Dunántúli Napló, 1953. június (10. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-09 / 133. szám

• 2 MHPIO 1953 JfONIÜS 9 Panmíndzsonban hétfőn aláírták a hadifoglyok hazateiepíféssre vonatkozó egyezményt Koszon (Uj Kína) A koreai fegy­verszüneti tárgyalásokat folytató két tél küldöttsége június 8-án, hétfőn 14 órakor Panmíndzsonban hivata­losan aláírta a hadifoglyok hazate­lepítésére vonatkozó egyezményt. Ezzel a világ népei által hőn óhaj­tott koreai fegyverszünet rövidesen megvalósul. A két fél fegyverszüneti küldött­sége továbbra is zárt üléseket tart, hogy gyorsan rendezze a fegyver­szünettel kapcsolatos további admi­nisztratív részletkérdéseket. A küldöttségek június 9-én. dél­előtt tizenegy órakor tartják követ­kező ülésüket. Harc a Rosenberg-házaspár életéért Szófia (BTA) A Bolgár Szakszer­vezetek Központi Tanácsa a követ­kező tiltakozó táviratot intézte Eisenhower elnökhöz: „A Bolgár Szakszervezetek Központi Tanácsa a bolgár munkások, alkalmazottak és tisztviselők, nevében a legerélyc- sebben tiltakozik az ártatlanul el­ítélt Julius és Ethel Hosenberg ki­végzése ellen és követeli a per újra- felvételét, valamint az elítéltek ha­ladéktalan szabadonbocsátását.“ Peking (Uj Kína) Az elmúlt na­pokban levelek özöne érkezett a *Zsenminzsibao“ szerkesztőségéhez. A levelek írói tiltakoznak az ellen, hogy az amerikai kormány meg akarja gyilkolni a Rosenberg-házas­párt. A levelek növekvő száma mu­tatja, hogy a kínai nép minden rétege megmozdul, hogy megmentse a vil­lamosszéktől az ártatlan áldozatokat. * Uj Delhi. (Uj Kína) Az indiai saj­tó ismételten erélyes lépéseket kö­vetel a Rosenberg-házaspár meg­mentésére és súlyosan megbélyegzi a tervezett gyilkosságot. Az urdu nyelven megjelenő „Na­ja Zamana“ „Mentsük meg a Ro- senberg-házaspárt“ címmel a követ­kezőket írja: „Intézzetek az ország minden részéből tiltakozó leveleket és táviratokat az Egyesült Államok indiai nagykövetségéhez, hogy meg­tudják, milyen mélységesen megveti India népe gyilkos lépéseiket“. A koreai fegyverszüneti tárgyalásokról NEWYORK A vasárnapi amerikai lapok fi­gyelmének központjában továbbra is a koreai fegyverszünet kérdése áll. A lapok kiemelik, hogy a fegyver szünetet a hét folyamán valószínű­leg aláírják. LONDON Az ..Observer“ diplomáciai szemle írója írja: „A nemzetközösség miniszterelnö­keinek értekezletén bámulatos egy­séget értek el a távolkeleti problé­mákkal kapcsolatban, beleértve a koreai fegyverszüneti tárgyalások kérdését... A miniszterelnökök egyetértenek azzal, hogy a koreai­kínai fél új javaslatai azt bizonyít­ják: a kínai kormány őszintén tö­rekszik a fegyverszünet megkötésé­re.“ OTTAWA Amint a montreali rádió jelenti, Adams. Eisenhower elnök közvetlen tanácsadója június 7-én New-York- ban kijelentette a koreai tárgyalá­sok alapot adnak arra a reményre, hogy a közeljövőben megkötik a fegyverszünetet. Német kultúrvezetök pécsi látogatása A nők világkongresszusa Kopenhága (TASZSZ): A nők vi­lágkongresszusának június 7-i dél­előtti ülésén N. Popova, a szovjet nőküldöttség vezetője elnökölt. Folytatták a vitát Andrea An- dreen asszony beszámolója felett. Elsőnek a holland nők képviselő­je beszélt. Ezután Berthe Adam asszony (Franciaország) szólalt fel. Noha a francia nők jogait az al­kotmány biztosítja — mondotta, — ezeket a jogokat megszegik. A nők munkabére néha 30 szá­zalékkal alacsonyabb a férfiak bé­rénél. Egyre több francia nő követeli a vietnami és koreai háború, vala­mint a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését. A francia nők a béke­harccal gyermekeik életét védelme­zik. A francia nők okmányban szö­gezték le követeléseiket, amelyben kijelentik, hogy készek egyesülni al­kotmányos jogaik védelmére. Berthe Adam a kongresszus rész­vevőinek tapsa közepette nyújtotta át az okmányt a kongresszus elnök­ségének. kaszt jelent a nőmozgalom egysé­gének megerősödése útján. A kongresszus résztvevői nagy érdeklődéssel hallgatták meg Na­dja Begumnak. India képviselőjé­nek felszólalását. Indiában az angol uralom hosz- szú évei súlyos örökséget hagytak hátra. India lakosságának több, mint 80 százaléka írástudatlan. A hivatalos statisztika szerint tíz meg született gyermek közül öt nem éri meg a 12. évet. A lakosságnak kö­rülbelül ötven százaléka szenved járványos betegségtől. Háromszáz­ötven millió emberre csak ötven­ezer orvos, ötezer szülésznő és száz gyermekszakorvos jut. A külföldi tőke uralkodik sok iparágban. Statisztikai adatok szerint — folytatta Nadja Begum — India la­kosságának csak egyharmada táp­lálkozik kielégítően, egyharmada si- lányan táplálkozik, a többi állandó­an éhezik. Ezután a japán küldött. majd Ceza Nabaraovi, az egyiptomi kül­döttség vezetője és Odil Beggamo asszony, Belgium képviselője szólalt fel. A kongresszus áttért a második napirendi pont — a békéért, vala­Pénteken éjjel érkezett Pécsre a Demokratikus Németország Nép- művészeti Intézetének igazgatója és táncreferense. Jövetelük célja a ma­gyar vidéki kultúrélet tanulmányo­zása volt, tapasztalatcsere kereté­ben. A német elvtársak ellátogattak a Pécsi Borforgalmi Vállalathoz, ahol a kultúrcsoport munkáját tanulmá­nyozták. A kultúrcsoport jólsikerült rögtönzött kultúrbemutatót adott, majd utána német vendégeink hosz- szú ideig elbeszélgettek a dolgozók­kal, a kultúrgárda tagjaival és ki­cserélték tapasztalataikat a kultúr- munka egyes kérdéseivel kapcsolat­ban. Maid ellátogattak vendégeink az Üdülő-szállóba, s később megtekin­tették a város történelmi nevezetes­ségeit. A német látogatók resztvettek a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kultúrosztálya által rendezett tánc­oktatói tanfolyam előadásán, mely­nél a magyar népi táncképzés elmé­leti és gyakorlati módszereit tanul­mányozták. Megnéztek több kultúr- csoportot a nap folyamán. A pécsi vasutas tánccsoport igen jó felké­szültségével. megnyerte a német vendégek tetszését. Megtekintették látogatóink a pé­csi Sörgyár kultúrcsoportjának mun káját is. Itt valamennyi EDOSZ üzemi tánccsoport táncbemutatóval Prageriowa asszony (Lengyelor­szág) elmondotta, hogy a lengyel nők mind politikai, mind gaz­dasági, mind kulturális téren egyen jogúak. Kifejezte azt a meggyőző­dését, hogy n kongresszus új sza­mint a nők és gyermekek érdekei védelméért folyó harc eredményei és kilátásai — megvitatására. E kérdésről Eugenie Cotton asszony tartott beszámolót. szerepelt. A német vendégek átadva tapasz­talataikat és átvéve a náluk alkal­mazható jó tapasztalatokat, megelé­gedéssel távoztak városunkból. Megyeszerfe lelkesen ünnepelték a pedagógusokat A villányi kultúrotthonban délelőtt 10 órakor kezdődött az ün­nepség. Rövid ünnepi beszéd után a tanácselnök elvtárs kiosztotta a jó munkát végző pedagógusok ré­szére a jól megérdemelt jutalmakat. Az ünnepség után a szülői munka- közösség díszebédet adott a pedagó­gusok tiszteletére. A villányiak a pedagógusnapot kultúrműsorral egy­bekötött táncesttel fejezték be. Bolyon a helyi pártszervezet titkárának beszámolója után a me­gyei oktatási osztály kiküldötte, Lemle Géza elvtárs, a „Közoktatás kiváló dolgozója“ beszélt a nevelők megtisztelő hivatásáról, s a nevelők előtt álló fokozott feladatokról. Hoz­zászólása után kiosztották a taní­tóknak a jutalmakat, majd könyv­vel ajándékozták meg a község pe­dagógusait. A kellemesen eltöltött napot a bólyiak is dallal és tánccal fejezték be. Versenden tanítóik tiszteleté­re az általános iskola tanulói jól­sikerült kultúrműsort adtak. Versen­den négy nyelven hangzott el az együttélő nemzetiségek megbecsülé­sének és szeretetének kifejezője, a jutalom kiosztását megelőző rövid ünnepi beszéd. Ezen a napon még jobban összeforrtak a közös öröm alkalmával a községben élő nemze­tiségi dolgozók. Mártonfa községben az iskolá­ban tartották meg a pedagógusna­pot. A falu minden dolgozója eljött erre a szép és felejthetetlen ünnep­ségre. A tanácselnök elvtárs rövid beszédben foglalkozott a nevelők munkájával. Köszönetét fejezte ki a falu lakossága nevében a jó okta­tási munkáért. Mohácson több. mint 200 dol­gozó jelenlétében osztották ki a köz­ség 25 pedagógusának az elismerő oklevelet, valamint az ezzel járó pénzjutalmat. A jutalom kiosztását megelőzően műsorral kedveskedtek az általános iskolások, s az óvódá­sok. Szép előadás keretében mutatta be a selyemgyár tánccsoportja is az üvegestáncot. Az ünnepségről a dolgozók tilta­kozó táviratot küldtek a Rosenberg- házaspár megmentése érdekében. A mohácsi dolgozók még ünneplés közben is gondolnak arra, hogy míg ők nyugodtan, kellemes körülmé­nyek között élnek, addig a fasisztá­vá váló Amerikában egy ártatlanul bebörtönzött, köztiszteletben és meg becsülésben álló házaspárt akarnak hamis váddal kivégezni. Komlón, épülő szocialista bá­nyavárosunkban vasárnap délelőtt több mint hetven tanító, tanár, ne­velő jött össze a kökönyösi vájár­iskola gyönyörű kultúrtermében a pedagógus-nap megünneplésére. A váiáriskola búcsúzó diákiainak, s az általános iskolái; úttörőinek képviselői köszöntötték a nevelőket. A szülői munkaközösség s az MNDSZ küldöttei virágcsokrot és alánd^k0! nyújtottak át hiúságunk nevelőinek. Az ünnepségen Pekerek Géza elv­társ, a városi tanács végrehajtó- bizottságának elnöke, öt komlói pe­dagógusnak adott át jutalmat ki­váló oktató munkájáért. P e 11 é r d e n már hatodikén este megkezdődtek a nedagógus-nan ün­nepségei. Az általános iskola tanulói zenével köszöntötték ' nevelőiket, maid vasárnap kultúrműsorral foly­tatódtak az ünnepségek. Hasonló körülmények között ün­nepelték a megye más városaiban ős községeiben is a pedagógusokat. A vasárnapi ünnepségek hangulata, s a pedagógusokat körülvevő szere­tet. amelv egyformán megnyilvánult a tanulók és a szülők részéről, ki­fejezi azt a mérhetetlen különbséget nevelőink életében, amely a múlt és a jelen között van. A zöldségfélék termelésében a majsi Táncsics termelőszövetkezet vezet Ezév elején a majsi Táncsics tsz kertészeti brigádja a kertészeti nö­vények termesztésével foglalkozó tszcs-ket versenyre hívta, nagy- mennyiségű és jóminőségű zöldség félék termelésére. Ehhez a verseny- felhíváshoz csatlakozott több ter­melőszövetkezet. Ennek a versenynek első értéke­lését, a május hó 31-ig teljesített mennyiséget figyelembe véve az alábbiakban adjuk meg: Legjobb eredményt a majsi Tán­csics tsz ért el. 78.9 százalékra tel­jesítette termelési szerződését, ezen belül az egyes cikkekből. így a pa­rajból 111, zöldhagymából 110.6 szá­zalékra. Második a mohácsszigeti Vörös Fény tsz. 76.5 százalékra teljesítette termelési szerződését, ezen belül kelkáposztából 104 százalékra. A versenyben nagyon elmaradt a beremendi Dózsa tsz, amely mind­össze két százalékra teljesítette ter- m''1ési szerződéses kötelezettségét. Lemaradt továbbá a terehegyi Ve­zércsillag. amely 5.1 százalékra áll. A legjobb termelőszövetkezeteket havonta vándorzászlóval jutalmaz­zuk. A vándorzászlót most a majsi Táncsics tsz kapta. Most különösen arra kel! nagy gondot fordítani, hogy az állami gaz daságok, tszcsk és egyénileg dol­gozó parasztok idejében leszedjék a megérett cseresznyét és felkészül­jenek a meggy szedésére. Megkezdődött egyik legfontosabb népélelmezési cikkünknek, — a búr gonyának — felvásárlása is. A földművesszövetkezetek fordítsanak nagy gondot ennek felvásárlására egyrészt beszolgáltatási kötelességü­ket, másrészt a termelési és szállí­tási szerződések teljesítését is meg kell kezdeni. Földvári János MEZÖKER ödszürkén virradt Nis íölöti a reggel. — Nyúlós piszkosszürke pára nedvzzle lé' nytsre az asztaltól. íakította hatványra a színe­ket. nehezítette a lélekzetet. Mintha az ősz tola­kodót t volna vissza a tavaszba. A piacra igyekvő kendőbebugyolált kofák, Iélmázsás kosarak alatt nyögő hordárgyerekek fejüket, mellüket nekifeszí/ve szemüket mereszt- be bandukoltak a ködben, A helyért civakodó, pörlekedő kofák váltogatva szidták az időt és egymást. De inkább egymást. Jovanka Petrovics, a legmódosabb kofák egyike például egészen magaleledkezve rikácsolt: — Ez az én standom! Az enyém, értitek?! Takarodjatok innét de gyorsan! Ne legyen Pct- rovics a nevem, ha nem hívok rendőrt! Szeméi, intt-ment népség! Tolakodó banda. Es Petrovicsné nem olyan asszony, aki csak jártalja a száját. Egykettöben kibontja mellén kere3ztbeíüzött, hátán csomózott kendőjét és szabaddá vált kezével már dobálja is a gyah- latlan deszkaasztalról a holmit. Repül a kendő- be kötött hóíehér túró. a sárgára sült gibáníca. és a tejesköcsögöt se kímélné, ha a mási^ két kota belefáradva a veszekedésbe, be nem adná a derekát, Legyen a bolondnak kedve szerint! Ha nem engednek most, úgyis jön Vlaho Bukovec. a rendőr é„ végül mégis Petrovicsnénak lesz iga­za. Hja aki ezerdínárosokkal nyújthatja meg kezét, annak messzire elér a markol Márpedig mindenki tudja, a kél legyőzött kofa is, hogy Jovanka ez az ügyes, furfangos nagyszájú Jo­vanka, megkente a rendőrt. Jovanka, a szikár, száraz asszony győzelme­ién kcresztbelonja karját, magasraemeli tömpe orrát és úgy ált, mint oyőztes hadvezér a roham után. De csak egy pillanatig tétlenkedik. Aztán nagyszaporán nekilát a kicsomagoláshoz, A gye­rekhordár vállát görnyeszlö hatalmas kosárból sorra kikerülnej. a ritkán látott csemegék, úri- szájnak hozott finom falatok: a pattanásig fe­szült disznósajt, időszikkasztolta kolbász, vaj. egy kicsiny, fonott kosárban pedig halványsárgán tündöklő tojások bújnak míg. De itt a legfőbb ideje a kicsomagolásnak. A nagy teret négyszöc- bezáró házak közt megbu/ó utcákból a ködgo- molyagból sietősen igyekvő emberek fázósan öszr EQY TOJÁS... (Tárca) szehúzódó árnyai válnak ki. Az első vevők: a környék élelmiszer-kereskedői jönnek hajnali te­repszemlére. — Néni... A pénzem.,. A hordár szólal meg, az imént még íélmá­** zsás teher alatt kélrét hajló hordár. De micsoda hordár ez?! Alig hét-nyolcéves fiú, vá- nyadttestü, ványadtruhájú, mezítlábas, ágy után sóvárgó kisgyerek. Arcszíne akár a köd: szür­ke. Úgy melegszik, hogy egymáshozdörzsöli mez­telen, horzsol!, sebes lábát, zsebrevágja kezét. Még most mikor pénzét kéri se veszi elő a zse­béből. Miért? Hiszen ráér akkor is, ha az asz- szonyság, Jovanka már kiguberálta hatalmas er­szényéből azt a néhány dinárt, ami neki jár. Az asszonyság _ pedig tetetett csodálkozással néz rá. — Hát te még itt vagy?! Mennyi jár, kölyök? — A vasúttól ide... Száz dinár, néni.., Nem lesz sok, A gyereti már magában számvetést csinál. Százat kér, esetleg nyolcvanat, vagy hatvanöt kap. Egv tojás árát... Ha még egy fuvart elcsíp, ma már nem éhezik .. . Esetleg kiáll a prave- szláv templom elé és déltájban kéregét. A város­ban ismerik már az apátlan-anyátlan árvát. — Négy-öt dinár erejéig megszánja az, akinek van négy-öt dinárja ... Közben úgyídíszik az asszony is kalkulált, számítgatott. Szó nélkül — hiszen csal; nem áll le vitatkozni egy ilyen rongyos kölyökkel, előkaparászik egv húszdír.árost és keserves áb­rázoltai még egy tízest. Mint a lél boldogságot, úgy nyújtja a pénzt, egy fél tojás árát a gye­reknek: — Nesze, szaladj! Ne is lássalak! Ilyen kicsi és már pénzen jár az esze! Valóságox rabló! Száz. dinár! De ezt inkább csak magának, mint a gyerek­nek mondja. Azután már nem törődik tovább vele. Rendezgeti holmiját, hogy minél kívánato­sabb, minél előnyösebb helyet kapjana^ az asz­talon n csemegék. — De néni. ez kevés! Bátortalan a hang, sírás, csalódon. Jovanka pedig éppen a gyenge ellenlelet szereti lehenge­relni bőséges szózuhatagával. De most sem a gyerekkel vitázik. Hátatíordít és miközben is­mét magáraköti a nagykendöt. a többi kendős, kucorgó asszonynak szidja a világot: — Hogy harminc dinár nem elég! Szemtelen kutyaíajzat! Rajtam akar mindenki megzsirc- sodni! Magam is elhoztam volna, ha nem szánom ezt a rongyost! De a jóságén ez a bér... Jó, hogy nem akar törvényre meiinj velem a száz dinárjáért! Száz dinár! Még kimondani is sok! Mikor keresek én meq száz dinárt?! És hátraíordul, hogy a gömböcre kitűzzP az árcédulát. A szegletes kis kartontáblát ,.70 d‘-ka 400 dinár“ — felirattal. Így látjn meg. hogy a Hú hirtelen zsebrevágja kezét, — Mit tettél el, hé?! A gyerek meztelen lába hangos csattanással vágódik a síkos aszfalthoz. Futásnak ered . — Fogják meg, tolvaj! Tolvaj!!! Ú1 létre kel n tér. Futnának a kólák, de 1J féltik az árut. Így csap ágaskodva me- resztgetik szemüket a ködbevesző kis alak után. A kiáltás azonban száz torokból visszhangozva kerül a menekülő elébe: — Fogják meg! Tolvaj! Segítség! Néhány csibész utánaered. A kereskedők már rőstehk cipelni héjukat, ök csak biztatják az üldözőket: — Gyorsabban/ Gáncsold el! üss a lejére! Éppen idejében tűnik tel a piac sarkán Vla­ho Bukovec. a piac rendőre. Lofnha medvéből hirtelen nyúl után lendülő kooóvá lesz. A biz­tatás most már csak hozzá száll, messzire kihar­sog „ szóáradatból Jovanl:a hangja: — Hozd vissza. Vlaho! Tőlem lopott! Tolvaj! A mezítlábast egyre közelebb éri a rendőr csizma, ütésre lendül a gumibot Lesújt. A gye. rek, a ványadt, éhes fiú megelégszik egy ütés­sel. Meglántorodik, végigzuhan a sárban. Marka csak, most engedi el a íéllveőrzött kincset: a tó­csák közöli szűzi fehéren gurul a szabaclonb» csátott egy szem tojás ... G. L. Verekedés az iráni parlamentben Teherán. (TASZSZ) Tíznapi szü­net után újból összeült az iráni parlament. Június 7-én megvitatták a „nyolcak bizottságának“ jelentését arról, hogy meddig terjed a Sah ha­tásköre. A vita során Mir Mehdi Asrafi és Husszein Maki ellenzéki képviselők követelték, hogy távolít­sák el az ülésteremből az elnöklő Razavi képviselőt. Verekedés tört ki, amelynek során Ali Egbal kép­viselő súlyosan megsérült. Ezután m. ülést félbeszakították. „fl mai Nyuga’-üéine'orszáphan Hiller is nyugt) iát kapna" — írja egy müncheni lep Berlin (MTI): Világszerte oriáil felháborodást keltett az a hír. mely szerint a nyugatnémet hatóságok visszamenő hatállyal magas nyugdi­jat ítéltek meg Heydrich SS Ober­gruppenführer özvegyének. Heydrich kezéhez az ártatlan ál­dozatok millióinak vére tapadt. A Heydrichnének megítélt nyug-* díj hírét — mint a fasizmus feltá­masztásának újabb bizonyítékát — nyugatnémetországi burzsoá lapok is ellenszenvvel fogadták. A Münchenben megjelenő Süd­deutsche Zeilung keserű gúnnyal emeli ki: „Ha Hitler 1945-ben nem követett volna el öngyilkosságot, ma a bon­ni államban kétségkívül eredménye­sen folyamodhatna kancellári nyug­díjért, természetesen visszamenőleg, 1945 május 8-1 ól, a nácizmus szét­zúzásának napjától."

Next

/
Thumbnails
Contents