Dunántúli Napló, 1953. július (10. évfolyam, 153-176. szám)

1953-07-17 / 166. szám

4 NAPLÓ 1953 JULIUS If Felavatás előtt a budapesti Népstadion Hozzájárulás az építkezésekhez Mecsekalja szomszédságában, a Szigeti út és a Repülőtér között te­rül el a Baranyamegyei Téglagyári Egyesülés III-as számú téglagyára. Valamikor pécsi püspökség tulajdo­nát képezte, majd a felszabadulásig a „Hochstetter és Társa" cég vágta zsebre a gyár dolgozóinak bőrén szerzett busás jövedelmet. A felsza­badulás azután véget vetett a speku­lációnak és ma már a téglagyár ré­gi munkásai vezetik, irányítják a napról-napra nagyobb kapacitással működő gyár termelését. Amíg a Horthy-világ idején a meg rendelők zömét a kizsákmányoló osztály képviselte, addig ma a megrendelő maga a munkásos7tály. Az ország második szocialista váro­sának, az épülő új Komlónak szál­lítják naponta négyvagonos tétel­ben a kitűnő minőségű, nagyszilárd­ságú téglát, amely amellett, hogy elsőrendű' építőanyag, sikeresen al­kalmazható aknafalazásra, sőt pil­lérfalazásra is. Sulyok János, a téglagyár műve­zetője bizony benne van már a kor­ban. Hatvanöt éves és 40 éves ke­mény munkát hagyott már maga mögött a téglásszakmában, de fia» talosan, büszkén jár végig „birodal­mán" — magyarázgatva, mutogatva a téglagyártás fortélyait. A gyár 20 kamrás kemencéjét mutatja meg el­sőnek. Egy-egy kamrába 11 ezer tég­lát helyeznek el égetésre, tehát a kemencék összbefogadóképessége 220 ezer tégla. Naponta 26—34 ezer égetett téglát szednek ki a kemen­cékből. Hogy érzékeltesse is a na­ponta termelt tégla mennyiségét, el­mondja, hogy 28—30 ezer téglából egy igen szép kétszoba-konyhás csa­ládiházat lehetne építeni. Naponta ennyivel járulnak hozzá a kormány- programm végrehajtásához. Sulyok elvtárs még hozzáteszi, hogy — ter­mészetesen vannak jóval nagyobb kapacitású üzemek is Baranyában — de — és itt szélesre tárja karját, — egy ilyen kis üzemtől, ez is szép eredmény. Erről a versenytábla is tanúsko­dik. Itt van mindjárt elsőnek Neu Ernő sztahánovista kemencerakó munkás neve és mellette 187 száza­lékos eredménye. Ez a 187 száza­lék nem egy-egy kivételes teljesít­mény fokmérője, hanem állandó tel­jesítmény. Múlt havi 2600 forintos keresete erre a legfőbb bizonyíték és ha minden jól megy, ebben a hó­napban még többet keres. Nagy Ferenc és 33 tagú brigádja következik a versenytábla ranglis­táján. Ők ugyan még nem tartanak ott a teljesítményükkel, ahol Neu elvtárs, de a napi és a heti átlaguk így is eléri a 135—136 százalékot. A munka új lendületet kapott Nagy Imre és Rákosi Mátyás elvtársak beszéde után. Nagy Ferenc és brigádja a ho­mok- és agyagbánya legvégén dol­gozik. Nagy Ferenc brigádvezető 55 éves, csupaizom ember, aki korát meghazudtolva percek alatt tölti meg a háromnegyed köbméteres csil lét. Természetesen munkatársai sem maradnak el gyorsaságban, szorga­lomban mögötte és közös erővel, he­lyes munkabeosztással érik el már második hónapja szép eredményü­ket. A múlt hónapban 1700—1800 forintot keresett a bányászbrigád minden tagja. A bányából visszafelé jövet — mondja el Sulyok elvtárs, hogy ez- év első negyedében országos második helyezést értek el, a hasonló kapacitású, téglagyárak mennyiségi és minőségi versenyében és ez a verseny ma is folyik. A múlt havi esőzések ugyan hátrál­tatták a munkát, befolyásolták a tégla száradási időtartamát, de a következő verseny értékeléséig be­hozzák lemaradásukat. Jelenlegi versenytársuk a pécsi I-es számú Téglagyár, amely annak ellenére, hogy nagyobb méretű sajtolóval és modern „Koller"-féle zúzóberende­zéssel rendelkezik, mégis jóval el­marad mögöttük a versenyben. — A szép eredmény egyik titka, hogy a nyerstégla száradási időtar- ' tárnát a lehető legminimálisabbra csökkentjük — mondja Sulyok elv­társ. — A „régi gazdák" négy héten keresztül szárítottak a nyerstéglát, amíg égetésre került, ma viszont két hétre szorítottuk le ezt a folyama­tot, és a tégla minőségében ugyan­úgy, sőt jobban, megállja helyét, mint annakidején. Figyelemreméltó eredményekről adott számot Sulyok elvtárs és csak akkor sóhajt fel, amikor a munka- védelemre, a munkásokról való gondoskodásra terelődik a szó. Bizony itt még van­nak hiányolni valók. Igaz ugyan, hogy a jövő évre kilenc munkás­lakást építenek, az is igaz, hogy a bánya még parlagon lévő területein konyhakertet kaptak a dolgozók, de néhány legszükségesebbel a legele­mibb követelményekkel adós ma­radt a Téglagyári Egyesülés veze­tősége. 77 fizikai munkás dolgozik a III-as számú téglagyárban, és még a mai napig sem kaptak fürdőt. De közel egy év óta elintézetlen az is, hogy a gyár különböző helyein dol­gozók megfelelő gumicsizmát kap­janak. Kaptak ugyan az elmúlt év­ben gumicsizmákat, de 39-es, 40­es számban, ami nem felnőtt em­berek lábára váló. A Téglagyári Egyesülés vezetősége, köztük Ang­ster József főmérnök is helyt ad ugyan a dolgozók jogos követelé­seinek, jelentették is a miniszté­riumnak, de a jelentésnél és a je­lentést követő ígéreteknél tovább nem jutottak. A minisztériumtól azt a választ kapták, hogy a III-as szá­mú téglagyár fenntartása nyers­anyaghiány miatt úgysem lesz 2—3 évnél hosszabb életű, nem érdemes rá komolyabb beruházásokat esz­közölni. Ha ez így is van, akkor sem le­het a dolgozókat fürdő és gumicsv.- ma nélkül hagyni még akkor sem. ha „csupán 2—3 esztendőről" van szó. Gondoskodjon a Téglagyári Egyesülés vezetősége arról, hogy a dolgozók jogos követelését mielőbb kielégítsék. A mohácsi járási kultiírház több ötletességarel, akarattal, a felsőbb szervek segítségével jól segíthetné az aratást A mohácsi járási kultúrház a szín­vonalas, s egész estét kitöltő műso­rok miatt, szinte színháza lett Mo­hácsnak, ahova a dolgozók szívesen mennek, mert jó előadásokat látnak. Seres Sándor elvtárs, a művészeti vezető jó munkával igyekszik bizto­sítani, színvonalas előadást adó kul- túrcsoportok fellépését. Az elismerten ió művészi munka mellett más eredményekkel is dicse­kedhet a járási kultúrház. A megyé­ben elsők között van a szakköri munkában. 17 szakköre működik a kultúrháznak, s többek között egy fúvós és egy szimfonikus zenekara is van. Ilyen kultúrélettel egyre job­ban kielégíti a kultúrház a mohácsi dolgozók fokozódó kultúrigényeit. Ha vidékre is járnának a járási kul­túrház csoportjai, akkor a környező falvak népe is megismerné és meg­szeretné munkájukat. Erre az utóbbi időben nem került sor, mert a vá­lasztások óta a kultúrház egyetlen brigádja sem volt vidéken. A jelen­legi körülmények között már nem is mehet, mert nincs kivel, „elfogyott“ a kultúrmunkát végző fiatalok sere­ge. így jelenleg a járási kultúrház mélyponton van, amiből csak alapos szervezési munkával tud kilábalni. „Jelenleg egy művészeti kör sem dolgozik, mert hazamentek a diá- kok(l), s nincs elegendő ember. Né­hány parasztfiatal volna még ugyan, de azok most aratnak“ — mondja Seres Sándor művészeti vezető. Ott a hibák gyökere, hogy a já­rási kultúrház elsősorban a diákqk- ra támaszkodott, s azok munkájára épített. Elhanyagolta a különböző kultúrcsoportokat, brigádokat, falusi kultúrmunkásokat. így következhe­tett be, hogy a megye egyik legjobb és legjobban felszerelt kultúrháza nem tud segítséget adni az aratás nagy csatájában. Nem tud rigmus- és kultúragitációs brigádokkal résztven- ni az élenjárók jutalmazásában, a hanyagok, elmaradók megrovásában, a suttogó, kfcrtevő ellenség leleple­zésében. Súlyos mulasztás terheli ezért a járási kultúrház művészeti vezetőjét, s mindazokat a szerveket — közöttük a járási tanács oktatási és népművelési csoportját — akik­hez valamilyen formában tartozik a kultúrház problémája. Elsősorban terheli mulasztás a Mohácsi Járási Tanács VB okta­tási és népművelési csoportját, mert nem ad rendszeres támogatást, s már hónapok óta nem gondoskodik arról, hogy végre igazgatót kapjon a kultúrház. A munkát Seres Sándor elvtárs művészeti vezető egyedül végzi. Természetes, egy ekkora kul­túrház ügyes-bajos dolgait és 17 szak kör irányítását egy ember nem lát­hatja el tökéletesen. A járási tanács nem ad gyakorlati, de még elvi se­gítséget sem ahhoz, hogy a kultúr­ház kijavítsa hibáit és részt\ ehessen a békearatás támogatásában. A legfontosabb, s legsürgősebb feladat, hogy a kultúrház köré ösz- szevonja a vezetőség azokat a kul­túrcsoportokat, amelyekre számítani lehet. A hiba kijavításának ez a leg­járhatóbb és leghelyesebb útja. Ez természetesen nem azt jelentené, hogy az üzemi csoportok megszűn­nének, s felolvadnának az egészben. Nem! Megtartanák az eredeti szer­vezeti formájukat, csupán szakem­berek segítségével, más csoportok­kal együttműködve dolgoznának és biztosabb eredményeket érnének el. Segítené megoldani az ember­hiányt, ha a területi DlSZ-szerveze- tek tagságát bevonnák a kultúrmun- kába. A területi ifjúsági szerveze­tekben lévő fiatalok szinte semmi­lyen kullúrmunkából nem veszik ki részüket, annak ellenére, hogy „el­vileg“ szívesen csatlakoznának bár­milyen jól dolgozó csoporthoz. Ha az így megnövelt brigádokhoz visszajönnek ősszel a diákok, akkor a mohácsi járási kultúrház olyan gárdával rendelkezik, hogy munká­jával országos hírnévre tehet szert. Leküzdhetők tehát az eddig ob- iektívnek látszó akadályok. Csupán nagyobb ötletesség, s több akarat kell hozzá. A mohácsi járási kul­túrház eddigi szép eredményei re­ményt adnak arra, hogy ezt a né­hány heti kiesést a járási tanács segítségével pótolni tudják. Amit az elmúlt reakciós kormá­nyok csak állandóan ígérgettek, azt népi demokráciánk megvalósította. Augusztus 20-án felavatják a kor­szerű, minden igényeket kielégítő, 80 ezer főnyi közönséget befogadó Népstadiont. A Népstadion építkezései beiefezéshez közelednek. Az építkezést három évvel ezelőtt kezdték el. Azóta szorgos munkás­kezek dolgoztak azon, hogy a ma­gyar sportolók végre méltó otthont kapjanak. Kivették részüket a mun­kából a sportolók is, akik társadal­mi munkájukkal járultak hozzá a Népstadion felépítéséhez. A Népstadion labdarúgópályáját már három évvel ezelőtt bevetették fűvel. A szakavatott kezek azóta minden nap gondozzák, ápolják a pázsitot. Korszerű öntözőberendezés­ről gondoskodtak. Olyan vízsugárzó berendezése van a Népstadionnak, amellyel még a legnagyobb száraz­ság idején is egyenletesen tudják öntözni a gyepet. Ha a gyep a hu­zamosabb igénybevétel után meg­kopik, akkor sincs baj, mert a kö­zelmúltban pót-gyepszőnyeget is lé­tesítettek, amiből a megsérült terü­letet azonnal pótolni tudják. Új­szerű kapu van a labdarúgópályán. A kapuk percek alatt rögzíthetők, vagy kiemelhetők. Tornaünnepélye- ken, vagy atlétikai versenyek al­kalmával a kapukat egyszerűen ki­emelik a helyéről, hogy a nézőket ez se zavarja. Újításnak számít a «tadion két végén felállított ered­ményhirdető. Kevés stadion van a világon, ahol két eredményhirdető lenne. A két-táblás rendszer azért jó, mert így a nézők minden szög­ből tökéletesen leolvashatják z eredményeket. Az eredmény pedig azonnal megjelenik az elektromos hirdetőn. Hogy képei kaphassunk, milyen hatalmas ez az elektromos hirdető, elég a következőket elmon­dani: annyi villanykörtére volt szük­ség hozzá, hogy egv ember, ha napi 8 órán át mást nem csinálna, mint az égőket csavarná be, akkor mun­kája másfél hétig tartana. A bársonyos gyepszőaveget vörös salakpálya veszi körül, A sa- I HOL MŰVELŐDJÜNK, HOL SZÓRAKOZZUNK? MOZI: Kossuth; Solyay titkos aktái (fél 5, tél 7, 9 órakor). Park: Maximka {6, fői 9 órakor). Petőfi: Maximka (fél 5, fél 7, 9 órakor). ELŐADÁS A Magyar írók Szövetsége pécsi csoportjában pénteken este 7 órai kezdettel Csorba Győző tart elő­adást a Móricz Zsigmond irodaim' tanfolyam során az irodalmi nyelv­ről. A Megyei Könyvtár- Geisler Eta utca 8 szám alatti olvasótermében megtartásra kerülő előadáson min­den érdeklődőt szívesen látnak. _A Janus Pannonius gimnázium értesíti a nyári munkán résztveit tanulói}, hogy Hun, .. im . Atu iiiiint'. iinai» *. i. V--.J ómig átvehetik az igazgatói irodában. lakon most munkások dolgoznak, egyengetik, öntözik, javítják. Az utolsó simításokat végzik. A salak­pálya a legkorszerűbb szovjet ta­pasztalatok alapján, éghajlatunk sa­játosságainak figyelembevételével épült. A jelek azt mutatják, hogy a Népstadion futópályája, Európa egyik legrugalmasabb salakjának bizonyul majd. A dísztribünnel szemben lévő épü­letben vannak a modern öltözők, amelyekben 400 sportoló részére van kényelmes férőhely. Ugyancsak itt találjuk a gyúró-termeket és az el­sősegélyt nyújtó szobákat, míg né- hányszáz méternyire a Népstadion­tól az edző-épületben sportorvosok, különleges orvosi berendezésekkel felszerelt termek fogadják a spor­tolókat. Bármerre tekintünk, rengeteg a látnivaló. A Népstadion környékén valóságos sportváros épül fel. Rövidesen elkészül a szauna­fürdő, edzőpályák, fedett és szabad­téri játékterek épülnek és szinte egybeolvad majd a sportcsarnok, a korszerűsített pálya, az edzőépüle­tek, melyet parkok, lombos fák és virággal borított szigetek szegélyez­nek. Később felépül a 18 ezer sze­mélyt befogadó hatalmas sportcsar­nok is. A Népstadion tetején tökéletes felszerelésű rádiótermeket helyez­nek el, ahonnan különböző nyelve­ken szerte sugározzák a pályán zaj­ló eseményeket. 20 személyes villa­mosfelvonók pillanatok alatt a tri­bün tetejére szállítják majd a né­zőket. A most felépülő Népstadion né­pünknek egy olyan alkotása lesz, melyre az egész világon büszkéit lehetünk. Sportolóink megérd ezt az otthont, mert eredményeikké- számtalan esetben bebizonyították sportunk fejlettségét. * A Szpártákusz SE déldunántúli területi elnöksége vasárnap 9 órai kezdettel tartja területi szpértúkiádját a Ped. Főiskola sport­telepén. A szpártúkiádon elindulnak Bara­nya, Tolna, Somogy, Zala legjobb szpártá- kusz .sportolói. Á versenyt atlétikában, tornában, röplabdában és kerékpározásban tartják meg. Vasárnap délután a Péc3Í Szpartukusz labdarúgócsapata is pályára lép. H IKK fi PÉNTEK, JULIUS 17 ÜGYELETES GYÓGYSZERT ARAK; 10/3. sz. gyógyszertár, Széchenyi-tér 5. Telefon: 29-81. 10/8. sz. gyógyszer- tár, Kossuth Lajos-u. 81. Telefon: 23-94. 10/12. sz. gyógyszertár, Doktor S.-u. 17. Telefon: 13-53. — NÉVNAP: Elek. — IDŐJÁRÁS JELENTÉS: — Várható időjárás péntek estig: déli­délutáni felhőképződés, legfeljebb egy-két helyen záporeső, zivatar. Mérsékelt légáramlás, a hőmérsék­let kissé emelkedik. Várható hőmér­sékleti értékek az ország területére pénteken reggel: 14—17, délben 26—- 29 fok között. — Tanácstagok fogadóórái. Budai IT. alap­szervezet helyiségében 17-cn 6—7 óráig Ta­más József vb. titkár. Juni Sándor, Budai í. alapszervezet helyiségében 5—6 óráig Jankó Mária, Nagy Jenő-utca 56. számú ke­rületi irodában 6—7 óráig Török Imre ta­nácstagok fogadóórát tartanak. — Pécsre érkezett a Pedagógusok Országos Szakszervezete Képzőmű­vészeti Stúdiójának mintegy 15 festő ás szobrász tagja, akik városunk­ban és környékén képzőművészeti tanulmányokat végeznek. — A vasárnapi kirándulók fi­gyelmébe! A vasárnapi fonyódi ki­ránduló vonat nem öt óra 10 perc­kor indul a pécsi állomásról, hanem négy óra nyolc perckor! A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK MAI MŰSORA Mikrofonnal Baranyában Prózai rész: Ismerkedjünk me­gyénkkel (régi városfalak tövében) — Futaky Hajna írása. — Hírek Ba­ranyából. A vajszlól egészségház • dolgozó parasztság szolgálatában. — Megszépült, könnyebbé lett a drá- vasztárai délszláv dolgozó parasztok élete — Gyenis József írása. A szo­kás hatalma — szatíra. Miről feled­keznek meg Egerágon? Bemutatjuk a Szikra Nyomda énekkarát. Zenei műsor: Tánclemezek. Délszlávnyclvű műsor. DOMBÓVÁRI kettőszoba, _ mellékhelyisé­gekből álló lakás elcserélendő pécsi hasonló­ért, vagy 1 szobásért. Cím: INhUZ-nél. áá7 A PÉCSI ERDÉSZET két kocsist keres fel­vételre. Jelentkezés: Pécs, Nagy Jenő-utca 52. szám alatt. *** DUNÁNTÚLI NAPLÓ n Magyar Dolgozóit Pártja Baranyamegyei Bizottságának lapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: EGRI oKULA Szerkesztőség és kiadóhivatalt Pécs, Megye-u ib Tel.» t5*:S2. 15-45; é» i%Tt Előfizetési díj: ba*1 11 - forint Baranyamegyei szikra Nyomda Pécs. Munkács? MiMlt álca lO •«. Telefon: 20-27 A nyomdáért felel: MELLEö KLZSÖ A KÖZÖS, JÓ MUNKA TEREMT BŐSÉGET Hajnal van. Alig pirkad. A MEZÖKER Bajcsy Zsi. linszlujj úti raktára udva­rán már serényen folyik a munka. Gyors munkáske­zek emelik a zöldségféle, vei, gyümölccsel telt lá­dákat a teherkocsikra, hogy mire megvirrad, jó minőségű áruval teljenek meg a MEZÖKER bálijai Pécsett, Komlón, de emel­lett legyen bő választék a piacon is. A MEZÖKER munkásai nemhiába igyekeznek, hi­szen reggel hat órakor — ilyenkor nyit néhány bolt- luk — munkába siető asz. iszonyok válogatnak a zöldségfélékben s vásárol­ják aznapi szükségletükéi. 1 boltok szinte a nap minden órájában leltek} gyorsan gazdára talál a gyümölcs, bab, vagy búr. gonya. A MEZŐ KE ÍR nem­csak a zöldségboltokat, a piacot látja el a termelő­szövetkezetek, az egyéni­leg dolgozó jmrasztok tér. melvénycivel, hanem nagy mennyiséget juttat, az ipa­ri üzemeik konyháira, az üzemi, hivatali dolgozók étkeztetését lebonyolító vállalatoknak is. Ha háziasszonyok — akár az utcán, akár mun­kahelyükön — találkoznak, nem egy esetben beszélnek arról, hogy milyen szép burgonyát, paprikái, ubor­kát, vagy éppen káposztát vásárollak olcsón. Ilyen, kor talán nem is gondol, nak arra, hogy a gyenge bab, amelyből ízletes le­ves, vagy főzelék lesz, a karalábé, vagy a burgonya milyen hosszú akit tesz meg addig, amíg kosaruk­ba és onnan étkezéshez készen az asztalra kerül. A párolgó ziHdséglgves. a különböző — hús mellé, vagy éppen hús nélkül felszolgált — zöldfözelé. kek evésekor eszünkbe sem jut arra gondolni, hogy mindez a munkások ■ és dolgozó parasztok egy évig tartó közös munkájá­nak gyümölcse. * Már az őszi szántásnál kezdődik ez a közös mun­ka. Nemcsak a dolgozó parasztnak, hanem a gép­állomás traktoristájának is érdeke, hogy jó munkát végezzen a géppel, amit a munkás készített. A jól megművelt föld nem ma­rad adós, mind a munkás, mind a dolgozó paraszt megtalálja számítását. Ha a szántás, vetés, növény- ápolás munkáját jól vé. , gezték, akkor a dolgozó paraszt bő termést taka­rít be, a munkás pedia eb­ből következően olcsóbban vásárolhatja meg Szükség- letét. A m unkát jelenik meg a falun akkor is, — ha nem is személyesen, — amikor műtrágyát kínál és ad a dolgozó parasztságnak, vi. szorít a dolgozó paraszt a munkáshoz megy akkor, — ha nem is közvetlenül — amikor termelési szer­ződést köt, amikor nagy tételben adja el termését, amiből jut u nehéz, és könyűipur dolgozóinak asz talára. A mágocsi Rákosi, Dó­zsa, Haladás tertnelöszövct kezetekben szinte naponta megfordulnak s zöldség­félét, gyümölcsöt szállító teherautók. Nagymennyi­ségben hordják a föld dús termését, bár így sem bír. nak vele, s a tsz.ek a nem romlandó áruknál igénybe veszik a vasutat, is. A mohácsszigeti Vörös Fény tagsága is szerződést, kö­tött a MEZÖKER útján az állammal s bizony, nem bánta meg. A hat hold szerződött kelkáposztából 113 ezer forint jövedelem­re tettek szert. A majsi Táncsics nem. csók bő. hanem jóminősé­gű terméssel dicsekedhet. El is nyerték a ,,legjobb zöldségtermesztő tsz“ vön. dorzászlót, amit a MEZÖ­KER adományozott. Nem- csoda hát, ha jóminőségű zöldségfélével megrakott kocsik jönnek nap, nihil nap innen is a tárosba. Bőséges a termés ai idén. Egyre több a felhő, zalai. Nagy Imre elvtars beszéde óta szinte meghá­romszorozódott. Ez a, ma­gyarázata a szinte naponta csökkenő zöldség_ és gyü­mölcsáraknak. A majsi Táncsicsban már most szó. mólnak. Amikor elnyerték a vándorzászlót, elhatároz­ták; az idén nagyobb te­rületre szerződnek. Éjfél van. Most fordult be az utolsó megrakott te­herkocsi a MEZÖKER Baj­csy Zsilinszky úti raktára udvarába. A tele ládákkal zsúfolt udvaron már alig jut hely az újabb szállít­mánynak, a termelőszövet­kezetek szerződött terüle­teiről hozott frissszedésü gyümölcsnek és zöldségfé. lének. Mire az óra elüli a hajnali hármai, a teher­autók újra sorba állnak, hogy megkezdjék körjára­tukat, a város és falu kö­zött, s reggelre kiürítsék, hajnalra pedig újra meg­rakják a MEZÖKER rak­tárait. Máshonnan pedig áruval megrakott vagonok, gépko. * esik indulnak a falvak felé, de ezek nem hoz. nak, hanem visznek. Vi­szik a ruhaanyagokat, a cipőt, a cukrot és a többi ipari cikkei a falu dolgo­zóinak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents