Dunántúli Napló, 1953. augusztus (10. évfolyam, 180-203. szám)

1953-08-13 / 189. szám

DUNÁNTÚLI ViLÁC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! I A MÁJ SZÁMBAN: A Szovjetunió jegyzéke az Egyesült Államok kormá­nyához (2. o.) — A szervezeti élet megjavításával ké­szüljenek alkotmányunk ünnepére és a bányásznapra a szabolcskerülcti DISZ-fiatalok (3. o.) — Az ellenség elleni harcban megedzódve vezesse tovább a gerdei Dózsa tsz pártszervezete és igazgatósága a tagságot a parasztság felemelkedése útján (3. o.) — Kétféle gon­doskodás (4. o.) 1 Al MD P BARA NVA M EG YE I PÄ RTB1ZOTT IÁ C ÁN A K LAPJA X. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Af*A 50 FILLEH CSÜTÖRTÖK. 1953 AUGUSZTUS 13 A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti: íuíuszíus 20 tiszteiére teliesilsiík határ.do elöli beadási köieiezettségiinket! A legújabb jelentések szerint me­sénk ismét visszaesett az országos ^gyűjtési versenyben. Hetedik he- •yen vagyunk. 61.3 százalékkal. Ver- 5eriytársunk, Somogy megye meg­főzött bennünket, mert 62.7 száza­ikkal a negyedik. Az első Bács ^figye, 66.5 százalékkal. A különb­ig nem sok, mindössze 5.2 százalék ^zt az elmaradást három nap alatt be tudjuk hozni, ha meggyorsítjuk a Cséplést és a begyűjtést. Naponta érkeznek jelentések ar- fől, hogy befejezték a cséplést. Na- Penta szabadulnak fel újabb és üiabb cséplőgépek. A cséplés üteme sem javul, inkább csökken. 11- en például, a megye cséplőgépeinek atigos teljesítménye még mindig érte el a 100 mázsás eredményt. 6,2 nem kielégítő eredmény. Három alatt el kell érnünk legalább a mázsás napi teljesítményt. Sok függ az állami gazdaságoktól s- Az idén az állami gazdaságok is észtvesznek a megyei begyűjtési irsenyben. Hatalmas mennyiségeket gépelnek, hatalmas mennyiségek­ül járulnak hozzá az elsőség kivívá- pboz. Meg kell gyorsítani a csép- jPt, minden állami gazdaságban, kü­rtösen a siklósi és kelemenligeti ál- arni gazdaságokban, ahol komoly “maradás tapasztalható. Tegnap jelentettük hogy a villányi és mohácsi járások dol­gozó parasztjai tel- esítették gabonabe- dási kötelezettségü­ket. Mint a „Szabad ■lép" tegnapi számá- v oan is láthattuk, a „‘Ui*nyi és mohácsi Járás dolgozó ^szíjai elsők közt voltak az ór­ásban, akik ezt jelenthették. Kö- doi tJüls a villányi és mohácsi járás ‘áozó parasztjait, akik dicsőséget éreztek nemcsak maguknak, ha­lem megyénknek is! I, ^ legújabb jelentések szerint, ga- ^nabegyüjtésben a járások rang- v.ra a következő: harmadik a pécs- ,^adi járás 80 százalékkal, negye- h“ a siklósi 73, ötödik a pécsi 63.3 .’** a sellyei 58.4, hetedik a szi- inn r’ ®3-5’ nyolcadik a sásdi járá* 2 százalékkal. elsőség kivívása érdekében a ' tJ*0* előrehaladást kell meggyorsí- 8A- A napi előrehaladás gyorsa- 2 Satól függ, teljesítjük-e augusztus tett vállalásunkat, vagy nem jA a a napi előrehaladás ütemét te- B‘ntjük, akkor első és második a scsváradi és szigetvári járás. Mind­két járás dol­gozó parasztjai 3.2 százalékkal növelték napi előnyüket. A pécsváradi já­rástól ez na- , gyón szép, de a v6rj ■ ri lírástól kevés, A sziget- tau, Járásnak naponta nem 3.2 szá- l^he a- l^nem 6.4 százalékkal kel- kerr, előrehaladnia ahhoz, hogy el- tt^„ ‘Jenek a hetedik helyről. Ehhez Wftón-11 szüntetni az indokolatlan állt ásókat. Csebényben két napig ’ászu 8ép' Mozssón fél napig. Szent- lye. °n szintén félnapig. Ezek a he- kör^fbtnd a szentlászlói gépállomás s?i, tartoznak, tehát a szent­kút* ói.. gépállomás vezetőségének kát sürSŐsen megszüntetnie a hibá­Pécsváradi járás dolgozó pa- 'llai nem elégednek meg az elért Hijnfénnyel. Arra törekedjenek hogy l4Sjl előbb befejezzék a begyűj­ti ' A pécsváradi járás tanácselnö- taiSzerüán értekezletet tartottak töjc vállalták, hogy legkésőbb hét- l^zg. teljesitik gabonabeadási köte­té CtséRüket- A vállalás nem üres túláradt, hanem pontosan meg- szerf°ztAk azt is, hogv milyen mód- boniK1 el- Ennek lényegét öt öan foglalták össze: 1. Tapasztalták, hogy a termelő- szövetkezetekben sok a beadásra vá­ró elfekvő gabona. Gondoskodnak szállítóeszközökről, hogy az elfekvő gabonát a legrövidebb időn beiül a begyüjtőhelyre szállíthassák. 2. A politikai munkát megjavítják. A községi végrehajtóbizottság tagjai és a begyűjtési állandóbizottságok tagjai elbeszélgetnek a hátralékosok­kal és azokkal, akik még nem csé­peltek el. 3. A községi tanácsok írásban ér­tesítenek minden dolgozó parasztot a kártérítések elengedéséről és a múlt évi hátralékok törléséről, ami abban az esetben érvényes, ha gép­től teljesítik beadási kötelezettségü­ket. 4. Azokban a községekben, ahol még jelentős csépelni való van visz- sza, a mohácsi járás példájából ta­nulva, üzemi konyhát állítanak fel a cséplőmunkások részére. 5. Ahol befejezték a cséplést, a gé­peket legsürgősebben útrakész álla­potba helyezik és elszállítják oda. ahol a legnagyobb szükség van csép­lőgépekre. Ez volt a pécsváradi járás tanács­elnökeinek vállalása. Helyes lenne ha a vállaltakat a többi járás közsé­gi tanácselnökei is magukévá tennék hogy a cséplés-begyüjtés menetét meggyorsít«»-! 1>­A napi előreha­ladás tekintetében harmadik a pé­csi járás. A pécsi járás dolgozó pa­rasztjai 2.9 száza­ikkal haladtak lőre egy nap ilatt. Ez kevés. A pécsi járástól nagyon sok függ, mert ebben a já­rásban a legtöbb a begyűjtésre vá­ró gabona mennyisége. Sürgősen meg kell javítani a pécsi járásban a politikai munkát nemcsak a párt- szervezetek részéről, hanem a taná­csok részéről is. Sok olyan rendelet jelent meg Nagy Imre elvtárs beszé­de óta, amelyek közvetlenül a dol­gozó parasztok életszínvonalát javít­ják. Miért hallgatnak e rendeletek­ről a pécsi járás községi tanácsai? A napi haladást nézve, a sásdi já­rás negyedik. A 2.7 százalékos na­pi előrehaladás na gyón kevés. A sás di járásban na­ponta legalább hat hét százalékkal kellene növelni a begyűjtött gabona mennyiségét. Hogy ezt a sásdi járás dolgozó parasztjai elérhessék, első­sorban is a gépállomások munká­ját kellene megjavítani. Különösen a mágocsi gépállomásét. A sásdi gépállomáson már értékelik a mun­kaverseny eredményeit, a mágocsi gépállomáson még nem. Ahol pedig versenynyilvánosság nincs, ott mun­kaverseny sincs. Emiatt van elma­radva megyénk északi része, Szász­vár és környéke, amely mind a má­gocsi gépállomáshoz tartozik. Az összetett versenyben negyedik, de napi előrehaladásban csak ötö­dik a siklósi járás. Szégyenletes eredmény a napi 2.3 százalék. Nagy „érdeme“ van ebben az alsószent- mártoni cséplőgép kezelőjének, ki­nek hibájából egy hétig állt a csóp- lés. A sellyei járás tegnap is csiga­háton utazott, azon „halad“ ma is. Úgy lát­szik, nem akar­nak róla leke­rülni. A napi 2.1 százalékos előrehaladás legalább­is ezt mutatja. Ideje lenne ezen ja­vítani, mert egyáltalán nem meg­tiszteltetés a megye hátrahúzójának lenni. „Megtisztít|uk csoportunkat az ellenségtől és tovább haladunk a jólét és felemelkedés útján“ A görcsönyi Augusztus 20 tsz 195C-ben alakult, azóta tagja vagyok. Előzőleg mint bognár «gyén.í!e.g dolgoztam esténként szeminárium ra jártam, hogy a párt politikájával megismerkedjem. Ott tanultam a tszcs ről js, ami nagyon megtetszett és én is beléptem. A megalakuláskor elég nehéz volt a munka, kevés volt a föld mert sokan léptek be löld nélkül Kevés volt az igaerő is a löld megm unkálásához. Ezekkel a kezdeti ne­hézségekkel megküzdöttünk és gyarapítottuk szövetkezetünket. Én arra gondoltam: — n szövetkezetnek iszüksége tesz bognárra, meg kell javítani az eltörött kocsikat ás egyéb felszerelést, és ha mun­kaegységre dolgozom, nincs elaprózva a jövedelem. Ez az elgondolásom helyesnek is bizonyult. Mikor a termelőszövetkezetünk erősödött en­gem a bognármühelybe küldtek dolg0zni, jelenleg jtt dolgozom. Munka van bőven. Reggel négv órától este nyolcig túrok, taragok, nehogy aka­dály legyen a gazdasági munkák m enetében. n0 legyen egyetlen rossz kocsi sem. A munkámnak meg is van az eredménye, mert eddig 450 munkaegységem van. de ehhez „ júliusi nincs hozzáadva — a feleségem pedig 250 munkaegységet szerzett. Erre a 700 munkaegységre kaptam 21 mázsa búzát 430 kiló árpát. Most előlegként három kiló búzát osztottak munkaegységenként, a gazdasági év végén még kapok, mert öt kilót szá miiünk minden munkaegységre. Ebből meghagyom a kenyérnek valót, a többit eladom és ruházkodunk belőle. Az eredményei- mellett megtalálhatók a hibák is tsz-ünkben. Néhány tagunk a kilépésen töri „ fejét és erre igyekszik a többit ír rábeszélni, mint például Tóth Lajos. Révész János. Bodai József és a többi hason­szőrű. Befurakodott kulákok ezek, beléptet, a csoportba azért, hogy a~ adótól megszabaduljanak é, akadályozzák a mi munkánkat. Igyekeztek magukat látszólag ,,jó munkásnak“ feltüntetni, mentek ..dolgozni“. Ez a „jó munka“ nem sokáig tartott, tavasszal „ nagy munkák beálltánál már kimutatták a loguk fehérét. A kapálástól húzódoztak, ezért körülbe­lül 20 hold kukorica kapálatlan maradt. Jó néhány forinttal károsult a tsz tagsága. Nehezen ment az aratás is, mert az ily on Tóth Lajos, Révész és Bodaí-'éléi- nem szívesen mentek aratni hiszen míg egyénileg gazdál­kodtak, ezt a munkát mindig mással végeztették el. Társaikkal együtt szívesebbea inenltili volna az aratás idején is. -saját szőlőjük^, dolgozni Őket nem sürgette az aratás gyors elvégzése. Igaz, hogy óv is arattak, mert a tagság úgy határozott hogy mindenkinél- aratni kell. Termelőszövetkezetünk egyes tagjai, akik a megalakulás óla jól dol­goztak, most mégif, ezeknek a lázitáknak a hálójába keveredtek, rábeszé'é tükre aláírták a kilépési nyilatkozatot. Ilyen megtévesztett tag Ka lámát Jenő és Dallos Sándor elvtárs is. Enhozzám nem hozták a kilépési nyilatkozatot, mert tudják, hogy semmiképpen sem lépik ki o. szövetkezetből. Az ellenség által megtévesz­tett tagokat népnevelőmunkával igyekszünk meggyőzni a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényéről, mert ennyi tiszta jövedelme sohn nem volt a do­gozó parasztnak, mint mióta termelőszövetkezetben dolgozik Per*ze eh­hez egész évben szorgalmasan kell dolgozni. Az ilyen Tóth meg Révész lélék pedig csak menjenek, nekünk ilyen tagokra nincs szükségünk', akik a munkánkat akadályozzák. Az ilyenekkel szemben felvesszük a harcot, hogy m gakadályozzuk bomlasztó munkájukat és megszilárdítsuk szövet kezelőnket. LUKACS MÁRK a görcsönyi Augusztus 20 Isz fogja Fe;-íei mellett harcolnak n e sőidért, a több szénért Pécs VI. terűiéi legjobbjai Ezerkétszáz pécsbányatelepi bá­nyász harcol versenyszerződése fel­újításával. adott Ígérete betartásával üzeme adósságainak törlesztéséért, a terv teljesítéséért. Különösen nagy lendületet vesz a verseny most, az augusztus 20-át megelőző napokban. Pécsbánya öreg dolgozói még jól emlékszenek arra az időre, amikor könyörögniök kel­lett azért, hogy munkájuk legyen, amikor keresetükből szűkösen is alig éltek meg. Ez.ért köszöntik most jobb munkával annak az alkotmány nak az ünnepét, amely részükre megbecsülést, biztos keresetet jelent. Katona Ferenc okleveles sztaháno- vista vájár is többet járt napszám­ba a felszabadulás előtt, mint a bá­nyába. 17 éves korában kezdte a bányászéletet András-aknán, de majd minden nyáron máshol dolgozott, közben többször elbocsátották Ped!g igyekezett akkor is. hiszen kellett a kenyér otthon. Most Péeshányate'en legjobb vájára, aki fej-fei mellett küzd versenytársával: a kétszeres sztahanovista Horváth István fts> vájárral az elsőségért, a több szén­ért. A nemes veté'kertésben hol e•>"Vi­kiik. hol másikuk iár az élen. Hor­váth Istvánnak mindössze féléve van hátra ötéves tervéből Katona Fe­rencnek pedig még több, mint kilenc hónap. I Tizedikén ériesiilt a várpalotai bányászok kezdeményezéséről. Elha­tározta. hogy még tovább növeli tel- jesitménvét. A 11-én reggel végző­dött. műszakban 245 százalékot ért el. Ez a na» ünnepe volt a többi pécsbányatelepi dolgozónak is: hosz- szú idő után először írták ki a ver- senvtáblára. hogy Pécshánva túltel­jesítette előirányzatát. A 11-én reg­gel hat órakor végétért műszakban elérték a 100.1 százalékos tervtel- lesítést. Katona Ferenc pedig úiabh és úiabb eredmények felé segíti brigád­ját: Pánczél .lános csapatát, amely Pécsbánya legjobb fejtése. Taglai közül valamennyien sztahanovisták, kivéve Szabó Illés csillést, akit ép­pen ő tanít a vájármunkára, olyan sikerrel, hogy a fiatal csillés már önálló vájármunkát is végez és al­kotmányunk ünnepén megkapja a sztahánovista oklevelet. A ROZSAKÉRT A Káptalan - ;cábar. járókelő pé­csiek gyakran néznek bs az épülő szabadtéri színpadhoz, hogy meggyő­ződjenek: kész lesz-e augusztus 20- ra. — Több a munka, mint ahogy ere­detileg terveztük, de meglesz az ígért napra — mondja Heng! Ádám elvtárs, az építkezés vezetője. — Terven felül építjük az öltözőt, a mellékhelyiségeket, a két világító­tornyot és a sok egyéb apró mun­kát. Nyári estéken élvezetes szórako­zást jelent rnajd a friss levegőn, szabadban előadott színdarab, hang­verseny. Amikor majd elcsendesedik az előadás utáni tapsorkán, s ki­hunynak a tér reflektorai, a néző­sereg új, kellemes helyen folytat­hatja jólsikerült esti szórakozását. Nem is kell majd messze menni, csupán szembe, a szomszédba. Itt már kellemes tánczene és hűsítő iisi­lók várják a közönséget. Itt épül ugyanis a Rózsakért. Egyelőre még nem zene és nem hűsítő ital várja az embert, hanem kőműveskalapácsok kopácsolása, a serény munka zaja fogadja. A vá­rosi tanács több, mint 100 ezer fo­rintot biztosit rá, hogy a pécsi dol­gozók nyári szórakozási lehetősége fokozottabban mint eddig, biztosítva legyen. A Vendéglátó Vállaiat terv-eió- adója, Kovács Vilmos elvtúrs. gyak­ran töprengett a tervrajz fölött: mi­lyen is legyen, hogyan is készüljön a Rózsakért, hogy elégedettek le­gyenek a dolgozók a kényelemmel és a szépséggel egyaránt. Ahogy a Káptalan-utcai kapun belépünk, a kép. ami elénk tárul, — elragadó. Mindenütt zöldlombú, dúskoronájú, árnyas fák, körös-körül a kerítés mellett .sudár fenyők. A fák alatt középen kellemesen tompított fényű villanylámpák alatt — a táncolok helye. Körbe asztalak. Szélen egészen a fenyősor alatt — ahogy általában nevezni szoktuk, — boxok sorakoz­nak majd. S mindenütt, körben és •középen, illatozó, gazdagon virág­zó nemesített rozsabokrok, tarka képe. Kellemes és emlékezetes lesz itt minden kedVBs este, ahol napi mun­kájuk után jól érzik magukat a vá­ros dolgozói és szívesen keresik majd fel ezt a gyönyörű kertet.

Next

/
Thumbnails
Contents