Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-20 / 195. szám

1953 AUGUSZTUS 20 NAPLÓ 3 Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának augusztus 18-i délelőtti ülése Newyork (TASZSZ): Augusztus 18- ón az ENSZ közgyűlés politikai bi­zottságának délelőttit ülésén vita alá bocsátották a koreai fegyverszüneti egyezményben szereplő javaslatot, amely szerint a fegyvenszünst aláíra­tó után kilencven nappal politikai értekezletet kell tartani a koreai kér dés békés megoldásáról, a külföldi csapatok kivonásáról sitb. Munfz, a bizottság elnöke az ülést megnyitva azt a reményét fejezte ki, hogy a koreai hadműveletek beszün­tetése ,,a békés együttműködés szel- 1 -méhen tartós rendezéssé válhat “ A továbbiakban javasolta a bizott­ságnak, vitassa meg az értekezlet összetételének kérdését és rámuta­tott, hogy már három, erre vonat­kozó tervezetet nyújtottak be és van egy szovjet tervezet is, amelyet rövidesen szétosztanak a bizottság tagjai között. Ezután A. J. V i s i n s z k i j, szov­jet küldött szólalt fel és javasolta, bogy a szóbanforgó kérdés megvi­tatására hívják meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Ki­írni Népköztársaság képviselőit. A. J. Visinszkij kiemelte, hogy rész­vételük igen fontos nemcsak Kína és Észak-Korea népe számára, de az általános béke biztosítására tö­rekvő minden nép számára is. Ki­jelentette, hogy a szovjet küldött­ség szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra a rendellenes, a leg­nagyobb mértékben igazságtalan helyzetre, hogy a Kínai Népköztár­saságnak nincsenek állandó képvi­selői az ENSZ-ben. A szovjet kül­döttség . most csak emlékeztet erre. de a közgyűlés 8. ülésszakán felveti ezt a kérdést — mondotta. Lodge amerikai képviselő. a Szovjet küldöttség javaslata ellen szólalt fel. A bizottság rövid vita htán harmincnégy szavazattal tizen­nyolc ellenében — heten tartózkod­tak a szavazástól —, elutasította Sszak-Korea képviselőjének meghí­vásáról szóló javaslatot. Harminc­négy szavazattal, tizennégy ellen — kilencen tartózkodtak a szavazástól, •— elutasították a Kínai Népköztár­saság képviselőjének meghívásáról szóló javaslatot is. Az ENSZ közgyűlés politikai bi­zottságának vitája Lodgenak, az Egyesült Államok képviselőjének nyilatkozatával kezdődött. Lodge ki­jelentette: „Feladatunk itt az, hogy e fegyverszünet hatásosnak bizonyul j°n" és azt állította, hogy az Egye­sült Államok a fegyverszüneti egyez­mény hatvanadik cikkelyéhez és e tikkel y két fél általi koncepciójához irtják magukat a politikai értekez­zen. Lodge azt mondotta, hogy az Egyesült Államok és a tizennégy más ország által benyújtott határozati ja­vaslat „az őket érintő javaslatokat tartalmazza." Megmagyarázva e javaslat félté- | teleit, Lodge kijelentette: „Az érte- I kezleten a hatvanadik cikkely által előírt konkrét kérdéseket fogjuk megvitatni, hogy előrevigyük a Ko­reai béke ügyét. Ha az értekezlet el­éri ezt a célt — folytatta Lodge, — megnyílik az út más kérdések továb­bi megvitatása előtt is, beleértve más értekezletek összehívásának kérdé­sét, több távolkeleti kérdés megvi­tatása érdekében. Természetesen elvárjuk — jelen­tette ki Lodge, — hogy azok az or­szágok, amelyeknek különösen ko­moly érdekeik fűződnek az értekez­let elé tartozó kérdésekhez, részt fognak venni rajta. Az a határozat, amelyet most a Koreával kapcsolatos értekezlet résztvevőiről hozunk, semmiesetre sem határozza meg, ki vesz részt a további tárgyalásokon és értekezle­teken." Ezután Schumann francia kép­viselő szólalt fel, kijelentve, hogy a fegyverszünetnek első lépésnek kell lennie Korea egységének helyreállí­tása felé és lehetővé kell tennie „Korea és szomszédai között a nor­mális kapcsolatok helyreállítását és ezzel elő kell segítenie a távolkeleti béke és biztonság helyreállítását. An­nak érdekében, hogy e célt elérjük, — mondotta Schumann — logikus, hogy mindazoknak, akiknek részvé­tele hasznos a tárgyalásokon, meg­hívót kell küldeni. Schumann javasolta, hogy az ér­tekezletet tartsák meg Genfben. Az ezután felszólaló Lloyd, an­gol küldött szintén követelte, hogy a politikai értekezletet kerek-asztal- értekezletként tartsák meg. Kijelen­tette, hogy Anglia nem akarja örö­Newyork (TASZSZ): Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottsága augusz­tus 18-i délutáni ülésén íplytatta a Koreával foglalkozó politikai érte­kezlet ögsszetételének megvitatását. Hollandia és Belgium képviselője támogatta a tizenöt hatalom hatá­rozati javaslatát és felhívta a köz­gyűlést, „tegyen meg minden lehet­séges erőfeszítést" az értekezlet ösz- szehívásának megkönnyítésére „a legkedvezőbb légkör" megteremtésé­vel. Van Balluseck, Hollandia kép­viselője azt állította, hogy ha a po­kössé tenni a két szembenálló fél i koncepcióját, hogy valamilyen („po­litikai Panmindzson"-félét) készítse­nek elő. Lloyd helyeslőén nyilatko­zott Ausztrália és Uj-Zéland közös határozati javaslatáról, amely java­solja, hogy a politikai értekezletre hívják meg a Szovjetuniót. Anglia — mondotta Lloyd — javasolja, hív­ják meg az értekezletre Indiát, mert hatalmas ázsiai ország és mert a koreai fegyverszünet elérésére töre­kedve. kezdeményezéseket tett. Lloyd befejezésül kijelentette, Anglia nagy jelentőséget tulajdonít annak az elvnek, hogy az ENSZ-t tájékoztatni kell az értekezlet mun­kájának menetéről. „Ha az ügy me­nete során — mondotta — zsákut­cába jutunk, szükséges, hogy az ENSZ kísérelje meg ennek felszá­molását." Spender, Ausztrália képviselője szintén rámutatott, hogy az értekez­letnek a megegyezés szellemében kell lefolynia. Spender szavai sze­rint Ausztrália támogatja a Szov­jetunió meghívásáról szóló javasla­tot, mert az értekezlet nem vezet­het sikerre' a Szovjetunió részvé­tele nélkül. Uj-Zéland képviselője haeonló ál­láspontot fejtett ki. Ezután Lodge, az Egyesült Ál­lamok képviselője szólalt fel, aki rá­mutatott, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben készek „megenged­ni" a Szovjetunió „részvételét" az értekezleten. Lodge szavai szerint azonban a Szovjetunió nem vehet részt Sz értekezlet munkájában azok nak az „oldalán", akik résztvettek az Egyesült Nemzetek műveleteiben. Ezzel a bizottság délelőtti ülése vé­gétért. litikai értekezlet sikeresen rendezi a koreai kérdést, akkor utat nyit más távolkeleti kérdésnek szélesebb körű megvitatására. Nisot, Belgium képviselője kije­lentette, hogy a közgyűlésnek min­den lehetőt meg kell tennie a régeb­ben előforduló kölcsönös vádaskodá­sok elkerülésére, hogy ne kerüljön veszélybe a békés rendezés lehető­sége. Ezután a politikai bizottság elnö­ke az ülést bezárta. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának augusztus 18-i délutáni ülése Az Iráui Néppárt Központi Bizottságának felhívása az Teherán (TASzSz). A „Szad- zsaat“ augusztus 18-án „A Néppárt Központi Bizottsága úgy véli, hogy a jövendő győzelmek elérése érde­kében fel keli számolni a monar­chiát, ki kelti kiáltani a köztársa­ságot, biztosítani kel a demokra­tikus. szabadságjogokat, meg kell semmisíteni az imperializmus tá­maszpontjait“ címmel közli az Iráni Néppárt Központi Bizottságának fed- liírását az iráni néphez. A felhívás­ban többek között ez áll: „Amíg nem semmisítik meg gyökerestől a monarchiát, az árulás tűzfészke fennmarad és árulókat fog szülni . .. Aki régenstíajiács létesítése, útján fenn alkarja tartani a monarchiát — mondja a felhívás — vagy az el­menekült «ahoi más bérenccel «karja pótolni, elárulja a nemzeti függetlenségért küzdő mozgalmun­kat és együttműködik a gyarmato­sítókkal.“ A Néppárt Központi Bizottsága megállapítja, hogy „Az amerikai imperialisták az angol imperiaMs- tálckal vállvetve részi vettek az áruló összeesküvésben“ és kijelenti: „A leghatározottabban meg kell fosztani az amerikai bűnözőket at­tól a lehetőségtől, hogy befolyásu­iráni néphez kát összeesküvések szervezésére használják fel.“ A felhívás a továbbiakban hang­súlyozza: „Minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban az egész or­szágban valórará.Itsuk a következő szabadságjogokat: a pártok, demo­kratikus szervezetiek és szakszerve­zetek szabadságának megvalósítá­sát, az ostromállapot megszünteté­sét, a szabadságot korlátozó minden törvény é.rvénytelenítését, minden politikai fogoly szabadlábrahelyezé- sét és az iráni népet vallóban kép viselő, a gyarmatosítás ellen a Kö­zép-Keleten folytatott harch'gbizto- sabb támaszát képező Néppárt -'za­bad tevékenységének biztosítását. Az említett célok, az imperialis­ták feletti végleges győzelem el­érése érdekében — mondja a lei' hívás — első és alapvető lépés a* összes nemzeti imperialisia-ell-emeis erők egységfrontjának megterem­tése ... Ilyen egységfront megalakítása ér­dekében — mondja befejezésül a felhívás — a Néppárt kész őszintén együttműködni minden párttal és gyarmaioeítás-eltenes szervezettel és személlyel.“ A franci« ezfrájk helyzet P á r i s (MTI). A francia dolgozók sztrájk-mozgalma lankadatlanul to- vábbtart. Páréba® a Metro és az Rutóbuszközlekedés dolgozói to­vábbra is sztrájkolnak. A kereskedelmi tengerészek csü­törtök ön 24 órás sztrájkot tartanaik. Parisban a csarnoki nagykeres­kedők, kihasználva a Laniel-kor- mánv magatartását, jelentősen emel­ték az élelmiszerárakat. A gyümölcs ára 100—"00 százalékkal emelkedett és jelentősen megdrágult a hús is Kedden Laniel miniszterelnök fo­gadta a Francia Szocialista Párt küldöttségét. A megbeszélés után Guy MoMct, a párt főtitkára kije­lentette, hogy a szocialisták szoli­dárisak a „szabad“ szakszerveze­tekkel. Tüntetések, rendőrferror Marokkóban Pár is (MTI). Uzsda k eleműi r ok- kői városban kedden hatalmas tün­tetések voltaik. A rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre és két marok­kóit megölt. A városban katonasá­got vontaik össze és katonai repülő­gépek keringenék a város felett. Mint az „AFP“ Rábáiból jelenti, a marokkói Kommunista Párt nyi- latlkozatot adott ki, amelyben meg- bélypgzi Glaui pasa mesterkedé­seit Hangoztat ja, hogy e mesterke­désekkel a gyarmatosítók össze­esküvését* igyekszik előmozdítani. A . Reuter“ jelentése szerint,; összeül a francia mmisrtertanánsv hogy megvitassa a marokkói... h*4yrc, zetet és megkísérelje a marokííopg kérdés megoldását. . ,a»V -• Az Arab Liga Kairóban kedden- este bejelentette, hogy tagjai i-ilt<t< koztak a francia, angol és amerikai kormánynál a franciák marokkói politikája ellen. Az arab állaíBJek küldöttéi a marokkói kérdésív.;«®' ENSZ-ben is fél veink. >1 A bor forgalminak iifeiarlenes korlátozása A begyűjtési rendelet értelmében 1953. augusztus 15-től kezdődően a bor szabadforgalma korlátozások alá esik. A korlátozások az 1953. évi állami begyűjtésről szóló lW.\éét 26. számú törvényerejű rendelet hetedik paragrafusa szerint érvé­nyesek. Á nők jogai, anyavédelem nálunk és a kapitalista országokban Q S70v;e'un ó határozati javaslata a Koreával togíaftozó pol tikai értekezlet összetételről New York (TASzSz). Augusz­tus 18-án a Szovjetunió kii döttsége **z ENSZ közgyűlés politikai bizott­ságában n Koreával foglalkozó po­étikai értekezlet összetételéről a következőket terjesztette elő: A közgyűlés szükségesnek tartja, “ügy biztosítsa a politikai érlekez- mt sikeres munkájának legkedve­zőbb feltételeit és javasolja, hogy Koreával foglalkozó politikai ér­tekezletet n következő összetételben "'vjak össze: Egyesült Államok. Ang'ia. Fran- ^aország. Szovjetunió, Kínai Nép- köztársaság, India, Lengyelország, ^védország, Burma. Koreai Népi Peniokratikus Köztársaság és Dél- Korea. Ezzel kapcsolatban azt tart­ja szem előtt, hogy az értekezlet határozatai akkor számítanak el- '°gado<tiiak, ha a fegyverszüneti *‘?yezményf aláíró felek be'ecgye- megvan. A kukorica és burgonya forgalmának ideiglenes koríáfo á*a A begyűjtési miniszter 1 Q">3. augusztus 15-től a kukorica és a burgonya szabadpiaci forgalmát ideiglenesen megszüillette. Az ideig­lenes forgaLmi korlátozások idősza­kában n kukoricát és a burgonyát r;*ak állami begyűjtő szervek vá­sárolhatják fel. Á község (város), ßrtn el őszövetkezet és a termelő- vtívetkezeti csoport kukorica vngv ö'rgon vabeodási tervinek teljesí- 'Csr> után a kukorica és burgonya S:uhadf>inci értékesítésének jogát J'isszakapjn. A napraforgómag a "áudúsi kötelezettség tel jesítése után >“üi hozható szabadpiaci forga­tni [>a. \ lko'tmányuník, amelynek évfor- dűlőjét most ünnepeljük- a sz-ovjet alkotmányhoz hasonló a®, ki­mondta a nők egyenjogúságát is. ,A Magyar Népköztársaságban — mondja alkotmányunk — a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek. A nők egyenjogúságát szolgálják: munkafeltételeinek a férfiakéval azo­nos módon való biztosítása, a terhes, ség esetére a nőknek járó fizetéses szabadság, az anyaság és gyermek tokozott törvényes védelme, továbbá az anya- és gyermekvédelmi intézmé­nyek rendszer e.'' A kapitalista és gyarmati országok alkotmányaiban, az ilyen cikkelyeket nem találhatjuk. A kapitalista és gyarmati országok alkotmányai a nőkről egyszerűen nem vesznek tudó. mást, vagy ha nagyritkán megemlé­keznek róluk, akkor is bcosmérőleg, mint az iráni alkotmány „választó, jogi törvényi1", amely kimondja, hogy „a nők, a gyermekek és a bolondok nem szavazhalnaik.“ Két világ két alkotmányának ösz- szehasonbtása is sokat mond már a mi asszonyaink és a tőkés-gyarmati világ asszon varnak élete közötti ég­és földkUlönbségrő!. Ami nálunk meg valósult, az a kapitalista és gyarma­ti országokban még csak követelés. Ezt mutatja a Nők Világkongresszusa kopenhágai deklarációja is, melynek követelései közül csupán egy-két pon. tot ragadunk ki a magyar nők és a kapitalista-gyarmati országok asszo­nyai sorsának megvilágítására. Minden nő számára, fajra> nemze. tiségre és társadalmi helyzetre való tekintet nélkül — mondja a deklará­ció — el kell ismerni azt a biztosított jogot, hogy dolgozhassák“ Nálunk ez megvalósult, de Jugoszláviában pé! dául több mint 300.000 a munkanél­küliek száma, s ezek közül több mint százezer a nő. A Borba cinikus bangón írja, hogy a női munkaerő alkalmazása „nem rentábilis“, -.nem kifizetődő“. .-Nem rentábilis" szerinte •ízért, mert !t. ..nők gyakran betegek“, kisebb a fizikai erejük, terhesek, szűk nek *-tli. A jugoszláv munkások átlag keresete ép pen csak az óhha'áltól menti meg a jugo-szíáv családokat. \ múlt óv decemberi adatokat véve a jugoszláv munkásuk át'bgc* kere­setéből — havi 3.500—-1.0(0 dinárból — a napi egy kiló kenyéren kivid egész hónapra összesen három ki'-ó szalonnál- tíz liter teje* és két kiló cukrot tudott vásárolni, (abban az ".selben, ha egész hónapban vo't munkája!) ,.Minden nő számára... el kell is­merni azt a biztosított jogot, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kap- jon‘‘ — mondja az NDSZ Vilámkon- grasszusámnlk deklarációja. Nálunk ez ie megvalósult. A nők dolgozhat­nak bárhol — gyárakban, bányában, mezőgazdaságban vagy hivatalban — munkájukért ugyanazt a bért kapják mint a férfiak. Ha jobb. értékesebb munkát végeznek, akkor még többet is. mint erről az étet bármely terü­letén ia meggyőzöd'' etünk. A kapitalista országokban a nők ugyanazért a munkáért lényegesen kevesebbet kannak- mint a férfiúik. Angliában például, a nők átlagos keresete a’ig éri el a férfiak amúgvi-s alacsony keresetének 53 százalékát. Butáién angol pénzügyminiszter nem áiaMotia kijelenteni: ,.Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve keresztiil- vibetetlrn. mert nincsen rá anyagi fedezet.“ Az Amerikai Egyesült Államokban i néger nők keresete csaknem ogv- harmadával kevesebb a fehér nők ke. réseiénél, a fehér nők keresete pedig •«okkal kevesebb a fehér férfiak ke­reseténél. „Minden nő számára... el kell is­merni a biztosi'ott jogot az állami és gyermekvédelemre, ezen belül fi­zetett terhességi és szülési szabadság­ra, a városokban, ipari központokban és falvakban kellő mennyiségű szülő otthon, nőL és gyermektanácsadók. bölcsődék és óvodák létesítésére“ — mondja a deklaráció. Nézzük először a fizetett terhességi % szülési szabadságot. A ..Radiator“, a „Blanica“ és más jugoszláv textil­gyárak vezetői a terhes-gyermekes anyákat ..nem rentábilis munkaerő­nek" minősítik és kiteszik az utcára. A gyarmatokon az asszonyoknak szülés órájáig kell kint dolgozniok a mezőn. Bengália jutagyáraiban a megerőltető munka következtében minden száz asszony közül 40 a munkahelyén, idő előtt szüli meg gyermekét. Hasonló a helyzet Irán­ban is. így aztán nem is csodálatos, hogy a gyermekhalandóság or-t el­éri a 40 százalékot. A fizetett ter- he?iségi és szülési szabadság a kapi­talista országokban ismeretlen. A minisztertanács ezévi február S-i határozata soha nem látott ha­talmas segítséget biztosit a terhes és szülő anyáknak. A terhes nőt szü­lés előtt hat hónappal könnyebb munkahelyre kell helyezni, nem szabad éjszakai vagy túlmunkára beosztani. A porcelángyárban a ha­tározat szerint Stefko Ferencnét a múlt héten a tányérautomata gép­től a szállító-lifthez helyezték gép­kezelőnek. Bár Stefko Ferencné most lényegesen könnyebb munkát végez, mint azelőtt, fizetése nem vál­tozott, mert ezt is előírja a minisz­tertanács határozata. Nálunk soha nem fordulhat elő az, hogy az asszony munkahelyén szülje meg gyermekét. A 'minisztertanács február 8-i határozata minden anyá­nak hathetes szülési szabadságot biztosít. A Porcelángyárban Soblo- her Jánosné most tölti szülési sza­badságát. Mint a minisztertanács határozata előírja, 6—700 forint szü­lési segélyt, az újszülött pedig 400 forint értékű ingyen kelengyét ka­pott államunktól. Nagyon sok' ilyen Sobloher Jánosné van megyénkben, mint azt az Anyák boltja adatai is mutatják, ahol — mint az egyik ba­bakelengye beváltóhelyen — július­ban 260, augusztus 15-ig pedig 120 ingyenes babakelengye csomagot osztottak szét. Megyénkben a felszabadulás előtt csak 25 óvoda volt, ma 82 van, szü­lőotthon egy sem volt, Komlón 1951- ben létesítették az elsőt, a múltban csak egy bölcsőde volt, a pécsi Ste­fánia, most 16 van és továbbiakat építenek Komlón. Meszesen, a Kilián utcában, Alsóhavi-utcában. Ezzel szemben Japánban egyetlen bölcső­de sincs, Franciaországban Parison kívül egyetlen anya- és csecsemő- védő intézet sincs. Indiában 6.000 emberre jut egy orvos — orvosi vizsgálatról tehát szó sem lehet. Az indiai gyermekek 50 százaléka nem éri el a 15 éves kort. ,,Minden nőnek adják meg minden hatalmi szervben a választás és vá­laszthatóság jogát, korlátozás és meg küUjnböztetés nélkül— követel? a deklaráció. Nemrég zajlottak le a vá­lasztások, jól ismerjük női képvise­lőinket, Parkovics Katalint, özvegy1 Teppert Józsefnét és a többieket. A kapitalista országokban nem­csak választhatósági joguk, hanem sok országban még választói joguk sincs a nőknek, mint például az Amerikai Egyesült Államok 15 álla­mában, Svájcban, Spanyolországban A gyarmatok asszonyai teljes jog- fosztottságban élnek. Mint az NDSZ kopenhágai Világ- kongresszusa kifejti, a deklarációban lefektetett követeléseket azokban az országokban valósították meg, ahol a kormányok a nép érdekében mű­ködnek. Ezek az országok közé tar­tozunk mi is. A magyar nők felada­ta ezért az, hogy jó munkával, szer­vezett békeharccal támogassák él- nyomot! asszonytársaik te.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents