Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-24 / 172. szám

DUNÁNTÚLI VfLÁO PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN „Miről tanúskodik a washingtoni értekezlet“ (2. o.) — V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió németországi főbizto­sának levele Conant amerikai főbiztoshoz (2. o.) — A dol­gozók helyzete (2. o.) — Szabadon értékesíthetik már gabonájukat a bari parasztok (3. o.) — Ne a munka- védelem rovására takarékoskodjanak a Komlói Szén- bányászati Trösztnél (3. o.) — Számolják fel az önké­nyeskedést a pécsi gőzmalomban! (4. o.) — Vásárolnak a falusiak (4. o.) V ....................................................................................................................' AZ M DP BARANYAMECYEI PÁRTBI ZOTTIÁCÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM AUA *jQ PILLÉK PÉNTEK, 1953 JÜLIUS 24 A fegyelmezett munka a tervteljesítés alapja A Központi Vezetőség legutóbbi határozatát és kormányunk pro- grammját a bányászok zöme öröm­mel és lelkesedéssel fogadta. A Pro­gramm alapelve, a dolgozók élet- színvonalának fokozott és állandó emelése, lelkes visszhangot váltott ki. A pécsvidéki bányászok nagy­része megértette, hogy a Programm valóraváltását, az életszínvonal emel kedésének meggyorsítását a tervek teljesítésével kell elősegítenie. A bányászok egy része konkrét fel­ajánlásokat tett a tervek teljesítése érdekében, pontosan megjelölték, ho­gyan akarják teljesíteni, túlteljesí­teni a tervet, hogyan akarják segí­teni népünk jólétének emelését sa­ját munkájukon keresztül. Az élenjáró bányászok tehát he­lyesen értelmezték a soronkövetke- z5 feladatokat. Ugyanakkor egyes helyeken félreértik, félremagyaráz­zák a Központi Vezetőség határoza­tának, illetve a kormány programm- jának egyes, igen fontos részét. A lógósok, a javíthatatlan mulasztók a pénzbüntetés eltörlését úgy magya­rázzák, hogy most már mindent sza­bad. őket semmiféle eszközzel fe­gyelmezni nem lehet. Az üzemekben megbúvó jobboldali szociáldemokra­ták és egyéb ellenséges elemek csak szítják ezt a hangulatot, segítenek a fegyelemlazításban, a zavartkeltés- ben. Ráadásul egyes vezetők, ta- tanácstalanok, nem tudják, hogyan 'épjenek fel azokkal szemben, akik dezorganizálják a munkát, akik fe­gyelmezetlenségre, a terv nemtelje­sítésére buzdítanak. Minden vezető­nek tudnia kell, hogy a fegyelmezés­nek nem a pénzbüntetés volt az egyedüli módja. Meg kell találni mindenütt a helyes eszközöket a szilárd fegyelem megteremtésére. — pécsbányatelepen a műszaki vezetők 'gén helyesen léptek fel már a kor- mányprogramm megjelenése utáni első napokban a munkafegyelemlazí- íókkal szemben. Azoknak, akik előbb elhagyták munkahelyeiket, le- yonták bérükből a jogtalanul beírt összeget. Pécsbányatelepen a bá­nyászok körében egy bizonyos fo­kig már sikerült megérttetni, hogy a pénzbüntetés eltörlése nem azt jelenti, hogy most már szabad teret kapnak a fegyelembontók, a terv és a munkafegyelem ellen vétők. Sike­rült megmagyarázni azt, hogy a szi- 'árd munkafegyelemre most sok­kal nagyobb szükség van, mint ed­dig volt. Ugyanakkor a pénzbünte­tés megszüntetése nem jelenti azt, hogy nem lehet szigorúan fellépni az azt megérdemlők ellen. Bátran lehet alacsonyabb munkakörbe helyezni, vagy el is bocsátani azt, aki nem hallgat a figyelmeztetésre és bom­lasztani próbálja a munkafegyelmet, fgen helyesen jártak el a pécsi Por­celángyár vezetői, amikor Zaránd Edét és Jakovics Józsefet elbocsátot­ták a gyárból, mert a nép vagyonát cltulajdonították, s nem végeztékéi Megfelelően a rájuk bízott munkát. A pénzbüntetések megszüntetésé- vel pártunknak és kormányunknak elsősorban az a célja, hogy az üze­mekben tudatos fegyelem alakuljon ki, mert aki saját jószántából és "em kényszerből vállalja a fegyel­met, összehasonlíthatatlanul jobban dolgozik, lelkiismeretesebben végzi el munkáját. Nekünk az a felada­túnk, hogy üzemeinkben olyan han­gulatot alakítsunk ki, amelyben szégyen a fegyelmezetlenkedés. — Ilyen hangulatot csak szívós felvi­lágosító munkával lehet teremteni. Ennek a hangulatnak a megteremté­sben igen erős támaszai a párt és a szakszervezet népnevelőinek a becsületes, munkájukat fegyelmezet­ten végző munkások, a törzsgár­da, amely minden üzemben megtalál ható. Ezek a munkások elítélik a 'egyelmezetlenkedőket, fellépnek el­lenük és nem egyszer kis is közö­sítik őket, mint ez legutóbb Pécs­bányatelepen is történt. A szilárd fegyelemért folytatott nevelőmunka ma különösen megcá­folhatatlan érvekre támaszkodhat Eddig is érdeke volt minden mun­kásnak, hogy fegyelmezetten, pél­damutatóan teljesíts« a tervét, hogy áldozatkészen dolgozzon a szocia­lizmus megvalósításáért. De azok a célok, amelyeket a kormány a párt Központi Vezetőségének javaslatára egész dolgozó népünk elé tűzött, kü­lönösen érdekeltté tesznek minden dolgozót abban, hogy tervüket tel­jesítsék, hogy ne tűrjenek a mun­kában semmiféle lazaságot. Minden dolgozónak világosan kell látnia, csakis ezzel érhetők el a legrövi­debb úton azok a célok, amelyért most harcolunk, csakis a tervek fe­gyelmezett teljesítésén, túlteljesítésén keresztül remélhetjük életszínvona­lunk gyors ütemben való emelkedé­sét. Minden dolgozó fegyelmezett munkájával segíti egész dolgozó népünk életszínvonalának állandó emelését, de ugyanakkor segíti sa­ját életviszonyainak megjavítását is Ha valaki jól dolgozik, az nemcsak a terv teljesítésében gyümölcsözik, hanem abban is, hogy fizetéskor több pénz kerül a borítékokba, több pénz jut a család ruházására. A fegyel­mezett munkás jobban keres, több fehér kenyeret, gyümölcsöt, húst, cukrot vásárolhat a családjának. Kotoucs Károly András-aknai vájár rendszeresen túlteljesíti csapatával a tervét — természetesen többet is keres, mint az elmaradók. A leg­utóbbi elszámoláson kapott 1300 forintból bővebben jutott élelemre, ruhára. Kotoucs Károly a „többlet" keresetből feleségét szép selyemru­hával lepte meg. Kotoucs Károly példájából is látható, aki ma fe­gyelmezetten dolgozik, az sokkal jobban élvezheti magasabb kerese­tének előnyeit, mint tavaly és a jö­vőben pedig sokkal jobban, mint ma. A fegyelemlazulásoknak, a hiányr zásoknak sokszor az az oka, hogy a vezetők nem gondoskodnak meg­felelően a dolgozókról, nem hallgat­ják meg és nem orvosolják jogos sérelmeiket. A Béke-akna fürdőjé­ben már hat hónapja szökik a gőz a vezetőcsövekből, a pára pedig tönkreteszi a dolgozók ruháit. A vezetőknek pedig eszük ágában sincs a hibát kijavítani, pedig sok­szor kérték már őket. A Kisander- fejtéshez vezető vágatban csaknem térdig ér a sár és a víz. A DISZ- brigád fejtésében és másutt is nagy a por. A Kenreiter-brigádnál nyolc­csillés közül csak háromnak van jó lámpája. De a vezetők becsukott szemmel mennek el a hibák mellett. Magatartásukkal elkedvetlenítik a dolgozókat, pedig éppen az lenne a feladatuk, hogy védjék egészségüket könnyítsék meg a munkát, törődje­nek apró-cseprő gondjaikkal és sze­rettessék meg velük munkahelyüket hogy szívesebben, fegyelmezettebben dolgozzanak. A párt Központi Vezetősége és a kormány kidolgozta a magyar nép gyorsabb felemelkedésének útját. Ez az út jó út, s máris megindultunk rajta. A párt javaslatára csökkentjük az iparosítás ütemét, de ez nem je­lenti azt, hogy az iparosításról le is mondunk. Továbbra is építjük Ino tát, Sztálinvérost, Komlót, Kazinc barcikát, de valamivel csökkente! ütemben és ugyanakkor fokozzuk dolgozó népünk jólétét. A szénre te­hát, mint az ipar kenyerére, to­vábbra is szükségünk van. Azt a szénmennyiséget, amely a nehézipai fejlesztése ütemének csökkentésével felszabadul, felhasználjuk a köny- nyűiparban. amikor több élelmiszert, ruhát, cipőt gyártunk dolgozóink számára. A szénre tehát szükség van és talán sokkal nagyobb szük­ség, mint eddig volt. Éppen ezért minden bányaüzemben meg kell kö­vetelnünk a tervek teljesítései, a fegyelmezett, jó munkát. A tervek teljesítéséhez — a párt- és a szak szervezeti tagok példamutatásával — elengedhetetlenül szükség van a munkafegyelemre. A tervek teljesí­tésétől függ életszínvonalunk továb­bi emelkedésének üteme — tehát meg kell mindenütt teremtenünk nagy céljaink megvalósításának egyik legfontosabb feltételét — az öntudatos, belső meggyőződésre tá­maszkodó munkafegyelmet. TETTEKKEL A KORMÁNYPROGRAMM MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT A kisbudméri Vörös Hajnal tszcs tagjai már 10-én teljesítették árpa­beadási kötelezettségüket és örömm el vették fel a gyorsbeadási pré­miumot. Az árpabeadás után, a be gyűjtőhelyre szállították a kombájn­nal csépelt 170 mázsa búzát is. Ha marosan jelenthetik, hogy minden­ből eleget tettek beadási kötelezettségüknek. Járásainkban fokozni bell a begyűjtés ütemét A begyűjtésiben élenjáró három leg­jobb járás között továbbra is telkes verseny folyik a terv mielőbbi táf- jesítéaéért. Ä mohácsi járás 3.4, a villányi 3, a pécsváradi járás 2.2 ezá. zalékkal növblife eredményét egy nap alatt. így a mohácsi járás dolgozó parasztjai továbbra is tartják az első helyet 20.1 százalékos eredményükkel, ~----—- — . *-*.w**J* JW ra s 21.7 és harmadik a pécs várad] járás búzabeadási tervének 14 száza­lékos teljesítésével. A mohácsi já­rásiban Bár köz. ség dolgozó pa­rasztjai és a sornbereki tsz tagjai _ már mindenből teljesítettél begyűjtési tervüket és megkapták ; szabadpiac értékesítési jogát. Kell hogy a járás többi községei is köves sók a bár iák példáját, teljesítsék öl is miinél előbb begyűjtési tervüket. A sásdi járás 1.4 százalékkal no vette eredményét egy nap alatt é Igv csupán 8.4 száza ék ot ért el. Ez ért a negyedik helyről a hetedik bel; re kerültek és helyüket a siklósi, já rá« dolgozó parasztjai foglalták f 12.6 százalékos teljesítéssel. Miéi ♦ késtekedmeik a eás di dolgozó pt rasztok? Rozsb gyűjtésben a járt sok közül ők érte el teg'szebb eret monyt, eddig 38. I '.ázajlékra telje*« ^ i itták előirányzati aat, ami azt mutatt ja, hogy tudnak egyre szebb ereimé, nyékét elérni. Ne késlekedjenek hát. szervezzék meg úgy a munkát, hogy a cséplőgépek folyamatosan tudjanak dolgozni. Érjék el. hogy mindig két gazda gabonája behordva. készen várja a cséplőgépet, akkor nagyobb eredményeket tudnak elérni a begyűj­tésben is. ötödik lett a versenyben a sellyei járás 12.3, hajtódik a pécsi 11, hete­dik a sásdi és nyolcadik a szigetvári járás 6.5 szá­zalékos teljesítéssel. Ezekben a járá. sokban is meg van a tehetőség a még nagyobb eredmények elérésére, hisz olyan termést takarítanak be a dolgozó parasztok, amilyenre nem volt. példa. A pécsi járásban Lenti János baksai dolgozó paraszt három holdról m mázsa búzát takarított be. A beadás teljesítése után 20 mázsa búzája maradt. Az ilyen dolgozó pa­rasztok segítsék társaikat a behordás- ban. (»éplésben, hogy községük minél előbb teljesíteni tudja begyűjtési ter­vét, megkaphassák a szabadpiac ér­tékesítési jogát. Ha a leszerződött cséplőgépmunikások vasárnap nem dolgoznak, álljanak össze a dolgozó parasztok ée kalákában segítsék egy­mást. a, csépié® gyors befejezésében- vagy szervezzenek éjjeli (»éplést. hisz s/emélyszerint minden egyes dolgozó parasztnak egyéni érdeke is hogy minél előbb telpesítse községe a begyűjtési tervet. Árpabegyüjtésben a villányi járás dolgozó parasztjai tartják az első helyet 84.6 százalékos teljesítéssel. Második a mohácsi járás 66.1, har­madik a sellvci 64.6. negyedik a pécsváradi 56.7, ötödik a szigetvári 54.3 hatod :ik a sásdi 52.7. hetedik a siklósi 49.7 és utolsó helyen vál­tozatlanul a pécsi járás kullog 23.8 százalékos teljesítéssel. Rozsból a sásdi járás dolgozó pa" rasztja; értek el legszebb eredményt. Ed-dig 38.9 százalékra teljesítették előirányzatukat. Második a seilvei járás 15.5. harmadik a mohácsi 15.2. negyedik a pécsváradi 12.5. ötödik a villányi 11.6 hatodik a siklósi 9.9, hetedik a pécsi 6.1 és nyolcadik a szigetvári járás- tervének 4.9 százalé­kos teljesítésével. 2S30 mázsás eredménnyel Penlte József vezet a esépiőgepkezeiők versenyében A gépállomások cséplőgépkezelői­nek versenyében továbbra is Penke József elvtárs, a villányi gépállomás dolgozója tartja az első helyet. A jó munkaszervezés eredménye, hogy ed­dig 2830 mázsa gabonát csépeltek el. Második a versenyben Greil Sándor, a mágocsi gépállomás traktorosa. 2330 mázsás teljesítéssel, harmadik Banga László Ujpetre, aki 1629 má­zsás eredményt ért el. Negyedik Kol­lár P ienc Mohácssziget, ötödik Fremkó Miklósné, a palotabozsoki gépállomás traktorosa 1360 mázsás teljesítésével. Ilyen eredmények elérésére min­den traktorosnak megvan a lehető­sége, de gondosabban kell ápolnia gépét, hogy ne legyen sok munka­kiesés, üzemzavar. Nagyobb gon­dot kell fordítani a munkaszerve­zésre, a cséplőmunkacsapat tagjai­nak a nevelésére is. Meg kell ért- tetni minden cséplőmunkással, hogy lórészt rajtuk múlik a cséplés gyors befejezése, a beadás pontos teljesí­tene. A nagymányoki szénbányában ét harmad doigozói csatlakoztak a péntek-mozgalomhoz A Nagymányoki Szénbányák Vál­lalatához tartozó nagymányoki liasz- üzemben dolgozó Tóth György har­madvezető aknász július 22-én a kö­vetkező versenyfelhívást intézte Máthé Gyula harmadvezető ak­nászhoz: „48 főből álló harmadommal közö­sen megbeszéltük, hogyan adhatunk több szenet a hazának, hogyan ké­szüljünk alkotmányunk évfordulójá­nak méltó megünneplésére. Elhatároztuk: mindannyian csatla­kozunk a péntek-mozgalomhoz.“ A felhívásról a Máthé harmad tag jai az esti műszakváltáskor értesül­tek és mindjárt mind a negyvenötén csatlakoztak a péntek-mozgalomhoz. A műszakiak az augusztus 20-a megünneplésére készülő bányászokat az üres csille biztosításával, a leve­gőellátás megjavításával és a faellá­tás jó megszervezésével már az első napon segítették adott szavuk való- raváltásában. Tóth György harmada szerdán dél­utánig 13.2, a váltó Máthé Gyula harmada pedig 5.5 tonna szenet adott terven felül. A péntek-mozgalom elterjedése hozzásegíti a nagymányoki bányá­szokat ahhoz, hogy az eddig terven felül termelt 225 tonna szenet még sok százzal megnövelve, teljesítsék augusztus 20-ra és a bányásznapra tett vállalásaikat. Az elmeddülés ellenére is csökkenti a pUat rU'mat a JambH esek-brigád Istpán'akna egyik1'legjobb fejtési csapata a Jambricsek csapat. Nem. csak a tervteljesítésben. hanem a Hm. iántermelésben is példát mulat, A csapatnál a megtűrt palatartalom há­rom százalék, de állandóan vigyáz“ nak. hogy minél kevesebb pala ke­rüljön a szénbe. Nagy feladat vár a tisztintermelésnel a csillésekre és a készlettolókra. Csorba György csil. lés töltés közben gondosan kiválogat­ja a palát• amit Haraszti Imre kész- le ltoló esetleg a szénben hagy. Di­cséretet érdemelnek Inhoff János és Lea Gyula, akik egy munkahelyen dolgoznak és már szenelés közben ügyelnek a pala válogatására. A csa­patnál átlagosan 2.8 százalékos a fml a fai'tolom. Július 1-7-én a fejtés felső fele kö­rülbelül .50 méter hosszam ebneddiilt. — Oda a ISO csille! — mondta Oszol) Ferenc. — Meg terven felűM szén is. — tette hozzá Földvári Lajos vájár. Maga Jambricsek elvtárs is így gondolkodott. Inhoff János elv. társ azonban biztatta a többieket, Tisztában volt azzal, hogy semmit sem ér a siránkozás, tettekkel kell bebizonyítani azt, hogy nehézségek ellenére is tudják teljesíteni a tervet. A vájárok Inhoff elvtárs buzdítására szembeszálltak a nehézségekkel és úgy dolgoztak, hogy mielőbb rendbe­jöjjön a fej’és. Így a csapat 17-én a nehézségek ellenére is teljesítette a tervet, sőt 'ÚJ is szárnyalták azt 12 százalékkal. „A csapat dolgozóinak most, hogy elmeddült fejtésük egy része, sokkot jobban kell figyelőtök a Hsztánterme- lésre. Kerülő gurítókait hajtunli kőben és ha nem vigyáznának, az ott ter­melt ,,készlet'' — ami nem más, mini kő, nagyon lerontaná szenük minősé. gét'‘ — mondta Nagy József (8) elv- társ körletaknász. A vájárok, csillések és takarítók megértették ezt és továbbra is ügyel­nek a tisztúntcrmelésrc. A csapat tag, jai figyelmes munkájának követhez, menye, hogy július 18’un az ellenőrök mindössze 1.2 százalék palát találtak a szénben.

Next

/
Thumbnails
Contents