Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)
1953-08-16 / 192. szám
Í4 ÍN A P L O HU A pécsi Nemzeti Színház működésének egyévi mérlege Nyóii szünetet tart SZínhú- íunk. A város és, a megye egyik legjelentősebb kulturális intézményé nek kapui zárva vannak, a nézőtér hon- ilyos. sötét, kihalt. Csak a vasfüggöny mögött, a színpadon folynak, seré,nyen az átalakító munkálatok. hogy jobb, korszerűbb technikai előfeltételek mellett kezdhesse meg új évadját a pécsi Nemzeti Színház. •' Az új színházi évet már összeszokott, kipróbált együttes kezdi meg. Az elmúlt 1952—53-as színiévad tapasztalatait, tanulságait felhasználva ' október elején ismét benépesül majd a. ilézőtér, felgyulladnak a reflektorok. felhúzzák a bordó bársony függönyt, és megkezdődik az előadás: ’ Katona József színműve, a Bánk bán. Pillantsunk vissza az . elmúlt évre és vizsgáljuk meg. milyen tapasztalatokkal, sikerekkel gazdagodva kezd színházunk a nagy magyar drámaíró" remekművének előadásához. • A színházlátogató közönség és a kritikus egybehangzó megállapítása áz, hogy az elmúlt évadban a pécsi Nemzeti Színház kiemelkedett a két évvel ezelőtti hullámvölgyből. Mű- sprpotifikája gyökeresen megváltozott. Áz eleinte kevéssé összeszokott kollektíva sikerrel hozott színre számos mai tárgyú művet, sőt — a felszabadulás ófa talán elsőízben —helyi szerző darabjával is megpróbálkozott,-Vegyük sört-a az előadott műveket; Mai életünk problémáira adott választ, mindennapi munkánkban közvetlen nyújtott segítséget már a megnyitóelőadás műsora: a „Harag napja" című színmű, mely a Tanácsköztársaság dicsőséges napjait elevenítette fel és leleplezte a tanács rendszer ellenségeit, a szociáldemokráciát és fegyvertársait. Ez a mű — annak ellenére, hogy előtte már a Néphadsereg Színházának együttesétől is láttuk — osztatlan sikert aratott. Ugyancsak a mai élet eseményeit dolgozta fel színházunk a „Második ' front mögött" című drámában. A közönségsiker, az előadások forró izgalma mutatta: ezt a müvei is hűen, egészségesen tolmácsolták színészeink a közönségnek. Az „Ukrajna mezőin" című zenés, táncos színmű azonban — főként rendezői hibák miatt —. nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Ismét felemelkedést, igazi művészetet hozott már a „Foster ezredes" c. koreai tárgyú dráma és a „Szerencse nem pottyan az égből" című vígjáték, Mindkettő mai tárgyú és az utóbbinál a siker annál is inkább megbecsülendő, mivel; .a szövegkönyv számos hibától volt terhes, amit a jó rendezés, a kiváló színészi munka hozott helyre. A klasszikusok közül időrendben is, sikerben is a „Fösvény“ viszi a pálmát. Moliere remekművét úgy tolmácsolta az együttes, hogy abból a ma embere is tanulhatott. A ..Három a kislány" és a „Dohányon vett kapitány", valamint a „Luxemburg grófja“ előadásait mind végig dús taps. telt ház, forró, lelkes, siker jellemezte, fémjelezte. Ez a sikerdús évad csúcspontjára emel- kedét.t a Lippenszky—Futaky-darab, a .Zrínyi riadója" bemutatásakor. A pécsi közönség, de a vidék is hálásan fogadta e művet, -— nemcsak lokálpatrióta érzésektől vezérelve, hanem azért is, — és elsősorban azért,— mert a költő-hadvezér Zrínyi Miklós közel áll vala- mennyiőnkhöz, úgy áll közel hozzánk. ahogyan őt ez a dráma tükrözte. A sikerek láncolatát csupán két be mutató szakította , meg. Az egyik az „Ukrajna mezőin“, a másik a két Csehov-egyfelvonásos előadása volt. A színház, műsorpolitikájának sikere és eredményessége azt mutatja, hogy a dolgozóktól nem áll távol a jelen kérdéseivel foglalkozó színmű, a siker bizonyítja, hogy nem szabad félni az ősbemutatóktól, a me rész kezdeményezésektől. De az elmúlt évad azt is mutatja, mint a hőmérő higanyszála jelzi a hideget, hogy sokkal nagyobb figyelemmel kell fórdulniok színészeinknek, színházunk művészeti vezetőinek az elméleti képzés, a tanulás felé. Itt szeretnénk rámutatni az „Ukrajna mezőin“ és a két Csehov-egvfelvonásos eredendő hibáira. Ezekből á hibákból nem csupán e két mű előadására vonhatjuk le a tanulságot, hanem sokkal messzebbmenő következtetésekre juthatunk. A Sztanyiszlavszkij-módszer, az elméleti képzés és az általános műveltség fejlesztése az a terület, ahol még sok tennivaló vár a- , színház művészeti kollektívájára. Az „Ukrajna mezőin", a , „Medve" és. imitt- nmott >a „Dohányon vett kapitány“ előadásain érződött, hogv az eszmei mondanivaló, a cselekvés fővonala tisztázatlan és ez okozta az előadások sikertelenségét. íélrecsúszását. A színház igazgatója. Kormos Lajos elvtárs mondotta egy beszélgetés alkalmával: — Nálunk már nem lehet formálisan rendezni. Nem lehet rendezni anélkül, hogy a színészek ne tudnák, hogy mit és miért csinálnak! A fentem'ifef’t előadásoknál éppen ez a színészi bizonytalanság, rendezői tétovázás, az eszmei mondanivaló elsekélyesítése a humor javára mutatkozott meg. Ezek ellen a hibák ellen kell fokozottabban harcolniuk színházunk művészeti vezetőinek majd az új évadban, elsősorban a Sztanyiszlavszkij-módszer állandó. szakadatlan alkalmazásával, másodszor' a főiskolát nem végzett színészek gyakorlati oktatásával (stúdió), végül, de nem utolsósorban az általános műveltség fejlesztésével. Színészeinknek meg kell ismerkedniük az irodalommal, zenével, képzőművészettel, és az sem ártana, ha tevékenyebben — és nemcsak a dramaturg közvetítésével — résztven- nének a helyi írócsoport munkájában. A jó munka feltétele továbbá az is, hogy művészeink élő. szoros kapcsolatot teremtsenek a dolgozókkal. Nem elégséges az. hogy néha — nagyritkán üzemlátogatásra .mennek és az üzemeken belüli szereplések sem hozzák meg a kívánt eredményt. A rendszeres üzemlátogatás, a tájszínházi előadások utáni megbeszélés. a pátronáló munka kifejlesztése hozhatja csak meg a kívánt eredményt. Különösen az utóbbi két feladat végrehajtásától várhatunk sokat. A tájszínházi részleg előadás után vagy előtt keresse fel a község dolgozóit, a falu művészeti csoportjait, beszélgessenek el a színészek a kultúrosokkal és adjanak tanácsokat munkájukhoz. Ezek a megbeszélések természetesen nem csupán az érintett kultúrbrigádoknak válnának hasznára. Hasznos lenne a művészek nek is az a bírálat, amit a falu dolgozói mondanának el a látottakról, az emberábrázolásról, az alakításról szemtől-szembe. Hiba, hogy színházunk ezzel a lehetőséggel eddig kevéssé élt. Hiba azonban az is, hogy a városi kultúrcsoportok, különösen a színjátszók nem igényelték színházunk művészeinek támogatását. A színház művészei szívesen nyújtanának segítséget az üzemi kultúrosok- nak, szívesen patronálnák a művészeti csoportokat, ha azok igényelnék a segítséget. A közönségszervezői munka sem állhat csak abból, hogy a közönségszervezők feltelefonálják az üzemeket és ráripakodnak a kultúr- felelősökre. Szükség van árrá is, hogy a közönségszervező felkeresse az üzemet, beszélgessen a dolgozókkal és kikérje véleményüket az előadott darabokról, a műsortervről, általában mindarról, ami a színház működésével kapcsolatos. Ezt várják az üzemi és falusi dolgozók és ez minden művész jólfelfogott érdeke is. A színház és a dolgozók kapcsolata most, áz év végén indult el igazán jó irányban. A választások alkalmával mindenütt jelenlevő és szereplő művész-brigádok meghódították a dolgozók szívét és hosszú idő után először ezen szereplésükkel váltak barátokká a művészek és a közönség. A dolgozók és a művészek kapcsolatának kölcsönhatása éppen az évad legfényesebb sikerét jelző „Zrinyi riadójáéban bizonyult be igazán. De meglátszik a javuló kapcsolat falun is. Az évadvégi tájszínházi látogatottság állandóan emelkedett. Mágocson például 600, 800, majd 1000 látogatója volt a színház egy-egy előadásának. Beremenden pedig a legutolsó vasárnapi előadáson 200 dolgozónak már nem jutott hely’. A pártszervezet és a szakszervezet is belelendült a szezon végére a munkába. Feltételezhető, hogy az új évad elején ez ä lendület csak fokozódik. Újabb végzett főiskolai hallgatókkal erősödik a társulat, a kórus és a tánckar új tehetségekkel bővül. A színház tervében további ősbemutatók szerepelnek, ezek mellett üzemi és bányásztárgyú művek is helyet kapnak a műsortervben. A kiasz szikusok közül a már említett „Bánk bán" mellett Shakespeare „Rómeó és Júlia“ című drámája szerepel majd előreláthatólag a színlapon és egy szovjet klasszikus előadását is tervezi az együttes. A műsortervet a minisztérium hagyja jóvá. A színház új évadjának legfontosabb feltétele: a dolgozók szeretete és érdeklődése azonban már adva van. Minden remény megvan rá, hogy a színház vezetői és művészei egyaránt rászolgálnak erre a bizalomra és méginkább kiérdemlik az 1953—54-es évben a legdrágább kincset: a dolgozók szeretetét. és megbecsülését. Garami I.ászló Pécsi írók felolvadó estje Uj~Meszesen Az írószövetség Pécsi Csoportjának tagjai csütörtökön este a meszes- telepi banyászotthonban szerepeltek saját Írásaikkal. Érdeklődéssel várták maguk az írók is a közönség véleményét. A dolgozók körében nagy érdeklődés nyilvánult meg az írók szereplése iránt és az esti órákban zsúfolásig' telt a’ helyiség. A műsor versekből, novellákból és egy szatírából állott. Elsőnek Pá- kolicz István „Szőlő" című versét izavalta el Bereczki Gyula, a „Déryné“ munkás-studió tagja. Majd Örsi Ferenc olvasta lel „Nanica néni" című elbeszélését, ezt követte Kozma Szilárd három verse, melyet a költő maga mondott el. Leszkó Margit, aki a „Tollal a békéért" cí- mg pályázat alkalmával tűnt fel írásával, '„Ismerkedés“ című novelláját olvasta fel. Lendvai Mihály „Ejtőernyős leány“ című verse követte, Utána pedig Gyenis József „Üsd Juliskám, üsd“ című novellája következett. Befejezésül a „Déryné“ mun- kásstűdió tagjai. Szántó Tibor „Minden el lesz intézve“ című szatirikus jelenetét adták elő, nagy tetszés közben A műsorszámok után felharsanó taps bizonyította, hogy a közönség érdeklődéssel figyelte az előadottakat és meg is nyérte tetszésüket Utána elbeszélgettek az írók a hallgatókkal s megtárgyalták, kinek mi, miért tetszett, mi az amit hiányolnak és mit javasolnának meg valósítás céljából. Nem volt meddő ez a beszélgetés, mert hisz sok érdekes dolgot hozott felszínre, többek között kiderült az is. hogy egy-egy írót a közönség írásai után képzeletében mennyire másnak gondol, mint amilyen a valóságban. Zsolnay Jenőné elmondotta, hogy örsi Ferencet írásai után „komoly embernek“ képzelte — már mint a korát illetően — „legalább 40 évesnek gondoltam, csak most látom, hogy egész fiatal ember és általában a jelenlévő írók nem az öregebb generációhoz tartoznak.“ Suhajdáné elvtársnő több bányász témájú írást kért — jöjjenek el több szőr hozzánk az elvtársak — illetve férjeinkhez — és írjanak munkájukról, harcaiKról. Az a szívélyes fogadtatás, amelyben a dolgozók az írókat részesítették, biztosíték arra. hogy a többszöri találkozás hasznossá ■ válik mind az írók, mind a hallgatók számára. Éppen ezért rendszeressé kell tenniük a pécsi íróknak az üzemek látogatását, ezáltal munkájuk lényegesen megjavul, mert azoktól hallják a bírálatot, akikről és akiknek írnak. i G.vcnis József KULI URA US HÍREK Augusztus 20-án délelőtt fél 12 órakor a Janus Pannonius Múzeum (Rákóczi út 15. sz.) helyiségeiben nyílik meg Haraszti Pál festőművész képkiállítása. A kiállítás nyitva lesz szeptember közepéig. Megtekinthető: vasárnap, hétfőn, csütörtökön, szombaton 9—13 óráig, szerdán és pénteken 15—19 óráig. * Megyénkben nagy arányban folyik az iskolafejlesztés. Már elkészült az idén Meszesen egy négytantermes iskola. Ugyanott egy 50 férőhelyes óvoda. Bükkösdön átalakították a volt urasági kastélyt, s most 100 általános iskolai tanuló otthona lesz a volt úri fészek. A drávafoki iskola is bővült egy tanteremmel. Folyamatban van jelenleg a villányi négytantermes iskola építése. Szigetváron 50 férőhelyes kollégium létesül. Pécsett átalakítják a Bajcsy Zsilinszki-uti kollégiumot. A Fürdőutcában 120 férőhelyes délszláv általános iskolai kollégiumot létesítenek. Még az idén elkészül Kemene- sen is egy kéttantermes általános iskola. Augusztus 19-én nyílik meg Mohácson a „Kismagyarok a boldog élet útján“ című kiállítás, mely szeptember 1-ig tart. Megtekintése díjtalan. 1953 AUGUSZTUS 1* A kultúrmérnöki szolgálat as életszínvonal emeléséért A kultúrmérnöki munka a víz- gazdálkodás egész területére kiterjed. Igyekszik az emberi településhez szükséges ivóvizet, az iparnak szükséges üzemi vizet, a mezőgazdaságban hasznosítható öntözővizet, a patakok vizében rejlő energiát, a patakvölgvekben tárolási és halastó építési lehetőségeket felkutatni és azok megvalósításában közvetve, vagy közvetlenül dolgozni. Igyekszik á házi és ipari vízszennyezést megakadályozni, a belvizek kártételei ellen közvetlenül védekezni és főleg a kártételt, vagy legalább is annak nagyságát előidéző vagy befolyásoló okokat megszűnteim. A kultúrmérnök az emberi rövidlátással és önzéssel állandóan harcol. Az emberi kapzsiság hajlandó a pillanatnyi előnyökért a múltban előfordult károkról megfeledkezni. Csak Baranvában is mennyi rövidlátást sorolhatunk fel'a múltból, A Karasica-paiak medrében aszálykor majdnem száraz lábbal járhatunk. Hóolvadás és tavaszvégi esőzéskor azonban a Datak völgye egv tenger, mely minden útjába kerülő létesítményt elpusztít. Mégis Szederkény és Magvarbólynatk egy része úgv épült, hogv a 5—4 évenként előforduló árvíz a községek részére puszulást jelent. A Pécsi Kultúrmérnöki Hivatal 1952-ben Baranyában és Somogybán az előirányzott 592 ezer köbméter földmozgósítással szemben 16 százalék megtakarítással 446 ezer köbméter földniozgósííássak többek között a baranvai síkságot uraló Fékét evíz bővítésén, a szentegáti gazdaság belvízvédelmén, a bükkösdi- völgy vízrendezésén dolgozott és a két megyében 146? kát. hold tsz és állami gazdasági öntözőtelepet épített. A hivatal egész vízgyűjtő terii letek összes vízügyi hátrányain igyekszik több éves terveken belül javítani. A hivatalnál dolaozó kubikosok létszáma 400 és 1200 fő között ingadozik. A legjobb kubikos brigád- vezetőkből kerülnek ki átlag a híva tad alsó és közép műszaki káderei. Tölgyesi János. Nádaai Ede és kovács János technikusok néhány cV előtt még az. árkokból hányták ki * földet és ma a továbbtanulási lehetőségekkel élve vezetik kubikostar' saikat. Nem szakadnak el^ társaiktól, hanem közöttük élve példái mutatnak. A nép szolgálatában, annak VJ' gyónóval minél gazdaságosabba11 bánni, állandóan észszerűsíténi. ez a hivatal dolgozóinak fő céí’V y technikusból lett Gyöngyös István mérnök, az öntözőtelepeket országú-, viszonylat ban is olcsón építő Tóin Géza Főmérnök, a merészen ú jra t|V rekvő Szerdahelyi Zoltán főmérnök- KorokiKii Kálmán a hivatal több' technikusaival a kubikosok sz,n/a' val és az. azok elén haladó Takar* István sztahanovista brigádjává mind egv akarattal, hazánk szebb és jobb jövőjéért dolgoznak. Ä víznevek egységét a múltban. egyéni érdekek igyekeztek megbon tani. Ma az egyéni érdek bolyén n „sza-k “-érdek fenyegeti a víziigvi fej adatok egységét. Két esztendővé' ezelőtt az akkori Országos Vízgazdálkodási Hivatalit átszervezték ej azóta a vízügyekről több tervező irodában tárgyalnék. Az árvédelmi töltés a közlekedési miniszter- * töltéshez épített szivattyútelep P?' dig a földművelésügyi miniszterhez tartozik. Az aránylag kevés vízügy1 mérnök azonban egy-cgv helyszín' tárgyaláson különböző szakminiszterek képviseletében találkozik Amit 2—3 vízmérnök elintézhet11''' abban 10—12 mérnök hosszas tanácskozás után esetleg saját minisztere felé. javasol. A vízügyek intézésének ziláltságára a Pécsett tavaly megtartott Hidrológiai Kongresszus is rámutatott. Reméljük, hogy a vízügyek intézésének^ egy egységbe történő .áj- s7Prvpzése a közeljövőben megtörté nik. Budapesti pedagógus-képzőművészek kiállítása Pécsed Az elmúlt hetekben budapesti pedagógus képzőművészek — a Pedagógusok Szakszervezeti Budapesti Képzőművész Stúdiójának tagjai — dolgoztak Pécsett és környékén. Munkájuk eredményét kiállították. A kiállítást augusztus 13-án délelőtt 11 órakor nyitották meg. Fazekas Istvánná, a Baranyame- gyei Népművelési Osztály vezetője mondta a megnyitóbeszédet, amelyben hangsúlyozta, hogy a kiállításon értékes munkák láthatók. A kiállítók szakítottak a formalizmussal, öntudatosan elfordultak a nyugati burzsoázia művészet-szemléletétől. Alkotásaikban bemutatják Pécs városát, kiemelve a bányászok életét és az újjáépítés hatalmas ütemét. A megnyitó után a pécsi képzőművészeti kör tagjai és a megjelent vendégek hosszasan elbeszélgettek a kiállító pedagógusokkal munkáikról és jövő terveikről. Az Állami Áruház készül a Vidám Vásárra 100 méteres pavilonban árusítanak az Állami Áruház dolgozói a vásáron. Úgy tervezik, hogy a pavilonban egyben árubemutatót is tartanak. Középen a zenekar játszik majd. amely a két nap folyamán kívánsághangversenyt rendez a vásárlóknak. De ezek csak külsőségek. Az Állami Áruház eladni is akar és ez a fontosabb. Ahogy az elvtársak tervezik, hárommillió forint értékű árut szállítanak ki a vásárra, áz eddigi nagyszabású vásárok tapasztalatai alapján mintegy félmillió forint forgalomra számítanak. Az augusztus 19—20-i vásár hosz- szabb ideig az egyetlen nagyszabású eladási és árubemutatási lehetőség lesz. Ezért felhozatalra kerülnek az őszi cikkek is, hogy a dolgozók megismerjék azokat az új textil és cipőárukat, amelyek az elmúlt hetekben kerültek piacra. A vásár szabadtéri színpadán a kétnapos ünnepségek alkalmával divatbemutatót is rendeznek. Ezt a bemutatót. a városi tanács kereskedelmi osztálya intézi a különböző vállalatok bevonásával. Természetesen az Állami Áruház is nagymennyiségű divatcikkel és bemutató személyzettel vesz részt ezen a rendezvényen is. A divatbemutató a vásár egyik legnagyobb előzetes érdeklődésnek örvendő része lesz. Még eg? érdekes feladat hárul az Állami Áruházra a Vidám Vásárral kapcsolatban. Lebonyolítja a sorsolást és nyeremények kiosztását. , Ahogy Dobokai elvtárssal körpljú’’ tűk az ’ üzletet, a. raktárhelyiségbe? rengeteg felhalmozott csomagot rwU' tatott: — Ezek lesznek a kisebb nyeremények — mutatott a polcokon sorakozó árukraj Ezer csomag már elkészült. A csomagolok lelkiismeretesen készülnek a sorsolásra. A csomagokat az ellenőrizhetőség, kedvéért megszámozzák, leragasztják é? lepecsételik. Külön listán feltüntetik, hogy melyik csomagba milye-n és mennyi árut tettek. így elkerülik az esetleges rosszindulatú reklamációt. 100 ezer jegyet bocsátottak ki, ennek teljes értékét a sorsolás' ra fordítják. Tehát a bejött Össze-, get ki is osztják a nyerők között: csomagok és egyéb1 nyeremények formájában. A csomagolóban — lent a raktárban — lázas munka folyik már napok óta. Állandóan hat dolgozó végzi az előkészületeket. Gyors qs pontos munkájával kitűnt már eddig Wunderlich József né és Kovács lm- réné, de a többiek is nagyon gondos munkát végeznek. Hogyan történik a sorsolás az ünnepi Vásáron! A sorsolás a minisztérium OTP igazgatójának és a közjegyző ellenőrzése mellett történik. Kisorsolásra kerül a jegyeladásból befolyt ösz- szeg teljes értékben. Tehát az eladott jegyek számának emelkedésével arányosan nő a nyeremények száma, illetve, értéke is. 20-án délelőtt 10 órakor lezárul a jegyeladás és pontosan megállapítják, hogy hám^ jegyet vásároltak dolgozóink. Ezután azonnal kiegészítik a már előre elkészített tárgyakat a teljes értékre. A sorsolás 20-án délután fél 5- kor kezdődik, két kerékből. Az egyik kerékből a sorsjegyek első két, illetve hat számjegyből álló számoknál az első három számot, a másodikból pedig a tombolajegyek utolsó három számjegyét húzzák ki. A kettő összeillesztése után kapjuk meg a nyerő számot. E módszer biztosítja a számok kellő megkeVerésé- nek lehetőségét. A csomagok sorsolása sorozathú- zással történik. Csak a nagyobb-.? három számjegyű kerékből történik a húzás. A kihúzott például 45« sz_úm esetén minden 456-os végződésű tombola nyert. (A sorozathú- zással több, mint ezer csomag kerül kisorsolásra.) Minden húzás előtt megafonon ké- t észtül hirdetik, hogy a következő 6zámmal mit sorsolnak. Az egyéni, vagyis nagy nyeremények a helyszínen átvehetők, míg a csomagokat 21-től 31-ig kell elvinni az Állami Áruház 2-es csórna- golójánál. A hivatalos nyereménylistát a sajtó és falragaszok közük.
