Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

2 1953 JŰNIUS 14 N Ä P L 6 /MK7 ÉS PÁRTÉPÍ1ÉS A pártoktatás feladatai Petőfi-aknán befejezéshez közeledik az 1952— 53-as pártoktatási év. Pártszerveze­teink , most mindenütt számvetést készítenek a befejeződő oktatási évről és a tapasztalatokat felhasz­nálva megszabják az új tanév fel­adatait. Petőfi-aknán is ez történik. Az idei oktatási évben a párttagságnak csupán 22 százaléka részesült ok­tatásban, tehát Petőfi-akna pártszer vezetei nem hajtották végre a Poli­tikai Bizottság 1952 június 5-i hatá­rozatát, amely kimondja, hogy: ,.a párttagság 50—55 százalékát kell bevonni a szervezett pártoktatásba." A Petőfi-aknai pártbizottság és pártszervezetek ‘ azonban megeléged­ve azzal, hogy az idén tavalyhoz viszonyítva 19 százalékkal emelke­dett a hallgatók száma, megpihent a „babérain." A most befejeződő oktatási év tapasztalataiból •kulva, úgy kell hozzáfogni a kö­vetkező tanév szervezéséhez, hogy ezt a csorbát kiköszörüljék. Az 1953—54-es pártoktatási év hallga­tóinak kiválasztásánál alapvető kö­vetelmény, hogy mindenekelőtt a pártbizottság vezetői és tagjai, az alápszervezetek vezetői és a párt­bizalmiak vegyenek részt szervezett oktatásban. Az idén nem utolsósor­ban azért nem jelentek meg bá­nyász1 elvtársainlí a foglalkozásokon, mért látták, hogy maguk a vezetők sem mutatnak példát. Wavra elv­társ. a pártbizottság titkára, Kopa és Benkő elvtársak, alapszervezeti titkárok, Alvári, Balázs Pál és Ken­gyel János elvtársak, vezetőségi ta­gok,, sőt maga a függetlenített ok­tatási felelős, Bocz Mihály sem vett részt pártoktatáson. 24 párt­bizalmiból 12, 22 alapszervezeti ve­zetőségi tagból csupán 11 tartotta érdemesnek a tanulást. Amikor most megkezdik az új ektatási év előkészítését, mindenek­előtt ezek felé az eivtársak fele végezzenek politikai felvilágosító munkát. Meg kell érttetni velük, hogy elengedhetetlen a párttag, az aktíva számára, hogy politikailag képezze magát. A meggyőzés mel­lett azonban, ha szükséges, éljenek a pártszervezetek a fegyelmezés esz­közével is. Váltsák le funkciójából azt, aki nem akar tanulni, minősít­sék vissza tagjelöltnek azt a párt­tagot, aki elfogadható ok nélkül nem vesz részt az oktatásban. Meg kel érttetni minden párttaggal és oktívával: „A párttagok és tagje­löltek politikai képzettségének fo­kozása elengedhetetlen feltétele an­nak, hogy növekedjék élenjáró sze­repük az élet minden területén. hogy a párttagok tömegei tovább aktivizálódjanak és javuljon a párt- szervezetek munkája". (Malenkov.) A jövőévi párioktatás sikere jórészt azon múlik, hogyan válogat ják ki most a hallgatókat. Helyes, hogy a pártszervezetek Petőfi-aknán taggyűlésen vitatták meg az okta­tást. Ez azonban csak a kezdet. — Pontos tervet kell minden alapszer­vezetnek kidolgoznia, hányán vettek részt oktatáson és kiket akarnak be­vonni. Ehhez természetesen szük­séges volna, hogy végre pontosan megállapítsák, melyik alapszervezet bői ki tanult. Kengyel Károly elv­társ, a pártbizottság ágit. prop. tit­kára szerint Boros elvtárs alapszer­vezetéből 100—120, Kopa elvtárs alapszervezetéből 80—86 tag szo­kott megjelenni. Ugyanakkor hozzá­tette, hogy a maximális megjelenés 160 volt. A két szám sehogysem egyezik, különösen, ha feltesszük, hogy a másik két alapszervezetből is tanul néhány elvtárs.- Ugyanak­kor azonban világosan mutatja ez azt a zűrzavart, ami még most is, az oktatási év végén Petőfi-aknán uralkodik. A tagok számbavétele után ponto­san be kell ütemezni, hogy az el­beszélgető bizottság mikor, kivel beszélget és hogy a hallgatók hány százalékát válogatják ki, mondjuk július 15-ig, augusztus elsejéig, aug. 20-ig. Különösen ügyelni kell arra, hogy képzettségüknek megfelelően osszák be a hallgatókat és nem úgy, mint tavaly. Tavaly egy névsort gé­peltek ki s azután egyszerűen meg­mondták ezeknek az elvtársaknak, hogy milyen fokon tanulnak. Politi­kai gazdaságtanra osztották be Har­gitai József, Friedrich János, Mo­nostori György elvtársakat — ho­lott ezeknek az elvtársaknak az alapfokú iskolájuk sem volt meg. Természetes, hogy az iskola felosz­lott. Gondoskodni kell arról, hogy az idei oktatásban résztvett hallgatók jövőre magasabb fokon tanuljanak. Itt azonban minden egyes esetben ki kell kérni a propagandista véle­ményét. A most befejeződő oktatási év­ben a hallgatók több, mint 38 szá­zaléka pártonkívüli. Helyes, hogy a pártonkívüli dolgozók ' legjobbjait,— mint Lutz Nándor, Kitt Ferenc, Re- zsek György, — bevonják az okta­tásba és tagjelölteket nevelnek be­lőlük. Különös gondot kell azonban fordítani a műszaki vezetők okta­tására: az idén 60 közül 31 tanult, ami szép eredmény. S ezt tovább kell fejleszteni. Ugyanakkor azon­ban semmiképpen sem haladhatja meg a pártonkívüliek száma az ok­tatásban résztvevők 15 százalékát. Ne a pártonkívüliekkel akarjon a pártbizottság kiemelkedő nagy szá­mot elérni, hanem a párttagokból. A párioktatás sikere a propagandistákon áll, vagy bukik. Csak akkor érhető el a pártoktatás elméleti—politikai színvonalának to­vábbi jelentős megjavítása, ha biz­tosítjuk, hogy a párt legkiválóbb tagjai neveljék a párttagokat. Ezt igazolják az idei oktatási év tapasz­talatai is. A Petőfi-aknai pártbizott­ság megállapíthatta, hogy azok az elvtársak, akik rendszeresen részt- vesznek az oktatásban, példát mu­tatnak a termelésben is. így például Fejes János elvtárs 200, Németh Já­nos (10) 150 százalékra teljesítette májusi tervét. Növekedett az idei oktatási évben a hallgatók öntuda­ta is. Amikor januárban Boros elv­társ 11 notórius bumlizó eltávolítá­sát követelte az aknáról, egyember- ként álltak melléje: Árvái Pál, Sár­kány Imre, Dittrich Henrik. Ugyanakkor azonban azt is lát­juk, ha rossz a propagandista, ha hanyagul végzi feladatát, mint Pál- kuti Antal — szétmorzsolódik a po­litikai iskola is. Hogy a választások után politikai iskolákon megjelenők száma 87-re esett vissza, szintén szo­rosan összefügg a tanfolyamok ella- posodásával. Alapvető feladat tehát, hogy a ré­gi jólbevált propagandistákat meg­tartsuk, ugyanakkor már most meg­kezdjük az új propagandisták ki­válogatását. Szerezzen érvényt a Petőfi-aknai pártbizottság és az alap szervezetek a Politikai Bizottság 1951 május 17-i határozatának, mely kimondja: „Most fokozottan olyan propagandistákra van szükség, akik alaposan ismerik pártunk politiká­ját, gazdag tapasztalatokkal ren­delkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpoliti­kai és nemzetközi helyzetben, — választ tudnak adni a dolgozók kér­déseire, meg tudják magyarázni az egyes elméleti problémákat és szi­lárd meggyőződésre és állhatatosság ra nevelik a hallgatókat." Minde­nekelőtt a pártiskolát végzett elv­társakat bízzák meg propaganda- munkával, de bátran támaszkodja­nak a műszaki vezetőkre is. A jövő tanév előkészítésének te­hát két nagy feladata van Petőfi- aknán: az egyik az oktatási háló­zat megszilárdítása és bővítése, a másik a propagandisták helyes ki­választása. Mindkettő megvalósítá­sáért és az idei oktatási év szerve­zett befejezéséért fokozottabban in­duljanak harcba az alapszervezetek s maga a pártbizottság is. MEG KELL GYORSÍTANI A NÖVÉNYÁPOLÁST Megyénk termelőszövetkezeteinek tagjai, egyénileg dolgozó parasztjaink jogos re­ménységgel néznek az idei hő termés elé. De ez a tér més még nincs a kezünkben. Ezért a termésért most kell csak igazán megdolgozni, a term ést most kell és most lehet jó munkával gyarapítani. Ez tehát arra kötelez minden termelőszövetkezeti tagot, a gép­állomások minden egyes dolgozóját és az egyénileg dolgozó parasztokat. hogy erejü­ket megkétszerezve harcoljanak a bő termésért. A tétlenkedést, halogatást mindenhol fel kell számolni és hozzá kell látni a növényápolás gyors befejezéséhez. Jól halad a növényápolási munka a szabadszentkirályi Kossuth tszcs- ben. Negyvenkét asszonyt a még visszalévő egyeléssel bíztak tneg. mert gyorsabban végzik, mint a fér­fiak. . A tszcs vezetői minden családtagot bevontak a munkába, aminek ered­ménye, hogy % tag végzi a növény, ápolást. A csoportvezetőség az állat­tenyésztőket is mozgósította a nö­vényápolásra. Amikor az állatgondo­zók elvégezték az etetést, segítenek n növénvtermelóbrigádnak. hogy a növényápolást mielőbb befejezzék. A "erdei Dózsa tszcs vezetői meg tavasszal feloszlottak a terüle­tei egyénekre. De a terület.felosztás csak papíron van meg A tagok nem tartják kötelességüknek, hogy saját területüket megműveljék. A 44 hold cukorrépából eddig alig néhánv hol­dat egyeltek ki. így Fazeka« Mária, Szabó Vince, özvegy Tóth Józsefné és Lämmer József tagok területe is műveletlen. A lemaradás másik oka. hogy a csoport vezetői elnézik, hogy a ta­gok a háztáji területüket és a bérbe vett OFA földeket művelik és ugyan­akkor elhanyagolják a közöst. Nem ritka esel az sein, hogy egyes tagok a kulákokhoz járnak napszámba. Nagy Jenőné például két kuláktól vállalt részes szőlőt é> ott dolgozik állandóan. Ezzel szemben a csoport­ban a saját területét nem műveli, pedig a gaz már túl nőtte a kultúr­növényt. Oka a lemaradásnak az is, hogy a vezetőség sem érti a növényápolás fontosságát. Erre mutal az is, hogy a fogatokkal nem az. ekézést végzik, hanem téglát hordanak. Pedig volna mit tenni a gerdei csoportban is a lófogatoknak, mert a kukoricájukat még cgszer sem kapálták meg. De ka«zálutlaii még a 28 hold rét is. A csoport vezetői szervezzék meg jobban a növényápolást. A fogatok­kal most nem téglát kell hordutni, hanem a kukorica okozásét Imii azon rial elkezdeni. Azokat a tagokat pe­dig. akik nem művelik meg a ré­szükre kiosztott területet, felelősség­re kell vonni. A bikali Szabadság tszcs-bcn 'ovakkal ekézik a kukoricát, ugyan­akkor a máuocsi génáP^más kultivá- torui kihasználatlanul állnak. Németi elvtárs, a csoport elnöke •’/.on siránkozik Ivogv nincs mun­kaerő a csoportban". Arra viszont nem gondol, hogy segítségül kellene hívni a gépállomást és mindjárt fel. szabadulna 1" munkaerő a lóvonta- tásii ekekapáktól. ..Nem tudunk területet biztosítani a növényúpolási munkákra, gépeink­nek" Ez/e! indokolja Növényápolásban a járások kö zötti verseny a következőképpen alakult. A cukorrépa első kapá­lását a seljyei. sásdi. mohácsi, péesvúradi és a siklósi járás el­végezte. a pécsi járás 99.5, a vil­lányi 99.1. a szigetvári járás 98.5 százaléknál tart. A kukorica el­ső kapálását a scllyei és a villá­nyi járásban befejezték. Harma­dik a versenyben a sásdi járás a mohácsszigeti gépállomás igazgatója, hogy nem teljesítik nö- vényápolási tervüket. Az irodában bizony nem lehet találni egy hold megművelésre váró földet sem. Ki kell menni a területre, vagy telefo­non kell beszélni a körzetükhöz tar­tozó csoportokkal, hogy hol kell sürgősen munkába állítani a gépe­ket. Bizonyosan nem lesz egy gé- pük sem felesleges. A innhácsszisetí gépállomás gépeire várnak a szigeti Petőfi és a külkedi Május 1 tszcs tagjai is. A magyarmecshei Béke termelőcsoportban is sürget a kuko­rica kapálása. 180 hold kukorica vár- ja. hogy a vajszlói gépállomás el­végezze n sorközi kapálást. A gép­állomás ezzel nem sokat törődik. Ki­küldtek ugyan egy gépet kultivátor- ral. de addig nem tudtuk vele ka­pálni, amíg meg nem javították és a vasakat kiélezték- Több gondot fordítsanak a vajszlói gépállomáson is a növényápolásra! 98.7, 4. a szigetvári 91.9, 5. a pécs- váradi 89.9, 6. a mohácsi 85.7, a pécsi 67.1 és utolsó a siklósi já­rás 65.4 százalékkal. A napraforgó első kapálásánál a következő a sorrend: 1. a vil­lányi járás 100, ‘2. a sásdi 99.8, 3. a pécsi 99.1, 4. a szigetvári 96.6, 5. a siklósi 952), 6. a mohácsi 93.3, 7. a sellyoi 92.5 és utolsó a pécs- váradi járás 88.2 százalékkal. — A járások növényúpolási versenyének eredménye Gyorsítani kell a szénabegyiijtést és a fűkaszái ást Duuaszckcsö község dolgozó parasztjai közül egyre többen követik Gyurica János begyűj­tési állandóbizottsági el­nök példáját, aki már 3 héttel ezelőtt elsőnek teljesítette luccrnahcadá si kötelezettségét. A példán felbuzdulva egy re több dolgozó a kasza lóról viszi szénáját a begyűjtő helyre. Az élenjáróknak nó­ta és köszöntés jár Du- naszekcsön is. Ezért vo­nultak ki az úttörők a kötelezettségüket tel­jesítő dolgozók elé. A képen: a dunaszckcsoi úttörők „Jó tanulás" ra­ja boldogan köszönti a beadásukat jól teljesítő dolgozó parasztokat. Helyesen cselekedtek a mobác-szigeti tsz tagok A takarmány biztosításáért most különösen kell harcolnia gépállomásnak és dolgozó pa­rasztnak. A fükaszálás határide­je lejárt. A minisztertanács ha­tározata előírja, hogy aki bér­bevett ki kaszálnivalót a gátak, vasutak, csatornák és álak szé­léről és június 10-ig nem végzi el a kaszálást, bárki lekaszál­hatja. A Duna töltésén nőtt füvet a bácsmegyei állami gazda­ságok vállalták, hogy lekaszálják de azt péntekig még el sem kezd­ték. A minisztertanács határo­zata értelmében, a mohácsszigeti Vörös Fény tsz 30 kaszással pén­teken elkezdte a kaszálást. — A szövetkezet tagjai okultak a ta­valyi aszályos esztendő nehéz­ségeiből és idén biztosítják ál­lataik részére a takarmányt. Nemcsak a tsz állatai telelnek át idén veszteségmentesen, hanem jut széna a háztáji gazdaságban lévő állatoknak is . Ugylátszik, a bólyi gépállomás nem látja a fűkaszálás .jelentő­ségét. Két fűkaszáló gépe van a gépállomásnak, amelyekkel nagy segítséget tudnának adni a tor- inelőesoportnak. Azonban a kei kaszálógép még semmi munkál sem végzett, sőt még ki sincse­nek javítva. A bólyi gépállomásnak is se­gítenie kell a fükaszálás gyors befejezését, „objektív okokra" való hivatkozás helyett javítsák ki és állítsák munkába minél sürgősebben a két kaszálógépet. Holló a hollónak, nem vájja ki szemét Melegen tűzött a nap. Ha motoron ül valaki és minél sebesebben száguld, annál frissebb levegővel találja ma­gát szemben. De a gyors hajtás nem szerencsés megoldás még a hüsi. téshez se, mert börtön jár érte és veszélyes is. Viszont hűvös szo­bában kipihenni a fá­radalmat, enyhíteni a meleget, — ez már te. szil Így van? Így! Aki nem hiszi, kérdezze meg Radó Hormán t, az Al­latforgalmi Vállalat fel vásárlóját. Igaz, hogy nem állunk jót, hogy a valóságot árulja el, mert az utóbbi napok­ban eléggé furcsa dolog történi vele. Különben „áldozat­kész ember“, főleg mi. •jta az Allatforgalmi Vállalat felvásárlója lett. ;Imikor hentesüz­lete volt Hússágy köz­ségben, anyjának pedig szatócsüzlete, mellette földje és cselédje, — csak a sport és a ke. reskedés kedvéért ült motorra. És ennek el­lenére a néhány nappal ezelőtti melegben Ka- csótára motorozott. A tanácsház előtt le­állította a motort, hű­vösre tolta és maga is a hits irodába ment> ahol éppen a kulákok földterületét vizsgáltál; felül. ).Szászt Sándor kilenc hold. Deák Fe­renc öt holdé‘ — hang­zóitok a szavak. És itt — Radó Herman köz­beszólt. — Miért lellek ezek kulákok ennyi földdel? — Nem mindig eny- nyi volt ám — adta meg a választ Lukács Gyula elv társ, a köz­ségi tanács elnöke. — Szászi kidáknak 41 hold, Deáknak 37 és Horváth Ferencnek 70 hold volt. De amikor nekik kellett volna dolgozni, inkább lead­ták... Én nem fogad­tam volna el. még adtam volna hozzá, hogy Imád dolgozzanak! — Dolgoztak régeb­ben is látástól vallatás­ig — nyelvelt Radó kutak. —' Mit gondol> honnan lett volna a föld?... Azok mint „butaparasztok dol- goz'ak a földért, nem tudták, hogy kulákok lesznek... Ezek nem zsákmányoltak ki sen. kit, két kezükkel ke­resték meg kenyerüket. Ez a hirtelen elejtett néhány szót, hamar megmutatta Radó igazi énjét és viszonyát a ládákhoz, az államhoz, a dolgozó néphez. De megmutatta egy köz­mondás régi igazságát is: ..Holló a hollónak nem vájja ki a szemét“. Radó nem kötelez egy kulákot sem, hogy ál­lítsa be hízásra a be­adásra kötelezett ser­tést, vagy gondoskod­jon vágóállatról. S mindjárt itt kell beszél­ni arról is. hogy miért nem állunk jót az iga­záért. Ugyanis a ta­nácselnök, aki jobban ismeri a kuldkokai mint a tenyerét és ve. lük eyyütt Radól, ha­mar válaszolt: — Ezek két kezük munkájával keresték a kenyerüket? Nem, ha-’ nem kizsákmányolással! Mind a három huták­nak volt két-két háza, egyiket kiadták és ez­ért 45 napot, kellett dolgozni... Természe­tesen a legnagyobb munkák idején. A ku­koricájukat harmadába adták ki, — de azzal a feltétellel, ha egy hold kukoricáért még a harmados részen kí­vül lekaszálnak egy hold rétet is! így föl- lek össze a harminc holdak is! Hirtelen idegen lépett az irodába és tovább nem folytathatták a vi­tát. Radó kutak is ha­marosan elhagyta a ta­nács épületét. Hogy miért motorozott ki Ka­csó‘ára, még most sem tudja senki. Valószínű, sok benzinje van az Allatforgalmi Vállalat, nah. vagy ,.agitációt" akart végezni a kacsó­lai tandcsházán Az utóbbi nem sikerült. De ha ilyen felvásárló !s van az Allatforgalmi Vállalatnál, lenne egy kérdésünk, Csoda-e, ha az egész megyében közel 5000 darab sertést nem ál­lítottak be <i kulákok hizlalásra, amellyel a beadási kötelezettséget, kellene teljesíteni? (LlPÓCZKl) A Magyar Rádió pécsi stúdiójának mai műsora Prózai műsor. Élenjáró dolgozóink köszöntése: zenés-dalos összeállítás. Vidám vasárnap délután a tisztiis­kolások között. Rákóczi Ferenc jel­leme — Futaky Haj na írása. Hogyan harcol a békéért dr. Benkő István, a siklósi kórház szülészorvosa. Nov- csár Mikica és az összetartás, — című írás egy délszláv kulákról. Zenei műsor: Színes, szórakoztató muzsika. Délszlávnyelvü műsor.

Next

/
Thumbnails
Contents