Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

MOZAIK KÉPEK A PÉCSI V.DÁM VÁSÁRRÓL Az idő délelőtt fél 10 óra felé jár. * Balokány-ligeti tó kellős közepén, * víz szintje felett felállított szabad­it' színpadon felsorakozik a pécsi "onvédzenekar. Indulót játszanak. ®ajd Varga Jenő elvtárs, a megyei janács elnöke lép a mikrofon elé. Onnepi beszédével nyitja meg a pé- CSI Vidám Vásárt. ~ Ezen a vásáron — hangzik Varga elvtárs szava — nem a tőké- kupecek, kulákok a hangadók, “anem a szocialista ipar és keres­őelem mutatja be remekműveit A régi vásárokban a tőkések és ku- récek arra törekedtek, hogy a dol- EOzó parasztot minél jobban becsap­ok. Arra törekedtek, hogy a legsi “Oyabb áruval lássák el őket. Ez a 1111 ünnepi vásárunk egészen más a mi vásárunk a szó legszorosabb élelmében: ünnepi, mert alkotmá- “yunk előnapján és napján tartjuk. az°nkívül ezen a vásáron keresztül szorosabbra fűződik a munkás- waszt szövetség, közelebb hozza egy Jóshoz a falut és a várost. Itt mun- kksosztályunk és dolgozó parasztsá- 8unk kézfogása válik még szilár­dabbá. * *rél 11 óra felé megindul a házi­asszonyok rohama a MEZÖKER gyümölcs-sátra ellen. Nagy kosarak­ul tolonganak a pult előtt s az el- *«ók alig győzik kiszolgálni a ve­teket, akik körtét, zöldpaprikát, gö- rég és cukordinnyét vásárolnak. A r~*ár megnyitása utáni órákban tä­te" itt a legnagyobb forgalom. De Egymásután érkeznek a MEZÖKER tehergépkocsijai és folyamatosan állítják az újabb gyümölcsárukat A mikrofonon keresztül felcsendül eSy induló. Megkezdi működését a ■Szív küldi szívnek posta vevőszo' Sálat“, üzenetet és dalt küldenek a Pécsi Állami Aruház dolgozóinak. aKik a vásárban jó munkát végez­lek, udvariasan és előzékenyen szol­gálják ki a vevőközönséget. * A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat k'üszaki részlegéhez éppen most hoz ?ák a repülőpostával érkezett cseh pártmányú szuprafon hanglemeze­det. Ezek" a hanglemezek arról ne­vezetesek, hogy az eddigi 28.78 he­veit, percenként 33 egész egy harma­tot fordulnak és amíg a múltban e8y hosszabb zeneszerzeményt 5—6 hanglemezre kellett felvenni, ezeknél egy hanglemezre is ráfér hosszabb zeneszerzemény. A hanglemezekhez új típusú zenegép is értett, amely nek ára 1350 forint. A zenegépen nemcsak a cseh gyártmányú szupra­fon hanglemezek használhatók, ha­nem bármilyen más hanglemez is. Már a koradélelőtti órákban nagy érdeklődés mutatkozik az ipari cik­kek iránt. Déli 12 óráig eladtak egy 11.618 forintos 250-es és egy 8.002.20 forintos 125-ös Csepel motorkerék­párt, ekét, számos villanyvasalót, tűzhelyét. A Bút.orérlékesitő Vállalat pavil­onjában is nagy a forgalom. Molnár Ferenc Orsolya utca 16. szám alatti akos 6.864 forintért hálószobabútort vásárol; Hollenbach András alsó- mocsoládi lakos 7.896 forintért szin­tén hálószobabútort és sezlont, Gyó- tai Pál felsőmindszenti lakos pedig immár a harmadik, aki 6.864 forint­ért vásárol hálószobabútort. Kovács •Jenő pécsbagotai lakos 2.338 forint­tért, Megyeri Ede Old községbeli la­kos pedig 2.561 forintért vásárol konyhabútort. Délig a Bútorértéke­sítő Vállalat forgalma már 42.000 forint volt. Ez fényes bizonyítéka dolgozó népünk életszínvonala emel­kedésének.-.v Városi és vidéki dolgozók gyönyör­ködnek a Képzőművészeti Alap sátra előtt a kiállított művészi festmények ben, Glatz Oszkár: „Parasztgyer­mek“, Szinnyey-Merse híres „Majá­lis“ című festménymásolatában, Ivá- nyi-Grünwald „Tájképében“, Mun­kácsy Mihály: „Köpülőnő“ című festménymásolatában. Négy komlói vonatkozású grafit-rajz is szerepel a kiállításon: Szlovák műve valameny- nyi. Mindegyik a komlói szénbányá­val kapcsolatos. Vidai-Brenner: „Fej tőgép“ című festménye ugyancsak bányász témát örökít meg. A tera- kottaszobrok javarésze mai életün­ket tükrözik vissza, úttörőt, ipari tanulót stb. ábrázolnak. A kultúrott- honok vezetői itt szerzik be kultúr­termeik díszítő tárgyait. * A Horizont sátrából szovjet dal csendül ki. Moszkvából érkezett, le­velezőlap nagyságú papírra erősíted új típusú szovjet hanglemezeket for­gatnak. A pulton magyar és szovjet szépirodalmi és ifjúsági művek, könyveket, folyóiratokat lapozgat­nak a vásár látogatói. Majakovszkij, Virta, Rilenkov, Furmanov, Pagye- rin, Golubjova munkái után érdek­lődnek. * A közelben án.iotta fel eredeti üvegházát a pécsi kertészet. Előtte hatalmas pálmák, citromfák, szépen gondozott virágos kis-park. Az üveg­házban pirosló szekfűk, sárga dáliák, ciklámenek, kaktuszok. * Kivonult a vásárba a Megyei Könyvtár is. A sátor fölött Sztálin elvtárs következő mondása olvasha­tó: „Mi minden munkást és minden parasztot művelt és képzett ember­ré akarunk tenni.“ A pulton pedig Majakovszkij, Puskin, Ady, József Attila. Móricz Zsigmond és a többi magyar írók művei között válogat­nak a vásár látogatói. A sátorral szemben szabadtéri ol­vasót nyitott a Megyei Könyvtár. Az asztal mellett diákok olvassák a „Szovjet Kultúra“ című folyóirat példányait, a „Szabad Föld Téli Es­ték“ füzeteit és a könyvbibliográfiá­kat, valamint az ideológiai brosúrá­kat. * A Vidám Vásár rendezősége gon­doskodott a gyermekekről is. A Vá­rosi Strandfürdő közelében gyermek megőrző és gyermekpihenő helyet ’étesítettek. Padokat állítottak fel, ahol a vásárban elfáradt gyermekek megpihennek és szüleik távollétében négy óvónő vigyáz reájuk. * A Pécsi Fodrászkisipari KTSZ sátrában „nyári fodrász-üzem“ mű­ködik. Itt borotválnak és nyírnak hajat a pécsi fodrászok. * A Vidám Vásárra való tekintettel a Tiszántúli Nagycirkusz meghosz- szabbította pécsi tartózkodását. Va­sárnap estig vendégszerepeinek a vásár területe mögött. A cirkusz ál­latkertiében tolonganak a vásári lá­togatók. * Az idei pécsi Vidám Vásár áru­bőségben és forgalomban felülmúl­ja az összes eddigi pécsi vásárokat. Valamennyi számottevő vállalat részt vesz a vásáron és bátran állíthatjuk azt, hogy az idei Vidám Vásár nem­csak vásár, nemcsak kereskedelmi tevékenység, hanem a szocialista kul túra megnyilvánulása, életszínvona- ’unk emelkedésének, boldogabb éle­tünknek hű tükörképe. Ébredjenek lel a Seriéslenyésztő Vállalat vezetői — fordítanak több gondot a (fo'gszák ('aratóra , Az új kormányprogramm meg­jelenése ófa dolgozóink egyre bátrabban tárják fel azokat a hiányosságokat, amelyek munká­jukat gátolják. így van ez a Ser­téstenyésztő Vállalat pécsi és vi­déki üzemegységeiben is. _A Sertéstenyésztő Vá lalat csu­hán másfél, két éves niultrn te­kinthet vissza, de eza’att az idő ®'att valósággal a földből nőttek f? nőnek ki az új épületek, ser- jesnevelő szállások Sik'ósnn. Esz- jerágon. Vajszlón, Pécs II. és a többi telepeken. A vállalat az 1953-as évre 211 ®2er forintot kapott szociális be­ruházásokra, így minden lehető­ség megvan ahhoz, hogy az új | kormányprograminnak megfele- ‘uen gondoskod janak a dolgozók­ról. A jó gazdaságvezetőt általá­ban az jel'emzi. hogy ismeri a yóllalat ügyei mellett a dolgozók kisebb-nagyobb problémáit is és Gondoskodik a dolgozók jó javas­ltainak megvn'ósításáról. A Ser­téstenyésztő Vá'lalaf Basamnlom- úti telepén azonban úgylótszik uiás vélemény alakult ki a jó vál­lalatvezetésről. Itt nem veszik fi- Gyelembe a dolgozók jogos kéré­sit. panaszait. Egy régi épület­ben — minthogv u dolgozók kér­ték _ egy he'yiséget átépítettek fürdő céjaira. de ezt még a inai uapig sem lehet használni. Cso­dálatosan nehéz felfogású embe­rek lehetnek a vezetők, ha olyan Uehezen értik meg. hogy azoknak a dolgozóknak, akik nap, mint uap^ a sertésgondozásnál, vagy a darálómalomnál a raktárban szor­goskodnak. szükségük van tisztál­kodási lehetőségre is. Nem egy­szer panaszt eme tek már e tűr­hetetlen állapotok miatt, de in­tézkedés egyszer sem történt. Javasolták a dolgozók a vezető­ségnek azt is. hogy tegyék lehe­tővé a szárnzdara-keverés meg­valósítását, mert ezzel megköny- nyítenék a dara kimérését és szál­lítását, nem is szólva arról, hogy a hízók egyforma, jókeverésű ta­karmányt kapnának. Ezt a javas­latot meg is tudnák va’ósítani. csapán egy helyiségre lenne hoz­zá szükség. A vállalat vezetősé­gének viszont az a véleménye. I'ogv a „telep úgyis halálra van íté've“ s így semmiféle javaslatra« „pláne“ a megvalósítására nincs szükség. Egyébként ez a véle­ménye a vállalat lőállattenvésztő­jének. Lacza elvfársnak is. A vállalat siklósi te'epén. a volt Kovács-malomban sincs minden rendben. Ezt a vállalat raktárnak és darálómalomnak használja s már egy év óta ígérgeti a kanalas- felvonót. de még ebbő' sincs sem­mi, bár az anyag megvan. A vál­lalat műszaki osztá’va azonban a fiilebof ját sem mozdítja és tétlen nézi. hogy a dolgozók 18 rozzant falépcsőn hordjak fel a második emeletre n tele zsákokat. Sok a hiba a megkezdett épít­kezések körül is. Eszterngon. Kö­kényben kínos 'assúsággal épül­nek a munkásö'tüzők és fürdők pedig már az év elején meg kezdték építésüket. Rosszak az építési tervek is, hiszen a női és férfi öltözőfülkék nincsenek el­különítve. A váPalat műszaki építésvezetője, Erb Ede elvtárs különböző nehézségekre, akadá­lyokra hivatakozik, ahelyett, hogy cse'ekedne. Ideje lenne, ha felébredne már a vállalat vezetősége és kikecme­regne abból a nagy közönyből, amellyel a dolgozók ügyeit, ja­vaslatait. érdekei kép iseli. Te­remtsenek végre rendet saját por­tájukon. és harcoljanak követke­zetesebben a kormányprogramm megvn"ásításáért, a dolgozók ér­dekeiért. DÖMÖK KÁROLY É'elmezésipari Dolgozók Szak­szervezete T. B. elnök. A Pécsi Rádió csütörtök-pénteki műsora A Pécsi Rádió a 223.8 méteres közép­hullámon sugározza műsorát. (8.40: Délszláv műsor. 19 00: Kezdődik a magyarnyelvű adás. CSÜTÖRTÖK: Az augusztus 20 tiszteletére folyó versenyben kitűntek köszöntése dallal, muzsikával. Az ötvenedik paragrafus. Beszél­getés Tóth Jánosnéval, a Pécsi Bőr­gyár kiváló dolgozójával Jó hírt visz haza a szent'lőrinci Úttörő termelőcsoport elnöke — Ijolika Vilmos riportja. A lámpás — rádiójáték. (Gár­donyi Géza kisregényéből rádióra írta Polgár István Szereplők: Szabó Samu. Kovács Gyula. Polgár István, Korodini Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház tagjai és Nyitrai József, Bállá Olga, Rausch Károly, a Déry­né munkásstudió színjátszói. 20.00: Műsorzárás PÉNTEK: Ismerkedjünk megyénkkel. Ma­gyar László irodalmi riportja az abaligeti cseppkőbarlangról. Sopiana gépgvárbeli versenytár­sak — Szamos Rudolf helyszíni ri­portja. Mi'yen volt a vidám vásár? — mozaikok a vidám vásárról és a na­gyobb nyeremények ismertetése Megvalósul a programra — szé­pülnek a pécsi házak. Hírek Baranyából. Műsor közben szórakoztató mu­zsika 20.00: Műsorzárás. Gyű'ik a gabona a raktárakba. Egyre több község és termelőszövet­kezet jelentette, hogy alkotmányunk ünnepének tiszteletére teljesítet­ték gnbonabeadási kötelezettségüket, hogy mielőbb tettekkel segítsék a kormány programm jának megva'ósulását. FöldmüvessziMezeteink meqnöveMett feladatai a fai« árué látásában A z új kormányprogramm igen nagy feladatot ró a földmü- vesszövetkezetekre. A földművesszö­vetkezetek feladata a városban tei- melt iparcikkek falura való eljut­tatása és a falusi lakosság által tei- melt mezőgazdasági termékeknek a városba való továbbítása. Azaz a város és a falu közötti jó árukap­csolat kiépítése, a munkás-paraszt szövetség erősítése. Természetes, hogy ezt a nagy lei­adatot földművesszövetkezeteink csak úgy tudják megoldani, ha munká­jukban támaszkodnak a párt irányi- I tására és a tanács ellenőrzésére. I Földművesszövetkezeteink az árufor- 1 galom megjavítása, a dolgozó nép 1 életszínvonalának emelése erdeke- I ben már eddig is jelentős eredme- 1 nyékét értek el. Korszerű, szépen berendezett boltok-kal, kisáruházak- kai dicsekedhet például a mágocsi és a beremendi körzeti földműves- szövetkezet, amelyek a falu igényét mindenkor bőven és pontosan elégí­tik ki. Ugyanezt elmondhatjuk a Sátorhelyen megnyílt fogyasztás: szövetkeezt kisáruházáról. De nem­csak boltok vonalán, hanem vendég­látóiparban is igen szép eredmé­nyeket ért el a sellyei és a sziget­vári földművesszövetkezet, amelyen - ben. amellett, hogy korszerűen fel­szerelt éttermekkel rendelkeznek, tisztán és ízlésesen is főznek. A földművesszövetkezeték a jol- szervezett felvásárlási tevékenységük kel is megkímélik a dolgozó parasz­tokat a rendkívüli bő termés értéke­sítési gondjaitól. Segíti ezen a terü­leten például a most folyó termelési szerződések kötésével, a zöldség, gvümölcs és egyéb termékek felvá­sárlásával és feldolgozásával Ahhoz, hogy földművesszövetkeze­teink vezetőségei a jövőben a rá­juk háruló nagy feladatot jól végre­hajtsák, az ő kezdeményezésükön tu! szükség van az irányító szervek, — járási szövetségek és a MÉSZÖV messzemenő támogatására is.^ Kormányunk a maga részéről meg teremteni" a szövetkezetek jó mun­kájának előfeltételét. Csak az elmúlt hónap során több, mint 8 millió fo­rint hitelt bocsátott a földművesszo- vetkezetek rendelkezésére, hogy könnyűiparunk által termelt hata - mas árumennyiségből a dolgozo pa­rasztság ízlésének és kívánságánál' megfelélően ki tudják elegitem az egyre növekvő igényeket. Éppen ez­ért helyes az a kezdeményezés, hogv szövetkezeti szerveink vegyenek fel rendeléseket a dolgozó parasztság­tól családlátogatás során, ahol ki kel! kérni a dolgozó parasztság vélemé­nyét, hogy mit hozasson meg a toiö- művesszövetkezet az ő reszel e Ugyanekkor dolgozó parasztságunk e szövetkezetek aktíváival közöljék a szövetkezet vezetésében észlelt hi­bákat, hiányosságokat. A nagykereskedelemnek is az ed­diginél sokkal jobban figyelembe kell vennie, hogy a szövetkezet meg rendeléseit a falun kedvelt arukbo és kultúrcikkekből hiánytalanul és gyorsan kielégítse. A MÉSZÖV és járási szovetsé- <*ek egyik közvetlen feladata elérni azt, hogy megyénkben ne le­gyen egyetlen olyan kis község sem ahol ne működne szövetkezeti bolt Éppen ezért felmértük megyénkben ezeket a helyeket és kisboltokat nyi­tunk jutalékos boltkezelőkkel. Más­részt pedig jobban kell kiépíteni bolt jainkat egy községben fiókboltok lé­tesítésével, hogy a dolgozó paraszt­ságot megkíméljük a sok utazgatás­tól, ami a termelésből is kiesést je­leIFeladatunk, hogy megvizsgáljuk megyénk mely községében van még korszerűtlen szatócsjellegű bolt, gon­doskodnunk kell mielőbb arról, hogy ezeket a boltokat rendbehozzák. Ezen a téren az utóbbi időben már ér­tünk el eredményeket, így például Bikaion, Szalántán, és még más he­lyeken is megindítottuk a korszerű boltok építését. Tovább kell halad­nunk ezen az úton és biztosítanunk kell, hogy még ebben az évben az elhanyagolt boltokat mindenütt kor­szerűsítsék. Ezenkívül a szövetkezeti boltkezelőknek sokkal nagyobb gon­dot kell fordítaniok az áruk helyes kezelésére, tisztántartására, figye­lemmel kell kísérhiök, hogy minden boltban biztosítva legyen a folya­matos, zavartalan áruellátás. Igaz, hogy szórványosan, de még mindig előfordul, hogy egyik vagy másik szövetkezeti boltban nem lehet na­ponta a keresett cikkekből kapni. Ezt főleg a körzeti földművesszövet­kezetekbe egyesült helyi szérveze- teknél tapasztaljuk. Fel kell számolni azt az egyes he­lyeken előforduló gyakorlatot, hogy a körzeti földművesszövetkezetek székhelyén lévő boltok ellátására fordítják elsősorban a gondot. Ilyen szövetkezetek például a szentlászlói, vajszlói körzeti földművesszövetke­zetek, ahol az elmúlt időben igen súlyos ellátási zavarok voltak. Sú­lyos felelősség terheli az ilyen he­lyeken a szövetkezet ügyvezetőjét, üzemágfelelősét, akik nem érzik kö­telességüknek a dolgozókról való gondoskodást, akiknek hanyagságá­ból, nemtörődömségéből sokszor egy csomag cigarettáért vagy egy kiló sóért a szomszéd községbe kell át­menni. A megyei nagykereskedelmi válla­latoknak, de különösen a FŰSZERT Vállalatnak, amelyek a földműves­szövetkezetek megrendelései alapján szállítják az árut, lényegesen na­gyobb figyelemmel és több lelkiis­meretességgel kell a szövetkezetek megrendeléseit teljesíteniük. Bár a lagykereskedelem nincs közvetlenül i fogyasztóval kapcsolatban," mégis világosan kell látni azt. hogyha pél­dául a siklósi FŰSZERT nem szál­úja ki a beremendi földművesszö- vetkezetnek az árut időben, ennek végsőfokon a fogyasztó látja kárát, a fogyasztó pedig igen helyesén nem azt nézi, hogy a FŰSZERT a hibás vagy a szövetkezet, hanem azt, hogy ;ogos kívánságát a szövetkezeti bol­hán nem tudják kielégíteni. Hagy gyorsabbá tegyük az áru- kiszállításokat, rövid időn be- 'ül szövetkezeti szállítmányozási vál- 'alatot alakítunk, amely több nagy­kereskedelmi vállalattól rendelt áru­kat gyorsan kiszállítja a földműves- szövetkezeteknek. Van több kiválóan dolgozó földművesszövetkezetünk, ilyen a mecseknádasdi. szigetvári körzeti földművesszövetkezetek, ahol sem a körzeti földművesszövetkezet- nél_, sem a helyi szervezeteknél, nem fordult elő az áruellátásnál hiba, ugyanakkor állandóan emelkedik az árukészletük és a jó termés követ­keztében állandóan nő a forgalom, a terveket túlteljesítik A most még sok hibával dolgozó földművesszö­vetkezetek. például a véméndi. két- újfalui, vegyenek példát az élenjá­róktól, növeljék állandóan a szövet­kezet raktárkészleteit, védjék meg a szövetkezet tulajdonát az ellenséges kártevéstől és törekedjenek arra, hogy a földművesszövetkezetek be­tartsák a költségszinteket, hogy ez- íltal is jövedelmezően működienek. Minden szövetkezetünket a dolgo­zókról való gondoskodás szelleme kell hogy áthassa és tegyenek meg minden erőfeszítést, hogy kormá­nyunk programmjának rájuk eső ró szét maradéktalanul végrehajtsV- Fodor Imre MÉSZÖV titkán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents