Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-15 / 191. szám

2 NAPLÓ IMS AUGUSZTUS 15 As ENSZ közgyűlésének ülésszaka előtt Newyork (TASZSZ) Az ENSZ székhelyéről származó jelentés sze­rint az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének vezető amerikai diplomatái a közgyűlés ülésszakának megnyitá­sa előtt tanácskozni szándékoznak ,.az összes olyan diplomatákkal, akik támogátják a nyugati országokat.“ A New-York Journal American című lapnak az ENSZ székhelyén működő tudósítója azt hangoztatja: a közgyűlés ülésszakán résztvevő amerikai, angol és francia küldött­ségek vezetőinek „nem áll szándéká­ban“ megengedni, hogy a közgyűlés ülésszakán megvitassák az indokínai kérdést és a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak helyreállítását érintő kérdéseket. A „Pravda66 Duties tokiói nehézségei ről Moszkva (TASZSZ) I. Alekszand- rov a „Pravda“ nemzetközi szemle­rovatában Dulles amprikai külügy­miniszter Japánban tett látogatását kommentálja. Dulles — írja Alekszandrov — úgy látszik arra számított, hogy uta­sításainak és parancsainak teljesí­tésére Tokióban ugyanolyan szolgai készségre talál, mint Dél-Koreábart és feltételezte, hogy tokiói látogatá­sa Japán fegyverkezési ütemének haladéktalan fokozásához vezet. Jo szida japán miniszterelnök azonban kijelentette, hogy Japán ezidősze- rint négy hadosztálynál többet nem állíthat, fel. Az Icimada japán bank elnöke Dulles-sza! folytatott beszélgetése során kivívta azt, hogy az Egyesült Államok „magukravállalták a vé­delmi kiadásoknak azt a részét, amely veszélyeztetheti a japán költ­ségvetés egyensúlyát.“ Dulles az Egyesült Államokba tör­tént visszatérése után kijelentette, hogy Japán nem fejt ki elegendő erőfeszítést „önvédelme“ terén. Japán pénzügyi körei támogatják Joszida miniszterelnök álláspontját. Azt tartják ugyanis, hogy nem ki­elégítő tőkebefektetések és rendkí­vül lankadt üzletmenet mellett Ja­pán nem viselhet el a mostaniaknál nagyobb katonai kiadásokat és Ja­pán „többet veszít, mint nyer“, ha az amerikai katonai „segély“ elfoga­dásával kapcsolatban kénytelen lesz korlátozni a demokratikus táborhoz tartozó országokkal folytatott keres­kedelmét. Hogyan történt az, — veti fel a kérdést Alekszandrov — hogy Japán uralkodó körei ellentmondani meré­szeltek Dullesnak? Japánban egyre viharosabban hang zanak a tiltakozások a Japánra kényszerített végzetes háborús poli­tika, az amerikai megszállás ellen. Egyre többen látják Japán megmen­tésének útját a szomszéd államokkal való egészséges kapcsolatok megte­remtésében, az egészséges külkeres­kedelem kiépítésében. Ez a nézet különösen elterjedt a koreai fegy­verszünet megkötése óta. A japán népnek egyre eltökéltebb szándéka, hogy megvédje nemzeti függetlenségét, — írja befejezésül Alekszandrov. Általános választások a Kínai Népköztársaságban Moszkva (TASZSZ) Az „Izvesz­tyija“ közölte A. Martinov tudósítá­sát, amely a Kínai Népköztársaság helyi népi gyűléseinek választásai­val foglalkozik. A központi népi kormány határozata szerint májustól megkezdődtek a választások a helyi népi gyűlésekbe: 280.000 Hsziangban (több falut magában foglaló közigaz­gatási terület), többezer kisváros­ban és törvényhatósági körzetben Ezekben a közigazgatási egységek­ben a helyi népi gyűlések képvise­lőit közvetlenül választják. 1953 végén összehívják a megyék és tartományok helyi népi gyűléseit, amelyeknek képviselőit a hsziangok kisvárosok és törvényhatósági kör­zetek népi gyűlései választják meg. Ezután összehívják a Kínai Népköz- társaság Legfelső szervét, az össz- kínai népi gyűlést. Kínában a helyi népi gyűlések vá­lasztásai nagy lépéssel viszik előre a népi demokratikus rend további megszilárdításának ügyét. A Kínai Népköztársaság fejlődése szempontjából hatalmas jelentőségű lesz az először összehívott összkínai népi gyűlés, amelynek megközelítő­en ezerkétszáz tagja lesz. Az összkínai népi gyűlés megvitat­ja és meghatározza a népi demokra­tikus rendszer további fejlődésének és megszilárdításának útját Kíná­ban. Az összkínai népi gyűlés napi­rendiébe beiktatták az alkotmány elfogadásának megvitatását és az első ötéves terv irányelveinek jóvá­hagyását. Emellett az összkínai né­pi gyűlés megválasztja az új köz­ponti népi kormányt, amely az ösz- szes nemzetiségek, az összes demo­kratikus pártok, az összes népi szer­vezetek, az egész ország egységfront- iának kormánya lesz. A Kínából érkezett jelentésekből kitűnik, hogy a már lezajlott vá­lasztásokon . a választóknak több, mint kilencven százaléka résztvett. Elégedetlenség: D;íniébnn az Ansrliával Kötött új kereskedelmi szerződés miatt Koppenhága (TASZSZ) A dán la­pok közölték annak az angol-dán kereskedelmi szerződésnek szöve­gét, amelynek alapján Dánia az 1953—56. években sertéshúst szállít Angliába. A szerződés értelmében a dán sertéshús korábbi árát 7.45 szá­zalékkal csökkentették. Az exportra dolgozó dániai vágó­hidak közös kereskedelmi osztályá­nak vezetője, Lauritsen kijelentette a „Nationaítidende“ című lap mun­katársának: „Természetesen nem vagyunk túl­ságosan megelégedve az új szerző­déssel. Nem valami különös öröm­mel kötöttük meg“. A „Landog Folk“ című lap pedig így ír: „Árleszállítás és a termelés csök­kentése — ezeket a feltételeket ál­lítja elénk a Nyugattal folytatott kereskedelem. Ilyen körülmények között feltétlenül nagyobb figyelmet kell szentelni a Kelettel folytatott kereskedelemnek ... Támadó keres­kedelmi politikát folytatni ma Ve­szélyesebb, mint valaha. A nyugati világ gazdasági válsága, amely az új szerződés megkötésével közvetlen közelünkbe jutott, elkerülhetetlenül tovább fog éleződni.“ A szovjet-iráni veovesbizotlság első ülése Teherán (TASZSZ): A szovjet- iráni vegyesbizottság augusztus 13- án megtartotta első ülését az iráni külügyminisztériumban. A tárgyalásokon iráni részről Fa- temi külügyminiszter, Mefta külügy­miniszterhelyettes és Teimur kül­ügyminiszteri titkár vesz részt. Szovjet részről a tárgyalásokon Lavrantyev, a Szovjetunió iráni nagy követe, Orlov követ, valamint Vo ronyin, a nagykövetség első titkát- és Szimonenko, a nagykövetség má­sodtitkára vesz részt. A s!á;erorsz^g‘ far’omínyi Iromány vezeiője az egészséges nemzetközi kerestrerie'em mellett Bécs (TASZSZ): Sajtójelentések szerint Krainer, a stájerországi tar­tományi kormány vezetője, a leib- nitzi ipari és mezőgazdasági kiállí­tás megnyitása alkalmával mondott beszédében a népi demokratikus or­szágokkal való kereskedelemnek az Amerikai Egyesült Államok által Ausztriára kényszerített korlátozása ellen nyilatkozott. „Ausztria — mondta Krainer, — mint kicsiny ország, teljesjogú part­nerré csak abban az esetben válhat, ha lehetővé teszik számára, hogy egészséges kereskedelmi kapcsolato­kat teremtsen a szomszédállamok­kal, amelyek Ausztria természetes kereskedelmi partnerei." Rövid külpolitikai hírek BERN A svájci sajtó jelentése szerint a francia vasutassztrájk miatt Svájc és Franciaország között megszakadt a vasúti forgalom. A svájci szövetségi posta-, telefon- és távíróigazgatóság közli, hogy Franciaországgal teljesen megsza­kadt a postai összeköttetés. NEWYORK William Douglas, az Egyesült Ál­lamok Legfelső Bíróságának tagja, kedden a sajtó képviselői előtt azt a követelést hangoztatta, hogy „fel kell venni az ENSZ-be a kommunis­ta Kínát." Douglas kijelentette. * az Egyesült Államok igazságtalanok lennének, ha „támogatnák a franciákat Indo­kínában és az angolokat Iránban.“ Ez a politika csak ellenséget sze­rezne számukra azoknak a hazafiak ,nak körében, akik ezekben az or­szágokban függetlenségükért har­colnak. PÄRIS A „lTnformation" című lap közli, hogy a Franco-kormány jóváhagyta azt a spanyol—amerikai megállapo­dást, amelynek értelmében az Egye­sült Államok pénzügyi és gazdasági „segítséget“ nyújt Spanyolországnak spanyol területen fekvő nagyszámú katonai támaszpont ellenében. A lap szerint ez a megállapodás, a következő három pontot foglalja magában: 1. Spanyol támaszpontok átadása amerikai csapatoknak 16 évi időtartamra, 2. Amerikai „segít­ség" a spanyol vasúti- és gépkocsi­közlekedés fejlesztéséhez, 3. Külön­leges amerikai „segítség" a spanyol fegyveres erőknek. WASHINGTON Az Egyesült Államok és Nagy- britannia közötti ellentétek vissza­tükröződnek az Anglia és Líbia kö­zött nemrégiben megkötött szerződés amerikai sajtóvisszhangjában. Az Associated Press amerikai hír­ügynökség kommentárjából kitűnik, miért fordít oly nagy gondot az amerikai hírügynökség az angol—lí­biai szerződésre. Mint írja: „Líbiá­nak ... nagyon nagy szüksége van kívülről jövő pénzügyi segítségre." — „El kell végezni az utolsó simí­tásokat azokon a Libia és az Egye­sült Államok között megkötendő megállapodásokon, amelyek hatal­mas amerikai légitámaszpont fenn­tartásával kapcsolatosak. Az angol- líbiai szerződés ratifikálása ... eset­leg késleltetheti az Egyesült Álla­mok és Libia közötti végleges szer­ződést." A koreai fegyverszünet! egyezménnyel kapcsolatban Koreába érkezeti indiai előkészítő csoport csütörtökön visszautazó!! Indiába Phenjan (Uj Kína): A 12 tagú in­diai előkészítő csoport augusztus 13- án kétnapos phenjani tartózkodás után visszautazott Indiába. Az R. K. Nehru, külügyi állam­titkár és Thorat vezérőrnagy, az in­diai hadsereg vezérkari főnöke ál­tal vezetett csoport augusztus 12-én 10 óra 30 perckor látogatást tett a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek főhadiszállásán. Az in­diai csoport tagjait a főhadiszálláson Csői Jen Gen almarsall, a koreai néphadsereg főparancsnokságának helyettes parancsnoka és Li Csen- Min tábornok, a kínai népi önkén­tesek politikai osztályának vezetője fogadta. A fogadás során megvitatták, hogy a semleges nemzetek képvi­selőiből álló hazatelepítési bizottság miként intézze a nem közvetlenül hazatelepítendőnek minősülő hadi­foglyok ügyét. Déltájban Nam ír, a Koreai De­mokratikus Köztársaság külügymi­nisztere és Li Tom-Ken külügymí- niszterhelyettes fogadta Nehru, kül­ügyi államtitkárt. Az indiai csoport délután sajtó- értekezletet tartott. A sajtóértekezleten Nehru külügyi államtitkár kijelentette: India a ko­reai fegyverszünettel jelentős köte­lezettségeket vállalt magára,, neve­zetesen, hogy a hadifoglyok hazate­lepítése feletti felügyelet céljából résztvesz a semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelepítési bizott­ságban. A HASZNOS LECKE André tábornok, is­mert hitlerista tábor­nok volt. Hosszú időn át Kréta szigetének katonai parancsnoka volt, ahol válogatott kegyetlenséggel kínoz­ta a helyi laKosságot. Emiatt 1945-ben főbe- lövésre ítélték. Az íté- 'etet azonban nem haj­tották végre: a görög hatóságok megkegyel­meztek Andrénak ma­gas pártfogóira való tekintettel, s Nyugat- Némeíoiszágba utazott. André, ez a háborús bűnös a bonni „tör­vényszék“ szerint 1500 márka nyugdíjat kap havonta, vagyis ötször- hatszor annyit, mint egy nyugatnémetorszá­gi szakmunkás. De úgy látszik, a nyugalmazott tábornokot elfogta az irigység. Kollégái, aki­vel a Wehrmachtban együtt szolgált, már magas pozíciókat tölte­nek be Bonnban, őt pedig még mindig a feledés homálya veszi körül! Ezért azután André tábornok elha­tározta, hogy beszédet mond Majna-Frank- furtban „Leszámolás 1945 embereivel“ cí­men, ami alatt azt ér­tette, hogy le kell szá­molni azokkal az anti­fasisztákkal, akik 1945- ben a Hitler által le­rombolt ország helyre­állításához láttak hoz­zá. s Ny ugat-N émetország- ban megszokottá vál­tak a fasiszta bűnösök revansiszta beszédei. De André tábornok nyilvános szereplésé­nek mégis kissé szo­katlan folytatása volt. ... A tábornok fellé­pett a szónoki emel­vényre és elkezdte har­sogni „beszédét“. Ez persze nem volt más, mint szabványos mili­tarista náci propagan­da. De a szónok a várt helyeslés helyett ilyen felkiáltásokat hallott a teremben: — Le a háborús bű­nösökkel ! Ki a fasisz­tákkal! Az „előadás“ füstbe ment. A teremben egy- begyült munkások el­hallgattatták a tábor­nokot. Amikor André és a vele egyhúron pendülők megpróbál­ták az ülést folytatni, dulakodás támadt. — Mint a későbbiekben kiderült, a póruljárt tábornokot úgy féjbe- vágták, hogy kórházba kellett szállítani... Amikor a táborno­kot elvitték, folytató­dott a gyűlés: ezúttal azonban már az anti­fasiszták beszéltek, akik a német nép aka­ratából kijelentették, hogy. meg kell akadá­lyozni a nácik újbóli hatalomrajutását. Á volt militarista hadfiak, akik most ki­használják a kedvező konjunktúrát, ne re­ménykedjenek abban, hogy a német nép örökre elhalasztja a leszámolást szerencsét­lensége okozóival — mondotta az egyik szó­nok, aki a miiitariz- mus újjászülése elleni harcra szólította fel a hallgatóságot. Nyugat-Németország- ban igen sokan osztják ezt a véleményt. így például a „Frankfurter Rundschau“ közölte ol­vasójának, Herman Reutnak a levelét, amely a többi között a következőket mondja: „Csak nem gondolja André úr, hogy talál ma olyan ostobákat, akik hajlandók náci szólamait meghallgat­ni? ... Tűnjön el újból a feledés homályába, ahol 1945 óta tartóz­kodott. Itt az ideje, " a nyugalmazott tábornokok elhallgas­sanak, hisz úgy sincs mit mondaniók szá­munkra.“ André tábornok elő­adásának törtépete. in­tő leckéül szolgálhat 3 fékevesztett nyugatné­metországi militarista klikknek. \!koíinányíogok a „Szabadság66-szobor árnyékában Az elnyomott népek szomorú sorsa Amerikában Az USA-ban rendkívül ala­csony a néger nők munkabére. ,— Amint 3 „Worker" című lap közli, a néger nők átlagos keresete csak­nem egyharmadával kevesebb a fe­hér nők kereseténél és sokkal ke­vesebb a fehér férfiak kereseténél. A négerek helyzete nagyon súlyos az Amerikai Egyesült Államokban. A néger anya egészségtelen kö­rülmények között, minden orvos: segítség nélkül szüli gyermekét. En­nek következtében a néger csecse­mők halálozási arányszáma az Egye­sült Államokban még a szépített hi­vatalos adatok szerint is 21.2 szá­zalékkal magasabb, mint a fehére­ké. Az Egyesült Államok törvényei szerint néger nem fekhet be a fe­hérek számára létesített kórházba Ami pedig a néger kórházakat il­leti, azokból igen kevés van Ame­rikában. Még az amerikai burzsoá lapok is kénytelenek beismerni hogy a négerek magas halálozási arányszámának okai a rossz mun­kakörülmények, a hiányos táplál­kozás, a súlyos lakásviszonyok, a munkanélküliség és a faji megkülör böztetés. Ugyancsak az amerikai burzsoá lapok szerint a négerek át­lagos életkora körülbelül tíz évvel alacsonyabb mint a fehéreké. A né­gerek halálozási arányszáma 16 százalékkal, a gyermekhalandóság pedig 55 százalékkal magasabb, mint a fehéreké. Mississippi államban minden két­ezer néger lakosra egy kórházi ágy jut. Hogy elképzeljük, milyen is a négerek számára létesített amerikai kórház, elegendő idézni a „Saturday Evening" című lapból a következő­ket: „Az ágyak lábát egy vízzel telt fazékba kel! helyezni, hogy a sváu- bogarak ne másszanak fel a betegek re". Több eset ismeretes, amikor Utcai balesetek következtében igen súlyosan sérült négerek meghaltak orvosi segítség hiányában. így tör­tént ez Daiton városban is (Geor­gia állam). Juliette Derricat tanár­nő és Edna Johnson főiskola hall­gató autószerencsétlenség következ­tében súlyosan megsebesült. A váro­si kórház nemcsak a szenvedő né­ger nők felvételét tagadta meg, ha­nem még elsősegélyben sem része­sítette őket. Az Egyesült Államokban a néger gyerekek nem tanulhatnak együtt a fehérekkel. Dél-Karolina állam al­kotmányának 11. cikkelye így hang­zik: „Az egyik fajhoz tartozó gyer­mekekeik nem járhatnak más faj­hoz tartozó gyermekekkel egy is­kolába." Oklahoma állam alkotmá­nya kimondja: „A fajoknak el kel! különítve lenniök egymástól." Tizenkilenc államban ésCo­lumbia körzetében, ahol Washington, az Egyesült Államok fővárosa fek­szik, törvénybe iktatták az elkülö­nített oktatást. „Néhány iskolát a négerek építettek maguknak régi széldeszkából és korhadt faanyag­ból — írja Wilkerson, a négerek ok­tatási instruktora. — Sem táblák, sem padok nincsenek: a gyermekek úgy írnak, hogy a térdükön tartják füzeteiket... Semmi felszerelést nem kapnak egész évre, kivéve a padló­kefét." A néger iskolák túlnyomó része egy szobából áll. Az Amerikai Egyesült Államok­ban több, mint húsz cenzus van amelyek korlátozzák a négerek rész vételét az ország politikai életében. A négernek az egyik cenzus sze­rint el kell tudni mondania angol nyelven, mit tartalmaz az Egyesült Államok alkotmánya. Egy másik cenzus szerint a négernek olyan összegű ingatlan vagyonnal kell ren­delkeznie, amelyet valójában nem képes előteremteni. A négerek jogfosztott helyzetét bi zonyítják a következő tények: 30 ál­lamban tilos a fehér fajhoz tartozó személyek házassága négerekkel, in­diánokkal. Alabama államban két évtől hét évig terjedő börtönbünte­téssel. Louisiana államban öt évii terjedő börtönbüntetéssel sújtják azokat, akik vegyesházasságot köt­nek. A négerek az Egyesült Államok­ban csak külön negyedekben tele­pedhetnek le. „A néger kerület min­őig-a szegénynegyedekben, a város legrendezetlenebb részén fekszik —- Tja G. Haywood ,.A négerek fel­szabadítása" című könyvében. — A néger nyomorúságban, félig beom­lott. élősdiektől hemzsegő viskókban '•akik." Ugyanilyen nehéz az ame­rikai indiánok helyzete, akik közül mindössze körülbelül négyszázezren maradtak. Az indián törzseket kü­lön kerületekbe, az úgynevezett re- zervációkba tömörítették. A rezervá- ciók szántóföldié — írja az egyik újságíró, — „ahhoz is keveset te­rem. hogy a nyulakat eltartsa." A* indián törzsek ilyen körülmények között nyomorban tengődnek és ki­halásra vannak ítélve. A gyermekhalandóság az indiánok között elképesztő. A Sziu-törzsbeo például minden tíz gyerek »közül egy már a születés utáni első napon meghal. A Daily Worker című ame- rikai lap szerint minden ezer in­diánból körülbelül háromszáz hal meg tüdővészben. Az ország égés* '■'szaknyugati részén és Alaszka te­rületén az indiánok számára mind­össze egy kórház van. Az amerikai imperialisták fa.i- elméletükkel gyengíteni akarják az dtaluk elnyomott népek nemzeti-. "elszabadító mozgalmát. A megcsú­folt „Szabadság"-szobor árnyékában is — akárcsak a többi kapitalista országban, napról-napra erősödik 3Z elnyomott, jogfosztott népek moz­galma, szabadságuk kivívásáért.

Next

/
Thumbnails
Contents