Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-18 / 193. szám
2 1953 AUGUSZTUS 18 NAPLÓ A Szovjetunió kormányának jegyzéke Franciaország, Nagy "Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdésről Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunió kormánya jegyzéket juttatott el Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányához a német kérdés ügyében. A jegyzék hangsúlyozza: A szovjet kormány szükségesnek tártja, hogy ismét felhívja Francia- ország, valamint Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányának figyelmét arra a rendellenes helyzetre, hogy nyolc évvel az európai háború befejezése után Németország nak nincs békeszerződése, továbbra is nyugati .és keleti részre van szétdarabolva és más államokhoz viszonyítva egyenlőtlen helyzetben van. A jegyzék ezután rámutat arra. hogy a szovjet kormány már 1952 március 10-én Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya elé terjesztette megvizsgálás céljából a német békeszerződés alapjaira vonatkozó tervezetét, amellyel kapcsolatban Franciaország Anglia és az Egyesült Államok kormánya mindezideig nem fejezte ki állásfoglalását. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya — elutasítva a német békeszerződés kérdésének megvizsgálását — más útra tért. Franciaország, Nagy-Britannia é = az Egyesült Államok kormánya ezer- kilencszázötvenkettő május hó 26-án aláírta Adenauer bonni kormányával „a három hatalom és a Német Szövetségi Köztársaság közötti viszonyról szóló szerződést“, amelyet úgy ismernek, mint „bonni egyezményt.'' Ugyanezévi május 27- én pedig Franciaország. Olaszország. Belgium. Hollandia és Luxemburg kormánya a bonni kormánnyal együtt aláírta az „európai védeimi közösségről" szóló szerződést, amelyet „párisi egyezmény“ néven ismernek. Emellett mind a „bonni egyezmény", mind pedig a „párisi egyezmény" ötven évre előre elsza- kíthatatlanu! összekapcsolódik a nyugati hatalmak támadó északatlanti tömbjével. A bonni és a párisi egyezmény a német militarizmus újjászületéséhez, továbbá oda vezet, hogy Nyugat- Németország a világuralomra igényt tartó más hatalmak támadó terveinek eszköze lesz. Az az út, amelyre Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormánya a német kérdésben lépett, a német militarizmus feltámasztásához, egy új európai háború veszélyének mind nagyobb fokozódásához vezet. Más út az, amely megfelel azoknak a békeszerető célkitűzéseknek és kötelezettségeknek, amelyeket a négy hatalom közvetlenül a háború befejezése után vállalt magára Németországgal kapcsolatban, az az út, amely megfelel az európai béke meg szilárdítása érdekeinek. Ezzel kapcsolatban természetesen nem szabad számításon kívül hagyni azt, hogy a potsdami értekezlet óta nyolc év telt el és, hogy azóta nem csekély változások történtek, amelyeket a német kérdés végérvényes rendezé 'ónéi figyelembe kell venni. A potsdami megegyezés alapvető célkitűzései azonban — előmozdítani a békeszerető és demokratikus Németország megteremtését — továbbra is kifejezik valamennyi európai nép közöttük a német nép érdekeit és ezeket a német békeszerződés megkötése útján kell biztosítani. Nem kétséges, hogy a német békeszerződés megkötésének elsőrendű jelentősége van a német probléma rendezése szempontjából. Ismertetve az okokat, amelyek szükségessé teszik a német békeszet- ződés megkötését, a jegyzék leszögezi, hogy az szilárd békefeltételekei állapit meg a német nép számára elő fogja segíteni Németországnak mint egységes, független, demokratikus és békeszerető államnak a fejlődését, biztosítja a német nép számára a más népekkel való békés együttműködés lehetőségét az egyenjogúság elvei alapján. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya azzal indokolja a német békeszerződés megvizsgálásának elutasítását, hogy még nincs össznémet kormány, mely résztvfehetne a szerződés előkészítésében. A békeszerződés megvizsgálása elutasításának ilyen indokolása azonban nem felel meg a dolog valódi állásának Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia politikája valójában nemcsak odavezet hogy mindinkább elhúzódik a békeszerződés kérdésének megtárgyalása, hanem oda is. hogy ugyanekkor elhúzódik az össznémet kormány megalakítása kérdésének megoldása is, mivel e politika Németország szétszakítottságának lerögzítő sere, Németország egysége helyreállításának megakadályozására irányul. Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormánya az össznémet demokratikus kormány megalakítása kérdésének megoldása helyett javasolják az össznémet választások kérdésének megvitatását, de ezt az ügyet arra szűkítik le, hogy a négy hatalom vizsgálja meg külföldi államok képviselőiből álló és e választások megtartásához szükséges „feltételek“ megteremtése céliából vizsgálatot folytató, úgynevezett semleges bizottság kijelölésére vonatkozó javaslataikat. Ezt nem 'ehet másként értékelni, mint kísérletként arra, hogy a németországi választások megtartását külföldi hatalmak‘kezébe adják át. s ebből a célból mindenféle külföldi „vizsgálókat" ültessenek a német nép nyakába, mintha nem is Németországról volna szó, amelynek sokéves de- . mokratikus hagyományai vannak, hanem valamiféle jogfosztott gyarmatról. Ez a javaslat odavezet, hogy a német népet kirekesztik belső kérdéseinek megoldásából. A jegyzék rámutat, hogy ez a javaslat alapjában eltér a potsdami határozatokban kifejezésre jutott de- .mökratikus elvektől. A demokratikus Németország nemzeti egysége helyreállításának kérdése a német nép számára alapvető kérdés volt és marad. Semmiféle kifogással nem igazolható ebben az ügyben a további halogatás. A Szovjetunió kormánya Francia- ország kormányához, úgyszintén Anglia és az Egyesült Államok kormányához azzal a javaslattal fordul, hogy már most tegyék meg a német kérdés rendezésére irányuló gyakorlati intézkedéseket. A kifejtettek értelmében a szovjet kormány Németországra vonatkozóan halaszthatatlannak tartja a következő alapvető kérdések megoldását: 1. Békeértekezlet összehívása a Németországgal való békeszerződés kérdésének megtárgyalása érdekében. A szovjet kormány feltételezi, hogy ilyen értekezlet az összes érdekelt államok részvételével a legközelebbi hat hónapon - belül összehívható és nem látja indokoltnak a békeértekezlet összehívásának további halogatását. Az említett határidőn belül a német békeszerződés előkészítésével kapcsolatos egész előzek's munkát be lehetne fejezni. Emellett fontos biztosítani Németország képviselőinek megfelelő részvételét a békeszerződés előkészítésének minden stádiumában és a békeértekezleten. A békeszerződés előkészítésében az ideiglenes össznémet kormány megalakulásáig résztvehetné- nek a Kelet- és Nyugat-Németország ban fennálló kormány képviselői. 2 Ideiglenes össznémet kormány alakítása és szabad össznémet választások megtartása. A szovjet kormány Németország nemzeti egységének békeszerető és demokratikus elvek alapján való helyreállítása céljából indítványozza, hogy a Német Demokratikus Köz- ‘^’•saság és a Német Szövetségi Köz- 'ársaság parlamentje a demokratikus tervezetek széleskörű részvételével deiglenes össznémet kormányt alakítsanak. Ilyen kormány, amely he- 'vettesítené a Német Demokratikus köztársaság és a Német Szövetségi köztársaság mostani kormányát, a Kelet- és Nyugat-Németország kö- 'ötti közvetlen megegyezés útján megalakítható. Amennyiben ez most körülményesnek bizonyul, akkor az deiglenes össznémet kormány a Né- net Demokratikus Köztársaság, va- 'amint a Német Szövetségi Köztársaság kormányának bizonyos időre 'aló fenntartásával is megalakítható. Ebben az esetben az ideiglenes össznémet kormány nyilvánvalóan az első stádiumban csupán korlátozott funkciókkal rendelkezik majd Az ideiglenes össznémet kormány negalakítása azonban még ebben a helyzetben is reális előrehaladást jelent Németország egyesítése .irányában. aminek össznémet kormány vadban szabad, össznémet választások tlapján történő megalakításában •el! teljes befejezést nyernie. Az ideiglenes össznémet kormány ladatai: a) az ideiglenes össznémet kor- oánv megoldhatná az olyan halaszt- latatlan össznémet jelentőségű kérdéseket, mint: Németország képviselte a békeszerződés előkészítésében, valamint Németország képviselete a lemzetközi szervezetekben; Németország bevonásának megakadályozása olyan koalíciókba vagy katonai szövetségekbe, amelyek a hitlerista Németország ellen vívott háborúban fegyveres erőikkel résztvett bármelyik hatalom ellen irányulnak; német állampolgársági kérdések; demokratikus pártok és szervezetek szabad működésének biztosítása, valamint fasiszta, militarista és a demokráciával, s a béke fenntartásának ügyével szemben ellenséges egyéb szervezetek létezésének megakadályozása, a Kelet- és Nyugat- Németország közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítése; közlekedésiposta- és távíróforgalmi kérdések; a megállapított övezethatáraktól független. szabad személyi és áruforgalom kérdései; a Kelet- és Nyugat- Németország közötti kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztésének kérdései, valamint az egész német nép érdekeit érintő egyéb kérdések. b) az ideiglenes össznémet kormánynak mindemellett fő feladatának kell lennie %z össznémet szabad választások előkészítése és megtartása. E választások eredményeként maga a német nép idegen hatalmak beavatkozása nélkül oldja meg a demokratikus Németország társadalmi és állami rendjének kérdését. Az ideiglenes össznémet kormánynak ki kell dolgoznia az össznémet választójogi törvénytervezetét, amely biztosítja az össznémet választások valóban demokratikus jellegét, minden demokratikus szervezet részvételét a választásokon és megakadályozza azt, hogy a nagy monopóliumok részéről nyomást gyakoroljanak a választókra. Az ideiglenes össznémet kormánynak szabadon kell döntenie abban a kérdésben, vaj ion elismerhető-e annak célszerűsége, hogy megvizsgálják megvannak-e egész Németországban a demokratikus választások megtartásához szűk- céges feltételek, ugyancsak ennek az ideiglenes kormánynak kell megfennie azokat az intézkedéseket, amelyek ezeket a feltételeket biztosítják. Ezzel egyidejűleg a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Franciaország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormánya intézkedéseket tegyen annak érdekében, hogy az össznémet választásokat az igazi szabadság feltételei között tartsák meg, amelyek kizárják, hogy a választások során külföldi hatalmak részéről bármilyen nyomást gyakorolhassanak. 3. A háború következményeivel kapcsolatban Németországra háruló oánzügyi-gazdasági kötelezettségek enyhítése. Németország már teljesítette a Szovjetunióval, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal szemben fennálló és a háború következményeivel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kötelezettségeinek jelentős részét. A Szovjetunió kormánya, tekintettel erre és minthogy szükségesnek tartja Német ország gazdasági helyzetének megkönnyítését, úgy véli, halaszthatatlan, hogy ezzel kapcsolatosan megfelelő határozatokat hozzanak. a) A szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy Németországot 1954 január 1-től kezdve teljesen felmentsék a jóvátétel! fizetések alól és ugyanilyen módon a négy hatalommal szemben fennálló háború utáni állami tartozásainak fizetésétől1, kivéve a kereskedelmi kötelezettségekből eredő tartozását. b) A szovjet kormány szükségesnek tartja azoknak a kiadásoknak korlátozását is. amelyek a négy hatalom csapatainak Németország területén való tartózkodásával kapcsolatosak. Ebből a célból javasolja, hogy az említett csapatok eltartásának évi kiadásai ne szárnyalják túl a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság állami költségvetése bevételeinek öt százalékát, de minden esetre ne múlják felül az 1949 évi megszállási költségek összegét, amikor ugyanis a megszállási költségek méretein még nem mutatkozott az északatlanti tömb megalakításának hatása. A szovjet kormány ezzel együtt javasolja, hogy Németországot teljesen mentesítsék a négy hatalom külső megszállási költségeivel kapcsolatban 1945 óta felgyülemlett adósságának megfizetése alól. A szovjet kormány azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a Szovjetunió. Franciaország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a német kérdéssel kapcsolatos megegyezés és a fent kifejtett javaslatokkal kapcsolatban már a közeljövőben hozandó ha tározatok a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálják és ezzel elősegítik a béke, valamint a nemzetközi biztonság megszilárdulását. A szovjet kormány hasonló jegyzéket küldött Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kormányának. A jegyzékhez mellékelték a német békeszerződés alapjainak a szovjet kormány által 1952 március 10-én ke nyújtott tervezetét. A tervezet leszögezi, hogy a német békeszerződés megkötésének igen nagy jelentősége van az európai béke megszilárdítása szempontjából, majd ismerteti, hogy milyen alapokon kell a német béke- szerződést felépíteni. Ismerteti a politikai, területi, gazdasági, katonai rendelkezéseket, amelyeknek alapján a német békeszerződést fel kell építeni. V. M. Molotov elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere meghívta Moszkvába a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere aug. 15-én fogadta Rudolf Appeltot, a Német Demokratikus Köztársaság szovjetunióbeli diplomáciai képviseletének vezetőjét és a következőket jelentette ki előtte: A szovjet kormány elhatározta, hogy augusztus 20-ra meghívja Moszkvába a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségét. A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy jelenleg célszerű a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság közötti viszonyok fejlesztését érintő néhány fontos kérdés, valamint az egész német kérdésre vonatkozó néhány megérlelődött probléma megvitatása. A szovjet kormánynak szándékában van, hogy még a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségének Moszkvába érkezése előtt jegyzéket intézzen az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia ország kormányához, amelyben kifejti a Szovjetunió állásfoglalását 3 német kérdésben és ismerteti a szovjet kormány megfelelő javaslatait. A Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének látogatása lehetővé teszi a német kérdés részletek- bemenő megvitatását és — amint 3 szovjet kormány reméli, — újabb fontos szakaszt jelent a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ^ közötti baráti viszony további fejlődése terén, R. Appelt kijelentette, hogy 3 meghívást a Német Demokratikus Köztársaság kormányának tudomására hozza. A minisztertanács határozata earyes életmente gyógyszerek ingyenes kiszolgáltatásáról A minisztertanács határozata alapján a társadalombiztosításba bevont dolgozók ezentúl a cukorbetegek számára szükséges inzulint, valamint a csontrákban szenvedők kezeléséhez szükséges testosteront tartalmazó gyógyszert térítés nélkül kapják. A minisztertanács határozata 3 kormány programmjának megfelelően újabb jelentős lépést jelent a dolgozók egészségügyi ellátása megjavítása terén és egyúttal komoly anyagi segítséget jelent az említett gyógyszerekre rászoruló betegeknekA minisztertanács határozata az ííszi minőségi vetőmagakcióról és az ezzel kapcsolatos kedvezményekről A minisztertanács szabályozta az őszibúza, rozs és ősziárpa minőségi vetőmag cseréjét. Az ez évi vetőmag csere az elmúlt éviektől eltérően önkéntes jelentkezés alapján történik. A határozat azt a jelentős kedvezményt is biztosítja a cserében résztve vők számára, hogy a magas belső értékű, tisztított és fémzárolt nemesített vetőmagért csupán azonos súlyú és fajú szokvány csereterményt kell átadniok. Azzal, hogy az állam a minőségi vetőmag előállításáért, szállításáért és kiosztásáért felárat, vagy többlet vetőmagot nem kér, mintegy 31.5 millió Ft összegű anyagi támogatást nyújt a mezőgazdasági lakosságnak. A minőségi vetőmagellátás keretében másod és harmadfokú szaporí- tásu minőségi vetőmag igényelhető, mégpedig katasztrális holdanként búzából száz kg, rozsból és ősziárpából 90 kg. A másodfokú szaporításu minőségi vetőmagot azok a nagyobb szántóterületen gazdálkodó önálló és harmadik típusú termelőszövetkezetek, illetve csoportok igényelhetik, amelyek 1952 év őszén nem részesültek II. fokú szaporításu minőségi vetőmagellátásban és saját vetőmag- termelő parcellát tudnak létesíteni. Másodfokú szaporításu vetőmagellátást a termelőszövetkezet egész vetésterületének egyheted részéig igényelhet. Harmadfokú szaporítású minőség' vetőmagellátásban a földművelés- ügyi miniszter által kijelölt általános csereterületen belül a saját vetőmagtermelő parcellával nem rendelkező termelőszövetkezetek és az egyénileg termelők részesülhetnek, az 1953—54 évi vetéstervük teljesítéséhez szükséges teljes vetőmagmeny nyiség erejéig. Az általános csere- területen belül lévő termelőszövetkc- zetek és egyéni termelők vetőmag- igenyüket a községi tanácsnál aug- •31-ig jelenthetik be. A minőségi vetőmagot a megyei terményforgaim' yallalat a termelőszövetkezeteknek közvetlenül, az egyénileg termelők részére pedig a földművesszövetke- retekhez szállítja. Mind a termelő- szövetkezetek, mind az egyénileg termelők a szokvány csereterményt a minőségi vetőmag átvételével eg>" időben, vagy azt megelőzően adhatlak át a legközelebbi terménygy ülőnek. A termelőszövetkezetek és egyé' nileg gazdálkodók érdeke, hogy minél nagyobb számban vegyenek, részt a vetőmagcserében, mert a vetőmóő tervszerű felújításával biztosítják terméshozamuk növelését és ezen keresztül bevételeik fokozását. fl m n sz»er anacs határoza’a a ser éspes is elleni védekezéshez szü rséses ölte- és fer’őtlenuöanyag díjtalan rendelkezésre bocsátásáról A minisztertanács határozata a sertéspestis megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges oltóanyagok díjtalan rendelkezésre bocsátására vonatkozó kedvezményt — amelyben eddig csak a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részesültek — kiterjeszti a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaira, az egyénileg dolgozó parasztokra és valamennyi sertéstartóra. A határozat továbbá intézkedik arra vonatkozólag, hogy a fertőzés leküzdéséhez szükséges fertőtlenítőanyagokat a földművelésügyi miniszter »alamennyi állattartónak ingyen bocsátja rendelkezésre. A sertéspestis elleni oltó és fertőtlenítőanyagokat tehát augusztus és szeptember hónapokban valamennyi sertéstartó ingyenesen kapja. Az ingyenes oltó- és fertőtlenítőanyag felhasználásara azokon a helyeken kerül sor, amelyek sertéspestissel fertőzöttek vagv a veszélyeztetett állomány megvédése érdekében az oltást a tanács elrendeli. , A minisztertanácsnak ez az intéz-; kedése nagyban elősegíti a sertéspe?' • is elleni közérdekű védekezést, fo-. . oz?a annak eredményességét és le- hetővé teszi, hogy valamennyi állattartó megvédhesse sertéseit a betegség ellen. Kinevezések A Magyar Népköztársaság Elnök' Tanácsa dr. Weil Emil rendkívül' követet és meghatalmazott minisztert felmentette a washingtoni magyar követség vezetése alól. AZ egészségügyi miniszter dr. We'1 Emilt megbízta a budapesti orvostudományi egyetem egészségügy' szervezési tanszékének vezetésével Az Elnöki Tanács egyidejűleg Szarka Károlyt rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré kinevezte és megbízta a washingtoni magyar követség vezetésével.
