Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-14 / 138. szám
4 NAPLÓ 1983 JÜNItIS 14 Alakítsunk át minél több cséplőgépet a gyorscséplésre A Sztálin-díjas Bredjuk gyorscséplési módszere A munkatermelékenység emelése és a csépié? idejének lerövidítése érdekében a Szovjetunióban, valamint a népi demokratikus országokban már széles körben alkalmazzák a haladó munkamódszereket, mint például két cséplőgép meghajtása egy traktorral és a kétváltásos cséplés. Az a cél, hogy a munka helyes megszervezésével a traktor és a cséplőgép egész teljesítőképességét ki lehessen hasz. nálni. Nyikolaj Bredjuk szoviet sztahanovista cséplőgépé«/, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának tagja, a Cser- nyigov-környéki béreznyai gépállomás dolgozója, a „Pracja" kolhozban a kétváltásos, óraütemtervszerű módszer bevezetésével 24 óra alatt alatt több, mint 100 tonna gabonát csépelt a napi 24 tonna helyett. (951- hen új módszerével, két váltással 150 tonna zabot csépelt egy MK típusú, 1,100 milliméteres dobszélességű Cséplőgéppel. Ké<őbb n cséplőgépen végzett módosításokkal és munkamódszerének javításával Bredjuk 21 óra alatt 134 tonna búzát csépelt. Ma már a Szovjetunió és a népi demokratikus országok cséplőgépészeinek ezrei alkalmazzák Bredjuk módszerét. Bredjuk gyorscséplési módszeréről a következőket írta: „A gyorscséplés előkészítésénél nemcsak az a fontos, hogy jól kijavítsuk a gépeket és a különféle eszközöket. Nagy gondot kell fordítanunk arra is, hogy időben cs jól megszervezzük a munkát és jól elosz- szuk az erőket. A kolhozparasztokkal együtt elkészítettük a liegvijjtési tervet, megbeszéltük, hogyan szervezzük meg a gyorscséplés munká ját. A kolhozvezetősége kiegészítette brigádunkat, hogy két műszakban dolgozhassunk, A cséplőbrigádokhoz olyan kolliozparasztokat osztottak be, akik az elmúlt évben is gyorscséplésnél dolgoztak és jól elsajátították ezt a módszert. Idén js előre megtervezzük a szérűk elhelyezését. Négy osztagot rakunk minden szérűre. Kettőt a cséplőgéptől jobbra, kettőt balra, egymástól négy-öt méter távolságra, ami megfelelő a kiszélesített etetőasztal méreteinek. A táblák terméseredményeitől függően az egyes szőrük 55— 50 hektárról hordják össze a gabonát. Az egyes aszlagok mérete átlagosan a következő lesz: hossza 28 méter, szélessége 4—4 és fél méter, magassága 5 méter. A kévék adogatása a cséplőgépbe a/ óraütemterv szerinti gyorscséplés. nól egyidejűén két oldalról történik, ami lehetővé teszi a cséplődob egyenletes megterhelését. Minden műszakban iicgv etető dolgozik, párosával váltják egymást, mégpedig minden ólában. Ezzel a módszerrel háromszor akkora gabonatömeg jut a cséplődobba, mint az egyszerű adogatásnál. A cséplőgép termelékenységét néhány szerkezeti változtatással is fokozzuk. A következő változtatásokat hajtottuk végre: levettük a szalma- rázók minden második keresztiedet, így ritkítottuk a kiegészítő szalmarázó rácsát azért, hogy a fokozott sebesség mellett se legyen nagyobb szemveszteség. Az elevátor sebességét úgy fokozzuk, hogy 20 milliméterrel megnöveljük a hajtótórcsa átmérőjét, a tárcsára gumiszíjat erősítettünk. Az első tisztító-rosta szekrénybe a közönséges rosta helyett 5 milliméteres nyílású rostát tettünk. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy jelentősen befolyásolja a csép- lési eredményt a meghajtó föszíj hossza. A legjobban bevált távolság 13—15 méter a cséplőgép és a meghajtó motor között. Nagymennyiségű gabona megy a cséplőgépen keresztül, ezért a dobkosár és a dob közötti hézagot felül 7—8 milliméterre, alul 25—30 milliméterre növeltük. gépnek. Ezzel a módszerrel minden órában ellenőrizhetjük, teljesítettük- e a napi tervfeladatokat. Ha nem teljesítjük az óraütemtervet, akkor azonnal megvizsgálhatjuk, mi okozta ezt a lemaradást és néhány perc múlva hozzáfoghatunk a hibák kijavításához. Éppen ezért az óraütemtervet úgy készítettük el, hogy rovatot vezethessünk az egyórai cséplés eredményeiről, az esetleges gépátlá- sok okairól, vagy más, időközben szerzett észrevételről. A cséplőgép munkáját egész napra tervezzük meg. Csak néhány percre állunk le és ilyenkor műszakilag felülvizsgáljuk a gépet és elvégezzük a kenést. A műszakokat négyóránkint váltjuk. A cséplőgép azonban nem áll le. Éjtszaka villanyvilágítás mellett dolgozunk. A Román Népköztársaságban először 1951. nyarán csépeltek Bredjuk módszere szerint. Ezt a módszert Romániában elsőnek Culea Gheorghe a hagyieni gépállomás traktoristája alkalmazta a Jalomita-tartományi Vladeni községbeli „Lenin útja“ kollektív gazdaságban. Culea Gheorghe MÁV típusú. 1.350 milliméteres dobszélességű, IAR-traktorral meghajtott gépszerelvényen dolgozott és 8 óra alatt 210 mázsa búzát csépelt. A szérümunkát a Román Népköz- társaságban is Bredjuk elvtárs módszere szerint szervezik meg. Bredjuk elvtárs úgy szervezte meg a munkát, hogy a kévéket az aszta- gokról 8—8 dolgozó adogassa. A kévéket mindkét csoport futószalagként adja a cséplőgép felé. Egy-egy keveadogató másfél méternyire van egymástól. A legyezőszerűen szétszedett kévéket a cséplődobba a két etető adogatja, akik teljes figyelmüket és minden igyekezetüket arra összpontosítják, hogy folyamatos legyen az etetés. Mindegyik etetőnek két kolhozparasztnő segít, akik cles késekkel elvágják a kévék szalmafonatait és a kévéket az etetőknek ERKEL FERENC (Halálának 60. évfordulójára) Mindössze néhány hét választja el még a dolgozó parasztságot a növénytermesztés egyik legnagyobb munkájától: az aratástól és a csép- léstől. Biztositarfi kell, hogy a legrövidebb időn belül, szemvészteség nélkül raktárakba szállíthassuk a dolgozó nép kenyerét. A jó cséplési munka alapját már most megvethetjük. Gépállomásaink és állami gazdaságaink úgy alapozhatják a cséplési csata sikerét, hogy minél több •séplőgópet átalakítanak a Brcdjuk- rendszerű gyorscséplésre. Jó betakarítási és begyűjtési munkával erősítsük népgazdaságunkat cs a Szovjetunió vezette legyőzhetetlen béketóbort. Oraütemterv szerint dolgozunk, adják át. ami azt jelenti, hogy előre méghaBredjuk elvtárs munkaszervezési tározzuk, cgy-egy órán belül milyen módszerét szemléltetően mutatja az teljesítményt kell elérnie a cséplőalábbi táblázat: közönséges cséplési Bredjuk elvtárs eljárásnál dolgozó eljárási módja kolhozparasztok szerint dolgozó száma kolhozpara«ztok száma A kévék adogatása a cséplöaszlalra: * 16 A kévék megoldása a cséplöasztalon: 2 4 A kévék adogatása a cséplődohba: A polyva behúzása gereblyével a 2 4 pelyvahordó hálóba: 2 3 A pelyva szállítása a kazalhoz: 1 2 A pelyva kazalbarakása: 1 2 A szalma elgercblyézése: 2 4 A kötelek, illetve hálók előkészítése: 2 A kötelek, illetve hálók megkötöző4 se az asztagra kötélgörgővel: 1 2 A kötél meghúzása: 1 2 A szalma kazalbarakása: 2 4 A gabona elhordása a cséplőgéptől: 3 4 A gabona osztályozása: t 8 Gépész: 1 1 Összesen: 30 60 1895 június 15-én 85 é\es korában halt meg Erkel Ferenc, a nagy magyar zeneszerző és karmester, a magyar nemzeti opera megteremtőié. V Dunántúlról Békésmegyébe származott Erkel családban hagyomány volt a zene szeretető. Középiskolai tanulmányaival párhuzamosan Pozsonyban tanult zenét, majd Kolozsvárra került színházi karmesternek és zenetanílónak. Kolozsvári évei jelentősen meghatározták további fejlődésének útját is. Míg Pest sok tekintetben Becs provinciája volt. addig Kolozsváron előrébb járt a magyar művészet ügye. Kikel maga írja: „.Imi nagyok, azt mind Ko. Immáron töltött éneimnek köszönhetem. Ott míioeltem ki magam zon- goraműncsznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek, ott kötötték telkemre a magyar zene felvirágoztatásának ügyét és ott telt meg színem a szebbnél-szebb magyar-székely népdalok árjánál, melyektől nem tudtam többé szabadulni, s nem is n yugodtain meg addig, amíg ki nem öntöttem telkemből, amit már akkor éreztem. hogy ki kell önteni!" Ennek ideje Pesten köszöntött Erkelre. aki 26 eves krában mint ünnepelt zongoraművész telepedett le az ország szívében. És valóban, az 1857- ben megnyílt Nemzjti Színház a magyar opera főműhelye és otthona lett. 1858 elején Erkel már mint a Nemzeti Színház karnagya lát a nagy munkájához. A színház számban és minőségben egyaránt művészi értékű zenekara lehetőséget biztosíto't arra, hogy az addig kiváló zongora- mii vészként ismert Elkel karmesteri tehetsége is kibontakozzék. A magyar közönség széles rétegei pedig egyre növekvő szeretettel és érdeklődéssel karolták fel a Nemzeti Színházat és a benne működő operatársulat ügyét. A -tömegek joggal váriák a dalszínháztól és szerzőjétől, hogy a ninlt lelkesítő képeit úgy jelenítse meg, a zene nyelvén az opera eszközei\ el, hogy ébressze fel a nemzeti öntudatot és adjon hangot a nép szabadságának. Mint opra- szerző 184U-bcn jelentkezik a Nemzeti Színház színpadán „Báthory Mária" című történelmi operájával. Ez azonban csak nvue's!: mintát- uMn készült kezdet tolt. Elkel, aki folyton tanuló, folyton fejlődő műveszkarak- terévcl átható muzsikus fantáziájú- tál s főleg mély dallamösztönével szenvedélyesen kereste a jobbat, az újat. 4 évvel később új operával jelentkezett. mely első kiforrott műve volt, a „Hunyadi László"-!, a közönség példátlan lelkesedéssel iidvö- zölte mert. a nvimati halálok váz*" a magyar zenei köznyelvet jelentő verbunkos éle'teb ritmusú és d»'tolná zenéje bontakozott ki De a Hunyadi nemcsak zenei forradalmat csinált, liánom az opera maga lazítás v olt a ha b-bur gi elnyomás cll Olt. Egy év ve 1 ke sőbb írt nyitánya. mely a mag var zenei romantika leg jelenlősebb mű vei közé való — és a méltón li írév ,.Lh Grange* árii :i csak emelték a dalmű értékét és szerzője nagyságát. Aztán 17 évig hallgatót*. Erkel. De a hosszú hsi -a*ás évei alatt összeforrott új témájává! Katona: ■■Búnk bc.ii“-jával, Da’müvének kéziratát sokáig fiók iában rejt egette. Ilogvan G lehetett volna megunó- ialtatní Tiborc panaszát. Bánk kemény vádjait Pe'ur lázadó hangja* a Bach-';or»7sk sötét naotoiban?! — 1861-ben. m'kor ?. zsarneksáo freie k':s ide-? engedett, a Nemzeti Színház előadta az izzóhanoulatú müvet. A Bánk bán konkrétabb mondani" va’ója a nem végig udvar-’ környező*. az előbbieknél leszürtebb sűrűbb maovar zene. me'y kevesebb kapcsolatot tart az olasz m:n‘ákkal, szerencsés történelmi nülan,atban találkozott 5 tömet:?.,r 1859 utáni harr gu'-atávat. Gymitó hatására kormánykörök I« fe'figvePek és kitiltották a színpadról, későbben született méltó társaival ..Dózsa György" és ..Brankovics György“ című Erkel- operákkal együtt mert nem voltak kívánatosak. Orcei Bódog szerint egv operáját sem lehet ünnepi alkalommal bemutatni, mert mindegyikben van király, vagy nemesgvilkos- ság. Erke; operaszerzői működésének 5 évtizede alatt 8 önálló operát irt. Életműve nem merült ki operakom* portáláéban; a XIN. század úi magyar zene; nyelvéért folytatott kő" vetk-zete* harcban. A ..Himnusz“ zenéjének koszorús kö’tője rajta tartotta kezét a maqyar zenei étet ütőerén.. £ jelentős tevékenységet, kezdeményező és alkotó szerepet töltött be p zenei terület minden pont. ján. Az ő nevéhez fűződik az éppen mosf 100 éve>s Filharmóniai Társulat zenekultúrát te- 1869*ig áltor- dóan vezényelte. Az éppen Pécsről kiinduló kezdeményezésre alakult Dalár Egyesület vezére volt. Mint Liszt munkatársa részt vállalt aj Or. szagos Zenek akadémia é'etrehíváiá- ban mint annak 1889-'g működő igazgatója. 1890-be,-, a 80 éves művészt még fényesen megünneoelték. de aztán pé'dája. művei fíledé-be mentek, vagy igyekezte,, azokat jelentéktelennek feltüntetni. A felszabadulás után Erkel művészeisohasem várt mértékben vált a nép közkincsévé. A Himnusz szerzőjének életműve n XIX. szózat/ nagyszerű példamutató hagyomá nyai népünk kulturális kincsének szerves részévé váltak. A telújitott Erke'-apcrák n róla készített monumentális film nagy tépéssel viszik előre rt mutt hagyományaira épű' lő új zenekultúránk, népünk zenei művelődésének ügyét. Az 138^-ben megnyílt Opera ma már új közön, --■égnek játszik, de nem kéges befogadni 8? érdeklődök hatalmas tömegeit. Erkel és n zenp több; nagyjainak művészete dju; *.zerte a hazába. s a Tiborcok késői unokái felszabadultan veszik birtokukba a zeneművészet minden kincsét. A. Gy. a.akitasa. m:,ync.i, í'emtő hangversenye'.! Egészségügyi tapasztalatcsere Egerágon • A hárommillió koldus országában, a Horthy-Magyarországon teljes volt a tömegnyomor. Az akkori írásokból, ^ újságcikkekből kitűnik, hogy Magyarország -Európa egyik’ legelmaradottabb országa volt népegészségügy terén. Népegészségügy terén is pótolta népünk hazánk többévtizedes »Ima- rudottságát, s a jövő ötéves tervben még tovább növeli eddigi eredményeit, Ma összehasonlíthatatlanul lobban állunk országos viszonylatban az egészségügy torén, mint a Ilorthy-rendszeiben. Ma hazánk Európa vezető kapitalista országaival vetekedik, sót legtöbbjüket túl is ízárnyalja egészségügy vonalán is. A napokban Baranya megye egy bólétszáinó orvosi küldöttsége látogatta meg megyénk egyik községét, Egprágot. A látogatás célja az volt, hogy egy falu fejlődésén keretűtii'-. mint escppberi a iengért bemutassák megyénk eddigi pgé-sz&égiigyi vívmányait, s helyszíni tapasztalatcserével hasznosítsák a látottakat azok az orvosok, akiknek körzetében még komolyan fokozni kell it munkát. Ebben a küldöttségben megyénk kiváló egészségügyi dorgozói. kórházi igazgatók, neves szakorvosok. 6 körzeti orvosok vettek részt. Igv megjelent az egoiági l a paszta lat cserén dr. Linka l.á»zó, a pécsi rendelőintézet igazgatója, dr. Wir. gai Sándor, komlói rendelőintézeti igazgató, dr. Bokrétát András, « Megyei Tüdőgondozó Intézet vezetője, dr. Abádi Gyula, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Steinmetz Endre, az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezeti Bizottsága területi elnöke, Szabó I*á,l a Gyógyszertár Válla kit igazgatója. * más neves egészségügyi dolgozók, valamint a körorvosok. Az Egészségügyi Minisztériumot dr. Simonooics István elvtárstárs, főosztályvezető képviselte. Megjelent n látogatáson dr. Szabó Zoltán, az Or- vo-egés/.ségügvi Dolgozók Szakszervezete Országos elnöke is. A küldöttség megtekintette a ko- zármiílenyi. majd az -gerá|ri orvosi tanácsadó házat, amelyek valóban igen ízlésesen, s jól felszerelve állanak a körzeti orvos rendelkezésére, hogy megfelelő körülmények között gyógyíthassa a betegeket. Ezután az egerági iskola tanuló fialulsága bemutatta az elsősegély nyújtási ismereteit. amelyek dícséretroméltóan színvonalasak, s az iskolás gyerekekből alakúié) mentőcsoportok komoly segítséget udhafmik a nagy nyári mezőgazdasági munkák ideién teljesítendő egészségügyi szolgálatnál. Bemutatták továbbá itt az iskolában a gyerekek higóniai felszereléseit, amely példamutató a többi községek számára is. A lauacsadó- ház, s az iskola megtekintése után a küldöttség a községi tanácsház nagytermében megtartotta a soronlévő megyei egészségügyi értekezletet. Ezen az értekezleten részt vettek a járási pártbizottságon kívül a helyi pártvezetők, s a helyi egészségügyi állandóbizottság tagjai is, valamint a Vöröskereszt szervezet lagjai. A résztvevőknek az értekezleten elhangzóit. hozzá-izóiásai értékesek voltak több aktuális problémára hívták lel a figyelmet. Dr. Abádi CvuIh elvlárs beszámolójában fogilalkozott az egészségügyi a lián dóbizottságok munkájának jelen tőségével, valamint a harmadik negyedévi terv feladataival. Elmondotta az eddigi eredményeket és hiányosságokat, majd konkrét útmutatásokat adott a hibák kijavítására. A beszámolót több értékes hozzászólás követte: Szabó Pál elvtárs. a Gyógyszertár Vállalat igazgatója elmondotta, hogy .íz utóbbi időben a megyében 17 gyógyszertárat építettek fel, s tt gyógyszertár áll építés alatt. Ezenkívül a közelmúltban létesítettek 56 kézigyógyszertérat. I)r. Miryai Sándor komlói rendelő intézeti vezető arról beszélt, hogy egészségvédelmünknek alapja a körzeti orvosok munkája, ezért itt kell a legtöbb segítséget adni, ezt keli legjobban megjavítani. Dr. Steinmetz Endre, az Orvos- Egészségügyi dolgozók terüjeti elnöke a szakmai és politikai továbbképzés fontosságára hívta fel a li- gyclmet. Javaslatához többen helyeslőén csatlakoztak. Dr. C sarakA Earns, pécsi körzeti orvos felszólalásában arról számolt be, hogy egyes helyeken a munkásszállásokon nem tartják be az orvos rendelkezéseit, nem biztosítják a legelemibb egészségügyi leltéieleket. s több helyen, miül a Kolozsvár-utca 2. szám alatti és a Rét-utca 4t. szám alatti pécsi munkásszállásokon nincs biztosítva a gyengélkedők részére a betegszoba. Így ez a körülmény megnehezíti a betegek kezeéés-ét s a gyen. gélkedő munkások figyelemmel kísérését. Dr. Bukrétás András az egyre fejlődő, s szép eredményeket elérő tüdőszűrő vizsgálatokról beszélt. Beszámolt arról, hogy a közeljövőben még lövőid) bővítik a tüdőszűrő hálózatot, mert S/.ászváron is felállítás nak egy állomást. A látogatás é* tapasztalatcsere résztvevői sok értékes tapasztalattal, és észrevétellel tértek haza, hogy a Számukra hasznosítható javaslatokat végrehajtva az értekezlet szellemében hozzájáruljanak az egészségügy további fejleíztéé-éhez.
