Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-14 / 138. szám

DUNÁNTÚLI Vi LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAI SZAMBÁN: A párloktatás feladatai I’etöfi-aknán (2. o.) — Holló a hollónak nem vájja ki a szemét (2. o.) :— A Béke Vi­lágtanács budapesti ülése előtt (3. o.)---- Erkel Fe renc (Halálának hatvanadik évfordulójára) (4. o.) — Megyei Kulturális Bizottság alakult Pécseit (5. o.) — A természet ellen (6. o.) — Udvarias ki­szolgálás (7. o.) — 1 AZ MOP B ARANYAM EGYE I PÁRTBI ZOTTIÄCÄN AK LAPJA RÁKÓCZI SZABADSÁGHARCÁ „Hazánk szentje, szabadság vezére Sötét éjben fényes csillagunk...“ (Petőfi) így ír a szabadság lánglelkű da­losa Rákócziról. Ezek a sorok jut­nak eszembe, amikor lapozom a történelmet, s megállók a magyar nemzet dicső korszakánál; Rákóczi szabadságharcánál! Rákócziról sokat írtak a múltban is, megemlékeztek a nagy fejede­lemről, de igazi történelmi nagysá­gét csak most értjük meg. Eltakar­ták Rákóczinak népért küzdő iga­zi vezéralakját. A kuruckor törté­nelme, amely amellett, hogy irodal­munk örökértékü alkotásait is ma­gában foglalja, fényt vet arra a korra, amelyben Rákóczi élt, mely­ért küzdött, hogy lerázza a zsarno­kot, s népe szabad legyen! A „sza­badság vezére“, nem a múlté, ha­nem a miénk, akik szabadon élünk s építjük új hazánkat! Arról a Rá­kócziról emlékezünk most, aki ki­bontotta a „Pro libertate“ zászlaját, s aki mellett ott volt az egész ma­gyar nép... A magyar szabadság ügye a török alóli felszabadítással nem nyert el­intézést. A császári kormány Ma­gyarországot a felszabadítás miatt császári birtoknak tekintette. Ért­hető, hogy Thököly és hívei tovább­ra is egy önálló királyságról álmo­doztak. A kegyetlen elnyomatás egy­re jobban érlelte vágyukat, hogy egy új vezért találjanak. A császári katonaság fosztogatta az országot. Kollonits esztergomi érsek kidolgoz­ta a tervet, melynek értelmében a: - „királyság németesíttessék, s a nyug­talanságra hajló magyar vér, ura és örökös királya hűségére neveltes­sék.“ A magyar köznép tűrt, de a leg­többjük elbujdosott és csoportosan támadták meg a császári katonákat. Sorra történtek az ország területén jobbágy-felkelések, Tokaji és Esze Tamás vezetésével, de ezek az elszi­getelt felkelések elbuktak, s a nép csak várta az alkalmat egy nagy, szabadságharc kitörésére ... Az egész magyarság Rákóczi Fe- rencben látta a német elnyomás el­leni harc hivatott vezetőjét. Erről tanúskodnak a kuruckorból fennma­radt költemények, melyek így hív­ják Rákóczit: „Kövesd régi vitéz atyáid nyomdo­kát. — Rontsd össze nemzeted ve­szedelme okát.“ Az elkeseredés szól a nép ajkán e sorokban is, „Nincsen c világon — nem maradt már sem­mi. — Esze komám ideje már, — Rákócziért menni.“ Rákóczi ekkor Lengyelországban volt száműzetésben, de hazája hívó hangját meghallotta s Bercsényi és Esze Tamás kérésére élére állt a „szegénylegények“-nek. 1703 június 7-én elindul a magyar határ felé, miután politikai programmját meg­fogalmazta „kiáltványáéban. Szól a jobbágy felszabadításról, s ez volt sikereinek titka. Magamellé állítot­ta a jobbágyságot, de ugyanakkor a nemességet is, — amely azután cser­ben hagvta. Mint kitűnő diplomata annak ellenére, hogy a császári ud­var már megkezdte a nemzetiségi ellentétek szítását, széles nemzeti összefogást teremtett. A nemzeti gondolattal áthidalta a vallási ellen­téteket is! Megkezdődött a szabad­ságharc, a dicső kuruckor: Nép dicső harcai elevenedtek meg „A kölesdi harcon“ .........Hej én is ot t voltam, elejének vágtam — mint kaszás az füvet döntöttem, rontot­tam!“-I_______________________ A vers nemcsak történelmi ese­ményt érzékeltet, harcosok vitézsé­gét, de benne van a korszak pusz­tító kétségbeesése is. A legszebb csatafestő költemény. A tömör so­rok, a drámaiság, a szegény legé­nyek elkeseredett dühét is tolmá­csolja, harcukat a szabadságért. Néz­zük tovább, amikor megfordult a csaták sorsa, azt így énekelték meg: „A Sió berkében lön nagy sival- kodás — sűrű nagy roppanás. — Lovasa üldözte, gyalogja öldözte, — Szekszárdig a mezőt vérével öntöz­te.“ Megrázó a jelenet, megelevenedik előttünk a véres ingovány, s a ful­dokló sebesültek ... Mégis a nép fiai nem keserednek, csak a vezért óvják, a kuruc nemes uraktól: „mert azok csak a ruhában fitogtatják magukat, de ellenség közt nem for­golódnak.“ A korszak rohant, s Rá­kóczi szabadságharcának csillaga le­hanyatlott. A kezdeti hetyke nótá­kat (Csínom Palkó) felváltják a szeT, gény-legény énekek (Buga Jakab éneke), melyben a lerongyolódott harcosok hívják a vezért. De hiába volt minden. Rákóczi búcsúzott ha­zájától; még utoljára megpróbált szövetséget kötni Nagy Péter cárral, de késő volt. 1711-ben Károlyi Sándor megkö­tötte a szatmári békét. A távozó fejedelmet csak hűséges „mezítlá­bas ezredese“, Esze Tamás, s né­hány szegény legény kísérte. Legen­dás alakja azonban tovább élt a ma­gyar nép szívében, vsakéig várták vissza a vezérlő fejedelmet. Várták azt az időt, amikor Rákóczi gazdát­lanul maradt zászlóit ismét kezükbe ragadhatják. A szétszórt szegénylegények tábor­tüzeinél felcsendültek a tárogatók, egy nép siratta vezérét, a szabad­ságát. Az országot betöltötte „Rá­kóczinak dicső kora, nem jő vissza többé soha.“ A „nyalka“ kurucok oly sok győz­tes harc után megpihentek, ügyük elbukott, s ismét egy rab ország szegénylegényei lettek. Népünknek még soká kellett vár­nia míg felvirradt az igazi szabadság napia, amelyről Rákóczi álmodott Rodostóban. Hosszú volt az idő. Jött 1848. Petőfi már közelinek érzi a diadalt, ezért énekli a nép: „Nem sokára diadalt ül, — de Te nem lesz itt“. A hosszú kiegvezés korában a nép néma ellenállása volt a válasz. A történelem új korszakot formált. Oroszországban fellépett a mun­kásosztály vezére, Lenin és harcos­társa, Sztálin. A világ proletáriátusa Moszkvára tekintett. A magyar mun kásosztály is kivívta szabadságát 1919-ben, a dicső, de rövid életű magyar Tanácsköztársaság alakult meg Rákosi elvtárs s több kiváló forradalmár vezetésével. Uj szabadsághősök születtek, a proletáriátus sorai közül... A fej­lődést már megállítani nem lehe- hetett. A zsaronk még két és fél év­tizedig uralkodott a magyar nya­kán, de az igazi szabadság mégis fel­virradt a magyar népre. Meghozták a „testvéri tankok“ azt a szabadságot, melyért Rákóczi és a magyar nép legjobbjai harcoltak. Ma szocializmust építő hazánkban ünnepeljük nagy nemzeti hősünket, Rákóczi Ferencet, de ebben az ün­neplésben benne van a munka az ú1 hazáért. Rákóczi-ünnepségek Pécsett Ä Rákóczi szabadságharc 250 éves'évfordulója alkalmából or­szágosan Rákóczi-ün népségek lesznek. Pécsett ma, vasárnap a Tiszti Klubban lesz ünnepség, a Társadalom ós Természettudo­mányi Társulat történelmi szak­osztálya és a néphadsereg pécsi helyőrsége rendezésében. Az ün­nepi előadást Várkonyi Ágnes elvtársnő, a kuruckor ismert ku­tatója tartja. Utána színvonalas kultúrműsorral zárul a megem­lékezés. Baranya megye dolgozói 8000 hckevódelmi szerződést kötöttek — teljesítéséről a Béke-Világtanács budapesti ülésszakának részvevőihez írt levelekben számolnak be Május és június hónapokban a bókevédelini szerződéskötés tömeg- mozgalommá vált Baranyában. Üze­mi munkások, mérnökök, dolgozó parasztok, tudományos intézetek munkatársai kötöttek békebizottsá. gaikkal békevédclmi szerződéseket. A szerződésekben vállaltak, jóré­szét már teljesítették. Erről büszke örömmel számolnak be a Béke-Vi- lágtanács külföldi vendégeihez inté­zett sokszáz levélben. Szálainak községből Feuerstein János dolgozó paraszt írja: „Vállaltam, hogy június 15-ig a növényápolást, a rétkaszálást — a minisztertanács által megadott ha­táridő előtt elvégzem. Az aratásra gazdasági szerszámaim kijavításá­val készülök fel. Egcszcvi tej, tojás, szénabeadásomat június 15-ig telje­sítem. Örömmel jelenthetem, hogy a szerződésben vállalt kötelezettsé­gemnek június 8-ig eleget tettem.“ Hasonló tartalmú, győzelmi jelen, tésekről beszámoló levelek tömegei naponta érkeznek a megyei bckciro- dálioz. , , , A püspökbólyi Vörös Csillag állami gazdaság asszonyai jelentik, hogy a vállalt 120 holdas gyapottábla helyett már eddig 200 holdon végeztek a sarabo- lással és három asszonytársukat vonták be az állattenyésztésbe, hogy ezzel férfierőt szabadítsanak fel az. az aratásra. Szászvár bányászküz- segben üvegezett kirakatban olvas­hatják a falu dolgozói a teljesített békeszerződésekről szóló győzelmi beszámolókat. Ajándékokat is készítenek és a megvalósított békeszerződések he­lyébe pedig újabbakat kötnek a megye dolgozói. Nagy Sándor, Meződ községből újabb békevédelmi szerződésben azt vállalta, hogy terménybeadását a cséplőgéptől 100 helyett 110 szá­zalékra, a teljes takarmánybeadását szintÓD 110 százalékra teljesíti. „Ha­zafias kötelességeim teljesítésével hű katonája akarok lenni a béke megvédésének, a szocializmus építő, sének" — írja levele végen. Példá­ját öt meződi dolgozó követte ha­sonló felajánlásokkal. Deli Imre Sásd községből a cukorrépa ötszöri kapálásával holdankénti 200 má­zsás termést vállalt és ígéretet tett, hogy búzáját szemveszteség nélkül viaszérésben aratja. Az ajándékok között a kémesi ál­talános iskola tanulói a honfoglalás, kori ormánysági népviseletbe öltöz­tetett babát, a mohácsi tanulóváros MNDSZ asszonyai két ipari tanuló egyenruhás babát juttatnak el a Béke-Yilágtanács budapesti ülésére. Szalánta asszonyai délszláv díszíté­sekkel hímzett gyönyörű színes be. ketarisznyáhan küldik el leveleiket, ajándékaikat. A siklósi gyapotfel- dolgozó a két paraszt-küldött útján a megye egy gazdaságát jelképező hófehér gyapotból készített békega­lambbal örvendezteti meg békehar­cos, külföldi vendégeinket. Az egyszerű szavakkal írott meleghangú levelek százaiból nagy szeretet árad a Bé- ke-Világtanács budapesti ülésén résztvevők felé. Bán János a török nyelv és irodalom kutatója, török nyelven írt levelet Nazim llikmet- hez, amelyben kifejezi azt a remé­nyét, hogy a török és magyar test­vérnemzet a jövőben szorosabban együttműködhet a béke megvédésé, ben. A baranyamegyei dolgozók pilla­natra sem feledkeznek meg a béke­harc legfontosabb nemzetközi ese­ményeiről, a koreai fegyverszünet megkötéséért utolsó percig folytatott harcról sem. A Rosenberg-házaspár ellen terve­zett merényletet is sok-sok levélben mintegy >00 tiltakozó táviratban ítélik el. A baranyai békemozgalom nagy­jelentőségű eseménye volt a június 10-én megalakult kulturális béke­bizottság. Tagjai között Kos. suth-díjasok, kiváló tudósok. írók. művészek vannak. A kulturális bi­zottság megalakulása után üdvözlő levelet küldött a Béke-\ ilágtanác* budapesti ülésszakára. Június 14-én megyeszer te békevasárnapokat rendeznek Baranya békebizottságai. Színes, változatos műsorral gazdagított bé­kegyűlésekét tartanak, amelyeken értékelik a Bóke-Világtanács buda­pesti ülésszakára készülődés utolsó heteinek a termelésben, a békemoz­galomban elért eredményeit, felhív, iák a dolgozókat az ülések figye­lemmel kísérésére, majd békeelnök- séget választanak, amelyek díszelnö­keivé az ülésszakon résztvevő kül­földi békeharcosokat jelölik. A nagyinányoki bányászok ma délután befejezik féléves tervüket A Nagyinányoki Szénbánya \ a Halat nagyinányoki üzemé­nek dolgozói nemrég tettek Ígé­retet, hogy első félévi tervüket juuius 15-re befejezik. A Béke­világtanács ülésének tiszteletére ,a nagyinányoki bányaüzemben is fokozott verseny folvt, ami meggyorsította a munkát. A nagyinányoki bányászok további egv nappal rövidítették le a ma. gok által szabott batáridőt. I jabb ígéretük szerint június 14-én délután 6 órakor teljesítik 105.1 első félévi tervüket, azután pedig június végéig 7560 tonna szenet termelnek terven felül. A szigeti lakóterület békehareos asszonyai írják Kicsiny papírlapra írt, néhány soros jelszavak érkeztek' a napok­ban a pécsi városi békeirodára. A szigeti lakóterületi békeharcos asszonyok küldték be őket. „Mi vöröskeresztesek sebeket kötözni és elhagyatottakat gyá- molítani tudunk. De tudunk a béke mellett kiállni és azért har­colni is. A remit szomorú tapasz­talatait szem előtt tartva eltö­kélt akarattal harcolunk a bé­kéért“ (Tóth Istvánná.) „Nincs nagyobb boldogságom, mint amikor gyermekeink a bé­ko és szabadság előretöréséről beszélnek^“ (Simon Ferencné.) „A megkezdett úton haladva, előre tekintve, a világbékéhez erünk. Béke. bélve, béke!“ (özv. Herszon Józsefné.) „Aki hisz, az győz. Mi hiszünk !a békében és győzni fogunk!“ (özvegy Figl Rezsőnél. Közlésükhöz nincs szükség kom men tárra. Ezek a jelszavak ma­guk megmutatják, hogyan gon. 'olkozik, hogyan érez a mi né. pünk. aranya megye küldöttei a Béke-Világtanács ülésére MEZÖL A KI JÓZSEFIVÉ dunaszekcsői dolgozó paraszt- ?uy DR. BENKö ISTVÁN PAPP MARIA, a siklósi korház szülészorvosa az újpetrei gépállomás traktorosa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents