Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-19 / 168. szám

4 NAPLÓ 1853 JÚLIUS 1# KÖVESSÜK BARÁTAINK, SEGÍTŐINK PÉLDÁJÁT A politikai tömegmunka — a gazdasági sikerek alapja Irta: D. KOTYENKO, a Csernyigov- területi „Andrejev"-kolhoz párttitká ra Kolhozunk tagsága versenyszerző­dé ;t kötött a Vörös Partizán kolhoz ta »ságával. Gabonatermelőink vál­la1 ták, hogy idén gabonafélékből 24 m ízsás, cukorrépából pedig 300 má­zsás hektáronkénti termésátlagot ér n k el, emelik a zöldségfélék és a burgonya terméshozamát, valamint a! állattenyésztés hozamát. A kolhoz pártszervezete minden­ben támogatja ezt a nemes tö­rekvést. Ezekben a napokban figyelmét a politikai tömeg- munka megjavítására összponto­sítja. A politikai tömegmunka most ara­tás idején a határban folyik. A nép­nevelőgárdát .politikailag képzett emberekkel, élenjáró dolgozókkal erősítettük meg. A pártvezetőség minden munkacsapathoz és trakto­rosbrigádhoz népnevelőt osztott be. A népnevelőkkel karöltve kidolgozta a kisgyűlések és az újságfelolvasá­sok tématervét. A népnevelők tíz­naponként előadást hallgatnak a po­litikai agitáció formáiról és módsze­reiről, kicserélik tapasztalataikat, — majd megkapják a soronkövetkező fe’adatokat. A kolhozkönyvtáros nagy segítsé- S'.'i nyújt a népnevelőknek a kiselő­adások előkészítésébe^, kiválogatja számukra a szükséges irodalmat. A pártvezetőség tagjai minden nap konzultációt tartanak a nép­nevelőknek különböző kérdések­ből, tanácsokat adnak nekik arra vonat­kozólag, miképpen építsék fel kis­előadásaikat, hogy kisgyűléseik ered­ményesen folyjanak le. A kisgyűléseken döntően a XIX. pártkongresszus történelmi jelentő­ségű határozatairól van szó. A nép­nevelők ismertetik hallgatóságuk előtt a fontosabb bel- és külpoliti­kai eseményeket, a munkatermelé­kenység emelésének és a munkafe­gyelem megszilárdításának kérdé­seit. Segítenek a hiányosságok fel­tárásában és megszüntetésében. Nagy gondot fordítunk a szem­léltető agitációra. A növénytermelő- és a traktoros­brigádok mezei szállásain, s a falu utcáin jelszavak hívják fel a kol- hoztagok figyelmét, hogy harcolja­Mezőgazdasági hírek a baráti országokból Jereván (TASZSZ) Szovjetörmény- országban sikeresen honosítanak még sokféle szubtropikus növényt, így például a magasabb hegyvidé­keken is jól meghonosodott már az ébenfa, a gránátalma, a pisztácia­dió és a mandula. A szubtrópusi nö­vényeket termesztő faiskolában je­lenleg négyfajta melegégövi növényt ápolnak. * Peking. Ez év tavasz óta Hunan- tartományban, a Sziang és Juan fo­lyók— a Jangce középső szakaszá­nak mellékfolyói — mentén, mintegy hétszáz millió fenyő- és cédruscse­metét ültettek el több, mint hetven­ezer hektárnyi területen. Megállapították, hogy e két folyó mentén nőnek Kína legjobb céd­rusfái. E vidék miao és jao nemzeti­ségű lakosai ugyanis nemzedékekre visszamenőleg erdészettel foglalkoz­tak. s. Nagy erdősítések folynak ezenkí­vül a tartomány más vidékein is mintegy tizennyolcezer hektárnyi területen. Hunan tartomány erdősí­tési munkálataiban több. mint más- félmillió különböző nemzetiségi dol­gozó paraszt vesz részt. * Bukarest. (MTI) Bukarest zöld övezetéből naponta nagymennyiségű zöldség- és főzelékfélét indítanak útnak a román fővárosba az állami gazdaságok. Az állami gazdaságok július 4-én, 5-én és 7-én például hat­vanhárom vagon főzelékfélét és zöld­séget küldtek Bukarest lakosságá­nak. A ..Bragadiru“ állami gazdaság ezekben a napokban 680 mázsa zöld­babot, több, mint 140 mázsa káposz­tát szállított a bukaresti piacokra. * A ,,Munca“ jelentése szerint a legutóbbi vasárnap tizenegyezernél is több bukaresti dolgozó járult hoz­zá önkéntes munkával a főváros kői nyékén fekvő állami gazdaságok zöldség- és terménybetakarításának sikeres elvégzéséhez. A városi dol­gozók harmincnégyezerötszáz önkén­tes munkaórát teljesítettek. Mintegy százhatvanőtezer kilogramm főzelék­éi zöldségfélét gyűjtöttek be, közel 25 hektáron gyomlálták ki a gazt Segítettek a terménybetakaiításuái valamint öntözőcsatornákat ástak. nak az ötödik ötéves tervben kitű­zött feladatok sikeres teljesítéséért, gondosan végezzék a növényápolást, a gabonabetakarítást, határidő előtt teljesítsék a beadási tervet és te­remtsék meg a szilárd takarmány- bázist. Minden növénytermelő- és trak­torosbrigádnak van teljesítmény- táblája. Rendszeresen történik a munkacsa­patok, a brigádok és az egyes kol­hoztagok párosversenyének értéke­lése .ellenőrzése. A népnevelők el­lenőrzés után mindig megszervezik a versenyeredmények megtárgyalá­sát, a tapasztalatcserét, segítik a kol hoztagokat és a gépkezelőket a hi­bák feltárásában és kijavításában. Rendszeresen jelenik meg a kol­hozban faliújság. A növénytermelő- és a traktorosbrigádoknál minden nap adnak ki „harci röplapokat". A faliújságszerkesztők levelező háló­zatot szerveztek. A levelezők közre­működnek az élenjáró tapasztalatok elterjesztésében és a munkafegyelem megszilárdításában. A pártszervezet kijavítja a hibá­kat, emeli a politikai tömegmunka színvonalát, a politikai tömegmun­kát a kongresszusi feladatok telje­sítésének szolgálatába állítja. Az aratással együtt végezzük el a tarlóhántást és a másodvetést MASODVETÉS és köztes vetés a „győzelem--kolhoz ta­KARMANYTERMELÖ BRIGÁDJÁNAK FÖLDJEIN Irta: I. LAPONOGOV, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa dául kukorica közé tököt ültettek, ugyancsak jó eredménnyel. A lucernát a kolhozban zab alá vetik. Lóhere-komócsin keveréket őszi­búza alá vetnek. A komócsint ősz­szel, a lóherét tavasszal vetik. A kolhozban a takarmányterme­lés további növelésének tartalékai után kutatnak. Újabban a vízmosá­sos területeken például csicsókát tér melnek, amely kitűnő sertéstakar­mány. A szárazvölgyi réteken boro­náinak, műtrágyáznak, majd takar­mányfüveket vetnek. A takarmánytermelő brigád jó eredményeit sokban I. Szirota agro- nómusnak, a kolhoz elnökének kö­szönheti, aki helyesen irányítja a brigádokat. A Kamenyec-Podolszk-területi ,,Győzelem"-kolhozban egy-egy ki­lenc, illetve hétszakaszos takarmá- nyos, továbbá egy ötszakaszos vetés forgó van. Az utóbbi vetésforgó te­rülete közelében létesítették a ser­téstenyésztő telepet. A zöld futósza­lag egész nyáron át biztosítja az ál­latállomány zöldtakarmányellátását. A kolhoz takarmánytermelő bri­gádja a takarmánytermelés növelése és a takarmányos vetésforgók terü­letének intenzívebb kihasználása vé­gett széleskörűen alkalmazza a má­sodvetést. A zöldtakarmánynak le­kaszált rozs tarlójába például zabos bükkönyt, tatárkát vagy csalamádét. az őszirozs és az őszirepce tarlójába pedig csalamádét vetnek. A „Győzelem‘'-kolhozban a köztes vetést is alkalmazzék. Tavaly pél­A Szovjetunió déli kerületeiben folyik a termés betakarítása. A gép állomások gépkezelői felajánlásokat tesznek, hogy kiválóan végzik a be­takarítási munkát. M. Braga, ismert kombájnvezető, a Szocialista Munka Hőse, a Hrus csov-kolhoz (Ukrán SzSzK, Horszon- terület) mezőin az ősziárpát taka­rítja be. Vállalta, hogy húsz munkanap alatt 800 hektár területen taka­rítja be a gabonát. A képen: M. Braga (baloldalon) és T. Galagan agronómus megvizs­gálják az ősziárpát a betakarítás előtt. (Foto: .1. Lihuta) Legelső kötelességünk a beadás Irta: F. GRINYKO, az Altáj-határtcrületi „Molotov“-kol hoz elnöke, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte. Kolhozunk bő termést takarít be. Kitartóan harcolunk beadási köteles, ségünk teljesítéséért. Minél több jó- minőségű terméke: akarunk adni az országnak. Idén is határidő előtt, tel. iesítjük gabonabcadási tervünket. A kombájnszérűkről egyenesen a be­gyűjtési központba szállítjuk a, gabo­nát. Ha eleget te tünk már beadási kötelezettségünknek, akkor kerül sor arra, hogy kolhozunk magtárait is megtöltsük gabonával. A kolhozvezetőség fő gondja most A REQQEL (Elbeszélés) Megnézegettük az építkezőét. Keskeny árkokat lépkedtünk át, ingadozó deszkákon haladtunk végig. Építőanyaggal megrakott te­herautók robogtak el mellettünk. — Kis vagonok dübörögtek az iparvá­gányon, homokot szállítottak a rak­tárakból a betonkeverőgépekhez. Kísérőm egyenletes, hosszú léptek kel haladt mellettem. Kissé össze­húzott szemmel nézegetett körül, szeme alatt könnyű rétegben lera­kódott a cementpor. Megáltlam egy szin előtt, amelynek falón a legfris­sebb kiadású „Villám" hirdette a betonmunkások előző napi teljesítőié nyét. A „Villám" első helyen emlí­tette kísérőm nevét. Amikor látta. Hogy ezt felfedeztem, zavarba jött s gyorsan elhívott, hogy folytassuk 'ltunkat. Sokáig elgondolkodva dör- tsölgette borostás állát. Végül is el­mosolyodott, szeme sarkában sugár- szerűen ráncok jelentek meg És csendesen beszélni kezdett. — Nem mindig szerepelt az én ne­vem a „Villám"-on — mondta' Régebben csak gúnyolódtam a/ ilyesmi felett. Sőt megtörtént az is hogy egy alkalommal megzavartén az ülést, amelyen az előadó a mun­katermelékenység növeléséről, n? eljövendő jólétről beszélt... — 'Másnap délutáni műszakban iolgoztam. Tehát reggel otthon vol­tam és néztem, hogyan készít fele- :égem reggelit a gyerekeknek. az idősebb kisfiamnak, aki már isko­lás és a kisebbiknek, akit még etetni kell. A díványon ültem, isko­lás kisfiam az asztal mellett elé­gedett arccal majszolgatta vajaskif- ■ íjét. Nagyon örült, hogy olyan jó. ropogós kiflit kapott. Az asszony két zsemlyét is megkent vajjal. hogy tegyen a gyerekeknek tízóraija az iskolában. „Jenda ma csak vajas­zsemlyét kap, mert nem volt időm kolbászt vásárolni" — mondta felém magyarázóan a feleségem. U »Ugattam az asszony szavait “és nézegettetfl, milyen jó ét­vággyal rtiajszolgatja kisfiam a va- '«sklflit. Ekkor — tudom is én ho­gyan, — de hirtelen egy gyerekko­ri emlék bukkant fel gondolataim­ban. Eszembe jutott egv történet tinitől szinte összeszoiull a szívem. Egyszer gyermekkoromban, egyedül maradtam otthon. Testvéreim mun- <ába mentek, anyám kiment a me­zőre engem p^dlg bezártak szűk 'is kamraszerü szobánkba. Később anyám váratlanul mégis hazajött. I Sápadt volt szegény és alig von- I szólta magát. Nem voltam már any- " nyira kicsi, hogy ne tudjam, hama­rosan lesz még egy testvérünk. — „Rosszul érzem magam ... Szaladj csak a tekintetes asszonyhoz, kérj tőle egy bögre tejet és mondd, hogy írja fel az én nevemre'1 —■ mondta anyám. A „tekintetes asszony“ a tanya ^ tulajdonosa volt. Tőle kellett hitelbe tejet kérnem. A tanyán rend­szerint senkinek sem volt pénze és mindent hitelbe vettek a gazdasz- szonytól. Elindultam hát tejért a ..tekintetes asszonyhoz." Az ajtó előtt gondosan megtörölgettem mez­telen lábamat, mert így kívánta az illendőség, lesimítottam a hajam és ••sak azután kértem tejet... A gazd- asszony rámnézett, egyetlen szót rém szólt, de adott tejet. Lassan, óvatosan öntötte, hogy egyetlen csepp se vesszen kórba. Hirtelen na­gyon megkívántam a tejet. Majd kiesett a szemem, úgy néztem, mit csinál a „tekintetes asszony." Cso­dálatos illata volt a tejnek, kicsor­dult a nyálam. A „tekintetes asz- zony" úgylátszik, észre is vette és zigorúan rámszólt: „Nehogy eszedbe 1üssön útközben inni belőle! A tej anyádnak kell." Ezzel elment és be- rta számlánkra a tejet, én pedig a? dvaron át elindultam az edénnyel. Ha a tejre néztem minden elho­mályosult körülöttem és mind köze- 'ebb és közelebb emeltem a kis fa­zekat a számhoz s végül kortyoltam ;gy kicsit a tejből. Még most is rmilékszem, milyen boldog voltam attól a korty tejtől. Még egyet kor­tyoltam, maid a pitvarban letettem az edényt, jól megtöröltem á számat hogy anyám ne vegyen észre sem­mit. — Amikor a szobába értem, anyám már az ágyban feküdt. Ki­nyújtotta a kezét a tej után és mo­hón inni kezdett. Anyám bizonyéra beteg volt, de én akkor nem gon­doltam erre. Olyan voltam abban a Pillanatban, mint egy éhes kis ma­lac, nem tudtam elfelejteni a tej tdes ízét. Anyám ivós közben rám- oitlantott, elfogta tekintetemet. Le­vette szájáról a bögrét. „Nesze Kar- 'uska, igyál te Is, de hagyjál még "gy kicsit nekem" — mondotta. — Örömömben elneveltem magam. — Megragadtam a köcsögöt és inni kezdtem. Egész gyermeki mohósá­gom és éhségem feltámadt s nem volt erőm, hogy elvegyem számtól u köcsögöt. Csak ittam-itlam, egé­szen megfeledkeztem arról, hogy anyám is inni akar még ... Végül az üres edényt visszaadtam. S ak­kor anyám úgy nézett rám, hogy tekintetétől szinte kővé meredtem. Nagyon elszégyeltem magam s el­futottam, messzi a földekre, ott le­ültem a fűre és hangosan zokog­tam ... — Réges-régen történt ez már. — De megtörténhet-e ilyesmi manap­ság? — ötlött fel bennem a gondo­lat. Amint ott ültem a konyhában és gyerekeimre néztem, arra gon­doltam, vájjon megértené-e az én nagyobbik fiam, ha elmesélném ne­ki ezt a történetet? Fiaim gyakran vitatkoztak, veszekedtek játékok miatt... de étel miatt? Azt hiszem egyik fiam sem értette volna meg ezt a történetet... —• Abban a pillanatban eszembe jutott a gyűlés, amelyet megzavar­tam ... Felkeltem, kimentem a ház­ból. Egész délelőtt kóboroltam ... Végigmentem az egész telepen, be- tekintgettem az ablakokon, nézeget­tem a függönyöket, a gyermekek bölcsőit, ácsorogtam az iskola előtt, ahonnan kihallatszott a gyerekek énekszava (ott volt az én kisfiam is) és egyre ismételtem magamban azt, amit az előadó a munkatermelékeny ségröl beszélt, s amikor én odamon­dogattam neki... A helyzet az, hogy bár a munka most is munka, de az eredményei egészen mások. Az én anyám látástól vakulásig dolgozott, mégis alig volt betevő falatunk. _ Most már nem gyermek­ko rom fö tölt sajnálkoz­tam, hanem amiatt, hogy mennyi idő eltelt, ekkorát változott a világ, és én ezt nem vettem észre. Aztán munkába mentem. Elmondtam a brigád tagjainak, milyen gondolatok jártak fejemben egész délelőtt. El­mondtam azt is, hogyan zavartam meg az. előadót. A brigád tagjai előbb barótian megszidtak, majd mindenki nevetni kezdett, s végül mindenki szívében hagyott valami nyomot ez a beszélgetés. — Röviddel ezután mi lettünk a legjobb brigád a betonmunkások kö­zött ... És ha most a „Villámon“ írnak rólunk, nagyon jólesik. Tudod, az új életet és mindent, amiről be­szélnek és írnak, kell, hogy az em­ber saját magán érezze. Az ember­nek le kell kaparnia magáról mind­azt, ami a múltról rárakódott... Le kell kaparni úgy, mint a betont a férfi deszkáról. Jlri Marek az, hogy bármilyen időjárás esetén is biztosítsa a sikeres betakarítást és a gyors beadást. Két nagy fedett szé. rüt építenünk, ahol fél méter magas fapadlóra ömleszijük a gabonát. De. rült időben a. déli oldalon nyitva van a tető. Egy-egy ilyen szérű befogadó, képessége legalább 800 mázsa.. Felál­lítottunk egy típus magszárító gépei. Teljesítőképessége 10 óra alatt 250 mázsa. A zerkaloi gépállomás 15 kombájnt irányított kolhozunkba. A kolhozve. zeloség nyolc tehergépkocsit és 18 szekeret jelölt ki a gabona elszállítá­sára a kombájnoktól, A kombájnok tartályainak kiürítése menetközben történik. A szérűkön a gépkocsikból és a szekerekből a. gabonát a tartá­lyokba ömleszijük. A tartályokból a . mag felhordókon kerül a gnbonaiisz. ti ló gépekbe. A gabonát isztUás Meg­gyorsítására észszerűsitőihk átalakí­tottak két, kisclejtcze.t cséplőgépet, továbbá nyolc nagy oszlályozógépct szerkesztettek. A gépeket villanymo­torok hajtják. Három tehergépkocsi és számos sze­kér szállítja a gabonát a begyűjtő- hegre. Azok a gépkocsik, amelyek nappal a kombájnoktól c szérűkre hordják a gabonát, éjjel szintén ga. bonái szállítanak s begyüjtőhelyrc, Naponta. 1500 mázsa elsőosztályú ga­bonát tudunk beadni az államnak. Kolhozunk Idén 10.000 mázsa gabonát ad be. A beadási terv teljesítésének síké. re az embereken, n kádereken múlik. A kolhozvezetőség és a kolhoz párt. szervezete ezért elhatározta< hogy kommunistákat, élenjáró kolhoztngo- kát. olyan embereket irányít, a be­adási munkák területére, akik biztosí­tani tudják állam iránti kötelessé­günk teljesítését. A gabonaszállítás ütemterv alapján történik. Kolhozunk ki'artóan harcol, hogy más terményekből is eleget tegyen be. adási kötelezettségeinek, határidő '•lőtt teljesítse az állati termékek be. adási tervé* is. Iparkodunk megja­vítani a beadásra kerülő hús. te] és gyapjú minőségét. Több. mint 100 sertést, és 80 szarvasmarhát hizlalunk Jelenleg 160 tehenet, fejünk Az év végéig hatvannal több fejőstehenünk ■ esz. Állat‘enyésztö telepeink dolgozót megjavítják az állatgondozást és az állattartást, s kitartóan harcolnak, hogy a. tavalyi. 2400 kilogrammról 3000 kilogrammra emeljék a tehenek átlagos évi tefhozamd‘. növeljék, a tej zsírtartalmát. Tajbeadási ütemter. vünket túltel lesi teltük Júniust tejbe, adást tervünket már májusban telje­sítettük. Négy százalék zsírtartalmú tejet adunk be. Évről-évre több és mindig jobb ml. nőségű gyapjút adunk be. Tavaly 68 mázsa fihomgyapiut adtunk be terven felül. Idén 156 mázsa gynvfií beadását irányoztuk elő (Inapinhe­ad,ási tervünk teljesítése érdekében nemcsak juhállományunkat növeljük, hanem emeljük a juhok hozamát Is, — a tavalyi 5,2 kilogrammról 5.5 ki. logrammra növeljük a nybórúlyt. Meghonosítottuk a villanna:,érd**. Gyorsan gyarapodik a baromfiéiig. Hiányunk. Uj baromflólaknf érdiünk. A kolhozvezetőség és n kolhoz párt­szervezete napirenden tart la a tér. meny. és termékbeadést. A vezetőségi illéseken és a közgyűléseken rendsze­resen megtárgyalásra kerülnek a ga. hona-, hús stb. beadási Ütemterv tel­jesítésének kérdései.

Next

/
Thumbnails
Contents