály in V segítése" volt. A prclát.ismrnt.szmr ismételten hangsúlyozza a koz « tály „veleszületett szégyenedetét . műi . ib/tJii m&zmvre glivczübkcx ü ütött fel, külön rcggeldztelcsi, fe ruházási akciót szervezett. A mu kásság, a dolgozó nép ököLbeszovu kézzel kénytelen eltűrni, hogy klerikális reakció a nép zsebéből k kényszerített pótadóból elnyomója az „uriosztályt" segélyezze. Zieh János, a klerikális reakció egyik vi zére, a katolikus nagygyűlés elő nyíltan kifejtette, bogy „az uraik- dó osztályok eme társadalompolit kajára a proletariátus rettenetes ti megeinek féken tartására cs a kon munizmus elterjedésének megák: dá!vonására van szükség.“ Inge csak egy lépés volt a „szociális tő vényjavaslat" előterjesztése, am lyet Vass miniszter dolgozott 1 Úgy, hogv majdnem szószerint á másolta Mussolini fasiszta rendele tárából. Ebben az ed igio cl is j obi Kin ko latozták a munkásmozgalom, a szó vcz'kedés szabadságát és újabb te beket róttak a népre. A törvénvji vaslat lemáíolói ezután már nvilíá tömjénezték a fasizmust. A „Non zeii Újság'*, a klerikális reakció h valatos lapja fennhangon dicsérte prelátus-minisztcr munkás és népe lenes törvényeit. Kiemelte, hogy „s áj törvény szigorúan bünteti sztrájkokat" és hozzáfűzte, bog „Mussolinié az érdem, hogy elhal rozó lépést tett erre az ingoványo nak és járhatatlannak mondott t rületre“ Majd azzal biiszkcl'kedi! hogy „a fasizmusnak a keresztén' szocializmus volt az úttörője!“ <19» jan. 14.) 1 “ átrlyTtoSiÍlyen S7'6l,em Ha’tolll politikáját. amVvtzG 4ál'.snda,°" téri elem lomtárái , ® nmr 8 ’ szontalun ezt fein - Nem h' ség mellett Wy e söté ben az 0„, - tódban lássuk- cl zadok nb,í+Z''a'k'a'n 07 1(1,1»» évszí annvi ■ ' i e^Viittvéve nem törlé" «totói*- °,ROzA érte «kében aVo; . a tolszaban.rfás óta «,,<’ U>a*S ev a fett.
