Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)
1953-06-14 / 138. szám
1S5S JÚNIUS U NAPLÓ 8 A Bélie-Világtanács budapesti ülése előtt Hc [ ctfőn fii össze Budapesten a Béke-Világtanács, amelynek ülésezését az egész világ nagy örömmel várja és figyeli. A hatalmas, immár az emberek százmillióit at- fosó békemozgalom magával ragadta a magyar nép legszélesebb rétegeit. A magyar nép egyetért a Beke-ii- lág'tanács vé'eményével. hogy nincs olyan jelentős nemzetközi kérdés, amelyet tárgyalások utján megoldani nem leket és szívből kívánja, hogy a Béke Világtanács berlini lei- hivásának megfelelően a nagyhatalmak, « tárgyaló asztalhoz leüljenek, s a béke megszilárdítása és fenntar. fása érdekében egyezményt kössenek. Ebből a szempontból nézve a nemzetközi helyzetet, megállapítható, hogy a Béke-Világtanács olyan időpontban ül össze, amikor egy nagyhatalmi értekez!el közeli megtartása politikailag lehetségesnek látszik. Reménnyel tölti el a békét követelő népeket, különösen az. hogy a koreai fegyverszünet megkötése elől a hadifoglyok kicserélésére vonatkozó egyezmény aláírása után az utolsó akadály is e'hárítottnak tekinthető. A koreai háború megszűnése egyben megszabadítaná az Egyesült Nemzetek Szervezetét attól a súlyos teherpróbáíól, amelybe- azok (aszították. akik a koreai _ háborút az Alapokmány rendelkezéseinek nyilvánvaló megsértéseve' az ENSZ zászlaja alatt elindították és ezzel a ko„ rcai népre mérhetetlen szenvedéseket zúdítottak. Az ENSZ évek óta tartó válsága megszűnésének, illetőleg már enyhülésének is feltétele, hogy a nagy- haíu'nsak egyhangúságának elve a Biztonsági Tanácsban teljes mértékben érvényesüljön és hogy Kina. amelynek részére az Alapokmány állandó helyet biztosított a Biztonsági Tanácsban, az ENSZ szervében, annak a kormánynak meghatalmazottal útján legyen képviselve, amely nemzetközi jogi értelemben egyetlen kormánya Kínának és amr. lyet a kapitalista hatalmak egyré- sze. közöttük Nagybritpnnia is elismert. A Biztonsági Tanácsba a nagyhatalmak egyetértő eljárásának eredménye lehel ama 14 állam, köztük hazánk az ENSZ-be való felvétele is, melyeket a tagok sorába felvenni a Szovjetunió következetesen javasolni szokott a Közgyűlésnek és amelyek együttes fe'vétele ellen komolv érvek nem hozhatók fel. A koreai kérdés mellett elsősorban Németország egységének helyreállítása tartozik ama kérdések közé, amelyek helyes megoldásától a béke fenntartása függ. Németország kettészakítottsága annak az amerikai politikának következménye, amelynek a nyugatnémet bábállamra azért van szüksége, hogy azt fegyverkezési bázisul használja fel_a Szovjetunió és a népi demokráciák el’en. A történe'em során viszonylag későn, nagy küzdelmek árán megszerzett nemzeti államáról lemondani nem kívánó német népnek viszont Németország egysége a célja és érdeke. A Szovjetunió a német nép önrendelkezési jogát elismerő potsdami megállapodásnak megfelelően o'yan békeszerződés mellett foglal állást, mely „lehetővé teszi a német népnek, hogy egységes államban egyesüljön." A nyugati megszál'ó hatalmakon múlik tehát, hogy Németország problémája az egység helyreállításával megoldható és ezzel a tartós béke biztosításának egyik legnagyobb akadálya elhárítható legyen. Nyolc esztendeje immár annak, hogy a hitleri Németország fegy veres ereje feltétel nélkül megadta magát. A nemzetközi jog történetében nem ismerünk egyetlen esetet sem. hogy egy nagy háború felszámolása ily hosszú idő múlva sem következett be. Németország egységének helyreállítása lehetővé tenné egy olyan békeszerződés aláirását, amelyet a második világháború során a hitleri Németország e'len küzdött valamennyi hatalom aláírhatna. ellentétben a japán kormánnyal 1951. szeptember 8-án aláírt san- franciscoi szerződéssel, amelyet azoknak a hatalmaknak, amelyek a második világháborúban Japán ellen harcoltak, csupán egy része írt alá. Nem írta alá a többi közt a Szovjetunió, a Kiírni Népköztársaság és /ndia. Márpedig a második világháború végleges felszámolása és a tartós béke biztosítása feltételezi a san-franciscoi különbékeszerződés helyett Japáimnl egy olyan béke- szerződés kötését, amelynek a japán kérdésben legközvet'enebbiil érdekelt három nagy' ázsiai hatalom is részese. Ezek azok a kérdések, amelyek a világpolitikai helyzet középpontjában állnak akkor, amikor a Béke- Világtanács budapesti ülésszaka megkezdődik. A Pécsi Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének munkaközössége. 1 ELMÉLETI TANÁCSADÓ A nemzetközi helyzetről Francia Eiifrzsaá napilspsk a négyhatalmi tanácskozás kilátásairól Páris (MTI): Úgy látszik, hogy napról-napra erősödnek az európai problémákkal foglalkozó négyhatalmi értekezlet kilátásai... minden esetre mindinkább nehezebbé válik a Nyugat számára — amelynek helyzetét a hosszantartó francia kormányválság és az olasz választások egyáltalán nem könnyítik meg — hogy visszautasítsa egy négyhatalmi tanácskozás tervét. „LE FIGARO" . Nem lehet kétséges, hogy az oroszok sorozatos békegesztusai befolyásolni fogják áz amerikai, angol és 1 francia kormányok által a bermudai értekezleten hozandó döntéseket. A szovjet kormány máris egész sor intézkedést tett, amelyek elkerülhetetlenné teszik egy négyhatalmi tanácskozás létrejöttét." „LAUKORE" „Valóban úgy áll a dolog, hogy — még ha az ember szkeptikus is, — nem lehet elutasító magatartást tanúsítani azokkal a gesztusokkal szemben, amelyeket a Szovjetunió tett a legutóbbi időben. A megbékélés lehetőségét semmiképpen sem szabad elszalasztani. Franciaország és Nagybritannia ebben teljesen egyetértenek és oda kell hatniok, hogy egységes fellépésükkel leküzdjék az amerikaiak ellenállását." Az Ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács ülése Bécs (TASZSZ) Az Ausztriai Szövetséges Ellenőrző Tanács Caccia, angol főbiztos elnökletével június 12-én tartotta ülését. Az ülésen jelen volt J. Paillard francia főbiztos, V. M. Kraszkevics. helyettes szovjet főbiztos és Dowling, amerikai főbiztos. A Szövetséges Ellenőrző Tanács megvitatta és egyöntetűen jóváhagyta a végrehajtó bizottság több határozatát, köztük az Ausztria és Lengyelország közötti árucsercfor- gálmi és fizetési egyezményt. A Szövetséges Ellenőrző Tanács engedélyezte, hogy az osztrák kormány bevezesse a légiposta forgalmat a Német Demokratikus Köztársasággal. Nyugat-Németországgul és Japánnal. Ezután megtárgyalták a Die Neue Front című lap kérdését. V. M. Kraszkevics. az ausztriai szovjet fő biztos helyettese konkrét tényeket sorolt fel arról, hogy ez a lap rendszeresen terjeszt fasiszta és revan- siszta eszméket, igazolni próbálja a hitlerista agressziót és a hitlerista hadsereg háborús bűncselekményeit, síkrászáll az Ausztria keleti szomszédai ellen irányuló háború és Ausztriának Nyugat-Németországhoz való csatolása mellett. A francia cs az angol főbiztos egyetértett azzal, hogy a Die Neue Front című lap fasiszta propagandát fejt ki. A kérdés megvitatása után a Sző vetséges Ellenőrző Tanács egyöntetűen a következő határozatot hozta. „A Szövetséges Ellenőrző 'Tanács megvizsgálta a Die Neue Front c. lapnak a legutóbbi hónapokban közölt cikkeit és úgy találta, hogy c cikkek irányzata összeférhetetlen a Szövetséges Ellenőrző Tanács .Ausztria demokratikus sajtójáról' 1945 október elsején hozott határoztának rendelkezéseivel. A Szövetséges Ellenőrző Tanács utasítja a politikai igazgatóságot, hogy gondos figyelemmel kísérje ezt a lapot és sürgősen terjesszen jelentést a végrehajtó bizottság elé mind azoknak a határozatoknak nyílt megsértéséről, amelyeket a Szövetséges Ellenőrző Tanács a sajtóról holott, hogy haladéktalanul dönthessenek a kellőképpen szigorú szankciók kérdéséről, figyelembe véve az említett újsághoz előzőleg intézett figyelmeztető leveleket." í!z amerikai sajló az olaszországi választások eredményéről Moszkva (TASZSZ): Az amerikai btjrzsoá sajtó félreismerhetetlen csalódással fogadta az olaszországi választások eredményeit. A „Scripps- Howard" sajtótröszt tudósítója — rámutatva arra, hogy az Egyesült Államok kormánya ..a háború befejezése óta több. mint hárommilliárd dollárt fektetett Olaszországba" — kijelenti, hogy a választások erednie nyéből ítélve, a „Nyugat háború utá‘ ni olaszországi politikája kudarcot vallott," A „New York World Telegramm and Sun” szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy mivel amerikai dollárok nem biztosították de Gasperi győzelmét, a kongresszusnak meg kell változtatnia Olaszországgal szem ben folytatott politikáját. A Washingtonban megjelenő Star szemleírója hangsúlyozza, hogy de Gasperi főképpen Amerika-barát politikája miatt szenvedett vereséget. Júós 25—26-án kell benyújtani a Világifiiísági Ja’álkozó művészeti pályázatára készített képzőművészen eltolásokat A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége közli, hogy a Világifjusági Találkozó művészeti pályázatára készített képzőművészeti alkotások benyújtásának időpontja június 25—26. A pályaműveket a Műcsarnokban (Hősök-tere) kell leadni. Az Atsop-fivérek Li Szín Man-ról Newyork (TASZSZ): Az Alsop- fivérek a New York Herald Tribune-ban „Csóválhatja-e a farok a kutyát?" címmel kommentálják Li Szin-Man magatartását. Az Alsop-fivérek kijelentik, hogy hivatalos személyek véleménye szerint a koreai hadműveleteket Li Szin Man minden tiltakozása ellenére beszüntetik. fiz dmsrikríj Ifépv se’Oház külügyi bizottsága 476 millió dollárra! csökkenteni akarja a „küüöidí segélyprogrammot“ (MTI) Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága — mint az AFP jelenti, — csütörtökön este 18 szavazattal 15 ellenében az úgynevezett külföldi segélyprögramm 476 millió dolláros csökkentése mellett foglalt állást. A bizottság a fenti jelentés szerint jóváhagyta azt a módosító indítványt is, amelynek értelmében a nyugateurópai országoknak nyújtandó „katonai segély" automatikusan egymilliárd dollárral csökken a jövő évben, ha a szóbanforgó országok „addig nem hozzák létre az európai védelmi közösséget." Hajrám Urazának megünneplése Moszkva, (TASZSZ): A moszkvai mécseiben június I2.cn ünnepi Istentisztelet oult bnjram Urain mohamedán ünnep alkalmából. Az istentiszteleten igen sok liioő oett részt. Isz- magíl Rahmatullin imám, a mecset papja prédikációjában beszélt az lilámról, a szoros barátságról, amely, ben a népeknek élniük kell, annak jtleiilöségéröl, hogy a mohamedán hívők támogatják az egész földkerekségen kibontakozott békemozgalmat. Az istentisztelet után Rahmatullin imám a következüket mondotta a „TASZSZ" tudósítójának: — A moszkvai mohamedánok minden éoben mcgünneplik bajram ura- zát, a világ mohamedánjainak nagy ünnepét. Június 12-óri az istentiszteleten körülbelül tízezer ember oett részi. A Szovjetunióban élő mohameda. nők — mondotta a looábbiakban az imám — éppenúgy, mint minden más vallás hívd, szabadon tartanak Istentiszteletet. Semmi és senki sem akadályozza a Szovjetunióban a hívők lelkiismereti szabadságát Ünnepi istentiszteletek voltak június 12-en a Szovjetunió más városaiban is, ahol mohamedánok cinek. A Béke Világtanács budapesti ülés szakát közvetlenül megelőző hetek külpolitikai eseményei egy sor bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a béke erői szakadatlan előretörésben vannak. Egyre növekszik azoknak a tábora, akik szembehelyezkednek a rabló amerikai imperializmussal, gyűlölik a háborús uszítókat. tevékenyen résztvesznek a harmadik világégés elhárítását célzó harcban. A koreai hadifogoly-egyezmény létrejöttében hatalmas szerepe van a békét akaró százmillió harcának. Az olasz választásokon aratott kommunista-szocialista győzelem a béketábor erőgyarapodásának kifejezője is. Bár a béke és a szocializmus problémája nem azonos problémák, mégis kétségtelen, hogy a kettő között szoros és több vonatkozású összefüggés van. A legdöntőbb az, hogy a béke védelmezőinek élén a szocialista Szovjetunió halad, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok adják az országhatárokon átnyúló, a világ minden részében ható békemozgalom zömét. A béke ügye szempontjából tehát alapvető fontosságú, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák fejlődése miként alakul az imperialista erőkhöz képest, amelyek a gazdaság militari- zálása s egy újabb háború előkészítése útján akarnak kilábolni gazdasági nehézségeikből. Ennek a kérdésnek elemzése — többek között — ahhoz a felismeréshez vezet el bennünket, hogy a szocialista gazdasági rendszer mérhetetlen fölényt mutat a kapitalizmus gazdasági rendszerével szemben. A kapitalista országok gazdaságában az az alaptörvény érvényesül, hogy a tőkések maximális profitot biztosítanak maguknak. Ennek érdekében országuk lakosságának többségét kizsákmányolják, tönkreteszik, nyo mórba döntik, más országok — különösen az elmaradott országok — népeit pedig leigázzák és rendszeresen kifosztják. Ugyancsak a maximális profit biztosítása érdekében háborúkat provokálnak és a nemzet- gazdaságot militarizálják. A szocializmus gazdasági alaptörvénye ezzel szemben az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. Ennek eszköze: a szocialista termelésnek a leghala- dottabb technika alapján történő szüntelen növekedése és erősödése. A két alaptörvény szembeállítása önmagában is meggyőz arról, hogy a szocializmus gazdasági rendszere magasabbrendű, mert magasabbren- dű a szocialista termelés célja- és eszköze egyaránt. A szocializmus és a kapitalizmus gazdasági alaptörvényének vizsgálati! magyarázatot ad arra is, hogy miért a béke a cél az egyik oldalon, a háború a másik oldalon. A társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális biztosítása azt igényli, hogy a termelés eredményeit erre fordítsuk, a termelés erre irányuljon. A maximális profit biztosítása viszont valósággal igényli a háborút. Nem véletlen tehát, hanem a maximális profit megszerzése utáni törekvés eredményezi, hogy az USA és a többi fő imperialista országok a háborús politikának s ennek megfelelően a képtelen fegyverkezésnek, a nemzetgazdaság mi- litarizálásának útjára léptek. Saját népük és a gyarmati népek kifosztása mellett ez a maximális profit biztosításának egyik döntő eszköze. Ezzel összefüggésben még egy tényre kell rámutatnunk. A vezető imperialista. országok (USA. Anglia. Franciaorszag) nagy burzsoáziája a második világháború kapcsán abban reménykedett, hogy — megszabadulva leg veszedelmese Ou versenytársai tói — ki-iut a válságból, megszer/i a külföldi piacokat, fegyveres erővel újra felosztja a világot. S bá- Németország és Japán tényleg kidőlt a sorból, reményeik nem váltak be. Sőt a második világháború legfontosabb gazdasági eredményeként szétesett az egységes világpiac s ennek nyomán erősen összeszűkült a fő kapitalista országok számára s világ erőforrásai kiaknázásának szférája, a kapitalista világpiac egyre jobban szűkül, az áruk elhelyezésének feltételei egyre rosszabbodnak. Ennek ellensúlyozására robbantották ki a koreai háborút, pusztítják Vietnamot, folytatnak esztelen fegyverkezési hajszát, militarizálják iparukat. Nem véletlen, hanem törvény- szerű, hogy a koreai fegyverszüneti tárgyalások holtpontról elmozdulásának hírére a hadianyagtrosztök részvényeinek árfolyama lezuhant, és hogy az amerikai sa^ö iórészp valóságos katasztrófaként emlegette a közelgő fegyverszünetet. Amíg a második világháború a kapitalista nagyhatalmak közül Németország és Japán kiesését, továbbá Franciaország és Anglia nagyobb arányú gyengülését hozta magával, addig az USA megszilárdította pozícióit. meghirdette világuralmi törekvéseit. „A győzelem — mondotta Truman — az amerikai népet az elé az állandó és égető szükségesség elé állította, hogy vezesse a világot.“ Ebben van a magyarázata annak, hogy a háború táborának élére az USA állott. Mivel pedig e világuralmi tervek legfőbb akadálya a Szovjetunió és a népi demokráciák, háborús politikájuk ez országok ellen irányul. Az USA tőkéseinek világuralmi törekvései a béketábor országai mel lett a kapitalista országokban is komoly ellenállásba ütköznek, amilyeket gazdaságilag állandóan fokozott mértékben zsákmányolnak ki. Rájuk kényszeritették a „Marshall segélyt“, s ezzel vagy más módon gazdasági függésbe hozták őket. Fegyverkezésbe hajszolják szövetségeseiket s ezzel mélyítik azok gazdasági nehézségeit. Kiszorítják őket gyarmataikból. Természetes, hogy ez nem megy símán, nem megy az érdekelt tőkés országok ellenállása nélkül. „Látszólag minden rendben“ van: az Amerikai Egyesült Államok kényszerítette Nyugat-Európát, Japánt és a többi kapitalista országot, hogy összébb húzzák nadrágszíjukat; Németország (Nyugat-Németországj, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán az Egyesült Államok karmai közé került és engedelmesen teljesíti parancsait. „Helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy „örök időkre“ minden „rendben” maradhat, hogy ezek az országok a végtelenségig tűrni fogják a2 Egyesült Államok uralmát es jármát, nem próbálják meg, hogy az amerikaiak rabságából kiszabaduljanak és az önálló fejlődés útjára lépjenek..“ — írta Sztálin elvtárs. A tények sorozata igazolja, hogy valóban nem megy minden rendben s az imperialista hatalmak, elsősorban az USA és Anglia között máris mélyenszántó ellentétek vannak A gazdasági diktátumok, a megkülönböztetés kereskedelmi politikája, Anglia kiszorítása a piacokról, az Anglia által szállított nyersanyagok világpiaci árának letörése s a béketábor országaival való kereskedés korlátozása kiváltotta az USA irányában való éles ellenkezést Angliában. Ezért születnek az olyan sajtóhangok, mint a Sunday Express cífnű angol lap egyik cikkének itt idézett részlete: „Bár Nagy-Britan- nia vállvetve halad óceánontúli szövetségesével, a legtöbb fontos kérdésben, az amerikai magatartás mégis gyakran káros Nagy-Britannia ér dekeire ... Nagy-Britanniának nem szabad haboznia abban, hogy független útra lépjen." Ezért volt kény télén Churchill kijelenteni az angol alsóházban, hogy maga Is job- nak tartja a kereskedelmet, mint a segélyt s reméli, hogy ennek a közeljövőben nyomatékos kifejezést adhatnak. Találóan jellemzi az USA és a csatlósországok viszonyát a „Collier's" című folyóirat, mikor arról panaszkodik, hogy Európában és Ázsiában nő az amerikaellenesség, s hogy a népek az USA-ban és nem a Szovjetunióban kezdik látni ellenségüket. Az imperialista tábor súlyos belső ellentétei gyengítik ezt a tábort s változatlanul fennáll a kapitalista országok közötti háború elkerülhetetlensége. Helytelen volna tehát azt hinni, hogy a háború csak 8 Szovjetunió-vezette béketábor ellen irányulhat s nem törhet ki kapitalista államok között. A Szovjetunió állásfoglalása s nemzetközi politika kérdéseiben egyértelmű: arra törekszik, hogy az államok közötti mindennemű háborút elhárítson, s a nemzetközi viták békés rendezéséért küzd. Ebben a politikájában követik a békeszerető emberek százmilliói pártállásra, világnézeti különbségekre tekintet nélkül. E politika további hatásos támogatására mozgósítja az egyszerű emberek százmillióit a Béke Világtanács most kezdődő budapesti ülésszaka is. Szamell Lajos
