Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-26 / 174. szám

N A P L ö 1953 JULIUS 26 A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének határozata alap­ján kidolgozott kormányprogrammot nagy lelkesedéssel, örömmel fogadta megyénk termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztsága. Öröm mel vette tudomásul, hogy pártunk, hátraiékok pUmeedése ha becsület- és kormányunk jelentős intézkedé-1 natrdIeKolí elengedese, ha becsület sekét tesz. hogy erősítse gazdasági­N épnevetőink ismertessék a dolgozókkal kormányunk intéskedéseit, mozgósítsanak a soron lévő feladatok gyors elvégzésére lag és szervezetileg a meglévő ter­melőszövetkezeteket, hogy a dolgozó parasztságnak biztos, nyugodt gaz­dálkodási lehetőséget teremtsen. Az egész kormányprogrammot egy alapvető nagyszerű cél hatja át: a szocializmus építésével pár­huzamosan emelni dolgozó né­pünk életszínvonalát, fokozottan kielégíteni anyagi és kulturális szükségleteit. A kormányprogramm megjelené­se előtt kormányunk jelentős mér­tékben leszállította több igen fontos közszükségleti cikk árát és ez első léoés volt kormányunk részéről a Programm megvalósításának útián. Megyénk dolgozó parasztsága vára­kozóan tekintett a kormánvprogram- mot követő intézkedések elé és e vára közős során nem is csalódott Kötszer ad. aki gyorsan ad — tartja a köz­mondás és kormányunk nem is kés­lekedett az intézkedésekkel. Nagy Imre elvtárs beszéde után egv hét­tel, Rákosi elvtársnak, a budapesti pórt aktíva értekezleten mondott be­szédével egyidőben megjelent a Népköztársaság El­nöki Tanácsának törvényerejű rendelete a beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések eltör­léséről. a beadási hátralékok el­engedéséről. a termelőszövetkeze­tek beadási kötelezettségének csökkentéséről. E törvényereiű rendelet hatalmas segítség a dolgozó parasztságnak, nagy kedvezmény, amely már most nagyban hozzájárult ahhoz, hogv emelkedjen dolgozó parasztságunk életszínvonala, hogy erősödicn a ter­melőszövetkezetek gazdasága, na­gyobb magabiztonsággal dolgozhas­son az egyénileg dolgozó paraszt, nagyobb anyagi erővel fejleszthesse gazdaságát. A törvényerejű rendelet ismer­tetése erős fegyverré válik nép­nevelőink kezében, ha megmu­tatják. hogy a termelőszövetke­zeteknek mit jelent a 10 száza­lékos beadási kedvezmény, ha beszélnek arról, hogy mennyi többletjövedelmet kaD ezáltal a csoport egy-egy családja, tagja. A meggyőzés, a jobb munkára való mozgósítás eszközévé válik a nép­nevelők kezében az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete, ha megbe­szélik a dolgozó parasztokkal, hogy milyen nagy segítséget jelent nekik a kártérítések eltörlése, a beadási tel eleget tesznek búza, rozs, árpa, kölesbeadási kötelezettségüknek. Az elmúlt napokban rendelet jelent meg arról is, hogy ez­után a termelőszövetkezetek in­gyen kapják nemcsak az állat­orvosi vizsgálatot, hanem az ál­latoknak szükséges gyógyszere­ket és ezzel párhuzamosan in­gyenes az egyénileg dolgozó pa­rasztok állatainak állatorvosi vizsgálata is. Ezzel jelentős segítséget adott kor­mányunk. Levette a parasztság vál­láról az egészséges állatállomány fej­lesztésének egyik nagy gondját az állatorvosi vizsgálattal járó anyagi terheket. Hatalmas segítség az egyénileg dolgozó parasztságnak, a termelőszö­vetkezetek dolgozóinak az az állami segítség is, amely intézkedik arról, hogy a jég vagy vízkárosult termelő- szövetkezeteknek, dolgozó pa-. rasztoknak csökkenteni kell a ter­ménybeadási kötelezettségét, amennyiben az eléri és túlhalad­ja a 25 százalékos kárt. De ezen kívül is egész sor intézke­dés. mint a termelőszövetkezeteknek a vágási engedély, a dolgozó parasz­toknak lehetővé tett műtrágya be­szerzés, gépi munka a gépállomások­tól, azt mutatja, hogy kormányunk nem késlekedett egy percig sem, az intézkedésekkel. Rákosi Mátyás elvtárs, a budapesti pártaktíva értekezleten mondott be­szédében többek között így szólt pártunk összes tagjaihoz: „Újra moz­gósítani kell mindazt, aminek any- nyi sikerünket köszönhetjük: a tü- rélmes meggyőzést csakúgy, mint a bátor helytállást, az áldozni tudást, a közérdek önzetlen szolgálatát. Lás­sa az egész ország, hogy pártunk egységes, összekovácsolt, hogy min­den tagja, minden szervezete, min­den agitátora és népnevelője helyesli célkitűzéseinket, hogy el van szánva arra, hogy leleplezi, visszaveri és szétzúzza az ellenség minden táma­dását, mely dolgozó népünk életszín­vonalának, jólétének emelkedését meg akarja gátolni. Dolgozzunk bát­ran, magabtiztosan, jó ügyünk iga­zába és helyességébe vetett hittel és a siker, a győzelem, mint annyiszor, újra a miénk!“ E feladat végrehajtása, a falvak dolgozóinak meggyőzése, ezen keresztül mozgósítása pártszer­vezeteink, népnevelőink feladata. Hatalmas segítség a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése Termelőszövetkezeteink földjén dús kalászokat, bő búza és rozstermést hozott az idei év. De bő termés vár­ható kukoricából, burgonyából, nap­raforgóból, szőlőből és más termény­ből. A termelőszövetkezetek tagjai nagy és jogos reménykedéssel szá­molják, hogy mennyi lesz jövedel­mük, hogy mennyit kapnak egy munkaegységre. Van is mit számolni, van is mit összeadni a villányköves­di Alkotmány termelőszövetkezet 70 tagjának Is. Mit mutat itt a beadási kötelezettség 10 százalékos csökken­tése? Búzából beadási kötelezettségük volt 131 mázsa. Rozsból beadási kötelezettségük volt 112 máz.sa. Árpából beadási kötelezettségük volt 35 mázsa. Zabból beadási kötelezettségük volt 10 mázsa. Kukoricából beadási kötelezettsé­gük volt 104 mázsa. Tojásbil beadási kötelezettségük volt 370 kiló. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete kimondta, hogy mind az I„ II. és III. típusú termelőcsopor­tok. mind a termelőszövetkezetek te­rület utáni beadási kötelezettségét valamennyi cikkből 10 százalékkal csökkenteni kell. A 10 százalékos csökkentéssel (gv alakult a termelő- szövetkezet beadási kötelezettsége: Búzából beadási kötelezettség most 118 mázsa. Rozsból beadási kötelezettség most 100 mázsa. Árpából beadási kötelezettség most 31 mázsa. Zabból beadási kötelezettség most 9 mázsa. Kukoricából beadási kötelezettség most 94 mázsa. Tojásból beadási kötelezettség most 333 kiló. Tehát a villánykövesdi Alkotmány termelőszövetkezetnek megmarad búzából 13, rozsból 12, árpából 4, zabból 1, kukoricából 10 mázsa, to­jásból 37 kiló. Nagy többlet jöve­delmet jelent ez a szövetkezet tag­jainak. Nézzünk egy példát: Hoff- mán Ödön szorgalmas munkása a szövetkezetnek. Július 1-ig 385 mun­kaegységet szerzett. Ha nem jelenik meg a beadási kötelezettség 10 szá­zalékos csökkenéséről szóló kor­mányrendelet, " búzából a 385 munkaegység után 11 mázsa és 55 kilót kapott volna, ami így is ielen- tős terménymennyiség. Az Elnöki Tanács rendelete nyomán Hoffmán Ödön jövedelme is emelkedett. Csak búzából 96 kilóval kap többet a jú­lius 1-ig szerzett munkaegységek alapján, ami 70 kiló lisztnek felel meg. Hoffmán Ödön azonban nem használ fel egv évben 11.55 ngázsa búzából őrölt lisztet. Ebből is elad. de ha csak azt számítjuk, hogy el­adja a 70 kiló lisztet, 4.60 forintos áron, amit a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentése után kap. akkor is csak ebből az egy cikkből 322 forint többletjövedelme lesz. Ha ehhez' hozzászámítjuk még. a rozs, árpa, zab, kukorica, tojás és egyéb terményből származó többlet jövedelmet kitűnik, hogy csak Hoff­mán Ödön többszáz forint értékű terményt kap az állam gondoskodása révén. 27.200 forint többlet jövedelem a htítralék eltörléséből .Az Elnöki Tanács rendelete azt ts kimondta, hogy minden termelő­nek (termelőszövetkezeteknek, ter­melőszövetkezeti csoportoknak, egyé­nileg termelőknek) ha cséplőgépnél teljesítik az 1953 54. évre megala­pított gabona (búza, rozs. árpa, kö­les, zab) beadási kötelezettségüket 'őrölni kell az 195? 5?-as évről fenn maradt beadási hátralékot. A villánykövesdi termelőszövetke­zet az elmúlt évről 17 mázsa hízott sertéssel adósa maradt az országnak Ez év tavaszán úgy tervezték, hogv hízásra beállítanak 40 darab sertést és ebből teljesítik tavalyi és ide- kötelezettségüket is. A 40 darab ser­tés ott röfög a szövetkezet óljaiban "te ebből is több marad a tagoknak A 17 mázsa sertésbeadási hátralékot a gabonabeadási kötelezettség telje­sítése után eltörlik. Ha ezt szabad­piacon az év őszén értékesítik és kilónként 16 forintos áron számoljuk az eladási árat, összesen 27.200 (huszonhétezerkétszáz) forintot kap a szövetkezet. Ha ezt kiosztják, akkor egy munkaegységre két forinttal töb bet kapnak a tagok. Vizsgáljuk meg ennek a kedvez­ménynek a hatását ismét Hoffmán Ödön és anyósa esetében, mert ket­ten dolgoznak a szövetkezetben. Ket­tőjüknek van 541 munkaegysége jú­lius 1-ig számolva. Tehát ketten csak pénzben 1082 forinttal többet visznek haza. Ilyen és ehhez hasonló példákat népnevelőink találnak minden termelőszövetkezetben, minden III -as, II-es és I-es típusú ter­melőszövetkezeti csoportnál. A többi intézkedések is éreztetik kedvező hatásukat az Alkotmány ter­melőszövetkezetnél Árpából már tel­jesítették a 10 százalékos csökken­tésről szóló rendelet megjelenése előtt kötelezettségüket, leadtak 35 mázsát, de csak 31 a kötelezettségük. Most ezt a meniiyiséget visszakap­ják minden költségtérítés nélkül. A szövetkezet tagjai, hogy ne legyen élelemből hiány, vágtak egy szarvas- marhát, birkát és a közeli napokban vágnak ismét egy állatot. Ez is a kormány intézkedései nyomán vált lehetségessé. Bizakodóak a villányi Alkotmány termelőszövetkezet tagjai, annak el­lenére, hogy ezekről a hatalmas se­gítséget jelentő számokról ilyen mó­don még nincs tudomásuk, mert a népnevelők nem beszéltek erről. De mennyivel bizakodóbbak lesznek, mennyivel nagyobb lesz munkaked­vük ' a szövetkezet tagjainak, Hoff­mán Ödönnek és anyósának, és a többieknek, a kovácsjánosoksak, horvátpétereknek, kisjózsefeknek, ha erről elbeszélgetnek velük a népne­velők. A széthúzok, a laza munka- fegyelmet kedvelők is meggondol­ják magukat, ha gyakorlatban is meglátják, hogy milyen veszteség éri őket a nemtörődöm, hanyag munka után. Az ilyen példák bemutatása minden szónál ékesebben be­szél a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fölényéről, a közösben gazdálkodók jólétének gyors emelkedéséről és eszébe juttatja a villánykövesdi termelőszövetkezet „tizek csonortiá- nak“ is, (tizen akarnak a szövetke­zetből kilépni és röviden így neve­zik őket), hogy kétszer gondolják meg magukat mielőtt cselekszenek, de ha maradnak, jó munkát kell vé­gezniük. Egy népnevelőnek sem kell a szom­széd községbe menni példákért, hogy bemutathassa, hogyan érvényesül a kormány programmja a falvak dol­gozóinak életében. Számos helyen a juttatásokhoz lehet számolni az el­engedett kártérítést is, amely szin­tén jelentős összeget jelent. Csak az ingyenes állatorvosi kezeléssel 10.800 forintot takarítanak meg az ivándárdai tsz tagjai Hasonlóan megmutatkozik a mesz- szemenő gondoskodás az ivándár­dai Sárló-Kalapács termelőszövet­kezetben is. A szövetkezetnél — előzetes számítások szerint — be­adási kötelezettség 10 százalékos csökkentése után 3 kiló 50 dekáról 4 kilóra emelkedett az egy munka­egységre jutó búzamennyiség, ami például egy tagnál Mihajlovics Ist­vánnál 105 kiló többletet jelent. De ennél sokkal többet jelent Pál Ist­ván családjánál, aki negyedmagával június végéig 756 munkaegységet szerzett. Hasonlóan jelentős többlet- jövedelmet jelent a szövetkezet tag­jainak a 13 mázsa sertésbeadási hát­ralék eltörlése, ami itt is az egy munkaegységre jutó pénzösszeget emeli. De érezteti hatását a csoport­nál a teljesen ingyenes állatorvosi kezelés is. A szövetkezet nagyszámú állatál­lományának egészségben tartására egy hónapban átlagosan 900 forintot fizettek ki orvosságra. Most a kor­mány intézkedése nyomán ez a ki­adás is megszűnt, ami egy évben 10.800 forint megtakarítást jelent. Ennyivel többet fordíthatnak a gaz­daság fejlesztésére, a tagok jöve­delmének emelésére. De másfajta gondoskodás is megtalálható ennél a szövetkezetnél. Az elemi kár mindig hagy csa­pás volt a parasztságra, nem egy­szer és nem egy családot tett tönk­re. Az ivándárdai határt ezévben jégkár sújtotta. A szövetkezet búza­földjén 85 százalékos kár is volt. Az állam, most is segítségére sietett a szövetkezetnek. Elengedtek nekik a 10 százalékos kedvezményen felül még három vagon búzabeadási kö­telezettséget és a kárért a'biztosítás útján 54 ezer forintot kapnak az ed­digi számítások alapján. Érdemes a néhány példa fel­sorolása után kis számítást vé­gezni. Ha az állatorvosi és gyógykezelési megtakarítást a 10.800 forintot, a sertésbeadás eltörléséből származó 208 ezer forintos többletjövedelmet számítják csak és nem vesszük hoz­zá a több vagon mennyiséget kitevő különböző terményekből származó jövedelmet, akkor is 218.800 forintot kapunk. Ebből az összegből, ami a tagok­hoz jut, vehetnek 218 darab zo­máncozott tűzhelyet és még egy rádió ára meg is marad. Vagy vehet belőle a szövetkezet tag­sága 300 öltöny ruhát. Ez a számítás az egész szövetkezet­re szól, de ugyanez érvényesül, ha felbontjuk családokra, a szerzett munkaegységek arányában az állam gondoskodása révén hozzájuk került jövedelmet. Érdemes tehát jól dolgozni és érdemes még jobban dolgozni a jövőben. Beszéljenek erről az ivándárdai népnevelők, mutassák meg minden tagnak, hogy milyen hatalmas se­gítséget adott államunk nekik. Rákosi elvtárs a budapesti párt- ktíva értekezleten többek között ezeket mondta: „Külön meg kell nyugtatnunk az egyénileg dolgozó parasztságot, meg kell nyugtatni minden téren. Gazdaságilag erőtel­jesen támogatnunk kell, hogy kap­jon műtrágyát, igénybe vehesse a gépállomások segítségét, hogy a be­adás teljesítése. után szabadon, tet­szése szerint értékesíthesse termel- vényeit. Gyors, konkrét, kézzelfog­ható rendszabályokkal kell biztosíta­ni azt, hogy nyugodtan termeljen földjén, hogy a mi új rendszabálya­ink következtében ne csak termelési kedve nőjön meg, de nőjön meg jövedelme és ezzel együtt életszín­vonala csakúgy, mint az ipari mun­kásságé." Szerető gondoskodás az egyénileg gazdálkodókról A gyors intézkedés, ahogy a ter­melőszövetkezeteknél és csopor­toknál, úgy az egyénileg dolgozó parasztságnál sem maradt el. Az Elnöki Tanács rendelete kimond ta, hogy a beadási kötelezettség el­mulasztása, illetve késedelmes telje­sítése miatt a termelőszövetkezetek­re, termelőszövetkezeti csoportokra, ezek tagjaira és az összes egyéni termelőkre kivetett teljes összegű kártérítést minden feltétel nélkül azonnali hatállyal törölni kell. Több- százezer forintot jelent ez megyénk­ben az egyénileg dolgozó parasztok­nál. Például Pellérden 56.563 forint volt a kártérítésre kivetett összeg és ettől az adósságtól egycsapásra meg­szabadultak a község dolgozói. Lu­kács Ferenc (bóna) 1.320, Tóth Mi­hály 4.134, Kónya János 454 forint, adósságtól mentesült. Ilyen nagy kedvezményt adott államunk a kártérítések eltörlé­sével a dolgozó parasztságnak, hogy fokozottan emelkedhessen életszínvonala. Ennél a hatalmas engedménynél nem állt meg államunk segítő ke­ze. A rendelet kimondta azt, hogy azoknak az egyénileg termelőknek is, akik cséplőgépnél eleget tesznek állam iránti kötelezettségüknek, el kell engedni a beadási hátralékot. Ez, ha lehet, még nagyobb segítséget jelent, mint az előbbi. Pellérden, ha az egész község tel­jesíti búza, rozs, árpa, zab, köles- beadási kötelezettségét, csak búzából 3S4 mázsa hátralékot törölnek. Hasonló nagy segítséget jelent a hátralékok eltörlése minden község­ben. Ezeket és az ehhez hasonló szá­mokat megtalálják népnevelőink minden községben. Menjenek el ezekkel a számokkal a dolgozó parasztokhoz este munka vé­geztével, beszélgessenek el velük, hogy ezért a nagy segítségért mit kell nekik tenni: a csépiést, be­adást, tarlóhántást, másodvetést, az esedékes növényápolást elvégezni. Ha népnevelőink beszélgettek a kártérítések eltörléséről, a hátralé­kok elengedéséről, még mindig nem fogynak ki a szóból, a kormány messzemenő segítségének ismre te ter­séből. Ezután nem mulaszthatják el. hogy szóljanak a többi nagy segít­ségről, a gépi munka lehetővé téte­léről, a műtrágya beszerzésének le­hetőségéről, az ingyenes állatorvosi vizsgálat bevezetéséről. Ismertessék a népnevelők államunk szerető gondoskodását Ilyen segítségről, ilyen messze­menő intézkedésről az utóbbi időben nem beszélhetett senki a magyar dolgozó paraszttal, ilyen intézkedé­sekről egyetlen kapitalista országban sem lehet szó. Népnevelőink legye­nek büszkék arra, hogy e nagyszerű intézkedések hatását megbeszélhetik a dolgozó parasztokkal, hogy példá­kon keresztül megmutathatják ne­kik az ingyenes állatorvosi vizsgálat bevezetésének hatalmas jelentősé­gét. Vegyék elő a községi példákat, az olyanokat, mint az ivándárdai dolgozóké. Csendics István ivándárdai dolgo­zó paraszt, ö is, mint sok más tár­sa, mindig igyekezett, hogy emelje gazdasági erejét/ növelje állatállo­mányát. De jött a csapás, ezévben is megbetegedett háiom sertése. — Pillanatnyilag nem volt pénze, or­vost nem tudott hívni, maga próbálta meggyógyítani állatait. Nem sikerült. Mindhárom sertés elhullott, súlyos kár érte. Sok dolgozó paraszt van még, aki magára ismer Csendics István példáján. Amikor megjelent a rendelet, hogy ezután az egyénileg dolgozó parasztok állatainak is in­gyenes az állatorvosi vizsgálat, — Csendics István azt mondta: „Nem fáj többé a fejem az állat­orvos miatt, nagy, nagyon nagy segítség ez.“ ’De nemcsak neki jelent ez nagy segítséget, hanem minden község dolgozó parasztságának is. A pellér- di egyénileg dolgozók hozzávetőleges számítás szerint egy évben 1.500 fo­rintot fizettek ki állataik gyógyítá­sáért. Most ennek az összegnek je­lentős része, a vizsgálati díj meg­marad, csak az orvosságot kell meg­fizetni. Királyegyházán mintegy 100 forintot tesz ki egy hónapban az az összeg, amit állatorvosi vizsgá­latra kiadtak. Ivándárdán pedig egyszeri vizsgálatkor és oltáskor 2.500 forintot költöttek el a dolgo­zók állataikra. Államunk a kiadott rendeletben magára vállalta az állatorvosi vizsgálatért járó összeg terheit, ezzel is nagy segítséget adott egyénileg dolgozó parasztságunk­nak. Jó munka, a kötelezettségek teljesítése legyen a válasz Azok az intézkedések, amelyeket kormányunk hozott, gyorsak és hatékonyak voltak, amelyek már most éreztetik hatásukat a dolgozó parasztok életszínvonalának emel­kedésében. Ezekért az intézkedésekért, ezért a nagy segítségért csak jobb munka, az állam iránti kötele­zettség maradéktalan teljesíté­se, a terméshozam emelése le­het a méltó válasz. Megyénk dolgozó parasztsága vála­szol is a kormány intézkedéseire. Igyekszik, hogy mielőbb befejezze a cséplés, begyűjtés nagy munká­ját, hogy elvégezze a tarlóhántást, másodvetést. Népnevelőink, párt- szervezeteink feladata, hogy ezt a munkát türelmes meggyőzéssel, he­lyes agitációval meggyorsítsák és felvilágosítsanak minden dolgozót arról, hogv miért fontos és miért törvényes kötelesség a beadás telje­sítése. Népnevelőink feladata az is hogy a kormány intézkedéseiből me rített helyi tényekkel érvekkel szét­verjék a kulákok a falusi osztály­ellenség aknamunkáját, amely a be­adás halogatására uszít. Mondják meg nyiltan és félreérthetetlenül népnevelőink, hogy újabb beadási kedvezmény nem lesz és ne is vár­jon rá senki, a kötelezettséget tel­jesíteni kell minden dolgozó paraszt­nak, minden termelőszövetkezetnek és termelőszövetkezeti csoportnak. Beszéljenek arról, hogy nem lesz semmiféle pótbeadás, hogy az elő­írt kötelezettség teljesítésén felül senki sem követelhet beadást sem termelőszövetkezetektől, sem egyéni­leg dolgozó parasztoktól. Államunk nagy segítsége legyen minden népnevelő kezében fegyver az új győzelmekért fo­lyó harcban, mozgósítsanak minden dolgozót a feladatok el­végzésére, arra, hogy tettekkel mutassa meg mindenki, mennyi­re ért egyet a kormány pm- grammjával. Jó munkával, népnevelőink meg­győző agitációval új eredményeket rnek el a falvak dolgozói, új ered- nényeket ér el népi demokráciánk a szocializmus építésében.

Next

/
Thumbnails
Contents