Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)
1953-07-26 / 174. szám
19u3 J ÜLI US 2ü íN apló A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete közkegyelem gyakorlásáról Népköztársaságunk állami és társadalmi rendjének szilárdsága, eddig elért sikereink, népünknek az 1953. évi május hó 17. napján megtartott országgyűlési választásokon kifejezésre jutott egységes állásfoglalása népi demokratikus államrendünk mellett, továbbá a törvényesség és a fegyelem fokozódó megszilárdulása lehetővé teszi, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa közkegyelmet gyakoroljon. Népköztársaságunk ezrei az elítélteknek lehetőséget ad yrra, hogy az alkotmányban biztosilett állampolgári jogaikkal teljes o'értékben éljenek, s munkájukkal résztvegyenek hazánk építésében és erősítésében. A Népköztársaság Ellöki Tanácsa ezért törvényerejű rendeletet adott ki a közkegyelem gyakorlásáról. A rendelet értelmében kegyelemben részesülnek azok, akiket a bíróig jogerősen két évet meg nem «eladó tartamú szabadságvesztésre ’télt. Kegyelemben részesülnek azok, okikét a bíróság jogerősen bármi- ‘yen tartamú javító-nevelő munkára 'télt. Szabadságvesztés büntetésük tartamúra tekintet nélkül kegyelem- bon részesülnek a fiatalkorúak, a teherben lévő nők, azok az anyák, ’’kiknek tíz évnél fiatalabb gyermekük van, az ötven évüket betöltött hők és a hatvan éviiket betöltött térfiak. A kegyelem kiterjed az elő- rendelkezések alá nem eső, meghatározott tartamú szabadságvesztés büntetésre ítéltekre is. a velük bemben kiszabott szabadságvesztés- büntetést egyharmadával kell csökkenteni. .Kegyelemben részesülnek a még °e nem fizetett összeg erejéig azok, ákiket a bíróság főbüntetésként pénz büntetésre ítélt, ha a főbüntetés a leien törvényerejű rendelet értelmében kegyelem aíá esik, a kegyelem kiterjed a kiszabott, de végre nem hajtott mellékbüntetésekre, — ide betve a mellékbüntetésként kiszárat pénzbüntetés még be nem haj- '°tt részét — is. Ez a kegyelem r* ötezer forintot meg nem haladó henzbüntetés teljes összegére, az ezt ?Jeghaladó pénzbüntetésnél pedig ötezer forint elengedésére terjed ki. Kegyelemben részesülnek a mellék büntetésként közügyektől eltiltásra ítéltek közül azok, akik szabadságvesztés-büntetésüket már kitöltötték, vagy a jelen törvényerejű rendelet alapján mentesülnek a büntetés alól, feltéve, hogy a közügyektől eltiltás tartama az öt évet nem haladta meg. A kegyelem kiterjed azokra is, akikkel szemben a bíróság a kiszabott szabadságvesztés-büntetés, illetőleg a fő-, vagy mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetés végrehajtását feltételesen felfüggesztette. A kegyelem kiterjed a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéséig elkövetett és jogerős ítélettel el nem bírált azokra a bűncselekményekre is, amelyek a jelen törvényerejű ren delet értelmében közkegyelem alá esnek. A rendőrségen, az ügyészségen és a bíróságon folyamatban levő ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, ha a bűncselekményre a törvény két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés-büntetést (javító-nevelő munkát), vagy pénzbüntetést állapít meg, továbbá ha a terhelt, amennyiben nő, az ötven életévét, ha férfi, a hatvanadik életévét betöltötte, valamint ha a terhelt fiatalkorú, vagy teherben lévő nő, vagy olyan anya, akinek tíz évnél fiatalabb gyermeke van. Egyéb folyamatban lévő ügyekben a bíróság a jelen törvényerejű rendelet rendelkezéseit a tárgyalás során a következő módon köteles alkalmazni: ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a vádlottal szemben két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés-büntetést. javító-nevelő munkát, vagy főbüntetésként pénzbüntetést kell kiszabni, a büntetést kiszabja, egyben pedig megállapítja, hogy az elítélt a jelen törvényerejű rendelet alapján kegyelem alá esik és mentesül a büntetés alól. egyébként a bíróság a büntetést kiszabja és egyidejűleg megállapítja hogy a kiszabott büntetés a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény- erejű rendelet értelmében egyharmadával csökken. A rendelet értelmében mentesülnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól és büntetlen előéletűnek kell tekinteni azokat, akik büntetésüket a jelen törvényerejű rendelet hatálybalépéséig kitöltötték vagy e törvényerejű rendelettel közkegyelemben részesülnek, feltéve, hogy a kiszabott szabadságvesztésbüntetés az öt évet nem haladta meg. A jelen törvényerejű rendeletet a katonai büntető eljárás alá vont személyeknél is alkalmazni kell. azzal az eltéréssel, hogy a katonai személyek szabadságvesztésük felére részesülnek kegyelemben. A közkegyelem nem terjed ki azokra, akiket a bíróság háborús, vagy népellcnes bűntett, a népi demokratikus államrend, vagy Népköztársaság megdöntésére irányuló bűntett, továbbá hűtlenség, vagy tiltott határátlépés bűntette, valamint gyilkosság, szándékos emberölés, rablás, vagy erőszakos nemi közösülés bűntette miatt ítélt el. továbbá azokra, akiket a bíróság társadalmi tulajdon elleni bűncselekmény miatt öt évet meghaladó szabadságvesztés büntetésre, vagy öt éven belül a társadalmi, vagy az állampolgárok tulajdona ellen elkövetett bűncselekményéért többízben elítélt. Ha jelen törvényerejű rendelet rendelkezései alapján közkegyelemben részesülő személy a rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül újabb bűncselekményt követ el. a kegyelem hatályát veszti és az ilyen személlyel szemben a kegyelem útján elengedett büntetést végre kell hajtani. A kegyelem kiterjed a kihágási eljárás alá vont, illetőleg a kihágási bíróság (pénzügyi hatóság, vámhatóság) által elítélt személyekre is, a folyamatban lévő kihágási ügyekben az eljárást meg kell szüntetni, a kihágási bíróságok által elítélt személyek pedig mentesülnek a végre nem hajtott büntetés alól. A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter, a pénzügyminiszter, az igazságügy miniszter. a bel- és külkereskedelmi miniszter é- a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze gondoskodik. A minisztertanács határozata az internálás intézményének megszüntetéséről és a kitiltások feloldásáról alkotmányban foglalt alapelvek 'e6valósítása, valamint a törvényesség fokozottabb érvényesítése Meltébcn a minisztertanács az ‘jl’biakat határozza: '■ A rendőrhatósági őrizet alá he- y®*és (internálás) intézménye meg- "n'k és az erre vonatkozó jog- i^bályok hatályukat vesztik. A minisztertanács utasítja a belügyminisztert, hogy a rendőrhatósági őrizet alá helyezéseket (internálásokat) legkésőbb az 1953. évi október hó 31. napjáig oldja fel és az internálótáborokat szüntesse meg. 3. A minisztertanács utasítja a belügyminisztert, hogy a jelen minisztertanácsi határozat kihirdetéséig elrendelt kitiltásokat (kitelepítéseket) ugyancsak október hó 31. napjáig oldja fel. 4. Ez a határozat nem érinti az egyes városokban (községekben) való letelepedés engedélyhez kötéséről szóló jogszabályok hatályát. Az egyes városokban (községekben) való letelepedés engedélyhez kötéséről szóló jogszabályok azokra is alkalmazandók. akikkel szemben a kitiltást a jelen határozat értelmében fel kell oldani. A minisztertanács határozata a dolgozó parasztságnak nyújtandó adókedvezményekről K hilnisztertanács a dolgozó papság fokozottabb megsegítése érga H>en határozatot hozott a mező- 8«*dasági lakosságnak nyújtandó ^kedvezményről. keh határozat értelmében törölni 3 termelőszövetkezetek, vala- lok* » termelőszövetkezeti csoporté ^tjainak az 1952. évi decem- 3l-én fennálló összes adóhátralékát és nyilvántartott megváltási árelőlegét (beleértve az 1953. évre kivetett árelőleget is), ha a termelés* év befejezése után továbbra is termelőszövetkezeti tagként gazdálkodnak és az 1953. évre kivetett adóikat év végéig megfizetik. Az egyénileg gazdálkodó parasztok 1952. évi december hó 31-én ennálló adóhátralékának 50 s^áza- ékát törölni kell. ha a folyó év‘ '■sedékes adójuk mellett a hátralék másik ötven százalékát december 3’- >r>'-»fizetik. tfegválisz'otiak a Képitöziársaság Legfelsőbb B.rósága elnökét A Népköztársaság Elnöki Tanác- lolnár Erik elvtársat a Magys»’ 'énköztársaság Legfelsőbb Bírósá- 'nőkévé megválasztotta. A Szakszervezetek Országos tanácsának Kristóf 1st vált elvtárs beszámolója teljes ülése hát„ S2akszervezetek Országos Tátiig*? szombaton tártotta II. teljes ?3,a',et> amelyen megtárgyalták a gret 'fezeteknek a XVIII. kon- ,0**? óta végzett munkáját és Hkövetkező feladatait. Cseterki Lajos, a SZOT titkáráig, HiegnyUÓ szavai után Kristóf v':átOoi t SZOT einöke tartott bekonp^kgyar szakszervezetek XVIII. jjresszusa óta öt hónap telt el szUs f‘zdte beszédét. — A kongresz- í’ac'í” elfogadott szervezeti szabály- ‘t»ii ertelrnében összehívtuk a SZOT i-p.-s ülését, hogy megvitassuk ed- ^unkánkat és meghatározzuk a ' szen/fíétek előtt álló további fátokat. A , ’'•'vrv e1.rn,,U öt hónapban a mun- V*»lv pártunk vezetésével hö- íééfi.n harcolt a szocializmus éoíté- ióf !ervek teljesítéséért. Krisn rámutatott arra, hogy a munkaverseny-mozgalom c ulése jelentős mértékben hoz ■ájárult féléves népgazdasági tervünk teljesítéséhez. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozók tudják és látják, hogy felszabadulásunk óta elért minden ,eredményünk és sorozatos győzelmeink. hazánk szocialista építésénél1 szervező és lelkesítő ereje a Magyar Dolgozók Pártja. A Szovjetuniótól kapott d”»»a lun esünk: szabadságunk birtokában, a Szovjetunió állandó és önzetlen segítségével pártunk a marxizmus-leni nizmus tanításainak birtokában ve zette és vezeti a munkásosztályt, dolgozó népünket a felemelkedés győ zelmes útján. Ezután arról beszélt Kristóf István, hogy a kongresszus óta eltel* Idő legfontosabb beloohtikai ese- 97ppvo n*5rtnnk ge június 27—28-i ülésének határozata és cm»1- -i-ry a/ ,„'v-agavü\ lésen elfogadott új kormánypro- gramm. Pártunk Központi Vezetősége határozatát, a kormány által azóta megtett intézkedéseket a munkás- ■sztály, egész dolgozó népünk meg nyugvással és bizalommal fogadta •zért, mert ezek a rendszabályok a munkásosztály és a dolgozó töme- ek érzéseit, vágyait igényeit fejeik ki. A párt Központi Vezetőségé- mek határozatai alapián a kormánv- Togrammban ismertetett intézkedések egybeesnek a munkásosztály, ha- ánk dolgozóinak érdekeivel. Ezén ; SZOT teljes ülése, a szervezett dől lozók nevében szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a magyar szak- szervezetek egyetértenek, helyeslik ss a legmesszebbmenőkig támogatok a párt Központi Vezetősége ha ározatát és ennek alapján az országgyűlésen ismertetett kormány- 'r<'grammot. Mindent el fogunk követni, hogj megvalósítsuk, mert 'eJ:uk és me* ’agyunk győződve arról, hogy a ’.azdasági politikánkban történt változás a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszínvonalának, va- amint szociális és kulturális szük-égletei fokozottabb kielégítését, szakadatlan emelkedését szolgálja. A magyar szakszervezetek a szocializmus építéséhez szükséges segítői, támaszai voltak és maradnak pártunknak. A szakszervezetekre, mint a munkásosztály szervezeteire, az a kötelezettség hárul, hogy mozgósítsák tagjaikat az állami tervek maradéktalan teljesítésére, másfelől védjék a dolgozók közvetlen érdekeit. A magyar szakszervezetek ma fő feladatuknak tekintik a dolgozók mozgósítását a párt Központi Vezetőségének határozata és a kormány- programm maradéktalan végrehajtására. Pártunk Központi Vezetőségének határozatát azonban csak úgy tudjuk a magunk területén végrehajtani. ha megerősítjük és megszilárdítjuk a szakszervezetek kapcsolatát a munkások, alkalmazottak és értelmiségi dolgozók széles tömegeivel. A szakszervezetek XVIII. kongresszusa óta eltelt időben a szak- szervezetek kapcsolata a dolgozókkal alig javult, lényegében azok a hibák, amelyeket a szakszervezeti munkával kapcsolatban felvetettünk, ma is fennállnak és akadályozzák az előttünk álló feladatok eredményes megoldását. A szervezettség és a tagdíjfizetés terén meglévő hiányosságok azt mutatják. hogy szakszervezeteink munkája a politikai meggyőzés és felvilágosítás terén gyenge, hogy nem folyik állandó, következetes harc a szakszervezetek tömegbefolyásának kiszélesítésére, hogy a dolgozók egy részénél nem alakult ki a ragaszkodás és szeretet a saját szakszervezete iránt, hogy nem érzik még eléggé magukénak a szakszervezetet. Kristóf István ezután több jelenségre mutatott rá, amelyek a dolgozókkal való kapcsolat gyengeségét tükrözik, majd így folytatta: A SZOT vezető szerveinek és vesetőinek a jövőben sokkal nagyobb r>s gyakorlatibb segítséget kell ad- r.iok az egyes szakszervezetek vezető szerveinek és vezetőinek, az egyes szakszervezetek' területén jelentkező sajátos problémák megoldásához. A SZOT-nál lévő hibák fokozottabban megtalálhatók egyes szak- izervezeteknél, a szakszervezetek megyei tanácsainál és az üzemi szervezeteknél is. Ezzel kapcsolatban szóvá kell tenni a Központi Vezetőségnek és a szákszervezetek megyei tanácsainak gyakran formális működését. — A szakszervezetek többségénél az elmúlt évben általában csak kétízben tartottak központi vezetőségi üléseket. A baranyamegvei SZMT pedig egy éven át nem hívta össze a tanácsülést. Ez a választott felső szervek mélységes lebecsülését jelenti. Ideje, hogy végre helyreállítsuk a központi vezetőségek megcsorbult tekintélyét és az egyes szakszervezetek valóságos irányító szerveivé együk őket. A kollektív vezetés teszi lehetővé a megfelelő elvi színvonalon álló gyakorlati határozatok kialakítását, az alsó szervek eleven vezetését, a Határozatok végrehajtásának kollektív. rendszeres, operatív ellenőrzését Kristóf István ezután hangsúlyozna, hogy szándékosan elsősorban a Hibákról beszélt a vezetés kérdéséül kapcsolatban. Hiba lenne azonban nem látni hcsrv ezrével és tízezrével vannak jól dolgozók, lelke-, fáradhatatlan aktivistáink. — Megemlíthetam ”ólr)áuJ Eper^ si elvtársat, — mondotta, — a Dl- MA VÁG szakszervezeti bizottságának elnökét. — Ebben a gyárban a szakszervezeti bizottság és az üzem: nzottságok betöltik a vezető irányító ••zerv funkcióját, a munkaverseny jó szervezése mellett törődnek a dolgozókról való gondoskodás kérdéseivel ’s Hasonló jól dolgozó elvtársakról is beszélhetnénk. mint pl. Varga Margit elvtársnőről, aki a győri Pamutszövő bizalmija és a textil- oar legjobb bizalmija címet kapta meg, vagy Molnár Frigyes műhelybizottsági elnökről a Telefongvárbó1 és még sok más szakszervezeti aktivistáról. Rátértek a szakszervezetek előtt álló feladatokra, amelyeknek elvégzése szükséges ahhoz, hogy a Köz- oonti Vezetőség határozatát sikeresen végrehajtsuk. A magyar szakszervezeteknek az adott helyzetből kiindulva, sokolda- !ú politikai felvilágosító munkát kel! végezniük a dolgozó tömegek között és mozgósítsuk a dolgozókat, megmagyarázva a párt politikájában Hekövetkezett változás lényegét és mozgósítani a dolgozókat a Központi Vezetőség határozatában és a - kormány programmjában kitűzőt! "élok maradéktalan megvalósítására A program-^ '-”p”""lósításának elsődleges feltétele. hAgy az iparban ’s mezögazdasápban szélesen bunia- rozzék ki a szocialista verseny, hopv gyorsan és eredményesen végezzék el az aratás és cséplés munkáját, hogy dolgozo nénünk .M»*émmel való ellátásának biztosítása érdekében parasztságunk öntudatosan teljesítse beadási kötelezettségét. Egy oillanatra sem szabad megtorpanni, hanem még jobban, mint eddig, harcolni kell azért, hogy bányáink elegendő szenet, kohóink több jóminőségű vasat adjanak az országnak, hogy üzemeink nap. mint nap új munkasikerekről számolhassanak be. A politikai nevelőmunka eszközei vei kell harcolni minden olyan kísérlet ellen, amely akár túlzott igények támasztásával vagy a munka- fegyelem meglazításával igyekszik meggátolni, vagy akadályozni gazdasági intézkedéseink sikeres végrehajtását. Egész munkásosztályunk szeme ezekben a napokban a falu feló fordul és soha nem látott érdeklődéssel figyeli azt a nagyszerű helytállást, amelyet kenyerünk biztosításáért az aratás, a behordés és a cséplés nagy munkájában tanúsítottak. — Köszönet é? hála szól a munkásosztály részéről az olyan munka- hősök felé, mint ITáy József, a mohácsszigeti állami sazdaság traktorosa. aki már kétszáz száz.alék fölött jár, vagy Horváth Ferenc, a kün- gősi állami gazdaság traktorosa, aki ugyancsak kétszáz százalékos teljesítménnyel jár az élen. Külön meg kell dicsérni a vértesaljai állami gazdaság cséplőcsapatát, amely háromszázötven százalékos teljesítményével eddig még nem látott országos rekordot ért el. Kristóf István ezután arról beszélt, hogy igen sok helyen tapasztalható még, hogy a szocialista verseny feladataival nem foglalkoznak megfelelően. A verseny lendülete még jelenleg is messze a követelmények mögött van. Fel kell számolni minél gyorsabban ezt a pasz- izívitást. A bizalmiak, műhelybizottsági elnökök — az öntudatos munkásokba "ámaszkodva — azonnal lépjenek fel a fegyelmezetlenekkel, a lógósokkal szemben. Hassanak oda a szakszervezeti vezetők, hogy maguk a becsületesen dolgozók ítéljék el azokat, akik akarva vagy akaratlanul, de magatartásukkal, fegyelmezetlenségükkel akadályozzák vagy megnehezítik azoknak az intézkedéseknek végrehajtását, amelyek az egész dolgozó nép életkörülményeinek megjavítását szolgálják. A munkafegyelem megszilárdítása most a legfontosabb feltétele annak, hogy a párt határozata ts a kormányprogramm sikeresen megvalósuljon. A szakszervezeti bizottságok, üzemi bizottságok és bizalmiak harcoljanak az adminisztratív módszerek felszámolásáért, a dolgozókkal váló lélektelen bánásmód ellen. A szakszervezetek feladata, a vállalatok közötti és üzemen belül), a műhelyek, munkahelyek, műszakok és brigádok közötti szocialista verseny mindennapi, gyakorlati szervezése és vezetése azon túlmenően, hogy szervezik az egyéni versenyt. Mind a negyedéves üzemi és vállalati célkitűzések meghatározásánál, mind pedig a dolgozók havi felajánlásának megtételénél az eddiginél lényegesen nagyobb gondot kell for- lítani a termelékenység emelésére, a selejt, az önköltség csökkentésére. 9 minőség javítására, a bányákban pedig a fejteljesítmények növelésére. A kollektív szerződésről szólva Kristóf István rámutatott, hogy s most érvényben lévő üzemi kollektív szerződések ellenőrzése során megállapítási. nyert, hogy ezekben , egy sor munkavédelmi, a dolgozók szociális és kulturális szükséglete kielégítését szolgáló vállalás és kötelezettség nincs végrehajtva, annak ellenére. Hogy ezeket kisebb beruházással az üzem belső erőforrásaiból meg tehetett volna valósítani. A legtöbb helyen nem ellenőrzik a kollektív szerződést. sót számos helyen a? UB-*agok és felelős műszaki és gazdaság* vezetők nem ismerik a kollektív szerződést. A párt és a kormány programm- la különös súllyal húzza alá a kollektív szerződések betartásának és betartatásának kérdését. A kollektív szerződések nem váltak a? üzem. Illetőleg a szakszervezeti munka alapiává. mint ahogy ezt a párt határozata megjelölte. A SZOT teljes ülése javasolja a szakszervezeteknek, hogy a maguk területén vizsgálják felül az érvényben lévő kollektív szerződéseket, ahol annak szüksége múl át kozik egészítsék ki azokat és töröttének azzal, hogy a kollektív szerződések minden egyes pontját a szerződések lejártáig pontosan végrehajtsák. Mm den egyes szakszervezeti vezető érezze felelősségét a kollektív szerződéi sei szemben. A magyar szakszervezeteknek meg”sztelő kötelessége a dolgoz'1 anyagi jólétével való mindennap foglalkozás. (Folytatás az 5. oldalon)
