Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-19 / 142. szám
DUNÁNTÚLI VfLÄQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 'S A béke fennmarad és tartós lesz, ba a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. (J. V. Sztálin) AZ MDP BARANYÁM ECYEI PÁRTBI ZOTTÍA'CÁ’NAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1953 JÜNIUS 19 A BÉKEHARCNAK EGY PILLANATRA SEM SZAB4D ALÁBBHAGYNIA A tárgyalás az egyedüli mód, amelynek segítségével az országok és a népek kormányai megoldást találhatnak problémáikra Felszólalások a Béke-Világtanács ülésén l-sahpiip Blum* asszony: Meg kall kezdődnie az emberek tömörülésének a tárgyalásra való felhívás köré Amióta fennáll a Béke Világtanács — kezdte beszédét Isabelle Blume asszony, a Béke Világtanács Irodájának tagja — bizonyára sohasem tartottunk még ülést ilyen kedvező körülmények között. Blume asszony hangsúlyozta, hogy a békemozgalom jelentős sikereiről ismételten be kell számolni az embereknek az egész világon, „nem azért, hogy ezzel büszkélkedjenek, hanem, hogy egyre jobban küzdjenek." A tárgyalás az egyedüli mód — mondotta, — amelynek segítségével az országok és a népek kormányai megoldást találhatnak problémáikra. Mivel a tárgyalás volt és marad a népek nagy békejavaslata, igazunk volt, amikor bécsi határozataink és felhívásaink alapjának tekintettük. Isabelle Blume ezután a német kérdéssel foglalkozott, majd így folytatta: A népeknek anélkül, hogy egy percre is meglassítanánk tevékenységünket, s anélkül, hogy alárendelnék magukat a diplomatáknak, íoly- tatniok kell az egyenlő alapokon álló, előzetes feltételek nélküli találkozás követelésének hangoztatását. Blume asszony ezután arról beszélt, mit kell tenniök a népeknek azért, hogy meginduljanak a tárgyalások a többi rendezetlenül ma-, radt kérdés sikeres megoldása érdekében. A békeharcnak egy pillanatra sem szabad alábbhagynia. A békemozgalom egyik legnagyobb feladata — hangoztatta, — hogy miután felébresztette a népek harci akaratát, felvilágosító munkát folytasson közöttük, hogy többé senki és semmi ne téríthesse el őket arról az útról, amelyre ráléptek és hogy a kormányaikra gyakorolt nyo más olyan erős legyen, hogy kezdeményezésre bírja azokat. Itt a Béke Világtanács ülésén — jelentette ki Blume asszony —meg kell kezdődnie az emberek tömörülésének a tárgyalásra való felhívás köré. — íme mindennél világosabb második feladatunk: a tárgyalások jelszava köré tömöríteni mindazokat, akik nem hisznek a háborúban, akik nem akarnak háborút. — Béke hívei! A Béke Világtanács nevében azzal a felhívással for dúlok Hozzátok: álljunk minél jobban feladatunk magaslatán, feszítsük szét házunk falát, mert túl kicsi azok számára, akik velünk együtt azt akarják, hogy a kormányok kezdjenek tárgyalásokat egymással, feledjük el nemcsak szavakban, hanem tettekben is mindazt, amiben nünket egymástól elválaszt. — A budapesti ülésszaknak olyan okmányt kell kibocsátáíiiá? amely eddig nem látott erővel hirdeti a világnak a tárgyalásokba vetett hitünket és azt az elhatározásunkat, hogy miután feltártuk és elhárítottuk az akadályokat, törhetetlenül folytatjuk harcunkat azok végső leküzdéséért. őrt kell állnunk minden tárgyalásnál és győzelemre kell juttatnunk a tárgyalásokat. Prof. Mauricio Bírgin, argentin ügyvéd: A latinamcríkai országoknak szorosabb kapcsolatot kell teremteniük egymás között és a világ többi államával is Az Amerikai Egyesült Államok háborús politikája Latin-Ameriká- ban igen nagymértékben érezteti ha tását — kezdte beszédét Birgin professzor. Elmondotta, hogy az Egyesült Államok — részben közvetlen tőkebefektetései, részben pedig nyersanyagvásárlások útján — igyek szik háborús céljai érdekében felhasználni Latin-Amerika egész gazdaságát. A Latin-Amerikában található különböző ásványok, — réz, ólom. mangán, bizmut, wolfram, bauxit, stb. — de mindenekelőtt a kőolaj, továbbá a növényi és állati eredetű termékek az északámerikai gazdaságot szolgálják. ■ E termékekben mutatkozó egyoldalú kereslet súlyosbította országaink egyoldalú 'termelését, kiélezte gazdasági függőségünket, visszafejlesztette gazdaságunkat — állapította meg Birgin. Számos adatot sorolt fel arról, hogy — a kitűnő feltételek ellenére — hogyan fejlődik vissza a latinamerikai mezőgazdaság. Dél-Ame- rikában a földeknek körülbelül csak ót százalékát használják ki. Ennek eredményeképpen Dél-Amerikában ötven millió rosszultáplált embert tartanak nyilván a statisztikák. Az amerikai tőke egyre növekvő mértékben hatol be Latin-Amen- kába. Az amerikai tőkebefektetések ezen a területen ma már megközelítik a nyolcmilliárd dollárt. Latin-Amerika kénytelen északamerikai gyárosoktól vásárolni olyan árukat, amelyeket maga is elő tud állítani. Birgin élesen szembehelyezkedett a háborús uszítóknak azzal a rossz- . hiszemű propagandájával, hogy 9 háborús iparoknak békeiparra való átállítása munkanélküliséget, ezzel válságot hozna magával, Amint ezt már a Moszkvában megtartott nemzetközi gazdasági értekezlet is leszögezte: a termeles no velősével és nem annak csökkentésével, a világkereskedelem volu- ménjének bővítésével és nem annak megszorításával kell a békegazdal- kodásra visszavezető utat megtenni. Persze ez bizonyos érdekeket sérteni fog. De ezek egyedül azoknak a kis csoportoknak érdekei, amelyek mindent a háború kártyájára tesznek fel. Az összes országok, az ösz- szes népek, az egész emberiség azonban csak nyerni fog. A továbbiakban rámutatott, hogy a kétoldalú katonai szerződések ellen vívott harc sarkpontjává váil minden olyan politikának, amely a latinamerikai országok nemzetközi kapcsolatainak nagyobb szabadsagára törekszik. Elengedhetetlen, hogy visszaszerezzük áruba bocsátott függetlenségünket, hogy igazi népi és nemzeti érdekeinkkel összhangban cselekedhessünk — fejezte ki a latinamerikai népek és országok követelését Birgin professzor. Az argentin békemozgalom — mondotta — a legszélesebb körben — beleértve azokat, akik még hisznek a kormány említett különállásában — tudatosítja a veszedelmet hogy a nép általános békeérzelmt* aktív harccá változtassa és hogy népünk súlyával is hozzájáruljon Jz egész világ törekvéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló tárgyalások megindítása é-: az öthatalmi egyezmény megkötést: érdekében. Birgin végezetül ismét leszögezte: A latinamerikai országoknak szorosabb kapcsolatot kell teremteniök egymás között, de nemcsak egymás között, hanem a világ többi államaival is, s nem kizárólag az Egyesült Államokkal, Czapílt Gyula, egri érsek beszéde Amit itt szándékozok elmondani, — mondotta Czapik érsek — tömören összefoglalhatom két rövid szóban: békét akarok! Békét akarok, mert ember vagyok! A természet több vágyat oltott belé az emberbe. E vágyak közül az egyik erős és sokszor ádáz küzdelembe kényszeríti az embert, de a küzdelemben is az a remény erősíti, hogy utána nyugalma lesz és a béke napjait élvezheti. Ha több parázsszem kerül egymás mellé, nagyobb hőt fejtenek ki, és jabban izzanak; ha ezer és millió ember fog kezet a békéért, lelkűk parazsa még nagyobb és erőtadóbb lesz. Széles e világon százmillió és százmillió ember érez így, és ezek vágyai egyesülnek , izzásának lángja odaírja az egész világ égboltjára: békét akarunk! Békét akarok, mert keresztény vagyok! Az evangéliumnak is igen sok lapja a békét hirdeti. Ezért kell a becsületes keresztény lelkületnek világgá harsognia: békét akarunk! Az egyház lerontaná az emberi természetet, nem fejezné ki a hívek vallását, levetkőzné hivatásának pásztori feladatát, ha nem érezne együtt hívei szándékával, akik fennen hirdetik: békét akarunk! Hazám népe immár két világégés és világrengés távlatából nem roman tikus lélekkel emlékezik a háborúra. Azok a bombák, azok az ágyúgolyók és azok a pusztító támadások, amelyek rajtunk végig viharoz- tak, bizony nem nézték, vájjon istennek temploma, kultúrának csarnoka, avagy családi boldogságnax fészke, amelyet rombadöntenek. A magyar haza népe tudja, hogy az elesettek halálhörgésénél is borzasztóbb az édesanyák sikolya, az özvegyek és árvák sírása. A magyar nép országának romba dőlte után nem állott ki a világ országútiéra és nem nyújtotta nyöszörögve kezét az alamizsna után. A magyar nép talpra állott, elhordta a romokat és hozzákezdett az újjáépítés erőfeszítést és áldozatot kívánó munkájához és pedig nem alkalomszerűen, hanem előre kidolgozott gondos tervek szerint. Ezek ismeretében nem kell papnak leírni, hogy bárki megállapíthassa, miszerint a magyar nép, melyet ezer esztendő küzdelme edzett meg, békeóhajjal van tele. A magyar nép nem kívánja és nem is kezdi a háborút, de őrzi a békét és annak megtartásáért síkraszállva kiáltja a világ népei elé: békét akarunk! Stanislaw Kulczynskí lengyel küldött: A siklósi járásban megkezdődött az aratás üsziárpából az egyénieknél 17, a tér melöesoportoknál 19 mázsa átlagtermést várnak A német kérdés megoldásában csak a ialtai éa potsdami szerződésekből lebet kiindulni Stanislaw Kulczynski felszólalásában a német kérdéssel foglalkozott. Rámutatott, hogy a panmindzsoni megállapolásokat követően a német kérdés a tárgyalásra és megegyezésre szoruló legfontosabb probléma. Visszapillantást vetett az elmúlt évekre, amelyekben bizonyos amerikai körök mindent megtettek a német fasizmus és militarizmus újjáélesztésére, s eltávolodtak a potsdami határozatoktól. A német fasizmus és militarizmus ismét felszínre került és ismét hangoztatja a re vans és az annexio jelszavait mondotta. — Adenauer kancellár és miniszterei ismét Hitler nyelvén beszélnek. Nyugat-Európa államainak és népeinek — mondotta — felvetették azt a logikátlan és értelmetlen jelszót, hogy az európai demokráciát (Folytatás a 2. oldalon) A siklósi járási tanács mezőgazdasági osztálya jelenti: Járásunk területén június 16-án több helyen megkezdődött az ősziárpa aratása. Kedden hat egyénileg dolgozó paraszt jelentette, hogy befejezte az ősziárpa aratását. — Ugyancsak elkezdődött az árpa aratása a siklósnagyfalusi tszcs-ben is. Becslésünk szerint tszcs-inknél a holdankénti átlagtermés eléri a 19 mázsát, egyénileg dolgozó parasztjainknál a 17 mázsát. Az aratással egyidőben lendületesen halad a növényápolási munka is a járásunk területén. Csoportjaink és egyénileg dolgozó parasztjaink békeőr'jéget állnak a Béke Világtanács tiszteletére. Békeműszakokat tartanak''* és vállalták, hogy mire az aratás zöme megkezdődik. 100 százalékban elvégzik a növényápolási munkákat. Hőgye Dezső siklósi járási tanács mezőgazd. oszt vezetője. A beremendi Vörös Csillan állami gazdaság békearaiási és cséplési versenyre szölüjaBiranya összes állami gazdzsájál A Béke Világtanács ülésének ti sztéléiére gazdaságunk dolgozói lelkes versenyvállalásokat tettek. Valamennyi vállalás azt bizonyítja, hogy dolgozóink magukévá tették a párt szavát, harcolnak a szemvesz- tcségnélküli aratásért, a cséplés mielőbbi befejezéséért. ' Elsőnek Maczkó Lajos elvtárs. gazdaságunk sztahánovista kombáj- nosa tett vállalást — négyszáz hold learatására tett fogadalmat. Maczkó elvtárs kezdeményezéséhez valamennyi kombájnosunk csatlakozott, és együttesen fogadalmat tettek, hogy az aratási, cséplési idényben 1423 hold gabonát aratnak le hét kombájnnal. Két aratógéppel 795 holdat, kézierővel pedig 404 holdat aratunk le. Ennek alapján bátran vállaljuk, hogy a búza. rozs aratását a megkezdéstől számított öt és fél nap alatt, a tavaszi húza. ősziárna és zab aratását a megkezdéstől számított három nap alatt befejezzük. A gabona behordását az aratástól számított négy napon belül végezzük el. A gabonaneműek cséplését augusztus 20 helyeit augusztus 12-re befejezzük. Az 1423 holdról kombájnnal aratott gabonát július 15-ig a begyűjtő helyre visszük, amiért metkan.iuk a mázsánként! három forln tos prémiumot. A július 15-ig begyüjtőheiyre szállítandó gabonánk árpából 55—60 vagont tesz ki. A tarlóhántást és másodvetést az aratás után azonnal megkezdjük. Úgy igyekszünk, hogy másodvetési tervünkül négy napon belül elvégezzük. Ebben a munkában traktorosaink vállÍBák, hogy 90 normálholdnak megfelelő munkát végeznek naponta, inii 150 százalékos átlagteljesítménynek felel meg. Az összes munkákhoz szükséges űzeti rítjuk. Kapásnövényeinket az aratási és cséplési idény alatt is gyommentesen tartjuk. A kukoricát, gyapotot négyszer megkapáljuk, a burgonyát legalább háromszor töltögetjük. Gépcsoportunk fogadalmat tett, hogy ebben a munkában átlagosan 150—200 százalékot teljesít. Pártszervezetünk a vállalások teljesítése érdekében minden munkaterületen biztosítja a népnevelő hálózat kiépítését, a kommunisták példamutatását, a politikai felvilágosító munkát. A szakszervezet vezetősége pedig bizalmihálózatot épít ki és rendszeresen beszámoltatja a bizalmiakat végzett munkájukról. Minden brigádban vcrsenytáblát állítunk fel, amelyen népszerűsítjük az élenjáró dolgozókat, bíráljuk a hanyagokat, serkentjük a lemaradókat, hogy ők is az élenjárók színvonalára kerüljenek. Felhívással fordulunk Baranya megye összes állami gazdaságához: csatlakozzanak az aratási és cséplési versenyfelhívásunkhoz, harcoljanak velünk a szemveszteség csökkentéséért, a bckcaratás, cséplés győzelméért. NÉMETH GYÖRGY BIEN ADOLF párttitkár ÜB-titkár HERENDI DEZSŐ KOVÄCS JÄNOS igazgató személyzeti felelős Ajándék Hja Ereqfourgnak 10 százalékát megtakaEzt a szép dobozt a Baranyamegyei Sütőipari Vállalat dolgozói küldték Ilja Erenburgnak, a Béke Világtanács budapesti ülésére. A dobozt Tóth József, a Pécsi Városi Tanács idős portása készítette, „olyan enh - - - bernek, akinek szavára milliók figyelnek.“
