Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-15 / 191. szám

M53 AUGUSZTUS 15 NAPLÓ »ÍVem engedjük, hogy vagyonúnkat egyes felelőtlen személyek széthordják, továbbra is közösen akarunk gazdálkodni4‘ Az üzemek dolgozói vállalásaik le'ieslléséve?, új termelési győzelmekkel készü llek alkötmíipiíí Snrore Már csak néhány nap választ el bennünket augusztus 20.01’ Oik of mányunk ünnepétől. Üzemeink dolgozói nagy lelkesedéssel igyekeznek, azon, hogy becsülettel elegei legyenek adott szavuknak és teljesítsék vál­lalásaikat, A Bőrgyár dolgozói íoVsi míaő'ógi maokával készülnek a a gu -ii ias 20-ra Szövetkezetünk a nagyhajmási De. “ember 21 tsz 1951 augusztusában pfctffí. Mágocson és Mekényesen el: *0r már működött egy tszcs láttuk, yiyen eredményeket érnek cl ott f? közös elhatározással, mi is ala- vtottűnk termelőcsoportot. Az első Wzdaságj évben sok nehézséggel Miiéit megküzdenünk. Először négy régi épületből kellett alakítanunk is­tállókat és csak utána vonhattuk °SSze az állatokat. Később a serté- s°k részére már 45 férőhelyes fiaz- tálét építettünk hizlaldát és hogy yornfiainkat is el tudjuk helyezni, bar°rnt!.farmot létesítettünk, később földjeinket tó tagosították, c’ni igen nagy segítség volt. Köny- nYebb volt a földek megművelése, Bl®rt ki tudtuk használni a gépállo- ^5* gépeit. Eredményeink láttán a bégünkben működő egyes típusú tárnelészövclkezet tagjai is közénk táplek még erősebb lett szövetke­zünk, mint azelőtt. Az 52-es évben tájYangsak másfélkiló búzát és egy fil*é árpát oszthattunk szét munka- ^Ységenként, mert az aszályos esz- 'ndő minket is visszahúzott. De ez #í, esztendő igen meghálálja a tagok Sz°rgalmav munkáját. Most folyik 7 cséplés. Csupán búzából 32—53 Va9onrn számítunk, termelt négy vagon rozs 7—8 vagon árpa, négy vagon zab és két vagon napraforgó. Szövetkezetünk szorgalmas tagjai annyi gabonát kapnak, amennyit még soha: Kaszonits Józseték például, — akik öten dolgoznak a tsz-ben, 1085 munkaegységet szereztek eddig Munkaegységenként hat kiló búzát és két kiló takarmánygabonái osz­tunk ki ami azt jelenti, hogy a Kn- szonits csaiád több, mint 65 mázsa búzát és 21 mázsn 70 kiló takarmány gabonát szállít haza. Igaz, Kaszo- nilséknák legtöbb a munkaegységük, de Gelencsér Jánosék is 39 mázsa 48 kiló búzát és közei 14 mázsa ta­karmánygabonát kapnak. Szabó Fe­renc elvtárs egyedül 450 munkaegy­séget teljesített, amiért 27 mázsa bú­za-részesedést vihet haza. Gazdag a mi szövetkezetünk. Még­is néhány tagnap nem tetszik n kö­zös gazdálkodás, azt akarják, hogy osszuk tel a közös vagyont. Nem­rég jutott tudomásunkra hogy egyes tagok a vezetőséget és a tsz becsü­letes 'tágjait megkerülve levelet küldtek a földművelésügyi miniszté­riumba, melyben azt írták, hogy a nagyhajmási tsz tagjai leérik a szö­vetkezet feloszlatását. Ez hazugság, ez nem a csoporttagok többségének a véleménye meri a becsületes, szor­galmas tagoknak eszák ágában sincs kilépni a tsz-ből, feloszlatni a szö­vetkezetei. A szorgalmas tagok úgy vélekednek hogy olyan elemekre nincs szükségük, akik az ö nevük­ben télre akarják vezetni a felsőbb -■terveket. becsapják a vezetőséget is. Még nem tudjuk, ki írta a leve­tet, de majd kiderül az is és kiközö­sítjük. Azt gondolták ezek hogy am'-t r ■-zorgalmas tagok két évcn kérész­ül gyarapítóttak. Ők majd csáklszal- májaként széjjelhordják, meg akar­ták károsítani a jól dolgozókat. De tervük nem sikerűit. Nem sikerül, mert a szorgalmas tagok közösen meg védik, szövetkezetüket. Mi nem en­gedjük, hogy vagyonúnkat egyes fe­lelőtlen személyék széthordják. to­vábbra i„ közösen akarunk dolgoz­ni, mint egy nagy család, a szövet­kezetben. Kérjük a földművelésügyi mmisz­tériumot hogy a hozzájuk beérkezeti !eloszlatást kérelmet tekintsék meg- semmisí/ettnek, mert mi nem aka­runk felosztani. A feloszlatást nem a szövetkezet becsületes tagjai kér­ték. SZABÓ FERENC, GELENCSÉR JÁNOS, APÁTI GYULA, HOR­VÁTH JÁNOS tsz-tagok. Augusztus 13-án rögyűlésí tartot­tak a bőrgyárialt, ahol a Mankos műhely versenyre hívta az üzem va­lamennyi műhelyét. Ez a versenyki­hívás mindjárt az első napon szép eredményt hozott. Tóth Jánosáé szia hsnovista, a talpas műhely dolgozó­ja általában 160-—170 százalékot tel­jesített, de az „Alkotmány-műszak“5 első napján 288 százalékot ért el. Ezt az eredményt úgy sikerült el­érnie, hogy minden anyagot keze- ügyébe készített és jól használta ki a munkaidő 480 percét. Tóth elvtárs­nőt a lelkesedés is fűtötte, nem fe­lejtette el, hogy a dolgozó nép al­kotmánya olyan jogokat biztosít számára, amelyet a felszabadulás előtt sohasem élvezhetett. Nagysze­rű eredményt értek el a Mankos műhely — a kihívó fél — dolgozói is. Különösen Golin János, Visznyai István tettek ki magukért, hiszen az előző napi 228 százalékos teljesítés­sel szemben 13-án 249 százalékot ér* lek el. Nagy az igyekezet a többi mű­helyben is. Eddig nem látott nemes vetélkedés indult meg műhely és műhely, egyén és egyén között. Az " príbőrkikészítőben Altmann Ferenc 30 százalékot húzott rá előző napi teljesítményére és örömmel olvasta a versenytáblán a 200 százalékos eredményt. De nem hagyják magu­kat az ifik sem. A Komszomol-bri- "ádban ugyan az első napon Bíró József és Bérel Gyula tartja 224 százalékkal az első helyet, de nyo­mukban van Szegedi Ferenc ifjú­munkás is 197 százalékával. Ez a nagyszerű, lüktető verseny nemcsak a mennyiségi teljesítésben mutatko­zik meg, hanem ugyanakkor a mi­nőségi százalék is emelkedik. A teg­napi nap folyamán a minőségi ellen­őrök egy darab bőrt sem adtak vlsz- sza a dolgozóknak gyenge minőség miatt. A Dohánygyár 11.064 forintos felajánlását 26.111 forintra foljnsffotfo rennék, nagyon székelném „Ha helyükben Harmadik éve dolgozom az egyhá- '’•askozári Uj Élet tszcs-ben. Gaz- termést takarítunk be ebben a BäZdasägi évben és ezzel tovább erő­műi csoportunk. Jövedelmünk %an lesz az idén, mint még soha. ■ kiló búzát kapunk munkaegysé­gként. Azok a tagok, akik szor- “Irnasan dolgoztak, kapnak is szé- gabonát. Mi már 12 mázsa árpát I Aliink haza előlegként. Annak el­mére, hogy a búzát még nem osz- szét, mindenkit rendesen lát- A el liszttel. Családunkból hárman “‘Sóztunk a csoportban és eddig J™ munkaegységet szereztünk. De “ftlcsak mi, hanem tagságunk több- ge becsületesen megállta helyét “gesz évben. ózonban azt is meg kell monda- 0,Oth. hogy vannak csoportunkban , Vanok is, akik Nagy Imre elvtárs “S2édé után megfeledkezve maguk- a?*' úgy gondolták, hogy most már ,‘.“cs is szükség fegyelemre. Kozso- Mihályt mindig becsületes, szor- jjaifnas embernek tartottam, ö is “Zel 4oo munkaegységet szerzett g úig, Jakab Rófel 418 munkaegysé- jp teljesített, ami azt jelenti, hogy ^er> szép jövedelme soha nem volt egyéni gazdálkodó korában. Ezek az alapjában becsületes tszcs tagok egy szép napon kiadták a „vedd, ahol éred“ jelszót. Gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy Jakab Rófel kocsival odaállt a csoport szénájához és akar­ta hazaszállítani. Mondván, erre már •így sincs a csoportnak szüksége. A példát csakhamar többen is követ­ték. „Ismeretlen“ tettesek megkezd­ték a csoport földjén a burgonya­szüretet. Csoportunk vezetősége a becsüle­tesen dolgozó tagokra támaszkodva Időben elejét vette a munkafegye­lem lazításának, a bomlasztási kí­sérletnek. Csoportgyűlésen keményen „beolvastunk" a magukról megfe- ledkezetteknek. Azóta a rend nap- ról-napra javül. De azért nem árt. ha néhány dologra felhívjuk Jakab Rófel és Kozsokár Mihály figyel­mét. Mégpedig arra, hogy jó lenne, ha kissé megnéznék, kik azok, akik­re hallgatnak, akiknek érdekük lenne a csoport fegyelmének lazítá­sa. A legnagyobb hangoskodó Tá­lász András, aki egész évben mind­össze csak 84 munkaegységet szerr zett, büdös volt neki a munka. Vagy ott van Bíró Péter, aki félrevezetve a györei vezetőket — amellett, hogy a csoportnak is tagja, — még nyolc holdon is gazdálkodik egyénileg. — Ezt úgy intézte el, hogy másokkal vétetett ki kishaszonbérbe, amit ö művel és övé a termés. El tudjuk képzelni, hogy ilyen ember mennyire viselheti szívén a csoport sorsát, — jövőjét. Én csak azt akarom mdn- dani, hogy ha Jakab Rófel és Kb- ' zsokár Mihály helyében lennék, na­gyon szégyelném magam. A hibákat ki lehet és ki is kell javítani. Nagyon tévednek a bíró- páterek és tálászandrások, ha abban reménykednek, hogy sikerül nekik tovább bomlasztani. Nem, mert va­lamennyien összefogunk és kiebru- daljuk magunk közül a konkolyt, a heréket, akik csak arra lesnek, hogy mások kaparják ki számukra a gesz­tenyét. Ez a világ rég elmúlt. Na­gyon helyesen tennék Jakab RóM és Kozsokár Mihály, ha velünk együtt továbbra is becsületesen dol­goznának, harcolnának a magasabb termésért. Meszes József né Egyházaskozári tszcs tagja. MEQIFJODOTT ÖREQ HAZAK B A>. öreg ház. Talán még p.félhold uralmát nyögte városa, talán még a ZMizzin ‘4U(üt il Allah“ kiáltásai hasogatták a mikoriban épült, Tö- A> .súlyos falai, szilárd lozatai évszázadokon y, dacoltak az idővel, hó. j A féllel, sőt még a há- I cjj ^ fergetegével is. Nem 4 0c^o hát, hogy az idők, l**úza.dok, évtizedek fo. iq ?n megkopott, vakola- b «Kálóit. falain támadt tód/ eVyre nőttek, üszkö. — hiszen nem tő- á°tt véle senki. ,J'Alai.ulca 21. A törté- l e>n és elhanyagoltság l^Rőjét lehelik a házfa. ifi - 4 régmúlt korok épi- q Művészetét őrizte meg IqjMi számunkra a széles­ek'' kőoszlopokon nyug. I boltozatos kapu, a szó. narancsgerezd.szerű . "vekbe kiképzett meny- háure‘e’ az ős öreg pincék q ?e/dn. Azóta bevezették tefázba a villanyt, a vi- hi az emeletre új koriá. jfce készíttetett egyik bő- pj u tulajdonos, de mind. már régen történt, na. régen. A lakók el /u kiszik, hogy igaz volt llr egyfh legrégibb lakó, IriAtói Lajos például ha- °Zr>tUin állítja: i/p Kilenc ßve lakom már ír’ áe azóta nem tataro- íl « háziúr. De mikor jöttem, se láttam nyo. \,tp semmiféle tatarozás­miért is tatarozott ttfp" y háziurak egymást 4,vP,ö serege? Ötszáz v n át váluitták egymás' Kint ahogyan a ház lakói mesélik — és csak akkor javíttattak valami csekélységet, ha bedőlés- sel fenyegetett egy-egy fal, - vagy összeroskadással biztatott egyik.másik szo­ba, A lényeges csalt az volt, akár 1700-ban, akár a felszabadulás előtt, hogy a lakó fizesse a házbért, a különböző díjakat és vége. így gondolkodott Herényi szabó, a ligetpusz. tai uraság és a többi tu­laj;' Ezért, árasztja a Sál. laÁ-irJca 21 alatti ház a történelem levegője mel­lett az elhanyagoltság ér­zetét is. Azazhogy ez csak Így volt. Kívül ugyan még változatlanul komor, ko­ndi a régi ház, belül azon ban már megjelentek a Ha'alítő mesterek: az évi. tömünk ások. Téglarakások ra bukkan az ember itt is, ott is, gerendák szelik ketté az illat, a főépület há.'a megett vény 13 fa. ház váza emelkedik rö­viden: tatarozzák a Salhi utca huszonegyet. A házban természetesen nagy az izgalom Hói hogyne! Ilyenre év'izedek óta nem volt példa és most *etőtől talpig iWá- születik a régi-régi ház, Pécs egyik messzeföldre híres műemlék épülete. — Felszedik a padlót, rendbehozzák a konyhát újak leszünk kívül-beliU — lelkendezik Kapitány Jánosné. aki harmadik éve lakja a házat és férje ió- váhagyólaa bológat mel­lette. — Eddig is sokat) csodálták meg ezt a ré<á épületet, egy szép lánynak nem volt ennyi nézője, de most majd még több embernek szemet szúr ! Ezzel már hívja is a szomszédasszonyt: — Jöjjön csak. Lakatos, né! Beszéljen maga is• mit csinálnak a házunkkal! A szomszédasszony oda is jön, csakhogy helyette már a másik lakó. tlenézi Lajos elvtárs viszi a szót: — Nemcsak e falakat hozzák ám rendbe, hanem a tetőt is! Ni, ott már fes­tik a peremét, m.ég a ké­ményt is kitatarozták — muta'ja a fehérre meszelt tetőszegélyt. Azután kör. bemutogat: — Lesz munkája a PIK- nek (Ez a pécsi ingatlan­kezelő rövidítése). Meqcsi. náliák a belső vakolatok a faházakat, leheú hogy mi is kapunk egy élés­kamrát,, eddig igen nagy hiányát láttuk ... Kívül­ről festenek, kicserélik az ablakiokokat, már amik rosszak . örül az egész ház. Pe­dig nagy munka egy ihien tatarozás, nemcsak: az épí­tőknek, nemcsak az ingat­lankezelőnek. hanem a la. kóknak is. A téglapor, a habarcs, a homok beszeny- nyezi az udvart, a gyere­kek, felnőttek behordják a konyhába, tiszta szobába, van munkája a háziasszo. nyokúnk n sokszori taka­rítással Há> még ahol be- '•"d is munkába veszik a lakásokat,! De m.eqéri! Va,‘ lahogyem úgy van ezzel minden lakó, mint Kapi- tányné: — Örülök nagyon dril­l'd- hogv jö'tek ezek az építők, de még inkább örülök majd, ha elmennek és itthagyják maguk után az új házat! „Uj házat'' — így mond. la, így is érezte. Es vala­mennyi -lakó igy érzi: új házat kapnak, melyeknek ők a tulajdonosaik. A gaz­da gondosságával mondja el llenézi Lajos elvtárs is kívánságait: — A kapu alá villanyt kérünk majd. Olyan autó. mat, ark a pc solo sat, hogy ne fogyasszon sok áramot. — öröm lesz ez nekünk, akik korán járunk a munkába,. Bizony a sötétben előfor­dult nemegyszer, hogy be. vertük g fejünket a fal­ba, hiszen az orrunkig se lát'unk. Most talán ezen is segít a PIK ... A ku­tat se ártana másilvé he­lyezni, egészségügi/i okok­ból. Ps a jól megokolt kí­vánságok teljesítésének bizonyára nincsen akadó lya. Igaz, hogy sok-sok ház vár azonnali tataro­zásra. de entpre több néz megújul' külsővel a világ. ba. egyre több csinosul, szépül, nemcsnpán a Snl- lay-utcábnn. hanem caiie. bilit is. Félmillió forintó' kapott az évi terven felül az ingatlankezelő vállalat- hogy minél gyorsabban, minél főbb lakóházat hoz­zon rendbe. A kormány Programm ja. a dolgozók kai való fokozottabb törő­dés így lesz írott betűk­ből valósággá, íqy érzi majd az állam gondosko­dását Benézi Lajos, Kapi­tány Jánosné után Pécs városának sok-sok dolgo. tója. GARAMI LÁSZLÓ Az előkészítő üzem egyszázalékos anyagmegtakarítást vállalt, amelyet már 2.1 százalékra teljesített. Ez azt jelenti, hogy a gondosabb, figyelme­sebb munkával megtakarított anyag­ból három millió Í59 ezer darab ci. gare.Vával többet juttatnak a dolgo­zóknak. Az előkészítési osztályon Kovács Ferencné, Gyergyák János­né, Kovács István és Gréczi György sztahanovisták az eddigi 128 százalék helyett 131 százalékot teljesítenek és ami döntő: 95 százalékos minőségi munkát végeznek. Igaz vállalták is, hogy a keverésnél a legnagyobb gon­dossággal járnak el, mert így lehet csak egyfajta szivarkámk mindig egyforma jó a minősége. A szivarka gyártásnál nagy vetél, kedés folyik Mátis Sándor és Kele­men József műszerészek között. Má­tis Sándor volt a kihívó fél és ő is tört az élre. Tovább fokozták nranka'endü e'isket a v>;utasok A vasutasok nemcsak elismerésre méltó felajánlásokat tettek, hanem jól is teljesítik azokat. Kántor Gyu­la jel vényes sztahánovista mozdony- vezető és Sümegi Ferenc. Busz Fe­renc fűtők, valamint Cseke László mozdonyvezető, Greksa Lajos és Szabó Ferenc fűtők brigádvállalás; tettek alkotmányunk ünnepe tiszte­letére. Megfogadták, hogy mozdo­nyukkal, a mosástól-mosásig moz­galomban 25 ezer kilométeres telje­sítményt érnek el nagyobb javítás nélkül. E nagyjelentőségű vállalásu­kat eddig 99 százalékra teljesítet­ték, ami azt jelenti, hogy már 24 ezer 500 kilométert tett meg moz­donyuk mosás nélkül. Ez a szép eredmény biztosíték arra, hogy aug. 20-ig vállalásukat nemcsak 100 szá­zalékig, hanem túl is teljesítik. Pél­dájuk hasonlóan jó munkára ösz­tönzi a vasút többi dolgozóit is. Szigeti Rudolf II. jelvényes szta- hánovista, a Magyar Népköztársasá­gi Érdemrend V. fokozatával kitün- etett mozdonyvezető és Berta Fe­renc, Fehér Jenő fűtők, a 2000 ton­nás mozgalomban hat többterheléses vonat továbbítását vállalták 20 szá­zalékos túlsúllyal. Eddig már négy vonatot továbbítottak hiba nélkül. A vonatok átlagos terhelése 125 száza­lékos volt, így a továbbított túlsúly átlagosan 25 százalékot tesz ki. El­ért eredményük arra enged követ­keztetni, hogy augusztus 20-ig hasonló eredménnyel továbbítják a még hátralévő két vonatot is. A fűtőház dolgozóihoz hasonlóan jó munkát végeznek a pécsi állo­máson is. Itt a dolgozók azt vállal­ták, hogy tervüket globálisan 103 százalékra teljesítik, ami egy száza­lékkal magasabb az élüzem szintnél. Teljesítésük eddig már 103 száza­lék. Kiss Károly intéző, Bódi István fő állomás-elöljáró, külsős forgalmi szolgálattevő, vállalásukat már hat százalékkal túlteljesítették. Ugyan­csak négy százalék túlteljesítést ért el Barna József kocsimester és bri­gádja a menetrendszerinti vonat­indításnál. A dolgozók versenykedve, az a nagyszerű igyekezet, ahogyan céljuk felé törnek, fényes bizonyítéka an­nak, hogy nemcsak élni akarnék alkotmányunk adta jogaikkal, hanem becsületesen teljesítik alkotmányos jogukból fakadó kötelezettségeiket is. Végezzük iiMiM rttAM a srnüvíi niivénvápo'ási imiiiiákal pjslá-iiálnkoíi Gyapottermelőink fontos feladata \z ápolási munkák elvégzése. Sür­gősen el kell végezni a sorközi- és xorkapálásokat, elsősorban a gazos “erőieteken, utána pedig ott, ahol nem gazos, mert a földek mindenütt “ömődöttek és kezdenek kiszáradni. \ kaoálás mélységét növelni keil. ’0—12 centiméterre, mert az utolsó kapálások a száraz, kemény talaj miatt túl sekélyek voltak. Különö­sen nagy gondot kell fordítani arra. hogy eső után mindjárt végezzük el ezt a munkát, ne várjuk meg, míg a talaj újra kiszárad. Sürgős feladat a tetejezés és a csonkozás elvégzése. A tetejezést úgy végezzük, ahogy az agrotechni­kai szabályok előírják. A fejlettebb és nagyobb növésű növényeknél 7— 9 termőág felett, a fejletlenebb nö­vényeknél pedig 5—6 termőág felett tetejezzünk. A tetejezés lényege, hogy a növény főszárát a legutolsó ‘ólfe.ilett bimbó felett visszacsíp- iük. letörjük vagy levágjuk. A téte­lezéssel párhuzamosan nagyon elő­nyös, ha elvégezzük a csonkozást is. A csonkozás abból áll, hogy az oldal­hajtásokat is visszacsípjük a legszél­ső jól fejlett bimbó után. A törpe­növésű növényeknél nem fontos a tetejezést elvégezni. Mindkét eljá­rás könnyen végezhető és meghálál­ja a ráfordított munkát, ezt láthat­tuk a tavalyi esztendőben is a ma­gas terméseredményeket elért cso­portjainknál, mint a babarci Rákó­czi, siklósnagyfalusi Ui Élet. majsi Táncsics, szajki, mohácsi és lány- csóki egyéni termelőknél. A gyapot egyik legveszedelmesebb kártevője a takácsa+ka, amely a le- véltetüvel ellentétben nemcsak kés­lelteti a növény beérését, hanem 4— 5 nap leforgása alatt teljesen rönkre is teszi. A takácsatka fő szezonja most várható, de ugyanakkor a nö­vények fejletlenebbek, mint a tava­lyi esztendőben, így a kártevők sok­kal nagyobb veszedelmet jelentenek, mert a szivogatás következtében nem csak a levelek hervadnak el, ha­nem lehullanak a bimbók, sőt a au- bók is. Ennek megakadályozása ér­dekében akár találunk takácsatka- fertőzést, akár nem. a gyapottáblák szegélyét körül kell permetezni. A permetezéshez mészkénlevet kell használni. Mészkénlétörzsoldatot megkapták termelőink és ahol még nem kezdték meg a permetezést, ott azonnal kezdjék meg. A permete­zést 5—8 nap múlva meg kell ismé­telni, hogy a közben kikelt atkákat elpusztítsuk. A permetlé csak akkor hatásos, ha a levél fonákját (alját! éri, mert az atkák ott húzódnak mee. A permetezést lemosásszerűen kell végezni. A takácsa‘ka elleni véde­kezésre vonatkozóan részletes felvi­lágosítást a gyapottermelési ellen­őrök adnak. A gépállomások moto­ros és hátipermetezőgépeit használ­ják fel termelőink és ügyeljenek ar­ra. hogy szükség esetén a sorokat oda és vissza is megperme“ezzék, mert így a hatás biztosabb, de csaz akkor, ha a gép elegendő permetező anyagot permetez ki. Gépállomása­ink karolják fel ezt a növényvédel- mi munkát, mint a mohácsszigeti, kozármislenyi és bólyi gépállomás. • Petter Albert Gyapottermelési Vállalat baranyamegyei kirendeltség­vezető.

Next

/
Thumbnails
Contents