Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-29 / 176. szám

1953. JÜLIUS 29 NAPLÓ a A koreai fegyverszüneti egyezmény feltételei (Folytatás a 2. oldalról) ken) és meg kell látogatniok mind­két fél hadifogolytáborait, hogy megnyugtassák a hadifoglyokat, el­vigyék és szétosszák a hadifoglyok helyzetének enyhítésére és jólétének fokozására szánt ajándékokat. Az együttes Vöröskereszt-csoportok szol gátatokat tehetnek a hadifoglyoknak, miközben a hadifogolytáborokból úton vannak a hadifoglyok átadásá- ra és átvételére kijelölt helyre (he­lyekre). A felek országos Vörös- kereszt Társaságainak 10—10 kép­viselőjéből álló húsztagú csoport a hadifoglyok átadására és átvételére kijelölt helyen (helyeken) segédke­zik. Egy-egy ilyen csoportnak az elnöklete naponta váltakozik a két fél Vöröskereszt Társaságainak kép viselői között. A felek országos Vö­röskereszt Társaságainak 30—30 kép­viselőjéből álló hatvantagú csoport a koreai néphadsereg és a kínai népi önkéntesek kezelésében lévő hadifogolytáborokat látogatja. Ennek a csoportnak elnöke a koreai—kí­nai fél egyik képviselője. A harma­dik — ugyancsak hatvantagú — csoport szintén a két fél országos Vöröskereszt Társaságainak 30—30 képviselőjéből áll. Ez a csoport az ENSZ haderejének kezelésében lé­vő hadifogolytáborokat látogatja és er>nek a csoportnak elnöke az ENSZ hadereje parancsnokságának egyik képviselője. Mindkét fél parancsno­ka teljes mértékben együttműködni lartozik az együttes Vöröskereszt­csoportokkal feladataik teljesítésé­hen és vállalja a kötelezettségeket, hogy gondoskodik a katonai ellen­őrzés alatt álló területen működő Vöröskereszt-csoport tagjainak biz­tonságáról. A fegyverszüneti egyezmény ha­tálybalépésétől számított tíz napnál hem később mindegyik fél teljes adatokat tartozik közölni a másik féllel azokra a hadifoglyokra vo­natkozóan, akik a hadifoglyok ada­tainak legutolsó kölcsönös kicserélé­se óta megszöktek és felvilágosítás­sal kell szolgálnia az őrizetében meg halt hadifoglyokról is. Amennyiben a fent meghatározott tájékoztatás tényleges időpontja után bármely hadifogoly megszökik, vagy meg­hal, a fogvatartó fél tíznaponként a másik fél tudomására köteles hozni az errevonatkozó adatokat. Mindazo­kat a megszökött hadifoglyokat, akik, miután a hadifoglyok átadá­sa és átvétele már befejeződött, visz- szatérnek a fogvatartó fél őrizeté­be, további rendelkezés végett át kell adni a katonai fegyverszüneti bizottságnak. Mindazoknak a polgári személyek­nek, akik vissza kívánnak térni a demarkációs vonal másik oldalára, ahol a háború kitörésének időpont­iában éltek, ezt megengedni és őket ebben támogatni tartozik an­nak a területnek parancsnoka, ame­lyen a fegyverszünet hatálybalépé­sének időpontjában élnek. Mindazok nak a külföldi nemzetiségű polgári személyeknek, akik a fegyverszü­neti egyezmény hatálybalépésének időpontjában az egyik fél katonai ellenőrzése alatt álló területen tar­tózkodnak és át akarnak menni a másik fél katonai ellenőrzése alatt álló területre, meg kell ezt engedni és támogatni kell őket ebben. Mind­két félnek két-két törzstisztet kell kineveznie, akik bizottságot alakíta­nak a lakóhelyükről elkerült pol­gári személyek hazatérésének tá­mogatására. Ez a bizottság a kato­nai fegyverszüneti bizottság által gyakorolt általános irányítás és felügyelet alatt egybehangolni tar­tozik a két félnek a polgári szemé- !yek hazatérését támogató terveit és felügyeletet köteles gyakorolni afe­lett, hogy a két fél miként hajtja végre a fegyverszüneti egyezmény­nek a polgári személyek hazatérésé­re vonatkozó rendelkezéseit. A fegyverszüneti egyezmény IV. cikkelye javaslatot tartalmaz mind­két fél érdekelt kormányainak. Ez a cikkely kimondja: a koreai kér­dés békés rendezésének biztosítása érdekében mindkét fél katonai pa­rancsnokai ezennel javasolják a két fél érdekelt országai kormányainak, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírását és hatálybalépését követő három hónapon belül a két fél az általa kinevezett képviselők rész­vételével tartson magasabb szín­vonalú politikai értekezletet, hogy tárgyalások útján rendezzék az ösz- szes külföldi haderők Koreából tör­ténő visszavonásának kérdését, a koreai kérdés békés megoldásának ügyét, stb. A fegyverszüneti egyezmény V. cikkelye különféle rendelkezéseket tartalmaz. Ez a cikkely kimondja, hogy a fegyverszüneti egyezmény módosításaiban és kiegészítéseiben a szembenálló felek parancsnokainak meg kell egyezniük. A fegyverszü­neti egyezmény cikkelyei és szaka­szai mindaddig érvényben marad­nak, amíg akár kölcsönösen elfogad­ható módosításokkal és kiegészítések kel, akár egy megfelelő egyezmény­ben foglalt olyan értelmű előírással kifejezetten nem helyettesítik, mely­nek értelmében a két fél politikai síkon teremti meg a békés rende­zést. A fegyverszüneti egyezmény ösz- szes rendelkezései — amellett, hogy az ellenségeskedések a fegyverszü­neti egyezmény aláírása után 12 órával teljesen megszűnnek, — 1953 július 27-én 22.00 órakor lép­nek hatályba. A fegyverszüneti egyezményt kiegészítő ideiglenes megállapodás Keszon, július 27. (Uj Kína) A koreai—kínai fegyverszüneti küldöttség július 27-én nyilvánosság hozta a fegyverszüneti egyezményt kiegészítő ideiglenes megállapodás teljes szövegét: A koreai néphadsereg főparancs- noka és a kínai népi önkéntesek Parancsnoka egyrészről, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete had- erejének főparancsnoka más részről — hogy eleget tegyen „A semleges nemzetek képviselőiből ál- ó hazatelepítési bizottság működé­inek szabályai" (a hadifogolyegyez- ^ány hivatalos elnevezése. Szerk.) szerint nem közvetlenül hazatelepí- *endőnek minősülő hadifoglyokról való rendelkezés követelményeinek ~~ a koreai fegyverszüneti egyez­mény v. cikkelye 61. szakasza ér­emében elhatározza a fegyverszü- heti egyezményt kiegészítő alábbi 'úeigienes megállapodás megköté­Az ENSZ hadereje parancsnok- agának „A semleges nemzetek kép- kelőiből álló hazatelepítési bízott­ig működésének szabályai" II. cik­kelyének 4. és 5. szakasza értelmé.- en jogában áll azt a területet, mely a katonai demarkációs vonal jS, a demilitarizált övezet keleti és határa között terül el, és ame- /®t délen az Imzsin-folyó, észak­keleten pedig az Okumnitól délre ezető út határol (a Panmindzsonból jélkelet felé vezető főútvonal nincs _ Ieíoglalva), olyan térséggé kijelöl- > ahol a semleges nemzetek kép­zőiből álló hazatelepítési bizott- ' gnak és India fegyveres erőinek a lfe tbc vétel céljából átadja azokat v hadifoglyokat, akiket nem köz- uenül telepítenek haza és akiket p Egyesült Nemzetek haderejének ,...Zmsnoksága addig is őrizetében teles tartani. Az Egyesült Nem- a mk haderejének parancsnoksága sa IeSyverszüneti egyezmény aláírá­sa előtt értesítse a koreai néphad- kpf et ős a kínai népi önkéntese­kig ,arr<^’ hogy nemzetenként meg- tőén hány ilyen hadifoglyot } őrizetében. a A koreai néphadseregnek és K>nai népi önkénteseknek jogában áll — amennyiben vannak őrizetük­ben olyan hadifoglyok, akik kérik, hogy ne közvetlenül telepítsék őket haza, — a Panmindzson szomszéd­ságában, a katonai demarkációs vo­nal és a demilitarizált övezet nyu­gati és északi határai közötti terü­letet olyan térséggé kijelölni, ahol az ilyen hadifoglyokat őrizetbevétel céljából a semleges nemzetek kép­viselőiből álló hazatelepíteni bizott­ságnak és India fegyveres1'1 érőinek átadja. Amennyiben a koreai nép­hadsereg és a kínai népi önkéntesek tudomást szereznek arról, hogy van­nak őrizetükben olyan hadifoglyok, akik kérik, hogy ne közvetlenül te­lepítsék őket haza, közölni tartoznak az Egyesült Nemzetek haderejének parancsnokságával, hogy nemzeten­ként megközelítően mennyi ezek­nek a hadifoglyoknak a száma. 3. A fegyverszüneti egyezmény I. ■cikkelye 8., 9. és 10. szakaszának megfelelően a jelen megállapodás a .következőket mondja ki: a) A katonai fegyverszüneti bi­zottság a fegyverszüneti egyezmény hatálybalépése után külön hatalmaz­zon fel a két félhez tartozó fegy­vertelen személyeket arra, hogy az illető fél által kijelölt, fentemlített területekre léphessenek és ott a szükséges építkezési munkálatokat elvégezhessék. Ezek közül a sze­mélyek közül az építkezési munká- atok elvégzése után senki sem ma­radhat a fentemlített területeken. b) A katonai fegyverszüneti bi­zottságnak a két fél által megállapí­tott számú hadifoglyot — akik az egyik vagy másik fél őrizetében van­nak és akik nem közvetlenül tele­pítendők haza —, külön fel kell hatalmaznia arra, hogy őket a fog­vatartó fél bizonyos számú fegy­veres erői az illető fél által kijelölt fentemlített területekre kísérhessék és ott őrizetbevétel céljából átad­ják a semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepítési bizottságnak és India fegyveres erőinek. A hadi­foglyok átvétele után az őrizetben tartó fél fegyveres erői haladéktala­nul vissza kötelesek térni az illető fél ellenőrzése alatt álló területre. c) A katonai fegyverszüneti bi­zottság külön hatalmazza fel a sem- 'eges hazatelepítési bizottság és az annak alárendelt szervek tagjait, In­dia fegyveres erőinek tagjait, az Indiai Vöröskereszt Társaság képvi­selőit és a két fél felvilágosító tevé­kenységet kifejtő megbízottait, va­lamint megfigyelőit arra, hogy —„A semleges nemzetek képviselőiből ál­ló hazatelepítési bizottság működésé­nek szamályai"-ban foglalt funkciók gyakorlása céljából — teljes moz­gási szabadsággal rendelkezzenek a két fél által a hadifoglyok őrizeté­re kijelölt területeken, szabadon utazhassanak oda, szabadon utaz­hassanak el onnan és magukkal vi­hessék a funkcióik gyakorlásához szükséges anyagot és felszerelést is. 4. A jelen megállapodás 3. szaka­szának c) pontjában foglaltak nem úgy értendők, hogy eltérést jelen­tenek azoktól a kiváltságoktól, ame­lyeket a fentemlített személyeknek a fegyverszüneti egyezmény I. cik­kelyének 11. szakasza biztosít. 5. A jelen megállapodás „A sem­leges nemzetek képviselőiből álló hazatelepítési bizottság működésé­nek szabályaidban foglalt felada­tok teljesítésével hatályát veszti. Kelt Panmindzsonban (Korea), 1953 július 27-én, 10.00 órakor, ko­reai, kínai és angol nyelven. Mind­három szöveg egyaránt hiteles. KIM IR SZÉN marsall, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a koreai nép­hadsereg főparancsnoka. PENG TEH-HUAI a kínai népi önkéntesek pa rancsnoka. MARK W. CLARK tábornok, Egyesült Államok hadserege az Egyesült Nemzetek had­erejének főparancsnoka. Jelen voltak: Nam ír tábornok, ko­reai néphadsereg, a koreai néphad­sereg és a kínai népi önkéntesek küldöttségének vezetője, William K. Harrison jr. altábornagy. Egye­sült Államok hadserege, az Egyesült Nemzetek hadereje parancsnoksága küldöttségének vezetője. JNé met ország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának ülése tik er*'n tMTI). A Német Demokra- Köztársaság rádiója jelentette: p. ^hátország Szocialista Egység­2^r^nak Központi Bizottsága július 26-ig tartotta Otto Grotewohl Párt e*^Ve* 15‘ Berlinben. A tés-, Politikai Bizottságának jelen­be * Otto Grote wohl és Walter Ul- 40lth.t terjesztették a Központi Bi- e^- Az ezze' kapcsolatos vi- K -Jl. hegyvenketten vettek részt. sZa\M at Ulbricht és Grotewohl zár- a rckesztette be. A Központi Bizottság „Az új irányzat és a párt feladatai“ cím­mel határozatot fogadott el. A Köz­ponti Bizottság Max Fechnert (volt igazságügy minisztert), mint a párt és a Német Demokratikus Köztársa­ság ellenségét kizárta Németország Szocialista Egyságpártjának Köz­ponti Bizottságából és a párt tag­jainak sorából. Wilhelm Zaissert (volt állambiztonsági miniszter) és Rudolf Herrnstadtot (a „Neues Deutschland“ volt főszerkesztőjét), akik pártellenes frakciót — alakítót-. tak, kizárták a párt Központi Bi­zottságából. A Központi Bizottságba kooptálták Schirdewan és Ziller elvtársakat. A párt Politikai Bizottságát újjáválasz­tották. A Központi Bizottság titkár­ságát eddigi formájában megszüntet­ték. A Központi Bizottság első tit­kárává egyhangúlag Walter Ulbrich- tot választották meg. Otto Grotewohl zárszavai után a Központi Bizottság 15. ülése az In- ternacionálé hangjaival végétért. nagy győzelme A béke erőinek Megyénk dolgozói határtalan öröm mel fogadták a hírt: Koreában alá­írták a fegyverszüneti egyezményt. Megvalósult, amiért a hős koreai és kínai nép, és a békéért harcoló em­berek milliói annyit küzdöttek: vé­gétért a vérontás Koreában. A békéért harcoló népek méltán ünnepük nagy győzelmüket a ko­reai fegyverszüneti egyezmény alá­írása után. De az ünneplés közben sem felejtik el és nem is szabad elfelejteni, hogy a fegyverszüneti egyezmény aláírása még nem béke. Gondoljunk csak Li Szin-Man fe­nyegetőzéseire, az amerikai nagy­tőkések páni félelmére, amikor a részvények értéke zuhan, mert a „béke veszélye" lebeg a fejük fe­lett. A koreai fegyverszünet aláírását köszönhetjük mindenekelőtt a ko­reai nép és a kínai nép hősi helyt­állásának. Jól emlékszünk még azok ra az időkre, amikor , az Egyesült Államok vezetői hathetes villámhá­borút jósoltak. Jól emlékszünk Mac- Arthur féktelen, nagyzó kijelentésé­re is, amit 1951 késő őszén tett az amerikai hadsereg Koreában har­coló katonáinak: „Karácsonyra ott­hon leszünk." Mi lett a hathetes villámháborúból? Csúfos vereség. Mi lett Mac Arthur jóslatából? Csúfos vereség. Hároméves véres harc után a határok nagyjából ott állanak, ahol a háború kitörése előtt állot­tak. A kicsiny, de hősi koreai nép, a kínai önkéntesek segítségével meg hiúsította az amerikai imperialisták és a 17 csatlósáilam terveit, vere­séget mért a legnagyobb imperialis­ta nagyhatalomra. A koreai fegyverszünetért harcba- szálltak a világ népei. A Béke Vi­lágtanácsnak, a békemozgalom vezér karának ahány ülése csak volt, mindegyiken kimondották, hogy az első és legfontosabb: a koreai vér­ontás megszüntetése. A Béke Világ­tanács felhívásait a népek magu­kévá tették, óriási erejükkel kény­szerítették az amerikai imperialis­tákat arra, hogy a fegyverszünetbe beleegyezzenek. A koreai háború első napjától kezdve fáradhatatlanul küzdött a béke helyreállításáért a Szovjetunió. Nem volt az ENSZ-nek egyetlen ülésszaka, ahol a Szovjetunió a ko­reai háború befejezését ne követel­te volna. A Szovjetunió emelte fel első nap elsőnek szavát a koreai háború ellen. Malik elvtárs, a Szov­jetunió képviselőjének javaslatára ültek össze a küldöttségek a fegy­verszüneti egyezmény megkötésére. A Szovjetunió békeharcát, erkölcsi támogatását állandóan maga mögött érezte a hős koreai és kínai nép, a koreai háború befejezéséért har­coló népek és ez erőt, biztatást, győ­zelmi tudatot adott a hatalmas küz­delemnek. Az amerikai agresszorok ezek után egyre jobban lelepleződtek. Egyre kevesebben hittek nekik, egyre töb­ben tértek a béke harcosainak nagy táborába. Ebben a helyzetben nem térhettek ki a fegyverszüneti egyez­mény aláírása elől. A béke erői kivívták a koreai fegyverszünetet. De a harc még nem ért véget. A harc tovább fo­lyik a koreai békeszerződés megkö­téséért. Az amerikai imperialistákat vereség érte. Várható, hogy tovább fokozódik agresszivitásuk. A béke­harc ezért fokozott éberséget, helyt­állást, küzdeni akarást kíván min­den becsületes embertől. Le kell lep­lezni az imperialisták minden akna­munkáját, újabb harcosokkal kell erősíteni a béke táborát. A koreai fegyverszüneti egyez­mény aláírása nemcsak győzelmet, hanem nagy tanulságot is jelent a békeharcosok számára. A koreai fegyverszünet aláírása megmutatja, hogy a nemzetközi kérdések helyes megoldásának egyetlen célravezető módszere — a tárgyalások módszere. Ha a koreai háborút meg lehet szün­tetni tárgyalások útján, akkor még- inkább lehet tárgyalások útján a többi nemzetközi problémát. Megyénk dolgozói kezdettől fogva forró cselekvő együttérzéssel kísér­ték a koreai nép és a kínai népi ön­kéntesek harcát. Megyénk dolgozói is tudták, hogy a koreai nép harca a mi harcunk is, mert a koreai nép harca a mi békénket is védelmezi. A koreai fegyverszüneti egyezmény aláírása újabb erőt ad arra, hogy a hős koreai és nagy kínai népet tá­mogatva kivívják Koreában a békét. 492 csille szenet termelt terven felül a Dudweiler-csapat Dudweiler István elvtárs csapata András-aknán a hatodik szinti fő- keresztvágat hatos telepén dolgozik. Nagy Imre és Rákosi Mátyás elvtár­sak beszédei nagy lendületet adtak a csapat dolgozóinak a terv túltelje­sítéséhez. A csapat jelenleg ötödik a munkaversenyben. Július 25-ig 492 csille szénnel termeltek többet az előirányzatnál. Eredményük titka: jól használják ki a munkaidőt, szo­rosan együtt dolgoznak a műszaki vezetőkkel. Ha reggeles műszakban dolgoznak, már fél hétkor kezdik a szenelést. Ezt lehetővé teszi, hogy a faadó csa­pat mindig elvégzi a biztosítást, át­építi a nagytömlöt vagyis termelés­kész állapotban adja át a fejtést. Jelenszki János elvtárs bejáró ak­nász is, szívügyének tekinti a csa­pat előrehaladását és gondoskodik róla, hogy fa a csapat számára biz­tosítva legyen. Vereckei Rezső üzem­vezető helyettes elvtárs patronálja a csapatot. Az elmúlt héten a csillések kérték, hogy tisztítsák ki az alapvá­gatot, mert nagy a víz és sár, ami nehezíti a szén elszállítását. Verec­kei elvtárs másnap eleget tett a csil­lések kérésének. Dudweiler elvtárs és a csapat tagjai kérték, hogy gon­doskodjanak a műszaki vezetők a fejtés portalanításáról. Azóta locsol­ják a fejtést és csökkentik a port. Nagy Antal (5) elvtárs sztahano­vista vájár, műszakonként 200 szá­zalékra teljesíti tervét. Július 24-én az előirányzott négy folyóméter he­lyett 11 folyóméter hosszan réselte ki a szénfalat és ácsolt. Szép ered­ményeket ért el Zákányi Sándor elvtárs is, aki kerülő gurítóban dol­gozik. Itt az előirányzat műszakon­ként 80 centiméter. Zákányi elv­társ műszakonként 1.4 méter hosszan halad előre. Állandóan túlteljesítik a tervet: Paul Péter, Balog Sándor és Meizinger Henrik elvtársak, akik átlagosan 7.2 folyómétert réseinek egy műszakon. A jó műszaki támo­gatás lehetővé tette, hogy tervüket 113.4 százalékra tudják teljesíteni. Csütörtökön 175 csille helyett 182, pénteken 201 csille szenet termeltek. Hiba azonban, hogy a csapatban nem ügyelnek kellően a tisztánter- melésre. A széntelepben 20—30 cen­tis kőbeágyazás húzódik. A vájárok ezt nagy darabokban réselik ki, de sokszor nem válogatják ki a szén­ből. Erre tehát fokozottabban kell ügyelni. A csapat tagjai elhatározták, jú­liusi tervüket 115 százalékra teljesí­tik. Az eddigi eredmények biztatók. Pécs VI. kerületben kövessék Dud­weiler elvtárs csapatának példáját, amely mindent elkövet, hogy a terv túlteljesítésével járuljon hozzá a kormányprogramm megvalósításá­hoz. Bírálatunk nyomán Javul a DISZ-fiatalok munkája a Porcelángyárban A napokban bírálta meg a „Du­nántúli Napló" a Pécsi Porcelán- gyár fiataljainak fegyelmezetlen ma gatartását és a DISZ munkáját. Az­óta a fiatalok, bár a DISZ titkára tanfolyamon van, a párttitkár és az ÜB-elnök elvtársak segítségével a VIT és augusztus 20-a tiszteleté­re vállalást tettek. Vállalásuk a szervezetlenség megszüntetésére irá­nyult. Három DISZ-brigádot alakí­tottak. A három brigádvezető vál­lalta a brigád tagjai nevében, hogy az exportszigetelők gyártása terüle­tén eddigi teljesítésüket, — amely száz százalékon alul is volt — 125 százalékra emelik. Megfogadták, hogy az eddigi igen magas selejtjü- ket, amely legnagyobbrészt munka­hibából ered és néha tíz százalék­nál is magasabb volt, — három szá­zalék alá csökkentik. ígérték, hogy a munkafegyelmet megszilárdítják, a munkaidőt kihasználják. A DISZ-fiatalok munkájában a vállalás óta már mutatkozik javu­lás. Az I. számú brigád a II-essel szemben öt százalékos előnyre tett szert, elérte a napi 125 százalékot. Viszont az ő eredményüket is felül­múlta a III. sz. brigád napi ered­ménye és különösen a jobb minőségi munkája. A legfigyelemreméltóbb ja­vulást azonban a munkafegyelem te­rületén érték el. A vállalat vezetősége figyelemmel kíséri a fiatalok munkáját. A leg­jobb brigádot versenyzászlóval és pénzzel jutalmazza. A legkiválóbb dolgozót a hollóházi kerámiai gyár­ba tapasztalatcserére is elküldik.

Next

/
Thumbnails
Contents