Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-28 / 150. szám
1953 JUNIUS 28 N Ä P L Q 5 Baranya megye dolgozó parasztjainak válasza a somogymegyei versenyfelhívásra Országunk dolgozóit, így megye nk dolgozóit is hatalmas kitüntetés érte azzal, hogy hazánkban tartottál? meg a Béke Világtanács ülését, a világ békeharcosainak nagy találkozását. Ez a kitüntetés megyénk dolgozó parasztságát még jobban lelkesíti és felkészíti arra, hogy a béke- betakarítás és begyűjtés nagy csatáját sikeresen, határidő előtt befejezzék. A jó terméskilátások is buzdítólag hatnak dolgozó parasztságunkra. A beremendi Vörös Csillag álla **mi gazdság, a mohácsszigeti Vörös Fénv termelőszövetkezet, Bükkösd község egyénileg dolgozó parasztjai, a baranyajenői földművesszövetkezet vezetői és tagjai és a szigetvári járás összes dolgozói a megyében lévő állami gazdaságokat, termelő- szövetkezeteket. egyénileg dolgozó panaszokat, föld mii vesszövetkezete- lcet. és a járások dolgozóit versenyre hívták. Felhívásukban vállalták, hogy a búza. rozs aratását a megkezdéstől számított öt és fél nap, a tavászbúza, ősziárpa. zab aratását a megkezdéstől számított három nap alatt befejezik az egyes gazdaságokban. a gabonaneműek cséplését' aug. 15-re befejezik. Tarlóhántási, másodvetési tervüket az aratás után öt napon belül, de legkésőbb július 31- ig elvégzik. A vállalások nyomán megvenkben széles tömegmozgalom indult ^ meg. állami gazdaságaink, gépállomásaink, tszcs-ink. egyéni dolgozó parasztjaink között’ annak érdekében, hogy hasonlóképoen tudják elvégezni a begyűjtés és betakarítás nagy feladatát. Ezekre a vállalásokra, csatlakozásokra. a dolgozó parasztjaink kezdeményezésére támaszkodva a megyei pártbizottság, a megyei tanács végrehaítóbizottsága és a tö- megszervezetek elfogadják a so- meevmegvei dolgozók versenvfelhí- víc--* az alábbi pontok szerint: 1 A növényánolási munkák si- • keres teljesítése érdekében: al július 1-ig a cukorrépát, kukoricát, nanraforgót legalább háromszor megkanáljuk. a burgonyát háromszor töltögetjük. Gyapotunkon cl végezzük az egyelést. négyszeri kul- tlvátorozást és egyszeri kapálást. bl Gépállomásaink július 1-ig 110 százalékra teljesítik növényápolási tervüket. * c) Termelőszövetkezetek kukorica és napraforgó velésterll'etük 80 százalékán elvégzik a nólbeoorzá«t, az egyéniek területük 35 százalékán. O A búza és rozs aratását me- “* gyénkben a megkezdéstől számított öt és fél nap alatt, tavaszbúza, ösziárpa, zab aratását a megkezdéstől számítva négy nap alatt befejezik az egyes gazdaságokban. a) Megyénkben lévő kombájnokkal az állami gazdaságoknál átlagosan 350 holdon, a tszcs-knél a gépállomás! gépekkel pedig 300 holdat aratunk le. Aratógépekkel az állami gazdaságokban 250 holdat, gépállomásoknál pedig 200 holdat aratunk. b) Aratópároknál a napi teljesítményt 1300 négyszögölre emeljük. *} A gabona behordását aratás- * tói számított hat naDon belül befejezzük. Ennek érdekében: a) a rászoruló tszcs-ket az ipari üzemektől tehergépkocsival segítjük meg. b) Az egyéni dolgozó parasztoknál megszervezzük az egymás közötti fogaterő megsegítését, erre a községi tanácsokkal tervet dolgoztunk ki. A A gabonaneműek cséplését augusztus 15-rc befejezzük. Ennek érdekében: a) az ösziárpa cséplését még a búza behordása előtt 80 százalékra elvégezzük, b) a munkaerő tervszerű felhasználásának figyelembevétele érdekében 655 cséplőgépünk közül 455 cséplőgépnél megszervezzük a két és nyújtott műszakban való dolgozást, c) a gépállomási gépek között 30 hc'ven szervezünk Brcdjuk cséplést. e A tarlóhántást tszcs-knél az *-'• aratás befejezésétől számított négy napon belül, az egyéni dolgozó parasztoknál hét napon belül befejezzük. Másodvetési tervünket a korai vetéseket július 15-ig. a későbbi vetéseket augusztus 1-ig befejezzük. Ennek érdekében: a) a nyújtott műszakkal dolgozó cséplőgépeknél dolgozó traktorokkal mindenhol éjjeli tárcsázást végzünk. b) 85 erőgéppel éjjel-nappali tárcsázást. szántást, másodvetést fogunk végezni, c) a mezőgazdasági állandó bizottságok tevékenységének fokozásával biztosítjuk az egyéni parasztoknál is a fogaterővel való tarlóhántást és a másodvetés elvégzését. /Z A megye kenyér és gabonau' beadási tervét augusztus 14-ig 102 százalékra teljesítjük és biztosítjuk, hogy a tej, tojás, baromfi, sertés, vágómarhabcadási kötelezettség teljesítése is olyan ütemben menjen, hogy a minisztertanács határozata értelmében további három millió forint kártérítést törölhessünk cl. Ennek érdekében: a) a begyűjtési állandó bizottságokat kiegészítjük a munkában és beadásban élenjáró dolgozó parasztokkal, akik a nyári munkák idején rendszeresen felkeresik azokat a dől gozó parasztokat, akikre kártérítés kivetés történt és a minisztertanács határozatát Ismertetik a kártérítések elengedéséről. b) Megszervezzük minden cséplőgépnél az agltációs brigádokat, amelyeknek feladatává a cséplés meggyorsítása mellett azt adjuk, hogy minden dolgozó paraszttal beszélgessenek, ismertessék a beadási kötelezettség azonnali teljesítésének a jelentőségét. c) a cséplés meggyorsítása, a beadási kötelezettség gyors fellendítése érdekében plakátokon, röncédu- lákon, hangoshíradón keresztül tudatosítjuk a gyorsbeadási jutalom, a gépnél való leadás törvényességét. d) a párt, állami és tömegszervezeti munkaterületeken biztosítjuk a vezetők, a párttagok pé'damutatását, a beadási kötelezettségük teljesítésében, e) biztosítjuk, hogy állami gazdaságaink, tszcs-ink, a cséplést és begyűjtést egész megyénkben elsőnek végezzék el. Baranya megye, állami gazdaság, tszcs, gépállomás, egyéni dolgozói nevében: MDP Baranyamegyei Bizottsága Baranyamegyei Tanács Végrehajtó Bizottsága EGRI GYULA megyei titkár VARGA JENŐ VB-clnök. Pfcsbányaíelepco is jól meií kell szervezni az oktatást Egy propagandista megjegyzései Most, amikor az 1952—53-as párt- oktatást év befejeződött és a Központi Vezetőség határozata alapján az új tanév helyes megszervezésén dolgozik minden pártszervezet, igen fontos, hogy minden propagandista. minden párttitkár elvtárs (e.'mér;e az elmúlt év tanulságait, eredményeit és az előttünk álló szervezési feladatoknál ezeket eredményesen felhasználja. Fontos ez minden egyes pártszervezetnél, de különösen fontos a bányáknál. mert az elmúlt tanévben a legnagyobb hiányosságok az aknák pártoktatásában voltak. Közel két hónapig, februárban, márciusban jártam ki Széchenyi-aknára, mint politikai iskolai előadó és alkalmam volt megismerni a hiányosságokat és problémákat. Széchenyi- ,aknán papíron minden megvolt. így látszólag megszervezték az oktatást is. A párttagoknak papíron mintegy 60 százalékát vonták be az oktatásba. A politikai iskolák mindegyikének oktatója és helyettese is volt, ahogy ezt a párthatározat elő írta. De a rosszul kiválasztott, nem kellő felkészültséggel rendelkező propagandisták gyenge munkája és a hallgatók felületes kiválogatása következtében a politikai iskolák lemorzsolódtak s maguk a propagandista elvtársak is igen gyakran elmaradtak a foglalkozásokról. Amikor a zűrzavar a legnagyobb volt, a városi pártbizottság segíteni akart és a város területéről előadókat küldött Pécsbányatelepre, akik kisebb-nagyobb eredménnyel úiiászervezték a politikai iskolákat. Később a választások előtt ezek az elv- társak nem jöttek többet ki az aknára. az oktatást újra a helyi elvtársak végezték; köztük a Széchenyi aknai pártbizottság ágit. prop. titkára. Fischer elvtárs. Az ..eredmény" az lett, hogy csupán öt politikai iskolában tartottak záró ösz- szefoglalókat. Feltehetjük a kérdést, kit terhe] ezért a felelősség? Vájjon Széchenyi aknán a kommunisták nem tudnak és nem akarnak tanulni? De igen! A hiba ott kezdődött, hogy nem volt jó sem az előadóknak, sem a hallgatóknak a kiválasztása. Volt olvgn elvtárs. akinek a nevét kiírták, de nem beszélték meg vele, hogy hol és mit tanul és miért szükséges, hogy. tanuljon. A nevét elolvasta. de az oktatásra nem men! el. Mások meg azért nem vettek részt az oktatásban, mert a múlt évben is arra az oktatási formára jártak. Volt olyan, akinek nem tetszett az előadó, vagy más harmadba osztották be: amikor pedig összejöttek a hallgatók, nem volt előadó — vagy fordítva. Ezek mind ..obiektív okol?", amelyeket nem tudott a pártbizottság megoldani. Miért? — Azért, mert nem volt meg a ió ecvünmQkGdés ezen a téren a pártbizottság és a műszaki vezetők között. Amikor már úgy látszott, hogy valamelyik politikai iskola úgv ahogy megy, jött az elseie. megváltozott a munkahely, a harmad és nem csak. hogy a propagandista nem tudta, hol vannak politikai iskolai hallgatói, hanem a harmadtitkár elvtárs sem tudta párttagiait nyilvántartani, mert tudtán kívül helyezték egyik munkahelyről vagy harmadból a másikba. Ennek következménye újabb szervezés, kapkodás lett, ami szintén elősegítette, hogy elmaradtak az alig megszokott ösz- sze jövetelekről. Ezért elsősorban a pártbizottság a felelős, mert nem tudta megérttetni a műszaki vezetőkkel, hogv nekik is érdekük és kötelességük is a dolgozók részére biztosítani a tanulási lehetőséget, kötelességük elhárítani az „obiektfv nehézségeket." A pártbizottság elnézte ezt. de elnézte azt is, hogy a pártszervezetek vezetőségének tagjai, mint Tihanyi. Elek, Pozsgai, Lendec. Nemes. Zser- nik, Rózsavölgyi és Giesz elvtársak, de más vezetőségi tagok is. nem mutattak példát a tanulásban. Nem vetlek részt az oktatásban a frontmesterek, az olyan élenjáró frontmesterek, az olyan élenjáró dől gozók, mint Ulrich Antal, Farkas Ferenc, Dudvári István. A frontmesterek közül egyedül Jovi Károly elv társ járt rendszeresen oktatásra. Ezek voltak a döntő hiányosságok Széchenyi-aknán az idei pártoktatási évadban. A következő oktatási évben ezeket a hiányosságokat ki kell javítani. A Pécs VI. kerületi pártbizottság érvényt kell hogy szerezzen a párt szervezeti szabályzata 3. pontja b) bekezdésének: ,.A párttag kötelessége. hogy szakadatlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalát, igyekezzék elsajátítani a marxizmus-leninizmus tanításait.“ Példát kell mutatniok a párttitkároknak és a vezetőségi tagoknak, a csoportbizalmiaknak. Szívós, fel- világosító munkával, de ha szükséges, pártfegyelmivel is meg kell ért- tetni a kommunista műszaki vezetőkkel. hogy a politikai oktatás az ő ügyük is. A legjobb, legképzettebb műszakiakat javasolják propagandistának. Pécs VI. kerületben is meg lehet ■■•zervezni a pártoktatást, éspedig helyesen, de csak úgy, ha a po’i'ilai oktatás nem kamrány és nem reszort feladat marad -a pártbizottságnál, hanem állandó feladat az egész pártbizottság és az alapszervezetek vezetőségének ügve is lesz. Elsősorban Fischer elvtársnak, az ágit. p»-op. titkárnak kell foglalkoznia az oktatás megszervezésével. Jó. hogy statisztikát készít, feltérképezi a tennivalókat, de ne egyedül tégye. Egy ilyen nagy feladatban egy ember nlvész. bármilyen lelkiismeretesen dolgozik is. Az oktatás megszervezésében állandó irányító és ellenőrző munkát kell végeznie B»—’ elvtársnak, a pártbizottság titkáré nak. Szécsi elvtársnak szintén akt' van részt kell vennie az clők<=sr'í tés munkájában, az elbeszélgető bizottságok kiválasztásában, Bele kell vonnia Fischer elvtársnak az alapszervezetek ágit. pron titkárait is, hogy már a terv elkészítése is kollektív munka legyen. Az irodai munkát fel kell váltani az egyénekig menő felvilágosító munkának, mert csak ez vezet ko- molv eredményre. Nem lehet má< sokáig tervezgetni, hozzá kell látn; a végrehajtáshoz, mert a lemaradás nak következménye lasz a kapkodás és most is megismétlődhetnek a múlt évi hibák. Minden kommunistának legyen sa iát ügye az oktatás jó előkészítése és az, hogy teljesítsük pártunknak a politikai oktatásra vonatkozó határozatát. Petka Miklós propagandista. Több szeretettel és se&íteiihikarrissal beli felfigyelnünk a A Szabad Nép műit vasárnapi vezércikkében megjelölt feladat: a dolgozókkal való fokozottabb törődés, minden vezető kötelessége. Komoly hiba a vállalatunknál, hogy nem ellenőrizzük kellőképpen a munkavezetőket, akik közül többen lelkiismeretlenül visszaélnek önállóságukkal a dolgozók rovására, így történt ez a porcelángyári építkezésünkön is. Az építkezésnél a támfalak felhúzásánál, normatétel szerint a fugázást és tisztítást az ott dolgozó Király kőműves brigádnak kellett volna elvégezni, de nem tették. Az építkezés munkavezetője. Istókovics elvtárs a munkát ennek ellenére átvette és az érte járó bért még az el nem végzett munkáért is kiutaltatta, melyet a Király kőműves brigád át is vett. Később, amikor az építésvezetőség észrevette a dolgozók panaszaira t hiányosságot, a.' tisztítási munka! Kovács Mária segédmunkás brigádnak adta ki. Azonban az építkezés P. C. habarccsal készült, az rákemé- nyedett és vésni kellett. így történt meg az, hogy a pótmunkát végző segédmunkás brigád egész hónapban 280 forintot keresett, mert helyettük a Király kőműves brigád vette fel a fizetést. Kovács Mária segédmunkás brigádjának tagjai joggal várják el. hogy orvosoljuk panaszukat. Nekünk az ilyen kérdések megoldásában több szeretettel és segiteniakarással kell felfigyelnünk a dolgozók panaszaira, éppen a Szabad Nép múlt.» vasárnapi vezércikke alapján. Szegedi József 73/1. Építőipari Vállalat igazgatója. A levelező, a közvélemény kifejezője A néppel való összeforröttság, az élet legfontosabb jelenségeinek szün télén kutatása és megmutatása, ez teszi képessé a szovjet sajtót arra, hogy — mint Lenin elvtárs mondta — megírja a jelenkor történetét. A mi pártlapjaink — köztük a Dunántúli Napló — feladata is, hogy tanulva a szovjet sajtó példájából, egyre szélesebbre tárja azt a kaput, amely a tömegek befogadására, a velük való kapcsolat elmélyítésére vezet. Szereksztőségünk is naponta kap olyan leveleket, amelyek életünk és építőmunkánk kisebb-nagyobb hibáira, hiányosságaira figyelmeztetnek. Ezeknek a leveleknek a lelkiismeretes kivizsgálása nagyon komoly .eredményeket hoz, építőmunkánk komoly emelője. Ilyen eredményt hozott Sudár Andrásné, a kozármislenyi termelőszövetkezet elnökének levele. Sudárné felhívta a szerkesztőség figyelmét, a csoportban tapasztalható hibákra. A levél nyomán szerkesztőségünk az ügyet kivizsgálta és hosszabb írásban foglalkozott a termelőszövetkezetben felmerülő problémákkal. Hasonló hiányosságokra mutaltak rá az Uj- petréről, Ellendrőj,^ Királyegyházáról, Csányoszróról érkezett levelek, amelyek tartalmukat tekintve valamennyi az illető községekben elburjánzott hibákra, az ellenség tevékenységeire hívta fel szerkesztőségünk figyelmét. Ezek a levelek mind egy-egy cikk megírására ösztönözték szereksztőségünk munkatársait s csupán azt tartjuk helytelennek, hogy a levélírók annak ellenére, hogy az igazság harcosai voltak, még igazságuk tudatában sem merték a szerkesztőséghez küldött leveleiket aláírni. Több olyan példát lehetne még felhozni, amelyek mutatják, hogy a mi levelezőink nemcsak igyekeznek, hanem nagyon komoly eredménnyel igyekeznek segíteni a szocializmus építését. A mi levelezőink olyanok, akiket lelkesít cpitőmunkánk minden eredménye és mélyen felháborítanak a hibák, hanyagságok, elkövetett igazságtalanságok. Teljesen át érzik, mit jelent az, hogy ez az ország a dolgozó nép hazája, a gazda szemével nézik üzemüket, falujukat, az egész országot; együtt élnek és éreznék a dolgozók tömegeivel, jól ismerik azok gondjait és örömeit s lelkiismeretesen, harcosan és szeretettel tájékoztatják lapjukat. Bár a munkás-paraszt levelezési mozgalom, az elmúlt évek során ________ ____________ so kat fejlődött, de sokan vannak még olyanok, akik előtt egyáltalán nem világos a levelezők szerepe, jelentősége. Pécsbányatelepen például nem egy bányász felvetette, hogy azért nem írt a szerkesztőségnek eddig, mert azt gondolhatnák róla. hogy kérkedni akar a laphoz küldött leveleivel. Minthogy ez, s az ehhez hasonló nézet teljesen helytelen, nem árt, ha röviden összefoglaljuk, milyen legyen a munkás- és parasztlevelező, miből állnak jogai és kötelességei. A munkás- és parasztlevelezó nem megbízottja, nem hivatalos képviselője valamelyik vállalatnak, vagy szervezetnek. A levelezőt nem választják és nem jelölik ki. Senkinek nincs jogában előírni, hogy a levelező miről írjon és miről ne írjon. Nem akadályozhat meg senki senkit abban, hogy lapunk szerkesztőségébe időnként tájékoztatást küldjön. A szerkesztőség sérthetetlen joga, hogy azzal a dolgozóval tartson kapcsolatot, akivel akar. Ez azonban nagy felelősséget ró a levelezőre, de a szerkesztőségre is. Minthogy a levelező leveleit nem szabad a vállalatnál vagy szervezetnél senkinek sem ellenőriznie, cenzúráznia (bár az gyakran megtörténik!), a levelezőnek féltő gonddal kell megírni a levelét, gondoskodni arról, hogy annak minden adata helytálló legyen s ne torzítsa, ne fgrtiítse el a tényeket. A levelezőnek a legjobb lelkiismerete szerint kell levelét megírnia, de ugyanakkor tisztában kell lennie azzal, hogy amikor levelet ír a szerkesztőségbe, már nem magánlevelet ír, hanem a közvélemény tolmácsa. Dolgozóink vessék fel bátran a szerkesztőségnek problémáikat $ leveleikkel vegyék ki részüket az újságírás — újságszerkesztés munkájából. Jegyezzék meg és ne felejtsék el Lenin elvtársnak azt a mondását, hogy „ ... a sajtó akkor lesz eleven és életképes, ha majd öt vezérszerepet betöltő és állandóan írás sál foglalkozó irodalmárra ötszáz, meg ötezer nem irodalmár munkásíró jut.“ Levelezőink érezzék át, milyen szép, milyen hálás feladat a mi sajtónk levelezőjének lenni, dolgozzanak továbbra is abban a büszke tudatban, hogy munkájukra számít a mi munkásosztályunk, a mi dolgozó népünk; dolgozzanak abban a büszke tudatban, hogy munkájukat szerető gondoskodással pártunk. \ )
