Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-19 / 168. szám

»53 JULIUS 1» NAPLÓ 5 jo* ___ __ A Magyar Élettani Társaság Pécsett tartotta XSX. vándorgyűlését \// Csütörtökön reggel nyílt meg Pécsett a Magyar Élettani Társaság XIX. vándorgyűlése. ,.ye yanaz az egyetem látta vendé­gül a vándorgyűlés résztvevőit, mmt ezelőtt 2t évvel, de merőben m.ás körülmények között. Akkor a résztvevők elfértek a pécsi egyetem egyik intézetének miniatűr méretű tantermében. Az akkori tudomá- n>os rendezvények közül kimagasló nagysikerű vándorgyűlés hátteré­ben olt volt a pécsi egyetem meg­szüntetésének veszedelme, a leg- ertékesebb folyóiratok polcai üre­gen tátongtak és az amúgy is igen csekély tudományos személyzet számát is csökkentették. kta több, mint 300 tudós — az ország minden részéből összesereg- 'plt fiatal intézeti tagok, aspirán- s?k, akadémikusok egész sora, köz- "ik számos Kossuth-díjas — gyűlt '»ssze a pécsi egyetemen, amelynek fagy fizikai előadóterme is csak- aern kicsimnek bizonyult befoga­dásukra. Nincs szó többé a pécsi cgvelem megszüntetéséről. hiszen ll.iahh tudományos intézetek nyíl­jak heteken belül Pécsett az egyre bővülő, fejlődő pécsi egyetemen. A XIX, vándorgyűlésen résztvevők ’'zárna hétszer több, mint az elsőn 'olt. s háromszor annyi előadás futatja a fejlődő magyar tudomá­nyos élet e területének eredmé­nyeit. A pécsi egyetem dolgozói — tu­dósok, kutatók, tanárak és hallga­tók — boldog örömmel fogadták az élettani kutatás legkiválóbb műve­lőit. Ezt fejezte ki rlr. Méhes Gyula, az orvostudományi egyetem dékán­ja üdvözlő szavaiban. Donhoffer Szilárd, az orvostudo­mányok doktora, a Magyar Élettani Társaság ezévi elnöke megnyitó beszédében visszapillantott a társa­ság eddigi működésére, majd kifej­tette, menus ivei kedvezőbb körül­mények között — a Magyar Tudo­mányos Akadémia jelentős fámoga- lásával. új, jól felszerelt intézetek­ben, kutatólaboratóriumokban, a klinikusok segítségével — folyik az élettani kutatás ma hazánkban. Rámutatott a továbbiakban a bio­lógiai tudomány előterében álló legfontosabb problémáikra; a pav­lovi fiziológia alapelvei alapján folyó kutatásra, amely tetőfokát az ember felső idegtevékenységének megismerésében éri el és az élő anyag problémájára, beleértve az élőnek élettelenből való keletkezé­sét. — E nagy kérdések, az ezekre vonatkozó törvényszerűségek kuta­tása képezik vándorgyűlésünk tudományos hátterét, — mondotta. — Ha mostani tárgyalásaink hozzá­segítenek ahhoz, hogv a továbbiak során kisebb-nagyobb építőkövek­kel szolgáljunk a megoldáshoz, ak­kor sikeres munkát végzünk. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Straub F. Brúnó Kossuth- díjas akadémikus, a Magyar_ Tudo­mányos Akadémia élettani bizottsá­gának elnöke szólott a kongresz- szus résztvevőihez. — 21 évvel ezelőtt — mondotta bevezetőben — vettem részt itt Pé­csett a Magvar Élettani Társaság vándorgyűlésén. Akkor saját költ­ségünkön utaztunk a vándorgyű­lésre. A ma jelenlevők nagy több­sége az akadémia vendéglátását él­vezi. Akkor azért jöttünk össze, hogy eredményeinkről beszámol­junk annak a néhány embernek, akiket Magyarországon tudományos kutatás érdekelt. Ma a XIX. ván­dorgyűlés eredménye iránt nemcsak a jelenlevők érdeklődnek, hanem a párt, a kormány, a Magyar Tudo­mányos Akadémia és a dolgozók széles körei érdeklődéssel figyelik az elméleti orvostudomány terén el­ért eredményeket. ;— A Magyar Tudományos Aka­démia — folytatta — azt várja az Élettani Társaság XiX. vándorgyűlé­sétől, hogy az tartalomban és mód­szerben további előrehaladást je­lentsen. Ennek előfeltétele az, hogy a vándorgyűlés minden részt­vevője minden előadással kapcso­latban állandóan szem előtt tartsa Sztálin tételét: „...semmilyen tu­domány sem fejlődhet és érhet el sikereket a vélemények harca és a kritika szabadsága nélkül!“ A megnyitók és üdvözlések után sor került a vándorgyűlés referátu­mára, amelyet Went István, az or­vostudományok doktora, a debre­ceni élettani intézet igazgatója tar­tott „Újabb szempontok a keringés­kutatásban“ címmel. A vérkeringés-szabályozás me­chanizmusát vizsgáló, a pavlovi el­veket és más szovjet kutatók ered­ményeit, valamint a hazai kutatá­sokat ismertető, nagysikerű elő­adáshoz számosán szóltak hozzá a kongresszus résztvevői közül. Ezzel végétért a vándorgyűlés délelőtti ülésszaka. A délután fo­lyamán megkezdődtek a vándor- gyűlés előadásai, amelyeket pár­huzamosan két előadóteremben ren­deztek meg. Az élettani vándorgyűlés első-második napja ,.Az első nap délutánján és a máso- ó'k nap délelőttjén közel 40 kiselő- a”ás és az ezt követő termékeny 'da adott számot ennek a tudo­01 áj1 Vágnak g fejlődéséről. , ,Nagy érdeklődés kísérte a bio- jceraia tárgykörébe vágó előadáso- *at. TfrCn érdekes volt ezek közül p. i Tamás aspiráns beszámolója, »ki Szörényi Imre. a Szovjetunióból nemrég hazatért Sztálin-díjas aka­démikus vezetése alatt álló akadé- S*»i biokémiai intézetben dolgozik, feleli aspiráns és az intézet más dolgozói kísérleteik során különféle Tjodszerekkel teljesen elroncsolt ®TSztős*>jteikből több átmeneti for- Jan keresztül n/ eredetibe'' toiranló p.^kápes élesztősejteket állítottak °- Ezek a kísérletek szorosan kup­ié? ,nak O. B. Eepisinszká ja szov- . J kutató elméletéhez, amelynek I |.err'ébpn a se j tea formák sejt­nek'^* élő anyagból keletkezhet- . • Az előadást rendkívül élénk, “dodenre kiterjedő vita követte. .‘»Jjaub F. Brúnó Kossuth-díjas .ddkus, a Magyar Tudományos ,kadémia élettani bizottságának el- el * j - ^eszdlt figyelemmel kísért _üoadásában a vörös vértestek ? Xa?c»eréjére vonatkozó kutatá­si . lsmertette Straub akadémikus Van új módszert dolgozott ki, lek ,-ek segítségével egészen új «etoségek nyílnak különféle lőrVa?°knak a sejtekbe való bevite- j„ e es ezzel a sejtanyagcsere egyes n fontos kérdésének mélyreható V|«gaktára. | Nagy tetszéssel fogadta a ván­dorgyűlés hallgatósága Manyai Sán­dor tanársegéd előadását is, aki Straub professzor irányítása alatt a i budapesti orvosi-vegytani intézet- . ben fejt ki tudományos tevékeny­séget. Az előadásban a Patai ku­tató újabb adatokat^ szolgáltatott arra, hogy a vörös vértestek fejlő­dése folyamán a sejtek szerkezete és anyagcserére között miiven je­lentős összefüggés van és ezzel is igen szép példá iát adta a bio­kémia leghaladóbb irányzata, _a funkcionális biokémia alkalmazá­sának. A vérkeringéssel foglalkozó elő­adások köz.ött Robicsek Ferenc as­piráns kísérletes szívhibák létre­hozataláról és vizsgálatáról számolt be. Mint elmondotta, intézetükbe' állatokon mesterségesen idéztek elő . szívhibákat és megvizsgálják azok I következményeit. A kísérletek során sikerült kutyánál hiányzó szívhil- ' lentyűt úgy pótolni, hogy az állat I gyógyultan továbbélt. I A vándorgyűlésen résztvevők so- 1 rában számos Kossuth-díjas. a ma­gyar iudománvo» élet é’enjáró ku­tatói szerepelnek. Iletényi Géza Kossuth-díias akadémikus, belgyó­gyász professzor, a szegedi egves számú belklinika vezetője a van dorr gyűlésről így nyilatkozott: — Különösen nagy örömmel ta­pasztaltam idei kongresszusunkon, hogy eddig soha nem tapasztalt számban vesznek rajta tevékeny részt fiatal kutatóink. Ez nemcsak minőségben jelent komoly gyarapo­dást az, élettani vándorgyűlés szá­mára, de biztató ígéret nekünk is a tudományos kutatás jövője szem­pontjából. — Jelentős nyereség volt —mon­dotta a továbbiakban, — mind- annyiunk számára Went István pro­fesszornak „Újabb szempontok a keringés-kutatásban“ című referá­tuma, amely gyakorlatilag elsősor­ban a magas vérnyomás keletkezé­sével állt összefüggésben. Különö­sen nagy jelentőséggel bírnak az előadásban szereplő kutatási ered­mények, ha meggondol juk, hogy ha­zánkban úgyszólván népbetegség­nek számit a magas vérnyomással iáró megbetegedés, az úgynevezett liypertonia-betegség. Went profesz- szor kifejtette, hofrv minden szer­vezetben minden behatásra ellen­hatás indul meg, amelvnek fino­mabb működése az idegrendszer szabályozása alatt áll. Ha egy szer­vet megfosztanak idegeitől, akkor ez a szerv még sóikkal érzékenyebb lesz minden behatással szemben, mint az idegeitől meg nem fosztott szerv. Went szerint azért, mert az ellenhatás megindítása útján való szabályozás hiányzik Az ennek a felfogásnak az alap­ján meginduló tudományom kutatá­sok — mondotta végül. — bizonyára hozzásegítenek majd bennünket az út megtalálásához, ame'v ennek a belegségnek a keletkezését magya­rázza meg. Az élettani vándorgyűlés második-harmadik napja • 7 élettani Társaság vándorgyűlé- Ofck második és harmadik nap­j. 8k előadásai hatalmas érdek­mellett folytatódtak, k ^öbb tudományos előadás foglal- ezek sorában az izom-mükö- fuV,.etfaná™!| a vese ép és káros te£ c'^ianak problémáival, a sej­tem an^aKcser°'®ve'' A pécsi egyé­ni l hiofizikai intézetének fiatal rf)lJn^'l^rSa' azokr(TI H vizsgálatok­ig _Szamoltak be, amelyeket Ernst TCossuth-díjas akadémikus ve- re aIatt folytatnak, s amelyek Ös, ,k:v»l finom módszerekkel új Réseket állapítanak meg az fi/'L összehúzódása és bizonyos p °*kémiai tulajdonságai között. ereu'^?V kl|tatásai nyomán jelentős k, ., füveket értek már - 1 azok a ak'k a felsőbb ulegtevé- szer i és áUulában a/ idegreittl- kii|;;r rü'Vásál lamiliminvpz/.ák h váhb - p szervek működésére, (o- sáj.#d ,uz egyes gyógyszerek liatú- i 1 yr>n '.önntko/óan Különösen szép tejt • .v'eégü vizsga Irtot ismertel- dfjW'srl.b issekül/ Béla Ko-utii- B||d.. ttk,i,démiki|s intézetének, a nek'r)<’S'1 pyógyszert“ni Inté/et- <iz or,. s i • 'slamint Bálint Péter. Huc] östndománvok kandidátusa, a t^fa 2?**1 i In őzei igazga­iiHjnkntársni Ezek u vizsgá­latok azon kívül, hogy számos je­lenséget a dialektikus materializ­mus szellemének megfelelő új meg­világításba helveznek igen szoros kapcsolatban vannak a gyakorlat­tal, a klinikám, a gyógyítás problé­máival is. Ezt bizonyította az elő­adásokat követő rendkívül élénk, magasszínvonalú vita, melyben a jelenlevő nagyszámú klinikus pro­fesszor és munkatársai gyógyító te­vékenységük tapasztalatai alapján új szempontokkal gazdagították az előadások tanulságait, A magyar élettani társaság tag­jai az előadások végén megtartot­ták a szokásos évi közgyűlésüket, melynek során megválasztottak a jövő évi vezetőséget és új tagokat a legkiválóbb fiatalok közül. A társa­ság elhatározta: azzal a javaslattal fordul az akadémia elnökségéhez, tegye lehetővé, hogy az elkövetkező vándorgyűlésekre a társaság meg­hívja a szovjet tudomány, a népi demokratikus országok és a haladó nyugati tudósok képviselőit is, va­lamint azt, hogy a jövőben az ed­diginél nagyobb számban legyen alkalma az, idősebb és fiatalabb magyar orvoskutatókuak a baráti államok tudományos rendezvényein és egyéni tapasztalatcseréken részt- venni A társaság ezzel a javasla­tával is szolgálni kívánja a Béke Világtanács budapesti ülésének ha­tározatait és hozzá akar járulni a népek közötti kulturális kapcsola­tok elmélyítéséhez. A Magyar Élettani Társaság XIX. vándorgyűlése szombaton fejező­dött be. Átnyújtották egy bolgár tudósnak a Mogyor Judornnnyos Ahademm oklevelét Szófia (MTI) Július 17-én a szófiai magyar követségen ünnepélyes ke­retek között nyújtották át Ászén Hadzsfolov akadémikusnak a Ma­gyar Turtnnv nyes Akadémia külsf tagságról szóló oklevelet. Dr. Mílnnich Ferenc szófiai ma­gyar követ és Todor Pavlov, a Bol­gár Tudományos Akadémia elnöke felszólalása után Ászén Hadzsiolov köszönte meg a megtiszteltetést. Jönnek a ht sott/tag ok Megyénk községi tanácselnökei lobbizóén szóltak már amiatt, hogy napi munkájukat ellátni vagy egyáltalán, vagy csak este tudják, mert esetenként csaknem egymást érik a különböző bizottságok, kiküldöt­tek látogatásai. Nem a látogatás e"en van kifogásuk, hanem a látoga­tás módja ellen, szervezetlensége ellen. Az észrevétel nyomán íródott az alábbi cikk. Nevet azért nem áll módunkban írni. mert az illető tanácselnök elvtársak nagyobb része nem emlékszik az összes bizottsá­gok, kiküldöttek tagjainak nevére. Először az votlit a probléma, hogy melyik községi fiain ácshoz menjünk. Mindegy. Ez, később derűit.ki, —ami. kor a megtörtént események azt mu­tatták, hogy aligha kivétel a bizott­ságok, kiküldöttek özönéttől egy köz. siégi tanács is. Abaliget nőm nagy község és nem fekszik fő­útvonal 'mentén. A község tanács- titkára Kovács József elvtárs, mond. tia el az alábbi esetet. A tervfefflmntás volt aiz egyik — ahogy mondták „súlyponti“ — feladat azokon a tavaszi napokon, amikor kora reggel még hivatialloe munkakez­dés előtt két dolgozó paraiszt kereste fel a tanácsot. Vágáe.i engedélyt kér. Wk. Ács Jánosné elvtársinő tlainócseCmök alig ült le az asztalhoz, hogy kiállít­sa a vágási engedélyt, amikor autó állt meg a tanácsház előlit. „Az Ál- latforgahni Vállalat budapesti köz­pontjától vagyok— szólt az egyik, a másilk így mutatkozott be: „Engem már biztosan ismer az elvtársnő, hi­szen a megyei tanácstól vagyok, gyak ran jövök ide." Ezután megkezdődött a látogatás hivatalos része. — Csupán nőhány szempontot sze­retnék adni az elvtársnőnek a terv. felbontással kapcsolatban — kezdte a kiküldött. A tanácselnök szólni akart, hogy a járási tanácson üveg. kapták már az információt a tervké­szítésről, terv felbontásról, de szólni sem tudott, dőlitek a szempontok: — A jelenlegi politikai helyzetben rendkívül fontos, hogy a tervfelbon­tás maradék nélkül megtörténjék, s a lehető leghamarabb végrehajtsuk a begyűjtést. Rendkívül fontosak ezek a feladatok, mert a nemzetközi helyzet alakulása azt követeli tőlünk, hogy fokozottabban helytálljunkf!?) Mégis szólni tudott Ács elv társnő a lélegzetvételnyi szünetben, amikor végre elmondta azt, amit először alkart. _ Rém baj elvtársnő — szólít a ki küldött, — az soha nem árt, ha az ember el van látva szempontokkal. Nó, még annyit, hogy ne felejtsék cl, a scrtésbeadásnál öt gazda társulhat, a marhánál hat. Nem felejtik el? — Hiszen tudjuk — jutott szóhoz ismét a tanácselnök. — Akkor jó — hangzott a megnyu. gadott kiküldött szava, aki távoztá- ban gyorsan érdeklődött, még egy másik .^súlyponti1’ feladatról is. — Hogy 'állnak a növényápolással? Jól! Nagyon helyes. Meg kell nyer­nünk a csatát. — Ezután mivel élére áiititotita a kérdést a valóságban is, mobilizálta magát, mert gépkocsiba ült és eltávozott. De alig lépett ki. máris újabb két küldött érkezett, ök így mutatkoztunk be: „A járási tanács begyűjtési osztályától vagyok‘‘ — így az egyik., a másilk: „Az Allatfor. galmi Vállalattól vagyok". Következett ismét az instrukció, de még véletlenül sem másról, mint a tervfelbontásról és a begyűjtésről. Ez a látogatás rövidebb volt mint a« első. Ahogy legjobb tudása szerint a tanácstitkár visszaemlékszik, így be­széltek: „Meg kell nyomni a tervfel­bontást, nehogy lemaradjon a járás." Ezzel el is távoztak. Ezután valóban néhány perc szü­net következett, míg két újiabb ki­küldőit nem érkezett a BARNEVÁL. tói. Ennyit kérdeztek. „Hány száza, lékre állnak a baromf'[begyűjtéssel?" Ezzel távoztak is. Ezután ismét né­hány perc szünet következett, végre a dolgozó parasztok megkapták vá­gási engedélyüket s máris újabb ven. dég érkezett. Ez nem egyszerű ellen­őr volt, ez az ellenőr clllenőrje. mert így beszélt: „A járási állatforgalmi főadminisztrátora vagyok. Járlak itt a vállalattól?“ Miután megtudta, hogy igen, motorjára ült és eltávozott. Ez a kiküldött még tiaiá.n el som hagyta a falu végét, amikor érkezett az • ,OFA felelős‘‘ — ahogy ő mondta. Érdeklődött a begyűjtés felöl, de in. formációt nem adtak neki, mert illő. féktelen rá. Ö is távozott. Múltak a percek, a® órák s már-már úgy lát­szott, hogy egy küldött sem érkezik. amikor megérkezett a járási apaállat, ei'i'.ienőr. Csak néhány szempontot adott ő is, de rövidesen megérkezett a tejbegyüj'tóssel kapcsolatosan egy újabb kiküldött. „Fel kell szólítani a hálraléJcosokat, hogy fizessenekF — szólt az „instrukció“ és ő is tovább állt. Ezen a napon már senki más nem jött csak a MEZŐKER.től két küldött a szerződéses termeléssel kap cső latosain és végül, de igazán végül a begyűjtési minisztériumból egy ki. küldött, aki ismét a terv-felbontást, sürgette. Erre most azt mondja az, aki ki. ősit ismerős a .közigazgatás területén, hogy ,jakérem a községi tanácsok cTolgoznak teljesen a területen, oda megy a legtöbb információ“ ©tb. Hogy az érvelőnek ne legyen igaza, álljon itt a sásdi járási tanács mezőgazdasági osztályának példája, Balázs Géza elvtárs elmondta, hogy naponta átlagosan van 30 telefonbe­szélgetése és a községi tanácselnökö­ket, tszcs elnököket nem számítva, legalább 10 felső szervtől jött ven. dége, akik sokszor bizony egyforma szempontot hoznak. így azután est# 5—6 órakor kezdi meg a munkáját. Legutóbb Vajszlón történt «z allábbi eset. A községi ta­nácselnök elvtárs az úton egy gazdá. val beszélgetett. Közben a járási ta­nács gépkocsija érkezett és megállt a községi kocsma előtt. Hárman ki­szálltak és eltűnteik az italmérés aj­taja mögött. Egy idő múlva beültek is. inét, vagy 20 méter távolságot elő­rébb jöttek, Harsant a duda, mintegy felszólítva a tanácselnököt, hogy jöjjön már ide“. A beszélgetés ha ivem is betű w,érint, de értelmében igy folyt le: — Hogy állunk az aratással elnök elvtárs•? — Jól, két nap múlva befejezzük, kezdjük a cscplcst. Augusztus kilenc, re befejezzük. — Nem lesz abból semmi — szólt ki az autóból a másik utas. — De lesz — fogiadkozott az elnök. — Van egy üveg családim, hogy nem lesz belőle semmi, — s fogadtak­Vájjon miért érkeztek értek Vájsz- lóra? Biztos az aratási, csépi és i ver­senyt szervezni! Ismertértiink néhány . szempontot“, több „elvi és gyakorlati“ segítséget a leírtakban, bemutattunk néhány .,módszert a segítségadásról1“, amit egyes kiküldötteik adnak útjuk során a községi tanácselnök üknek. Ne es. sók félreértés, nem minden kiküldött és nem minden ellenőr olyan, mint a fentebb leírtak, de sajnos nem rit­kák a föntebb leírt esetek. Most csak az a kérdés, hogy nem lenne-e helyesebb, ha ezen változtat, nának az íilletékes szervek? U£y gón. dőljük igen, és biztosaik vagyunk abban, hogy megjavulna az ő mun. káju-k is, meg a községi tanácsoké i-s. Sízovjet gyártmányú, uj nagyteljesítményű gépeket irányítanak n kidre* technikai építkezésekre. A sztáHngráfll vizlerönui központban, a ZctjnnH- <zigeten 10—13 köbméteres földgyalukkal és 140 lóerős Difid-motoros faktorokkal kísérleteznek A kén":!: 140 lóerős Dicsei-motoros t-aklor- vontatasu tízköbméteres földgyalu munka közben (Foto: A. NaMocov)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents