Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-29 / 176. szám

2 1953. JÚLIUS 21> NAPLÓ G. M. Malenkov eSvfárs üzenete Kim Ir Szén elvtárshoz Kim ír Szén elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének. A fegyverszünet aláírásáról szóló jelentés nagy megelégedést kel­tett az egész szovjet nép körében. A szovjet nép a fegyverszüneti tár­gyalások sikeres be-fejezését a koreai nép és a kínai népi önkéntesek nagy győzelmének tekinti. A koreai fegyverszünetről szóló megállapodás egyűttal a béke és a demokrácia egész táborának nagy győzelme. A háború befejezésével a koreai nép előtt felmerülnek a koreai ál­lam nemzeti egysége helyreállításának feladatai és ezzel együtt a ko­reai népre kényszerűéit háború által szétrombolt népgazdaság talp ráállí­tásának feladatai. A Szovjetunió kormánya sikereket kíván a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság kormányának e nagy és halaszthatatlan feladatok meg­oldásában és azt a készségét fejezi ki, hogy minden lehető segítséget megad a sokat szenvedett koreai né pnek békés élete építésében és a ha­zája szabadságáért és függetlenségé ért vívott véres háború okozta sú­lyos sebei begyógyításában. G. MALENKOV, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, Moszkva, 1953. július 27. V. M. Mo’olcv eMárant, a Siovie'iinió liiililoviii:nisz!erének láviróta Li Tors Ken elvlársta Moszkva (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság- külügyminisztériuma, Li Tom Ken elvtársnak A fegyverszünet aláírása és a koreai népre erőszakolt háború be­fejezése a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és az önfeláldozó kí­nai népi önkéntesek nagy győzelmét jelenti s egyúttal a világ demokra­tikus táborának is nagy győzelme. A hős koreai nép, amely nagy áldozatot hozott függetlensége és szabadsága védelmében, most meg kezdheti hazája egysége helyreállítá­sa feladatainak megoldását, az ország népgazdaságának felvirágoztatá­sát. A koreai népnek mindebben aktív támogatást és segítséget bizto­sít a Szovjetunió és a más demokratikus országok. V. MOLOTOV a Szovjetunió külügyminisztere Kim ír Szén marsall aláírta a fegyverszüneti egyezményt Phenjan (TASZSZ): Kim ír Szén marsall, a koreai néphadsereg fő- parancsnoka Phenjanban július 27- én este tíz órakor aláírta a koreai fegyverszüneti egyezmény szövegét. Az egyezmény aláírásakor jelen voltak: Kim Du Bon, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaság leg­felső nemzetgyűlése elnökségének el­nöke, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának vezetői, valamint a párt és a társadalmi szervezetek, a koreai és a külföldi sajtó képvi­selői. A SEMLEGES NEMZETEK FEL- UGYELÖBIZOTTSAGANAK CSEH­SZLOVÁK ÉS LENGYEL TAGJA PERINGBŐL ELUTAZOTT KOREÁBA Peking (Uj Kína): Frantisek Bu­res altábornagy, a koreai fegyver- szünet semleges nemzetek képviselői bői álló felügyelőbizottságának cseh­szlovák tagja és Mieczyslaw Wolgro- wski vezérőrnagy, a felügyelőbizott­ság legyen tagja Pekingből elutazott Koreába. A koreai fegyversziineíi egyezmény felléíeSea Keszon, július 27. (Uj Kína). Július 27-én délelőtt 10 órakor (ko reai idő) Nam ír tábornok, a koreai néphadsereg és a kínai népi önkén­tesek küldöttségének vezetője, vala­mint William K. Harrison altábor­nagy, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete hadereje parancsnoksága kül­döttségének vezetője Panmindzsoban aláírta a koreai fegverszüneti egyez­ményt. A koreai fegyverszüneti egyez­mény három részre oszlik. Az első rész a bevezetés. A második a fegy­verszünet feltételeit magában foglaló öt cikkely. A fegyverszüneti egyez­mény harmadik része a függelék, amelyhez ,.a semleges nemzetek kép viselőiből álló hazatelepítési bizottság működésének szabályai“ teljes szö­vege, valamint az az öt térkép tar­tozik, amely a katonai demarkációs vonalat, a demilitarizált övezetet, a tíz belépőállomást, a főközlekedési útvonalakat, valamint a Han-folyó torkolatvidékét és a partmenti szi­geteket tünteti fel. Az aláíró felek a fegyverszüneti egyezmény bevezető részében ki­mondják: annak érdekében, hogy vé get vessenek a mindkét félnek sú­lyos szenvedéseket és vérontást oko­zó koreai háborúnak és abból a cél­ból, hogy fegyverszünetet kössenek, amely biztosítja az ellenségeskedé­sek és az összes fegyveres akciók teljes megszüntetését mindaddig amíg létre nem jön a koreai kérdés békés rendezése, egyénileg és kol­lektive elfogadják és megtartják az egyezmény cikkelyeiben és szakaszai ban foglalt fegyverszüneti feltétele­ket. Maga a fegyverszüneti egyezmény öt cikkelyre oszlik. Az I. cikkely a katonai demarká­ciós vonallal és a demilitarizált öve­zettel foglalkozik. Kimondja, hogv katonai demarkációs vonalat kel) megvonni és mindkét fél tartozik visszavonni fegyveres erőit ettől a vonaltól — két-két kilométerre, hog' demilitarizált övezet jöiiön létre mint ütköző-övezet a hadviselő fe­lek fegyveres erői között, hogy meg­akadályozza az olyan incidensek elő fordulását, amelyek az ellenséges­kedések kiújulásához vezethetnek. Egyik félnek sem szabad ellensé­ges cselekedetet végrehajtani a de­militarizált övezetben, abból kiin­dulva. vagy ellene. A katonai fegy­verszüneti bizottság külön engedélye nélkül sem katonai, sem polgári sze­mélyek nem léphetik át a katonai demarkációs vonalat. A demilitari- zált övezetben tartózkodó katonai vagy polgári személyek közül senk" sem léphet a felek valamelyikének katonai ellenőrzése alatt álló terü­letre, hacsak erre külön engedély' nem kap annak a területnek a pa­rancsnokától, ahová belépni szándé­kozik. Sem katonai. sze­mélyek nem léphetnek a dernilitari- zált övezetbe, kivéve a polgári köz- igazgatással és a segélyezéssel meg­bízott személveket, valamint azokat akiknek a katonai fegyverszüneti bi­zottság erre külön engedélyt ad. A demilitarizált övezetnek a kato­nai demarkációs vonaltól északra fekvő részében a polgári közigazga­tásért és a segélyezésért az ENSZ haderejének főparancsnoka felelős. A két fél parancsnokai határozzák meg azoknak a katonai vagy polgári személyeknek számát, akik a felek egyike, illetve másika részéről a de­militarizált övezetben tartózkodhat­nak a polgári közigazgatás és a se­gélyezés lebonyolítása céljából, de az egy-egy fél által erre a célra ki­jelölt személyek száma sohasem ha­ladhatja meg az ezret. A katonai fegyverszüneti bizottság szabja meg a demilitarizált övezetben szolgála­tot teljesítő polgári rendőrök szá­mát és állapítja meg, hogy milyen fegyvereket viselhetnek ezek a pol­gári rendőrök. Más személyek a ka­tonai fegyverszüneti bizottság külön engedélye nélkül nem viselhetnek fegyvereket a demilitarizált övezet területén. Az I. cikkely kimondja: a cikkely­ben foglaltak nem akadályozhatják, hogy a katonai fegyverszüneti bi­zottság ,a semleges felügyelőbizott­ság, és az alája rendelt szervek tag­jai, valamint más személyek és mind azok az anyagok és felszerelési tár­gyak, akiknek, illetve amelyeknek a katonai fegyverszüneti bizottság kü­lön engedélyt ad a demilitarizált öve zetbe való belépésre, illetve szállí­tásra, teljes mozgási szabadsággá' rendelkezzenek a demilitarizált öve­zetben és határainak átlépésében. Az 1. cikkelv kimondja továbbá hogy a Han-folyó torkolatvidékéi meg kell nyitni mindkét fél polgár' hajózása számára mindazokon a he­lyeken. ahol az egyik part az egyik a másik part pedig a másik fél el­lenőrzése alatt áll. Mindkét fél pol­gári hajózásának módot kell adni arra, hogy akadálytalanul érintkez­hessen azzal a földterülettel, ameh az illető fél katonai ellenőrzése alat* áll. A fegyverszüneti egyezmény I] "ikkelye gyakorlati rendelkezéseke’ tartalmaz a tűzszünetre és a fegy­verszünetre vonatkozóan. Ez a cik­kely három részre oszlik: A) Általános rendelkezések. Mindkét fél tartozik elrendelni és keresztülvinni, hogy 12 órával a fegyverszüneti egyezmény aláírása után a parancsnokságuk alatt álló összes fegyveres erők — beleértve a szárazföldi, a haditengerészeti és a 'égierők valamennyi alakulatát és katonáját — maradéktalanul szüntes •°nek meg minden ellenségeskedés’ Koreában. A fegyverszüneti egyezmény ha­tálybalépésétől számított 72 órán belül mindkét félnek vissza kell vonnia összes katona’ fegyveres erőit, el kell szá’- 'tania hadianyagát és “eevverzeté' a demilitarizált övezetből. A 72 órás időszak lejártától számított 45 napon belül a katonai fegverszüneti bizott­ság utasítására és felügyelete mel­lett el kell távolítani a demilitarizált övezetből az összes aknamezőket drótakadályokat és egvéb veszélyes tárgyakat és berendezéseket. A fegyverszüneti egyezmény ha­tálybalépésétől számított tíz napon belül mindkét félnek vissza kell von ni összes katonai fegyveres erőit, el kell szállítani hadianyagát és fegy­verzetét a másik fél mögöttes terü­leteiről és Korea partmenti szigetei­ről, valamint vizeiről. Amennyiben ezen határidőn belül nem történik meg a katonai fegyveres erők vissza­vonása — és ennek nincsen kölcsö­nös megállapodás tárgyát képező, helytálló oka — a másik félnek joga van minden olyan akcióra, amelyet a biztonság és a rend fenntartása érdekében szükségesnek vél. Mindkét félnek meg kell szüntet­nie katonai erősítésnek minősülő sze mélyek Koreába szállítását. A ka­tonai alakulatok és egyes személyek leváltása azonban megengedhető egy az egyhez alapon, de úgy. hogy egy naptári hónap alatt egyik fél sem szállíthat 35.000-nél több katonai szolgálatot teljesítő személyt Koreá­ba. Mindkét félnek meg kell szüntet­nie az erősítésnek minősülő harcire­pülőgépek, páncélozott gépjárművek, fegyverek és lőszerek Koreába szál­lítását — azonos számban és azonos típusokban azonban mindkét fél ki­cserélheti azokat a harcirepülőgépeit páncélozott gépjárműveit, fegyvereit és lőszereit, amelyek a fegyverszü­net ideje alatt elpusztultak, megron­gálódtak vagy elhasználódtak. Leváltásnak minősülő katonai sze­mélyeket, harcirepülőgépeket, pán­célozott gépjárműveket, fegyvereket és lőszereket csupán a felsorolt tíz belépőállomáson keresztül lehet Ko­reába bevinni, illetve onnan elszál­lítani, Mindkét fél jelentést tartozik tenni a katonai fegyverszüneti bi­zottságnak és a semleges felügyelő- bizottságnak a leváltás címén érke­ző, illetve távozó katonai személyek számáról, érkezésének és távozásá­nak helyéről, valamint minden egyes harcirepülőgépeket, páncélozott gép­járműveket, fegyvereket és lőszere­ket tartalmazó szállítmányról és je­lentenie kell azt is, hogy mi törté­nik az ilyen módon Koreába szál­lított hadianyaggal. Mindkét fél biztosítani tartozik hogy a parancsnoksága alá tartozó személyek, akik a fegyverszüneti egyezmény bármely rendelkezését megsértik, megfelelő büntetésben ré­szesülnek. Mindkét fél minden védelmet és minden lehető támogatást tartozik megadni a katonai fegyverszüneti bizottságnak, a semleges nemzete* képviselőiből álló felügyelőbizottság­nak. valamint az alájuk tartozó szer veknek feladatuk és kötelességük tel lesítéséhez és megfelelő szabadságot és lehetőségeket köteles biztosítani a bizottságok, illetve az alájuk ren­delt szervek tagjai számára. A fegv verszüneti egyezmény vonatkozik a két fél katonai ellenőrzése alá tarto­zó, egymással szembenálló összes szá razföldi, haditengerészeti és légierők re, amelyeknek tiszteletben kell tar­tamok a demilitarizált övezetet. Ko­reának a szembenálló fél katonai el­lenőrzése alá tartozó területeit, az azokhoz csatlakozó vizeket, a demi­litarizált övezet és a szembenálló fél katonai ellenőrzése alá tartozó területek feletti légiteret, valamint az ezekkel kapcsolatos vizek feletti légiteret. A fegyverszüneti egyezmény ren­delkezéseinek és feltételeinek betar­tásáért a két fél parancsnokai felelő­sek. Az egymással szembenálló felek parancsnokai tegyék meg a szüksé­ges rendszabályokat és intézkedése­ket annak biztosítására, hogy a pa­rancsnokságuk alá tartozó összes személyek maradéktalanul betartsák a jelen szerződésben foglalt rendel­kezéseket. B) A katonai fegyverszüneti bízott ság. A fegyverszüneti egyezménynek ez a része kimondja, hogy a kato­nai fegyverszüneti bizottság a két fél által kinevezett öt-öt magasrangú tisztből áll. A feldlc által kinevezett tisztek közül három-három tábornoki, illetve tengernagyi rangban legyen, a másik kettő-kettő lehet vezérőr­nagy, dandártábornok, ezredes, vagy ezeknek megfelelő rendfokozatú. A katonai fegyverszüneti bizottságot kezdetben tíz együttes megfigyelő­csoport támogassa munkájában. Az együttes megfigyelőcsoportok mind­egyike négy-hat törzstisztből álljon, akiknek felét a koreai-kínai fél, má­sik felét pedig az ENSZ haderejé­nek parancsnoksága nevezi ki. A katonai fegyverszüneti bizottság általános feladata, hogy ellenőrizze a fegyverszüneti egyezmény megvalósí fását és tárgyalások útján rendezze a fegyverszüneti egyezmény bármi­lyen megszegését. A katonai fegy­verszüneti bizottság Panmindzson közelében rendezi be főhadiszállását és együttes szervezetként, elnök nél­kül működik. A katonai fegyverszüneti bizottság — vagy bármelyik félnek a bizott­ságban helyet foglaló rangidős tagja — jogosult együttes megfigyelőcso­portokat kiküldeni, hogy azok meg­vizsgálják a fegyverszüneti egyez­ménynek a demilitarizált övezetből, vagy a Han-folyó torkolat-vidékéről jelentett megszegéseit. A katonai fegyverszüneti . bizottságot alkotó egyik fél sem jogosult azonban ar­ra, hogy a katonai fegyverszüneti bi­zottság által még ki nem küldött együttes megfigyelőcsoportok több mint felét kiküldje. A katonai fegyverszüneti bizottság — vagy valamelyik félnek a bizott­ságban helyet foglaló rangidős tagja — felkérheti a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottsá­got, hogy külön megfigyelést foly­tasson a demilitarizált övezeten kí­vül felevő helyeken, ahonnan a fegy­verszüneti egyezmény megszegését jelentették. A katonai fegyverszüneti bizott­ságnak naponta össze kell ülnie. A két félnek a bizottságban helyetfog- laló rangidős tagjai megállapodhat­nak a bizottság munkájának hét nap nál nem hosszabb szüneteltetésében úgy azonban, hogy ennek a szünetel t.etésnek véget lehessen vetni, mi­helyt valamelyik fél rangidős tagi' 24 órával előbb bejelenti a bizottság munkájának folytatását. A katonai fegyverszüneti bizottság javaslatoka’ tehet a szembenálló felek parancs­nokainak a jelen fegyverszüneti egyezmény módosítására, illetve ki egészítésére. Az ilyen javaslatoknak általában az legyen a céljuk, hogy a fegyverszünet nagyobb eredményes­ségét biztosítsák. C) A semleges nemzetek képvise­lőiből álló felügyelőbizottság. A fegyverszüneti egyezménynek ez a része kimondja, hogy semleges nemzetek képviselőiből felügyelőbi- zottságot kell alakítani. A semleges felügyelőbizottság négy magasrangú tisztből tevődik össze. Ezek közül kettőt a koreai néphadsereg főpa­rancsnoka és a kínai népi önkénte­sek parancsnoka által együttesen megnevezett semleges nemzetek — nevezetesen Lengyelország és Cseh­szlovákia — kettőt pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete haderejének főparancsnoka által megnevezett semleges nemzetek — nevezetesen Svédország és Svájc — képviselői kf nil kell kinevezni. A semleges nemzetek tagjaiból ál'é felügyelőbizottságot kezdetben húsz semleges felügyelőcsoport támogatja munkájában. A semleges felügyelő­csoportok kizárólag a semleges nemzetek képviselőiből álló felügyelőbizottságnak tartoznak fele­lőséggel, csak annak kötelesek jelen tést tenni és csak attól kötelesek utasításokat elfogadni. Minden egyes semleges felügyelőcsoportnak négy­nél nem kevesebb tisztből kell áll­nia. Ezek felét a koreai néphadse­reg főparancsnoka és a kínai nép’ önkéntesek parancsnoka által együt­tesen megnevezett semleges nemze­tek képviselőiből, felét pedig az Egyesült Nemzetek Szervezete had­erejének főparancsnoka által megne­vezett semleges nemzetek képviselő bői kell kinevezni. A semleges nemzetek képviselői­ből álló felügyelőbizottság tartozik székhelyét a katonai fegyverszüneti bizottság főhadiszállásának közelé­ben berendezni. A semleges felügye­lőbizottság öt-öt semleges felügyelő­csoportot helyezzen el a koreai-kínai fél katonai ellenőrzése alatt álló te­rületen lévő Szinuizsu, Csongzstn, Kungnam, Manpo és Szinanzsu, il­letve az ENSZ haderejének katonai ellenőrzése alatt álló területen lévő Incson, Togu, Puszan, Kangnung és Kunszan belépőállomásokon. Emel­lett alakítson tíz, tartalékban lévő, mozgó semleges megfigyelőcsoportot, amelyeknek a semleges felügyelőbi­zottság székhelyének közelében kell állomásozniok. Bármelyik félnek a katonai fegyverszüneti bizottságban helyet foglaló rangidős képviselője kérésére a mozgó semleges felügyelő csoportok felénél többet egyetlen al­kalommal sem lehet kiküldeni. A semleges nemzetek képviselői­ből álló felügyelőbizottság feladata, , hogy tagjain és a semleges felügyelő csoportokon keresztül felügyeletet gyakoroljon a két fél által a fegy­verszüneti egyezmény értelmében a belépőállomásokon végrehajtott le­váltás, valamint harcirepülőgépek, páncélozott gépjárművek, fegyverek és lőszerek kicserélése felett, és kü­lön is megfigyelést végezzen azokon a demilitarizált övezeten kívül fek­vő helyeken, ahol a fegyverszüneti egyezmény megszegése előfordult. A semleges nemzetek képviselői­ből álló felügyelőbizottság naponta tartja üléseit. A felügyelőbizottság tagjai megállapodhatnak hét napot meg nem haladó szünetekben, úgy azonban, hogy ezeknek a szünetek­nek bármely tag 24 órával előbb tett bejelentésére véget lehessen vetni. A semleges nemzetek képviselői­ből álló felügyelőbizottság valameny- nyi üléséről felvett jegyzőkönyvek másolatát, valamint azokat a jelen­téseket, amelyeket a semleges fel­ügyelőcsoportok megfigyeléseikről, és vizsgálataikról készítettek, a le­hető leghamarabb el kell juttatni a katonai fegyverszüneti bizottsághoz. A semleges nemzetek képviselői­ből álló felügyelőbizottság javasla­tokat tehet a katonai fegyverszüneti bizottságnak a fegyverszüneti egyez­mény módosítására, vagy kiegészíté­sére. Az ilyen javasolt változtatások általában olyanok legyenek, hogy biztosítsák a fegyverszünet nagyobb 'eredményességét. A fegyverszüneti egyezmény III. cikkelye a hadifoglyokkal kapcsola­tos rendelkezésekkel foglalkozik. Ez a cikkely kimondja, hogy mindazok­nak a hadifoglyoknak szabadonbocsá 'ása és hazatelepítése, akik a fegy­verszüneti egyezmény hatályba!épé-i,.. sekor a felek egyikének vagy má­rkának őrizetében vannak, az aláb­bi rendelkezések szerint történjék: A fegyverszüneti egyezmény ha- •álvbalépésétől számított 60 napon belül mindkét fél — anélkül, hogy bármilyen akadályokat támasztana. — csoportokban közvetlenül haza- ! Kiépíteni tartozik az őrizetében lé­vő összes olyan hadifoglyokat, akik i hazatelepítéshez ragaszkodnak. Az isszes többi nem közvetlenül haza­telepített hadifoglyokat katonai el- ’enőrzése és őrizete alól a semleges nemzetek képviselőiből álló haza- telepítési bizottságnak tartozik át- ’dni, hogy az „a semleges nemze- fek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság működésének szabályai*' izerint rendelkezzék velük. Mindkét fél biztosítja, hogy nem használ fel szabadonboesátott és hazatelepített hadifoglyokat a ko­reai konfliktus háborús cselekmé­nyeiben. A hazatelepítéshez ragasz­kodó összes beteg és sebesült hadi­foglyoknak elsőbbséget kell kapni- nk a hazatelepítés terén. Panmin­dzson az a hely, ahol mindkét fél átadja és átveszi a hadifoglyokat. Szükség esetén a demilitarizált öve­zeten belül további helyet (helye­ket) lehet kijelölni a hadifoglyok .tadására és átvételére. A hadifog­lyok hazatelepítésére bizottságot kell Vakítani, a bizottság hat törzstiszt­ből áll, akik közül a felek mind­egyike hármat-hármat nevez ki. Ez ’ bizottság a katonai fegyverszüneti | nizottság által gyakorolt általános rányítás és felügyelet alatt egybe­hangolni tartozik a két félnek a ladifoglvok hazatelepítésére vonat­kozó terveit és felügyeletet gyako­rol afelett, miként hajtják végre a fogyverszüneti egyezménynek a ha­difoglyok hazatelepítésére vona ko­zó rendelkezéseit. Nyomban a fegyverszüneti egyez­mény hatálybalépése után három együttes Vöröskereszt-csoport alakul, ’melyek egy résiről a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Vöröske­reszt Társaságának és a Kínai Nép- köztársaság Vöröskereszt Társasá­gának, másrészről az ENSZ hadere­jében csapataikkal részvevő álla­mok országos Vöröskereszt Társa­ságainak képviselőiből állnak. Az együttes Vöröskereszt-csopor­tok segítséget tartoznak nyújtani a hadifoglyok átadásában és átvételé­ből n-7 erre kijelölt helyen (helve­(Folytatása a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents