Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-18 / 193. szám

1953 AUGUSZTUS 13 N A P L O Fokozott anyagi előnyben részesülnek az élenjáró módszerek alkalmazói — a minisztertanács határozata A kormányprogramm megvalósu­lásának fontos feltétele, hogy szaka­datlanul növekedjék a munka ter­melékenysége. Ezt segíti elő a mi­nisztertanács most megjelent hatá­rozata, amely fokozott anyagi elő­nyökben részesíti az országos jelen­tőségű élenjáró munkamódszerek alkalmazóit. Eddig számos élenjáró munkamód­szer — így többek között a Koleszov télé szélesvágás terjedését komolyan akadályozta, hogy az új módszer al­kalmazására áttérő munkás számára tüstént új normát állapítottak meg. Emiatt az is megtörténhetett, hogy a dolgozó az új, termelékenyebb módszerrel kevesebbet keresett, mint amikor régi módon dolgozott. Ezt a visszás helyzetet szünteti most meg a minisztertanács határozata. Eszerint az új, élenjáró technológia bevezetése után hosszabb ideig — az illetékes miniszter utasításától füg­gően 3—6 hónapig — az új módszert alkalmazó dolgozók darabbérét a régi normák alapján állapítják meg. Ha a munkás új munkánál alkalmazza az élenjáró módszert, (tehát olyan munkánál, amelyre eddig nem volt norma), a darabbért úgy kell meg­állapítani, mintha az új élenjáró módszer még nem volna ismeretes. Ennek az intézkedésnek az eredmé­nyeképpen komoly anyagi előnyök­ben részesülnek azok a dolgozók, akik bátran alkalmazzák az új mód­szereket s ezzel elősegítik az élen­járó technológia elterjedését, a ter­melékenység emelkedését. A 3—6 hónapos időszak elteltével a normát meg kell változtatni. De a normaidőt még akkor is a régi és az áj technológia alapján kiszámított időszükséglet között állapítják meg. Az új módszer alkalmazása tehát továbbra is jelentős anyagi előnnyel ;ár. A minisztertanács határazata alap ján a kohó- és gépipari miniszter szabályozta a Koleszov-féle széles­vágás bérezését. Ennek értelmében 1953. augusztus 1-től december 31-ig a Koleszov módszerrel dolgozókat a régi normák alapján kell elszámolni. Ha tehát egy munkadarab forgácso­lásának normaideje a régi technoló­giával ötven perc volt, de a mun­kás Koleszov-módszerrel húsz perc alatt elvégzi — kétszázötven száza­lékos teljesítménnyel számolják el. 1954. január 1. után Koleszov- módszerrel végzett munka normája a következőképpen alakul: ha a ré­gi módszerrel ötvcn perc, az új mód szerrel pedig húsz perc kell a mun­ka elvégzéséhez, a normaidőt har­mincnyolc percben állapítják meg. Az a munkás tehát, aki Koleszov- módszerrel dolgozik, s a munkát húsz perc alatt végzi el. január 1. után is százkilencven százalékos tel jesítményt ér el. Ez a rendelkezés nagy anyagi ösz­tönzést ad majd a Koleszov-mód­szer széleskörű elterjedésére. Peking (Uj Kína) Augusztus 12-én, az amerikai támaszpontok japán munkásai negyvennyolc órás általá­nos sztrákjának első napján a Tokió külvárosában levő Jokta támaszpont közelében tüntető sztrájkolókra a I támaszponton tatózkodq amerikai 1 fiz tinöli Tanács megiíeplnteze t Vincenzo Sciotiona* és Edgár Ssndersnek özvegy Sciottoné asszony, az 1951 ben kémkedés elősegítése miatt négy évi börtönbüntetésre ítélt Vincenzo Sciotto olasz állampolgár anyja, kér­vényt intézett a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsához, amelyben hivatkozva öreg korára, súlyos be­tegségére, valamint fia Olaszország­ban élő feleségének és négy gyerme­kének helyzetére, kérte, hogy fia hát ralévő büntetését az Elnöki Tanács kegyelmi úton engedje el. Ugyancsak kérvényt intézett az Elnöki Tanácshoz Edgar Sanders fe­lesége, aki hivatkozva súlyos egész­ségi állapotára és gyermekeire, kér­te, hogy az Elnöki Tanács az 1950. februárjában kémkedésért 13 évi bőr tönbüntetésre ítélt férjének, Edgár Sanders angol állampolgárnak ke­gyelmezzen meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa élve az alkotmány 20. § (1) bekezdésének (J) pontjában foglalt jo gával, özvegy Sciottoné asszony és Edgár Sandersné kérésére Vincenzo Scio'ttonak és Edgar Sandersnek hát ralévő büntetését kegyelemből elen­gedte. Vincenzo Sciottot és Edgar Son­derst az illetékes magyar hatóságok I kiutasították Magyarország területé- I ről. katonák tüzet nyitottak és négy sztráj kólót megsebesítettek. Augusztus 12-én több mint száz- ötvenezer munkás lépett sztrájkba. A japáni amerikai támaszpontokon eddig az a legnagyobb munkabe- izüntetés. A |cpcni amerikai támaszpontok munkásai a fegyveres erőszak el-enére fo yfatják szfrájkharcukaf Mire lordíít*ák a kétmillió forintos pótiiitelt a Pécsi Szénbánya Vállalatnál? NemrSej jelent meg a miníszteiria- hácsnak ogv határozata amely s,z>~- rinit a Pécsi Szénbánya Vállal«.*. m©3 ©óben az évben kétmillió forint pót- óióelt kap munkavédelmi és szodá" ús beruházásokra. Ezzel kapcso-laó- megikérdezitük Krisztián Béla mér ©őköt. a Pécsi Szénbánya Vállalat óaruházási osztályvezetőjét, mire tor­olják ezt az összeget? ~~ Már elkészült a javaslatunk. "A kétmillió forintból bölcsődét létesi- Üink Pécsibanya'tei’epen, Báke"ak-nán ’ürdöbővíbést hajtunk végre. Széche- óyi-aiknán kva/rcolóberemdezás léié— •öl. Péce"Sziaibo!cson kibövítjük a jäpközit. Erre Vasas II. telepen és újhegyen is sor kerül. Kibővítjük a György-alknia; étkezőhelyiséget. Ét- *®zőt építür% Széchenyi-aknán. Pécs" pyárvároson a volt Bősz-féle gyapjú. '°nóda helyén korszerű niunkásszá 'ót hozunk létre. Tatván-altonán két- s»áz'ezer forinttal felújítjuk a men- őállomás felszerelését. Pécs VI. ke" Jetben a bányászok jobb vízellátá­sa érdekében kibővítjük a városi víz to^eíélkhálózatot. Nagy összeget — 2*ő ezer forintot — használunk fél a hánya-fejtések portalanítására. — Közelebbről milyenek ezek a ’érvek? . ~~ Ezek még nem tervek. Talán ü!?y mondhatjuk helyesen hogy ■.nyers“ tervezetek egészen addig, ®őúq a nehézipari minisztériumból a Jóváhagyás nem érkezik meg. Min- na.p várjuk már ezt rnerf. az idő óafjyon sürget. A forintot ó’ég ebben az évben e* kell köi‘2- Óünk, ez pedig ilyen hirtelen, na" Üyoii nehéz dolog, A Magasépítés Jeni tud nekünk az építésben segí­már nincs kapacitása. De a ''’őst még .,nyers“ tervezetünket min- ó©náron végrehajtjuk. A pecsbánya- .P'epi bányászanyák már várják az Ijí bölcsődét — ezt mondt-, a napok" “ap a ‘isztifőorvos s minden b'zonv- byal minden kerületben hason'ó vá- iakozásisal tekintenek a dolgozók az uí beruházások elé. A kétmillió forintból milyen °sszegeket fordítanak a legfontosabb r®' a bányában jobb, egészségesebb Munkakörülmények megteremtésére. — 245 ezer forintot, amely egymil- 'óra kerekedik azzal az összeggé!, jühelyet ugyanerre a cé ra ruházunk , © ebben az esztendőben. Huszonki" e'to darab szivattyút 4.500 fo.yome. !©r vízvezetőcsövet, rengtéeg ^ c*so- ‘óomot csapot saore ünk fel üze­meinkben. Pécsbányatelcpen a s7;‘" ijattyúk segítségével már két, fejtés­en kötöttük le a szénport. Vasason ©gy fejtésben Dermetezünk, István­ján kettőben. Még ebben az év- % 5—6 porlasztó lesz majd m^aen h^emünkben. Mire fordítanak még nagyobb °sszeget a kétmillióból? A pécsbányatelepi bölcsődére 300 ©zer, a Györgyakmaí eitlkexo bővíté­sére 180 ezer a Széchanyi-aknaí ét­kező építésére 180 ezer és a gyárvá- rosi muckóisszálló létesítésére 425 ezer forintot. Igen örülnek majd a Györgyieiknán étkező bányászok és a konyhán dolgozók, ha megtudják, hogy 180 ezer forintot fordítiunk a konyha é., az étkező kibővítésére. A konyhába korszerű gépeket vásáro­lunk. . .vallamosdarálckat helyezünk el burgcinvafü'Xesztőt kapnakj -kaonki- vüi itt szereljük föl az első mosógépet io. Azért js korszerűsítjük ,, Gvöngv. aknai konyhát, mert innen látjuk majd el meleg ételeikkel a Széchenyi" aknai étkezőt is. Sok új munkáisnaik nyújt majd kényelmes kellemes ott­hon:; a gyárvárosi munikásczaJó, ahol korszerű mosdókat, zuhanyozókat építünk és biztosítjuk az állandó, me­leg v í zis zo! gá Itatást. — A területi bányászlakosság szá­mára mit létesítenek a kétmillió fo­rintból? — A nagybányarélji völgy vájl-alati lakásban lakó dolgozóinak régi sé­relmét orvosoljuk. Nyolcvanezer fo­rintot fordítunk itt vízvezetékek sze­relésére. Minden vállalati lakásba be" vezetjük a vizet, nem kelj a lakók­nak többszázméter; gyalogolni amíg egy vödör friss vízhez jutnak. Mi, Tarrós község dolgozói a nyári nagy mezőgazdasági munkák közben elhatároztuk, hogy hazánk termé­szeti szépségeinek megismerése cél­jából, csoportos kirándulást rende­zünk a Balatonra. Elhatározásunkat tett követte és vasárnap IBUSZ kü- lönvonattal elutaztunk a magyar ten gerre. . , . A múltban a dolgozo parasztság­nak nem volt alkalma és lehetősége arra, hogy megismerje a haza szép­ségeit, értékeit. Most mi is élvez­hettük a Balaton vizét, a felejthetet­len naplementét, a balatoni hajózás szépségét. Fonyódról hajóval men- ’ünk át Badacsonyba, ahol megtekin­A mohácsi kultúrházban érdekes eljárással készítik a szemléltető kui- túragitációs plakátokat. A diafilmek közül kiválasztják az időszerű fil­met, a megfelelő rész! pedig a falra erősített papírlapra vetítik. A leve titelt kép körvonalait azután gra­fittal megrajzolják és a kívánt szö­veget, vagy jelmondatot hozzáírják. Ez ’az eljárás igen alkalmas a kul- túrotthonok nyári kultúragitációjá- nak fejlesztésére. A mohácsi eljárás — Érdemes mégegyről megemfé- kezn.j — folytatja Krisztián ó.vt.árs: — teljesül a pécsbányateLepi bányászok rágii vágya is, a kétmillió forintból kvarco’.ót kapnak. Kevesebb tesz Pécs VI, kerületben a beteg és sok­kal főbb az egészséges bányász! — Végül: mi az egyéni vélemé­nye a minisztertanács határozatáról? Csak annyit mondhatok: évek óta beruházási osztályvezető vagyok a vállalatnál, de ilyen még soha nem fordult elő. Azt már megszoktuk, hogy beruházási terveinket megnyir­bálják a minisztériumban, de arra nem emlékszem, hogy kérés nélkül beruházási póthitelt utaltak volna ki számunkra. Nagyon Örülök, mert terven felül olyan szociális intézmé­nyeket is létrehozhatunk az idén, mint amilyen a pécsbányatelepi böl­csőde és a nagybányaréti vízvezeték szerelés is lesz! Hasonló véleményen vannak a bányász dolgozók is, de egyesek bizalmatlanul megjegyzik: csak már megvalósulva látnánk eze­ket a terveket! Mi, a beruházási osz­tály dolgozói minden erőnket és tudásunkat latbavetjük. hogy az el­mondott tervek még ebben az cvben feltétlenül megvalósuljanak! tettük Kisfaludy, múzeummá átala­kított egykori lakását. Élményekben gazdagon ültünk he újra a vasúti kocsikba, ahol jókedv, móka, vidám énekszó kísérte a vo­nat kerekeinek kattogását. Másnap hajnali három órakor már felbúgott a cséplőgép hangja és mi felfris­sültén, újult erővel indultunk mun­kába, hogy teljesítsük a haza iránti kötelezettségünket. ígérjük, hogy a halatoni kirándulás után még jobban dolgozunk, még pontosabban teljesít- iük kötelezettségeinket, mert érezzék, hogy ez az ország valóban a dolgo­zók országa és kormányzatunk min­den intézkedése a dolgozó nép érde­keit szolgálja. TARRÓS KÖZSÉG DOLGOZÓI. álljon példaképül megyénk kultúr- házainak vezetői előtt annál is in­kább, mert helyi konkrétumokról is így lehet szemléltető plakátot készí­teni. Ott, ahol nincsen fotószakkör, a helyi fényképésztől lehet helyi felvételeket kérni, azt a diagépbe helyezni és az élenjáró dolgozókat, napi eseményfelvételeket levetíteni, a kép körvonalait pedig grafittal ki­rajzolni, LEVEL A BALATONRÓL Szemléltető plakátok készítése Mohácson MI ÚJSÁG HARAMIÁBAN? TUDOMÁNYOS KUTATÓMUNKA A PÉCSI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN A pécsi Állami Levéltárban az olvasóterem megnyitása óta serény n tudományos, munkásmozgalmi várostörténeti, zeneművészettörté- neti és egyéb vonatkozású kutatómunka folyik. Pécsi, pécsvidéki, buda­pesti tanárok, egyetemi hallgatók a különböző tudományok munkásai gyűjtik itt azokat az adatokat, amelyek a baranyai parasztság múltjára, a pécsi munkásság múltbeli harcára, vagy egy-egy baranyai község törté­netére vetnek fényt. Az utóbbi hónapokban a pécsi Állami Levéltárban a következők vé­geztek, illetve végeznek komoly tudományos kutatást: Babits András, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa Komló város történeti adatait dolgozza fel; Ruzsás Lajos, a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársa a Zsolnay gyár munkásmozgalmát dolgozza fel, azonkívül a XVIII. szá­zadbeli Baranya nagybirtokmegoszlását kutatja; Lajos Tamás ügyvédjé­től t az 1893. év,i pécsi bányászsztrájkkal foglalkozik; Mérey KIárn kutató a baranyai agrárszocialista mozgalmakkal foglalkozott; Kiss János tanító- jelölt az 1919. évi helyzetet tanulmányozta; Kisbalázs György pécsvá- radj általános iskolai tanár a pécsváradi jobbágyok felszabadításáról gyűjt adatokat; Petkó Jenő tanítójelölt Kákics történetét kutatja; Decsi Sándor tanár Beremend község történeti adatait dolgozza fel; Füzes Endre, a Néprajzi Intézet tagja Kov ágószöllős történeti adataif gyűjti össze Csekey István egyetemi tanár Zengőalja újkori története iránt érdeklődik, Várhalmi Oszkár pedig Pécs város színházi és zenetörténeti múltjához gyűjt adatokat. E tudományos kutatások eredményeként még ebben az esztendőben komoly tudományos munkák jelennek majd meg, KÖZÜLETI BOLTOKAT LÉTESI­KIS-CUKRÄSZDÄKAT ‘X LÉTESÍTENEK PÉCSETT A Pécsi Vendéglátóipari Vállalat a dolgozók igényeinek tökéletesebb kielégítése céljából gyors ütemben fejleszti bolt-hálózatát. A pécsvára­di országút mellett nemrég nyitotta meg a „Tulipán-csárdát", jelenleg pedig azon fáradozik, hogy Pécsett minél élőbb megnyílhasson a „Kis- debreceni étterem." Előreláthatólag már szeptemberben sor kerül az ét­terem megnyitására. Ezzel Pécsett egy újabb étterem áll majd a dol­gozók szolgálatában. A- Vendéglátóipari Vállalat nagy súlyt helyez arra is, hogy üzemeit a külvárosokban fejlessze tovább. El­határozta több külvárosi cukrászda és espresso létesítését. A Beloian­nisz utca 21 és a Bajcsy Zsilinszky út 24 szám alatt még ebben az év­ben kis-cukrászdát nyit. A Petőfd- mozival szemben pedig mér a jövő hónap elején megnyitja a „Holdfény espressót és cukrászdát. Az átalakí­tási munkálatokat máris megkezd­ték. PÉCSI SZERZŐK SZINDARABIA A KAPOSVÁRI SZÍNHÁZ SZÍN­PADÁN A Pécsi Nemzeti Színház tagjai augusztusban Kaposvárott vendég- szerepeinek. Augusztus 2C-ín, alkotmányunk törvénybeiktatásának negye­dik évfordulóján, két ítata; pécsi szerző: Lippenszky István és L. Futaky Hajne. ..Zrínyi riadója“ című színdarabjával kezdik meg kaposvári vendég szereplésüket. Ezenkívül előadják a Hurrá lányok című zenés szovjet víg 'átéko!. Moliére Fösvény című darabját, továbbá a Három a kislány es Luxemburg grófja című operettet is. A Pécsi Nemzeti Színház tagjai So- mogy megyében leikeresnek majd olyan falvakat is ahol eddig még mm volt színházi előadás. EGY VAGON PILSEN! SÖR A PÉCSI VIDÁM VÄSÄRON TENEK PÉCSETT Az utóbbi időben többször előfor­dult, hogy olyan árucikkek, amelyek a lakosság ellátását szolgálták vol­na, a kiskereskedelmi vállalatoktól a közületekhez, üzemekhez kerül­tek. Tekintettel arra, hogy ez a la­kosságra hátrányos volt, a belkeres­kedelmi minisztérium elhatározta, hogy külön Közületi Boltokat léte­sít. Ezeknek a feladata lesz a közü- leteket áruval ellátni, míg a lakos­ság ellátásáról továbbra is a kiske­reskedelmi vállalatok gondoskodnak. Ezáltal több áruhoz jutnak a dol­gozók és ellátásuk is gyorsabb üte­mű .lesz. A közeljövőben Pécsett a Baranya- megyei Vas- és Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat létesít Közületi Boltot. A bolt felállításával kapcso­latos előkészületi munkák máris folyamatban vannak. A Baranyame- gyei Vas- és Műszaki Nagykereske­delmi Vállalat Közületi Boltja elő­reláthatólag szeptember végén, vagy október elején nyílik meg Pécsett. A Pécsi Vcndéglátóipari Vállalat mindent elkövet, hogy augusztus 20- án, alkotmányunk ünnepén a dol­gozókat minél iobb minőségű étel­lel és üdítő itallal lássa el. A Balo- kánv ligetben a Vidám Vásáron mi­nőségi italpavilont állít fel, ahol a MUNKÁCSY- ÉS SZINNYEY- MEIJSE-KÉPEK A VIDÁM VASA­KON Az augusztus 19—20-i Vidám Vá­sáron a pécsi dolgozók világhírű ma­gyar festőművészek képeit tekinthe­tik meg. mint például Munkácsy Mi­hály, Szinnyey-Merse. Iványi-Grün- wald, slb. A népművelésj miniszté­rium ezzel lehetőséget nyújt dolgozó­inknak arra hogy Pécsett nézhessék meg olyan művészi értékű képeket, amelyeket egyébként crak a buda­pesti múzeumokban láthatnának. A Képzőművészen Alap, amely nagyszabású képcsarnokkal vesz részt a vásáron, tehetővé teszi hogy a dolgozók lakásuk szépítésére, a vállalatok pedig kultúr otthonait; dí­szítésére egyes példányokat vásáro'- hassanaj; c kiállított festményekből, rézkarcokból, vízfestményekből, szob­rokból és kerámiákból. Csehszlovákiából érkezett egy vagon pilseni sört mérik ki. A pilseni sör ára körülbelül ugyanannyi lesz, mint amennyi a jelenleg forgalomban lé­vő barna sör ára. Külön minőségi cukrász-pavilont és zenés éttermet is állítanak fel. SÁTOR-MOZI a VIDÁM VAsAR- BAN A Vidám Vásárban sátor-mozit lé­tesítenek, ahol egész napon át foly­tatólagos filmvetítéssel szórakozhat dolgozó népünk. Bemutatásra kerül majd a „Diótörő", valamint a „Me­se a fákról cs a szélről" című fél­órás kisfilm. A MOKÉP Vállalat augusztus 19- én és 20-án értékes filmeket mutat be a pécsi filmszínházakban. így a Kossuth-mozi műsorára tűzte a „Tűz a Marica partján“ című érdek­feszítő bolgár filmet, amely a ha- tármenli lakók mai életét mutatja be. A Petőfi filmszínház az „Óceán jegén" című színes szovjet filméivé tilt le, míg a Park-mozi a Pécsett már nagy sikert aratott „Semmel­weis" című filmet adja elő. UJMESZESEN NÉPBÜFFÉT, BORBÁLA-TELEPEN FALATOZÓT LÉ­TESÍTENEK A Pécsi Vendéglátóipari Vállalat üzemhálózatfejlesztési tervébe vet­te, hogy Borbála-telepen, a volt Herg ért-féle vendéglő helyiségében fala­tozó italboltot létesít., a munkálatokmár folyamatban vannak és legkésőbo a Bányásznapra elkészülő új falatozó -italbolt, amely bányászaink ren­delkezésére áll majd. Ujmeszesen a 15. számú épületben Népbüfíét léte­sít a Vendéglátóipari Vállalat. Az előkészítő munkák már javában foly­nak és 1954. év másodig negyedében sor kerül a Népbüífé megnyitására. MEGYEI SZAKKÖRI KIÁLLÍTÁS NYÍLIK PÉCSETT Pécsett augusztus 20- án megyei szakköri kiállítás nyílik. A kiállítás­ra lelkiismeretes munkával készült fel a sásdi járás harminckét iskolai szakkörében működő iskolás és óvó­dás. A kaposszekcsői óvódások kol­lektív munkával, tavasz, ősz, tél cím­mel gyönyörű intarziás képeket rak­tak össze; a sásdi óvódások a járá­si pártközpont kicsinyített mását ké­szítették el. A mágocsi „Rákosi óvo­da“ szakkörében működök papír- és szalmamunkákat készítettek a kiál­lításra. Az alsómocsoiádi fizikai szakkör tagjai fából és egyéb hulladékokból, centrifugált, távírógépet és egyéb fi­zikai szemléltetőeszközök, műszerek modelljeit készítették el. A jágóna- kiak pedig fafaragványaikkal tet­tek tanúbizonyságot kézügyességük­ről. Sásdon most az általános isko­la két tantermében állították ki a gazdag és változatos anyagot, amely majd a pécsi megyei szakköri kiál­lításon szerepel.

Next

/
Thumbnails
Contents